Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-29 / 170. szám

r. l lenzék 9 4 2 julius 29. iaKmrju A mezőgazdasági szakoktatás kiszélesítését kérték a felsőházi tagok a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásakor Hl D.IPEST, juUus 29. A folsőház ülését’ 10 órakor uvilotla meg Széchenyi Bertalan gróf elnök. Kegyeletosen megcini'lékcz'-tt Rdpirly-lialütsa Ferenc báró felsőházi tag es S~Wxei‘\!crse István valósá^-za LcIkű t;ik'>s tanácsos. avugalrnOzcrtt főispán, volt felsőházi tag e.lhunvtnról. Javaslatára emléküket j*'gy- ökönvvhe foglaltak, Ezután tutter’ek a na­pirendre.. Elfogadták a nrpârenden szereplő kőt boái gy miniszteri, egy-egy külügyi, ipar- iigyi miniszteri és két földművelésügyi m'- risz.leri jelentést, majd pedig megkezdték a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény­javaslat tárgyalását. A javaslót első szónoka Somslcs László gróf, a termelés biztosítását és lehető foko­zását tartja ma a legfontosabbnak. Nyíltan szembt> kell szállni minden irányzat ui. vagy demagógiával, amely po 1 i*ikai 0<<ból *o>í,t<. — cos földreformot ígér és izgatja í- közvéle­ményt. Az azonnal foganatosítandó intézke­dések közé sorolja a szakoktatásnak minél szélesebb körben való gyakorlati niegv.ilosi- tását. A termelés fokozását szolgálj-t a he­lyes árpolitika. A bábom után. amikor 1 am­pában ismét megjelennek a világpiaci áruk. a szeraesterményok termeléséről bizonyos mértékig az ipari növények termelésére kell áttérni. Ezenkívül u me/.ögazdgság gő.pesité- sével, olcsó vi^iut&k megteremtésével, tehát a szállítás olcsóbbá tételével kell versei y- képcssé lenni mezőgazdaságunkat. A bábom után igen nagy szerep vár az ábaitenyész- téstc, ezzel rtzonban Ogyii’t tár. hogy meg­felelő takarmányról, is gondoskodjunk. Át kell térni a szántóföldről termelt takar­mányra. A magyar gazdák nevében kijelen­tette, hogy átérzik és teljes: ik a rendkívüli súlyos időben rájuk háruló kötelességet. A javaslatot elfogadja. fiié: Pnrgly Emil rámutatott arra, hogy nr. országban mindenki érzi, ettől r. tör- vény ja vasi attól nemcsak egy foglalkozási ág sorsa függ. hanem az egész nemzeté- Leg­fontosabb rendelkezésnek mondja a javas­latnak azt az intézkedését, amely a terme­lésnek minden eszközzel való f ikozását cé­lozza. Kérte a belvizek levezetésének egysé­ges terv szerint való megoldását, majd hos­szasan foglalkozott a javaslatnak az irányí­tott gazdálkodásra vonatkozó renuetkezései- vel. Szerinte nem lehet központilag előírni, iiogy az egyes gazdaságok milyen tervek sze­rint rendezkedjenek be. A javaslatot elfo­gadja. Groffits Gábor szerint a javaslattal a ma­gvar nép munkateljesitménvét, erőkifejtését kelj eredményesebbé tenni. A javaslat ren­delkezéseit csak akkor lehet megvalósítani, ha megfejelő szakembereink vannak. Részletesen foglalkozott a mezőgazdasági szakoktatás kérdésével. Arra kérte a kor­mányt, tegye lehetővé, hogy a gazdasági fő­iskolákon szerzett oklevelekkel rendelkező mezőgazdasági szakemberek legalább a szak­minisztériumokban a fogalmazási karba be­kerülhessenek. A törvényjavas,'iát végrehaj­tásánál gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gazdákra, illetve okleveles gazdákra keld hízná az irányítást. A javaslatot elfogadja. Bittér a Miklós örömmel üdvözli a javasla­tot, miután az hatalmas lépésisel kívánja előrevinni a magyar mezőgazdaság ügyet. Termelési kérdésekkel, a propaganda fon­tosságával, a növény- és veiőmagnemesités nemzetgazdasági szempontból való jelentősé­gével foglalkozóit. Rámutatott arra. hogy a talajjavítás és a talajművelői terén igen messzemenő intézkedéseket tartalmaz a ja­vaslat és nagy reményekkel, nézhetünk e té­ren elérhető eredmények elé. Beszéde végén a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről b°- szélt. A javaslatot a képviselőhöz fi Iliül meg­szavazott szövegezésben fogadta «'1, A felsőház legközelebbi ülését július 29-én délelőtt 10 órákor tartja és folytatja a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Módosítás a javaslaton A folsőház .illetékes bizottságai a moző- pazdaság fejleszt (»sérül szóló javaslat tárgya­lása során több módosítást végeztek n javas­laton. amelyeknek legnagyobb része azonban inkább stil'áris. vagy pedig arra irányul, hogy a javaslatban az egyes kifejezéseket pontoranbbam ba:ároz/ák meg. lón jegesebb módosítás, hogy ,i ll-tk e/.ákaszhoz a kö­vetkező b étkezdém toldották; „Az a birtokos, aki gazdasági munkát rs eseléclliáziit a szociális Cl e /. egós/só(jvüigyi kövrlelniényeknek megfelelő módon < pii, vagy álíVpit, az e célra fordított igazolt kört­éé gekot a jövedelmi és âltii'anos kere.setnadó k'is/amilásakor alapul vi"tt tisztei jövedelmé­ből a beruházás Ixíejezéisét követő évtől kezdve öt évig adómentesen leírathatja.“ A módosítás lehetőségig nyújt u gaz dili ár- sudaloinnak arra, hogy a cseléd- és munkás- h i/ak építésében fennálló rende1 kezesnek mielőbb eleget tehessen. A 28-ik szakasz tárgyalásakor a bizottsági ülésen a földmű­velésügyi miniszter kijelentette, hogy nincs szándékúban :i vetőmag.vzaporitusra kötele­zett gazdákat elzárni attól, hogy a szaporitói felárat megkap jak. mert ba kőtelező vetö- ni 'gszaporitást rendel el. az államnak gondja Jesz arra, hogy az érdekelt gazdasagokat ne érje károsodás. A javaslat tárgyalá a iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. Mar eddig is közel busz szónok irf,tkozott fid. laiMOMI] és »UHUIM megindult Kolozsváron ez erdélyi részek fütés-tschnikájánek nagyjelentőségű átállítása Nagyjelentőségű terv végrehajtása kezdő' dőlt meg a napokban Kolozsváron. Az ipar- ügyi minisztérium az Erdélyeeszi Gazdasági Tanács kezdeményezésére elhatározta, hogy a leggyakorlatibb módon .ismerteti meg a hazatért erdélyi részek nagyközönségét azok. kai az újabb tüzelési eljárásokkal, amelyek lehetőié teszik, hogy a tűzifának a liőérté- hét ne az eddigi 50 százalékba’t, hanem leg­alább S0—85 százalékban fűtési célra lehcs- sen kihasználni, A káiyhaátrakás tanfolyamán, amelyet az iparügyi minisztérium elsőizben Kolozsvárott kezdett meg, Kolozsvár 18 kályhásiparosa vesz részt és a legkiválóbb budapesti szak­előadóktól sajátíthatják cl az ujrendszerii kájyhaépitéstechnikát, \iszont a közönségre sem ró lényeges terhet a tüzoiésHeehnikai átállítás: mindössze 35—10 pengőbe kerül a kályhák megfelelő átrakása, me’y által az első fűtési évben nemcsak az átrakás költ­ségét keresik be. de a megtakaritot-i fameny- nyiség hatása is jótékonyan jelentkezik, az egye? családok életében. A kéthetes tanfolyam elvégzéséi követőleg a szakma: iparosok külön mesterlevelet nyernek: viszont a közönség teljes bizonyos~ Sággal 30 százalékkal kevesebb tűzifát kell fogyasszon, mini eddig, az ősi erdélyi fa­pazarló fűtési eljárás szerint. A jövő hét végén kezdi meg technológiai előadásait dr. Gyulay József budapesti egyetemi 'tanár a tanfolyamon, amelyet — tekintettel nagy gyakorlati jelentőségére — értesülésünk sze­rint a közeljövőben Erdély minden nagyobb városában megrendeznek. Miért nem jut pénz a kolozsi sősfürdő javítására? Kolozs főjegyzője őszintén fel'érja a közönség jogos panaszainak alapos okait Kolozsvár, július 29. (Az Ellenzék munka­társától.) A napokban cikket irtunk Kolozs- jól, s ebben a cikkben foglalkoztunk mind­azzal, ami ennek a kolozsvárkörnvéki fürdő­nek hibája, javítani valója „szeplője". Tár­gyilagosan, a tényeknek megfelelően irtunk meg mindent, legelsősorban a fürdővendégek szempontjait figyelembe véve, mert hiszen a fürdovendégek azok, akik gyógyulást, üdülést keresve, nehéz százasokat hagynak Kolozson. Azóta újra jártunk a fürdőben s beszélget­tünk a község vezetőivel. Ez a beszélgetés igen tanulságos és érdekes volt. Megtudtuk ugyanis elsősorban Györífy István főjegyzőtől, hogy mindannak az elhanyagoltságnak, nem­törődömségnek és bosszantó valóságnak, ami­ben cikkünkkel foglalkoztunk, mi az oka. Meg­írjuk mindezt elsősorban, hogy a közönség tisztán lássa a helyzetet ebben a sokat vita­tott ügyben, másodszor, hogy ne azokra ha­ragudjék, akik felelősnek érzik magúkat a község dolgaiért, de akik végeredményben mindarról, amit itt a fürdő ügyében hiba — nem tehetnek, A KÖZLEKEDÉS BAJAI Háziasszonyok! Figyelem! Gyümölcs, zöldség házi feldolgozása! Készüljünk a télre: időszerű tanácsok a magyar háziasszony szá­mára. Cukornélküli befőzés. Gyümölcsök, főze­lékek, tésztafélék, húsfélék, stb. tárolása. Hasz­nos növények, stb. gyűjtése. Gyakorlati taná­csok. Pengő 2 — Osztrovszkyné: Gyümölcs, zöldség a konyhában Lássuk csak először a közlekedést. Ebben az ügyben a községi főjegyző kéréssel fordult a MÁV-hoz, hogy a fürdővonatokat közlekedtesse az úgynevezett 109-es őrházig, ahonnan kb. 3 kilométerrel közelebb van a telep. Kérését el­utasították s Így a közlekedés jelenleg is olyan siralmas állapotban folyik, mint ahogy saj­nos, ismerjük. Ami az autóbuszközlekedést illeti, annak hibáit megindokolja a benzin és gumihiány. Az utak ügyében lényeges javitás várható már ezév őszén. Az Apahidától Kolozson át az úgynevezett Lárga-tanyáig húzódó ut tör­vényhatósági ut s ennek kijavítása a várme­gye hatáskörébe tartozik. Az ut kijavításának előfeltétele a mellette húzódó nagy vizárok- nak kiásatása. A földművelésügyi miniszté­rium a község főjegyzőjének kérésére 38 ezer fpengős segélyt utalt ki erre a célra. Ha ez e’készül, akkor majd nem kell sárcipőt vinni a strandra. A gyümölcs és zöldségfélék konyhai feldolgo­zásának válogatott receptjei. Pengő 1.20 Osztrovszkyné: Gyümölcs, zöldség házi feldolgozása A gyümölcs és zöldségkonzerválás házi mód­szereinek kipróbált receptjei. Pengő 1.20 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. HOGYAN ÁLL A FŰRDÖBÉR- LET ÜGYE? A fürdőtelep Kolozs község, mint erkölcsi testület tulajdona. A megszállás évei alatt 1937-ben a község a telepet bérbeadta a Ko­lozsi Sós Gyógyfürdő R. T.-nek. Ez a rész­vénytársaság nem tett eleget szerződéses kö­telezettségeinek s ezért Györffy főjegyzőnek csak nagy harc árán sikerül a szerződés fel­bontását kiharcolnia, de csak ezév szeptem­ber 30-i hatállyal. így hát ebben az évben még a régi bérlő élvezi a telep minden hasz­kerékpárok | nagy választékban legolcsóbban be­szerezhetők, külföldi gumikkal fel­szerelve : SCHOPLOCHER Kolozsvár, Széchenyi-tér 9. I nát. Üzletileg teljesen érthető, hogy most az utolsó évben a régi bérlő semmit sem javíttat. A vendéglőt olyan óriási összegért adba bérbe a társaság, hogy akármilyen komikusán hang­zik, a vendéglős nem árulhat mérsékelt árak mellett, mert akkor még a vendéglő bérét sem tudja kikeresni. A JÖVŐ TERVEI Amennyiben jövőre komoly bérlő nem akad, a fürdőt a község házikezelésbe veszi annak reményében, hogy szükséges tőke megszerzé­sénél kellő támogatásban részesül a község az illetékesek részéről. IGAZGATÓSÁGI TAGSÁG — AKADÁLYOKKAL Miután KoLozs község a sósfürdő bérleti szerződését bírósági utón felmondta, a község képviselője és Koloz6 vármegye alispánja a községre nézve úgy találta előnyösebbnek, ha a község csak a szerződés megszűnése után veszi át a fürdőtelepet. Az eddigi 2000 pen­gős évi bér javítása fejében a bérlő minden egy pengőn aluli jegy után tiz, minden egy pengőn felüli jegy után húsz fillért ajánlott fel. Az alispánnak ugyanekkor az volt a ki­kötése, hogy a fürdő igazgatóságába a bérlő részvénytársaság köteles 3—4 Kolozs község­beli tagot beválasztani, akik Kolozs érdekeit képviseljék. Ebbe az igazgatóságba azután a részvény- társaság Máthé Sándor ref. esperest, Barthalis Márton r. kát. plébánost, Biró József községi birót és Györífy István főjegyzőt választotta be. — Az igazgatóságba történt beválasztásunk­ról — mondja Györífy István főjegyző — a részvénytársaság mindnyájunkat Írásban érte­sített. Egy alkalommal ugyancsak írásban hi­vott össze gyűlésre, sajnos, azonban a meg­hívók egy nappal később érkeztek meg a községbe s igy a gyűlésen csak Biró József községi biró és én vehettünk részt. Több összehívás nem történt s igy a község részé­ről megválasztott Igazgatósági tagok egyetlen egy esetben sem nyertek betekintést a fürdő ügyeibe. Sokat gondolkoztam kezdetben ma­gam ís, hogy résztvegyek-e egyáltalán az ügyek intézésében, majd úgy határoztam, hogy ezt a község érdekében megteszem. Részint a bekövetkezendő átvételre való tekintettel, másrészt azért, mert igyekezni akartam a le­romlott hirnevü és állandóan erősen kritizált fürdő viszonyait türhetőbbé tenni. így tör­tént azután, hogy a fürdőidény megindítása és a további vezetés az én terhem és az igazga­tóság külön megbízása folytán kötelességem is lett. Elsősorban javításokra gondoltam. Azonban, amint meggyőződhettem, a részvény társaság egyetlen fillért sem akart befektetni erre a célra. Így erre a szezonra lemondtam javítási terveimről és csak annyit igyekeztem pótolni, javíttatni, ami elkerülhetetlenül szük­séges volt ahhoz, hogy megnyithassuk a fűi­det. A melegfürdő tetőzetén becsurgott az eső, a fürdő fülkéiben hesz.akadt a mennyezet, mindez a hallatlan elhanyagoltság csak azért törtent, mert az épületet a bérleti idő tartama alatt senki sem gondozta. NINCS PÉNZ A JAVÍTÁSOKRA — Faanyag nélkül, szedett-vedett deszkada­rabokból tákoltattam össze a mennyezetet, - folytatja GyÖiífy István. — S miután ezt b« lülről szépen levakolták, olyan, mintha nag- szerüen ki Is javították volna. A melegíürriő kazánját már tiz évvel ezelőtt használaton ki- vül kellett volna helyezni, mert rossz és ki­mondottan veszélyes. Csak az öreg Balogh bel­esi tudná elmondani, hogyan helyezte üzembe, folytonos jajveszékelések és ,siránkozások me'- lett, mivel sem anyaga, 6cm megfelelő szer­száma nem volt. Az egé^z telepen térdigérő sár és viztó- csák voltak, az utakat és sétányokat is rend­be kellett hozni. Nem beszélek a szállodai felszerelésről, ahol szörnyű minden s a többi siralmakról, mert azokat a fürdővendégek már amúgy is régen publikálták a nagyvilág­ban. Ismétlem, hogy a fenti munkálatok elvég­zésére a részvénytársaság egy fityinget sem adott, mindaddig, mig az idei szezonra bérbe nem adta a vendéglőt Dite József kolozsvári vendéglősnek 3500 pengőért. Ebből az összeg­ből bért kellett fizetni és más kiadásokat fe-* dezni, úgy, hogy a munkálatokra megint nem jutott pénz. Én közben jóhiszeműen dolgoz­tattam hol hitelben, hol a saját pénzemből, majd később a fürdő megnyitsa után a begyült jegyek árából. Elmondja a főjegyző, hogy eljárt illetéke- 6eknél is, hogy idejében biztosíthassa a fürdő­nek a szükséges tűzifát. Mindjárt az idénv elején nagymennyiségű tűzifa érkezett a für­dőbe, amit ki kellett volna fizetni, azonban, sajnos, a főjegyző csak annyi pénzt kapott kölcsön, azt is személyi hitellel, amiből egy kocsi fát kifizetett. Később az eladott jegyek árából még egy kocsi fát vásárolt A tölti tűzifát a kereskedő kénytelen volt másnak el­adni s igy maradt azután a fürdő fa nélkül, ugyannylra, hogy pár napig meleg vizet sem szolgáltathatott a beteg fürdővendégeknek. E közben történt azután még érdekesebb dolog is. A részvénytársaság két igazgatója Időnként megjelent a telepen és a befolyó összeget ma­gukkal vitték. Fennáll az. útjavítás és más munkálatokból egy tekintélyes összegű tarto­zás, tűzifa nincs, a hitelezők állandóan a fő­jegyző nyakára járnak, azonban május 20-a után a jegyek utáni 10 és 20 fillérekből még egyetlen fillér sem folyt be a község pénztá­rába, holott ezt legalább hetenként be kelleti volna fizetni. t— Ugyanekkor — mondja a kolozsi bajok okait őszintén feltáró főjegyző — már kétiz- ben jutott tudomásomra, hogy tevékenységem­mel kapcsolatban egyenesen sértő megjegyzé­seket használtak. Azt Is különösnek találom, hogy a pénz átvétele mindig olyankor törté­nik. mikor én távol vagyok a községből vagy' legalább is a telepről. Mindezek után értesítet­tem a tekintetes igazgatóságot, hogy igazgatói tisztségemről lemondok. A községgel szemben fennálló tartozások rendezésére lefoglaltam a Jegypénztár bevételét. Amaaeyiben a pénztár személyzete olyértelmü utasítást kapna az igazgatóságtól, hogy a kapott letatási rendel­kezést ne vegye tekintetbe, a község jogait hatósági közeg kirendelésével fogom biztosí­tani, mindaddig, amíg a teljes elszámolás meg nem történik. Mondanom sem kell, hogy az ut és a többi javítási munkálatok száma­dása rendben és a szükséges igazoló okmá­nyokkal bármikor rendelkezésre áll. Kérem rendezni az unitárius egyházzal szemben a ki­hordott homok bányabérét is! Megjegyzem hovy az utak kijavitésa a részvénytársaságot terheli, mert nem arról a földről van szó, amit a község közmunkával hordatott, mert külön­ben a fürdő megnyitását a hatóségok nem en- gerélyezték volr/a. Ezt csak azért jegyzem meg, mert az igazgató urak ezt is kifogásol­ták, holott annakidején különösen kihangsú­lyozták, hogy csak annyit végeztessek amennyi feltétlenül elkerülhetetlen. Sajnos még annyit sem lehetett végezni. —■ Még csak annyit — fejezi be Györffy István főjegyző —, hogy elhatározásomtól semmi sem térit el s az ügyek Intézésében csak oly mértékben vésnek részt, amennyiben azt a község érdeke me^kivónja. Azt azonban mir den körü!ménv»,r '•'"■'"ft védelmezni fogom! Eddig szó1 jegvzőjének nv latkozata s pz'-k -•-• nvnden kolozsi kirá1 dúló és fürdővendéó v^re tiszta képet alkr hat a sokat vitatott és kritizált gyógyfürr' ügyeiről. (m. L) Felhívás a Repülő Gárda Lövészegyesíi’« ’ tagjaihoz. Ezúton is felhívom a Repülő Gár ‘ Lövészegyesület tagjait, hogy minden kedd és pénteken 6 órától céllövészetet tartor. Gyülekezés minden esetben a Renülő Gárda Lövészegyesülef helyiségében-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents