Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-15 / 158. szám

SZERDA, 1942 julius 15.

LXlfl. évfolyam 15fi. szám.

, . ‘ / pT «MIßFILLÉR

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. em. Telef.; 11—09. Nyomda: Egyetem-a. 8. sz. Telef.: 29—23. Csekkszámla 72056

ALAPÍTOTTA:

BIRTH« MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÂLLALAT* Rt. Kolozsvár. El&Sizetési árak: 1 hóra 2.70 P., negyedévre 8 P., íélévre 16 P., egész évre 32 P.

Erdélyi s étma pápa! parkban

(Hozzászólás Oláh György nyílt leveléhez)

Ma: DEMETER BÉLA

A szellem arcvonalán is áll a harc. Az eszmék katonái szálltak hadba, hogy a gépóriásokkal egyidejűleg vívják meg a lélek belső csatáját. Ezen a fronton is természetesen az lesz a győztes, sz lesz az ur, aki a katonai babéroknak uj életformát és tartalmat ad. Ezért nem lehet közömbös, hogy a magyar toll harcosai milyen irányban jelzik a társadalomfejlődés és a jövő kibontakozás útjait. Ugyancsak ezért szól a parancs; minden magyar tájnak minden szellemi tényezője együttesen szemlélődjék a múltak tanulságain cs a különböző jelenségek örvényeiben is őrködjék az egyensúly és az érték felett. Minderre pedig Oláh Györgynek, a neves publicistának az „Egyedül Vagyunk" julius 3-i f zámában megjelent írása emlékeztet. „Nyílt levél gróf Eszterházy Tamáshoz". De miről is elmélkedik a cikkíró? „örömmel olvasom, hogy pápai kastélyát a sebesült honvédeknek adta oda hadikórliáznak. Aki látta ezt a kastélyt és a hozzátartozó közel 200 holdas parkot, lenn, Pápa város belsejében — folytatja Oláh György —, akkar, amikor a hires Watzdoríí-ügy kipattanása után olvan nehéz idők szakadlak a 40 ezer holdas hitbizományra — az jelképes jelentőséget érez ebben az adományozásban". Arról is szól a cikk, hogy az arisztokrácia bizonyos hányada milyen életmódot is élt azelőtt. Micsoda páratlan erkölcsi jelentősége van tehái annak. hogv Íme megértük a fordulatot, amikor a 40.000 holdas hitbizománv ura megengedi, vagy felajánlja, hogy kastélyának pazar termeit, diszkertjének romantikus sétánvait sebesült honvédek népesítsék be. „Mi a pápai kastély- kertbe bebocsátott felkötött karú honvédekben

egész nemzet hadisarcát. Nem negyvenezer holdas hitbizományokból, hanem a néhányszáz holdakból. És ezzel még pillanatig sem fejeződött ?;'e a nemzet egyeteméért hozott áldozat sorozata, Az erdélyi birtokostársadalomnak az a része, mely bizonyságot tett nemzeti életképességéről, ezután fordult csak szivvel-lélekkel kisgazdatestvérei felé s az egyazon sors egymásrautaltságában megragadták egymás testvéri kezét, elnémították az addig még élő társadalmi ellentéteket és tanúsították ország-világ előtt, hogy a nemzeti élet terheit, elsősorban azoknak kell horüozniok, akik a nemzeti vagyon tulajdonosai, & reájuk, az idegen hatalom által megtépázott erdélyi birtokosokra és a földreform során igényeikben kisemmizett kis- gazdatársadalomra nehezedett a töríéneJmi feladat: a megmaradt földet úgy művelték és gondozták, hogy abból nemcsak a család szűkös igényeit, hanem a nemzeti élet követelményeit is teljesíthették. Ez a társadalmi összhang teremtette meg a csodákat: olyan intézményeket hivott ételre és tartott fenn, amelyeket csak állam alkothatott volna, vagy napjainkban csak állam tarthat fenn. A művelődési, jóléti és gazdasápi szervezetek és intézmények egész láncolatát a népiöredékek egybekapcsolódó védőrendszerét. Iskoláktól kezdve egészen a központi irányító csuesszervezetíg. És milyen kár és súlyos mulasztás történt, hogy a magyar emberek sokasága nem vezetett róla számvitelt, nem azért, hogy utólag összegezve benyújtsa azt az államkincstárnak, hanem azért, hogy az ilyen esetben is megmutatkozzék az arány: hogyan áldozott az erdélyi magyar birtokosréteg, amely a népért és a néppel együtt élt. 3.* r:i t.s

f; r f ?7Í.' I n ~r i'i t ti ‘ »és. I J 8.t ? r (is t * t u v.r .

• f •u'v, i'J í'í <.')’/ »7» »'y'u'i'B *'• - i'í’/.y ii u’j -VaV'í v-fti 1

MV \ +

Lám a példa, az >slső jel a nemzet bizonyos rétegeinek áldozatkészségére valóban adva volt. Az uj felfogás az uj iársadalomszemlélet is, amely jövőt kell mulasson. Kel marad tehát az ilyen nemzeti sorsvállalás és áldozatkészség mellett a pápai kastély? Ez parányi, szinte láthatatlan porszem lehet csak az egyik magyar országrészen kihajtott uj magyar életformának. Az érdemes erdélyi birlokosréteg, ha anyagiakban nem is _ mert nem volt miből —de erkölcsiekkel együtt önként adott annyit saját fajtájának, mint amennyit elveszített egy idegen hatalommal szemben. Az elsőért nem jár fizetség és köszönet sem, mert az ilyen cselekedetek nem érdemként szerepelnek egy nép történelmi számláján. A kötelességek rovatát töltik be. Ha a mai átalakuló világban, a bábom forgatagában más hitbizományok urai ennyit tennének saját fajtáinkért, talán kivételes jelzők illethetnék meg őket, de ezek is csak azért, mert sokan szeretik, és sokan kedvelik az ilyen jelzőket.

Az Erdély felé megnyilatkozó erdélyi beruházó kormányigyekezetek igazolják, mennyire nem államérdek, hogy a nemzet egyetemes katasztrófájáért csak az egyik sorsverte országRdllüf IRfkfős miniszterelnök:

, , #> rész társadalma, vagy rétegei fizessenek árat

Erdélyben és Erdélyen át országos nemzeti érdek, hogy az áldozatot, amit a birtokostársadn- lom nemzeti és erkölcsi szempontból kiíogá.ta- lan része egy idegen világnak megfizetett,j egyensúlyba hozzák az ősi magyar földeket, a további pusztulástól megmentsék s tulajdonjoguk tisztázásával időállókká tegyék. Jórésze kétségtelenül rászolgál erre a történelmi jóvátételre, aminthogy hasonló értékű segítséget joggal vár el a magyar kisgazda, a földműves, sőt a íö’.ilné’küli is. Az utóbbiak Erdély jóval egészségesebb birtokiregoszlása miatt egészen kevesen vaunak. De e kérdés rendezésének mulhatatlanságát más, az egész magyarság jövőjére kiható tényezők is kötelezővé teszik. A Ír rtokpolitikai kérdések rendezetlensége érzékeny hatással vau arra az erdélyi társadalmi egységre, amely — miként az Oláh György cikkétől is kitűnik — ma minden gondolkodó magyar fő legizgalóbb témája. M/'AVj* rvö.

ţ.'o lh'i T.V J.YÜ.'Ü « T.V- f,‘íj ViWVCÍr: • < /1 r,«! u i .i.i.lt e i í. ji r •< i > s s;'í,f k t't'sh «’.-•* »A’gu ; irß'{ c» 'avfn i'»Tt k is .Vi't’i vb’i’k’í Erdély sorsa a legnagyobb magyar kerülés és az erdélyi föld sorsa maga az erdélyi kérdés. É tV\vV.v, v»v»A \ 11 t/,1 M ! j/ I I re p if é; b'rc d f'i j j le i! ;.ti r ' !.,1 J ÍmtJÉ *AVv ri i i H-u . »jţ k t. í,

L1p OpA't 1 / "t ’i'írA'Aj Éuvrtfí M.r.}■: t* r c; f i.i I »I t is ikre er,l i f.J v, bot í , i 'rr i'í'C. i.i '.KJ i.'Ur i

Tel T? fj'T/í 'írl'-Y negi Mm; e

iVrí ü'MC V, fi'.I't'i.st’it J c'i í

In t,) i h.r(I '.rUuVr y rV 1 ■'i'V.I éj.V.n f -.1 ♦ AVl í'i'i’t Vi’t 'b 4 'íj '* Ä’fci i a;fl világégés a ml magyar szempontjainkat kielégítő vég felé közeledik

„Sz égisz nenneíneft tudomásul beli ¥ennle, hűgf ezeréves történelmink legnehezebb időszakát éljük“

és az egész kastéíyátadásb'an jelképet érzünk ezzel a letűnt korszakkal szemben — mond- |a tovább O’áh György cikke —. amely annyiszor em1 eget te Eszterházy Tamás nevét. Egv osztálytalanabb osztálvszemlélet kezdetének alul is, felül is. egy sokkal egészségesebb tár- sadaJomszemlélet kialakításának első jelét, amelyben a gyűlölet és az irioysésr "éppen úgy csökkenni fog, mint a lenézés és a félelem, minden ré<-en érett és ionos szociálpolitikai és bir- lokpoHtikai követeléssel szemben. Lehet, hogy túlbecsülök az egész kastélyátadási aktust, de j unv érezzék, éppen Eszterházy Tamás gróf nél- j daarlása hallgattaíia itt el a sok ősi parkban a páva hiábavaló rikácsolását. Roonant szórnál- i politikai kötetességek várnak ezekre a parkok- j ra a hazatérő honvédekkel szemben és a gróf ur első gesztusa, rigv érzem, első hatásos példa erre a sorozatos kötelességteliesitésre".

Ismét és ujl.'ól eltűnődöm Oláh Györgv sorai fölött. És ez a tűnődés a kérdőjelek egész végeláthatatlan sorát varázsolja elém. Együtt vallom a kastélyáfadás erkölcsi jelentését s az is megdönthetetlen Igazság, hogy „roppant szociálpolitikai kötelességek várnak ezekre a parkokra a hazatérő honvédekkel szemben . . ." És mégis kételyeim támadnak és mégsem tudom az ajándékozást arra a magaslatra sodorni, mini ahogyan azt Oláh György barátom teszi. Pc'.ilát állít a nemzet egv bizonyos rétege elé, de ez a pé'da nem az első jel és mégsem az a példa, amelyiket a jövő magyar társadalmának kialakításánál elöljárónak lehetne venni. Lehet, hogy ez csak az erdélyi ember belső tusakodása, aki más életfeltételek közölt nevelkedett s ipy természetesen más példákból tanulhatott. Ezcrt nyílt a kérdés, vájjon azokon a tájakon a magyar társadalomszemlélet még valóban ott tart-e, hogyha egy 40.000 holdas hitbizoniány ura magvar háború forgatagában néhány hónapra „bebocsátott" sebesült honvédeket, ez valóban érdem lehet? Vájjon érdem-e ez és nem egyszerű kötelesség-e? Vájjon még tényleg ott tartunk, hogy azok, akik a nemzeti vagyon legjelentősebb részét birtokolják, csak önként jelentkezhetnek ilyen kegyes felajánlással?

A jövendőnek nem ezek a biztató jelei cs nem ezek a lanitópéldál. Nyomukban éppen ezért tovább szaporodnak a kérdések.

Vaiion mit szólhat az erdélyi magyar birtokos és kisgazda, ha történetesen elolvassa ezt az Írást? v;< « <•.*/'•/ .«,->/ ,• ‘A,v,

1 íj.' v ni ni ; £ .4. f.V .$;.!■ s h » séib.ú s

k t i'iÉj e icii.'q'i u-'y'./A'. J I*. ' f

\pl: *1 Mi >'j itHii vYiteA’É'i ICh '£\’t * '£riií 1

Hiszen mi is ennek a kastélynak a jelképes átadása abhoz az elszenvedett mérhetetlen anyagi vérveszteséghez, amit például Érdélvben a román földreform oknzolt. Mnrf az 10tß-as lel- jos M fragütis tHurtulüíért ők flzetlék meg az

_ BUDAPEST, julius 15. A Budapesiti Értesítő jelenti: A Mag var Élet Pártjában vitéz Lukács Béla elnök leplével kedden este volt a pai’iiainent nyári szünete előtt az utolsó értekezlet, amelyen igen sokan vetitek részt nemcsak a párt, hanem az Erdélyi Párt képviselő tagjai is.

Káilay Miklós minisztereinek az értekezlet során hosszabb beszédben j fcíjlalkozoit a jövő feladataival. Min- J tlenek előtt megköszönte a pártnak j támogatását, amelyben feladatvállalását eddig részesítette és kérte a párt bizalmát a jövőre iík Hangsúlyozta, hogy az a világégés, amelynek részesei vagyunk, a fejlődés mai j stádiumában a vég felé, mégpedig — i reméljük — a mi magyar szempont-- j jainkat kielégítő vég felé közeledés jeleit is mutathatja, de egyben az erőpróba legnehezebb szakaszát is jelenti, mert ettől függ, megtarthatja-e hazánk pozícióját, betölti-© azt a hivatást, amely részére a Kárpátmedencében msgállapittatott.

— Miniszterelnök, kormány, párt és nemzet nem viselt még olyan felelősséget, mint napjainkban, amikor j egyetlen hiba nem évtizedekre, hanem a megsemmisülésbe is vissza- j vethet bennünket. Az egész nemzetnek tudomásul keli vennie, hogy ezeréves történelmünk legnehezebb időszakát éljük. Kevés kormánynak kellett még olyan felelősségvállalással és munkával számolnia, mint a mainak. Fokozottabb mértékben kell tehát kérnie a támogatást, az egységes állásfoglalást, a megfontolást.

— Jól tudom, hogy nehéz kérdések I vannak az országban. A gazdák bajait épp úgy ismerem, mint a tisztviselők problémáit, mint a munkáskor- déseket és a piac helyzetét. ’De nincs a kormánynak egy tagja sem, aki kötelessége teljesítésében ne a legjobbat nyújtaná a nemzeti társadalom bármely rétegének. Most, amikor a küzdelem végső szakaszába léptünk, a nemzetnek is meg kell tennie a végső' erőfeszítéseket. Tör- téneimi felelősségünk ma azt a feladatot Írja elő, hogy hadseregünk ütőképességét a legrövidebb időn belül a maximálisra emeljük.

A miniszterelnök érintette még azokat a kormányintézkedéseket, amelyek a közeljövőben az árpolitika terén történnek, majd utalt arra,

hogy a nyári szünettel igen sok szó ciális, közigazgatási, ipari és más- íoniosságti törvényjavaslat kerül a parlamentben napirendre.

Beszéde végén hangsúlyozta, hogy országunk sorsát csak úgy vihetjük előre, ha a nemzed minden tagját az a meggyőződés hatja át, hogy munkájával egyformán erős tényei zeje a magyar nemzetnek.

A miniszterelnök hosszantartó nagy tapssal fogadott beszédére a párt összessége nevében Lukács Béla mondott köszönetét és a párt tagjainak igen lelkes tapsától kísérve kijelentette, hogy a párt továbbra A lelkes odaadással támogatja a miniszterelnök munkásságát abban a meggyőződésben, hogy az a nemzet jövőjét és, felemelkedését, szolgálja.

A sonőoni rádió jelenti;

Imi a Szsvjelunifti illeti, a hirsk rosszabbak, mint tegnap voltak és lebst, hogy holnap még rosszabbak lesznek

AMSZTERDAM, julius 15. (MTI). A Német Távirati Iroda jelenti: A brit rádió hirmagyarázója kedden a katonait helyzetről ezeket mondotta:

„Ami a Szovjet-Uniói illeti, ma a hirek rosszak, rosszabbak, mint tegnap voltak és lehet, halnap mégrosszabfcak lesznek. Minden négyzetkilométer, melyei feladnak, csökkenti Timosenko felvonulási területét. A németek épp olyan ütőképesek, mint egy évvel ezelőtt voltak. Az 1S42- évben a német támadás erősebb, mint az elmúlt évben volt. El keli készülnünk arra, hogy a szovjetorosz veszteségek súlyosak.

A londoni Daily Skatch a szovjet haderők mostani helyzetéről nagyon jeliemz© helyzetképet közöl és megkísérli ábrázolni a Szovjetunió mostani hangulatát A lap moszkvai híradása szerint az el nem foglalt területen mindenki a ipontén kivivőt! nagy német katonai sikerek hatása alatt áll.