Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-02 / 147. szám
1942 Julius 2, iiammmm hl, g z: n zus. Báró BánHy Pátiéi i „Vitéz honvédeiiifíiiek és az ország lakosságának feltétlenülmeg kell fenniea mindennapi kenyerének Nagy beszédben isineríeite a foídmüveSésűo^í miniszter » míEíárdoi mezőgazdasági beroházásokiól szóló térrényjafasíaiot Az Erdélyi Párt szónoka az állampolgársági igazolványok gyors kiadása érdekében interpellált BUDAPEST, julhis 2. A iképviseíőtwíz ízerdaj ülését, amelyen a mezőgazdaság fej- esztéséről szóló törvényjavaslat vitája elölt báró Bánffy Dániel földművelésügyi wi~ aiszter mondott a 'törvényjavasJatróí nagyszabású beszédet, rendkívül nagy érdeklődés dőzte meg. Az ülésen megjelent Kallay Mik- <ós miniszterelnök a kormány több tagjára! és a képviselők igen sokan. C< Az ülésül 10 óra után nyitotta) meg Tas“ nádi-Nagy András elnök. Vitéz Lukács Endre benyújtotta a honvédelmi és tűzharcos törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény jav asisait bizottsági jelentését, amelynek tárgyalására sürgősséget ként. A sür“ gősség kimondása után a Ház napirend szerint, áltért a mezőgazdaság fejiesjztéséről szóló javaslat tárgyalására. Báró Bán Ily 1$ Iniei = „A iegíonfosabb cél: a iobbíermelés!' Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy az általános vili» előtt kért szót, de nem a törvényjavasltat rendelkezéseiről akar beszélni, hanem annak a munkatervnek az érdekében, amelyet a mezőgazdaság fejlesztésének biztosítására azonnal raeg akár való“ .sitani. A megokoláa idevonatkozó szakasza tartalmazza ugyan az általános munka tervet, de természetesen nem tünteti föl azokat a részteleket, amelyeket a földművelésügyi minisztérium azonnal meg akar valósítani. Egy szóval jelöli meg; többterm1 lés, A iöbbtermeiés parancsolja a mai háborús helyzetben azt, hogy vitéz honvideink- nek és az ország lakosságának febétlenijl meg liell lennie a mindennapi kenyerének. Ez. elé természetesen sok nehézség tornyosul. Mm! tudjuk, szűkében vagyunk a nyersanyagoknak, a munkáskéznek, az igavonó Alidnak és a fogatnak. Mindezt szóra előtt kellett tartani, akkor, amikor a nagy rnoa“ kateivből kiemeltük a nyomban megvalósítható részieteket, vagyis azok«*, amelyeket végre kei! hajtani, hogy az ország mezo- sazdasaga fegyvereink mellett el ne maradjon Azt kai a feladatokat, amci/eket las“ sabban kell végrehajtani, most nem lehet felvenni a sürgősek közé, azok későbbre maradtak. Az azonnali munkatervet, de a későbbi munkatervet is a pénzügyminiszterrel dolgozta ki. Részleteibe« is megbeszélte az ország gazdasági szakembereivel is. Erről a munkatervről alkar tájékoztatót adni, mert a Ház joggal várhat annak mégis“ mérésére, mire fordiß-ja a kormány ezt % hatalmas erőfeszítést. Az azonnali terv sarkalatos részei az ál- l alt enyésztél fokozása, minden művelhető terület beállítása a termelésbe és végül a gazdasagi szakoktatás fejlesztése. Nem könnyű elérni a többtermelést akkor, amikor a már felsorolt hiányok megvannak, de hiszi, iogv a nehézségek elleneve îs megvalósítja. Első helyen az állattenyésztés színvonalának emelése ál] és a mezőgazdaság jövőjével egy utón halad. A háborít utáni gazdasági kihatásokat még nem lehet áttekinteni, de az állattenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztése megalapozza a mező- gazdasági biztonságot. Különleges kedvezményekkel kívánja biztosítani az állattenyésztés fejlesztését. Ennek érdekében több országos mozgalom lesz. Legfontosabb az anyaállat szétosztása, ezenkívül jóminőségü apaállatról is gondosko“. dás történik. E fejlesztésnek érdekében fontos a takarmányhiány megszüntetése. Foiy- látni akarja a siló-akciót. A legelőket meg kell javitau; és elő kell segíteni a gyepesítést. Ivóvízre alkalmas kutakat és egyéb italókat létesítenek kellő számban. A második sarkalatos pont a növénytermesztés. A rossz vetőmagot kicserélik jó minőségre. Sok helyen megvan az országban a nyomásos gazdálkodás és a fekete ugar meghagyása. így sok terület kiesük a termelésből. E helyeken megfelelő takar“ mánymagot kell juttatni a gazdáknak, hogy az ugart bevethessék. Erre máris elhatározó lépések történlek. HA TÖBBTERMELÉST AKARUNK, A TALAJ TÁPÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSÉRE IS GONDOT KELL FORDÍTANUNK Minden eszközzel előmozdítani kívánja a mezőgazdasági gépek és eszközök szétosztását. A gépekkel ugyanis sokat lehet elérni, mert a vetőgéppel veteti mag és jó kapával íncgkapálí tengeri töbhot ad, mint a másként megművelt. Ha ezt saját szemével, látja a gazdálkodó, akkor az előnyöket a konzer“ vativ gazda is megismeri. Már tett lépés;, hogy íx hazai mezőgazdasági gépipar a hadi* iparral párhuzamosan gyártson mezőgazda- sági gépeket. A külföldi gépbehozatalt pedig amennyire lehetséges, az ország ki fogja használni. A törpe- és kisbirtokosok, sőt minden gazda megkapja a szükséges gépeket és mezőgazdasági eszközöket. Ha több termelést akarunk, a talaj tápér~ tőkének növelésére i$ gondol keli fordítanunk, A műtrágyázás érdekében máris lépések történlek a pécsi nitrogéngyár tkibővAlésére. Az istállótrágya felhasználására úUtllótrá- gyatelepek épülnek. A miniszter ezután «e árvizkáiokai érintette röviden, majd hangsúlyozta, hogy a nyíltárkos és sáncmunkát ki akarja terjeszteni. E téren munkás- és egyéb, háborús hiány szab határt, azonban a munka ütemét biztosítja ég ennek érdekében a kellő lépéseket megtette. Az építkezéseknél is anyaghiány van, de mindenütt biztosította az épilkezéseket, ahol erre szükség van. Napraiörgószáritókat, górékat és magüiár- házakat építenek. Az építkezés folytatása biztosítva- van. „MINDEN GAZDA TARTSA BE AZ ORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI TÖRVÉNYEIT“ A gazdasági szakoktatás kérdéséről szólva, kijelenle-lte, hogy ez nem egyik napról a rná“ sikra érvényesíti hatásút, hanem itt évek munkájáról van szó. Középfokú gazdasági iskolát, téli gazdasági iskolát és tanfolyamokat, különleges szakiskolákat és hasonló intézményeket létesítenek. A háborús nehézségek miatt a szakoktatást úgy akarja folytatni, hogy az ne jöjjön az iskolák építése miatt leJaizdhetet- let építkezési nehézségekkel. A felsőbbfokn oktatás fejlesztésére lépéseket tett és az akadémiákat főiskolává szervezi át. A kis- és törpebirtokosok szaktudásának növelésére tanfolyamokat és isko- lánkivüii oktató előadásokat szervez szélesebb körben. Jó, olcsó és szakszerű könyveket, iratokat és propaganda/elhívásokéit fog az országban saékküldeni. De nemcsak juttatni kíván a gazdáknak, hanem kérni tőlük, sőt bizonyos dolgokat meg is kíván. Megkívánja, hogy az ország jelenlegi mezőrendészeti törvényeit mindenki betartsa. Mindent el kell követni a káros rovarok és gazok irtására. Ebből nemcsak a gazdának származik haszna, hanem az egész országra kiható károsodásnak veszik elejét, Eke leKéiel: A szervező munka A miniszter végiü felvetette azt a kérdési, hogyan akarja megvalósítani éti a nagyszabású programot. Ennek a megvalósításnak első feltétele a szervező mlinka. Ezzel a szervező munkával kell kiszélesíteni <a minőségi és meny- nyiségi termelést. Az egyforma termelési -viszonyokkal /eadd- kejő községeket termelési körleteidre kívánja összefogni. Ehhez nagy munka szűk“ séges. Tekintve, hogy a községi jegyzők rendkívül meg vannak terhelve, és csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják elvégezni munkájukat ég tekintve, hogy járásonként esők egy-egy mezőgazdasági felügyelő van, más megold«« kívánatos. A megoldást az érdekképviseteteádkel sem lehet megtalálni, ezért életre akarja kelteni a községi gazdasági elő■járősfígohai9 amelyeknek munkájába ez érdekképviseleteket is be akarja kapcsolni. Ez nem lesz uj bürokratizmus, mer* nemcsak a gazdalársadalom együttéléséből fakad, de rrcggjózi a gazdatársadalmat arról hogy a mezőgazdaság fejlesztése «SSkséges és ■ fontos és ezért csak igy lehet és kell többier“ melcsí szolgálni. A. gazdasági elöljáróságokat nem lehet egyik napról a másikra felállítani. Már összeírta az ezüst- és aranykalászos patáikat. Ezeket most ki' kell választani cs 'anfolyamokon ki kell képezni. Couâoşkodni fog, hogy minei hamarabb k>~ képezzék az elöljárókat. SZÜKSÉG VAN A DECENTRALIZÁCIÓRA A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a földműt elésügyi miniisztériumaa-c, bár irí„Nem ssabad egy pewcei sem várni! Ezekben kívánja a törvényjavaslatban fel nem tárt közeli terveket és dolgok végre“ hajtását ismertetni. Ezeket a terveket már előkészítette és azokat, amelye.khez nem kell törvényes felhatalmazás, miniszteri felelőssége mellett megvalósítja a javaidat megszavazása után, a többieket pedig előkészíti a felhatalmazás iránti kéréshez. Nem szabad egy perct sem várni, mert a törvényj'jvaslatnaJc megszavazása után azonnal életbe kell lépnie. A miniszter nagyszabású beszédét a Ház többször élénik helyesléssel és tapssal szakította felbe, majd a beszéd befejezése után a Ház többsége lelkesen ünnepelte báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert. A Ház ezután áttért a törvényjavaslat vi“ { nyitás a feladata, mégis sok konkrét üggyel I kell foglalkoznia. Ezért fontos a földművelési igazgatás átszervesése. Amikor tavaly ősszel a javaslatot elkészíttette, már gondolt erre. Ennek érdekében a muuks, már fclya- □>atb«n van. A konkrét ügyek intézése céljaiból s:ul~ séges a decentralizáció. Kirendeltségeket kell feláU’tani, hogy igy gyorsabb lezven az ügyek intézése. Példa erre az Erdélyben igen jód működő kirendeltség munkája, cmielyn&k révén (fz ügyok intézése közelebb kerül a gazdához. A vármegyéknél azt tervezi, hogy egytsegesiíi a föídmüvedésá ügyek intézését. Az átszervezésre irányuló intézkedések kiterjednek az akták intézésére U. így egyszerűsítés és gyorsítás lesz. Az ügyek intézése igy lépést fog tartami a mai idők megváltozott kívánalmaival. A gazdasági társadalmi szervek itt fontos szerepre hivatottak. Ezekkel kívánja a mezőgazdaság fejlesztéséit megvalósítani. A magyar gazdatársadalomban olyan erő van, amely kis szervezeteivel kiválóan vállalja a munkát az ország érdekében. Ha szükséges, megvalósulásra jut as uj érdekképviseleti törvény. Ma kettősség van. Vannak törvénnyel léiesi“ tett és vannak szabad társadalmi szervező“ lek. Hogy ne legyen félreértés, ezeket raup- kaközösségbe kell állítani és a termelés fejlesztése körüli feladatok egyes részét ezekre kell bizni. Erre máris elkészítette a törvényjavaslatot és azt az ősz folyamán szándékában áll beterjeszteni.- M* I tájára és a szónokok beszédének elmond ú- I sara. Németh Andor (Imrédy-párt) mint pártjának vezérszónoka, a mezőgazdasági hitel megfelelő kiterjesztését kérte a gazdák részére. A törvényjavaslatot nem fogadja el. LOSONCZY ISTVÁN ÜNNEPLÉSE A szónok beszéde közben lépett a terembe Losonczy István közellátásügyi miniszter, aki e minőségében először jelent meg a képviselőház illésén. A minisztert a Háa többsége melegen ünnepelte. Szinyci“Merse Jenő alelnök ezután 5 percre fejfüggesztette az ülést, majd rátértek a bejegyzett interpellációk meghallgatására. Patkeitezési munkálatokat Jutinyn^r* villa) Lőrinezí & €o. Zápolya-utca 6. szán é# Svente^yhliaica 1. szála. (Sebőit-cnkráarda.) j ERDÉLYI INTERPELLÁCIÓ AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÜGYÉBEN Arvctry Árpád (Erdélyi Pártj a belügyminiszterhez intézett interpellációjában kérte o jelszabadult erdélyi és keleti részek lakosai részére az állampolgársági igazolvány egyszerű és gyors kiadását. Koltay József, Hauíick György, Mester Miklós, Serényi Miklós gróft Vámos János. Csoór Lajos, Közi~IIorrúih Géza. N<-gy László. majd lnc-e. Antal interpellációi után Varga József miniszter részletesen és kimerítően válaszolt a tárcájához tartozó kérdésekre. A Ház nagy többsége élénk helyesléssel tudomásul vette a miniszter válaszát. Palló Imre iá belügyminiszterhez linterpe! Iáit a strandfürdők zsidótlanit ásóról. Majd Budinszky Lászlót MntolcSy Mátyás. Paczo- lay György, Oláh György interpellációi után Bodnár Pál Erdélyi Párti képviselő íi honvédelmi miniszterhez interpellált a volt román erődök által okozott károkról és a gaz diák kártalanításáról, valamint a zsidók mm nk a stol gá latba való állításáról. Maróthy Kc.roly (NyiLaskeresztes Párt) a zsidók beszivárgása és a tömeges okievélha- snisitás ügyében mondott interpellációt a bel- ügy min i szt e rh ez. Rajniss Ferenc (Imrédy-párt) két interpellációt intézett a kormányhoz, az egyiket a zsidó tőlték zároiávételéről, a másikat az igénybe vehető zsidó tulajdonok mezőgazda- sági felszereléséről. Több interpellációra nem került sor, mert a képviselőik halasztást kértek és kaptak, illetve az interpellációkat törölték. A Ház szerdai ülése 0 órakor ért véget. Csütörtö kön a délelőtti ülésen folytatják a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitáját. AZ ORSZÁGOS HONVÉDELMI BIZOTTSÁG ÜLÉSEZÉSE BUDAPEST, julius 2. (MTI.) A 36 tag* országos honvédelmi bizottság vitéz Jánkv Kocsárd elnöklésével szerdán délelőtt ülésezett és azon tárgyalta a kormány 3600— - 1942. sz. rendeletét. A rendeletéi Somogyi Béla előadó ismertettél, A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Losonczy István közeliáitáői miniszter jelentek meg az ülésen éa válaszollak a felszólalásokra. A bizottság ezután a rendeletet tudomásul vette. Ciafío gr&l fogadta a magvas1 Itsuség vesetájéi RÓMA, julius 2. (MTI.) Ciano gróf külügyminiszter szerdán fogadta a firenzei ünnepségeken résztvett ifjúsági küldöttségek vezetőit. Az együttes fogadtatás után magá“ hoz kérette a mflgyar ifjúság országos vezetőjét és vele hosszabb, szívélyes megbeszélést folytatott. A magyar leventék é-s leveuteieányok pén teken reggel indulnak vissza Rómából Ma gv*r országra. átvette hivatalát az uj közellátási miniszter BUDAPEST, julius 2. (MTI.) Tegnap déleJött üdvözölte a m. kir. közellátási hivatal tisztviselői kara Losonczy Istvánt. az újonnan kinevezett közellátási minisztert. A tisztviselői kar élén Roziéthy Lajos államtitkár köszöntötte Losonczy István minisztert. A közellátási miniszter az üdvözlésre válaszolva kegyeletei szavakkal emlékezett meg elődjéről. — Az áldozatkészségnek é az áldozat- hozatal szellémének nem szabad eltávoznia sohasem a hivatal falai közül — mondotta — és elődöm kötelességtőljesitése lesz a példa, amelyet mindig követünk. Csak egy kérésem, van hozzátok: \ égezzt - \telo hűséggel komáiy munkátokat, mert az egész ország sorsa, a belső front szilárdsága függ a közellátás biztosi!ásótól. Ttigyiink félre minden egyéni érdeket. Egy cél álljon mindenki elölt, a rábízolt 'munka legjobb és leggyorsabb elintézése. A miniszter szavait a. tisztviselői kar lelkes éljenzéssel fogadta és melegen ünnepelte. Délben Losonczy István koszu rut helyezett el elődje, Györffy-Bcngye ‘ Sándor Sírjánál. A minis? e» a koszom elhelyezése után néma kegyelettel adózott elődje emlékének.
