Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-30 / 145. szám

II £LLEN2t:* RSI " lká wc ház é* örili iuüuss szenzációs sitt ah holnap, szerda este van a bemutatója. Mimmy Blanche Müitimy és Teddy Blanc BucLpe.t legdivatosibb dizőze. Európa legjobb táncos párja. A zongoránál Cárdos Pali, Kolozsvár kedvence. !! Vitamin bár !2 Blkoholnrnfes kii'ön e- 935 it ltok, btwék, fagyla’to/, crciaií. !! Vasárnap ét ünnepnapokon táncot fagvlalt délután !! KOLOZSVÁR, junius 30. Lupescunénak, Ka­roly román exkirály barátnőjének Kanadában bekövetkezett váratlan haláláról mindössze né­hány rövid sorban számolt be a világsajtó. A ■aborus események kellős közepén nincs ele­gendő hely arra, hogy a volt román uralkodó végzetes szerelmének minden romantikus és drámai részletet megismerhesse az olvasókö­zönség. A felszabadult Erdélyben érthető fel­tűnést kellett a hir. Kisebbségi sorsunkban fe­szült érdeklődéssel figyeltük a román politikai élet fejleményeit és igy közvetve nagyon jót úidtuk, hogy a sokszor késhegyig menő romén polit kai küzdelmek hátterében Lupescuné sze­mélye áll, aki miatt a volt román király az egész román közvéleményt kihívta maga ellen. Ebből a szemszögből nézve érdemes vissza- piRan+ani a román politikaii élet eseményeire. Kiérezhető, hogy a volt román király sors­döntő elhatározásainál Lupescuné játszotta a főszerepei és ebben a veszélyes játékban az egykori uralkodó a legkegvetlenebbül szembe­szállóit mindazokkal, akik végzetes szerelmét ellenezték. Szp Kiűzik a trónörököst Károly volt román király fiatal eveiben volt még egy különös szerelem. A világháború alatt, iS17-ben morganatikus házasságot kötött Odesszában Lambrino Zizivel, egy vöröshaju szépséggel. Mikor ez a házasság kiderült, Ká­rolyt kényszeritették, hogy szakítson szerelmé­vel. Röviddel rá megházasodott és a román politikai élet vezetői azt remélték, hogy a sze­relem nem okoz újabb bonyodalmakat a trón- ntódlásban. Csakhamar kiderült azonban, hogy a hevesvérű trónörökös a házasságban sem találta meg a nyugalmat. Uj és még forróbb szerelemre gyulladt Lunescu vezérkari őrnagy zsidó származású, feltűnő szépségű felesége iránt, aki a hazárd üzleteiről hires Wieder nagwál'a’Vozó leánva volt. Károly Ljc?°s- cunét elválasztotta fériétő' és a viszony csak­hamar köztudomású lett. Románia kormányzá­sát ehben az időben a Bratienu-dmasztia irá­nyította. Bratianuék súlyos veszedelmet lát­tak ebben az újabb szerelemben, de ezúttal limba követelték a szakítást a trónörököstől Káro’v haitúatarian maradt és olyan élesen szemhetordrdt a Bratianuék vezetése alatt álló liberale r.ArUal hogy Bartianuék a Uherá’is párt évtizedeken át megalaoozott hatalmának t.elíes m ee semmi sírásét féltették akkor, ha a súlyos tmtep Ferdmánd király halála után a trónörökös veszi át a kormányzást.. Rrkánvszerítetfék tehát Ferdlrtárdot hogy fopacPa el a trónöröklés megváltoztatásáról szó’é törvényjavaslatot. A törvény értelmé­ben Károly lemondott minden uralkodói jo­gáról, a trónöröklést fiiára ruházta át és arra is kö- íelezeriséget vállalt, bogy nem tér vissza Ro­mániába. A száműzetés első éve! Az egykori trónörökös Lupescunéval együtt ment az első száműzetésbe. Mindössze néhány bizalmas hive követte. Távozásával azonban nem szűntek meg a személye körül keletkezett harcok Romániában még jobban kiéleződtek a polit’kai harcok. A román parlament két leg­nagyobb ellenzéki pârtia, a Mf-halache vezeté­se alatt álló oarasztpárt és a Maniu Gyula el- nök’ete alatti nemzeti* párt egyesültek, hogy megbuktathassák a liberális uralmat. A nem- zeti-nerasztpárt kezében kitűnő propaganda- eszköz volt a trónörökös száműzetése. Kortes- hadiáratok során valóságos legendás hőst csi­náltak a száműzetésben élő Károlyról és ezzel előveszi* ették a talajt a liberális rezsim meg­buktatására Man-nGr arra számítottak, hogy jfero'y mindem feltételt elfogad, csakhogy trón­ra juUi&£íö% Közben bekövetkezett Ferdinand király halála, amikor a liberális kormány még azt sem engedte meg a volt trónörökösnek, hogy édesapja temetésén résztvehessen. Ez még jobban elősegítette az ellenzéki propagan­dát és a román tömegek legnagyobb részének rokonszenvét Károly mellé hangolta. A régeus- tanács alatt az egyesült ellenzéki pártok vé- gülis kivívták azt, hogy a hatalom Maniu Gyu­la kezébe került és igy a látszat szerint elhá­rullak az akadályok Károly trónralépése elől. Puccsszerű hazatérés Megkezdődtek a tárgyalások a Parisban élő volt trónörökös és a Maniu-kormány között. (Károlyt közben Angliából ,,eltanácsolták", mert a liberális kormány többizben szóvá tette angliai propaganda tevékenységét.) Maniu Gyula — aki kétségkívül a román politikai élet legtisztább egyénisége volt — azt köve­telte, hogy a trónörökös szakítson Lupescuné- val, állítsa helyre házassági életközösségét, ko­ronáztassa meg magát Gyulafehérváron és te­gyen esküt a román alkotmányra. Mielőtt a tárgyalások befejeződtek volna, Károly vakme­rő lépésre határozta el magát. Befejezett té­nyek elé akarta állítani a Mainu-kormányt. Re­pülőgépen Romániába indult és elutazásáról Mania — a hirtlyfegelfres erede ttebb . ellensége lesz A román közvélemény az első percek iz­galmai után örömmel fogadta az eseményeket, hiszen a néphangulatot Maniuék már régen előkészítettek. Úgy látszott, hogy a hatalom hosszú eveken keresztül Maniu pártjának ke­zében marad. Máj az első hónapokban kiderült azonban, hogy Károly nem hajlandó Maniu mellett a báb-király szerepét játszani. Az el­lentétek ott kezdődtek, hogy a visszatért ural­kodó a leghatározottabban megtagadta Maniu- nak a koronázásra vonakozó kívánságát. Csak­hamar köztudomású lett, hogy ismét Lupescu­né áll az események hátterében. A király visz- szahexzatta Parisból barátnőjét és a bukaresti királyi palota közelében rendezett be számára fényűző lakást. Maniu egyre hevesebben har­colt az ellen az irányzat ellen, ameiy a tény­leges hatalmat a Lupescuné környezetéből álló kamarilla kezébe akarta játszani. Ezekben a napokban még agy nézett ki a helyzet, hogy a liberális párt teljesen szétmorzsoiódik, ha Maniu enged a királynak. Tisztában voltak es­LUPESCUNÉ REGÉNYE A volt román exkirály szereimének kulisszatitkai csak környezetének feltétlenül megbízható hí­vei, valamint azok a katonai vezetők tudtak, kikre minden körülmények között számíthatott. Ezek a vezetők értesítették azután Maniut a száműzött trónörökös hazaindulásáról. A ko­lozsvári román repülőtiszteknek jelentős sze­repe volt ebben a puccsban. Innen küldtek re-*, pülőgépeket a visszatérő volt trónörökös elé. Károly gépe közben kényszerleszállást vég­zett és egy kolozsvári román repülőkapitány szállította a szamosfalvi repülőtérre, ahol a puccsra készülő trónörököst a repülőezred már mint királyt üdvözölte. Maniunak számolnia kellett azzal, hogy vagy beletörődik az esemé­nyekbe, vagy belső forradalom tör ki Romá­niában. Maniu bizott abban, hogy a száműzetés ta­pasztalatai után Károly teljesíteni fogja a kormány kívánságait. Ezért Károly öccsével, Miklós herceggel együtt maga is kiment a ba- neasai! repülőtérre, ahol több ezred katonaság fogadta az uj román királyt. A rágenstanács átadta a hatalmat Károiynak, a trónöröklésről szóló törvényt természetszerűleg megváltoz­tatták és ezzel a puccs teljes sikerre vezetett. Károly pedig az uralkodói hatalom birtokába került. zel a liberális politikusok is, akiknek egy ré­sze arra számított, hogy az ellentétek mégsem simulnak el és ezért megalakították a liberá­lis párt úgynevezett ifjú csoportját, amely megtagadta a közösséget a Károly trónfosztá­sát kimondó ó-liberálisokkal. A román politi­kai éfet ismét izgalma# küzdőtérré vált. Maniu azonban nem engedett. Egyelőre ke­zében tartotta a kormányhatalmat és csak az alkalomra várt, hogy nyiltan ujjat húzzon a kamariilával. Karoly király terveibe tökélete­sen bele’Uett az ellentétek kiéleződése. Az ütközőpont Bukarest rendőrpreketusa, Mari- nescu ezredes volt, aki Károly és Lupescuné legbizalmasabb hívei1 közé tartozott. Miha- lacbe, a Maniu-kormány belügyminisztere, a kormányelnök utasítására meneszteni akarta állásából a rendőrprefektust, de Károly meg­védte bizalmasát, mire Maniu lemondott a kormányról és ettől a perctől kezdve a király iegelkescredettebb ellensége lett Szembekerül hét régi barát v Maniu lemondása megtörte a nemzethparaszt- j párt kormánvzóképességét és hatalmát. Az er­délyi magyarság ezeket az eseményeket annál nagyobb figyelemmel kisérte, mert tisztában volt azzal, hogy az erdélyi román politikusok két vezére, Maniu és Vaida-Voevod Sándor, bár elvileg egy síkon haladtak, már a magyar parlamentben is két teljesen különböző irány­zatot képviseltek. Vaida aulikus természet volt. Az osztrák-magyar monarchiában Ferenc Fer- dinándon keresztül akarta érvényesíteni a ro­mán nemzeti törekvéseket. Ezzel szemben Ma­niu a népi elemekre támaszkodott és elgondo­lásaiban mindenben a demokrata rendszer hi­ve volt. A trianoni békediktátum váratlanul megvalósította a „Nagyromániáról" szőtt ál­mokat és igy látszólag elsimultak a két régi küzdőtárs közötti ellentétek a pcáit'kai mód­szer tekintetében. Később a magvar parla­mentben kialakult barátság még jobban össze- kovácsolódott, amikor az első Vaida-kormányt a liberálisok szégyenteljesen megbuktatták. Manna lemondása azonban újra felszínre hozta a két poWko.s közötti felfogásbeli különbsé­geket. Va*da behódolt a királynak és legrégibb barátia bukass után elvállalta a miniszterel­nökséget. Ekkor történt meg az a páratlan eset, hogy egy uralmon levő politikai part a saját kormányát buktatta meg. Maniu hívei* Szová- tán értekezletet tartottak és az itt hozott ha­tározatok megadták a Vaida-kormánynak a kegyelemdöfést. A két régi jóbarát szembefor­dulása egyúttal a nemzeti-parasztpárt kor­mányzásának végleges lealkonyulását jelen­tette. Károly kibékül a liberálisokkal Romániában a két egymás után kirobbant kormányválság a román nép tömegek rokon­szenvét teljesen elfordította a királytól. Ká­roly egyre elkeseredettebben védelmezte sze­relmesét. Leghűségesebb híveit elvesztette. Precup ezredest és társait, akik annak idején resztvettek hazahozatalában, kényszermunkára Ítéltette, mert összeesküvést szerveztek Lu­pescuné ellen. Manoilescu kegyvesztett lett. Feje tetején állott az egész román politikai élet cs mindez: egy asszony miatt, akiről Ká­roly nem tudott lemondani. Ekkor, már fel­lángoltak a vasgárdista mozgeimak, amelyek­nek Vaida miniszterelnöksége alatt szabad utat engedett. Károly azonban felismerte, hogy a vasgárdisták milyen veszedelmet jelentenek 2 j u n I u H 3 0 hatja meg, ha kibékül «. iibciíi. jókkal. Ho»íz i| huza-vona után I. G. Dúcát bízta meg ko; rnányulak itóasal, uki rrmr min i#zter elnöklő \<i!ó de/lgnáláfia után harcot hirdetett i v.j gárda ellen. Dívát ■■ vosgardi*'.Ak a s/inaj* pályaudvaron agyonlőjék, mire a fámái/1 k< 1 eső uralkodó választása unn&i> politik egyik legügyesebb és legravaazabb képviseli jére, Titarcscuru esett. Taturescu négy éve keresztül kezében tartotta n hatalmat és k jcsen al.iH ndcltc; megát az uialkodónak. Káról) békében élhetett szerelmével, közben pedig a ] belső ellentétek egyre jobban elmélyedtek. A parancsuralom korszaka b 6* Maniu tovább folytatta a kérlelhetett. harcot. Politikai beszédeiben, írásaiban és ny latkozataiban olyan kijelentéseket tett, am<- , lyek miatt felségsértésért minden más orezág \ ban letartóztatták volna. Károly azonban nem' mert nyiltan szembeszáll an i Maniu népszerű-1 ségével, ami azt eredményezte, hogy a négy éves Tatarescu-rezsim nem tudta megszerezr. a többséget az uj választásokon. Károly elk-. szakított az alkotmányos rendszerrel, Goj\ Octaviánt nevezte ki konnányelnökké, m->, . Goga néhány hetes uiaima után különböző ] rancsuralmi kormányokkal kísérletezett. A második számüretéf Mialatt a román politikában a király vég­zetes szerelme miatt már-már kitört a belíorra dalom, a világpolitikában elkövetkezett a sza monkérések órája. Besszarábia elvesztése utál. Károly ideig-óráig még tartani tudta a ha i’j mat. Erdély északi részének felszabadulás-' Dobrudzsa visszaadása Bulgáriának azonban végre alkalmat adott a vasgárdistáknak arra. hogy leszámo’hassanak a parancsuralom alatt el­követett tömeges vérengzésekért. Károly sors megpecsételődött. Antonescu ultimátumszerűén köve’elte a király lemondását, akinek a me­nekülés és a vasgárdisták bosszúja között kel­lett választania. Károily golyózápor tüzében hagyta el egykori országát és mirdazokat fel­áldozta a vasgárdisták bosszújának, akik sze­relmét támogatták de nem tudtak vele együ't elmenekülni' a sebtiben összeállított különvo- naton. Lupescuné miatt a második számüze+ésben is mega'áztatások érték a Kanadában letelepedett exkirálvt. Roosevelt sem volt hallandó fogad­ni Lupescunét és komolytalannak bélyegezte Károly politizáló kísérleteit. Most azután a sorc véget teteit a közös kalandoknak és a Dumas- regénybe illő szerelem a kegyencnő sírjánál véget ért VÉGH JÓZSEF MÉG LETÉTBE LEHET HELYEZNI A HADIKÖLCSÖNKÖTVÉNYEKET BUDAPEST, junius 30. (MTI.) A had:ÁöJ- csönök rendezéséről szóló törvényjavaslat rendelkezései a_zakiat a hadikoicsónkötvény- tulajdonosokat. akik az előirt letélhehelye- zősi, illetve bejelentési kötele zCFtségükuek nem tettek eleget, az átértékelés kedvezmé­nyéből kizárják- Teíkjntetie] arra. bogy a törvényjavaslatot az országgyűlés már le~ tárgyalta és igy az abban foglalt rendelke­zések előreláthatóan törvényerőre emelked- nek, a kormány még egy ut ».'íJ lehetőségei kivan bizto-sitani a letétbehelyezésre (beje- lon’ésre) azoknak, akik öonibájukon kívül mulasztották el ezirányu koteiezettségiiket. Er^-ól rendelkezik a hi” aki Io.» lap folyó évi junius 26-i számában közölt 3630—1942. M. E Száma rendelet, amelynek érelmében az u'r'igos letétbeheiyezés (o ■jelentés) erge- uélyr7ésére irány.ló ké*.>m*t és a késedé' lem okait igsazoló iratokat a Pénzintézeti Kozpcnt hadikölcsbo osztályán ik (Budapest, V., Nádor-utca 25—27., Tőzsde-palota.) legkésőbb 1942 augusztus hó 31-ig keil elő~ terjeszteni. A kérelmek tárgyában azután a pénzügyminiszter dönt, „A HATÓSÁGI ELLÁTÁS EGYEDÜ­LI JOGALAPJA A MUNKA“. Vitéz Bor­bély-Mack y Emii borsod vármegyei főis­pán, komiánybizfősi rendeletet adott ki, mely -szériái a hatósági ellátást meg kell tagadni mindazoktól, akik ok nélkül nem I dolgoznak.. Ezek liszt-, kenyér-, zsir, cu­kor- és petróleum jegyét, valamint vásár­lási könyvét bevonják. A hatósági ellátás, egyedüli jogalapja a munka s ez alól sen­ki sem vonhatja ki magák csak igazolt betegség, vagy igazolt munkaképtelenség esetén. A kolozsvári ref. parochiális körök átszer­vezése. A kolozsvári, ref. egyházközség presbi­tériuma szerdán délután 5 órakor tartandó ülé­sén határoz a négy kolozsvári parochiális kör’ önálló egyházközséggé történő átszervezésének kérdésében. Az átszervezés ügyében végső fo­kon az egyházmegyei közgyűlés dönt. Ugyan­csak a közgyűlés dönt az uj főgondnok sze­mélyére vonatkozóan is, miután Tarkanyi György főgondnoknak, aki immár hat év ót a intézi közmegelégedésre az egyházközség ügyeit, megbízatása lejárt.

Next

/
Thumbnails
Contents