Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

1S42 j u 11 ta s 15. ELLENZÉK —m*— Elfogadta a Feisőház a honvé* eleimI törvén y k szóló és az orvosok helyzetéi rendező törvénysavaslatokat Ulâsezeîi a képniseSőháx ss BUDAPEST, juJáus 15. A felsőház ked­den délelőtt 10 órakor Széchenyi Bertalan gróf elnökletével ülést tartott. Széchenyi Bertalan gróf elnöki megnyitójában ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg Győr- ffy-Bengyel Sándor közellátásügyi tárca­nélküli) miniszter elhunytéról. A felsőház tagjai az elnöki megemlékezést állva hall­gatták végig és Győrffy-Bengyel Sándor emlékét a felsőház jegyzőkönyvben örö­kítette meg. i Napirend élőit Szhiha Aktdár szólalt fel. A köztisztviselők illetményeinek, va­lamint a gazdasági cselédek és munkások szerzeményeinek egyensúlyba hozása ügyé­ben beszélt. Az országnak jó tisztviselők­re van szüksége. A tisztviselők csak akkor teljesíthetik kötelességüket, ha jól fizetik. A fokozott drágulásra való tekintettel kérte, igyekezzék a kormány egyensúlyt teremteni a tényleges és nyugdíjas tiszt­viselők illetményeiben, az állam telierlc- róképességének határáig. Az élet ma sok­kal többet kiván a tisztviselőtől szociális és kulturális téren egyaránt. Ezután ar­ról beszélt, hogy a szellemi munkás bérét arányosítani kellene a testimunkás béré- 'vel. A tisztviselői és munkásfizetések ügyében kérte a kormány jóindulatát. Ezután áttérlek a napirend tárgyalásá­ra. A felhatalmazásról szóló jayas Jaltai kapcsolatban Szőke Gyula arról» beszél!, hogy a rendkívüli) viszonyok között a kor­mánynak nagy szüksége van az ilyen fel­hatalmazásra. Ezzel a kormány biztosita- ni kívánja az ország belső rendjét és nyu­galmát. A javaslatot elfogadja. A felhatalmazási, törvényjavaslat elfo­gadása után a felsőház a honvédelmi tör­vény kiegészítéséről szóló törvényjavasla­tot tárgyalta. A felsőház egyesített bizott­ságának többsége határozati javaslatot ter­jesztett elő, hogy a törvényjavaslat 3. pa­ragrafusának 3-ik bekezdésénél) annak megáll lap i fásához, hogy a törvény alkalma­zása szempontjáiból ki tekinthető zsidónak és ki nem, a második zsidótörvény első paragrafusa legyen az irányadó. Az általános vita során egyedül Meskó Zoltán szólalt fel és kérte, hogy a képvi- selőház által elfogadóit szövegezésben te­gye magáévá a felsőház a törvényjavasla tot. A felsőház bizottságának határozati javaslata elfogadása révén ugyanis a ma­gyarság védelme gyengülne, mert a máso­dik zsidótörvény túl bonyolult, kompéi kait: ezért van az, hogy mind nagyobb mértékben alkalmazzák helyette a fajvé­delmi törvényt. Ezután a törvényjavasla­tot a felsőház általán osságban elfogadta. A részletes vita során a címhez báró Prónay György szólt hozzá. A harmadik paragrafushoz Glatt felder Gyula szólt hoz­zál. A faji kérdés biológiailag nines tisz­tázva és kizárólag anyagi alapon nem is oldható meg. Az, aki a szellem felsőbb­rendűsége hívének vallja magát, nem fa­radba* ja le a kereszténység szentségének formáló erejét. Ahonvédelmi miniszter beszéde kites Bnrtha Károly honvédelmi minisz- ; er szólalt fel ezután és kérte, hogy a ja- í aslatot az eredeti szövegezésben fogadják j .1, Indokolásiul felhozta, hogy éppen az j ítoLsó időben a zsidó vonatkozású rentlei- ezóseknél mindig az 1941. évi 15. tör- ■ény szolgált alapul, amikor a világhábo­rú közepén állunk, nem lehetünk eléggé natosak a honvédség integritásának meg­védése tekintetében. Elismeri, hogy a egyveres szolgálatból olyan egyéneket árnak ki, akik a múltban becsületesen eljesitették kötelességüket és a jelenben ^ becsületesen teljesíti^, azonban itt mél­tányos esetekben meg fogjuk találni az orvoslást. Sokkal nagyobb haj volna, ha helytelen rendelkezéssel benthagynánk őket a hadsereg kötelékében, mert. nem szabad elfelejtenünk az 1918. évi össze­omlást, amikor a hadsereg éppen a zsidók bomlasztó politikájának folytán nem tu­dott százszázalékos intenzitással helytál- lani feladatának. Ezért a felelősséget nem vállalja, különösen, amikor a honvédség olyan ellenséggel áll szemben, amelynek politikai vezető.: csaknem teljes mér lék­ben zsidókból álUnak. , A miniszternek nagy tetszéssel és taps­sal fogadott beszéde után a fekőház nagy I többsége a honvédelmi törvény 3-ik Sza­kaszát a képviselöház által elfogadott ere- deti szövegezésben szavazta meg. A javafi'- J lat többi paragrafusait is változataiéul el- Î fogadta. Ezután elfogadta a honvédelem j miniszternek jelentését az állitásköteles korhatár alsó határának leszáll,hásóról. A városi, községi és közorvoskról szóló belügyminiszteri javaslathoz vitéz Meskó Zoltán szólt hozzá. Orvoslakások, építését sürgette, mert ez a legfontosabb közegész­ségügyi érdek. Ezután az orvosi tovább­képzés és az orvosutánpótlá» bizíosztásá­nak szükségességéről beszélt, hangoztatva, a gyakorlati kiképzés fontosságát. Helyte­lenítette, bogy zsidó fajuak diplomákat kapnak, ugyanakkor, amikor a törvény alapján amugysem lehetnek az orvoska­mara tagjai. Végül a kórházak államosítá­sát kérte. A javaslatot elfogadta. Papp Kálmán elismeréssel szólott az Országos Közegészségügyi intézet munká­járól, majd kérte, hogy fokozottabb mér­tékben karolják fel a gyógyító orvosi munkát s hallgassák meg az önkormány­zatok kívánságait az orvosok kinevezésé­vel és elhelyezésével kapcsolatban. Felszólal @ belügy Keresztes-Fticher Ferenc belügyminisz­ter részletesen válaszolt a felszólalásokra. Megállapította, hogy. az érdekelt orvosok anyagi helyzetének javítása érdekében minden lehetőt megtesz, amit az állam- háztartás különböző kategóriái között a szükséges egyensúly felhordása nélkül megtehet. Nem helytálló az a panasz, hogy a töb­bi főiskolai kvalifikációkhoz kötött kate­góriával szemben az orvosok, akiknek képesítése taláu a leghosszabb időt ‘gécy- li, kisebb fizetést kapnak. Igazságosnak és helyesnek tartja a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy amíg az orvos olyan állásban dolgozik, amely mellett raagán- prakszist folytaiba’:, csak a VII. fizetési osztályhoz juthasson. Mihelyt azonban olyan állásba kerül, amely mellett magán- prakszist nem kell foytalnia, elérheti az \ V. fizetési osztályt. Hangsúlyozta az or­vosi kategóriákkal kapcsolatban, hogv a kinevezés és elhelyezés tekint elében 1936. óta meghallgata a köz,illegek kívánságait s ez a jövőben is így lesz. Az áthelyezés­ben csak a közérdeket tartja szem előtt s esetleg az orvos kellőképpen igazolt ma­gánérdeke lehet döntő, semmi más. Rá­mutatott ezután a miniszter, hogy nagyon fájdalmas pont az orvosiakéi kérdése. Régóta igyekszik minden rendelkezésre ál­ló eszközzel ezt a kérdést megoldásra jut­tatni. Ennek a sürgős problémának meg­oldásánál természetesen igénybe fogja venni a rendelkezésre álló alapokat. Hang­súlyozta ezután, hogy maga sem elégedett a trianoni országbeli kórházak jelenlegi állapotával, de a végleges rendelés bizo­nyos átmeneti időszakot megkövelel. Egy­előre arra kell törekedni, hogy a vissza­csatolt területek teljesen elhanyagolt kór­házait rendbehozzák és legalább a triano­ni országban levő kórházakat más egész­ségügyi intézmények nívójára emeljék. A betegbiztosításnak egy megoldandó része van: a szolgálatképesség. A. betegségi biz­tosítás nehéz probléma, de illetékes 'té­nyezők. már foglalkoznak ezzel a kérdés­sel. Ä felsőház a belügyminiszter beszéde után általánosságban, majd részleteiben is elfogadta a javaslatot. A személyi állapotra vonatkozó közlé­sek, megkeresések tárgyában, valamint a tartási ügyekben és egyéb jogviszonyra vonatkozó ügyekben a kölcsönös elisme­rése és végrehajtása tárgyában aláirt ma­gyar—német megállapodás becikkelyezé­séről szóló jelentéseket a felsőház hozzá­szólás nélkül elfogadta. Az Országos Ügy­védi' Gyám- és Nyugdijintézetről szóló ja­vasiß thoz Papp József szólott hozzá. Hangsúlyozta, hogy a magyar ügyvédség megérdemli, hogy meghallgassák kívánsá­gait. A javaslatot elfogadja. Heffner Gu> dó hangoztatta, hogy nem érheti szemre­hányás azokat a végzett ifjakat, akik nyugdíjas pályára törekszenek. Ezután a mérnökök nyugdíjigényeinek támogatását kérte. A felsőház általánosságban és részletei­ben is elfogadta a javaslatot. Az elnök indítványára a félsőház úgy határozott, hogy legközelebbi ülését szerdán délelőtt tartja s annak napirendjén szerepel a zsi­dók mezőgazdasági és erdőgazdasági in gatlanairól szóló törvényjavaslat együttes bizottságban történt tárgyalásáról szóló je­lentés meghallgatása s a 42 tagú országos bizottság jelentése. A fe’sőiisz keddi ülé­se 2 órakor ért véget. Ä képviseSőhézülés® A képvsélőház keddi ülését egynegyed 11 óra elolt nyitotta meg Tors Tibor ul- elnök. F riche Valér beterjesztette az együttes bizottság jelentését a mezőgazda­ság fejleszésérőí szóló törvényjavaslat teg­napi részletes tárgyalásáról. Ezután a kép­viselőház 55 különféle mentelmi ügyét tárgyalt. Igv a Ház megkövetésére Ítélték Nagy Lászlót és Fodor Mártont, az utób­bit néhai Teleki Pál gróf emlékének meg­sértése miatt. A Háiz kiadta Apponyi György grófot, aki ellen Gidófalvy Pál dr.„ az MLSz. elnöke indított sajtópert egv hírlapi cikké miatt. Meskó Zoltánt, aki ellen 7jlaJiy Lajos indiloU sajtópert a „Ma­gyar Szó“-ban közzétett egyik cikké mi- all. A mentelmi ügyek leíárgyalása után több jelentést hozzászólás nélkül elfogad­tak. Ezután az elnök napirendi indítványt lett. A Ház úgy határozott, hogy napiren- íh ülését szerdán délelőtt tartja, napiren­den szerepel a 42 tagú országos bizottság 24 képviselőházi tagjának megválasztása, a mezőgazdaság fejlesztéséről Szóló 1 ör­vényjavaslat harmadszori olvasása, két miniszteri jelentés, valamint 17 interpel­láció elmondása. A képviselőház keddi ülése 12 órakor ért véget. Falunak a munkálatok a nagyváradi Köp 6&-parton a további földcsuszamlások megakadályozására NAGYVÁRAD, július 15. (Az Ellenzék tudósító ján<ak telefon jelentése.) Emlékezetes, hogy ez év tavaszán és a mult ősszel óriási arányú hcgycsuszamLások voltak Nagyvárad .határában a Kőrös oldalán, amelyek a Kő­rös medrét is betemetéssel fenyegették. Az­óta folyik a szakvizsgálat a he gyes u s z a m 1 ás: területén, amelybe az Országos Földtani In­tézet is bekapcsolódott. Nagyvárad város üzemi bizottsága kedden délben ülést tartott, s ezen Király Lajos főmérnök ismertette a földcsuszamlásokkal kapcsolatosan fogana­tosított intézkedésekét. Beszámolj a*ról isi­hegy elvégezték a szükséges furásoBtíat, a viz- gyüjtömedencék lecsapolása is folyamatban van. A munkálatok eredményét jelentik a Földtani Intézetnek is, amelynek kiküldöt­tei annakidején alaposan áttanulmányozták a terepet és tudományos vizsgálatokat vé­geztek a földcsuszamlások okának kiderítése végett. A város mérnöki hivatala a bizottság utasításai alapján végezte az eddigi munká­latokat, s most remélik, hogy e területen megszűnik az állandó veszélyeztetettség és nem kerül sor további kilakoltatásokra. I1T01S0 ÓRA Iría:VASS ALBI RI Lélekzetíojtó csönd nehezedik nemzetek és világrészek fölé. Kisértetjárás ideje, huszon­negyedik óra. A népek megfeszített izommal, lihegve készülődnek az utolsó nagy mozdu­latokra, melyek talán évszázadokra döntik majd el az emberiség sorsát. Történelemíor- dulások súlyos perce ez. A magyar nemzet ott áll tornyosuló íeP adatai előtt. A nemzet izma: a. hadsereg ké­szen áll emberíelelti erőfeszítésre A nem­zet agya lázasan működik, számol, mérlegel, kémleli a lehetőségeket, hogy a pillanat illanó üstökét megragadja. Az ország hajó­jának acélbordázala remeg a belső erők fe­szülésétől. Évszázadok óta először áll újra a magyar önsorsával kezében s a következő mozdulattól függ, hogy ura maradó a sors­nak, vagy eltapossák a történelem kerekei. Nézzünk őszintén és férfiasán szembe az igazsággal: élet és halál mesgyéjén járunk. Ne átitassuk magunkat hiú dicsérettel, meddő hi.zelkedássel, vélt sikerek hamis fényében. A torna, melyben létünk forog kockán, csak ezután kezdődik. Értsük meg jól: r»3m tréfa ez és nem harci játék: roppant erőíesziiés, melyben szükség van minden agysejtre, min­den izomzalra, mindenre és minlenkire, aki a nemzethez tartozik. Nyilt helyzet előtt állunk és immár az utolsó órában. Elérkezett a pillanat, amikor nemzeti életünkben a tettek sodrának centri fugális ereje szét kell válassza a jót a rossz­tól, az igazat a hamistól és kicsapja magából mindazt, ami idegen és károsan akadályozza az egységes nagy mozdulatokat Százszor és ezerszer elmondottuk már: félre kell tenni minden egyéni érdeket, egyé­ni célt, önimádatot, sérelmet, vágyat és hiúsá­got A nemzet közösségének egyetlen izom- zattá kell tömörülnie, melyben megszűnik minden öncélú mozdulat, minden, ami fékez- ' bstné a nagy közös erőfeszítést. Ezerszer megíujtuk már a riadót, hogy mindenki meg­értse, aki magyar, s aki ehhez mérten gon­dolkodni tud: ezekben az órákban minden annak a mozdulatnak az erejétől függ, amire a nemzet izomzaía megszakadás nélkül képes. Megértette társadalmunk ezt a riadót? Bi­zonyára meg. Használt a kiáltó szó? Bizonyá­ra igen. Aki a nemzethez tartozik férfi és nő. fiatal és öreg, kivétel nélkül feszült figyelem­mel áll őrhelyén és előre néz a feladatra. Mag kell azonban állapítsuk őszintén és minden kertelés nélkül: még mindig vannak olyanok, akik nem értették meg a figyelmez­tetést. Akik továbbra is a maguk kis vakond- életét élik, turkálnak és tarkáinak, fütyülnek a nemzetre és közösségre, feladatra és áldo­zatra, akik továbbra is felelőtlenül és hihe­tetlen. ártatlansággal űzik e maguk apró játé­kait, futkosnak egyéni szimatjaik után, fé­keznek, lapulnak, bujkálnak és sopánkodnak és úgy élnek éppen, mintha semmi közük sem lenne ahhoz, ami körülöttünk történik. Nem akarják megérteni, hogy ma mem arról van szó, hogy a nemzet kerítésén belül ki hogyan boldogul, kinek miképpen van igaza. Valamennyiünk boldogulása dől el ezekben az órákban: fiainké, unokáinké, az egész vi­lágé talán. Számtalanszor elmondottuk már ezeknek, hogy mindnyájunknak vannak apró ügyei, melyek után szívesen futkosnánk, ha ráérő időnk akadna a történelem kavargásában Azonban íélsetesszük ezeket, saját jól felfo­gott érdekünkben, hogy minden figyelmünk az egyetlen nagy ügy felé forduljon. Mégis úgy látszik, mintha kárba vészé it volna minden szó, mely intve feléjük for dúlt. îţ&rbaveszett minden igyekezel, mely meg akarta értetni a lappangó vakondokkal, hogy saját érdekeiknek szolgálnak azzal, ha a közösséget szolgálják. Most már nincs többé idő jámbor és ke­gyes téritgetésekve. Étereken remeg a föld a nagy összecsapások alatt. Földrészek gazda­sági mérlege inog, tulvilági szörnyek arca vi­gyorog a világ sarkaiban elhibázott mozdu­latra lesve, melynek árnyékában rátörhesse­nek az emberiségre és tűzbe, vérbe, éhínség­be fojtsák. Ütött az óra, mikor már nincs több idő a vitatkozásra. Egyszerűen é-s nvi- tott szemmel számba kell venni a nemzetet; ki tartozik ide, ki nem? Ki értette meg a riadó parancsát, ki maradt meg továbbra is Éuiká­lónak, gáncsoskodónak, .önösnek pártosnak akadálynak? Csak kétféle embert ismerünk, barátot és ellenésget. Küzdeni, tűrni, dolgoz­ni akarót, felelősségvállalót és olyant, aki mindezeknek ellenszegül. Nincs mit sokat beszélni tovább: a közvé­lemény piacán fel kell állítani a bitóíákat és kíméletlen gyorsasággal végezni mindenki­vel aki a feladatok vállalásában hijjával ta- láltaíik nemzeti érzésekben, léha és nem kö­zénk való. Kipusztulni — nem szóval, hanem már tettel is — mindenkit, aki a nemzet bi­zalmával visszaél, gazdasági javakkal hűt­lenül sáfárkodik, halmoz, drágít, lapul vagy bármilyen módon akadályokat gördít a kere­kek el. Mindenkit, aki szóval vagy cseleke­detfel az egységet megbontani igyekszik: áskálódik, turkál, könyököl, fűrészel, vagdos, mérges harapásokat osztogat, s ezzel meg­fertőzi a nemzet belső egységét és nyugal­mát. Kigyomlálni a susogókat, a sopánkodó­ka t, az elégedetleneket, a felelőtlen és célta­lan biráigatókat. Kíméletlenül megtisztítani a közéletet minden olyan idegen elemtől, amelyik akadályozza a nemzet megfeszített izmainak ökölbe préselt lendületét, amikoi ütni készül a történelem asztalára. Érlsük meg: utolsó óra ez és a jövendőről van szó. Kíméletlen és szigorú idők kímélet len szigort követelnek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents