Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

t ELLENZÉK 7 1 9 4 2 Julios 2S. Háborús földrajz: Olaszország a Balkánon váto'k és szlovénok egyesiül királysága meg* a'aktíilt, Montenegrót is idő csatolták. A montenegrói r ép élesen tiltakozott a beke­belezés ellen, de a vezetőknek nem volt más választása, minthogy a későbbi horvát tisz­tásak példájára a' pártlogó barin áüamba, 0 Úszói szagba meneküljenek igazságuk kíh; r­A raub század végén egyesületi Olaszor­szágnak az volt a nemzeti törekvése, hogy a maga javára megoldja az adriai kérdést, azaz olasz tóvá tegye ezt a tengert. 1915-ben a szövetséges hatalmak Dalmáciát, a hajdani velencei köztársaság régi birtokát ^ ígérték Olaszországnak. Labukat ezen a földön meg­vetve, az olaiszok aiz első világháború után behatolhattak volna a Balkánra. A béke azonban mélységes csalódást hozott az ola­szokra. Olaszországgal szemben, az Adria túlsó partján ugyanis Ó-Szerbia jelentős te­rületi gyarapításával létrehozták Déls/uáviát. Ez az állam magába foglalta mindazokat a balkáni területeket, melyeket az olasz nem­iét saját érdekterületeinek vélt. Dalmáciáról ,gy elégtelen elleuértékért, Fiume kikötőjé­ért keljeit lemondania, de ugyanígy "z in­kább nyugati, minit keleti tájnak tekintett gíorvátország, továbbá Bosznia és végül Mor- .enegró is a szerb állam birtoka lett, Montenegró bekebelezése Jugoszláviába, jizékeinyen érintette a.z olaszokat. A két or- íTíig között ugyanis szoros kapcsolatok vol­tak, amelyeket egyebek közt az uralkodó családok házasságával is megerősítettek. Délszlávi», az uj állam birtokba vette az Adria keleti partjának minden jelentősebb kikötőjét, a többi közti a hires kattarói öb­löt is. Görögország megerősödve került ki a náboruból. Amikor az olaszok Korfu szige­tére támaszkodva akarták biztosítani az Ad­ia bejáratának valamelyes ellenőrzését. az angol politika heves ellenállást fejlett ki. Egyetlen földdarab, ahol az olasz befolyás civényesiilt a Balkánon, a független állam­nak meghagyott Albánia rolfi. 1919-ben, tehát az olaszok törekvései és érdekei ellen rendezték az adriai és balkáni kprdést. Ez a helyzet azonban 194j áprili­sában német és ola&z részről történt) beavat­kozás következtében gyökeresen mCgvEdo- zctl. Déisizlávia széthullása után Mussolini bárom pontban foglalta össze az olasz poli­tika legközelebbi célkitűzéseit: első az adriai kérdés olyan megoldása, hogy az olasz el­lenőrzés biztosítva legyen, második Monte­negró függetlensége, illetve egy későbbi ki­jelentés szerint teljes önkormányzata olasz l efolyás alatt, harmadik szoros együttműkö­dés Horvátországgá]. Két korábbi hadviselő állam: Görögor­szág és Szerbia tekintetében még nem hang­zott el nyilatkozat arról, milyen politikai helyzetet biztosítanak nekik a békekötéskor. Montenegró ellenben már most teljes átszer­vezésben van. Előreláthatóan ez a földdarab lesz a balkáni olasz politika egyik sark­pontja. Montenegró sem földrajzi, sem népi, sem művelődési tekintetben nem egységes. Földrajzi szempontból az Adria keleti part­ján végighúzódó Dinár i Alpok hegyrendsze­réhez tartozik. Vizei részint nyugatra, az Adriába, részint kelet, a Dunába és a Várdár folyóba sietnek. Népe görög keleti szertar­tása, szláv nyelvű, mint az egész Balkán tulnyomórésze, csupán vallásával különbözik a muzulmán bosnyákoktól, a katolikus dal- mátoktól és ugyancsak katolikus honátok­tól. 1914-ben Montenegrónak nem egészen ti­zenötezer négyzetkilométer területe» nem egészen félmillió lakosa volt. Fővárosa Ce- tinye 5.500, másik jelentős városa, Podgo­rica 8.500 leiket számlált. Az ország tehát jem népével és művelődésével, hanem p öli - libájává] védelmezte függetlenségét). A fcö- íépeurópai népek évszázados török elfeni aadakozásában Montenegró is többször reszt- tett, Történetéhez tartozik az is, hogy kez­detben a szerb királyság birtoka volt, A szerbek, mint köztudomású, 1180-ba» sza- Dadultak Bizánc hatalma alól s í. Murád szultán már 1389-ben, a híres rigómezei átkózet után török igába hajtotta A török tatalom 1482-ben Hercegovinára, 1528-ban Montenegróra is kiterjedt. A török uralom azonban korántsem érvé- íyesült feltétlenül Montenegró fölött, hanem :gy érdekes egyházi vezetésű kormányzá­st hozott létre. A görögkeleti érsek theokra- íikus hatalma bizonyos mértékben hason Hl1 I katolikus egyház püspök-uralkodóihoz. Ez íz egyházi-politikai hatalom a XVIII, szá­jad elejétől kezdve egészen 1918-ig, a Pet- iOviC8 Nyegos-családban öröklődött. Ezalatt Montenegró egyszer Velence oldalán, máskor íagy Péter biztaiiásá-ra, majd az orosz- »sztrák vállalkozásban harcolt a török ellen, iőt angol és orosz támogatással Napoleon lalmáciai uralma ellen is. Montenegró utolsó uralkodója a Nikita *éven Európa&zerte ismert I. Miklós király •olt. Tulajdonképpen ő dobta be országát' t nagy politikába. 1876—77-ben csatlakozott I törökellenes hadakhoz s ezért a berlini bngreaszuson függetlenségének töröli rész- ő] vájó teljes elismerése mellett, területében i raegnövekedett. Antiváfii és Dulcigno ki- ötőjével kijáratot kapott a tengerre. Nikita •saláéi politikával its jelentősen megerősi- ?tte országa nemzetközi helyzetét. Két leányát cgy-egy orosz nagyherceghez, har­madikat pedig a nápolyi herceghez, Olasz­ország jövendő királyához adta. Jóllehet 1905-ben alkotmányt adott országának, mégis autokratikusán uralkodott. 1910-ben felvette a királyi címet. 1912-ben résztvett a Balkán-háborúban Törökország ellen. Ezért megkapja a novibazári Szandzsák nyugati részét és a szkutari tó körüli albán területeket. A világháborúban hadatüzent Ausztria- M a gyár o r szágn ak és Németország­nak. Ebben a háborúban a Balkán országai megoszlottak. Törökország és Bulgária a köz­ponti hatalmak oldalán avatkozott be. Ro­mánia, jóllehet, a központi batai’mak szövet­ségese volt, kezdetben semleges maradt, ké­sőbb azonban a szövetséges főhatalmak tá­borába állott át. Kövess hadserege 1915 de­cemberében először, 1916 januárjában má­sodszor is megveri a szövetséges csapatokkal jól megerősített montenegrói hadakat, ro­hammal elfoglalja a Lovcsent és megszállja Cetinyét. I. Miklós király volt az első a szö­vetséges hatalmak közül, aki letette a fegy­vert a központi hatalmak előtt. Amikor 1919 január 1-én a szerbek, hor­colásn végett. 1. Miklós ki aíy is tiltakozott k rályságánuk a szerb állami) i történt 1.<■:■]- v fiztása ellen, de a nagykövetek tanát sa 1922-ben jóváhagyta a meg - ’.álhitt tz volt Montenegró vth u »8 történelme az 1941. tavaszán beállott eseményekig. Sorsát azóta a háború határozza meg. A tengelyha­talmak győzelme után a Balkán erőviszo­nyai álcsoportcsulnak. Délkelet-Európának ebben a sarkában fesz egy Olaszországgal és Németországgá1! bensőséges baráti kapcso­latban élő, tekintélyesen megnövekedett Bul­gária. egy olasz befolyás alatt' álló független Horvátország, független vagy legalábbis olasz befolyás érvényesülése alatt teljes önkor­mányzattal rendelkező Montenegró s végül a balkáni háborút megelőző határaira össze- szükátett Szerbia. Az úgynevezett történelmi Dalmácia, ame­lyet Olaszország már nemzeti területéhez csatolt, azután ás birtokában marad. Ez fesz a Balkán-félszigeten közvetlenül érvényesülő olasz uraílom biztosi téka. Az olasz befolyás közvetve Horvátországon, Montenegrón és Al­bánián keresztül érvényesül majd. Albánia érdekes helyzetben van, külön királyság, ám­bár királya az olasz király. e p o « v rfl wniiír .MJli Novak Ilona és Albach Edit is Indul a KfiC szombati országos uszóversenyén KOLOZSVÁR. A KAC rendezésében szom­baton sorra, kerülő országos uszóbajnoksá- gok mindhárom számára, mára befutottak a nevezések. A 800 m-es férfi gyorsuszásra — mint tegnapi számunkban közöltük — Tá- íos Nándoron kiviül még négy fővárosi és vidéki úszó nevezett be A 100 m-es női gyors- úszásra a következők neveztek be: N'ovák Ilona (MUE). Albach Edit (BSE). Gerle Irén (Gamma), Tiszolczy Magda (Palics FC), Raphael Éva (KAC). A 200 m-es női mell­úszásban indulnak: Krllermann Klári (FTC), Lőrincz Magda (FTC), Novak Ilona (MUE), Somhegyi Klári (Gamma), Ágoston Anna (KAC). Bár a nevezések már lezárultak, nem lehe­tetlen, hogy a Magyar Úszó Szövetség utó­lagosan még elfogadja Marosvásárhely és Nagyvárad úszóinak a benevezését. A bárom bajnoki számon kívül még számos uszószám fesz lebonyolítva, melynek végleges műsorát ma állítja össze a KAC vezetősége. A nagy érdeklődésre való tekintetted külön autóbuszjáratok indulnak szombat délutíán 4 órakor az egyetemi sportparkban az év legnagyobb uszóversenyére. Jegyek elővé­telben kaphatók mától kezdve az Angyal- drogériáhan, Wesselényí-utCa 23. szám. 21 atléta és 3 kísérő utazik csütörtökön a Sterlini nagy nemzetközi versenyre BUDAPEST. Jelentettük, hogy augusztus 2~án Berlinben nagy nemzetközi atlétikai verseny lesz, melyen a német versenyző­kön kívül a magyar, olasz, finn, holland és esetileg a svéd atléták is indulnak. A ma­gyar versenyzők csütörtökön délután utaz­nak Berlinbe, Losoncon keresztül, ahova pénteken délután 10 órakor érkeznek meg. Az egyes Számokban a következő atléták áll­nak 'ki Berlinben: 100 m.: Solymosi, Gyenes. 400 m.; Polgár. Görkói. 800 in.: Kiss György’, Marosi. Hires. 3000 m.: Iglói Far­kas, Szabó. 10.000 m.: Szilágyi, Németh- 110 m.: gát: Hidas, Kiss Szabó dr. Gerely: Várszegi, Csányi III. Kalapács: Németh Im­re. lávolugrás: Gyurica, Vermes. Rúd: Ko­vács. A huszonegy általával 3 kísérő utazik k> még Berlinbe. Amennyiben valamelyik ver­senyző akadályoztatva fenne a kiküldetésé­ben, úgy szó lehet Kulitzi utazásáról is. A magyar versenyzőknek a 100 m-esen, a 110-es gátfutásban, a 10.000 méteres síkfu­tásban és a rúdugrásban van esélyük győze­lemre. \ ASÁRNAP játszották le Bukarestben a Becs—Bukarest városok közötti labdarugó mérkőzést, melly 0:0 arányban döntetlenül végződött. A mérkőzést 25.000 néző előtt! a bolgár Atanasoff vezette fe. Bukarest csa­pata a következő összeállításban játszott: Szadowsky — Negrescu, Moldovan — &i- laUtoc, Hetzer III., Constantinescu — Éne, Marian, Niculescu, Mihaifescu, Bodán, BLDAPESTEN vasárnap az NB I-es csa­patok közül, már többen komoly mérkőzése­ket játszottak. A Ferencváros Wekerjetefe- pen 10:6 (6:1) arányban győzte Je a WSC csapatát. A Kispest a SzAC csapatát 11:4 (8;2) arányban győzte le. A Szolnok Szabad­kán a Sz. VAK elfen 5:2 (1:1) arányban győzött. Szegeden a Szegjed az Sz. VSE csa­patát 7:1 (6:1) arányban gvőzle fe. A dél­vidéki serlegmérkőzések során az Újvidék az Óbecsei Bocskayt 5:1 (3:1) arányban verte. A KMTE birkózói résztvesznek Erdély birkózóbajnokságain KOLOZS\ÁR. Erdély birkőzóbajnok- Sagaít vasárnap bonyolítják le Nagyváradon a Törekvés rendezésében. A versenyen a nagyváradi versenyzőkön kívül részt vesznek a nagybányai, marosvásárhelyi és a kolozs­vári Munkás Torna Egylet birkózói is. A KMTE részéről az egyeg számokban a kö­vetkezők indulnak: LézsuJy Nagy József. Pehely Bogya János. Könnyű Kiss Dénes. Váltó Szőke János és Bihari Béla. Közép Biró Ferenc. Fél nehéz Ko.lozs András, Ne­hézsúly Zéri Zalay Gusztáv. A kolozsvári versenyzők Szombaton délután utaznak át Nagyváradra Kovács József csapatkapitány és edző vezetésével. A versenyen a Magyar Birkózó Szövetség as képviselteti magát. HANNOVERBEN a német—olasz vizl- labdamérkőzést a német csapat 3:2 (1:1) arányban nyerte meg hatalmas küzdelem után. BUkARESTBEN a román—horvát tenisz- mérkőzés második napján a horvátok már 3:0 arányban vezetnek. így a horvát csapat már mégis nyerte az országok közötti válo­gatott mérkőzést. DIÓSGYŐRÖTT a vasárnapi kerületközi atlétikai versenyen a DíMÁVAG Nádasdi, Magyar Szabados, Solymosi összeállítású csa­pata a 4x100 m-es váltóban 43.2 mp-es ki­tűnő idővel győzött. Dóczy dr. sikere a fővárosban BUDAPEST. A BEAC II. osztályú bajnoki teniszversenyén, melyen az ország legjobb versenyzői küzdenek meg egymás ellen, szép sikert aratott a kolozsvári Dóczy dr. (KTC), aki a férfi egyee elődöntőjében legyőzte 6-3, 8:6 arányban Pintért (BSzKRT) és így a dön­tőbe jutott, ahol Stolpa III. BEAC lesz az ellenfele, A férfipáros küzdelmek során a Dóczy dr., Straub (BEAC) pár 6:0, 6:2 arányban legyőzte a„ Kovács- Borcsányi (BEAC) párt. Az egyik fővárosi sportláp igy ir a kolozsvári verseny­zőtök „Dóczy dr. színes, ötletes játéka kel­lemes meglepetés volt. Úgy nyert, ahogy akart”. TEKÉZŐSPORT Az „Ertasz” Erdélyi Tekéző Alszövetség vezetőségéből álló, a tekesportot népszerűsítő együttes,, második versenyét játszotta hétfőn, a Csizmadia Társulat tekepályáján a m. kir. adóhivatal tisztviselőiből alakult együttessel. Dr. Jancsó Albert „Ertasz” elnökének üdvözlő szavai után a két együttes a következő 12—12 játékossal játszott: M. kir. Adóhivatal tiszt­viselői: Gáli J„ Papp L., Kovács J„ Szőts I.., Lahodny S., Sâjerly L., Halász J„ Mezey J. Sándor A., Marossi V.. Bogdán Gy. és Gáli J , mint céka. Az „Ertasz"-tól dr. Jancsó A., Boor J-, Szabó L., Szőts A., Kováts S„ Winkelmáyer O., dr. Gspann K„ Balogh J., Adorján Á„ Mene- gotti J„ Incze K. és Abrahám P. Megtisztelték a versenyt érdeklődésükkel Sebestyén Béla és Paoszt József államüénztári főtanácsos Szász XUM1läKiUM£ää9^Clf^Kn)äB^(fXS!WßWt a . • - • r-*l ■ - ' Márton Gyula vízvezeték, csatornázási, központi fűtés, fürdöberendezési és villanyszerelési vál­lalat. Munkát vidékre is vállalok. — Bartha Miklós-utca 5. Telefon 29—34. Vilmos és Sándor Aladár tanácsos urak. A verseny mindvégig nyiit és izgalmas volt, az utolsó játékos dobásánál dőlt el az eredmérr 4 ponttal az Adóhivatal tisztviselők csapata javára. Végeredmény 369—365 (5 tele és lé tisztatarolás). A M. kir. Adóhivatal tisztviselő; nek ezen tekéző csapatának bemutatkozása nagyon szépen sikerült és ha szövetségi csa­pat lenne, amit az „Ertasz” remél is, komoly nyeresége lesz az erdélyi tekéző sportjának. Ugyanebben a felállításban taugusz'tus 3-én lesz a visszavágó mérkőzés. Az Erdélyi Tekéző Alszövetség (Ertasz) au­gusztus 1—16-ig nagyszabású, 50 dobásos (tißztataroläsos) csapat és egyéni verseny­rendez. A verseny az összes erdélyi játékosok komoly erőpróbája és minősítő versenye. Az eddigi 3 dobásos szerencsejáték helyett mcC egy ilyen 50 dobásos, komoly sportteljesi-- ménynek számitó versenyzés lép életbe. Ezen a versenyen résztvehetnek úgy a leigazol' mint az alakulóban levő egyesületek, társasá­gok, erre a célra összeállított 3 játékosból ál­ló csapatok. A csapatversenyben 2 csopor'- ban indulhatnak a csapatok, az első csoport­ban az alszövetségi csapatok, a második cso­portban az alszövetségen kivüli csapatok. Rész­letes utasítás és versenyzési szabály kapható a szövetségi irodában, Bzentegyház-utca 23. sz. alatt d. u. G—7-ig. A nyomtatott versen.- zési szabályt posta utján is megküldi az Ertasz az érdeklődőknek. Már csak korlátolt számban kaphatók, jegyek a „Föhlifcüulás" előadására. Az Erdélyi PáU kulturális szakosztályának központi műkedvelő csoportja augusztus i-én, szombaton és 2*án, vasárnap délután 6 órai kezdettel tartja V. szinelőadását a kolozsvári Nyári Színkörben. Vasárnap délután 6 órai előadást dr. Bálint József országgyűlési képviselő alkalmi be­széde vezeti be. Színre kerül Kodolányi János háromfelvonásos tanulságos életképe a „Föld­indulás". Rendező: Dálnoky István. Szereplők Rácz Zoltán, Király József, Szabó Duci, Kiss László, Bara Sánciorné, Komáromy öcsi, Ud varhelyi, József, K. Fábián Margit, Harsték Irén, Pauer Mária, Boros Vilmos, Sajgó Gyula, D. Kletz István, Papp Erzsébet, Potyé Mária. Bara Sándor, Török Mihály, Fajk József. Ge: zanich Zoltán és Fekete Sándor. Jegyek elő­vételben kaphatók az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata irodájában (Farkas-utca 7. I. em.) dél­előtt 8—2-ig és közvetlen az elődások kez­dete előtt a Színkör pénztáránál, — Filléres helyárak. BAZÁKÁRUKERESKEDŐ ÜZLETKÖRE A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara- konkrét esetből kifolyólag megállapította, hogy abba a fogalmi körbe, amelyet a ba^ záráru névvel szoktak jelölni, beletartoznak a norinbergi díszműáruk csoportja, a ház­tartási cikkek egész sora, a rövidáruknak, a papir~ és irószeráruknak nagy része, olcsó játékáruk, üveg- és porcellánáruk és sok: egyéb más c'k-kek. Abban a kérdésben, hogy egy bizonyos konkrét cikk a bazáráru kö­rébe esik~e vagy sem, abba bevonhaló-e, vagy sem, a kamara esetenként dönt, Érdekli talán, hogy ma, szerdán este énekel a budapesti rádióban Dorit Kreysker, a német filmek népszerű szubrettje; hogy uj énekes tehetséget fedeztek fel Kolozsvárott. Neve: Somy Sándor, húszéves mindössze s jelenleg Kolozson pénzügyi el­lenőr. A fi-atal baritonista a budapesti Zene­művészeti Főiskola ének'unszakos növendéke volt. Nemrégen Yaszy Viktor zeneigazgató meghallgatta és kijelentette, hogy egészen ritkerszépségii hanganyaga' van. Megfelelő továbbképzés és kitartás rn-eUelt nagy énr- Icesjörö áll a kivételesen széphangu Sortig előtt; hogy Dilemma címmel érdekes oruoslárgyu filmet készítettek Svájcban. A film hőse egy orvos, aki áldozatok árun tart fenn egy gyermekmenhclyet, a sors azonban kegyetlen hozzá s kénytelen megszegni kötelességér. A film rövidesen Magyarországon is bemu­tatásra kerül; hogy Csepreghy Ferenc születésének szá­zadik évfordulóján emléktáblát állítana!: fe azon az esztergomi há'zon, amelyben ti láváiéi népszínműi ró, mint asztalossegéd dolgozási' miamikor. Az emléktáblái a Untassa lláiinl irodalmi és művészeti társaság elnökének. Leopold Antalnak kezdeményezésére z?;!:,t- ják fci; hogy sikeres német színházi évad roi az elmúlt szezonban Varsóban is. ahol a: e: folyamán 182 németnyelvű előadást tart tak. Különösen a német katonirv látogatták nagyon szívesen a színházain: r,*»«.«.' nyolc szimfonikus hangversenyt és rr*> Mgrarl- estet is tartóitok; hogy fíolváry Géza rendezte Cigi, legújabb filmjét, amelynek magyar ciinv: lg\ szór! egy férfi; ■hogy már augusztus elsején megnyit! /, - púit a budapesti Royal Revüszinház iz :■ revü vrimcdonnáia Dérv Sári.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents