Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-11 / 130. szám
ELLENZÉK 1 H í 2 ] U Ú I u % 11. 'y 4z Erdélyi IWagyai egy évi (iazdasági munkája 1 gyesíilei «MMUHmiflHnmnnawMmMm Eredményes munkát végzett a mult hónapban a mérnöki hivatal (BcieR/ö kü/H'méuy.) Hobbi három kö/lciuéttyiinkticii uagy vonalokban ielváxolluk. a/ ÜMGE egyévi munkájának egy re szét s ismertetésünkéi abhan a reményben íejez/.ük be, hoyy legalább is részben sikerült, ha csak egy hézagot» képet Ls adni az Egyesület munkájáról azok számára, akik köz- , gazdasági életünk tényezőinek tevékenységét figyelemmel kísérik s akik a folyó he 14-i rendkívüli jelentésű közgyűlés eseményeit figyelemmel akarjak kísérni. 4 (alíenyészíés Utolsó időben szakkörökben és laikusok között egyaránt előszeretettel nevezik Erdélyt Európa második Svájcának. Ezt a megillapi- íst nemcsak idegenforgalmi kincseire, de .illattenyésztésére is vonatkoztatják. Kétség- leien, hogy Erdély gazdasigi térképét megnézve, helytállónak kellene lennie ennek a leltevésnek, hiszen ha egy ilyen térkép legelők és reteket jelző iide zöld foltjait látjuk ^;rra a következtetésre juthatunk, hogy a természet minden feltételt biztosított egy fejlett szinovnalu állattenyésztés számára. A valóságban a helyzet az, hogy ezek a térképek pa- jnirfonnaszerinli adatokat tüntetnek fel s igen sok állattartó terület, valójában nem az. Az ..adatok szerint kiterjedt legelőterülettel rendelkező vidékek a valóságban igen sok esetben komoly legeJőhiánnyaá küzdenek, ugy- annyira, hogy az erdészeti hatóságok sok esetben kénytelenek voltak az állatlétszám fenntartása érdekében az erdei legeltetést megengedni. Az erdő- és legelőgazdaságpoli- , tikai kérdéseknek ez a bonyolultsága szükségessé tette az erdészeti hatóságok és a me- őgazdasági érdekképviseleti szervek szoros együttműködését, ami Erdély visszacsatolása előtt a Csonkaországban igen kis mértékben volt meg. Ennek a kérdésnek előmozdítása : érdekében az egyesület elhatározta egy erdőgazdasági szakosztály felállítását. A legelő és rétgazdasgi kérdéseket egyébként az állattenyésztési ügyosztály karöltve végzi a .zöldmező ügyosztállyal, amelynek munkájáról később emlékezünk meg. Erdély állattenyésztése az elmúlt 22 év , alatt a mezőgazdasági igazgatás legmostohább gyermeke volt. Valójában csak akkor eszméltünk fel, hogy milyen fokú volt ez a : gondozatlansg, amikor a visszacsatolás után sorra megjelent kb. 10 állattenyésztéssel és azzal szorosan összefüggő kérdésekkel foglal- ' kozó különböző szerv, amelyek mind találtak — vagy igyekeztek találni —• munkaterületet. Az állatállomány létszáma lényegesen jaiatía marad az anyaországi — akár terület- egvségre, akár 100 lakosra számított — lét- . számnak s minőségében olyan szinvcnalon áll, hogy pár évtized megfeszített munkájára lesz : szükség, ameddig annak színvonalát eléri. Az EMG£ állattenyésztési ügyosztályára tehát : rendkívül nehéz feladat hárult, mert mindenekelőtt biztosítani kell a racionális állattenyésztés létfeltételeit, jelentős mértékben emelni kell a minőségi szivonalat, meg kell találni, minden vidéknek legalkalmasabb ló, sertés, julv szarvasmarha, baromfi fajtáját, mert hiszen kifizetődő és eredményes tenyésztés csak azzal a fajtával lehetséges, melynek ■ téíeményképessége az adott viszonyok között a legmagasabb. Â fajtakérdéssel kapcsolatban meg kell ál■ lapítanunk, hogy Erdély állatállománya a lehető legheterogénebb képet' mutatja, már pe. dig köztudomású tény, hogy a korszerű gaz- • dálkodás úgy a terményekben, mint az állat- állományban eredményesen csak egyöntetű ! anyaggal dolgozhatik, mert hiszen bizonyos vidékek sajátos és azonos jellegű produktumaik révén válnak a kereslet szinte kizárólagos piacává. Ezért a fajtakérdés tisztázása érdekében az állattenyésztési ügyosztály javaslatot tett a földművelésügyi minisztériumnak a különböző szarvasmarha, juh, sertés és baromfi fajták tenyésztési körzetének elhatárolására s ebben a javaslatában egész újszerű volt. az az elgondolás, hogy a szarvasmarha fajták közül a Máramarosban tenyésztett borzderes fajtának a felsőerdélyi magasabb dombvidékeken megfelelő tenyészterület biztosíttassák, mert kétségtelen tény az, hogy ez a kis testű, nagyon igénytelen, de bő tejelő és a pirosfarkánál értékesebb tejet szolgáltató, jól igázhaíó fajta, ezeknek a vidékeknek legalkalmasabb fajtája lesz. Segély is leelék Az EMGE minden vonalon kifejezésre juttatott törekvéseit az állattenyésztés vonalán is a minőség és mennyiségi tenyésztés előmozdítása révén érvényesítette. Ezek törekvésnek megvalósitására a földművelésügyi Vi'tVá sarf f A Darrnoí hashajtót uíánoí« zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOl* szónak és T aiaku bevágás« nak keli lenni. Kimondotta!* «nsdfiü csomagban kérje. !E konnány, illetve annak erdélyi kirendeltsége • >ai .. ■ múl évi ...............ílábbl al J ciót bonyolította le: l renycs.-kanca akció, tehén és üs/.őborlu uU l ci.\ tonyészbaromti és naposebbo akció, a f. í\ben pedig ezeknek folytatása mellett a juhtenyésztés fejlesztése érdekében egy cigája jerkebárány, egy racka jerkebárány, egy ba- romfiólépitési akciót bonyolít le. Ezeknek a mozgalmaknak a tenyésztési szempontok li- gyelembevétele mellett az egyesület raunka- tervének megfelelően, jóvátétel! jellege is volt, mert azt a felbecsülhetetlen érték veszteséget, anrt a kizsákmányoló román rendszer utolsó éveinek katonai igénybevételei okozlak, n lehetőség határán Belül pótolni kellett. A fent említett akciók során az állattenyésztési ügyosztály kiosztott összesen 114f> darab anyaországból hozott értékes kancát, összesen 534.715 pengő hozzájárulással és ötévi részletfizetési kedvezménnyel. Továbbá 531 darab1 téliénél, 125.215 pengő segéllyel, 7M»i dâmb borjút, 91.764 pengő segéllyel, 2Ü75 darab tony észbarom! it, 28.830 pengő segéllyel. A lótenyésztés előmozdítása érdekében az egyesülőt magéra vállalta vármegyei lótenyésztő szakosztályok létesítését, melyeknek hivatása lösz mindenekelőtt a osikónevelésnól elengedhetetlen csikónevelő telepek létesítése, az értékes lóállomány türzskönyvelésc, n tenyér,zanyug beszerzésénél való segédkezés, a tenyésztésre alkalmas csikók nyilvántartása stb. Itt meg kell emlékeznünk a honvédség és a mezőgazdaság lóigényei közölt eddig fennállott különbözőségről, mert inig a honvéd ség a céljainak inkább megfelelő, könnyebb melegvérű ló tenyésztését kívánta előmozdítani, addig a mezőgazdaság igényei a testesebb, nehezebb, gazdasági használati ló felé irányult. Egy igen fontos cél tehát .ennek a két véleménynek összehangolása, amire reményt nyújtanak az uj háborús tapasztalatok. 11] intézmények A szarvasmarha, juh és sertésállomány törzs- könyvelésének beindítására az állam Erdélyben is létrehívta az állattenyésztő egyesületeket, melyek eredményes működésüket az EMGE támogatásával meg is kezdték. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése érdekében a földművelésügyi kormány az apa- állatellátás terén ma még Európában egyedülálló olyan korszerű megoldást talált a törvényhatósági állattenyésztési alap létesítésével, amellyel a legszegényebb községek bikaellátása Ls kedvezően oldható meg. Az állattenyésztési ügyosztály által lebonyolított akciók során meg kell még emlékeznünk a juhmétely elleni gyógyszernek, a Dis- tolnak kiosztásáról. Ennek során több, mint GOO ezer darab Distol tek került kiosztásra, ami egész Erdély juhállományának szükségletét hozzávetőlegesen fedezte. Ennél az ak- ciónál mutatkozott meg legcklatánsabban az EMGE és a földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége közötti harmonikus együttműködés, amikor is nevezett kirendeltség az EV1GE által lebonyolított akció sikerének biztosítása érdekében ingyen bocsájtott az egyesület tagjai rendelkezésére egy, a mételykórról és az ellene való küzdelemről Írott értékes ismertető füzetet. A háborús állapot következtében súlyos feladatot képezett a városi lakosság fejellátása és az állatállomány abraktakarmánnyal való ellátása. Ezen kérdéseknek ugv a termelő, mint a fogyasztó szempontjából kedvező megoldása érdekében az ügyosztály javaslatokat terjesztett az illetékes minisztériumokhoz, mert a fennálló rendszer mellett a tejkérdésben egészen abnormi-s állapotok uralkodtak. Mindezen azonnali megoldást kívánó és végrehajtásuk után közvetlen gyakorlati eredményekre vezető tevékenységeken kivül az áilattenvésztési ügyosztály, az adatszolgáltató tudományos munka fontosságát sem tévesztve szem elől, u zöldmező ügyosztállyal karöltve,! egy olyan havasi legelőmül tógazdaságot létesít, amely mindenekelőtt a székelyföldi havasi legelők teherbiróképességét és a termelésre, valamint tenyésztésre gyakorolt hatását lesz hivatva megállapítani. Ez az intézmény nagyon sok rendkívüli jelentőségű kérdésre hivatott feleletet adni, mert annak ellenére, hogy mezőgazdasági és állattenyésztő állam vagyunk, a legelőkérdésre vonatkozóan úgyszólván semmilyen komoly adat nem áll rendelkezésünkre. Az erdélyi állattenyésztés jövőjének kiala- kilásánál mindenekelőtt a háború utáni konjunkturális helyzetet kell figyelembe venni, inert Magyarországra elsősorban a Balkán és Kisazsia, másodsorban Ukrajna tenyészállattal való ellátása terén rendkívül nagy feladatok várnak. Európa legfejlettebb állattenyésztéssel rendelkező országainak egy része kénytelen volt jelentékenyen csökkenteni állatlét- számát s ezért a háború után mint kiviteli országok nem jöhetnek számításba. A háború utáni exportlölöslegre való előkészülés és állatállományunknak jelenleg is a külföldre való szállításoknál erőnkön felüli igénybevétele o!van erőfeszítésekre kényszerítenek, amelyeket azok. akik a kérdéssel közvetlenül nem érintkeznek, fel sem becsülhetnek. Említettük, hogy az állattenyésztés alapja a lét- és legelőgazdálkodás. Ennek az ügynek a szolgálatára az EMGE egy Zöldmező Ügyosztályt létesített, mely úgyis mint az Országos Zöldmező Szövetség erdélyi exponense, zöld- mezőgazdasági és pásztorképzőlanfolyamokkal, gyepnövénymag nemesítéssel és termesztéssel, szárítóberendezések előállításával és terjesztésével, legelóüzemtervek elkészítésével, mész- porakcioval, a legelő mintaközségek szervezésével igyekszik megteremteni az állattenyésztés kedvezőbb alapfeltételeit. Értékesítés A termelés és értékesítés szétválasztása helytelen politika. Bár az EMGE értékesítési hálózata tulajdonképpen ezután fog kiépülni, egyelőre az állalértékesités kézbevételére egy állatértékesitést beszervező ügyosztálya működik. A német és olaszországi szarvasmarha szállításokat ez a szervezet végezte s ezen tevékenysége során 1941 április 1-től folyó évi március 31-ig kiszállított Olaszországba 4161 darab és Németországba 852 darab hízott szarvasmarhát. Tekintve, hogy a rossz száliitási viszonyok következtében a Székelyföldről kiszállított anyag utiapadója rendkívül nagy volt, ezeknél a tételeknél az ügyosztály darabonként 60—80 pengő értékű utiapadóté- ritést eszközölt ki a szállító gazdák részére. A hizlaló gazdák szállítási előlegeket kaptak („gurulóhitér'), melyeknek folyósítása eleinte nehézkes volt, később az ügyosztály kieszközölte, hogv ezek a hitelek röviduton folyósíthatok legyenek. Az elmúlt év folyamán ilyen címen 1,309.700 pengő került kifizetésre a gazdák részére. Az állalértékesitéssel kapcsolatosan ugyanazt a megállapítást tehetjük, mint bármilyen mezőgazdasági termelési vagy értékesítési ággal kapcsolatosan: szervek, illetve egyesületek tulfnngése. Ez az egységes megoldást nehézkessé teszi és szétesésre vezet. Ezért a közeljövőben az EMGE és az Erdélyrészi „Hangya" társulásával, valamint az erdélyi keresztény állatkereskedők bevonásával egy mérsékeltebb haszonnal megelégedő olyan ái- latértékesitő szövetkezet megalakítására kerül sor, amely valamennyi állatkereskedeimi ágat felölelhet és nem a saját, hanem elsősorban a gazdák érdekeit tartja szemeiéit. A jövő A közgazdasági élet egyes mozzanatai iránt kevésbé érdeklődő olvasóközönség részére talán hosszasan, de az elvégzett munkához és a faládátokhoz mérten röviden vázoltuk az EMGE egyéves munkáját. Sok kérdést meg se említhettünk, a kérdések zömét csak körvonalaztuk. A jövőre útmutatást a múltból és az eddigi munka eredményeiből merítettünk. A munka szellemét a legvilágosabban látó társadalomszervező erdélyi magyartól, egyesületünk nagy reformátorától: Mikó Imrétől kapott tárgyilagos idealizmus hatotta át. Az Ő hitével és alkotó erejével folytattuk a munkát azon a területen, amelyen időtálló képességünkét egy 100 éves mult igazolja. Ezen a területen a gazdaérdekképviselet ellátására más szerv nem létesült, de nem is létesülhetett. Ez a tudat yezethette a magyar kormányt, amikor az cszakerdélyi és keletmagyar- országi területekre az EMGÉ-t bízta meg a mezőgazdasápi kamarai feladatok, az érdek- képviselet ellátásával. Egy uj érdekképviseleti törvény megalkotása küszöbön áll s az előzetes tárgyalások már régen folynak. Az egyesületek, szervek és hivatalok szerteágazása egy bejárhatatlan labirintust teremtett, ami a bürokrácia által előidézett nehézségekkel amúgy is súlyosan küzködő gazdaközönség részére sokszor megoldhatatlan talányt jelent s a sokféle intézmény között eligazodni sem tudva, problémáinak jelentős része rendkívül lassan oidódik meg. Anélkül, hogy jóslatokba akarnánk bo- csáj tkozni, feltételezzük, hogy amennyiben hivatalos érdekképiseleti szerv felállítására -— az e célra hozandó törvény alapján — sor kerül, úgy az, mint az egyetlen jól kiépített szervezettel biró és a termelés, értékesítés és érdekképviselet feladatát egyaránt egységesen megoldani képes, EMGE szervezetből fog kiépülni, anélkül azonban, hogy ez a változás az egylet eredeti célkitűzéseit, szellemét és állásfoglalását a legkisebb mértékben mnaválto-z- tathatná. * Munkánk megismertetésénél egyetlen nevet sem említettünk. Ezzel azt akartuk kifejezésre jutatni, hogy az egyéni hiúság és személyes érdek teljes féiretevése mellett csendben és kizárólag a közösségi cél érdekében dolgoztunk. Élmunkásaink sorából két tartóoszlop kiesett: Telegdy László ügyvezető alelnök és Korompay Tivadar szilágyvármegyei» kirendeltségvezető az elmúlt év folyamán befejezték földi harcukat. Telegdy Lászlóban egy olyan vezetőegyéniséget vesztettünk el, akinek pótlása ma igen nagy gondot okoz. Munkájuk jutalmát Erdély magyar gazdái szivükben hordják. Nagy Miklós, EMGE ügyosztályvezető. KOLOZSVÁR, juni un 11. A váró# méz- noki liivaUilu a mu+t hónapban f< Ayx u a/ uthiirkoJási iiiumkóLfttol. 1460 uégyzetrn«- U-r kín iulat. .336 iii-zv/etmé'ir ól javiloLL ki íuvzfulttnl, 2700 uéjryzetjoétcr Kockakő é# 3600 négyzetméter macskafejkó hiirkola'M fektetett át. A vicinális é-s <l*iáö- utakon 3140 folyóméter, a törvényhatóság utakon 300 m. uj árkot készített, a nie■; levőket pedig állandóan takarítja. Külön munkája az osztálynak a levente gyakorlótér megépítése, itt 105 köbméter földje* ágii- és egyen gélé s i munkál végzett. A hídépítési osztály u Kiaszarno.., part öv szolgálatát látta el. Ezenkívül elvégezte Nádas-pataknak Csillaghegyi-utj szakaszán a Szamosnak pedig íj Cukorgyári léd, vüly mint Benkő .József-ut menti szakaszán meg- ron.gáliódoU pacijainak helyreállítási mim káiatait. Folyamatban vau a Békás és ka jántó-pata rendezése, valamint a .szamov falvi vizárok takarítása. Az építési Osztályhoz május folyamán 23 építési engedély iránti kérést adtak be. Cakóház használatba vételi «“ngcdély iránti kérés 14 érkezett be. 39 szükségóvóhely használatija vételére és 13 átalakítására kértek engedélyt. Az építési ügyosztály elvégezte a Mékes- utcái hat tantermes iskola, a Műcsarnok, í z óc-skaházak tervezési munkálatait, a közvágóhíd átalakítását, a vo-lt Vasgfárd isták házának szeretetház, a Jókai-utca 2. gzárn alatti bélháznak levente-otthon ég EKE székház céljaira való ital aki tás4c. a városház homlokzatának és kapualjának rendbeS hozási, valamint a céHövölde építési munkálatait. A kertészek külön munkával a közterületek zöldségmagvakkal való bevetését ei végezte. Zöldségmagvakkal vetették be ti Bem-, Farkas-, Horthy Miklós-, Magyaros Kiss-utcákban, valamint a Sze»t György- téren és a városháza udv3ián levő területeket. Zöldség- és vírágpadántákat ültettek a Mátyás, király-, Hitler- és Szent György- tértm, az ítélőtáblánál és a Bethlen-bástyánál. Folyamatban van a Hunyadi-tér és a szentpéteri templom körüli közterület rendezése és befejeződött a német konzulátus kertjének beültetése. A magyar flap mérlege KOLOZSVÁR, junius 11. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata, mint a Magyar Nap rendezője és központi irányítója, tegnap es'le körzetvezetői értekezleten számolt be a példátlan sákerü ünnepség eredményeiről Az értekezletet Nyirő Józsej országgyűlési képviselő, tagozati elnök távollétében —- aki Németországban körúton van — Botos János főtitkár vezette le és megállapította, hogy az ünnepség úgy belső tartalmában, mint külsőségeiben, kitünően sikerült. Az ünnepség előtt és alatt rendezett gyűjtés eredményét a ^ óröeere&zt helyi titkársága mé-g nem közölte ugyan, de a jelek szerint a gyűjtött összeg tekintélyes ts így a Hadi- gondozó és a Vöröskereszt segélyalapja több-, ezer pengővel fognak gyarapodni. Az értekezlet elhatározta, hogy a Magyar Nap ren- dezőinek és szereplőinek köszönőlevelet küld. Az Erdélyi PáTl belső ügyeinek letár- eyalája során Botos Júnos főlitkár bejelentette. hogy LipcSey Ákos kerületi titkár katonai szolgálatra vonult be, Orbay Ferenc vármegyei titkár, tart. főhadnagy pedig önként jelentkezett harctéri szolgálatra és tegnap ki is utazott Ukrajnába ISMÉT 41 EMBERT VÉGEZTEK KI A CSEH PROTEKTORÁTUSBAN Prága, jimiois 11. (MTI.) A prágai rog-tönifcélő bíróság 24 személyt, közöttük az állaimi statisztikai hivatal elnökét és egy miniszteri osztályt a-, n ács őst, a brtmni rögtönitélő bíróság 17 személyt halálra ítélt-, mert feldi-' csérték a Heydrich elleni merényletet, azonkívül fegyvert és he nem jelentett egyéneket rejtegetitek. Az Ítéleteket végrehajtották, az elítéltek vagyonát elkobozták. VACSORA RÓMÁBAN ULLEIN RE~ VICZKY ANTAL TISZTELETÉRE Milánó, junius 11. (MTI.) Milánó főpolgármestere Gallaradi Scoţi Ul- lein-Reviczky Antal rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter tiszteletére vacsorát adott és azon pohárköszöntőt mondott, melyben méltatta a magyar—olasz barátságot. ULlem-Reviczky Antal válaszben szédében hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet nem feledkezett meg arról, amit a Dúcénak és a baráti 8 olasz nemzetnek köszönhet.