Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-16 / 159. szám

*2 Julias ÎS­ELLENZÉK Vég>k Jâvseţ; Avnifaol ihÄ€>*n>t$ ívni*** UH- SZÁSZ FERENC, Koíüzsme- jye uj alispánja testvérlap ltoknak, a Kolozsvári Estilapnak nyilatkozott terveiről. Az első alispán! nyilatko- rat rendszerint bemw latkozásíéle szo­kott lenni. Szász Ferencnek ebben i tekintetben könnyű a helyzete- Nincs szüksége arra, hogy magáról és múltjáról beszéljen. Nemcsak mint k&üUjazgatáici embert ismeri a közönség, hanem mint a megye szü­löttjét, aki közéleti működésében el­sősorban szükebb hazánk érdekeit tartotta szem előtt. Az idegen Impe­rium 22 esztendejét is itt élte át kö­zöttünk. Tevékeny részt vett a ki­sebbségi politikában, harcos tagja és több ízben képviselője!öltje volt a Magyar Pártnak. Gerinces magyar állásfoglalását, politikai szereplésén kívül, a sajtóban is hirdette. Kosz- szu időn, keresztül főinunkatársa, majd szerkesztője volt a Magyar j Népnek és így az erdélyi tömegekkel j a nyomtatott betű erején keresztül I is állandó összeköttetést tartott fenn- J Alispán! minőségében tett első nyi- ' laíkozata bizonyítja, hogy hivatása ! iránti igazi szeretettel és határozott j célkitűzésekkel kezdi munkáját. Részletesen ismertette a közellátás- > sál és közigazgatásai kancsó- j latos fontos kérdéseket, Kiilönö- j sen fontosnak tartja, hogy a közel- 1 látás összhangban maradjon a há-^ j ború által támasztott követeimé- : nyekkel és az egyén érdekeit is szol- s gálja. A közigazgatás többi idősze- | rü kérdései között elsőrangú fontos- » Ságot tulajdonit az elhanyagolt út­hálózat mielőbbi rendbehozatalára. Külön kell foglalkoznunk az uj al­ispán nyilatkozatának azzal a részé­vel, amelyben a közigazgatási tiszt­viselői utánpótlással kapcsolatos ag­godalmait fejezi ki. Nemcsak a köz­ponti szolgálat ágazataiban, hanem a jegyzőségeknél különösképen je­lentkezik a tiszt vi sei ohiáiiy. „Hiába próbálnánk szépíteni a dolgot, a gazdasági élet átállítása és a háború által okozott különleges helyzet egy­előre nem kedvez a tisztviselői pá­lyára való áramlásnak — mondotta. — Pedig bizonyos, hogy a háború után sokan fogják fájlalni, hogy nem a közigazgatási pályán Indul­tak el“. A tisztviselői utánpótlás kérdése régóta foglalkoztatja a magyar köz­véleményt. Számtalanszor hangoz­tattuk, hogy különösen a közigazga­tásban egészséges, bürokráciamentes felfrissítésre van szükség. A fiatal­ságtól várjuk, hogy minden tekintet­ben megvalósítsa azt a szellemet, amelyet néhai nagy miniszterelnö­künk, gróf Teleki Pál annyiszor han­goztatott és amelynek lényege, hogy „nem a közönség van a tisztviselő- éri, hanem a tisztviselőnek minden ténykedése alkalmával tudnia kell, hogy ő van a közönségért.“ Pályavá­lasztás előtt álló magyar fiatalsá­gunk a nemzet összességének tesz szolgálatot, ha a közigazgatási pá Ivónak fontosságát felismerve, teljes lelkesedéssel annak az eszmének szolgálatába lép, amely a decentrali­zációt kívánja megvalósítani és iga­zi testvéri kapcsolatot szeretne te­remtem a közönség és a tisztviselői kar között. Helyénvaló volt, hogy Szász Ferenc dr. mindjárt hivafalba- lépése alkalmával foglalkozott ezzel a nagyfontosságu kérdéssel és hisz* szűk, hogy működése során mindent elkövet a megye közigazgatási gépe­zetének tökéletes működése érdeké­ben. FUGIT ÍRREPARABILE TEMPUS“ (Helyrehozhatatlanul elfut az idő). Ver- gi Hunnak ez a hires mondása nagyon gyakran eszünkbe jut, ha magyar életünk- bin késedelemről, halogatásról, vagy tét­lenségről hallunk. Sohasem volt annyira időszerű, mint napjainkban, hogy az el- s-jdnsztoti idői pótolni semmiképpen nem, lehet. Találó ez a mondás az emberi élet minden megnyilvánulására. Solum gondol­nak ezzel, a ,,mea cut pázómondattal w ■varőppent ifjúságra. Nagy Tervekz*, am*- ivek csak eszmétc maradtak é* nagyon sokszer egész nemzeted: sorsa azfm mú­lott, hogy nem számoltak a legdöntőbb sorsfényezővel: az idővel. Erdélyi életünkben, számlálón feleidül vív megvalósításra. Nemcsak az utolsó huszonleét esztendő hibák keli helyrehoz­ni, hanem egy egész század mulasztásait kell pótolnunk, am oly a liberális-demok­rata eszmék hatása alatt nem. fektetett elég súlyt Erdélyre és a Székelyföldre. Szük­ség van az egész nemzet munkaerejére. Kormányzatunk és az Erdélyi Párt ala­pos, gazdag és részletes temeket dolgo­zott ki az erdélyi újjáépítésnél. Ezeknek a terveknek homlokterében a Székelyföld megerősítése áll. Legfontosabb a székely nép gazdasági megsegítése. Ezt elsősorban a Székelyföld iparosítása utján érhetjük el, amelynél: kiindulópontja a villanyvi­lágításnak, illetvú a villamosenergiának a székely megyékbe való bevezetése. Öröm­mel értesültünk róla, hogy a közel jövőben már alakuló közgyűlést lari a székelyföldi 'idiom os it ást végző részvénytársaság. ''- P~r - , . 1 ,} ó ■■ r r Ezen a téren tehát megindul a munka. Gondoljunk azonban a Székelyföld többi kincseinek kiaknázására is. Legsürgőseb­ben gondoskodni kell. hogy a székely bor- vizforrásokat megfelelően kihasználják. Két esztendő halogatása miatt felbecsül­hetetlen kincseket pazaroltunk el és még most sem sikerült döntésre jutni többók között a székelyföldi üveggyár kérdésé­ben. Nyár derekán azt is láthatjuk, hogy a székelyföldi fürdők korszerűsítése is sok kívánnivalót hagy maga után. Az az ér­den ntJ.. h-Ogy o I tu <ţn\z,n e' sag minden jóindulata, igyekezete meUeit sem. fetiţi ki azt a tei ékénységet, amelyet <t székely gazdasági fellendítés érdekében joggal d- várhatunk. Hiányzik a közönség keltő tá­jékoztat ás a. A szellemi propaganda csak ötletszr.ru. megnyilvánulások aljún ad. élet“ jelt ínagár ói. Szerintünk egy-egy jól meg­írt helyszíni cikk, vagy hangulatos riport még nem elég orva, hogy a magyarság összessége a székelyföldi fürdöviszonyo- kat megismerje. Valljuk he őszintén: maguk az erdé­lyiek. sem. tudnak a IteHG irémyitás hiá­ny étban egységes képet alkotni arról, hogy milyen székelyföldi fürdőhelyeken lehet nyaralni, az anyagi számvetés terén pedig teljes a tájékozatlanság. Az anyaországiak mindössze három fürdőhelyet ismernek: Szonáta, Tusnád és Borszék. Ide azután özönlik is a közönség, úgyhogy az áthe­lyezés is komoly gondot okoz. A tárgyila­gos bíráló azonban ezen a. téren, is arra a megállapításra jut, hogy ezeknek a leg­felkapottabb fürdőhelyeknek korszerűsí­téséire sé:n történttel; tökéletesen kielégítő intézkedések. Tovább folytathatnánk, ezt a felsorolást. Nem célunk azonban, hogy fölöslegesen gáncsoskodjunk. Tudjuk, hogy nagyon sok esetben, a rendkívüli viszonyok okozzák egyes intézkedések elmaradását. Azt sem szabad (tznban Hl felejtenéd;, hogy nagyon schein takarónak használják fel a rendkí­vüli viszony-okai a kényelmes halogatásra. Ezeknek ismét figyelmébe, ajánljuk Ver­gilius örökélétü mondáséit, hogy ..Fugit irreparable tempus“. Igyekezzünk mind- anyian arra, hogy a tnai történelmi jelen­tőségű idők min dep. percét nemzetünk jö­vendőjének építő mankóidra használjuk fel MAGYAR NAPOT rendezett a kö- zelmraltban az Erdélyi Párt orbai já­rási tagozata. A Kő-vásznán rende­zett gyönyörű, ünnepségről készlete­Emberéin! esett áldozatul a viharnak Szabolcs vármegyében NYÍREGYHÁZA, Julius 16. (MTI.) Sza­bolcs vármegye több községében a napok­ban orkánszciii vakarok voltak, ataelyck nagy pusztítást okozlak a vetésben és gyü­mölcsösökben egyaránt. A viharnak ember" 1 élet is esett áldozatául. Tiszatarján község­ben három munkás a vihar elől egy kőpaj- | iába menekült, amelyet a vihar összedön­H sHörosvítsápfeelf-székelfudvarhelyi vasat figyét tárgyalja a jövő hites a székely fő­város törvényhatósági bizottsága MAROSVÁSÁRHELY julius 16. Tudó­sítónk jelenti: Marosvásárhely városi tör­vényhatósági bizottsága a jövő héúre ülést hívott össze, melynek tárgysorozatában a fontos kulturális megbeszélnivalók mellett, ra'nt például a festőiskola ügye, a hősi em­lékmű feláiiiiása, és a Körösi Csorna Sándor szobor költségeihez való hozzájárulás ügye melleit tárgyalásra kerül a székelyföldi vas- úthálózat kérdése. I.z alkalommal történik meg először, hogy Marosvásárhely város és Marost orda varmegye törvényhatósági bizottsága a Ma­rosvásárhely és Székely udvarhely közötti A pannonhalmi főapát táviratilag üdvözölte a miniszterelnokat BUDAPEST, julius 16. (MTI.) Kelemen Krizoszton pannonhalmi főapát a következő üd­vözlő táviratot intézte Kállay Miklós miniszterelnökhöz: Magyar államférfi ajkáról talán évszázadok óta most hangzott el az első bátor szó. amellyel Nagyméltóságod a kereszténység és a magyarság végvári harcosainak, a Ielkészke- dő papságnak érdemeit fennkölten méltatta. Engedje meg Excéllenciád, hogy a magam és .rendem nevében a legmélyebb tiszteletemet és köszönetemet nyilvánítsam. lött. A három munkás a romok alá került. Az egyiket, Koncz- Jánost a lezúdult tör­melékek megölték s a másik keltő is sú­lyos sérüléseket szenvedett Helyőkiirt köz­ségben a vihar lesodorta a kalorikus tem­plom fedelét, majd a torony is beomlott és íi papijaikra zúdult. .Emberéletben nem esett kár. vasútvonal ügyét tárgyalás alá veszi. Eb­ben a nagy jelentőségű kérdésben a 'Székely- udvarhelyi törvényhatósági bizotilság több hónappal ezelőtt már ülést tartott, de az ujohh közlekedési nehézségek arra késztet­ték a székelyföldi fővárosit, hogy a kérdést most saját kezébe vegye. Biró István or- szággyülési képviselő ebben fiz ügyben már beadványt adott a város közigazgatási bizottságához és a bizottság a napokban már le is tárgyalta az indítványt és Bíró Istvánt bízták meg az emlékirat. megszer­kesztésével. amit a város nevében juttatnak el az illetékes minisztériumhoz. Hogyan látogathatják meg Romániában lakó szüleiket a diákok? KAGl YÁRAD, julius 16. A nagyváradi román konzulátus a következő közieménvt tette közzé: A közelmuL'Lba.ni a magyar és román kormány között létrejött megegyezés alapján a Magyarországon, illetve Romániá­ban tanuló mindazon diákok és diákAí- nyak, akiknek szülei a másik országban lak­nak, a 25. életévüket még nem tölt öl lilék be, ingyenes utazási engedélyt kapnak az országhatár átlépésére abból a célból, bogy a vakációt otthonukban tölthessék el. Az engedély két hónapra szól és azá a. magyar­országi diákok részére a budapesti román követség állítja ki, A kölcsönös megegye­zés alapján kizárólag a szülők meglátogatá­sára kaphatnak a diákok engedélyt, de ez nem vonatkozik, a rokonok meglátogatására. A beutazási engedélyhez szükséges kérvényt olyan okmányokkal) és igazolásokkal kell alátámasztamii, amely világosan bizonyítja, hogy a kérelmező nem mult el 25 éves, ta­nulmányait pedig . valamely magyarországi iskolában, mint rendes beiratkozott növen­dék végzi és szülei állandó lakhelye romin területen va». EBffiBMftStmmmasmmmmmvrmmti amsem soil 1 • I• -:j.îI,• i:: .) Sfl.i: A fúl’’lí-y.or f'éj nyi közönség jele.jktuit-ii.ri' aizujicc ünnepségei-, szónoka’ -a mai 'Tők lev komolyabb .kérdések ismer tetté: Égés7. magvar közvé 1 omót iyín kitol■ fe-í keli figyelnie azonban az egyi.lv szórtok in egál lapító saira, aki ma gyár hivatásként jelölte ki: rá kel! nevelnünk magunkat, és környeze­tünket arra, hogy ezután se riad­junk vissza semmiféle áldozattói. Ma azért kisebb a magyar kenyér, mert a felét benvéd mik nők kell ad ni. „Akik ügy érzik, hogy továbbra is csak panaszkodni tudnak é:s nem érzik, hogy véglegesen hazatértek, azoknak azt a jó tanácsot adjuk: hagyják el a (Székelyföldet11. A székelyföldi vezető öntudatos és nyílt üzenetét mindenkinek tudó másul kell venni, aki átérti európai és nemzeti elhivatottságunkat. Aha nincs helye az elégedetlenségnek és panaszkodásnak. Az egyetemes há- boru korszakát éljük, amikor a nora zet minden -egyes tagjának ki ke!' vennie részét a küzdelemből. Azok, akik nem érzik át a feladatok sú­lyosságát és erejét, a népi összesség ellen megbocsáthatatlan vétket ki­vetnek el. A kovásznál Magyar Na­pon elhangzóit férfiasán igaz sza­vak nemcsak a székelyföldi kishitű ekre vonatkoznak, hanem minden­kire, aki az egyéni szempontokéi akarja a-z összesség érdekei fölé he­lyezni. Az ilyen embereket n-eirn fe­het igaz magyaroknak tekinteni és megérdemlik a kiközösítést a nem­zet soraiból. Az egyéni önzés és az anyagias panaszkoldások világa egy­szer s mindenkorra elmúlt.. A ko­vásznál Magyar Napon elhangzott kijelentések igazolják, hogy székely népünk megértette az idők szavát s megtagadja a közösséged azokkal, akik kishitűségükkel akadályok o: gördítenek a fcilődés törvényszerű i utjába. ÚJVIDÉK Mélyen megnyugtatóak azok a szavak, amelyeket Kállay Mikiós miniszterelnök, Popovícs Milán képviselő napirend előtti felszóla­lására válaszolva, a képviselőház­ban a nemzetiségi kérdéssel és a délvidéken januárban történt ese­ményekkel kapcsolatban tett. A miniszterelnök ki jeleli rései nem­csak a magyar közvéleményt nyugtatják meg és erősítik abban a bizonyosságban, hogy a magyar államvezetés töretlenül halad elő re azokra a hagyományokra tá­maszkodva, amelyek megteremtet­ték a magyar birodalmat és lehe tővé teszik azt, hogy ? magyar ál lám a jövendőben is elfoglalja sors- teljes, de magasztos szerepét Dél- kelet-Európában. örömmel és megnyugvással fo gadjuk a miniszterelnök férfiasán nyiit szavait, amelyek egyedül le­hettek alkalmasak arra, hogy a Délvidéken történt események után minden vonatkozásban pont té­tessék. Ezeket az eseményeket az ellenséges propaganda szokott módszereivel túlozva és még szc~ koitabb hazugságaival megtoldva igyekezett a világ közvéleménye elé vinni, hogy általuk kompromit­tálja Magyarországot és révükön uj jogot formáljon, ahhoz a jogta lansághoz, amelynek több mint két évtizeden át haszonélvezője volt Á hazugsághadjáratot nem lehet másképpen, csak erélyes magaiar tással és makulátlan fegyverrel le győzni. Az esetleges hibák vagy té­vedések nyílt elismerése és beval­lása ilyenkor lényegesen nagyobb súllyal és eredménnyel hat, mint bármilyen ügyes köntörfalazás- Az események, amelyeknek sajnáia fosképpen meggondolatlan polgári személyek is áldozatul estek, azon ban megmutathatták a világ köz­véleménye előtt, hogy Magyaror­szág István király impériumát nemcsak szellemében, hanem öklé­vel is szolgálni tadja. LEVÉLPAPÍROD egyszerűt»! & legválasztókosabb kivitelig, lsrgil*. eeóbhan az „ELLENZÉK*4 ífcwj»’ boltjában, Kolozsvár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents