Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-30 / 171. szám
ELLENZÉK 1942 Julius 3 0. l?ágö 35-521 rfporf|2 ; MsüyiiSsiöáBi r$Tiű€scsa meglsczfládl’i az ország leifiüers* épiíUciéss Elkészültek a mnnkásíakások tervei — Uarg<a 3őzsef ipar- ügyi miniszter a üslyszinen tanulmányozza a munkások Sielyzctéí NAGYBÁNYA, július 30. (Az Ellenzők kiküldött, munkatársától.) „A bányász sors<* olyan, mint a ka-onáé. Mindennap életveszedelemnek teszi ki magát “ Erre az örökérvényű meglállap'itásra gondoltam akkor, amikor hatósági engedéllyel megtekinthettem oz egyik nagybányai aranybányaüzemet. Közel egy kilométeres utat kellett megtenni, Sínig a tulajdonképpeni bányába eljutottunk. Közben egy pillanatra meşâllottuuk annál a kis kápolnánál* ahol reggelenként; az Egeik Urához fohászkodnak a munkások és a bánjaiból való távozás alkalmával bálát adnak segítségéért. Azok, akik megtanulják ismerni a veszélyt, azt is tudják, hogy mit. jeieint az Istenbe vetett hit és bizalom. A bányásznak éreznie kell, hogy élete Isten kezében van. aki mindannyiunk sorsát igazgatja és gyarló létünknek csak akkor van értelme, ha a Mindenható gondviselését kiérdemeljük, Fölösleges magyarázgatni, hogy miit jelent, az aranybányászat. A nagybányai aranybányák történetét jól ismeri az olvasóközönség. Égjük legnagyobb értékünk ez a vidék és nemzetgazdasági szempontból döntő fontosságú, hogy termelését minél jobban fokozzuk. Sokszáz méierre a föld mélyében munkások százai dolgoznak. Más itt a világ, mint a mi világunk. És amikor a különböző tárnákban szemtő [-szemben láthatjuk, hogy milyen nehéz a bányászok munkája: anakronizmusnak tűnik fel mindaz, atnwt megélhetési gondokról, a hétköznapok apró zökkenőiről és magánéletünk egyéb kellemetlenségeiről szoktunk felpanaszolni. Azért kértem engedélyt az egyik bányaüzem meglátogatására, hogy teljesen magamévá tudjam tenni a bányamunkások helyzetét, értékelhessem munkájukat és a helyszíni tapasztalatok alapján tanulmányozhassam szociális helyzetüket és kívánságaikat. Közel három órán keresztül tartott a bányában tett látogatás. Azt a hangulatot, amelyet itt érez az ember, sohasem lehet elfelejteni. Olyanok ezek az élmények, amelyek újra és újra felelevenednek, ha munkás- kérdésekről hallunk. Milyen má>s gazdasági vita hevében beszélgetni a munkás és tőkés erdőkéiről, az osziályharcról, a többtermelés módozatairól és a nemzetgazdasági politika többi kérdéseiről és milyen -más szembenézni a valósággal! Meggyőződhetünk arról, hogy' a bányász sorsa csakugyan olyan, mint a katonáé, aki fegyverre! kezében védelmezi hazáját. A föld alatt éppen úgy számolni kell az ismeretlen veszélyekkel, mint az ellenséggé' való küzdelemben. Vivere militare est! Az élet küzdelem! Ez a klasszikus igazság lesz úrrá lelkűnkben, amikor a bányaüzemet elhagyjuk. Láthattuk a bányászsors minden ágazatát és százszázalékosan megértjük, hogy egyik legfon losabb nemzeti ügyünknek kell tekinteni a bányamunkások I2agysza!^sii mtm&ds- vMáímí fiít'zfeedisek Hónapokkal ezelőtt beszélgetést folytattam Nagybányán Bcrenlés Lászlóval, a Munkás- főiskola éóetreh ivójával. Vázolt® azokat a terveket, amelj'eknek alapján rohamléptekkel el leijei érni a bányamunkások szociális helyzetének feljavítását. Azóta ez a kérdés a parlament elé került. Ember Géza, Qz Erdélyi Párt országos alelnöke és parlamenti csoportjának vezetője, részletesen ismertette a törvényhozással, hogy Nagybányán a bányavidék középpontjában minden eszközzel javilani kell a munkások lakás- és megélhetési viszonyain. Az Erdélyi Párt képviselőjének interpellációjára Varga József ipar- és kereskedelemügyi miniszter válaszolt. Teljes mértékben magáévá tette a kérdést és azóta megtörténtek az intézkedések a nagyvonalú tervek megvalósítására. Dr Szabó Miklós, Nagybánya uj polgármestere számtalanszor tárgyalt erről a kérdésről a fővárosban, A munkáslakások építéséhez szükséges téglavetés már megkezdődött. Varga József miniszter a Szent István-heti ünnepségeket megelőző héten Nagybányára látogat, hogy személyesen meggyőződjék az eddigi munkái!átlókról és a további tennivalókról. A szociális elgondolásoknak az az alapja, hogy tjia adunk, úgy adjunk. hogy legyen értelmeElsősorban ténylegesen meleg, barátságos otthonokat kell teremteni a bánya- mulikasoknak. Ezeknek & munkásaié,ásóknak tervei lehetővé teszik, bogy a bányászok földhöz és házhoz jussanak, ami a nyugod- tabb és harmonikusabb családi élet létalapja. Ötszáz mmikáslakást épít 2ESk Nagybányának jelenleg huszonötezer lakosa var«A lakosság háromnegyede ősze az ütemekből él. , Iln hatezer munkást vessünk alapul és hozzászámítjuk családtagjaikat is, könnyen kiszáradhatjuk, hogy ez az adat helyes. A hányában tett látogatás után felkerestem a .Munikásfőisikolát, aihoilt Be rém és. László az eddigi eredményekről tájékoztatóit. Lelkes és komoly meggondolások alapján töri ént a munkáslakások építésének előkészítése. Bereutes. László elmondotta, hogy a bányamunkások fizetése nem áll arányban azzal a munkával, amit végeznek. A lakásínség miatt különösen nehéz a hely- I zet. Családi életükben sem találják meg a ; leg átlagosabb polgári kivárna'! urakat sem. í Pedig ezen a vidéken égető szükség van j szociális intézkedésekre. A jövőre is gondol- j mink kejl. Erőteljes, lelkileg és fizikailag egyaránt egészséges munkásnemzedék&t kell nevelnünk a jövendőre. Az üzemeknél az eddigi tervek szerint többszáz lakást fognak építeni, — mondja1 ! Be pent és László. (A Hungária-üzem, a Petro- zsényi üzem, a kereszthegyi, vereshegyi és veresvizi üzemek munkásai számára) Tervbe vettük garzon lak ások építését is. Itt a nőtlen munkások találnak otthonra. A garzonlakások fürdőszobás és olvasó'" teremmel ellátott épületek lesznek. A kormányzat intézkedései lehetővé tették, hogy a nagybányai munkásság maga döntsön ; jóléti intézményeinek ügyében. Berentés ! László befejezésül elmondotta, hogy Nagy- ' bányán régebben nagy sikerrel működött a ,.bánystársláda“ intézménye, amely a, munkásság orvosi kezeléséről, nyanaltiatá3áró 1, segélyezéséről és nyugdijáról gondoskodott. A bányamunkások között a<z a terv merült fel a felszabadulás után, hogy á bányatársláda intézményéi ismét fel kell eleveníteni. Beadványban kérték a kormányzatot, hogy ezt a régi intézményt hívják ismét életre és a munkások az OTI helyett ide fizessék a tagsági és öregségi biztosítási dijakat. Az illetékes kormánytényezők lehetőséget kívántak adni arra, hogy a munkásság minden gátlás nélkül nyilváníthassa véleményét. Éppen ezért szavazást rendeltek eb hogy a munkásság az OTI intézménye mellett foglal-e állást, vagy a hány atár sláda visszaállítását óhajtja. A szavazás eredményét kétharmad többségtől tették függővé. RÓMA, julius 30. (MTI.) A magyar főiskolás női kosárlabdázó együttes nyolc tagja Kamarás István vezetésével, a Magyar Nemzeti Diákszövetség Olaszországban időző küldöttségének vezetője, dr. Tarnóy László társaságában szerdán pápai ki halig a! ás on jelentek meg a Vatikánvárosban. A Szentatya délelőtt 1Í óraikor jelent meg egyszerű fehér ornátusbam. Amikor a többszázfőnyi tömeg üdvözlő kiáltása közül a magj'ar leányok aiíkán felcsendült az ..Éljen!“, a pápa PARIS, julius 30. (DNB.) Szerdán nyugat felé menetelő német csapatok vonultak át Parison. Az átvonuló csapatok, egy SS kötelékéhez tartoznak, amelyeket most helyeztek a nyugati főparancsnokság vezetése a!á. A keleti harctérről jövő csapatok katonái közű! igen sokan viselnek kitüntetéseiket. amelyeknek nagyrészét a Szovjet ellen folyó háborúban szerezték. A csapatok uj jármüvekkel és uj fegyvereikkel vannak felszerelve. A főparancsnok Parisba érkezett és fogadta a csapatok diszfelvonuilását. Berlini jelentés szeriut Laval francia miniszterelnök az Europa Press főszerkesztője előtt többek között kijelentette, hogy a francia nép nem ismeri a Németország elleni gyűlöletet. Az az igyekezete, ho^y NéAz állam a munkáslakások építésére kölcsönt ad az építkezés 50 százalékának erejéig. Ezt a kölcsönt nem minden üzemi fogjia igénybe venni, mert például a Hungária saját tőkeerejével kívánja felépíteni a munkáslaká- sokat. Elsősorban a munkások utánpótlását fogják ilyenformán biztosítani az üzemek. Ezt a célt szolgálja, hogy az üzemeiknek elővásárlási joga lesz, az eladóvá tett munkáis- ilakásokna. Gondoskodás történt, hogy a munkások érdekének védelmében «z eladások alkalmával semleges bizottság hozzon döntést, amelynek elnöke a polgármester. — Úgy tervezzük, hoj»y a nagybányai munkáslakások az ország h gmodernebb építkezését jelentsék. A tervek már befejezés, előtt állanak. A gar- zonlakások tervei szerint egy-egy szobában négy munkás nyer lakóhelyet. A családi lakások egy-két szoba, konyhás lakások lesznek. Ikerépü'etelket emelnek. Egy-egy iker- épületben négy lakás lesz. A műnk áslak ások földszintesek. I Nagyarányú munkásotthonokat építenek a városban is< ezek viszont emeleteseir lesznek. Nagybánya egész magyarsága a iegnagyobb megértéssel fogadta a terveket, amelyeknek megvalósítása érdekében az áli[am és iaz üzemek minden áldozatot meghoznak. A város a lehető legmesszebbmenő támogatást biztosította és igy Nagybánya példát mutathat az egész országnak, hogyan kell a műnk fiskérdéseke t a mai idők szellemében megoldani. Az itteni munkások egykét éven belül a legkorszerűbb lakásokban lakhatnák, otthonuk saját tulajdonuk lesiz és kulturális szükségleteikről is a nemzetnevelés céljainak megfelelően gondoskodnak. A munkások leszavaztatása már meg is történt. A Ilungária-üzemben és a kincstári üzemekben a munkások abszolút több-> sége a bányatér sláda mellett foglalt állást. A petrozsényi üzemben is a bányatársláda kapott többséget, itit azonban nem volt meg a kétharmad többség, aminek okát abban kell keresnünk, hogy ez az üzem újabb keletű és munkásai nem ismerik a bányatárs- láda intézményt. Nyilvánvaló, hogy a nagybányai munkásság a bányaiársláda visszaállításával nemcsak a bányászhagyomátnyo- kat akarja életrehivni, hanem önálló szociális intézmény keretében szeretné jövendőjét még biztosabb alapokra helyezni. Ez a nagvérde- kességü szavazás minden valószínűség szerint azt eredményezi, hogy Nagybányán a munkások jóléti intézménye nem az OTI, hanem a bányatár sláda lesz. Magyar munkásaink megnyugvással és elégtétellel vehetik tudomásul a nagybányai terveket. Hisszük, hogy Nagybánya a munkásvédelmi intézkedések kiinduló állomása lesz és az itteni példát országszerte követni fogjak. a korláthoz közelálló magyarok csoportjához lépett és magyar nyelven igy szólott: ..Éljen Magyarország! Éljen Mária országa! Dicsértessék az Urjézus Krisztus!“ A magyar főiskolások meghatoítan csókolták meg a pápa feléjük nyúló kezét. Ekkor kedves epizód játszódott le. Lecsúszott a pápa ékes aranygyűrűje, de az egyik magyar leány elkapta a gyűrűt és átnyújtotta a Szent atyának, aki mosolyogva magyarul mondta: ,,Köszönöm!“ metországgaj megvalósítsa az együttműködés békéjét. Elzász és Lothariugia szép tartomány, de vájjon örökké harcoljunk-e érettük, Kijelentette még a franciák és angolszászok viszonyáról, hogy a franciák nCm angolbarátok. Amerikáról azt mondotta, hogy messze van Amerika, mi azonban Európában élünk, ez más előfeltételeket teremt az ország politikája számára. Meghalt a potyautasmerénylő áldozata. Budapestről jelentik: Kiáll Ferenc MÁV főintéző,- akit mint ismeretes, nemrégiben a Keleti pályaudvaron hivatása közben kesszurá- sokkal megsebesítettek, julius 24-én belehalt sérüléseibe. Temetése a törvényszéki eljárás befejezése után, csütörtökön délután fél 4 , órakor lesz a Kereoesi-uti temető ha’ottas j házából. Rejts'yes haláleset Biharraegyében NAGYVÁRAD, julius 30. Tudósilónk jeleníti: A borszegi csendőrőrs jelentette a nagyváradi ügyészségen, bogy halva találták özv. Piós Jánosné 83 éves asszonyt, akinek ugyan külső sérülések nem látszottak a testén, de arcán foltok mutaiíkozcak és azt a gyanút kellették, hogy a tehetetlen öregasz- szonyt kiéheztették. Ézt a gyanút különböző körülmények is megerősítették. Picis Jánosné férjét még a román megszállás idején felakasztva találták; akkor a nyomozás megái- lapította, hogy a gyilkosságot fia, ijj. Picis János követte el. Annakidején ei, is ítélték 12 évi börtönre a fiút, aki büntetését kitöltötte. Az öregasszony halálának időpontjában a fiú Borszeg községben tartózkodott, de azután hirtelen eltűnt a faluból. A gyanú ráhárul, hogy ő éheziette halálra anyját. Az ügyészség most értesítette a határőrségeket a román határ mentén, mert feltételezhető, hogy a gyanúsított arrafelé vette inját. Ma délután az ügyész és a törvényszéki orvos kiszálltak a helyszínre, hogy a titokzatos körülmények között meghalt asszonv halálának okát boncolás utján állapítsák meg. Motorkerék pár tzerenctétlentég a pápai országúton PÁPA. julius 30. (MTI.) Pápa és Mar- caiítő között az országúton Mészáros István és Somogyi Kálmán fiatalemberek motorkerékpáron hazafelé tartottak. Az ihászi kastély előtt Mészáros nekirohant az utszéli vilianypóznáuak s arról nagy ívben visszarepült az ut közepére. Az utána haladó Somogyi már nem tudta elkerülni és motorkerékpárjával rászaladt/ Mindketten megsérültek. A pápai irgalniasok kórházába szállították őket. Mészáros sérülése súlyos, a Somogyié könnyebb természetű. Hz e'csatolí területekről rnsiieküít románok citam* polgárságának elismerése BUKAREST, jul'.us 30 A hivatalos lapban rendelettörvény jelent meg, amely7 az elcsatolt területekről menekült románok állampolgárságának igazolásáról intézkedik. A törvény értelmében ama román állampolgárok, akik az északerdélyi vagy déldobrudzsai községek állampolgársági listájában vannak beírva, de ezt nem tudják állampolgársági bizonylattal igazolni, az igazságücyminiszte- rium utján jelenlegi lakhelyük városházáról kapják meg az igazoló iratok megfelelő nyi latkozgt ellenében. A rendeleiícrvény a továbbiakban a fenti rendelkezés közigazgatási és jogi végrehajtásáról, valamint az allain polgárság esetleges megsemmisítéséről intéz kedik. Központi Mroítság létesül ti knunkaközvctitö szervek együttműködésének: biztc eitására BUDAPEST, julius 30. (MTI.) A föld müvelésiigyi miniszter és az iparügyi miniszter a munkatközvetitő szervek együttműködésének biztosítására budapesti székből!ve1 központi bizottságot szervezett. A küzpon í bizottság figyelemmel kiséri a muukapín. helyzetét, gondoskodik a rendelkezésre állt munkaerők nemzetgazdasági szempontból való legjobb felhasználásáról, a háború után felmerülő munkásfoglalkozi.atási kérdések megoldásáról és elökeszili ;i munkaközvetítő szervek egyiná^közöUi intézményes együttműködését. Magyarul üdvözölte a pápa k budapesti főiskolásokat Oroszország ellent karcokból visszatéri’ német csapatos szállták meg Párist 0 franciák nem gyűlölik a németeket — mondolfa Lávái miniszterelnök
