Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-15 / 133. szám

'J «io/, .1 . r (\ Y ' ' r 1 ’ -ru i üL F V t H £> Î ■■ y i* v -á, .*]■- <«. 4. ' H HÉTFŐ, 1942 junius IS. - . u r' kÖ3YV?A*A EUDaPr;3T Da w flUÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, (jókai-n. 16-, I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: (£gyetem-iiica 8, szám. Telefon sz.: 29—23. »Lapítana: BRRTHR MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLI.ALA l részvénytársaság Kolozsvár. Előfizetési ó/ak. negyedévre 8 P.f félévre 16 P-, egész évre 32 P. Kéllay Miklós miniszterelnök nagy beszédet mondott Erdély gazdaparlamentiében Az egész Székelyföld népe ieiwon ü az Gazda­sági Egylet marosvásárhelyiközgyűlésére , „Az osztatlan magvar társadalomra van6* - mondotta Teleki Béla gróf, az elnöke Marosvásárhely, jiunius 15. {Az El­lenzék. kiküldött immkatársáltól.) Tegrrap Marosvásárhelyein az egész (Székelyföld felvonult közönsége előtt zajlott le az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlése, melyről lapunk mai számában a to­vábbiakban részletesen beszámo­lunk. A közgyűlésen Kállay Miklós miniszterelnök a következő beszédet mondotta: —* Beszédemet szomorú bejelentés­sel kell kezdenem. Gyászhirt hozok: Gyorfíy-Bengyel Sándor kozellátás ügyi miniszter meghalt. Meghalt, mint katona a harctéren, a munka mezején, Nap, mint nap láttuk, miint roskari össze. Kértük, könyörögtünk neki, kímélj© magát. Az utóbbi idő­ben már nem volt minisztertanács, amelyről ne kellett volna hazavinni. De másnap katonás jókedvvel már ott volt hivatalában, ott dolgozott késő estig és mi tudtuk: a halálba megy, Ez a halál ma bekövetkezett. A miniszterelnök ezután igy foly­tatta: — Amikor legutóbb Kolozsvárott jártam, mondottam, hogy átfogó, hosszabb időre szóló erdélyi munka- programon dolgozik a kormány. Ma már túl vagyunk az első nehézsége­ken, most módom van, hogy egysé­ges munkatervbe foglaljam a teem- dőket. Hogy mälyen nehézségeket kellett leküzdenünk itt, a visszatért erdélyi részen, elegendő' egy adatot megemlítenem: 220# kilométer vas­útvonalat kaptunk vissza, egy har­madát az egész trianoni vasútháló­zatnak, de nem kaptunk hozzá egyet* len mozdonyt, vasúti kocsit sem. Ez 600 mozdony hiányát jelenti és még­is tudunk közlekedni, mert hatal­mas munkával és energiával pótol luk ezt a hiányt. — Az erdélyi program kialakítá­sánál több vezérszempontot kellett figyelembe venni. Mindenekelőtt szemügyre kellett, vennünk, melyek azok a hibák és hiányok, amelyeket röviden 1918 előtti hibáknak és hiá­nyoknak jelölhetek meg. Gondol­nunk kellett arra, mi minden tör­tént és mi minden nem történt, mennyi mulasztás és hiba történt itt 1918 után. Az egész nemzet háláiét és köszönetét tolmácsolom és küldöm azoknak, akik a huszonharmadlk ás huszonnegyedik év szenvedéseit még rettenetesebben érzik — Az egész nemzet háláját és kö szünetét, mindnyájunknak elismeré­sét tolmácsolom a huszonkéteszten- dtíi szenvedésért és küldöm veletek együtt azoknak, akik a huszonhar- xnadik és huszonnegyedik év szenve­déseit még rettenetesebben érzik. ■— Gondolnunk kellett azután arra, hogy a jövő nagy feladatai közétar­tozik' a korszerű decentralizálás. Ki­mélyülő jelentősége a munkaprog­ramnak, hogy az minden részletében és elgondolásban a nép érdekeit, a magyar nemzeti érdekeket a legtel- I jesebb mértékben kielégítik és a leg­teljesebb szociális alapon szolgálja. — A nemzetiségi politikában az egyenlő elbánás alapján állok. So­hasem erőszakoskodtunk és nem is fogunk erőszakoskodni, mert dőre fel­fogás azt hinni, hogy ezzel a magyar­ságot erősítjük. Természetes, hogy a magyarságot ennyi szenvedés, nél- j külözés után jogaihoz juttatva erő­sítjük, de mindig mások sérelme nélkül. — Áz egész munkaprogramot ural­ja a honvédelem szempontja. Ez mindent, de mindent megelőz. A magyar hadsereg felszerelésének, ütőerejének biztosítása ma a legion- tosabb és legnagyobb gondunk és kötelességünk. A tízéves programot az egész visszatért Erdély területére dolgoztuk ki, de itt, a Székelyfölden, elsősorban a Székelyföld kérdéseivel akarok foglalkozni« A székelység-- Erdély magyar népének sok-sok panasza van. A magyar földet vissza kell adni a magyar embernek. A székelységnek terjeszkednie kell, de a terjeszkedés útja nem Amerika és nem Bukarest, hanem maga Erdély. Itt fekszenek előttem az egyes tár­cák által kidolgozott részletes tervek Erdély és benne a Székelyföld újjá­építésére. — A belügyminiszteri tárca köz­épületek építését, kórházak, szülő­otthonok építését és fejlesztését ter­vezi. A pénzügyi tárca kerekében is több építkezés vár megvalósításra. Kulturális téren rengeteg a tenniva­lónk, mert itt is nagy az 1913 előtti hiány és sok a 22 év alatt meg nem történt vagy nem jól történt, — Elismeréssel és köszönettel ha §olok meg egyházaink előtt, amelyek az elmúlt időkben testvérekként fog­tak össze és gondoskodtak arról, terieszkedésének útim nem Amerika és nem Bukarest. hanem Erdély hogy a magyar lelkeket megőrizzék. — Erdélynek és a Székelyföldnek nagy tervei, céljai vannak. A mun­kaprogramban. megfelelő gondosko­dás történt megfelelő támogatásra. Többet keli termelnünk, több ember számára biztosabb kenyeret kell ad­nunk. Ennek előfeltétele többi között a jobb és olcsóbb közlekedés biztosí­tása. A déda—szereiialvai vasúttal a Székelyföld vasutügyi problémái nincsenek kimerítve, jól tudják ezt az udvarhelyiek, mert az © helyze­tük talán a legnehezebb. A munka- programban megfelelően gondos­kodtunk a távbeszélőhálózat megfe­lelő kiépítéséről és általában a pos­tával kapcsolatos beruházásokról. A földművelésügyi tárcával kap­csolatban a miniszterelnök hangoz­tatta, hogy a Székelyföldön minél többet kell termelni. Emelnünk kell \ a termelés minőségéi és mennyisé' ! gét — mondotta. — Nagy figyelemmel voltunk prog­ramunk elkészítésénél arra, hogy milyen nagy lehetőségei vannak a Székelyföldem az állattenyésztés fej­lesztésének. A magyar kormány egé­szen kivételes gondoskodással van a visszatért erdélyi részek és azok népe iránt. Erre mutat az, hogy az elmúlt 22 hónap alatt a közigazga­tási kiadásokon felül, amelyek éven­ként 600 millió pengőt tesznek ki, 400 millió pengőt ruházott be. Min­den igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezt az ütemet megtartsuk. Kö­telességem azonban rámutatni arra, hogy az átfogó nagy munkaprog­ramba ölelt fontos teendők megoldá­sát természetszerűleg korlátozza az, hogy ma mindenekelőtt egy dologra kell a pénz: ez a magyar katonaság, a magyar hadsereg. Az ország iövöie és léte a magyar katonán nyugszik — Ennek az országnak jövője és j léte a magyar katonán nyugszik. < Ennek felismerése mögé hívom most Erdély népének fiait. Mindent hon­védségünknek és ami marad, azt a szociális jólétre kell fordítanunk, az egyenlő jólétre, magyar népünk megélhetésére, mert magyar embert szegénységből nevelni nem tudok, j magyar katonát a szegénységből so­rozni nem tudok, magyar élníiaka- rást fáradt magyar telkekből fakasz tani nem lehet. A beszédet többször megszakította a tetszésnyilvánítás és a végén per­ceken át ünnepelték a miniszterel­nököt.

Next

/
Thumbnails
Contents