Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-09 / 128. szám

3HKEBD, 1912 junuis 9. C ** 11M fii- n t * LXIII, eviolyatm, 128- szám. te ie nute 2, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, L, ,jókai-n. 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: 5* ^Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23. ILIPITOITI: BIRTH« MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAI részvénytársaság Kolozsvár. Előfizetési árak m&gyedévre 8 P„ félévre 16 P.. egéaz évre 32 P Az örök Néha már majdnem sikoltásba csuklik a szavunk, amint mond­juk: lássatok meg! Vagyunk! Ilye­nek vagyunk! Ezt akarjuk! Pedig két kemény évtized alatt megtanul­tuk a halk szét — ami hat. A vihar lesodorta rólunk a caírangot s el­pusztította közülünk a gyengét. Me­zítelenül maradiunk az életünkkel, de megismertük a mezítelen életet. Az Igének lehervadt a virága s csak j az ereje maradt meg. A szörnyű igazságtalanság megtanított az igaz­ságra. Mélységbe zuhantunk és meg­pillanthattuk a magaságokat. Szi­lánkokra törtek és ezért szolgáltuk az egyetemeset. Egyek voltunk s ezért becsültük meg a legkisebb részt. Visszaszorítottak s ezért tud­tunk az élen haladni: egy igazabb világ felé. Igaz, hibáink s bűneink is voltak. Vannak. De ki veti reánk az első kö­vet? Kinek van bátorsága (vagy ar­cátlansága) elmondani, hogy különb nálunk, igazabb, bátrabb, eszmékért szenvedetíebb, tettekben gazda­gabb?! Mi sem mondjuk, hogy kü­lönbek vagyunk bárkinél s kiáltjuk & kiáltottuk: egyek vagyunk min­den magyarral, határokon s óceáno­kon innen s túl. De az élettől mi nem kaptunk vásáríiát. A m£ éle­tünk tartozik-követel rovatában tisz­ta tételek szerepelnek: vér és arany. Vesztettünk és nyertünk, de sohasem játszottunk hozamra és senki sem játszott velünk úgy. Az értékek ezért kristályosakká váltak és ezt a legnagyobb kincset: az értékek tisz­taságát s a tiszta értékeket ontottuk és ontjuk ajándékképpen minden testvérünk felé. Lám, bezárultak a Művészeti! He­tek és befejeződtek a könyvnapok. Mi a javát adtuk annak, amink van Mert értékelni tudjuk a művészetet és létünk alapja volt az irás. Aliit a- icsan. adtuk, szeretettel a nemzet iránt és hódolattal a szellem, előtt, j Úgy véltük és ehhez tartottuk ma- j yunkat, hogy a művészet a művé- ! szék, a könyv az irók dolga. Igyekez- í tünk megőrizni mindkettő fenségét j és méltóságát és meghajoltunk | mindkettő előtt. Ügy nek, nemzeti | ügy-nek tekintettük mindkét ese- : ményt, de mondottunk véleményt is j — rosszaló véleményt is — mert j ügy-ről volt szó. Egiyket sem akar- 1 luk népvlgaiommá tenni s az alko- ; lókat óvtuk a sátoroonyváiól. És mert szeretjük az egyszerűséget — egyszerűek maradtunk a pompa kö­zepette is. Aki élesen figyelt, az lát­hatta mindenütt Erdély erejét s méltóságát. így a politikai közületünk is — az Erdélyi Párt — amelyet nem tudunk s nem akarunk „csak“ politikai párt­nak tekinteni. Mert a párt elsősor­ban hordozója szellemiségünknek, amelynek első bimbóit irók s művé­szek fakasztották. S ezt tudják a művészek, az írók, a politikusok s tudja Erdély magyarsága. Ezért va­gyunk egyek s oszthatatlanok. Ezért nagy erők a mi halk erőink. De az egész magyarság erői ezek. Nálunk ja betű, a kimondott szó; cselekedet, óvatosan bánunk vele s vigyázunk. Be leírjuk és kimondjuk — egyete­mes és örökkévaló felelősséggel. Nem jáluzunk kisded játékokat és az öncélt mindig alárendeljük a kö­zösségnek, Ezért törhetetlenek az er­kölcsi parancsok a mi számunkra. És megbecsüljük a. realitásokat. Megtanultuk az anyag kérleiheiet- len törvényeit. Megismertük a ke­nyér erejét s a munka mindenható­ságát. A tett, az igaz tett az, amit midének fölé emelünk s nem te­szünk különbséget tett és tett között csak a minőség szempontjábóL A női számunkra tett a türelem éppen úgy, mint a hajrás cselekedet, a jó ügy érdekében leirt betű, vagy ki­mondott szó, a magatartás éppen, agy, mint a hirdetett program. Az EMSrE vasárnap Marosvásárhelyt közgyűlést tart és ott is Erdély fog jelentkezni, fényes és méltó körül­mények között és férfiak előtt. Nem mondunk frázisokat, hanem beszá­molunk arról, miképpen sáfárkod­tunk eddig s elmondjuk, mit kívá­nunk tenni a jövendőben. Komoly lesz ez a tanácskozás, méltó Őseink­hez, kik „lóháton“ tették ugyanazt. Lám csupa rész az, amit említet­tünk. Az élet különböző részei. De ha egybevetjük, ime megjelenik Er­dély — az örök Erdély. Ami szintén csak rész — része a magyarságnak. De csak töretlen részekből tevődhet össze az egész s aki a rész értéke előtt meg nem hajol, az nem szolgál­hatja az egészet. Mindéit politikai és katonai fcérdésf részletesen megvitatott Hitler és Kállay Mitlés miniszferelnik Ünnepélyesen fogadták Budapesten a német főhaőiszálláspó! jókedvűen vissza érkezd miniszterelnököt BUDAPEST, junius 9. (MTI.) KáUay Miklós miniszterelnök es külügyminiszter hétfőn délután 5 óra 40 perckor visszar érkezett Budapestre a Führer főhadiszál­lás ári tett látogatásáról. A Keleté pályaudvart és a pályaudvar előtti teret a minis zi erei nők visszaérkezé­se alkalmából ünnepélyesen feldíszítették- A pályaudvar előtti téren hatalmas ma­gyar nemzeliszinü és német harogkeresz- tes zászlók lengtek. A pályaudvar foga­dási csarnokét német és magyar színék, örökzöld növények díszítették. A pálya­udvar előtti téren öt óra után díszbe öl­tözött lovasrendőrök vontak kordon majd rendőr és levente diszszáztíd vonult fel leventézenekarrcd. Öt óra körül gyü­lekezni kezdtek az előkelőségek. Meg je­lűt Reményi-Schneller Lajos pénzügymi­niszter, vitéz Bavtha Károly honvédelmi miniszter, Radocsai/ László igazságügy- miniszter, Biínffy Dániái báró földműve­lésügyi miniszter, Antal István- nemzet- védelmi propagandaminiszter, vitéz Lu­kács Béla tárcanélküli miniszter, megje­lent még Szombathelyi Ferenc vezérezre­des, a honvéd vezérkar főnöke, Tomcsá~ nyi Vilmos Pál, Kárpátéi ja kormányzói biztosa és számos előkelőség. Német részről megjelent a miniszterelnök fogad­tatásán a budapesti német követség több tagja, élükön Werkmeister követségi ta­nácsos ügyvivővel. Keresztes-Fischér Fe­renc belügyminiszter és Zsindely Ferenc min i szí ere In a kségi államit t k ár K e l enf ö l­dön Szállt fel a miniszterelnök kill önvo­natára és együtt érkezett a miniszterel­nökkel. Pontosan- öt óra 40 perckor gördült be} a K el elv pályaudvarra KáUayr minisz­terelnök külön vonat a. A külön vonaton érkezett ft miniszterelnökkel von Jagow budapesti német, követ, Sztójay Döme berlini magyar követ, Pappenheim ezre­des budapesti német katonai attasé, va­lamint Vörös János vezérőrnagy, Szent' rniklós-y Andor követségi tanácsos, a külügyminisztérium- politikai oszt dívának vehetője, Szegedi-Ma szák Aladár követ­ségi tanácsos és KáUay Kristóf követségi attasé. Î KáUay Miklós miniszterelnök moser lyogtxi, frissén, ruganyoson- szállt le a vo­natról. odasietett Lukács Béla miniszter­hez. Werkmeister ügyvivőhöz és bfrezi- házi Bárczy István államtitkárhoz és me­legen kezetrázott velük, utána Jagoiv kö­vet szintén mosolyogva kezettrázoff az elő­kelőségekkel. Ezután KáUay Miklós a fo­gadási csarnokba lépett és kezétfogott a megjelentekkel, majd kilépeti a pályaud­var előtti térre. A zenekar rázendített a Himnuszra, melynek hangjai mellett a miniszterelnök ellepett a kivonult rtjndőr és levente diszszázad arcvonala előtt. A zenekar ezután a német himnuszokat ját­szotta, amelyek hangjait a miniszterel­nök és az előkelőségek feszes vgyázzban hallgatták. A himnuszok éjhangzása után a tömég lelkes éljenzésbe kezdett és ez akkor sem szűnt, amikor a miniszterel­nök gépkocsiba szállt. A lelkes éljenzés hangjai végigkísérték a miniszterelnököt, amerre gépkocsija elhaladt és KáUay Miklós mosolyogva intett a gépkocsiból a lélkejsen éljenző tömegnek. Berlin hivatalos közlése a magyar miniszterelnök látogatásáról BERLIN, junius 9. (MTI.) A déli és délutáni német lapok első olda Ion, nagybetűs címek alatt jelenük Kállay Miklós miniszterelnök láto­gatását Hitler vezérnél és ismertetik a hivatalos közlemény szövegét. Több lap fényképeket is közöl a látogatásról. A Wilhelmstrassen a látogatással kapcsolatban még a következő rész­leteket közölték: Kállay Miklós miniszterelnök szombaton a koradélelőtti órákban érkezett a Führer főhadiszállására. A közeli kis állomáson Ribfeentrcp birodalmi külügyminiszter fogadta a magyar miniszterelnököt és kísé­retét. A főhadiszálláson Hitler vezér és kancellár üdvözölte a magyar urakat, majd azonnal hosszabb politikai mgbeszélés kezdődött. Ezen a megbeszélésen a Führeren és Kállay miniszterelnökön kívül csupán Rib bentrop birodalmi külügyminiszter vett részt. Ezt a megbeszélést kato­nai megbeszélés követte^ amelyen az előbbieken kívül Keitel tábornagy, Jodl tábornok és Pappenheim ezredes, budapesti német katonai attasé, vitéz Vörös és vitéz Homlok vezérőrnagyok vettek részt. A megbeszélései után Ríbbentrop szükkörü villásreygslin látta ven­dégül a magyar urakat: A délután folyamán a vendégek pompás időben megtekintették a főhadiszállást és nagyobb sétát tettek. Este ismét szük­körü vacsora volt a Führemél, majd a magyar miniszterelnök és kisére te továbbutazóit Ríbbentrop birodalmi küliigymiiszter meglátogatására. Vasárnap délelőtt Ribbenlrop külügyminiszternél volt hosszabb megbeszélés időszerű politikai kérdésekről. Bélben a birodalmi külügy­miniszter szükkörü ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Káí- lay miniszterelnök és kísérete vasárnap a kora délutáni órákban ismét visszautazott Budapestre. Â megbeszélésekről, amelyek — mint a hivatalos közlemény is ki­emeli — a hagyományos magyar—német barátság és fegyverközösség szellemében folyt le, közelebbi részleteket nem közöltek. A Wilhelm strasse szószólója mindamellett hangsúlyozta, hogy valamennyi idősze­rű politikai és katonai kérdést részletesen megvitattak. Valószínű — tét te hozzá — hogy szóba került az északametfíkai Egyesült-Államoknak a délkeleteurópai államokhoz intézett hadüzenete is, amelynek azonban, mint az érdekelt államok sajtója is mutatja, nem tulajdonítanak na­gyobb jelentőséget és csupán Roosevelt újabb mesterkedésének minősitik Német politikai körökben hangsúlyozzák, hogy Kállay minfiszt er el­nök látogatása nem jelent újabb mozzanatot, csupán ismételt megerősí­tése a kipróbált magyar—-német együttműködésnek és fegyverbarátság- nak, amely a bolsevizmus elleni közös küzdelemben még erősebben kite jezésre jut. Ä német sajté a látogatás jelentéségéról BERLIN, junius 9. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnöknek a Führernél tett látogatásá­val kapcsolatban a Berliner Börsen-Zeitung egyebek között ezeket írja: A sorsközösség, amelyben a németek és,magyarok szorosabban egyesiive érzik magú kát, mint eddig bármikor, Kállay Miklós miniszterelnöknek a Führernél tett látogatásában talált jelképes kjícjezésne. A látogatás gyakorlati jelentősége az európai felszabadító harc- tan és az európai felépítő munkában világosan kiolvasható a hivatalos közleményből. A Deutsche Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy Délkelet-Európa nemzetei közül azok,

Next

/
Thumbnails
Contents