Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-30 / 145. szám

1 »*X Í«faS*s ML CLI[.EÄSilSlÜ »H Safé^iJéic szőrványmagyaijaí országos pélJaadásí feMek fajivédő, iobbeilermeiő, nemzeíeé orosiio munkájúbbal $njévijéL fDsayymságának ünnepi gaz«lanagygyü!ése Somkeféke» munkálatokat jntá.ry«»í&ís vállal l&rímzi & Co. Zápolya-ötea 8 »iám é* Sfcfctttejryftáí- ţitca 1. elém (Sttók^ötcraaxd*.) i SOMKERÉK, junius 30. (Az Ellenzik ki­küldött munkatársatok) A sajóvölgyi «ţor” ványmagyarság felemelkedésének. útját a somkereki EMGE gazdakör példás munkája nyitotta meg. Az 1936-ban alakult gazdakör rövid hat év «alatt már két tanfolyamat hali“ gatott s a korszerű gazdálkodásnak olyan komoly alapjait vetette meg, hogy azt egész hatóra szemlélteit ően bizonyítja. Ismét iga­zolódott a régi igazság, hogy a földművelő tudása még az időjárás viszontaigságaivai is megbirkózik. Mialatt a szomszédos falvak határain mély nyomokat hagyott a, fagy, vagy a sok eső, azalatt Somkerék szántóföl“ dei és rétéi majdnem olyanok,- mint egy virágos kert. Ez a haladó falu rendezte meg vasárnap immár második gazdanapját, ame­lyen a cegötelki, felőri, fel laki, sajóudv<tr~ helyi, magyarbarátéi, szeszármai, sajószenl- andrási és a szomszédos szász gazwák élted lakott falvak gaüzdcd'örei, illetve népei is igen szép számban képviseltették, magukat. Reggel 9 órakor zászlók alatt, élükön a cegötelki gazdák fúvószenekaréval, katonás négyes sorokban vonultak fel az ősrégi rrf. templomhoz a gazdakörök, ahol dr. Gyenge György, a nagysajói re!', egyházmegye espe­rese hirdette az igét. — Aki az eke szarvát fogja és hátranéz, az nem méltó Isten országához — mondotta és a 600 éves templom padsoraiban szoron­gó ünneplő közönség nyálttekintetü, Istenhez hálaadással forduló gazdái az elvégzett munka boldogító érzésével hallgatták az Igét, moly Isten előtt is igazolta érdemes­ségüket. km eigész Scornyélc felvonali a a a gyűlésre lemplomozág után a gazdaközönsés az állami népiskola udvarára vonult, Mioi Biró Péter kisgazda, a somkereki gazdakör veze­tőjének elnökletével megkezdődött a gazda“ körök ülése. Erre az alkalomra Kolozsvár­ról ott voltak Márkrssy Béla dr. és. Tóth Ti" bor dr.. gazd. akad. r. tanár, Demeter Béla, EMGE osztály vezető, az Erdélyi Gazda szer­kesztője, báró Aczél Ede és Pauli Kamill, a kolozsmegyei EMGE_kiirendeltség vezetője. Dósról: gróf Bethlen Béla főispán, Antal Dániel ,t. b. EMGE igazgató, a kirendeltség vezeíője, Vékás József dr., Szilágyi Ferenc, országgyűlési képviselő, BorócZy Márta, szo­ciális előadónő és Csákány Miklós b. kireu” deltségvezető. BetlenbőJ: Szappanos Miklós dr. főszolgabíró, ősz Gyula dr. állatorvos és Harmatit János dr. m. kir. gazdasági fel­ügyelő. Székről: Mihály Károly Vef. lelkész, gazdakörj elnök. Szilkerékről: Schilling Ru~ dolj. Kuckóról: Hatfdudy Ernő. Sajóndvar" helyről: Kcse Attila, Fodor Vilmos, Fehde Albert, Desbordes Ernő. Csicsókereszturrői: 7 orma Miklós. Sajószentandrásról : Fejér nry Károly országgyűlési képviselő Bódy György ref. lelkész, Fekete Getö ny. ref. lelkész. Magyarberétéről: Mágncr Sándor ref. lelkész, Tyukódy Alajos Somberekről: Gyenge György dr. esperes, Galgóczy Pál őr­nagy, Hoffmann Gáspár főjegyző és még sokan mások. Bíró Péter gazdaköri elnök meleg hangon üdvözölte a gyűlés résztvevőit s a vendége­geket, a megye főispánját, az akadémiai ta­nárokat, Demeter Bélát, Somkorék szülöttjét, s közvetlen szavakkal köszöntötte Antal Dá~ niejt, akii; az EMGE vásárhelyi közgyűlése t, b. igazgatónak nevezett ki, majd sajná­lattal jelentett© be, hogy Teleki. Béla gr., az EMGE országos elnöke más fontos elfoglalt­ság miatt a gyűlésen nem tudott megjelenni. Az egybe gyűlt gazdaközönség hosszasan élje­nezte gr. Teleki Bélát. — Mindnyájan tudjuk, — mondotta töb­bek közötti a gazdakör elnöke — hogy mi­lyen erőt és értéket jelent a nemzet száma” ar, ha a magyar gazda — függetlenül attól, hogy ki hány holdon gazdálkodik — egy­másnak testvéri jobbot nyújt, s vállvetve teremti meg fejlődésének lehetőségeit. Mi nyugodtan elmondhatjuk, hogy rövid hat év alatt, amióta faiunkban gazdakör dolgozik, átalakult egész gazdálkodási rendszerünk s a tanulássá] jobb életlehetőségeket vívtunk ki magunknak. Most az a feladatunk, hogy ezt a munkát kiszélesítsük, teljessé tegyük. A mai nap újabb tanujele annak, hogy még rengeteg a megoldásra váró feladat, ezeket teljes egyetértésijén kívánjuk megoldani. MériásSy Béla dr. akadémiai tanár, az EMGE elnökségének üdvözletét tolmácsolta és behatóan tárgyalta a korszerű gazdálko­dásnak azokat a fettételeit, amelyekkel Er­dély magyar gazdanépe meg tud felelni az egyetemes nemzetgazdasági követelmények­nek. Különösen hangsúlyozta az együvétar- tozásuak időben és kérdésben való helyit" állásnak a fontosságát. Elismeréssel emléke­zett meg Biró Péter ritka kitüntetéséről1, mit kiváló állattenyésztő érdemeiért kapott. — A gazda egy pillanatig s-e felejtse el, hogy éppen olyan katona, mint aki a harc- mezőkön küzd és éppen olyan fegyelemmel, felelősséggel keM harcolnia a «termelési csa­tában, mintha a háború sor&a őrajta for­dulna meg. Az Igazi haialiság egy a maradéktalan sor szállal« ssal Demeter Béla beszédében ezeket mondotta: — Alig egy órája érkeztem e gyönyörű sajómenti faluba, máris megismerhettem « nép küszködő életét. Egy darab fekete ke­nyér jutott a kezembe. Az egyik háziasz” szony magyarázta meg, hogy sokan ilyen kenyérrel táplálkoznak, Ez a darab kenyér örök magyar történelmi tanulságra figyel­meztet: nemzeti mi coliunkat, magyarságun­kat és hazafiaskodásunkai sohasem a jólét­ben és nyugodt békeeaalendőkhen, hanem mindig csak nehéz órákban, és súlyos, vészr terhes időkben lehet és kell megmutatnunk:. Akkor, amikor a hazaszeretetei, az áldoz;: készségét, ha keik fekete kenyerén ás min­dig emeli iővél, büszke és határozol! lelki­töréseket és megtorpanásokat nem ismerő clszántsággl fejezzük ki. Mert az igazi haza- fiság mindig egy a maradéktakm Sors válla­lással. — A magyar föld népe jól ismeri mai helyzetének összes tennivalóit. így tudja azt is, hogy létküzdelemben vesz részt és ha élni akar, győzelmét igényeinek lényeges apasztásáva) képes egyedül kivívni. — A ina kötelességeire csak a mult pél­dái taníthatnak. De ne menjünk messzire, hiszen ennek a községnek a történelméből is elég erőt meríthetünk a harchoz, szinte fel sem lehetne sorolni, vajon hányszor sújtott végig rajta a történelem kegyetlen ostora a bitárdalá&tó] Bá*ta hadainak, szörnyű pusz­tításai. 1661“ig tisztán magyar lakosai van­nak, de ekkor a török és talár e községet: is teljesen felégette, kipusztitof la cs rab­ságra hurcolta lakóit. És isme, mcg’S ma­gyar falu Somkerék, mégis maradtak belőlük, mert a magyar gyökeret nem lehet elpusztí­tani s isméi dúsan kihajtott. Kell~e minél ékesebb bizonyítás erra. hegy .valóban kü­lönleges tulajdonságokkal ruháztaiott fel az a nép, mely tíz évszázad alatt annyi meg­próbáltatás és veszély közepette is megtar- i tóttá azt a földe*, ahol ősei először talállak ; maguknak szállást s ahova a vadon helyére J oz egyetemes müvekség egyik legszebb ab* j kotáaát, Magyarországot varázsolták. Ez az, j amil történelmi hivatásnak és rendeltetésnek j neveznek s ez az, ami megadja teljes bizton­ságtudatunkat a szebb és boldogabb magyar jövendőre. Demeter Béla a továbbiakban részletesen foglalkozott az erdélyi falu problémáival', az EMGE nemzetépitő szerepével, a törté­nelmi jóvátétel gyakorlati szempontjaival, amit csak a társadalom és a kormányzat összhaugzatos együttműködése biztosíthat. A magyar falu sorsa -azonban müvek.ség kér­dése. Aki tanul, az rájön arra, hogy ezzel eddig ismeretien gazdasági forrásokat nyit' hat meg. Ezzel pedig az általános fejlődés kapujába érkezik. A nagy lelkesedéssel ioga- doiDt előadás után Atzél Ede báró beszélt: — A modem gazdálkodás eszközei egyre nagyobb tért hódítanak — mondotta, — A haladás sokszor teremt ellentéteké«1 apak ós fiuk «között. A fáu szeret előresietni, a ma­radibb felfogású apa megfogja a kabátját és visszahúzza. Közben nem veszik észre, hogy együttesen és egyenletesen mégiscsak előre­haladnak. Ősz Gyula dr. ál'M'Orvos a mételykórról tartott értékes előadást, Paul Kamill magyar és német- nyelven, lelkes szavakkal köszön.” töt te a gyűlésen megjelent szász gazdákat«, dr. Tóth Tibor rendkívül, figyelemreméltó és tanulságos előadást tartott a takarmányozás kérdéséről, különös tekintettel a mai sajátos vi szonyok ra, Baranyay Ferenc somkereki kisgazda el­mondott;’. hogy a falu gazdaköre 1936"ban alakult 27 taggal. Ma viszont több mint száz tagja van, ,,Kicsiny számmal ‘indultunk mondotta —, de tudtuk azt, hogy a tömeg és a szám c&ak úgy ér valamit, hu beülő er kölest tőkéje vau.1" 1928-ban megrendezték •első gazdasági tanfolyamukat. Amit tanúi lak. meg is valósították, mindnyájan haladó gazdák lettek. Ma már két vetőgépjük, egy szelektoruk, egy iáncboronájuk és egy bt kapájuk van. Minden héten gsztlagyüle t tartanak, ahol közösen beszelik meg tenni­valóikat. A télen újabb tanfolyamuk volt. Most gazdakör] székházat akarnak ép déri. amelyben a szövetkezetek is helyet kapná" nak. Ezután a gazdaköri elnökök jelentése' hangzottak el. Szőts József Ccgőielke, Szá=z Sándor Felőr, Kocsis János Sajóudvarli« ly. Fekete Gerő Sajós-zentandrás és Mágncr Sándor Magyaraberéte. Az utóbbi beszámol“ volt a legérdekesebb. Elmondotta, hogy u- falu csuk most, a téli EMGE tanfolyam ha­tása alatt hagyott fel a ftekékkel és vúsá roJt egyszerre 14 vasekét. \.<*tőgépet is kap­tak az EMGEtttők de eddig csak ő mag i használta, mert a nép meg akarja várni, hogy milyen le3Z a gépvetés után a termés. Kél raaaMjyai szórvány legújabb bekapcsulédása Ke-se Attila lendületes beszédben száméit be az EMGE vásárhelyi nagygyűléséről. Ezen a gyűlésen. — mondotta — mint a magyar kép viselőházban, úgy tárgyalták Erdély leg­nagyobb kérdéseit. Majd megindult hangon jelenhette be, hogy két teljesen elhagyott magyar szórvány, Feilak és Szeszárma, hosszú esztendők utón a mai nappal kapcsolódik be isméi a magyar életbe, amennyiben, a szomszédos magyar községek gazdaköreihez csatlakoztak.- Kérte a hatóságokat, hogy különleges figyelemmel legyenek az ilyen szórványok iránt. Végül emlékeztetett arra, hogy az. EMGE minden­ben a gazdaérdekek, szószólója * ezen nagy­szerű közösségi munkán át jut el Erdély magyar népe a nemzet közösségeitek méltó 'irányító helyére. Kese Attila felhívást intézett a .jelenlévők­höz, hogy minél többen adják gyermekeiket a Bethlen Béla gróf főispán által kezdemé­nyezett és beszervezett nyaraltaiási akcióra. mely két teljes hónapig-tart $ ;i volt trianoni országrészek magyar népe fogadja őket test­véri szeretetébe. Szappanos Miklós dr., bethleni fő«Z0Jga- Liró röv'd beszédben .tolmácsolta .i jár a*, üdvözletét s köszöntötte az EMGE~t, mely oly értékes munkát végez s jelezte, hogy « hatóságok mindenben segittk ezt a fa Iáén it «V munkát. Szilágyi Ferenc országgyűlési képviselő beszélt ezután. A harctéren küzdő honvéd­ségről beszélt1 és annak példaadó önfeláldo­zására hívta fel a belső íronton harcoló tár­sadalom figyelmét. Ez a belső fegyelem, tű", relém és rend biztosítéka — mondotta lel­kes tetszés közben •—, hogy 1913 nem fog többé megismétlődni. Biró Péter rövid néhány szóval az ülést, bezárta. Délután háziipari kiállítás volt az iskola termeiben uttána álTatkiáll-icás. KOLOZSV ÁR. junius 30. (Az Ellenzék munkatársától.) Hétfőn a déli órákban a sé­tatérre hívták ki a mentőket'. Az egyik pá­don roagábaroskadva. áléiban, félig, eszmé­letlenül ült Krausz László, Kálvin-nfci 13. szám alatt lakó 46 éves könyvelő. A kihívott mentőorvosok megállapították, hogy Krausz László öngyilkosság] szándékból 26 k«* ndro” na! tablettát vett be, A mentők tzonnol be­szállították a mentőállomásra, gyomormosás! alkalmaztak, majd bevitték a belgyógyászai» klinikára. A 46 éves könyvelő öngyilkosság« kísérletének oka ismeretlen, esik annyit dl lapítottak meg, hogy annakidején Romániá­ból menekült, $ nem tudott elhelyezkedni. Kz első orvosi segélynyújtás után, ha álla­pota még mindig súlyos is, de remény e an. élethenm ara dósához, Astíe ti István miniszter is részi itáesadaimi egyesületek munkaközösségének gyűlés én KASSA, junius, 30. (MTI.) A társadal­mi egyesületek munkaközösségiének meg­hívására vasárnap Antal István dr. nem.- zetvédölmi propagandaminiszter Kassára utazóit abból a célból, hogy a munkakö­zösség első teljes ülésén tájékoztatá&t ad­jon az időszerű magyar kérdésekről' és megvilágítsa az államkormányzatnak a há­ború vezetésével összefüggő célkitűzéseit és a megoldandó feladatokat. A társadalmi egyesületek munkaközös­ségének közgyűlésén hosszabb ireszédben ismertette a háborús helyzetet, az ország Személyes bevásárlással sikerüli SoíingeaLeti egy nagyobb létei finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és így azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit is kielégíthetem. KBN MÁTYÁS HA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca i. védelmi erőfeszítéseit, a hábo-ruval össze függő nemzefcvédeími problémákat, vala­mint azokat a belső társadalmi, gazdasá­gi, szociális cs nemzetiségi kérdéseket és feladatokat, amelyekre az ülés felszólalói felhívták figyelmét. Aulai István dr, beszéde uíán Kassa város nevében báró Schell Péter főispán, az egyetemközi munkaközösség elnöke meleg szavakkal köszönte meg a miaiszr- ter felszólalását és az elébetárt kérdések­re adott fel világosi táso kát:. Munkanap lesz <i zsidóknak a szombat Bern­ből jelentik: A Német Távirai Iroda közli: ! United Press jeruzsálemi jelentése szerint a rabbik főtanácsa, tekintettel a súlyos hely zetre, kijelentette, hogy megváltoztatja a tal- mudi törvényt és a szombatot munkaaappá': nyilvánítja. A tanács arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy alá kell rendelni a hagyomá­nyokat az országot fenyegető súlyos veszede j lemnek. w az ui gyors «* gepsro irí/cg €!7££tíé/¥€Zítt gyors éS gépiré szakiskolájában. ianíolyam { üli a<3 í«én kezdődik FOLBERT ÉVA, Államvizsga. Beiratkozni naponta d. e. 11—1-ig és d. iu 3—9-ig. v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents