Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-20 / 138. szám
thLVRZtK ö Őrségváltás után yyUylgtiBHSiLilta Seregsssifil^ a teiwámsi ni ffld0iar k Jm >bi eó IS V bt' í&f j o't OT Cv Tt >m iv.i la s? 4» W n KOLOZSVÁR, június 20. (Ár. Firenzék, rnunkít t ársá; tói.) Huszonkét hónap telt ej idestova azóta., hogy Kolozsvár gazdasági és politikád életében olyan fordulat ment végbe, mely a kétévfcizcdes, szenvedésekkel tek türelmi helyzetet egyszerre megváltoz- i1«ita, s helyet adóit egy olyan törtcueirai fV.vamrtnak, mely a magyar termek), k-e- reiikedő és munkásosztályok é le tl-e h eí ő s égé r van hivatva megalapozni, n jjászerrSzná és felvirágosíatnk itt. ErdéSy fővárosában, számos olyan magyar kereskedő család él. Helyeknek ősei száz, vagy még -több évvel ezelőtt telepedtek i.t le, s vezetőszerepet játszottak Kolozsvár kereskedelmi életében, da az idők folyam-in. különösen a két ntöbbi évtized (idegen uralma alatt, tönkrementek, vagy kénytelenek voltak összehúzni magukat valahol a külvárosban. A közel két év előtti boldog fel szál; ad n - lát, a magyar felséghatalom be Ívre ál litis» újból é’etrehivta ezeket a kereskedőket, akiknek most minden igyekezetük, törekvésük az, hogy az uj utakon elinduló magyar és Keresztény gazdasági életet kifejlesszék S régi hagyományaikhoz kisen, a belvárosban, a város szivében, a Főtéren és a íor- galmasabb útvonalakon helyezkedjenek el és kezdhessék el az uj életet. ílozzávelő- 1 égési? ii eddig mintegy ötven kolozsvári keresztény megver kereskedőnek sikerült uj üzletet alapi tűni, rogy szerény kis üzletét megnagyobbítva, áthelyezni a forgalmasabb helyekre. Nemrégen boldog örömmel üdvözöltük azt a várospolitikái, s a Baross Szövetségnek azt a kezdeményezését, amely tehetővé tette, hogy Kolozsvár keresztény magyar kereskedő társadalma ismét visszakerülhessen az őt méltán megillető helyre, a város szivébe. Néztük, heteken ál figyeltük, milyen lázas munka folyt a gazdái cseréit ni -ekárosa üzletekben, hogy szépítettek, esincsl- f-otték és varázsolták Ízlésessé az uj kereskedéseket, s most. hogy ez a nagy munka már jórészt befejeződött, érdemes cgv kis seregszemlét tartani közöltük. Jóleső örömmel kopogtatunk ke sorjában ezekhez a kereskedőkhöz, ak’k lázas buzgalommáí, nagy áldozatkészséggel és igazán nagy tőkebefektetéssel jelentős anyagi terheket veitek magukra, hogy világvárosi fénnyel, művészi ízléssel rendezzék be portájukat, hogy el át- h ássák üzletüket megfelelő áruval és ezáltal a vásárlóközönség legkényesebb ízlését is klóié gitbcssék. NTézluk. figyeltük a munkájukat, s mögt, hogy a megszépített, ki es n c-sit ott üzletek egymásután, sorbim megnyíltak, had mutassuk he őkel egyenként is o nagyközönségnek. Nyáron, harminc-negyven fokos kánikulai hőségben. világháború és gazdaságii válság közepette startoltak. olyan szivve’.- lélekkel, cd)an töretlen hittel és igazi lisz- tu'.t magyar akaratiak -indultak, hogy hisz- szük — az Isten meg fogja segíteni őket! Tegyünk körsétát, kopogtassunk be néhány pillanatra hozzájuk, s készítsünk mindnyájukról egy-egy pillanatfelvételt. Fogalom a „Pitvar“ neve Első utunk a „Pávai‘'-hoz vezet. A név nemcsak ismerő’.*. de immár fogalommá vált. 19o6 év nyarán alakult inog, először mint önálló Pitvar Háziipari és Népművészeti Szövetkezet. Hárem kitűzött céllal duduit. Az egyik az voll, hogy az akkor már nagyon nehéz viszonyok között élő legszegényebb m agyar népre legeket munkához és keresethez juttassa a magyar népmüvéezei és háziipari termékek által, továbbá, hogy ezeket a cikkeket megismertesse a nagyközönséggel s végül, hegy kizárjon ezen -a téren minden közvetítőt, hogy a nehezen elkészítet! munkák minden egyes fillére a termelőhöz juthasson. Szerény kis udvari raktárhelyiségben nyitotta meg üzletét először a Pitvar, de fiz érdeklődés oly nagy volt úgy a termelő, mint a vásárlóközönség részéről, hogy három hónap alatt mâr utcára nyíló kis üzletet nyithatott a Szentegyház-utcában. A vezetőség sohasem az üzletet és a kereseti lehetőséget nézte, hanem minimális haszonnal, sokszor ráfizetéssel dolgozott, de rövid másfél év alatt mégig elérte mindhárom kitűzött célját. Minden magyarlakta! vidéken, a Székely- földön, a Bánátban, Bukovinában, a Me. zöségen stb. felkutatta a népművészeti és háziipari termékeket, jelentős kereseti lehetőséghez juttatta el népei, s megismertette és megszerettette ezeket n terméke. krt nemcsak az cdtkori Romániában, hanem. külföldön is. Személyes összekötte_ térben állott minden egyes házíipar ássál, a' munkát egyenesen tőiül; rendelte'és az érte járó összegeket csal; űz ő kezeikhez fizette h, ■' - - - ■ Ugyanokkor igyekezett mindenütt nevelő hatással tenni és visszavezetni q népet az eredeti, régi magyar minták, motívumokhoz és kiküszöbölni minden idegen ízlés hatását. A román szövetkezeti törvény nehézségei és a nagyon jellegzetes magyar működés miatt ti szövetkezet vezetősége jónak Jalta önállóságáról lemondani és a ..Szövetség“ Gazdasági és liitel.szövetkeycfj Központba beolvadni, lg) sokkal biztosabbnak látta a helyzetét ég megnyílt a tehetőség, hogy továbbra is fenntarthassa az üzletet. A felszí»-, haduiás után a nagy érdeklődésre való tekintet tel nagyobb üzlethelyiségbe költözött a Deák FerenC-u'tcáha. Végűi a keresztény kereskedők és üzletek felkarolásával! ezév májusában a Pitvar is megtalálhatta az őt megillető üzlethelyiségét és kijöhetett az uj főtéri helyiségbe. A választékos ízléssel berendezett pompás kis üzlet, itt virágzik most tovább a város sz vében és valóban dísze a Főtérnek. Személyzete előzékeny és- jumodo- ru. Vezetője pedig grój Bethlen t.ösztöne, aki az elmúlt, nehéz, viszontagságos hat év alatt lankadatlan szorgalommal és hittel dolgozott a cég fennmaradásáért. A Pitvar célja továbbra is az marad; hogy mentői több munkát juttasson a legszegényebb fa'r.si néprétegeknek és munkájukat becsiu-eies áron megfizesse, «. vásárlóközönséget pedig rászektfls.sa arra, bogy megszeresse és vásárolja a háziipari termékeket. Mit tere miéit a Méhkas Diákszövetkezeti Mindjárt a Pitvar közelében találjuk a „Méhkas“ Szövetkezetét. A név hallatára önkéntelenül is eszünkbe jut az idegen uralom alatt étet-haiáiharcot vívó magyar egyetemi diákság. A Méhkas Diákszövetkezetei a kolozsvári magyar főiskolai hallgatók alapították 1938 tavaszán, a gazdasági önellátás’ és a szövetkezeti eszme önsegélyző gondolatából kiindulva, azért, hogy élelmezési kérdésüket valahogyan megoldhassák. Gazdasági jellegű tevékenységen kivid a szövetkezet otthona volt a magyar diákságnak és annak összefogását szolgálta. A hazatérés után. 1940 őszén o magvar fő iskolás diákok an vagi ellátása n hivatalos* menzák által örvendetes megoldást nyert és a Méhkas szőve'kezet működése részben feleslegessé vált. részben pedig u diákság gazdasági önellátásának gondolata és. a többi célkitűzések >u-«s irányú utat ddclá.-tak. A Szövetkezet ezért üzletkört változtatott és mint -könyv-, papír- és -Írószer Diakszövekezet lépett ne a magyar kereskedelmi éleibe. A Méhkas Szövetkezet példaként áll n magyar értelmiségi ijjusfég előtt és utal mulat arm nézve, hogy kereskedelmi téren ti szövetkezeit munka az, amely tíz. egészsége.s‘, uj Magyar országot szolgál ja, A Szövetkeze! célja a tagokat a szövetkezőt ÜKÍelkÖréhe. tartozó árucikkekkel ella-Uji, másfelől pedig fejlesztem a (közönség irodalmi ízlését. Ezt utóbbi celt szolgálták az írói estek. Az elmúlt évben a Szövetkezei négy írói estet rendezeti, hot hó szerepeltetésével s mintegy négyezer ember régz- v ételével. Az irodalmi könyveik arusi'esámd egyetlen szempont érvényesül, hogy igazi magyar értéket képyuvfjjenek. A Szövetkezet feleslegét nag.yrészheu diákszociális célokra fordították. Ezer pengős alappal szakkönyv- scgélykönyytárat állított fel a Mellkas, amelyet a dr Tóik Samu ügyvezető igazgató irányítása alatt álló vezetőség évenként hasonló, vagy még nagyobb összeggel bővít. Az igazgatóság egye.őre szerény kérőiéihez mérten úgy határozott, hogy ez év őszétől kezdve minden évben egy jo képessc-ekkel bíró szórvány magyar gyermek középiskolai 1 şui'tatását -viilíaljú és - gpml u visel, reá tanulmányai befejezőéig. Ms 9Î Akarat úá A belvárosban három cégíáb áréi is lrr- déti a felirat az ,,Akarar< céget A Főtér lő. szám alatt a téxtilosztáiy 1 találjuk. A 11.' szám alatt a e-’pőosztá-lyt, az Un-iö-ntcá 11. szám á’ott pedig a eserkésr, sport és leven lé- ossl'ú.lyt. Ez a szövetkezet l°37-ben alakult meg 31 taggal, összeadott harmincegy magyar diák s Összesen 50 pengő, alaptőkével, illetve akkor ezerötszáz icjjel egy kis udvari szoba! béreltek és megalakiiolták az „Alfa“ szövetkezetei. Az idegen uralom alatt ugyanis nem lehetett magyar nevet adni az uj cégnek és ezért kezdték Alfa néven, de ők voltuk az elsők, most a felszabadul is után, okik az idegen hangzású cégnevet ,.Aik-arat“-ra változtatták. Az uj név mindenben fedi -is ennek a kis tilákszövctk.e'Ötnek egész lényegét. Akartak létezni, akartak fejlődni, akartak segíteni, egymáson, s ebből a töretlen, szilárd akaratból évek elmúltával .pompás, virágzó üzlet lelt. A kezdetleges kis udvari szobából 1940-ben -a váró-háza épületébe költöztek, majd 1941-ben megnyitották a második üzletüket és 1942- ben a harmadkat. A tagok száma ma már ezorötezáz. Hatalmas raktárral és tőkével rendelkeznek. Tagjai ők is a ' „Szövetség“ Központnak. Ügyvezető igazgatójuk Desbor. des Viktor, aligazgatói pedig 'Nagy János és Vajda Dénes, A textil osztály vezetője Régeni Tiber cégjegyzés, a clpőosztály vezetője Col Andr/tS, a cserkész-, sport- é& leventeosztály vezetője Nagy János. Akik itt éltünk Kolozsváron, szemtanul voltunk ezzel a csekély kis alaptőkével induló lelkes- magyar diákiékor munkájának és örömmel köszöntjük az uj, virágzó három üzletét. A Szövetkezei hatalmas fejlődése kiváló vezetői képességeinek és lankadatlan szorgalmának köszünhotő. Gb'é&wíc$ és Palotai női divatáraháMS A Főtéren a 11, szám ólait nsiilt meg a Gdories és Palotai-cég női dívotámhiiza. A társascég beltagjai Kolozsvár egyik legrégibb és legelőkelőbb kcreskedocyaladjamak, leszármazottjai. -Víig Palota* Jenő a város egyik legtekintélyesebb divatáruüzletének' vezető alkalmazottja volt, addig Cllovics Gyula a kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank intézetének volt húsz éven át egyék főtisztví-elője, de ezidő alatt is mindenkor ;fenntartotta kapcsolatait a magyar -keres- .kedőcsahídokkal. Jómódom, előzékeny, rokonszenves mind a két tulajdonos, síkiket ü régi Kolozsvár társadalma jel ismert. A Féléién megnyílt uj divatház választékos áruival- dús raktárkészletével áll 'rendelkezésére 1 közönségnek. Az üzlet berendezése nyu- ige-tcurópai stílust mutul, Minden bizonnyal ■ uj női divatáruba? hamarosan egyike tesz Kolozsvár legvirágzóbb üzleteinek, amit méltán meg is érdemek Sz&léné N&fvéiíi Gabre&Jia népi kézimunka szaküzS&te A városháza épületében (találjuk Szele Mártonná, Horváth Gabriella, népi kézimunka és női. ruházkodási cikkek .szaküzletét. Csinos kii-s üzletéi a Nemzeti önáll-ósitási Alapból nyert kölcsönnel al ar>’>t >. Üzleie- ben a legszebb és művészi népi kézimunkák me'lctt a legválogstottabh Ízléssé] összes látott női ruházkodási cikkeket «aláljuk: harisnyák, fchérnemüek, blúzok, olkaim! ruhák, kötöttáruk, kézimuiikafonalaik, tömő pamutok. ruhgtMsze-k, háziipari művészi tár-' gyáik. stb. Szeléné Horváth- Cabdeli:!, egyébként ho"- ízű időn keres/liil lelkes munkatársa. volt ia Pítvarnrk' s uj üzletét finom Ízléssel rendezte be. A jó és pontos kiszolgálás mellett minden Ízlésesen öltözködő hölgy megialálja ebben a kis üzletben mindazt, amire szüksége van. , Körsétánkat folytatva, a lobbi uj belvárosi keresztény ii/'e'eke| következő szála u rrkbúu mu t.í'tj iik be. Gredinái {űrét. latoink alapján, találtunk egy megoldóit,, amelytől először húzódoztunk és most fordítva dolgozunk: vá’og-wuk ki azokat a kereskedőket, akiket önállósodásra alkalmasnak találunk, válogassuk ki azokat a lielyeket, ahova magyar kereskedőket aka ránk tenni. — mondotta a miniszter — -*s amikor tudjuk, hogy bányait vaunak, azoknak az érdekék« fokozatosan vonjuk meg az ápPrigaz-O'lványt azoktól, akiktől c-'l akarjuk vonni, ennek a munkának az érdekében. Nap ok i g tarlóit ez a munka, amely nem terjedt; ki a Székelyföldre, mert hiszen itt van a legkevesebb idegen kereskedő és ipariga- zolvénnyel ellátott ember. Máram-arossziget város és n négy székely vármegyét kivéve, jvJ». 7000 zsidó kereskedő van és ugyanannyi keresztény, amely nemzetiség szerint feldolgozva nincs, azonban az az érzésem, bogy a magyar ember a. keresztény számban meglehetősen kevés. Szomorú azonban az, hogy ez a kereskedői létszám, kivéve Máramarcssziget és a négy székely vármegyét, 25 százaié Lkai több. mint amennyi kereskedőt eddc ez, a terület, ügy hogy « kereskedők érdekében tényleg egy re. víziót kell végrehajtani és ennek n reri-' :iának a végrehajtására, — ha ezt a ki- jejezésl használom — a kot many végre, elszánta magát, azonban ügyelnünk kell arra, hogy újabb tényezőt vessünk lel«. Kellő tapintattal és eréllyel meg tudjuk tenni azt, bogy több egyéntől, sokaktól Sz ipar,igazolványt megvonjuk és helyükbe ültetünk nekünk megfelelő egzisztenciákat, ami még ebben az évben, vagyis nagyon rövid idő alatt meg fog történni. Már most, and az üzWkelviség kérdését, illeti, amelyet én állandóan szorgalmazok, annak különböző akadályai vannak, nagyon komplikált kérdés, de én remélem, bogy rövidesen ezt i.s el lehet oszlatni. De megbíz. hf >atlcn kezekbe nem adhatjuk az árut és az ü slei h elyiségeket. Az iparreri zz ól sejtelemül megc. ináljuk A mi munkánkban az a fontos, hogy keveset beszéljünk és sokat tegyünk. Ha beszélünk és semmit sem teszünk, ekkor azzal úgy csak kárt ■•zenvec.belünk', úgy belsőleg, mint (t külpolitika szem pent jóból. Ezt oz intézkedést kellő pillanatban anyagilag és üzlethelyiséggel óhajtom m ig alósiígmi: több önálló egzisztenciák helyezünk el a magsa/, rég fontos területemé' U „Msgliizftatatfao kezekbe síén adtuk az árut és az üzlethelyiségeket!“ ítsvíiigsea uieiflfezdodik sz tpar£ng3l IveX fsüiivlzsgálása K0L07SI ÁR, június 20. Röviden már lóra! adtuk, hogy a székely kerületi Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi ülésén felszólalt r,<r l argo Józsej, m. kir. kereskedelem-, közlekedésügyi és jpQrügyi miniszter is. A Székely Kamarai Közlöny most érkezett száron szóról-s-zóra közli Varga miniszter felszólalását, amely a hazatért Erdély öszS7.es ipari és kereskedelmi problémáival foglalkozott. Fon oynak tartjuk beszédének azt a részét, amelyben az Iparigazo'ványok re- viziójárő!’ szól és i mely a kormány álláspontját jelenti, teljes részletességgel ismertessük az érdekeltekkel. i,Az ipari gr-zolrany revíziójáról olmon- dem azt, hogy a felvidéken nyert íapaszla,,Senki pariaga elmen néhány nappal ezelőtt foglalkoztunk a Horthíj Miidós Sportliget előtt, a Bors vezér-utca és a Szamos közt kihasználatlanul hagyott, mintegy hét hol any i városi ingatlannal. Feltettük a kérdést, miért maradt parlagon éppen ebben az évben, amikor az egész ország minden talpalatnyi földet Iconylur kertészetnek: rendezett be. Akkor is. mint mindig, csak kizárólag a magyar közösség érdeke vezeteti. Távbeszélőn megkérdezheti ül: volna u polgármesteri hivataltól, de ebben az esetben mindössze két ember tudott volna a válaszról: aki megkérdezte s aki felelt neki. Ellenben azol:, akik több ízben felhívták a figyelmünket rá, segítségünket lié'rve egy közügy rendezésében nem. bizonyosodhattak i-obia meg arról, hogy megkérdeztük, sem arról, hogy a városháza komolyéin fog!(filter- zile a kérdéssel. A ciki: szükséges volt az ügy tisztázásához. A város háztartási ügyosztálya fog' lalkozott a kérdéses terület parlagon marc,dúsára!. Megállapította, hogif a város a muh évben a többholdas terület egy részét átadta a Közjóléti Szőve! kezelne I: kiskertel: céljaira. I gvan csak a midi él ben a Sportliget előtt; részt le vén te-gyakorlótérnek jelölték ki, most terepegyejigetés folyik rajta s igy kivontál: a mezőgazdasági megművelés alól. A Bors vezér-idea és a Szamos közti sáv ma a sétatérről ide áthelyezett népssórakosótérül szolgál. M A magúul: részéről örömmel vesz- szül: tudomásul a város háztartási iigír osztályának tál aszút, meri azt látjuk belőle, hagy ez a uagykiterjedésit tcri'r ler nem felcdékenység miatt maradt az idén kihasználatlanul. RÖVID TÁVIRATOK Koppenhága, jivnius JO. (O.F-I.) A RUzau hiiügyönksópr jolentés.eszerint Lottow von VorJe-ck S*S. vezető, Schatlburg' parancsnok utóda, a dá.n önkéntesek élén a keleti harctéren elesett. Bueuos*Ayres, június 20. Brazíliában behívták az 3919, 19-20 és 1921-e* évfolyamokat.