Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-25 / 167. szám
2 fcl.i.£N2£K f%4* [nilul tC. A doni kozákok - Oroszország székelyei I nur! és felen harcai Rázin Sztyenka doni kozál birodalmában % tengelyhatalmai. gy&zrlmcs líadseregc' ji-u a Dim alaó folyását i« átlépték, kürti! arlak a Don mdleUi RoiszitiOv’Ot s egyidejű leg rohamléptekkel közelednek ,t Volga nhó folyásához, ennél pedig a Sztálingráddá (Sztálinváro&sú) átkeresztelt Carieinhoz. uieg a hires Asztmchán városához. Így most már hamarosan egészen elfoglaljuk a doni IvOzákok ősi, legendás földjét, amely hosszú évszázadok oiu annyi dicső hnrcoi és haj vívást éjt át (érdekes, hogy a mi „b-'j“ szavunk oroszul harcot, küzdelmet, csatát jelent, amint eredetileg nálunk is ez volt az érielme). Érthető ennélfogva az a tiir. hogy a még szovjetül alom alatt levő kozákok körében ivőttöu~nő az izgalom és mozgolódás, hiszen minden jel arai mutat, hogy most újból ütött a felszabadulásuk órája, újból alkalmuk nyílik arra, hogy kivívjak függetlenségüket, amelyért sokszor rengene vért ontottak. A kozák kiváltságok eredete A kozák szó eredetileg ugyan kóbor mar- fulócot jelentett, de uz orosz muzsik gondolatvilágában az utóbbi évszázadok folyamán a ,,Szabad ember“ fogalmával olt azonos. Valóban, a kozákok elejétől fogva, mindennél többre tartották a szabadság*)i s emiatt minduntalan meggyűlt a bajuk a nagy Oroszország kö^ponli hatalmával. A tudományos kutatások tanúsága szeriül a kozákok tulajdonképpen szintén orosz eredetűek, de kalandos harcnak során »okát keveredtek főleg a lengyelekkel és talárokkal. Az ukrajnai kozákok (lt meg kell jegyeznünk. hogy az Ukrajna szó valóban határőrvidéket1' jelent (a középkorban lenivel szolgálatban hadakoztak, amikor azoD- ban a lengyelek jobbigysorba akarták taszítani őkel. a legendás Ituhjba Tárás/ atmuán“ juk vezérlete alatt fellázadtak és megvertél; oki t. Nem engedtek packázni magukkal, ru gaszkodtak kiváltságjos helyzi'tiikhö/. amelyet örökös k.tdoniátskodáMtkkal szereztük maguknak. Az orosz cár uralma alá csők akkor sodródtuk, amikor János KéiZmér len gyei király nem tarloJtu be Ghmetnic-ki Bogdán atamánnul 1647-ben kötött megegyezését az ukrajnai kozákok régi jogainak elismeréséről és tiszteletben tartásáról. •— Cbinelidczki aiamán erre 1653-ban ii cár Szolgálatába állította kozú'kságát, hogy aztán nemsokára ezzel a cserével is elégedetlenkedjenek. Voltaképpen mind az Ukrajnában, mind pedig o Don mentén letelepített kozákok kezdetben az orosz fejedelmek harcosad voltak a mongol veszedelem eilen. iii-ijd a Dnyeper és a Don vidékén határ őrezredek- kém arra szolgáltak, hogy az orosz földet a tatár és töröli betörésektől védelmezzék. Ezért n ha tár védelemért kaptak kiváltságokat. közlük n szabadságot, vagyis aast, hogy nem kellett jobbágyoskoduiok. A békés ‘időszakokban is megtartották különleges kato- nui szervezetüket 6 ennek megfe lelőleg köz. birtokosságok keretében leltek kitűnő föld“ művelőkké is. Ezek alapján elmondhatjuk róluk, hogy ők Oroszorstág ősi székelyei: általában ugyanazt a szerepet játszották már a középkor óta az orosz terület vescrélyex- tetett határvidékein s belső életükben is hasonló viszonyaik fejlődtek ki Bátor harcosok s egyben szorgalmas gazdák, akik egyaránt kiválóan megállják a helyüket a csatában és otthon, a munkában, q családi körben és a közösségben. Síksági nép lévén, persze a kozákoknál a legmagasabb tökélyig fejlődött ki a lovaskodás. %Vslgat Volga... nem láttad-e a doni kozák ajándékát ?“ A doni (kozákság saját hazája az Azóvi tenger mellékére, a kubáni vidékre, valamint a régi Szfcavropol. Asztrachán. Szará- tov, Yaranyezs, Khárkov és Jekaterino- | sziávlj kormányzóságokra terjed ki. Ez Oroszország egyik legtermékenyebb éő leggazdagabb vidéke. A 16. és 17. században azonban a doni kozákok nem érték be szükebb hazájuk gazdagságával, hanem támadó, portyázo hadjáratokai is folyhattak s azokból dús zcákinánnyal tértek haza. Jerrnäk atanián- juk vezetésével már 1581-beu elfoglalták Nyu- gatszibériát s meghódították az ol élő. többnyire még nomád ázsiai népeket. De történelmük legnevezetesebb és legszínesebb korszaka a 17. század második fele. amikor megint fellázadtak amiäbh, hogy a cár nem méltányolta kellőleg harca érdemeiket és megnyirbálta kiváltságjogaikat. Razin Sztyenka hároméves nagy lázadása a doni kozákság fénykorának számit, amelyről a mondák ás népdalok tömege él még ma is a nép ajkán. A világszerte ismert Volgáddal eredeti szövege is Rázinról énekel, Emikor ezzel a költői kérdéssel kezdődik: „Volga, Volga, édes anyánk, Volga, te orosz folyó, nem láUad~é a doni kozák ajándékát?'* Vájjon micsoda ajándékról van szó? Hát bizony nem kisebbről, mint a perzsa király gyönyörűséges lányáról és annak csupa- üncs hozományáról, amivel Rázin Sztyenka (magyarul népiesen igy mondán ók: Rázin Pista; teljes családi nevén Rázin Sztyepán Timofejevicsnek hívták a legendás doni kozákvezért. akit a nagyorosz történelem amo“ I lyau Dozsq Györgynek tüntet fel) a Káspi- tengerről, illetőleg Északperzsiából visszatért. Egyik mouda szerint elrabolta a *zép- séges kiráJykiBasszonyl. egy másik szerint viszont a perzsa király örömmel hozzáadta a lányát csodás hozománnyal, mert a dia- dalmas Sziyenkában látta az uj cárt, a hatalmas észalci szomszéd birodalom uj népi uralkodóját. És az egyszerű doni kozákból bálványozott népvezérré lett Rázin, miután káprázatosán festett és díszítőit hajókon hozta fel a Volgán pompás zsákmányát, valahol Carioinná] nagy fényes néplakodal- mat ült a perzsa királylánnyal, ami azonban nem tetszett a kozákoknak s amikor a dolgán nászúira akart indulni, szemére vetették. hogy mosd egy puha asszony kedvéért maga is elpuhult, el'kénye 1 menedik, s a szerelem hevében abbahagyja n felszabadító harc folytatását, egy ,,fejérnépért“ feláldozza a nép nagy ügyét. Híveinek ez a gáncsa és gunyja kijózanította Ráznnt. vezérhajóján hirtelen felkapta ifjú asszonyát és bedobta a Volgába, utána dobva egész kincses hozományát. Ez a kincs persze azóta is szüntelenül foglalkoztatja a nép képzeletét s ezért kérdi a hires-szép népdal a Volgától, nem iáttare a doni kozák ajándékát? A Volga, az öreg Volga bizony máig sem adoia feleletet erre az örökké izgató kérdésre, nyilván azért, mert talán sohasem is látta a doni kozák ajándékát. Rázin Sztyenka, a doni koráitok legendás hőse A rideg történelem ugyanis mit sem tud őrről a regényes frigyről, hanem szárazon csak azt jegyzi fel, hogy Rázin, az egyszerű doni kozák, felilázada társaival és hozzájuk csatlakozott, szökött jobbágyokkal folyton növekvő seregben 1667 óta állandóan fosztogatta a Káspr-tenger török és perzsa partvidékét. A nép mindenütt támogatta s három év múlva, 1670-ben. ünnepelt atamón“ ként, sőt szinte cárként jelent meg megnagyobbodott cs megerősödött seregével a Volga és a Don alsó folyásánál. Ezután elfoglalta Asztrachánt, Caricint, mi több, még északabbra Szamarát, a mai Kujbisevet. a szovjelkovrnány jelenlegi .székhelyét, és Szánátovot. A cár jóidéig hiába küldött ellene csapatokat, azok nagyrésze átszökött a népszerű Rázin Pistához. A sorsa azonban végül mégis csak ugyanaz lett. mint a Dó- vsa Györgyé: 1670 végén a cárhii csapatok leverték seregét, amelyben közben már felütötte fejét a viszálykodás, s néhány hóBetegek többnyire székrekedésbe« le szoktak szenvedni. Vigyázzunk ilyenkor a rendes emésztésre. Betegségben, nappal később, 2671 áprilisában öt magát is elfogtak, Moszkvába vitték és ott szörnyű kínzásait között kivégezték. Emlékezete persze annál élénkebben maradt meg a doni kozákok és a muzsikok körében, hiszen hajszálon mult, hogy nern lett belőle felszabadító, nagy cár. Mindenesetre a doni kozákok birodalma az ő háromesztendős uraim» alatt volt a legnagyobb és legszabadabb. A doni kozáké1* szerepe az ellenforradalmi harcokban Ha a doni kozákok Rézinig is ragaszkodtak szabadságukhoz, mégjobban lázadoztak minden béklyó ellen az utána következett időkben. Mintegy államot alkotlak az államban és sok baja volt velük nemcsak a oánizmusnak, hanem a szóvjeturatomnak is. A cárok mind többet küldtek belőlük Szibériába, s igy keletkeztek az idők folyamán az uráli, később pedig a bajkálontuli, amuri és usszuriji kozák határőrezredek, ott elsősorban Kína ellen. A mull!) évszázadban aztán a cári hatalom mint lovasságot beosztotta őket a rendes hadseregbe, miután régi katonai szervezetüket átalakította, úgyhogy náluk is bevezette a rangfokozatokat. Ezt megelőzőleg a központi hatalom felbontotta közbirtokosságaikat azáltal, hogy azokat felosztotta. o ti z leknek, ne ni esőknek hétszer* annyi löldet adva, mint az egyszerűi kozákoknak. Ez ellen ts jóidéig lázadoztak, de később mégis Ix-lenyugodtak a magántulajdon alapján kialakult uj állapotokba s u 900-ns évek körül a kozákok, különösen a doni kozákok, nuir a cárizmuR Icghühb támaszul voltaik. Ez a miagyaráza/ki unnak, hogy a bolse- iiznius elleni első ellenforradalmi mozgalmak jobbára a kozfikságta támaszkodtak, Kornyilov én Dcnyikin, maid W rangéi tábornokok elU*nforradalma hadseregeinek a gerincét a doni kozákok alkották, ulchk ruég akkor is sokáig ellenálltak n fczovjc'ura“ lomnuk, amikor 1920-ban u vörös hadsereg végleg leverte uz elten fórra da’ mi erőket. A Dcnyikin vezette doni kozákok etilen 1919“ ben éppen maga Sztálin é-s jobbkeze gyanánt Vorosilov irányította a vörös hadjáratit s ennek emlékezetéül nevezték el (aricint .*ztálingruduaik, l.ugáu&zkoi Von,-i.-v,;; uük, Sztavropolt pedig Vorow'iovszknak. ah- 'annakidején főharks&aiiávik vokt. Ezért va'éfc/jnü, hogy uuoAt U Vorovlov ft/eivezi a doni kozákvidék még el nem ve/i/tett ke leb és déli lé-vzének a védőinél * őrködd azon, nehogy a doni kozák »k, akik a M#>\ t Muráimat szívlelik ,i Icgk^'ésbé újból f* íimdjanaik. Do vájjon arkerülbct-e ez, arn krr /V<tvoc*€rkásSzk, a «Ioni kozákhirodobxn őíi iiivarosa, maholnap o németek kezén vJn, atkák bizonyára módtt adnak a dot,, küitkságnak arra. hogy a azovje uralom ál;i felsza) aduilva, megíeremthsS>e rég < bájtot1 fügaeílenségét és visazatérheésen őt»i. i «ne hagsományaíhoz A doni kozáksigot a szovjetül alom sohasem tudta magának teljese' mepnyernd s igy való&zinü, hogy máiig mozgolódik és — amint csak leheti — ismét voios elnyomója eHen fordítja hires lám! zsáit... hir^ tíz Érmeílékének vízügyi rendezéséi bérié az Erdélyi Pári KOLOZSVÁR, juliui 25. A magyar kormánynak a mezőgazdasági termelés fokozására irányuló milliárdos beruházási terve nagy lelkesedést váltott kj az rgcaz Érmelléken. Remélik, bogy most sor körül az Érmei lék ének vizifgyi rendezésére. A viâi-r-acsiutóit erdelyréezi területek egyik legnagyobb jeieniőségü gazdasági problémája, ezen igen jelentős magyar vádéknek, uz Érmellékének kelló gazdasági kihasználása, az Ér foJyó szabályozása és az Ér völgyé“ uc-k csatornázása és öntözbetése. z\z Érmelléken több mint 40 község közel 100.000 holdnyá. különlegesen értékes ösz- szetételü földjének gazdag termését évról- cvre elrabolja az Ér kiöntése. melyet a Kraszna vize igen gyakran katasztrófális árvízzé növel. Ezt a több mint százmilliós értéket képviselő nagy magynr vidék területét 6—8 milliós befektetéssel járó munkával olyan gazdasági lehetőségekhez lehetne jutiatni, amelynek értéke nem százmillióval, hanem csak miiül ár doldka) volna kifejezhető. Az Ér völgyének a földje speciális kerti talaj. Az Ér szabályozósa és az Ér-völgyének csatcrnázá-sa terve megvalósítása esetén ezen terület kiválóén a’ka lm as konyhakerti oövények termesztésére, kertguzdaságok létesítésére. Ezek nyomán pedig feldolgozó üzemek, szárítók, kotazervgyárak keletkezhetnének. Az Ér, es5 a rendes meder néikiil folyó nagy víztömeg, szétterülve 3—5 km. széles crozos képzödésü völgyében, a mélyebben j fekvő helyeket az év nagy részében viz alatt j farija, elmocsarasilja, hasznavehetetlenné ! teszi. Már az 1840-es években felvetődött az Ér ! szabályozásának gondolata De e terv meg- ; valósítását megakadályozta akkor a szabad“ j ságharc és az ezt követő nemzeti elnyomás i korszaka. A kiegyezés utáni időkben az Ér- i mellék „függetlenségi és 48-as“ ellenzékies1 kedése szántén nem volt alkalmas a néiüü- I lözhetrtlen kormánytámogatás megszerzé- I sere. Mt.jd jött a világháború ts a kétévi»- zcdpi icrnán megszállás. aa. niégiukál.h lebetetleuné tette e szmmagyar vidék gazdasági talpraálihásával egyet jelentő terv megvalósítását Az Ér szabályozásával kapcsolatban meg- oldható lenne az Ér-vödgy csaitornáizásának terve is. Ennek a nagyon értékes területnek célazerü kihasználására fel lehetne használni az eddig csak károkul okozó Kraszna vizét is. Tápláló főcsatornának, vagy egjes helyeken tároló medencének fel lehelne használni a román megszállás idején készült harcátocáárkokal, amelyek erre igen alkalmasak és amikkel óriási földmunkát lehetne megtakarita.nl. Az Érmellék e százéves álmának megvalósulása ax anyagi jóiéi, gazdagodás korszakát hozná el a román megszállás ak it kü löuösen elszegényedett színtiszta érmei lé-, ki magyar vidékre. A gazdasági megerősödés az élet minden más síkján kedvezőbbé tenne itt a helyzetet. Az előnyösebb termelé'-i ’ehetőségek több munkaalkalmat teremtve, kedvezőbbé tennék a szociális viszonyokat. Nemcsak a visszacsatolt terület ezen >Fpn jelentős magyar vidékének, hanem íiz egész magyar gazdasági életnek fontos érdeke, hogy aránylag kis befektetéssel az egész Országnak nagy hasznot ígérő terv ezen a kanaáni, kitűnően termő vidéken megvalósuljon. Az Erdé-yi Párt központja részletes emlékiratban kérte q kormányt, bőgj’ a mező- gazdasági termelés fokozására irányuló beruházási tervek megvalósításával kapcsolatban az Ér szabályozásának, az Ér-völgye csatornázásának és öntözhetésének terve is megvalósíttasson Az Erdélj’i Párt az Er- délvrészá Gazdasági Tanáccsal is ismertetie az Érmellékének vízügyi helyzetét és parlamenti csoportja utján is az Érmellék viz- iigyti rendezését rürgefi. Elgázolta egy tehergépkocsi Ditrói Puskás Béla színművészt KOLOZSVÁR., julius 25. Két súlyosabb természetű gépkocsigázolás történt pénte- tekem a belvárosban. Az egyik baleset áldozata Ditrói Puskás Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház művésze, az ismertnevü bonviván. A szerencsétlenség aiz Unióutca sarkán, a Nemzeti Bank előtt történt. Ditrói Puskás Béla kerékpárou haladt a Bartha Miklós*utcán felfelé s amint szabályosan hajtva, be akart fordulni az Unió- utcába^ egy arra haladó tehergépkocsi elgázolta. A baleset következtében Ditrói Puskás Béla rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett a homlokán, a karján, valamint koponyarepedés is történt és agyrázkódást is szenvedett, úgyhogy eszméletét vesztette. A helyszínre kihívott mentőorvosok részesítették elsősegélyben, majd beszállították a sebészeti klinikára. Állapota súlyos ugyan, de az orvosok véleménye szerint nem életveszélyes. A súlyos gépkocsigázolás ügyében megindult a hatósági vizsgálat a felelősség kérdésének megállapítására. Mégegy gázolás Ugyancsak gépkocsigázolás történt d. u. félöt órakor a Horthy Miklós-uton, az Uránia-mozgó előtt. Ennek a balesetnek az áldozata Meiszner Agnes, a Szentistván-ut 23. szám alatt lakó kolozsvári mérnök 17 éves leánya. A fiatal urilány kerékpárját vezetve, át akart haladni az ut-| testen s közben egy arrafelé robogó !,v- hergépkocsi elgázolta, A szerencsétlenül’ járt leány súlyosan megsebesült az arcán és a ballábán, továbbá jobb kulcscsonţ- törést és kisebbfoku agyrázkódást is szenvedett. A súlyos sérülések következtében eszméletéit vesztett uriieányt a helyszínére kiérkezett mentők elsősegélyben részesítették, majd beszállították a Mátyás-szanatóriumba. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. Ennek a gépkocsigázoíásnak -z ügyében is vizsgálatot folytat a rendőrség, a felelősség kérdésének tisztázás i. Nagy Károly villany-, viz-, központi fűtés ás gépszerelő Kolozsvár, Deák Fe- renc-utca 44. Alapítva: 1910. Márton Gyula vízvezeték, csatornázási, közpon! fűtés, fiirdőberendezési és villan - szerelési vállalat. Munkát vidékn is vállalok. Bartha Miklós-utca 5. Telefon 29—34.
