Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-25 / 167. szám

1942 július 2 5, Par alas Intz Laios: György barát politikája Az idén. decemberbe*» négy .századik év­fordulója lesz annak, hogy a Iötök: h r uollság kiterjedésével háromfelé darabolt magyar birodalom keleti részei: Erdély, 1 < mesköz és a Tiszavidék, történelmi kényszerűség nyomása alatt, magyar ön­védelmi ösztönnel, átmenetileg önálló ál­lami életre rendezkedtek be és ugyanak­kor hároniszázkrencvenegy esztendeje air nak, hogy a csonka országrészekből egy európai nagyhatalom atop jail megszervező f.yörgy barát, akinek nagyvonalú egy en­tity politikájára egész Közép- és Nyugat- Európának még sokáig szüksége lett vol* no, császári orgyilkosok tőre- alatt elvér­zett. Négy é\század alatt az emberöltőnként helyesbített történetírás többször feltette a kérdést, inkább önmagának, mint ne­künk: ki volt ez a György barát? Arcké­pén gyakran javítottak egyegy ecsetvo- nássál, amíg a páratlanul ravasz és ugyan­olyan szerencsés kalandor helyett rendki vilii képességekkel megáldott államférfik európai méretekben is nagy szellemet fe­deztek fel benne. Etyeszenics — anyja ukin: Martimizzi — György pálosrendi szerzetes, amint két neve is mutatja, dal" mát—-olasz vérkeveredésből származóit, de magyar szellemben nevelkedett; hajba - mait őseiben a tengerpartról hozta, de bá­mulatéi képességeit a magyarság fenye­gető veszedelmének arányaiban is helyes felismerés bontogaitta ki. György- barát Közép-Európa ló. századbeli történelmé­nek valóbon legnagyobb alakja; amíg sze­rencsés és balszerencsés kortársai mérhe­tetlen magánvagyonok, óriási családi bir­tokok, nagy katonai hatalom és jól mű­ködő külföldi kapcsolatok révén emelked­tek történelemalaki tó fényezőkké, GyÖrgy barát egyéni képességeire, finom politikai érzékére, bármitaitbaejtő szervezőerejére támaszkodva magaslott kora fölé, a ma­gvar politikai történelem nagyjai sorába. Övé volt a. tényleges halálom kelet-M»- gyarország fölött, egy ízben ötvenezer fő­nyi sereget szervezett a török veszedelem elhárítására- mégis szegény maradt, sze­gényen balt meg; az orgyilkos még napi zsokiját sem pótolhatta meg o barát pénz­készletével. Akik távolról, a magyar létérdekek meg nem értésével szemlélték és szemlélik a barátot, amin! a legnagyobb katonai ha­talom; a török birodalom árnyékában küzködve védelmezte a még szabod ma­gvar földet, megbocsáthatóan hajlamosak voltak ingadozást"4 látni a legügyesebb- kezü politikai lángész magatartásában. A magyar történelemszemléletnek kellett igazolnia Nvuent-Európa előtt, hogy a ha" rát nem volt változékony, soha nem inga­dozott. Egyszer János királyhoz és iog- utódjaihz beszélt, máskor Ferdinándhoz fordult, vagy a török szultánhoz szólt, de mindig a magyarság örök érdeke volt ál­landó mértéke; ki, mikor, milyen .szám dókkal közeledett a magyarság létérdckei- lu7, aszerint számíthatott a barát és a vele azonosult magyar rendek magatartá­sára!. A barát rendületlenül állt bár min­den egyéb ijesztően ingatag volt körülöt­te. Uh kell nézni és politikai állásfogla­lását', nem az ellene törő erők tükrében kell a isszacsillantani. Az önálló Erdély nemzetközi) jogi hely­zetének kirajzolásánál vissza kell nyúl­nunk az 1538'i váradi békéig, amelyben a két király elismerte'egymást s ezzel meg­pecsételték az ország szétdarabolásáf. szer fosaia-tIák a nemzeti királyságba vetett magyar reménykedésekét. Az ország szo­morúan látta, hogy sem Szipolyai János, sem Habsburg Ferdinand nem elég erős a (örök előnyomulás feltartóztatására, sőt még azl is megosztják egymás között, arnil a török épségben hagyott. A Habsburg* kézen levő Észak- és ISyugal-Magyaror r:ág. meg Szapolyai Kelét'Mogvarországa között mégis lényeges különbség vob. ez utóbbi javára: mialatt Ferdinand másod­rendű birtokként kezelte a rá támaszkodó magyar részeket s a török várvivó liábo- ruibaVi ezt kétségtelenül be is bizonyilof- ■1í:, János király Krakkóig, Velencéig, Ró­máig é' Parisig elérő diplomáciai tevé­kenységgel hozta egyensúlyba országának meg-megingoft biztonságát. Amikor meg ii "gyczelí a törökkel, a pápához írt le­seiében rámutatott arra, hogy a szövet­ség egyenlő felek között jött létre, ö sem mi olyan kötelezettséget nem vállalt, mm keresztényi méltóságában, vagy magyar önérzetében kisebbítené. Buda 1541-ben török kézre került s a megrendült keresz­tény világ ettől kezdve szorongva figyelte egy hajdani birodalom vergődését, már nem hűbéres tartományokkal biztosított nagyhatalmi állásáért, hanem a puszta léi­ért. Buda, Pozsony- Gyulafehérvár, a ma­gyar néplnlnj bárom pillére, végső mene­déke lett egy-egy politikai nézetnek,. Po­zsony a német birodalmon keresztül a nyugati kereszténység esetleges segítségét Ígérgette, Buda általános európai megbé­lyegzés árán nyugalmi állapotot, az or szúgutódlás és a magyar fajta pusztításá­ban mutatkozó végzetes vérveszteség szü­netelését. Gyulafehérvár pedig a. magyar becsületet jelentette: a magyar politikai tudat szabad érvényesülését, a magyar szervező és alkotókészség, a függetlenségi érzés vigaszát. Államférfi nem lehetett megrázóbb vá­laszúton, mint György barát, János király tanácsadója. Még abban az évben (1341) Gyaluban megkötött egyezményben meg­újító Ha a váradi békét. Viszonzásul erős támogatást várt. de amikor Brandenburg: Joachim herceg birodalmi segítsége a tö­rök felmentősereg közeledésének hírére, a húszezer főnyi magyar lovasság és az olasz serég tiltakozása ellenére félbehagyta Pest ostromát és menekiilésszerüen kiment az országból, a helyzettel józanul számolni tudó magyarnak be kellett ismernie, hogy végül iá magunkra hagytak; ugv kell el­járnunk. ahogy fennmaradásunk érdeke parancsolja. A barát ekkor nagy számvetést tesz. Mit akar hát? A kifürkészhetetlen politikus, két célt lát maga előtt: egyik a keleti or­szágrészeknek életképessé szervezése, a másik a török megszállástól mentes terü­letek egyesítése egy király alatt. Az első rövidesen sikerül is, mert az csupán az ő szervező képessé gé í ő l függött. A máso­dik nem, mer! ahhoz valamelyik király részéről uralkodói készségre is szükség volt. Most már csak az volt kérdéses: me­lyik király legyen minden szabad magyar föld ura. A magyarság létérdeke — a ba­rát felismerte — az alkalmasabbat köve­telte. S mert egyik sem bizonyult-az adott helyzetben elég erősnek, az volt a feladat, hogy ügyes diplomáciával szilárd alátá­masztást szerezzenek valamelyiknek, akár­melyiknek. Amikor Ferdinand és bátyja, A • Károly némp!—római császár helyzete erősbödött, György barát reménykedve nézett feléje, amikor 1. Ferenc francia király és Velence török szövetségre lépett s Róma V. Károly ellen fordult. János királyi látta alkalmasabbnak az ország p gy s é g é ne k hely re állítására. Szemf é n y ­vesztő diplomáciai játék középpontjában voltunk, az európai udvarok látták döntő fontosságunkat s nekünk valamennyink jóindulatát és rokonérzését biztosítanunk kelleti ügyünk szerencsés kimeneteléért Kire várt c-z a feladat? A barátra. Látva az országrészek egyesithetésének késedelmét, egyelőre minden erejét a ke- zetigyebe eső magyar országrészek politi­kai. hadi és igazságszolgáltatási megszer­vezésére fordította. Önálló államalapítás terve egy pillanatra sem foglalkoztatta, hanem a heyzet kényszeré, a magyarság jól felfogott önvédelmi érdeke szerint lo­goit n nagy politikai mii megalkotásához: egy félországot elő akart készíteni arra. j hogy a majdani egyesítés után az egész- j nek szellemi súlypontja, rendezett gazda* j sági viszonyaival vállalkozásainak táma­sza lehessen. Bizonyíték rá: Erdély és a * hozzácsatolt keleti országrészek már tel­ítsen berendezkedtek az önálló állami élet viselésére, de György burát alkalmas idő­ben. még ezután is ismételten kísérletet lett az egyesítésre s csuk Habsburg! Fer­dinand határozatlansága, uralkodói gyen­gesége hiúsította meg a 'terv sikerét. A barát időközben magára öltötte a leg­fontosabb közjogi méltóságokat: mint kincstáros, a pénzügyek ‘legfelsőbb inté­zője volt, helytartói minőségében végső fokon a hadügyek is tölt* függtek, főbírói székéből az igazságszolgáltatást is átszer­vezhette. Pályáján a küldetését ismerő ember egyenes célratörők vese látszik. Sorsember volt, kezében tartotta a ma­gyarság sorsát. Amikor az 1541-i tordai országgyűlés lerakta Kelet-Magyarország önálló állami életének alapjait, György barát még mindig csak átmeneti jellegű, ömneglartó szervezkedésre gondolt. Az erdélyi, temesközi és tiszavidékl rendek is ezen a véleményen voltak. A. János Zsigmondot törvényes fejedelemmé elis­merő 1542. évi december havi tordai nagygyűlés is — bár közjogilag megala­pozza az önálló Erdélyt — változatlanul az ország kiteljesedő egységét tartja szem előtt, a keleti országszervezési csupán a feltámadó nagy Magyarország zömtornyá­nak tekinti, amely köré fel lehet építeni az uj birodalmat. Ez tűnik ki Bethlen Farkas szavaiból, amikor a rendek névé ben kijelenti' az országgyűlésen megjelent Ferdinánd-párti követnek: ..Tudja meg Nagyságod, mi most önfenntartásunkon munkálunk“. Vitán felöl úgy is volt. Az események kétségtelenül bebizonyító!lak, hogy Er­dély csak önfenntartásán munkált. Amint a schmalkaldeni háború befejezése után \ . Károly és Ferdinand helyzete megerő­södött, György barát 1550‘ben ismét fel­ajánlotta Ferdinándnak az ország egyesí­téséi: Izabellát készpénzzel, János Zsig- mondot két hercegséggel és császári fele­séggel kártalanítanák. A rendek nem akarták török dulásuak kitenni az orszá­got. A barát azonban hihetelen eréllyel ötvenezer főnyi sereget szervezett, kiűzte a törökökét Erdélyből s Ferdináudtól, az egyesilelt ország királyától seregeket kért «z ország biztosítására. Castahlo megjele­nése befejezett tények elé állította a tö­rök és francia udvart. Az erdélyi és lísza- vidéki rendeknek is most már vállalniuk kelleti a helyzet következményeit, ha kell, a török háborút í.s Az ország egysége biz­tosítottnak látszott. György barát, aki ki- momlhatalanul sokat töprengett Magyar- ország egységéért, mint a feltámadás zá­logáért. Igazán nem vonható felelősségre azért, mert u császári hadvezér két bal* kézzel markolt a kormányzás ügyeibe, ! annál kévésbe azért, hogy Pallavreüii Sfo rza tábornok néhány zsoldosával 1551 decemberében Ferdinand titkos utasításá­ra meggyilkolta. A rövidlátó király hamarosan tapasztal­ta végzetes teltének súlyos következmé­nyeit. Ha ő nem is. de tanácsadói látták, hogy a középeurópai egyeiisulypolilika nagymestere hunyt el György barátban. A magyarság európai kiegenlitő szerepének volt ékes példája: hatalmas erőket tartott távol egymástól, messzire nyúló érdekékéi egyeztetett ös-ze, népeket kiméit meg le­hetőleg az összezúzódás tó 1 s ..két jvogám közt egy hazáért" vérző magyar népünket megmentette a romlástól, hogy majd ké­sői századok múltán is figyelő őrszeme, biztonsága lehessen a Szándékok kiegyen­lítésére és az clforgáesolt erők összefogá­sára hajló dunai térségnek. Erdélyi munhatáborok Az alinuli vasárnap nagycsizmás, egyen­ruhás legényekéi csodáit meg a kolozsvári < korzó. Sokan ejtőernyősöknek, sokan r-> huniul aszóknak gondollak a kemény iiöl a- sii fiukul, akik piros petty es-ruhás lányok­kal sétálták végig a városi. Megálltak egy egy régi ház előtt, megnézi“!:, mégha'" gyallnk, továbbmentek. Alföldről jóit munka" óbor os fiuk és lá­nyok voltak. A fiuk Uonchidán, i lányok Kalofaszentkirálybau dolgoznak és tanul­nak'. Megismerik az erdélyi nép életét, földjét, a mindennapi kenyérért váló ne­héz, verejtékes küzdelme* is, mély sok kai nehezebb a mezős égi földön, mim az Al­föld ríldott, bőtermésü térségein. * • A fiul: Bonchidán dolgoznak. Gálát épt- tenek, mely a falu házait, földjeit, a i«s* San növekvő magyar életet fogja megvé­deni a Szamos rakoncátlan áradásai élten. Hetvenötén vannak odákinu. A tábort ve­zető tábor par acsnókok is főiskolások, ükén a résztvevők. Egyetlen egy katona vigyáz rájuk. Zerdahelyi Sándor ny. ul ászezredes, u szegedi ellenforradalom 4gyik első ka­tonája. Nagyon meg van elégedve a fiuk­kal — mondta. —- A mu n luat ei je si tmény is és a szellem is kiváló. Főleg a SzEi" fiukat dicsérte az ezredes. Er ősi el fai, biz­tos. egyenes férfiak lesznek belőlük. A gát. amit építenek, harminc-negy-tten méterre van a Szamostól. Az eddigi mun­ka. eredményeképpen jó hosszú, rriuUegv kétszáz méternyi töltés áll készen. Nap: öt órát dolgozunk rajta a fiuk, reggel 7“tői déli 1 óráig. Délután nemzet védd mi elő­adások'. játék, pihend, [legtöbbször hetes viták, nótatanulások, olvasás töltik be a munkatábor idejét, ahol Jordonás szellem, bajtársi szeretet neveli a fiatalokat az uj Európa közösségi életére, a mumku meg betsiilésére. ¥ A lányok K id utas zent hír ah on teleped' teh meg. Rövid idő alatt a fda üdvöskéi lettek. Pöttyösöknél: hívják u falu asszo­nyai, emberei és nagyon szeretik őket. rA lányok a ház körül segítik a folu né­pét. Főznek, gyereket dajkálnak, kertet kapuinak. Jó kedvvel dolgoznak az érett­ségizett kisasszonyok, hiszen hivatásukét! gyakorol iák. a háziasszonyi életei. rÁ falu pöttöm embereinek rendberdartésa köz­ben megtanulják a gyermeknevelést is. Jó feleség, jó asszony és jól gondolkodó és egészséges lélek tesz majd belőlük. Ezért cserébe a megbecsültetés érzését, a segítő szereleit melegségét adják a falunak, ami Őket a való, nyers élettel, annak roppan küzdelmeivel, de nagy. nagy- boldogságai­val. is megismertette, a lány-szobákban vé­gi gálmodott élet fehér idealizmusa után. 4PuuU 1 -. uu'i, nnV-i-yy I hfr*1­f Személyes bevásárlással sikerült Solingen ben egy nagyobb léiéi finom 1 zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és így azon kellemes helyzetben 5 vagyok, hogy még egy ideig igen lisztéit vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. | iiljft MIMYAS HA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. lakberendezések. Székely és Réti marosvásárhslyi bútorzár r t. gyáratiámiő! Anitán Gyű a építész miütáterméftgn Kolozsvár, Szentegyház-utca 2. szám. Telefon 24—33. Szemle az országban sok ilyen munka- íábor dolgozik a legszentebbért, a magyar életért. Nyolc éve már, hogy évről-évre táborba szállnak a magyar egyetemi és fő­iskolai hallgétók, hogy szabadságuk alatt Is hasznos, az egész magyarság értékeit gyarapító munkát végezzenek. Lányok, fiuk állnak munkába. Erdély földjén már második nyáron telepedlek meg ezek a kis gócok, a magyarságnak, u munkának, az önjei ál do zásnak- apró fészkei. Év röl-évre mszntérnek ezek ide. Erdély földjére, ahol legnagyobb kiválásuk a kél magyar haza. Erdély- és az anyaország népének össze ka fr- csohísa, a két nép!éld: ismeretében egy uj magyar kulturális szellem és uj társa­dalmi szellem kialakítása lesz. A fölágas- l:odó ellentéteknek legbiztosabb ellensze­rt ez a munkatábori élet. (diói a külön bű­zösé gok a legmélyebb ételben, a munka éleiében egyenlítődhetnek ki. Sz. C. Uj turista térkép! Radnai havasok Az 1:200.000 léptékű kitűnő térkép macába foglalja az északkeleti határok tó! délnyugatra Kolozsvár és Gyalu, északra Mánnarosszkget. északnyugatra Szin>váralja — közé rsó területet. Ara 2'50 pengi Kaphatók az EM-FvzrK könyvesboltban Kolozsvár Mátyás király-tér a. Vidékre után­véttel « azonnal szalütjuk. Pénz elórekuSde­sénéi Qne--.! önkiéit 2.70 uenvió kvüdeudá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents