Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-03 / 148. szám

Itt ciiuenzéh; 1 9 4 2 j u Itu s T iiirfiiwii—mimiii'W iiinfi I fH'wiii „Erdélyben 22 én mezőgazdasági mulasztásait kell jóvátenni- mondotta s mezőgazdaság fejlesztéséről szóló éőntényiavaslat vitá­jában báró Braunacker Antal, ax Erdélyi Párt szónoka UL l) 4P EST. ju'ius 3. A mezőgazdaság fejlesztőéről szóló törvényjavaslathoz a szónokok egyre többen iratkoznak fel, úgyhogy többhetes vitára számítanak. \ konöánypártban elhatárolták, hogy a h'g* közelebbi ülésen javasoljak a nyolcórás tanácskozást!. Előreláthatólag július 20 ig tart a törvényjavaslat vitája, azután való* -z.inüleg háromhetes cséplési szaba«ioágra ue’gy a Ház. \ képviselöbáz csütörtöki ülését 10 óra 1 után nyitotta meg Tasnúdi'N agy András elnök. A Ház először részleteiben is meg" szavazta a plénum és a bizottságok által legutóbb elfogadott javaslatokat, még pe­dig a felhatalmazási törvény ja viaslatot, a honvédelmi novellát, az ügyvédi gyám* és nyugdijpénztárról szóló törvényjavaslatot és a magyar-német egyezményt. „A mun t5$$?g ma tökélete­sen ejvágzi azt a munkát, amit rábíztak” Ezután a Ház folytatta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgya* lását «Ás elsőnek Krúdy Fen ne, . a kor­mánypárt vezérszónoka szólalt fel. Hau* •roztntta, hogy a nagy nemzeti erőfeszítés idején a leg' fontosabb feladat a termelés fokozása, mégpedig a tőke, a vállalkozó és a munkás részéről egyaránt. Meggyőző* dése, hogy a munkásság ma tökéletesen elvégzi a^t a munkát, amit rábíztak. Az olyan munkást aki nem akar részt* venni a nemzeti erőfeszítésben, közgaz* dasagi ellenőrzés alá kell hozni. A többtermelés fontosságáról szólva rámu* tatott arra. hogy Magyarországon még mindig 6.5 mázsa az átlagos búzatermés, inig külföldön ennél sokkal nagvobb. M agyar országon a jóimé gmunkált föld* bői 18 métermázsás átlagot is ki lehat hozni. » nagyszabású munkaién! bi iGssiia a mezőgazdaság tíjteSsSásét" Krúdy Ferenc beszéde folyamán han* goztatta, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a nagysza* básu mun-kat^rv alapján biztosítottnak y-"flihfVr'ri A: rTflgrT^W'*llt?ff?WTaH*1(CTyjlT*^,llg tinrt JftggygBBWB Mssyas* spsrifárfiak sfasz IntGntsfÉse Budapest, julius 3. A magyar sport és test­nevelés vezetői közül vitéz Tárczay-Felicides Román miniszteri osztályfőnök, a társadalmi sport és testnevelés vezetőjének az olasz ki­rály és császár az olasz koronarend középke­resztjét a csillaggal adományozta. Palkovits Pál dr. miniszteri osztálytanácsos, a kultusz­minisztérium testnevelési ügyosztálya vezető­iének az olasz koronarend tisztikeresztjét, Raj- czy Imre dr. miniszteri segédtitkámak, a MEFSOK vezetőjének, Fáy Béla dr.-nak, a BEAC ifjúsági elnökének és Nedeczky László dr. rendőrfogalmazónak, a MEFSOK előadójá­nak, az olasz koronarend keresztjét adomá­nyozta. Magyarország ás a dél- keleleuróoaf helyzet BERN, julius 2. (MTI.) A Bund buda­pesti levelezőjének tollából cikket közöl a délkeleteurópai helyzetről. A cikk utal a Szovjetnek arra az igényére, hogy Dél- krlet'Európában vezető szerepei akar a maga számára biztosítani. A továbbiak­ban teái azokra az igényekre, melyeket a Szovjet a Dardanellákkal, Besszarábiávl és Bukovinával szemben támaszt, vala­mint arra a propagandára, amelyet Szó­fiában óhajt kifejteni. Hogy Magyaror- snág szembeszálljon egy ilyen alapokon f*] emilő politikai alakulat megjelenésével Délkelet-Európában, ez nemcsak politikai liagyoniánvaiból folyik, hanem saját nem­zeti létének érdekei is ezt parancsoljak. látja. Ángy rfizervoirrá kell lennünk a Duna'medencében, amely Fúró fiát ga:~ dasági terményekkel cl fogja látni. íz uj Európa viflósziniileg méltányolni fogja ezeket (( törekvéseinket. Kérdés, kész vagyunk*«: erre a feladatra? A termeié ben sem minőségileg sem meny* nyiségUeg még nem vagyunk kész«*» és sok a tennivaló. A tárgyalás alatt álló tör* vényjavaslat is a/.l a célt szolgálja, hogy minél jobban megerősítsük ési fokozzuk mezőgazdasági termelésünket. A földmű velésügyi miniszter tegnapi beszédét meg* nyugtatónak tartja ugv, hogy minden re meny megvan a mezőgazdaság felemelé­sére, amelynek érdekében minden eszköz rendelkezésre log áiiani. A javaslatot el* fogadja. Báró Br a íme eher Antal: „Erdély szá mára a i&vatlatnak nagy fon­tossága van“ T<ftár Imre felszólalása után Urair necker Antal báró (Erdélyi Pár1) az, or­szág agrárjelenlőségét hangoztatva, fon­tosnak mondotta a törvényjavaslatot. Kend kívül jetenfős az is, milyen lesz a mező* gazdaság fejlesztéséről szóló program ke­resztülvitele. EUsmcYő szavakkal emlékezet• meg a földművelésügyi kormányzatról, amely különösen az utóbbi időben hatalmas lé­péssel segítette előre az ország földmű' velősének ügyét. Ezért minden remény megvan arra. hogy a jövőben is kellő hozzá értéssel közelik ezt a kérdés!'. F.rdély széimára a javaslatnak nagy fon­tossága van. mert Erdély önhibáján ki' vül 22 év alatt lemaradt és így pótolni Inti a mulasztásokat. Ezután a javaslattal részleteiben foglal* kozva, kérte a vizsoabalvozás fontos kér* désének mielőbbi megoldását. Ennek Er* délylben is nagy fontossága van, meri Er* délyben az első világháború óta sok olyan terület Cselt ki vízkárok miatt a terme­lésből. amelyet hozzáértő szabályozással meg lehet elf volna menteni. A mezőgaz' dasági árak megállapítását rendkívül fon' tosnak larija, mert a megfelelő árak nö­velik a gazda szorgalmát és ambícióját. Rámutatott arra, hogy q termelők és a fogyasztók közölt nincs meg a kellő összhang, i Sok kézen megy át a termés. A szakokta­tás fontosságát méltatva hangoztatta a gazdák tanulékonyságát, amellyel a jobb rendszert mindig készek elsajátítani. Ez.* ..<•1 kapcsolatban szükségesnek látja mi' nél több kísérleti állomás leállítását. Ilyen célra minél több mintabirtokot kell létesí­teni, lehetőleg minden vidéken. Erre a célra az igénybevett zsidóbirtokok egy- részét és a román ugrárreformmal kisajá* Irtott és most felszabadult terület egy ré* -zét is kitünően fel lehet használni. Ez­után a mezőgazdasági kiállítások és a me­zőgazdáknak nyújtandó adókedvezmé* nyekkel foglalkozott, majd a javaslatot a maga és pártja nevében elfogadta. Vitéz Törzs Tibor alelnök ezután a vi* lát félbeszakította és napirendi indít­ványt tett. Eőzerint a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja és azon folytatja a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló törvényjavaslat vitáját. A képviselőház csütörtöki ülése fél 3 óra előtt ért végetl ülést tartott a telidhez közigaigatási bizottsága X felsőház közigazgatási eß társadalom­politikai bizottsága csütörtökön délelőtt 11 órakor Rakovszky Iván elnöklete alatt együttes illést tartott, amelyen a városi, községi é-s a körorvosokról, valamint egyes közegészségügyi rendelkezések mó* do*itásáról és kiegészítéséről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta. Az együttes bi­zottság a javaslatot mind áitalánosság- btm, mind pedig részleteiben a képviselő* ház által elfogadott szövegezésben fogad­ta el. Vé$U }6&seţ: Ahdúl ézdetnU' Hónapok óta jcglalkoztatja a magyar köz~ véleményt, hogy Jókai Mórnak, a magyar írófejedelemnek özvegye Angliába költözött, ahol öccse „dr. Nagy“ néven, mint a londoni r/ldió magyarnyelvű bemondója, a gyű löl - ködő angol propaganda szolgálatában áll. Indokolt és mxigfitólértetődő, hogy minden magyar ember méltó felháborodást érez Grósz Bellával szemben, aki a halhatatlan magyar mesemondó emlékét c legszemérmet- lencbb módon megsértette. Amikor Jókai Mór hetvenhatéves korában az ismeretlen, fiatal színésznővel házasságom kötött, ért­hető volt ez a visszahatás, amelyet ez a ma~ sodiJc házasság az országban keltett. A ma­gyar nemzet azonban annyira szerette és I tisztelte a nagy írót, hogy nem éreztette I vele öregkori eltévelyedését és Jókai mm- I buszának nem ártott ez a házasságkötés, ahol u nagy író ravasz és előre megfontolt be- , hálózás áldozata lett. Grosz Bella és családja még Jókai életében bebizonyították, hogy mennyire méltatlanok a legnagyobb magyar Íróhoz. Magyar közéletünkben szomorú sze~ repet töltött be Fényes László, akinek nagy része volt a trianoni összeomlásban, a Jó­kaim',-ügyben mégis rá hivatkoztak a képvi~ selöház előtt elhangzott interpellációban. Fényes László ugyanis röpiratot irt arról, hagy Grósz Bella családja megkeserítette Jókai Mór utolsó napjait. Valósággal elzár­ták a külvilágtól, kizsarolták és az írófeje­delem egyik legbizalmasabb barátjának azt panaszolta, hogy főbelőné magát, ha nem tartaná tiszteletben a múltját. A zsidó Fé­nyes Lászlót igazán nem. lehetett azzal 1 á- dőlni, hogy antiszemitizmust akart szítani ezzel a röpiraUal. A szomorú tény az, hogy Jókai Mór lelkiismeretlen, haszonvágyé és mindenáron érvényesülésre törekvő kalandor család kezei közé került, amely aprópénzre akarta felváltani az istenáldotta zseni meg­fizethetetlen szellemi kincseit. Grosz Bella évtizedeken át visszaéli a magyar közönség kegyeletével és türelmével, óriási összege­ket keresett Jókai regényein, filmjein és színdarabjain. Azzal a lénnyel azonban, hogy ellenséges országba költözött, valósággal rá- kényszeritette a nemzetet, hogy éppen Jókai emlékének védelmében fellépjen vele szem~ ben. A magyar képviselőház, pártállásra való különbség nélkül. egyhangú lelkesedéssel fo­gadta az interpellációt, candy Grosz Bella magyar állampolgárságától való melgffosztá­sát indítványozta. Az interpelláció javasolta toi/íbbá, hogy Grosz Bellának tiltsák' meg a Jókai név használatát és törvényileg mond­jálki a Jókai szellemi hagyaték jövedelmé­nek élvezéséből való kizárását. Mint a bu­dapesti lapok részletesen megírják, Jókai Mór unokája, Fcszty Masa Budán egyszoba- konyhás lakásban tengődik ugyanakkor, amikor a méltatlan özvegy óryXi jövedel­meket élvezett a Jókai-müvek után. A kép~ viselöház álláspontja az egész magyar tár­sadalom egyöntetű helyeslésével találkozott és elégtételt szolgáltatót Jókai emlékének, ’■melyet a magyar nemzet mindig kegyelettel fog megőrizni. ie | Felszabadult országrészünkben a napok- j ben kötötték az első ,,távolság-házasságot [ A hadibavonul'tak házasságáról intézkedő tör- j vényrendelet alapján a nagyszalontai anya- I könyvvezető előtt Szász Erzsébet örök hü- j séget esküdött az ukrajnai harctéren küzdő j Paskuly Imrének'. Megható és ünnepélyes I volt ez a házasságkötés, amely nagy érdelz~ j lődd közönség jelenlétében folyt le. A nagy- ! szalontól anyakönyvvezető felolvasta azt a jegyzőkönyvet, amely szerint az ukrajnai fronton küzdő Paskuly Imre Böszörmény Géza alezredes elölt kinyilatkoztatta, hogy nőül kívánja venni Szflsz Erzsébetet. A tör­vényrendelet szerint c. menyasszonynak hú- j i rom hónapon belül keli nyilatkozni s ezért az Ma, pénteken premier a EGYALBAN. Leá Bt y á 1 m ©k wmirti Főszerepben At IDA \fALLK — Csak 10 éven felülteknek. Előadá­sok kezdete fél G, fél 8, fél 10-kor, Szombaton és vasárnap lél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor, 'l el. 3705. anyakönyvvezető feltette a kérdést, Iioj Szász Erzsébet hajlandóm nőül menni a sokezer kilométernyire levő Paskuly Imre honvédhez. A menyasszony elfogadott hari­son mondott igenje után az anyakönyvié zeni a házasságot megkötöttnek nyilvánította. A szokásos szcrcncsckivána'ok helyett mind­össze cg V mondatot intézett az uj a "szón ■ - hoz: ..Adja Isten, hogy a férje minél elöld) hazájöhesfien“. Rendkívüli idők rendkívüli helyzetéhez illett ez a házasságkötés, amely kormdnvza- t un írnak egyik legmegértöbb intézkedése. Amikor a „násznép ‘ elhagyta a hivatok * helyiséget, egy idős hölgy könnyezve meg­jegyezte: „Ha a múlt háború idején is köt­hetlek volna ilyen házasságot, ekkor én i,. t nem lennél: hajadon’'. A kolozsvári bérkocsisok ügyével foglal­kozik a közeli nnpokban Kolozsvár tör- vényhatóságának kisgyiilése. A IcisgyiiJés ' ; viteldíjakat fog megái la jé tani a bérkocsi­fuvarozásra. Semmi kifogásunk nincs ez c ’• len, ha az illetékes hatósági tényezők a Léi • kocsivitcldijakat a jelenlegi gazdasági heh ~ zct figyelembevételével megállapítják. Arról is gondoskodni kell azonban, hogy a bér­kocsisok valóban tartsák be a hatósági d. - szabást. A közelmúltban éppen az Ellenzék hasábjain közöltük, hogy az utóbbi időbin számos panasz hangzott el a kolozsvári konjlisok ellen. A városi szabf'íyrendelet nyílt megszegésével ugyanis egyetlen bérko­csis sem teszi jól látható helyre a hivatalos fariját, sőt legtöbbször egyáltalában nem függesztik ki a viteldijakról szóló szabály­zatot a kocsiban. A városi tanácsnak tehát kötelessége, hogy ugyanakkor, amikor uj vi­teldijakat léptet életbe, gondoslrodjék ezol- nak betartásáról is. Az uj árszabályozóssv. együtt szigorúan ellenőrizni kell a hatásági intézkedés végrehajtását és meg kell bün­tetni mindazokat a bérkocsisokat, akik nem tartjád: be a most megállapítandó uj (ki­szabást. * A követelözö éttermi vendégekhez fi­gyelmeztetést intézett a budapesti Venéfén- látó Iparosok Szövetsége. Idők jele ez a f - gelmezietés, amely látható az összes fővára i éttermek falain. Arra int, hogy a vendég értse meg a közellátás érdekében szükséges korlátozásokéit és temui ja meg a lemondást. Érdemes idézni néhány mondatot ebből a fi­gyelmeztetésből, amely többek között ezeket mondja: „Kedves vendég! Testvéreink a. harctereken életüket áldozzák hazánkért. és családjainkért. Te, aki ma itthon vagy, segíts, hogy áldozatainkat mi h meghozhassuk: mondj le arról, amit adni tilos s ne kérd azt, ami nincs az étlapon. Ne zúgolódj, légy türelmes Erre a figyelmeztetésre ny ilvánvcuóan azért volt szükség, mert az utóbbi időben nagyon elszaporodtál: a követelőző és tü­relmetlen vendégek. A budapesti vendéglátó­iparosok figyelmeztetése udvarias felszólítás a háboruokozta helyzet megértésére. * Kiss Ferenc, a nagynevű magyar színmű­vész, erdélyi vendégszereplő körútja során nilalkozott egyik morosviésárhelyi lápnál: Többek között kijelentette, hogy megmásít­hatatlan szándéka a nyugdíjba vonulás. Kiss Ferenc nyilatkozata érthető feltűnést leej­tett és a budapesti sajtó egy része hitetlen­kedve fogadta. Most azután a művész Buda­pesten újra megerősítette Erdélyben tett ki­jelentéseit. Hangsúlyozta, hogy bár érzi. „még nagy művészi feladatokat tudna meg­oldani. mégis most megy nyugalomba, ami­kor művészetének teljes erejével állhatott a magyar színpad szolgálatában“. Egyéni szemv pontból talán érthető Kiss Ferenc álláspont­ja, mert igy a közönség mindig a színészi' pálya csúcsán aratott gyönyörű sikerek cm“ lékét őrzi meg róla. Általános nemzeti szem­pontból mégsem tudunk egyet érteni Kiss Ferenccel. Nem szabad a köz érdekét alá­rendelni az egyén véleményének. Ha Kiss Ferenc valóban úgy érzi, hogy a magyar színjátszás terén még alkotó munka vár : >■ úgy kényelmi szempontokból nem szabad meghátrálnia ennek a hivatásnak teljesítése elöl. Senki száin/xra sem lehet közömbös a magyar összesség véleménye és ezért a Szi- nészkamara volt elnökénél: különcködő hangnemben tett nyilatkozatát nem tartjuk' összefér he tőnek művészi múltjával és azzal a vezető szereppel, amelyet a magyar szí­nésziHúgban hosszú évtizedeken keresznV betöltőit.

Next

/
Thumbnails
Contents