Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-16 / 159. szám

2 ELLENZÉK 19*2 Julius 18. mm Rendet teremtenek Erdélyben a szlkríz* gfárfők közöli flz Erdélyi Pari feoíozsizári tagozatának beadványára teliií­vízsgáliáR az îpoirlogosiivânţoftal — fl kolozsvári szíbsfz- gyártók közűi 6 zsidó, 2 román és csak 1 magyar KOLOZSVÁR. jió'ius 16 A gazdasági át- sorún az Erdélyi Párthoz számos p:>- i<x>7. érkezett, hogy keresztény magyar em ­berek a szvkvizgyártásbau nem tudnak el'lie" Ivezkedni. Ezen téren külön-öríCn ivó .»za­varon szomorú a helyzet, ahol a 9 szikvizgypVos lükül csal egyetlen rna- gyár rím. ■\a Erdélyi Párt 'kolozsvári tagozata, amelv behatóan foglaőkozfk a kolozsvári ipar é< kereskedelem helyzetével, a beérkezet pa­naszok alapján a kolozsvári sz-'.'kvízgy.ira'k helyzetét i- kivizsgáltatta. A vizsgálat eted menyeképpen megállapítást nyeri, hogy Ko- lozsvároít 9 szúdavfegyár működik éspedig a következők: ‘)zv. Kappelné. Heltai-utca 4. Merkúr Rt. Dohány-utca 1—3. Johanne, Kiizrrutcn 12. >ndig és Társa, Csaba-utca 66. Özv. Frieder: enné, Hosszu-utca 22 Rosenberg (Rekord) \ asui~utca 4. bőrök S., Lehel-utca C hi for László. Hon.édruiea 47. SrdA'e László. ISagybotdogassz- ri\-u'cu Mint a fenti névsor ellenőrzése során ki" derült, o szikvizgyáral tulajdonosai l'ótul az eb->o h'i; zsidó, a következő kettő Törik S (magyar ütve dacára). Chifor László román, az egyetlen máj .var szikvizgváros Széke í ászló. akinek li/eme azonban a zsidó és romár, üzleti ver­seny mialt alig tud fennálkirk A zsidó és román szódavizgyároso’k nagy tökével ren­delkeznek. megvan a kellő kereskedelmi összeköttetésük, üzemi és eladási gépeze­tük úgy, hogy a vendéglősök és kocs maro­sok legnagyobb része náluk szerzi be a szó­davizet. Ezek a tőkeerős vállalatok kisebb- nOgyobb kölcsönöket folyósítanak a ven­déglősöknek és koosinárosoknak, természe­tesen azzal a feltétellel, hogy az illető a szódavizet kizárólag csak a kölcsönt nyújtó üzemtől vásárolja. Ha a kocsmárosnak nincs szüksége kölcsönre, akkor a zsidó ezikviz­1 gyáros a rendes árnál oIcsóL-cmi szabit ja re­sztre o szódavizet s ezzel biriositja az űz- I leti öiszekö'tlóiéit. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata ebben az ügyben elsősorban u kolozsvári Ipurhaió sághoz fordult, ahol azonban megfelelő tör­vényes intézkedések buinyáhan nem tudlak a helyzeten változtatni. A tagozat ekkor a párt országgyűlési képviselő csoportja«: ké­résziül az iparügyi minisztériumhoz intézett Ixeadványt. ahonnan most érkezett meg a válasz. Az ipar- és kereskedelemügyi miniszté~ rutin válasza nemcsak a szikvízgyártóir, hanem a többi erdélyi ipari es kereske­delmi üzemekre nézve is fontos megálló- pit ásókat tartalmaz. Az iparügyi ininiszlérium ml lain titkára, dr. Ember Géza országgyűlési képviselőnek, az Erdélyi Párt országos a’elnökénék. a (kö­vetkező tartalmú levelet irta: .,/! kolozsvári szikvizgyárosok ügyében hozzám intézett b. leveledre tisztéért tel értesítelek, /k<í:{/ fel­szólítottuk a I áros pnlgái mesterét a pana­szok e.zonnaii kivizsgálására. E jelentés be­érkezése után a visszaélések megszűnte lésé~ re intézkedünk. Egyébként felhívom nb. fi~ gyelrnedet arra. hogy az Erdélyben sorrakc- riilö ipar jogosítvány felülvizsgálata alkal­mával ez a kérdés is alapjában mcgoldó~ dik* Az erdélyi gazdaságii érdekeltségek az Erdélyi Párírn kérésziül többször sürgették j a kormánynál a kereskedői ée iparjog.>eitv;í- nyok fc’ülviz&gáiását é-S a zsidótörvény vo­natkozó rendelkezéseinek alkalmazású;. Ezekre a kérésekre most érkezett meg az első határozott és hivatalos nyilatkozat, amely szerint Erdélyben sor kerül az iparigazolványok felülvizsgálására. Ez a kormányintézkedés sok igazsúgt dan­ságol és visszásságét fog megszüntetni az erdélyi kereskedelmi és ipari életben és le­hetőséget fog nyújtani a keresztény magyar kereskedők és iparosok térfoglalás ára i.yíjln. a/ l'itlé \ i Pint báróin.-/' kj Ingú/a tanuk titkára, a mai idők «ingvar küzdői mell ismertette. llango/tntla, hogy honvé. delinkért, gazdu-sági fejlődeHÜnkért, egydná- zainkért, minden nemes magyar célért, egy szóval: 'jövőnkért, n szebb magyar jöven­dőért küzdünk. Az Erdélyi Párt koyásznai Magvur Napja mindvégig u testién össze- tartás jegyében folyt le > s teljes sikert aratott. ÜLfiST 'I ÁRTOTT A7. ERDÉLYI PÁRT SZASZREGENI TAGOZATA. Az Erdélyi Part szászrégem tagozatú az. elmúlt héten dr. Schmidt Imre polgármester elnökletével iih-st tartott. Az. elnök kegyelete* szavakkal meg- omlékczett Györffy-Bengyel Sándor kö/.ellá- tásügyi miniszter haláláról. Bejelentette to­vábbá, hogy az Erdélyi Párt központi elnök­t>ég'* Sí r-tilog Iv, i S/u.ye*. Mer,* !<• nőt, ••/. Ml i.'lltlJiZllUlil:,/' ii,:«... il « bisziiutában megígérte, hogy külön*«. tjgyeim^' fordít <1 / erdélyi kérdésekre. A vúios időnze- lü ügyéinél-, hrmerteté.se során kitért R,cinét Iája községnek Száczrégi-uhez v.dó < • i.t< . ra Ismertette a kérdés jelentőségét f s az el> ben rejlő ■. árosfejlődé' , . «I.jmint g izdaz-jg előnyöket. Dorsóiuzky Józneí, váró i djeg/zö tartott ezután előadást, amelynek keretében ./. ligii Norma munkájának példás szoc nb ere. ményeil ismertette. Felhívta u tagozat Egye' inét, hogy ezeket a hasznos eredményeket í..- délyben is meg kell valósítani. A part ciua'a rozta, hogy működése során figyelembe: vorz..- az előadás keretében ismertetett szempor kát. — Ülést tartott az Erdélyi Párt szacz. géni helyi vezetősége is. A direktóriumi ülésen fontos időszerű kérdéseket tárgyaltuk. A román nép szellemileg római eredeti#, de nem — állapilla meg könyvében egy külföldi tudót LISSZABON, július 1G. Az itteni könyvpiacon most jelent meg Anton Graf von Kuyphausen ..Rumänische Palette" cirnü könyve, amelynek egyes megállapításai feltűnést keltettek politi­kai körökben, feltűnést keltett különösképpen a romín nép eredetéről szóló fejezete, amely­ben a szerző megállapítja, hogy a román nép szellemileg római eredetű, dr fajilag nem. A szerző ezzel a kérdéssel kapcsolatban idézi Kamilscheg müvéből azt a megállapítást, hogy a románok kontinuitása a mai' királyságban ke­vésbé faji és inkább szellemi. A rómaiak által alkotott épületnek összetartó ereje az érintke- I zési nyelv volt. A nem római eredetű népek I csak azután fejtegették „egyenes leszármazá- I sukdt", miután a római szellemiség hatása alatt I ez az érintkezési nyelv formálta időállóvá a saját — különösen szlávos eredetű — nyelvű­ket. Tehát nvndebből leszűrhető az a kétségte­len bizonyítás, hogy a római szellem tette Ívé. ma uj gyermekévé a románságot. A szer/ könyvében a román nép primitív életmódjává igen részletesen foglalkozik. Rámutat arr , hogy a román népi elemek mind szellemileg mind fizikailag igen kevés igényűek. Nagy rnegek kizárólag sajttal és kukoricadarából 1 - szült ételekkel táplálkoznak. Kulturszinvonaluk egészen alacsony fokon van. A szerző a romí­noknak ezzel a primitív életmódjával szembr- állítja a szászok fejlettségét. Megállapitja hogy a Romániában élő szászok nem azé:J jobbmoduak ,mert kereskedelmileg megrabo. tik volna a román népet, hanem azért, mc kiváló teljesítményeket értek el mind mezőgaz­dasági, mind kulturális területen. Regösök és kobzosok a haditudósító század közléséig fß Közös legyen a Kenyér, a bér és fájdalomI g^ön^őrfí ünnepségek keretében megtartották Rorősznán az első székelyföld! magyar napot <« KOLOZSVÁR, juhus 16. Vasárnap tar­tották Kovásznán az első széLeiyftddi Ma- gyO/ ISapol. A gyönyörű únuepseggel most érkezeti meg a részletes .jelentés 3z Erdélyi Pá’t központjához. A Magyar Nap a s?é- kelvség igazi ünnepe voll, amelyen nemcsak a köinyékbeLi lakosság ver ré.»';t, hanem autobuszekün nagyszámú érdeklődő közön­ség látogatott el Kovásznára a Székelyföld távolabbi vidékeiről ás. Az ünnepségen részt vett dr. Kászonyi Richard főispán •'$ Szent- bereszlhy Béla báró országgyűlési képviselő, az Eidé-yi Párt megyei tagozatának elnöke is. Nagyszerű élmény volt a népviseletbe öl­tözött székelység fegyelmezett felvonulása. A Magyar Nap reggel 7 órakor zenés éb­resztővel kezdődőit. 9 óra után ünnepi isten- tisztelet volt a templomokban, ahova zászlók n’att vonultak fel a testületek. Az isten­tisztelet után a község utcáin felsorakoztak tz kovásznai egyesületek és a vidéki csopor­tok, bogy o kovisznai, zágoni és barátosi zenekarok hangjai mellett felvonuljanak a 1 óléren felállított emelvény felé. A felvo­nulásban többezer ember vett részt. Azért jöttünk itt össze, hogy hitet tegyünk a hazaszeretet mellett! A Hiszekegy eiénekiése után dr. Kelemen Zoltán, az Erdélyi Párt orbai járási tagoza­tának elnöke méltatta a nap jelentőségét. — Azért jöttünk ill össze, — mondotta told >ck közölt — hogy ismét hitet tegyünk a- örökre való visszatérés és a törhetetlen hazaszeretet mellett, siz ilyen ünnep tünte­tés az ölök magyar gondolat mellett. Beszédének további részében hangsú­lyozta. hogy a mai világküzdelemben csak úgy lehet megmaradni, ha szellemi és lelki cgj-$és.imkel megőrizzük, az összhangot, az Betegek összetartást biztosítjuk. Ebhez öntudatos, magyarokhoz illő gondolkodás, lemondás és áldozathozatal szükséges. Akik úgy érzik, hogy to­vábbra is csak panaszkodni tudnak: hagyják el a Székely­földet Általános lelkesedés közbén kifejleiie Kelemen Zoltán dr,. hogy a székely népet az ősi föld szeretető áldozatkésszé nevelte. Rá kell nevelnünk magunk és környezetün­ket arra, hogy ezután se riadjunk vissza semmiféle áldozattól. Ma a~ért kisebb a rncT gyc,r kenyér, meri a felét honvédeinknek kell adni. — Akik úgy érzik, hogy továbbra is csak panaszkodni tudnak és nem érzik, hogy vég­legesen hazatértek, — mondotta — azoknál: azt a jó tanácsot adjuk: hagyják el a Szé­kelyföldet. Előadás az nj európai szel­lemről A kovásznai dalárda éneke ulán Ujluky Jánog zabolai esperes az uj európai eszmé­ről beszélt. Örök dicsősége a magyar aka­rásnak, hogy (?- az aj európai szellem tőlünk indult el. Ez a mozgalom 1920-ban zászlajára irta hármas eszméjét: kereszténység, nemzeti eszme, és népi szociális gondolat, Uj magyar feladataink lJavadtól Sándor kovásznai lelkész az uj magyar feladatokról beszélt. A magyar nem­zeti gondolat lényege mindannyiunk össze­fogása. Ki kell tárnunk karunkat, hogy Amerika utolsó bányájából is hazakerülje­nek a magyarok. Minden munkának bele kell olvadnia a nemzeti közösségbe. Közös ^’gyc'n. a kenyér, q vér, a fájdalom. A nagysikerű előadás után a kovásznai zenekar a Székely Himnuszt játszotta, majd a hatalmas tömeg n Bojtos-kuthoz vűnu’i, 2hol bátyus ebéd voll, majd délután műso­ros előadás (következett. Este nagyszerűen sikerült estély zárta be az ünnepséget, amelynek keretében V-ajn-n Zoltán joghall­gató A'v/iő Józsefről tarlóit e’ó'adást. Irnreh 02172 gyógyszerész, Attila-ut 21. Gyakran olvashatjuk mostanában a lapok cikkeiuek élén ezt a megjelölést: ,,A m. kir. honvéd hadi tudósi tószazad közlése.“ Ha pe­dig a film1 :inliá/ban iiUitik, G lriradófiÍrnek alsó sarkán öllik szemünkbe az ismerős ..hi­telesítő jegy": ..Ht. szd" (Haditudósító“ század.) b mi akkor tudjuk, hogy valóban, harctéri tudósítást olvastunk, vagy láttunk. .1 közvetlen helyszíni élmény frissesége és meleg izgalma lüktet feJénh a sorokból és a képeiéről. Megbecsüléssel adózunk azok­nak a tudósítóknak, akik a harckocsi dü­börgésében, géppuskák, ágyuk és zuhanó- bombázók halálos liarcizajában — min­denütt az első vonalban — iron!, fényké­pező, vagy' filmfelvevőgcpet tartanak ke­zükben, hogy a harctér történelmi pillana­tait az itthonmar adottak és az utókor szá­mára megörökítsék. Nemes elődök példája A hadihirek közlése, a haditudósitás oly nagy múltra tekinthet vissza, m'nt maga az emberi müvek ség. Évszázadokkal a könyv- nyomtatás előtt voltak már árott hírlapok, amelyek fontosnak tartották, hogy a csaták, vagy győzelmek hírét az otthoniaknak meg- vigyék. Ősidők óta kétféle haditudósőtást ismerünk. Együk a hivatalos közlés, .másik a színes tudósítás. A hivatalos harctéri tu­dósítást rendszerint maga a harcoló csapat vezére adta ki. Nálunk, magyaroknál, a haditudósitók elődeit az igricek, kobzosok és a regősök körében laláljuk. Már a legrégibb harcok­ban a nagy csaták szüneteiben ők adtak erőt a múlt hősi példái alapján a tovább- küzdéshez. Mindig és mindenütt a harcolók cleő vonalában voltak és hiteles elbeszélé­seik nyomán épült fel a vitézi ének s a ka- toncköhészet ezernyi változata. 1 inódi Lan­tos Sebestyén már vérbeli harctéri tudósítá­sokat adott. Az ellenségről szólva, elmond­ja. hogy a „Dunát beállottak nagy vizi erő­vel. magokat béáslák környül nagy ver~ mökveT1. Felzendül bennük Sebők deák fi­gyelmeztetése, amü a „Hadnagyok tanú­sága“ című versezetében hagyott reánk: „Ne futam jók senki közületek, mert sok jámbort ti itt elveszthettük.“ Ezek a régi katonaversek mind az ősi haditudósitók szerzeményei. Mind olt születtek a harc első vonalában, a legforróbb pillanatokban, a ieghaláiosabb veszélyek közepette. Laczkovics kapitány tudósításai Az osztrák császári hadak ..öndicséreíe“, amit a XVIII, század elején élt „Wienne- risches Diarium“ cirnü újságban fejtettek ki, teremtette meg a magyarországi, első nyom­tatóit újságot s abban ez első „hivatalos harctéri tudósilás“-t. Az osztrákok valótlan állításainak ellensúlyozására II. Rákóczi Ferenc , parancsét adott Eszierházy Antal kuruc aitábornagynak, hogy küinnyelvü új­ságot nyomasson s abban hitelesen mondja cl a világnak az eseményeket. A Jap Mer­cur ius Hungaricus címmel indult meg és hiteles tudósításokat közölt. 17C8 október 8“án jelent meg az első pcäti mag) aa újság ..Magyar Merkuiius" címmel, s mindjárt azzal kedveskedett olva sóinak, hogy a polgári hírek és események mellett bőséges és hiteles haditudósit ást is közölt. A lap haditudósítója Laczkovici Já­nos királyi nemes testőr, későbbi huszárka pitány volt. Laczkovics huszárkapiíány a törökellenes háborúban vitézségé­vel rendkívül kitűnt. Ö zsákmányolta az első török zászlót, Beigrád ostrománál ő kelt át először a Száván s a vár bevételénél példaadó hősiességet tanúsított. A harcol: szüneteiben haditudósit ásókat irt, sőt Bel­grad bevételét versben énekelte meg. \ er- sét a „Magyar Merkurius“ 1789. évi 88 száma közölte. Megtestesülése volt a vérbe-ki katonaujsagirónak. A mai haditudósítók büszkén emlékezhetnek reá s vallhalják ősüknek. Az e/sö és a mostani világháború Az 1914—18. évi világháborúban hivata­losan is szervezték a haditudósitást. Majd minden hadseregparancsnokságnál ott talál­tuk őket, jellegzetes öltözékükben, nya­kukban távcsővel és fényképezőgéppel. Ki­emelkedő sikereket már ekkor is azok a vérbeli haditudósitók értek el, akik mindig az első vonalból, a helyszínről adtak izgal­mas és hűséges tudósítást. Navezetes hadi­tudósitók működtek a 'lövészárok tábori új­ságjainál. a körülzárt Przcmysíbcn, az olasz hegyekben és a zord szibériai hómezőkön. Aki forgalja a világháborús tábori újságo­kat, rnegismerheiú az akkori hadi tudósítók önzetlen és sokszor önfeláldozó munkássá ~ gát, s érezheti azt a lenyűgöző erőt, ami a „hiteles tudósításából árad. A mai idő villámhábomi megteremtették a korszerű, uj „fegyvernem“-el: a haditu-, dósitószözadokat. Ma már valamennyi hadi~ < tudósitől ott talál juh az első vonalban a zu- i hanóbomb.ázók magfigyelőfülkéjében, a ten­geralattjárók izgalmas harcaiban, a pómcél- kocsih dübörgő zajában, s az első vonalban , küzdő gyalogság emberfeletti vietskodásai- ’ bem. (l. j.) NYILT-TÉR *} Ezea rovat akti közlőitekén aera t4J* hu felelősséget a szerkesztőséi. Átvenni szándékozom dr. Goina Teodor ur tulajdonát képező, kolozsvári „Fortuna" gyógy­szertárat (Mátyás király-tér 33.). Felhívom, nevezett gyógyszertár esetlege-? hitelezőit, hogy követeléseiket címemre íréi­ben 8 napon belül bejelenteni szíveskedjenek Kolozsvár, 1942 juliüs 14. Uzoni Kovács Zoltán Olaszország textilcikkeket szállít Bulgáriá­nak. Szófiából jelentik: A bolgár külkereske­delmi hivatal julius 13-tól kezdve újabb enge­délyeket ad ki olasz textilcikkek, behozatalára.

Next

/
Thumbnails
Contents