Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-09 / 128. szám

1Ä42 JuníttK H.

3

i

MÉRLEG

Amikor a kolozsvári Művészeti He- íat leket bezáró szombati irodalmi est- stí hez hozzászólunk, hangsúlyoznunk síi kell, hogy a legjobb szándék vezet és rfií távol vagyunk minden oktalan gáu- cscskodástól. Kolozsvár polgársága nemcsak szeretettel és megértéssel, sh de hálával is fogadta a Művészeti »H Hetek nyújtotta kiállításokat és »■í rendezvényeket. Tudatában volt in ugyanis annak, hogy az éló' nemzeti ni művelődésnek ez, az egészét s fö- űí ként a megvalósítására törekvő szán- »h riékoí tekintve valóban nagyszerű tu megnyilvánulása, mily sok és kiváló iß alkalmat szolgáltatott arra, hogy a el felszabadult Kolozsvár újra belekap- csolódhassék az uj magyar művelőin dés áramkörébe.

Ha ezekben a sorokban bíráló, sőt ví kifogásoló hangot hallatunk, éppen ß azért tesszük, mert szivünkön viselje jük együvótartozásunknak, az egy A és oszthatatlan magyar művelődés » és terjesztése ügyét. A megnyitó és x záró irodalmi est elgondolása, az

0 előbbin erdélyi, az utóbbin anyaor- B szági írók és művészek szerepelíeté- a sével, kitünően szolgálta a táfékozó- E> elásnak, egymás megismerésének

1 ügyét. Az első, erdélyi est, talán 9 egyetlen, kisebb, művészi zökkenőtől

eltekintve, kifogástalan volt a gyakorlatban is. Áz anyaországi irodalmi estről szólva, sajnos, csak az elgondolást, az ötletet, a szándékot dicsérhetjük, mert az elgondolást a gyakorlat, mi tagadás, gyengén szolgálta.

Ezért a zokszavak. Egy ilyen természetű, ünnepélyes külsőségek közt megtartott irodalmi, kulturális megnyilatkozáson, melyet a Művészeti Hetek rendezésében jelentkező program s a rádiókezvetiiés országos jelentőségűvé avatott, nem vártunk volna tárgyi tévedésektől is hemzsegő előadást. Mert Kozocsa Sándornak előadása „A mai magyar irodalomról“ még ily tévedésekkel is jeleskedett. Csak egyet említünk: az előadó — aki tudtunkkal a magyar irodalom egyelem! magántanára — ezt a címet vagy megjelölést használta: Jégtörő Ábel. •. Mondanunk sem kell, hogy a nagyszámú hallgatóság kilencven percentje szisszent fel erre az egyetemi jólértesültságre. Felemlithetnok Kozocsának azt a kijelentését is, mely szerűit nincsen külön polgári és népi kultúra. Az előadás résztvevői közül aligha tudná megmondani valaki, hogy ez mit jelent? Hogy az előadó hogyan értette, amit mondott? Lehet vágy, kivánalom, elképzelés, a messze jövőbe vetített remény. Ám úgy hangzott, mint (tudományos?) megállapítás. Nem célunk ezen a helyen és ebben a tárgyban fejtegetésbe bocsátkozni, egyszerűen csak felemlítjük, megjegyezzük az esetet. Egyébként minden bizonnyal fején találjuk a szeget, ha azt mondjuk, hogy az előadó nagy távlatúnak szánt szellemtörténeti szintézisében a szellemtörténetnek csak gyakorta, tévesen működő apparátusa látszott meg,

A közönségre nem a legjobb benyomást tette az sem, hogy N. Tas- nády Ilona, a Nemzeti Színház örökös tagja, nem vette azt a fáradságot, hogy az előadandó költeményeket megtanulja. A könyvet, vagy papírlapot, mint egyszerű segédeszközt elfogadjuk, ám a költemények egyszerű felolvasását — túl kevésnek találjuk egy reprezentativ irodalmi esten. Mára! Sándort a polgárság, a nagypolgári rend Íróját kellőképpen tudjuk méltányolni. Róla csak any- nyit: szellemes, ötletekkel telített előadása „Az olvasás művészetéről“ nem képviselte a legelőnyösebben Márait — az irót. Bármely fejezet,

majdnem bármely könyvéből sokkal többet mutatott volna be. Kevesebb „non chalance^-ot vártunk volna tőle felolvasása kiválasztásánál- Be mit mondjunk Harsányi Zsolt felolvasásáról? Jól emlékezünk: Incze Sándor néhai jó való Színházi Élet ében olvastunk tőle és másoktól hasonló Írásokat. Csodálkozunk Har- sányin, vagy ő, mint régi kolozsvári,

S is négereknek nézett bennünket?!

Személyeket említettünk, mert másként lehetetlen lett volna elmondanunk a fentieket. Ám, elhiheti akárki, jámbor igyekezetünkben messze állunk a személyeskedéstől s az említettek helyébe jelöltjeink som voltak. 'De lel akartuk hívni a figyelmet, talán a jövőre való tekintettel, ezekre a zavaró mozzanatokra.

Mindössze: dixi et salvavi...

Vatfáisoh figyelmébe'

RWS. go'yós töltények igénylés»

ideje 6 nap múlva lejár. Ren deléseket eifo^ad a SCHUSTER EMIL-cég, Főtér 8. 01757

(luktivHásánaík. a termelés é* fogyasztás öStízhjiugbaiioza'laláHok, a termelési 'gak átállítási szükségének, a népéleiuiezesi t:i karmányozási cél óikat szolgáló lennel vények helyettesíthetőségének, 'kataszteri jő-, miéine k és ezzel kapcsolatosain a túlnépesedésnek

valamint a telepítési és erre a célra terület igénybevételi lehetőségük mégha tarozására.

Ezeket az adatokat a kormányzati hatóságok rendelkezésére bocsátjuk, begy alapját képezzék. háború utáni fölclbirtokpohtikánk- nak. A munkaterület, amelyet ez az ügyosztály felvállalt, rendkívül bonyolult es ültet jedt. Az eredmények az adatok «S-v/eotev- hői és összevetéséből tulajdonképpen csak a munka befejezésével mutatkozhatnak meg. de már ma is olyan értékes megállapításokra vezettek, amelyek az elmúlt 22 évben nagy buzgalommal felállított elméleteket és történelmi tén.y>kcnt leszögezett tényeket alapjaikban döntenek meg.

A gazdasági népnevelés jelentőségét egye- sülé lünk sohasem tévesztette szem elöl, mert tudatában volt annak s a nyugati é? főként északi államok nagyszerű példái bizonyították, hogy egy gazdasági fejlődés csak olyan államban valósítható meg, ahol a/ azzal foglalkozó népesség olyan műveltségi színvonalon áll és olyan szaktudással rendelkezik, hogy a tudomány megá'ilapitásait értékelni és saját hasznára fordítani tudja. Ezt a népnevelő munkát az összes többi ügyosztályok ég elsősorban azok szakképzett ‘tisztviselői szoros együttműködésével a szakoktatást és népmozgalmi, valamint a sajtó é« szakirodalmi ügyosztályok végezték. A munka eszközei a különböző tanfolyamok, az egyesület szaklapja: az .,Erdélyi Gazda", az ,,Erdélyi Gazda Naptár“ és a szakirodalmi munkák voltak. Ezt az EMGE vonalon végzett munkál szervesen egészítették kt az állatni szakoktatási intézmények (középfokú , aisófotku, téli gazdasági iskolák) téh gazdasági, legelőgazdasági, pásztorképző es háztartási tafolyasook egészítették ki.

1 Ezen eszközök közül kétségtelenül legeredményesebbnek mutatkozott az Erdélyi Gazda és a 2, illetve 3 hfeite6 EMGE té-U gazdasági tanfolyamok, A 32—60 oldal terjedelemben megjelenő és a kisgazda oivaso közönség Szellemi igényeinek és képességeinek megfelelő színvonalon szerkesztett szaklap ina már 35.000 példányban jelenik meg. ami szigorúan vett számítás ^lapján is legalább 100.000 olvasóhoz juttatja el irányító, tájékoztató és felvilágosító szakcikkeit. Az Erdélyi Gazda Naptár (folyó évben 376 oldal terjedelemben és 11.700 példányban olyan olvasmányt ad a gazdaközönség kezébe, ahol minden őt érdeklő kérdésre kimentő választ kap.

A téli gazdasági tanfolyamok 1936—37 telén indultak meg nagyobb számban. 2 hétre terjedő teljes napi elméleti és gyakorlati tananyag beosztással. A tanfolyami előadók névjegyzéke hü (tükrét adja annak « jelenségnek, amit többségi néppé való válásnak jelezhetünk, A megszállás alatti években nem jelentett nehézséget megfelelő számú és az ügy érdekében a munkát önzetlenül vállaló szakképzett előadótibor felsorakoztatása, mig az elmúlt 2 télen csak azoknak értékes szolgálataira számíthattunk akik állandó foglalkozásuk 'természeten^!, fogva rövid időre megpzakiithaittók s akik az aktiv munka mezejéről, koruknál fogva, visszavonulhattak Ezeket természetesen nehézséget nem ismerve egészítette ki az egyesület szak tisztviselői akara.

Az első éveikben 2 heti időtartammal megrendezett tanfolyamokat 3 hetes tanfolyamokká alakítottuk át s most minden kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy ez az egész napot igénybevető, tehát az elme leti és gyakorlati kérdéseket 3 heten keresztül, időinegszahitás nélkül felszínen tartó tanfolyamtípus a legegészségesebb és le« eredményesebb s ezért az elkövetkező évek l>en kizárólag ezt a rendszert fogjuk alkui mázni. A folyó évben 39 tanfolyamunkat 1472 gazda végezte eredménnyel í ezzel 1936 óta tíz EMGE tanfolyam©* végzett aranykalászom gazdák száma megközelíti a 10.000-et, Ez azt jelenti, hogy 10.000 olyan fiatul kisgazdánk van Erdélyben, flikiuél a gazdaság szakszerű irányi tilsához, szükséges ismeretek meg vannak s akikre további fejlesztést építeni lehet.

(Folytatása következik.)

NAGY MIKLÓS, EMGE ügyosztályvezető.

Gyilkos gépkocsivezető felett Ítélkeztek öu karestben. A román haditörvényszék öté\ kényszermunkára Ítélte Craescu Fiorea buk resti gépkocsivezetőt, mert féltékenység; ro hamában nadrágszijjal megfojtotta szeretője' Crivu Anastasia munkásnőt. Tette elkövetése után tintaceruzával a következő szavaka irt i áldozata combjára: „Jobban szeretlek ntt»!- hogy el tudnálak felejteni. Puiu."

Az Ellenzék vasárnapi számában megjelent I. számú közleményünkben az EMGE jelentőségével, a felszabadulás utáni első évben, kifejtett munkásságával és a szorvezetének alapját jelentő községi gazdakörök szerepével foglalkoztunk. Ezekkel kapcsolatosan egy- általános helyzetképet adtunk Erdély mezőgazdaságának mai állapotáról.

Szervezés

Az EMGE falusi gazdaköreinek száma 687, nyilvántartott taglétszámuk pedig 42.412 fő. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy Erdély magyarlakta és vegyes lakosságú községeinek túlnyomó többsége önálló gazdakörrel rendelkezik. Ezek a gazdakörök ö háborúéi őtbi potemkin gazdaköröktől lényegükben különböznek: mig előbbiek anyagilag bőségesen támogatott, de legtöbbször üres keretek voltak, utóbbiak a ieglevéke- nyebb, a termelés1 legreálisabb alapjait képező élettel teli lukrativ szervek. Eltekintve attól, liogv szervezetük komoly társadalmik tényező, a termelés fellendítésére irányuló mindennemű törekvéshez is m/inden eszközzel hozzá járulnak, közösen tárgyalják meg

If

A bécsi döntés folytán megüövekec'ett feladatkör a szervezeti központ átalakítását tette szükségessé. Az irányítás mta az elnökség és 2 főosztály hatáskörébe tartozik. A főosztályok ügyosztályokra oszlanak s ezék- nidk. munkáját szakosztályok egészítik ki. Az efl&o főosztályba tartoznak a statisztikai és birtokpolitikái, az állattenyésztési, a zöldmező, valamint a költségvetési és központi számviteli ügyosztályok, a központi kamarai osztály, az üzemtani éc számviteli, valamint gyógynövénytermelési óa értékesítési szakosztály. A második főosztályhoz tartoznak a szakoktatás és népmozgalmi, a sajtó és szákirodalmi ügyo-síztályok, az Erdélyi Gazda szerkesztőségével, valamint az áte'lános nyilvántartási és kartoték osztály, a növénytermesztési, ti mezőgazdasági gép- tani és az áliatértékesiítést beszervező ügyosztályok. Ennek a főosztálynak irányítása alatt állanak a gyümölcstermelési, szőlészetborászati szakosztályok, az EMGE központi felügyelősége ég a terményértékesítési és tájékoztató ügyosztály.

A vidéki hálózat 4 körzeti kirendeltségből, amely 8 megyei kirendeltséget foglal magába és 2 önálló megyei kirendeltségből, teliéit összesen 10 megyei kirendeltségből áll. Ezeknek munkaterülete felöleli az egész visszatért í'.szakerdély 11 megyéjét.

A központ és a vármegyei kirendeltségek mozgalmi életéiből ki kell ragadnunk egy pár olyan eseményt, mely élénken bizonyítja

Cikkünk bevezetőjében rámutattunk azokra ez adottságokra, melyek tevékenységünk kereteit megszabják és azokra a feladatokra, amelyeknek elvégzésére vállalkoztunk. Egyesületünk közel 100 éves múltjának legjellegzetesebb vonása, hogy mindig azon a munkaterületen tevékenykedett, ahol m a legnagyobb szükség volt. így a megszállás 22 éve alatt legfőbb célunk a földművelő magyar népesség megszervezése, egy ült art á »a és vagyoni helyzetének megmentése volt s minden erőfeszitést megtettünk annak érdekében.. hogy Erdély mezőgazdaságában a magyar mezőgazdaságé maradion a vezetés. Ma egy szinte ilyen nehéz feladatot kell megj- ofdanunk: egyszerre kell megoldanunk a

történelmi jóvátétel feladatai! és az uj európai termelési rendbe való bekapcsolódást. Tehát pótolni azt, amit 2 évtized alatt elvesztettünk és megteremteni szellemiekben és eszközben mindazt, ami nélkül a harctereken folyó küzdelmet a hátországban biztosíthatja.

Az erdélyi helyzet megítélésénél nem téveszthetjük szem elöl mezőgazdasági népességű mk anyagi helyzetét, mert hiszen társadalmunk az elmük 2 évtized alatt nemcsak

Ott.

kw. Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egy évi muislcáfa

(II. sz. közlemény.)

Irányaié szervek tevékenysége

Központi és megyei szervezet

a község ‘termeléepolkikáját, rajtuk keresztül történik a község vetőmag- és tényé®?» á 11 atellátáisia, kereteikben folyik a mezőgazdasági kultúra fejlesztésére irányuló szellemű tevékenység, ők látják cl tagjaikat olyan mezőgazdasági gépekkel, amelyeket, az egyén rossz kibasználhálósagi lehetőségek miatt Saját erejéből beszerezni nem aludna.

A gazdakörök munkássá gjínak megköny- nyifésére és még eredményesebbé tételére az 3941. év folyamán megyei gazdaválasztmányokat létesítettünk, melyek a gazdakörök és megyei kirendeltségünk között, mini közbeiktatott érdekképviselete szerv egyes szőkébb vidékek mezőgazdasági problémáit a megyei kirendeltség vezetősége elé tárják. Ezzel a gazdakörök és az EMGE kirendeltségek, illetve központ között ia kapcsolatot sikerült még szorosabbá tenni és a gazdakörök problémáit még közvetlenebbül a leg hi», vatottabb faluvezetők révén megismerni.

Gazdaköreink vezetői, rn:u: a közéletben legtöbb esetben, iskolaz*rl»n egyének, vezetőképző iskoláztatására szorultak Ezért az lilén régi gondolatunkat valósítottuk meg, amikor Háromszék vármegyében 2 gazdakén vezetőképző taufolyamof rendeztünk 8ó hallgatóval.

szervezetünk életképességét, do eşyben a legfelsőbb kormányzate hatóságok elismerését is. iMozgalmi életünk egyik legkiemelkedőbb eseménye volt az aug. 30-án megnyílt sepsiszentgyörgyi Mezőgazdasági és Háziipari Kiáiiliitás, sí nyiresi, meggyesfalvi és gernyeszegi gflzdanapok. Az elmúlt év fo- í lyamán Bárdossy László miniszterelnök, Kállay Miiklós miniszterelnök egy-egy ízben, br. Bánffy Dániel földia üvelésügyi miniszter pedig többizben meglátogatták Sközpon- tunikát és vidéki szervezeteinket s élénk érdeklődéssel kísérték egyesületünk munkáját.

Itt kell megemlékeznünk azokról a bensőséges kapcsolatokról, amelyek egyesületünket a földmű vtiLéáugyá! (kormányzat hivatalos szerveihez: a min&setériumhoz, a Földművelésügyi Minisztérium Erdélyi Kirendeltségéhez, a közel látásügyi minisztériumhoz, az Erdóiyrészi Gazdasági Tanácshoz, ai Mezőgazdasági Kamarákhoz, az Országos Magyar Gazdaságii Egylethez, az Erdélyi Szövetkezeteikhez és az erdészeti hatóságokhoz füzük. Magától értetődően a leg« bensőségesebb munkatársi viszony alakult ki egyesületünk és a kolozsvári Gazdasági Akadémia között, mert hiszen ez az intézmény hivatott elsősorban Erdély gazdasági vezetőinek utánpótlásáról gondoskodni. Ezzel a kapcsolattal tettük gyümölcsözővé fi mezőgazdasági tudományok elméletét és gyakorlatát összehangoló munkát.

proletarizálódott, hanem erőszakos eszközökkel egyre szegényebbé tétetett: a földreformmal a magyar földet Ja nemzeti) munkavédelemmel“, a magyar műhelyt, az aránytalan adólerbekkel pedig a megtakarított tokét vesztettük el. Mindezek következtében elsősorban meg kell erősítenünk a magyar exisztencúákat, a földbirtokreform és telepítési akció felülvizsgálásával, az erdélyi magyarság földhöz juttatásával, elsorvasztott szórványaink felerősítésével, a népfölöslegek arányos elosztásával s kuüturja- vainknak olyan elosztásával, amely egy képzett és saját lábán megállni tudó, erős, magyar gazdiatársadalmai teremt. Ebben a hatalmas épitőmunkában a gazdtömegekitek éppen úgy ki kell venni a részüket, mint az érdekvédelmüket ellátó és őket irányitó egyesületünknek.

Az egyes ügyosztályok munkájának számbavételét a statisztikai és birtokpolitikái ügyosztály ismertetésével kezdjük, mint amelyiknek munkája fi közeljövőre vonatkozóan alapvető adatokat kell szolgáltasson az összes többi ügyosztályok munkájához. Ezen ügyosztályunkon egyelőre adatgyűjtő munka folyik, különböző művelési ág-aite pro-