Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

tíl#* ţwtitt* i*. ELLENZÉK IO. fcir. I. ttonféd faaditadósMő század jeteHtE; Eszeveszetten menekülnek az oroszok a magyar honvéd elől (Honvéd haditudósító század.) A megvert ellenség nyomán po-rzik az ut. Járművön és gyalog, éjjel-nappal, megszakítás nélkül tart az üldözés. A vöröseket nem szabad léleg­zethez juttatni. A honvéd végtelenül találékony. Meleg van. Nehéz a szerelvény. Segít magán. Rajok, félszakaszok lovat kerítenek, szekér elé fog­ják s hogy a lóhajtás ne foglaljon el közü­lük embert, üzbég, kirgiz, tatár, török, ör­mény vagy más ázsiai nemzetség orosz forma­ruhájában elfogott fiát állítják a ló mellé. Szempillantás alatt szekérre kerül a szerel- vény, ingre vetkőzik a honvél s most már ujult erővel hajrá . . . Az oroszok rettegik, a németek csodálják a magyar honvéd teljesítőképességet. A mene­külő ellenség azt hiszi: sikerült leszakadnia a honvédokról Behuzódhatik az évekkel ez­előtt útkereszteződések, fontosabb hadászati pontok, nagyobb falvak és városok előtt fá- pól és földből, több kilométeres mélységben kiépített^ védelmi vonalaiba. A honvéd felde­rítő járőrök villámgyors és pontos munkát végeznek. iöbbszáz kiserődöt megnéztünk. Alig volt ellenállás néhányban. A honvédek rettene­tesen kikészítették ezeket. Ha az első felszó­lításra nem adták meg magukat a védekezést folytató vörösök, akkor aztán futásra sem volt idejük. füenekiü az orosz A legtöbb védelmi berendezésben, eltekint­se az első áttöréstől, puskalövés sem történt. Eszeveszetten hagytak ott mindent a kommu­nista katonák . . . Éveken keresztül hiába terveztek, építettek a bolsi hadvezérek. Ter­vük az ellenállhatatlan támadásban és az azt követő példa nélkül álló lerohanásban össze- dült. Pedig a felszerelésük jó és korszerű. Külső kidolgozásra durva, szemre szinte hasz­nálhatatlan, kezdetleges készítményt mutatnak pe kitünően működnek a tűzfegyverek. A fegyverhez és hadigépekhez azonban nemcsak húsból álló emberek, hanem lélek is kell. Ez hiányzik a bolsevista katonákból. Az elszánt­ság minden esetben nem elegendő. Az anyag- elvüségre _ épített világszemlélet kiölte azt “a lelki rugót, mely magasabb síkra helyezi, célt ad a gondolatnak s lendületet a cselek­vésnek. Voronyezs közvetlen közelében, egy erdő szélen, a doni hídfőhöz vezető országút mel­leit, szemtanúja voltam a legesztelenebb és lelketlenebb vezetésnek Közvetlen a negyedmilliós, nagy ipari vá­ros elfoglalása után robogott be gépkocsink a városba. Az útvonalon orosz hulla hullát ért Ezerszámra hevertek eltemetetlenül orosz katonák, kilőtt tankok, gépkocsik és lövegek között. A város egyetlen romhalmaz. A hely­zeten változtatni semmiképpen 6em tudó kom­munista hadvezetés kiadta a parancsot: min­denáron védeni kell a várost A parancs nél­kül visszavonuló katonát szökevénynek tekin­tik, családját kiirtják Ugyanakkor ismételten megfenyegettek a biztosok és más hatalmassá­gok a teljesen egvoldalulag nevelt katoná­kat, hogy ne adják meg magukat, mert a magyarok és németek minden formaruhában elfogott embert válogatóit kínzások között végeznek ki. Hiúba való mínáza ellenállás A szüleit, testvéreit, feleségét és gyerme­keit szerető vörös katona igyekezett kitarta­ni. Fából, földből és homokzsákokból torla­szokat emeltek a város bejáratánál és véd­tek magukat Nehéz ütegek, stukák, nehéz és könnyű bombázók sürü hullámokban támad­ták a várost. A légi stukákkal egyidejűleg megszólalt a ,,gyalogstuka“ is, a „halál ret­tenetes orgonája", a németek uj, titkos, el­lenállást nem tűrő fegyvere . . . Ebben a po­koli hangorkánban és .helyzetben jelentek meg a német harckocsik. Rettenetes tüzet zú­dítottak az ellenállókra. A harckocsielháritó, vasúti sindarabokból, cementbunkóval készült akadályokat félretolták s benyomultak a vá­rosba ... A szembejövő orosz harckocsikat megsemmisítették, uj és uj fehér karikák ke­rültek a német harckocsikból félelmetesen elő- nyuló ágyucsövekre . .. Minden kilőtt tank egy karika . . . Néhány óra múlva gépkocsizó gyalogos hadosztály vehette át a „szerepet"... A német gyorshadosztály a Donon túl — uj feladatot kapott .. . Ezt az alkalmat használták fel az oroszok. 'Azt hitték: könnyűszerrel elbánhatnak a gyá­msággal. Egyszerre 12 harckocsival indítot­tak támadást a város ellen. Parancs: vissza kell szorítani a németeket. A komoly harcok­ban edzett nemzeti szocialista haderő kemftny dió. A gyalogság puskalövés nélkül engedte át a vöröscsillagos, ormótlan, lassú mozgású, irtóztató zakatolással közlekedő tankokat. A város főteréig tán még légyzümmögést sem hallottak a póneéltornyok mögött, hering- módra gyalogsággal megrakott tankosok . . . A lerombolt épületekkel szegélyezett, orosz hullákkal és kilőtt páncélkocsikkal teiltet fő­téren rettenetes „tánc" kezdődött. Egészen közelrőü: alig 30—40 lépés távolságról, ke­reszttűzbe fogva kezdtek dolgozni a páncél­törők. Egyetlen harckocsi és egyetlen ember sem menekül*: . Még füstöltek a tankok, még vérzettek a nullák amikor gépkocsink gránáttölc3érről gránáttölcsérre billegve, bedöcögölt a város főterére. Egyetlen ép házat n«ro láttunk. Su!$osaft az orosz veszteségek Késő este újabb 3 nagy tankkal próbálkoztak az oroszok. Egyik félutról visszaszaladt. A másik kettőt könyörtelenül kilőtték. Ebből sem tanultak a vörösök. Náluk sem az ember, sem az anyag nem számit. Éjszaka három különböző irányból, 32 gyalogsággal megrakott tankot indítottak a doni hídfők ellen, azzal a paranccsal, hogy vegyék bir­tokba és tartsák a hídfőket. A 32 tankból hat mintegy 20—25 lépésre haladt el tőlünk. Hajnalig egyetlen lövés sem történt a mi részünkről. Csak az orosz harc­kocsik lövöldöztek ész nélkül össze-vissza. A pirkadásnál aztán egyszerre, az országút egész vonalán megszólaltak a páncéltörők, repesz- gránáttal töltött ütegek 5—10 lépésről dara­bokra söpörték le a páncélosokon lógó gya- logságol. öt taDk épen, a többi kilőve ma­radt a színhelyen. Egyetlen ember vagy egyet­len gép, nem tudott visszamenni. A 32, 24—52 tonnás harckocsi mellett egy éjszaka Martin- bomzázót és két Rátát vesztett ebben a vállal­kozásban az orosz. A védelemnek, két sebe­sültje és öt halottja volt. Az ehhez hasonló „vállalkozásokat” nap-nap után több helyen megismétli a szovjetorosz. Közben felmorzsolt területeken öt-tizezres tömegben fekszenek örökálomba merült szovjetkatonák s több helyen többtizezres tö­megben menetelnek elfogott, lerongyolódott, éhségtől elcsigázott orosz katonák Kenyeret, meleg ennivalót kapnak. Átkozzák a rend­szert, mely ilyen elképesztően rettenetes bajt hozott sokat szenvedett népük nyakára. Szö­kött orosz katonák tömege kószál az útvo­nalakon. Kisérő nélkül jelentkeznek a gyűjtő- táborokban. Valósággal hajszolják a magyar katonát, hogy jelentkezhessenek s végre ehessenek ... Közben az orosz rádiók, különböző népbo- londitó rádióleadókon keresztül győzelemről, veszteség nélküli hadászati visszavonulások­ról beszél. Mi látjuk azt a „győzedelmes" visz- szavonulást. Csodáljuk a felelőtlenség ceim- borasszóját és szánjuk ezt a vezetői verte népet . . . Ferencz Gyárfás, bdp. őrmester. Sztojka fürdőhely megszűnéséinek szemorai lőrlénele üiérf pusziul! el az egykori hites erdélyi lüidő ? ' Gondos» kodul kell a horyizferrások gazdaságos kihasználásáról MAGYARLÁPOS, juUus 29. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) A sztojkai boryiz. hazája itt van Magyarlápos közelében. Né­hány kilométernyire fekszik Magyarlápostól az egykori fürdőhelj'„ ahol a természet most ás gazdagon ontja a kincseket érő borvizet. Szerettem volna ellátogatni az egykor hires Sztojka fürdőhelyre. Tanulságos lett volna megnézni a borvizforrásokat, amelyek a ma­gyarlápos! társadalom vezetői szerint vétke­sen elhanyagolt állapotban vannak. Sajnos, csak a tervez get esnél maradtam, mert a ret­tenetesen elhanyagolt utak miatt a sztojkai borii?forrást valósággal lehetet­len megközelíteni. A fürdőhely már régeu megszűnt. Hogy miért? Erre is ugyanaz a válasz, ami a ma­gyarlápos! tétlenség többi kérdéseit magya­rázza. A fiirdőtelep és a borvizforrások tu­lajdonosa nem tartotta jó üzletnek a fürdő fenntartását, a borvizárusitás viszont bősé­ges jövedelmet biztosított neki. A közigaz­gatásnak nem állott módjában, hogy a tulaj­donost a fürdő üzembomtartásárn kényszerítse, A magyarság kénytelen-kelletlen beletörő­dött a helyzetbee. Ilyenformán megszűnt a fürdő, a borvizforrásnál pedig valósággal rablógazdálkodás folyik. „AHOL VALAMIKOR A HI­RES SALAMON BANDA MU­ZSIKÁLT“ A sztojkai fürdő hanyatlása a világháború alatt kezdődőit. A rendkívüli viszonyok ruk'it elmaradtak a fürdővendégek, majd az össze­omlás után a román Imperium kisajátította ez Esterházy-család tulajdonából. Ezzel vég- legesen megpecsételődött a fürdő sorsa. Az uj tulajdonosok nem akarlak áldozni a fürdő karbantartására. Nagy befektetéseket igé­nyelt volna, hogy a fürdővendégek számára megfelelő szállásokat létesítsenek és az ulfe- ka.t rendbehozzák Ehelyett azt q kényelmes megoldást választották, hogy csupán a bor- vizforrásokat aknázták ki. A hires sztojkai viz vagyonokat jővedemezett. Sok millió pa­lack kerüli forgalomba és a tulajdonos ma is tekintélyes jövedelmet vág zsebre. Érthetetlen, hogy a felszabadulás óta nem történtek komolyabb lépések a fürdőhely fel­támasztására. Magyarlápos számára is döntő fontosságú lenne, ha a sztojkai fürdőt ismét rendbehoznák és üzembe helyeznék. Olyan idegenforgalmat lehetne biztosítani, amelynek révén a .járási székhely ipari ég gazdasági élete is fellendülne. Az idősebb nemzedék tagjai 'közül sokan még nagyon jól emlékez­nek a fürdő fénykorára. Bárdy nyugalmazott főszolgabíró elmondotta, hogy valamikor a legelőkelőbb közönség látogatta a sztojkai fürdőt. A fürdő gyógyforrása olyan hatású volt, hogy azt a leghíresebb professzorok njánlotlák. A sztojkai vjz egyenlő értékű a borszékivel. A világháború előtti években székelyföldi fürdőhelyekéit még nem építet­ték ki, ezzel szemben Sztojka fürdője nagy látogatottságnak örvendett. — Olyan étet volt itt, —• mondja elmé­lázva a nyugalmazott főszolgabíró — hogy minden nyáron a hires Salam on-banda jött ki Sztojka-fürdőre muzsikálni, A régi világ emberei nagyon jól tudják, hogy ez mii je­lent. A Salam on-bandát egész Magyarorszá­gon ismerték és előnyösebbnél előnyösebb ajánlatokat kapott. Hogy mégis Sztojka- fiirdöt választotta: mindennél jobban bizo­nyítja a fürdőhely látogatottságát és nép­szerűségét. Sztojka fürdőjét ma is könnyeb­ben meg lehelne közelíteni, mint a székely- földi fürdőket és a ,<redivivus“ Sztojka- fürdő kiszámíthatatlan lehetőségeket jelen­tene. Sajnos, egyelőre nem akad vállalkozó, aki a régi világot újra felelevenítse. Az uj nem­zedék már csak a sztojkai borvizet ismeri, a fürdő teljes feledésbe ment. Áz Esterházyak visszaperlik az ősi in lej dent Sztojka fürdője legutóbb 1932-ben cserélt gazdát. Egy zsidószárimazásu Teleky nevű ügyvéd vette meg árverésen. Potom kétszázezer lejért jutott hozzá a fürdőtelephez és a borvizf orrás okhoz. Egyetlen év borviztermése kihozta a vé­telárat. A 'tulajdonos az utóbbi időben egyre ke­vesebb gondot fordít a sztojkai viz kihasz­nálására. _ Itt is ugyanaz a helyzet, mint a székelyföldi borvidéknél, A bOrvizlermés egészen jelentéktelen ré­szét palackozzák és óriási értéket elpa­zarolnak. A magyarláposisk azt remélik, hogy a kö­zeljövőben ezen a téren is változás történik. Az Eslerházy-család ugyanis visszaperli a jogtalanul kisajátított ősi tulajdoni. Az Esterházyaiknaik nagyki terjedésű birto­kai voltak a környéken, amelyeket a román agrárreform kisajátított. így jutott idegen kézbe Sztojka fürdője is. Az Esterházy- család képviseletében Esterházy János gróf, a szlovákiai magyarság vezére, megtette jogi képviselője utján a lépéseket arra, hogy Sztojka fürdője is visszakerüljön' a jogos tulajdonosok kezébe. Egyelőre azonban a borvizforrások kihasználása még mindig a regi tulajdonost illeti meg, aki úgy látszik, annyit keresett már, hogy nem aukST újabb befektetéseket eszközölni. Magyar múltúnknak egyik leg-Szomorubb hibája, hogy kihasználatlanul hagytuk termé­szeti kincseinkéit’, vagy tétlenül néztük meg­lévő értékeink pusztulását. A sztojkai i*or- vizforrások kihasználása éppen olyan sürgő­sen megoldásra vár, mint a székelyföldi bor­vizek kérdése. A sztojkai borvizforrások nemzeti vagyonunk szerves részét képezik. Ezen a vidéken a borvizzel való helyes gaz­dálkodás a lakosság egyik legfőbb jövedel­mi forrását képezhetné. lit sokkal könnyeb­ben meg iebeit oldani a közlekedési nehézsé­geket, mint a Székelyföldön. A székelyföldi borvizforrások kihasználását aa üveghiáuy és a közlekedési bajok valamennyire meg­magyarázzák. Ezzel szemben a sztojkai bor- vizforrásokal úgy Kolozsvárról (illetőleg Dós­tól), mint Nagybányáról könnyen meg lehet' közéltén!. Igaz. ugyan, hogy nincs vonatköz­lekedés, de közvetlen teheraulóforgűlommal biztosítani lehet a palackozott borviz rend­szeres szál Írását. Erdély újjáépítése során ennek a földnek egyetlen kincsét sem szabad kiaknázatlanul hagyni. Ha máskén! nem le­let Segíteni,, úgy kormányintézkedés utján kell megvédeni a nemzeti vagyont, mert az ossz magyarság érdeke- hogy a tétlenség vagy nemtörődömség hibáit mielőbb helyrehozunk. Yégh József 5 w Hogyan aszal u) télire a Mzelékfstéket A közellátási szen ek legfőbb gondja, hogy már most biztosítani tudják azt az éleim ■ szer. és különösen főzelék-mennyiséget, ami­re a városokban a téli hóna pókban szükség van. Ezt előmozdíthat jók maguk a háztartá­sok. ha a háziasszony aszalás utján konzer­vál és félretesz télire különböző zöldség- e* fözeléknemüeket. A kuzrllálásügyi miniszté­rium rövidesen kiadványt bocsát ki, amely­ben népszerű útmutatással szolgál, az asza­lás és tárol,ók módozatairól. A zöldség- és fözeléknemüeket lehet a napon szárítani, de aszalhatok a takaréktüzhelyen is. A napon való aszalás nagyon egyszerű. Legkönnyeb­ben a zöldségféléket lehel mcgaszalni. Sz<.:- ritás előtt a zöldségleveleket gondosan ki kell válogatni, az öreg, rostos részeket eldobni- mert ezek többnyire keserűek. A napon a • zöldség úgyszólván nehány óra alatt zörgőre szárad és ilyenkor nincs más hátra, rnir.i erős papír, vagy celofánzacskóba tenni és szellös helyen jelakasztani. A gombát, sárga­répát., csövespaprikát spárgára fűzve napon- árnyékban és a tűzhely mellett egyaránt megnszalhatjuk. A városi házi óriásokban <■ takaréktüzhelyek sütői használhatók je zöldség- és jőzeléknemüek szárítására. A. tűzhelyen az aszalás befejezése után a meg­száradt zöldséget, főzeléket árnyékos, leve­gős helyen nyomban ki kell teregetni, hogy a levegőből nedvességet szívhasson magába { Takar éktüzhelyen kitünően lehet aszalni bur- 3 gonyát. sóskát, hagymát. káposztafélékéi. kalarábét, zöldbabot, borsM és minden egyéb főzelékei. A helyes aszalásnak egyik fők öv el élményé a zöldség- és fözeléknemiieb gőzölése, párolása, mert ezzel nemcsalt magját az aszalást gyorsítjuk, hanem előmozdítjuk azt is, hogy a főzelék megtartsa eredeti szí­nét. A gyökérfélék, a zöldborsó és zöldbab 4—5 perces párolást igényel, a káposztafé­léket elég egy-két percig puhítani. Az aszcdl főzelékeket ugyanúgy kell elkészítem, miniha nyers állapotban használnánk fel. tti¥eR kilós sertésnek nem kell iEfejféni a köré! BUDAPEST, július 29. (MTI.) A Buda­pesti Közlöny szerdai száma közli az ipar­ügyi miniszter rendeletét a sertésbőr fejté­sének újabb szabályozásáról szóló rendelke­zés módosítása tárgyában. A rendedet szerint a hcni'.es és o sert és vágó Vállalat (sertéshúst feldolgozó üzem) az általa hatósági eogedé:> alapján levágott olyan sertésnek a bőrét, amely az 50 kg, élősúlyt el nem éri. további rendelkezésig nem köteles lefejteni, ISMÉT FELÜLVIZSGÁLJÁK ROMÁNIÁBAN AZ IDŐSZAKI SAJTÓTERMÉKEKET Az időszaki sajtóközleményeket felülvi/#- gáló bizoiilság é* a központi sajtó cenzúra­hivatal közli, hogy báT eddig számos fel­hívást intéztek az időszaki sajtóközlemények­hez, különösen a vidékiekhez, megállapítot­ták, hogy ezek még eddig nem alLadmazkod- toik ta legfelső dekrétumhoz, ami a megjele­nésükhöz szükséges iratok benyújtását illeti. Az illető sajtókötzleméjfcyek-nek most augusz­tus 15-ig ute-Ló hasársáőt es$edé4yeaaek az iratok benyújtása érdekében. Azok az újsá­gok és lapok, amelyeknek peid-ányezsnaa fe­lülmúlja a beíezeröüSzázat., köieiesek a rész­vénytársasággá val» átalakulásra voo^kozó okmányokat k beterjesztosi. Azokat a sajtó­közleményeket. melyek augusz-tu« 15“ig nem alkalmazkodnak a rendelőt etórásaihoz, fd* 1'üggesztettnek tekintik. Egy csodálatos magyar élet: Bakíay Ervin : Három­széktől a Himalájáig (Körösi Csorna Sándor életútja) Hazánkfia, Baktay Ervin dr. az egyetlen magyar, sőt az egyetlen „fehér ember“, aki a nagy székely-magyar nyelvtudós­nak, a „nagyenyedi vándornak“ viszon­tagságos vándorutjáí, Nyugat—Tibet zord hegyvilágát végigjárta, hogy hányatott életének lehetőleg minden részletére hely­színi élmények és utánjárások alapján derítsen fényt. Külön érdekessége e mű­nek a szerző sok helyszíni fényképfelvé­tele, melyek 32 mümeüéklet oldalon nyer­nek elhelyezést és a 2 térkép, melyei; a közö't földrajzi adatok megértését segítik elő. — A vaskos kötet ára 7.80pengő. Kapható az ELI ENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tár 9. Vidéki# »töAvóttal it- aícuuiAi kölest

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents