Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-12 / 131. szám
ELtENXBI 5 l£é2 imuttiM 1*. ihhimm Sarkadi Szilágyi Sándor, egykori Sronliiarcos, alázatosam jelentkezik i - - . Ősiként ielentk«zeit karciérS szolgálatra a /4 éves rakkaní l©st2ßsl£fsia@$i®r*. «kafflek bárom fia elesett a régi világba kot** alatt KOLOZSVÁR, június 12. (Az Ellenzék munkatársától.) Az alábbi szövegű, meghatóan érdekes kérvény érkezeit a napokban a kolozsvári hadtestparanosnokságlioz: „Alulírott-, Sarknál SzT-ágyi Sándor, Ágoston-utca <37. sz. alatti kolozsvárii lakos azon alázatos kéréssel fordulok a parancsnoksághoz, hogy szíveskedjenek engem katonai szolgálatra behívni és az orosz harctérre küldeni. Hetvennégy éves vagyok, de utolsó erőmmel is szolgálni akarom magyar hazámat .“ A kérés megiródott, a posta elvitte, s hogy mi lesz az elintéz feli módja, egyelőre nem tudni, de maga a puszta tény, hogy egy hetvennégy éves ember önként jelentkezik harctéri szolga latrai, annyira érdekes, olyan meghatóan szép, hogy nem lehet elmenni mellette szótlanul. Mi késztette rá? Mi indíthatta arra, hogy élete alkonyán a harctérre kívánkozzék, hogy vágyat érezzein szivében a katonaélet iránt? Azt ás megtudtuk, hogy a harctérre önként jelentkező öregember nyugalmazott törzsőrmester és hölgy három fáa esett cl a harctéren, a régi 1914-es világháború alatt. Önkéntelenül is valami drámaian megindító eszmetárs&tást sejtünk. Ea az öregember, aki bet vaun egyedik évét tapossa, ká tudja— talán azért kívánkozik ki a harctérre, hogy ott járjon fiai nyomában, akik valamikor húszéves szivüknek minden izzó lelkesedésével menetelitek a keleti fronton az orosz mezők felé. Talán ezért. De lehet, hogy más, egyéb indító okai is vannak. Kérdezzük meg őt. Látogassunk ei hozzá. Esmfékek a régi világháborúim?..,. Mit c sin ál. hogy él? Milyen lehet Oz otthona, a környezete? — kíváncsiskodtak sorjában a kérdések az Ágoston-utca felé menet. A környéken, az utcában már mindenki tud a „szenzációról“: önként jelentkezett a Szilágy bácsi! Amolyan kis külvárosi házacska a 37. szám az Ágostén-u teában. Kissé homályos, nem valahai egészséges .szoba, ahol Sarkadi Szilágyi Sándor ruásodmagá- val, a feleségével lakik. Szegényes itt minden. A nyári nap délutánján együtt ül az öreg házaspár a nyitott ajtónál, s amikor meglát, szívélyesen bevezet a .szobába. Érdekes külsejű ember, őszhaju, magas, szép- szál öregember, s egész külsején meglátszik, hogy keménykötésü katona volt valamikor. Alig észrevehetően azonban meggörnyedt ktssé. Az élet, a sokasodó gondok, s bizonyára az öregség miatt. Mindabból, auf t egy félóra alatt elmond, regényt lehetne írni. Egy erdélyi magyar ember, egy régi vágású katona egész életregénye benne van az elbeszélésében. Mindenre úgy emlékszik, mintha csak tegnap történt volna. Igen, Önként jelentkezett akkor is, 1914-ben, mert akkor már 46 éves voit-, s a harctérre csak 42 éves korig hivták be a katonaköielesekeí. Ö túl volt már a korhatáron és mégis önként jelentkezett. A régi békeidőben vártüzér volt, s mint őrmester szerelt ie. S a negyvonhatéves póttartalékos őrmester 1914-ben újból felvette az uniformist, s virágos csákóval, nótázva ment a harctérre. A 22-es ro áros vásárhelyi honvédezredhez osztották be. Legnagyobbik fia. Szilági Lajos, a 21-es kolozsvári honvédeknél szolgált. Csaknem egyazon időben került, ki apa és fia a harctérre. Előbb a Kárpátokban verekedik az oroszokkal, majd 1915-ben láblövésí kap Delatinnál. Lajos fia ugyancsak valahol Galíciában harcol, s csak tábori levelezőlapokon üzengetnek egymásnak. A harctéren tudja meg, hogy időközben másik két fia is kikerült a harctérre. Azok a nyugati fronton harcolnak. Később szabadságot kap, hazajön Kolozsvárra. Néhány nap múlva betoppan Lajos fia is. A két frontharcos idehaza találkozik. Az öröm, a boldogság pillanatra, úgy látszik, teljes. A családi otthon melegét érzik újból. De az idő lejár, ujbó] indulni kell. Apa és fiú búcsút vesz egymástól. Abban a pillanatban nem tudják, hogy örökre búcsúznak. Hogy sohasem fogják többé látni egymást az életben. Sarkadi Szilágyi Sándor később Albániába kerül. Egy gránát közvetlen közelében csap le. Erős légnyomást kap és sokáig súlyos beteg. Ekkor tudja meg, hogy egyik fia az orosz harctéren elesett. A hir szivenüti, de az öreg katona nem csügged. Csak a híreket várja. A tábori levelezőlapokat a többi fiaitól, amelyek szorgalmasan jönnek. Néhány hónap múlva azonban Lajos fia rózsaszinü tábori lapjai elmaradnak. Az apa rosszat sejt. Néhány nap múlva aztán megtudja, hogy Lajos fia is hősihalált halt. A sors, a végzet azonban nem hagy időt neki a hosszas MBOmorkodásra. Pa' 1 rancs jön. hogy töbhedmagával Bécsibe kell utaznia, I. Ferencz József temetésére. Drámai intermezzo A naptárak 1916 november 30-át jelzek. Az albániai Most arinii Bécsibe került honvéd. póttartalékos Szilágyi Sándor és ott lépked a gyász menetben a többi katonák között. Most, hogy huszonhat év távlatából vissza gondol arra a régi, ugyancsak világ- háborús november-vég!, borongás napra, egym|4-!után rajzanak elő a régi emlékek. Mozzanatokat mesél el a nagy temetésről. Pontosan tudja még ma is úgy 0 magyarországi, mint a külföldi államférfiak nevét, akik a király és császár temetésén resztvettek. Az emlékezetes drámai intermezzót is felidézi. Azt u Szörnyű vasúti merényletet, amely Királyhidán történt. A. Becsből elindult gyorsvonaton akart hazautazni Budapestre gróf Tisza István is. A bírok legalábbis úgy szóltak, hogy a miniszterelnök azzal a vonattal jön. A merénylet tehát ő ellene irányult, Tisza István azonban <'z utolsó pillanatban más vonattal és más irányba, utazott el Becsből. A pokoli merénylet még-'s megtörtént ég hatása borzalmas volt. A bűntény következtében kisuklott gyorsvonat utasai közül hetvenegy ember meghalt Ezen a vonaton utazott Sarkadi Szilágya Sándor is és a csodálatos véletlen folytán kisebb sebesüléssel .sikerült megúsznia a borzalmas katasztrófát. Az átélt megdöbbentően izgalmas pillanatokra ma is élénken emlékszik vissza. Amint visszaidézi ezt a régi drámai eseményt, a végén még legyint is hozzá. Fanyar, keserű mosoly játszik az ajkán, amint mondja: „Abból a katasztrófából is kikerültem! Kutya bajom sem lett, a régi háborúit is átéltem, mi a csodának üljek most itthon?.,.“ 3árőrb®n htaszoKifiaí évvel ezeieff... Egyre jobbau belemelegszik az elbeszélésbe. Kitüntetései felől kérdezzük. Szó nélkül előveszi a kis dobozt s megmutatja a régi érmeket. Nagyezüst, kisezüst, bronz é® Károly csapatkereszt. A nagyezüstöt azért kapta, mert egy alkalommal tize dm agával elfogott 67 kozákot. A lovaskozákok mulatoztak. s a lovakat könnt hagyták megkötve, Sarkadi Szilágya Sándor járőrben volt, s amint meglátták aj kozáklovakaC, rögtön tudták, hogy oroszok vannak bent a helyi- \ s égben. Óvatosan megközelít ették a helyet, [ a lovakat három honvéd elvezette, s a töb- ! biek Szilágyi Sándor vezetésével megrohamozták a lovaskozákok mulatóhelyét Mind- > ezt úgy csinálták, úgy jelentek meg az aj- t tóban és az ablaknál, mintha mögöttük még l legalább néhány szakasz magyar katona állma. A kisebb csetepatét természetesen nem lehetett elkerülni, úgy hogy a kozákok közül nyolcán elestek, s a. honvéd járőr is vesztett egy embert, de végül is a né hány tagú magyar járőr lefegyverezte és elfogta az életben maradt ötvenkilenc kozákot. Nemsokkal ezután újabb szomorú hir döbbentette meg Sarkadi Szilágyi Sándort: a harmadik fia halálának kire. Amint ez a mozzanat eszébejut, szemei megtelnek köuy- nyel, s lehajtott fejjel, tompa, színtelen bangón mondja: — Csak éu maradtam meg... s a legkisebb fiam, Árpád, meg a feleségem.,. Itt ül mellettünk az asszony is- Hatvanhároméves már, Németi Annának Iuvják s a második felesége Szilagyi Sándornak, akinek összesen tizenhét gyermke volt, s azok közű) tizenegy a második feleségétől származik. Büszkén mulatja Árpád nevű legkisebb gyermekének a fényképét, amely honvéd kerékpáros egyenruhában ábrázolja a fiút, aki huszonkétéves, a fazekasmesterséget tanulta és szobrász szeretne lenni. A közeljövőben Árpád fia is kikerül a frontra, s talán ez indította Szilágyi Sándort ,.m, hogy 74 éves létére önként jelentkezzék 3 is harctéri szolgálatra. km öreg ftásgaspás* otthonában.«. Pillanatra körülnézünk a kis szobában. Szegényes bizony itt minden. Felesége, az a hatvan hároméves öregasszony is töpörödött és bánatos. Kezéről, arcáról könnyű leolvasni, hogy bizony rengeteget dolgozott életében. Vájjon most miliői élnek. A regi világháborús, harcos öreg honvéd törzsőrmester ma már sehol sem kaphat munkát a kora miatt. Pedig — amint mondja — tudna még dolgozni annyit, hogy a kenyérre valót megkeresse. Boldogan mesélik él, hogy a hsdtestparancsnokságtól engedélyt kaplak arra, hogy mindennap onnan vitessék az ebédet maguknak. Idestova egy hónap óta katonakoszton é] a hadtestparancsnokság emberséges előzékenységéből ez a régi ka. tonQcsalád. Unalmában az öreg Szilagyi Sándor verseket is fabrikál. Megható sorokat irt dol- goskezü feleségéről és kedves kis rigmusokba szedte a Kormányzó Úrhoz irt gondolatait. Ezt annakidején el is juttatta Budapestre, s a kabinetirodától köszönetét is kapott a szivbőlf akadó sorokért. Büszkén magyarázza, hogy egyidős a kormányzó úrral. s a legfelsőbb Hadúr mindössze kilenc nappal fiatalabb őnála. S amit most elővesz és megmutat, bámulatba ejt. Pompás tervrajzai vannak. Találmányai. Kftervezett egy kisebb eerazanagy- fi águra összehajtható és zsebben is hordozható ruhatartót, továbbá amolyan napfiir- dőzésre alkalma« nyugágy terve in kitűnő, S az újfajta kukori cakón tó találmánya í* ügyes. De mind között a zsebben hordozható kis ruhatartó ragadja meg a figyelmünket. Ha pénzeg társa lenne, éj? az ügye« találmány bizony szép sikerre számíthatna. Igen, azt még e] sem mondtuk, hogy Szilágyi Sándor törzsőrmester egyben hadirokkant is. Nyugdijai azonban nem kophat, amiatt a különleges .jogi helyzete miatt, mivel a bécsi döntés előtti nyolc-tíz évet Tordán élte, s ahhoz, hogy régi jogait érvényesíthesse., azt kellett volna igazolnia, hogy 1936 óta kolozsvári lakos volt. Most itt ül és csak lakása van, egy kis sötét szoba mindössze, egyebe nincs, öreg felesége még ma is mosni, vasalni jár és abból tengődnek. Ezen az uj világháborús (tavaszon bizonyára eszébe jutott a három fia. Azintán meg itt van most a negyedik, { a legkisebbik, s az is elmegy. Az üreg hadirokkant törzsőrmester mire is gondolhatott volna egyébre? Bizonyára pödrött egyet a bajuszán és ezt mondhatta: Elmegyek hát én is! Talán valami hasznomat is fogják még venni! Azután megírta a kusza sorokat: „Alulírott Sarkaik Szilágyi Sándor“.,, stb. S a kérés elment, a posta elvitte, s a rokkant törzsőrmester most szivrepesve várja, mi lesz rá a válasz? Felölthetí-e raégegyszer a régi egyenruhát?... Ezenkívül, bizonyára semmi usi* vágja nincs étele alkonyán... G RUDIN ÁR AURÉL Egy egész falu iértítahosságái kitrfaiiák Heydrich gyiíkcs&inssh támogatásáért PRÁGA, juníus 12. (MTI.) Mint te vata- ] losan jelentik, a Heydrich SS. főcsoportve- j zetö, helyettes birodalmi védnök gyilkosa ! ntíán folytatott nyomozás során megdönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra, amely azerint a Kladno melletti Libitz község lakossága támogatást és se» gitséget nyújtóit a tettesek ama csoport. jónak t amely ide számításba jöhetnek. A megfelelő bizonyítékokat a község lakosságinak segítsége nélkül derítették ki, annak ellenéire, hogy az ügyre vonatkozóan őket ág kihallgatták., bibi ízben a lakossíig tiltott fegyver* és lőszerraktár tartásával és titkos rádió adókészülék üzemben!óriásával i$ súlyosain vétett a törvény ellen. A község lakossága ezenkívül az irányított £azdáSkodás keretébe! ‘tartozó nagymennyiségű árut rejtegetett és több olyan cselekmény derült ki, amelyből megállapítható, hogy az ellenség tényleges szolgálarában állott. Miután a község lakossága a Heydrich elleni merénylet elkövetőit támogatta és legnagyobb mértékben megszegte a törvénye« intézkedéseket, Libitz valamennyi nagykorú férfi lakosát agyonlőtték, az asszonyokat g iijlötábo- rokba, a gyermekeket pedt;: »>■,■■• bj!óborokba szállították. Ugyancsak hivatalosan jelentik, hogy a prágai rögtonitélő különbiróság 21 mélyt, köztük négy zsidói, u brünni p> dig hat személyt itclt halálra, részint mert helyeselték a Heydrich elleni in erénytetet, részint mert rendőrileg he ru*m jelentett személyeikkel tartottak fenn érőit - késést, részint jelentkezési kötelezettségük nek ők magúk sem tettek eleget. Az deleteket végrehajtották, az elítéltek vágyónál pedig elkoboztak. Német oldalról azzal a helyzettel kapcs > latban, amelybe a Heydrich elleni gyilkos merénylet következtében Csehország gazda sági élete is került, rámutatnak azokra a jellemző mejgállapitásokr£t, amelyek :• N i rodny Politik egyik legutóbbi cikkében láttak napvilágot. Ez a cikk egy igen magas- állású cseh személyiségtől származik. A cikk szerint egész Gsteh- és Morvaország nép egyetlen alternatíva elé állhat, miután minden kétségéit kizáró és többizben hangoztatott német felfogás szerinti semleges álláspontról már nem lehet szó: Cseh- és Morvaország népe számára ütött a végső elhatározás órája, melyben Németország Oldalán feltétel nélkül csatlakoznia keil » küzdelemhez. Illetékes német körök, mint legfontosabbat, a Ciliknek azt a részét emelik ki, emoo szerint a cseh kormány szabad elhatároz.! sóban áll, bogy megmentse a cseh népet attól a sorstól, amelyre jutna, ha Lengyel- országhoz hasonlóan a birodalom mellett való állásfoglalást megtagadnia. M*í jreffi ksdseMménvek Mimiik tnes a katonai szolgálatuknak elegei Isit kar amszo nw&soka* BUDAPEST, június 12, (MTI.) Több helyről nyilvánult meg érdeklődés abban a tekintetben, hogy azokat, akiket a honvédelemről szóló 1929. évi II. le. rendelkezése kétévi ténylege« katonai szolgálatra kötelezett s ennek a kötelezettségüknek mint kar- paszományoaok eleget tettek, közszolgálati alkalmazásuk esetén milyen kedvezmények illetik meg. Ezeket a kedvezményeket az 1939, II. te. 73. §-ának harmadik bekezdése az alábbiak szerint állapítja meg: A szóbanlévők, ha katonai szolgálatukat követően lépnék állami szolgálatba, vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló hatóság stb. szolgálatába, amennyiben elsőizben a» állami IX,, illetve ennek megfelelő fizetési osztálynál nem magasabb állásba neveztettuek ki. illetve alkalmaztatnak, tekintet nélküli a katonai szolgálat letelte és a polgári szolgálat megkezdése közé eső időre, a hivatali rangsorolás szempontjából úgy kell ezeket tekinteni, mintha ezt a katonai szolgálatukat ‘s polgári közszolgálatban töltötték volna. Katonai szolgálatukra a szolgálati idő és az azzal kapcsolatos* ■ illetmény, nyugdíj, ellátás és egyéb igények szempontjából is figyelembe jön. Az, aki a katonai szolgálat után elsőizben nem fizetési osztályba sorozott- állásban nyer alkalmazást, e kedvezményt az érdekelt kívánságához képest akár erre az állásra alkalmazásakor, akár fizetési osztályba sorozott állásra, illetve elsőizben való kinevezésekor vehető igénybe. Ezt a kedvezményt az alkalmazottnak magának kell kérelmeznie és kérését hivatali felsőbbségéhez kell előterjesztenie.. TOLNAY KLÁRI, BULLA ELMA ÉS PÁGER ANTAL KOLOZSVÁRON KOLOZSVÁR, június 12. Tegnap délután fél bárom órakor érkeztek Kolozsvárra a gyorsvonattal Tolnay Klári, Aj toy Andor, Bulla Elma, 1 isváry Mariska, akik Kolozsváron filmet készítenek. A film főszereplője, Páger Antal, csak ma érkezik gépkocsival, mivel a Hunnia filmgyárban filmezik. Elkísérte a művészeket Szentgyörgyi Elvira a Színházi Magazin és Rádió Élet belső munkatársa, A művészeket és művésznőket Tompa Pufi fogadta az állomáson. A filmfei- véteteket ma reggel 6 órakor kezdték meg a város küiiső és belső részein. Az utcai felvételeknél a kolozsvári Nemzeti Sziuhúz statisztériája és sainanövendékek is közreműködnek. A művészek tegnap este a ..Pillangó kisasszony“ c, operát nézték meg és a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a kolozsvári művészekről. A fillmfelvé telezés folytatólagosan szombat estig tart, A művészek szabadidejükben a város nevezetességeit, kiállításokat szemlélik meg. Itt írjuk meg, hogy a Hajdú fibnválialat társaság művészei ma este megnézik a Nemzeti Színházban a „Száz piros rózsa“ e operettet Tolnay Klári, Bulla Elma, Láger kntal. A , tay Andor, Toronyi Imre. te váltba :l Hajdú filmrendezotánsaság vezérkara, élükön a ne vés Dárva« rendezővel
