Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-03 / 124. szám
Nr 1642 Juniiaft 3. mass* M frfsaiáiifoil zsiJé .mezőgazdasági gsngggifeiioi* ü^iye « Bâjbâit TEtHAP Ülíls- és középbirtokok alapítását javasolfa Erdélyben Braunecker Antal báré erdélyipárti képviselő BUDAPEST. iunius 3. (MTI.) A képviöteaselőház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg' nit&SrJmyei-MerSe Jenő atelnök. Különböző ó’- -«önnöki bejelentések után közölte, hogy a niá- eufjus 22-i ülésen lett bejelentés értelmében OfioOcişorşoUâk a Müller Antal képviselő ellen w'AKarnis Elemér gróf Országgyűlési képviselő öJli; által tett összeférhetetlenségi ügyben az össu széf élhetetlen? égi ítélő bizottság tagjait. Az einök bejelentette, hogy az összeférhetetlenségi bizottság az ügynek az ítélő bizottság előtti előadásával Meixner Emilt bízta, meg. Ezután folytatták a zsidó földbirtok kisajátításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A soron következő szónok tiraunecker Antal báró' az Erdélyi Párt vezérszónoka volt. Braunecker Aula! káré bes&écÍe Beszéde elején vázolta gróf Apponyi ►Xv* György azon állítását, mintha a román ágiiéi rárreform törvény legalább papírforma sze- teh rint jogszerűnek nevezhető' ugyanis az 1914. ív:I évi árakat állapította meg vurrizáció nélkül. taK Nem egy esetben megtörtént az, hogy Jegeitől löket holdanként pengőre álszámitva, egy- b>4 két pengőért váltottak meg. Ezáltal a joggoi losztásnak olyan maximális mértékét érték J‘> el, hogy ezzel szemben a zsidó ingatlanok ■síd kisajátítása, amely a kataszteri tiszta jövedelmi lemnek 6(4—50, illetőleg 4ü-fizeres szorzó -sorszámát állapítja meg ellenértékűi, olyan mellét tánytSs eljárás, amit nem ás lehet egy lapon ontí említeni a román kisajátítási törvénnyel. sA Az Erdélyi Párt elvileg helyesli a javaslatot tok mert a megszállott területen sor kerül no annak megállapítására, hogy mit jelent erőd kölcsileg és nemzetileg a zsidókérdés. Ami. oi\ kor a megszállás alatt egyáltalán nem voh s\o opportunns magyarnak lenni, a zsidóság ő s volt az, aki a magyarság vonalát rögtön élné hagyta. Elhagyta a zsidó birtokosság olyan un mértékben, hogy a magyarsággal minden kö- öv zösséget megtagadva, vagy a zsidóság sóéi raiba állt, vagy pediglen a maga sajátos eio- !« nista vonalára. Azokban a községekben, íe 3hol zsidó birtokos volt, a lakosság nemzeti io öntudata és elleuállóképességc annyival oi rosszabb és gyöngébb volt, hogy azt összeír! hasonlítani sem lehet azokkal a községekig kel, ahol a birtokos hivatása magaslatán ifi álló keresztény magyar volt, aki elsősorban ni ment át minden megpróbáltatáson keresztül bő éá ha kellett, a csendőrszuronyok és vere- >d kedések ellenére is ott voiiit minden válaszát táson, hogy magyarságáról és öntudatáról d bizonyságot tegyen. Újabb javaslajok Rátérve a javaslat lényegére, bejelenti/ fi hagy bizonyos javaslataink és kéréseink r vannak a földművelésügyi miniszter úrhoz. Az 500 holdas ingatlan, amelynél az inşii trukciók is igénybe vehetők, az erdélyi vi- a szonvok szerint túlságosan magus és mamii mutbirtoknak mondható, ezért kérjük, 1 hogy ezt az 500 holdas szintet, amelynél a már az instrukció ás igénybe vehető, 1.00 1 hóidra szállítsák le. A 3. § 4. pontja kimondja, hogy a hábo- t ruban kitüntetettek, a hadirokkantak és az > ellenforradalmi tevékenységben resztvettek 1 bizonyos kedvezményeket élveznek. Elvileg .semmiféle kivételezést nem helyesel, de ha a kivételezettség a törvényben mar benne r van, akkor rá kell mutasson arra, hogy Erdélyben ellenforradalmi ténykedés lehetetlen volt, de van egy másik mérték, az, hogy a román Imperium ideje alatt az illető zsidó milyen magatartást tanúsítóit. Ha talán akad egy-két olyan, — mert hiszen többről semmiesetre sem lehet szó — aki talán mégis szint vallóit mellettünk, akkor a menynyiben az anyaországiakra nézve oz ţllen- lorradalmi tevékenységért van kedvezmény felállítva, a megszállás alatti időben tanúsított é» a magyarsághoz esetleg hü magatartással kell okot szolgáltasson árra, hogy ugyanazt a kivé fedezettséget elnyerjék Köszönettel fogadjuk a javaslat azon rendelkezését, amely a bérletet és a fakitermelést zsidók részére a földművelésügyi miniszter ur engedélyéhez köti. Ugyanis a székelység fakincse a múltban kizárólag zsidó kezekben volt, ezeknek kufármunkája utján értékesítették és sajnos, részben ez a helyzet még ma sem változott meg. Reméljük, hogy a földművelésügyi miniszter ur a7l engedélyezés jogával a legritkábban fog élni s különösen iiiíiT-r , a Székelyföldön a szövetkezeteket fogja előnyben részesíteni, sót hogy a Székelyföldön ezzel a jogával egyáltalán nem is fog élni, A sxébolyíijIJj faiciíev- mclés £5 gye Rámutatott a fakitermelés kérdésével kapcsolatban a stróhni an rendszer veszélyére. Az egyik legnagyobb feladatot most, amikor a magyar főid végre megint visszakerül a magyar kezekbe, abban látja, hogy ennek a földnek a hováfordításai miképen fog történni. Ha ezen a téren nem fog kellő mód, keillő megfontolás érvényesülni és nem lesz megfelelő végrehajtó szerv, akkor a termelés olyan mértékben fog visszafejlődni, hogy annak a mai háborús viszonyok mellett igen súlyos konzekvenciái lesznek. Mi erre vonatkozólag egy komoly köniltelöntéssel megalkotott kormányprogramot szeret, nénik, Azit látjuk azonban, hogy ez a javaslat a kérdésnek csak egyik részét oldja meg, mert csak a kisajátítás és annak módozatát tárgyalja, azonban a hovaforditásra vontkozókig semmit; sem látunk a javaslatban. Ez olyan nagy feladat, hogy a földművelésügyi miniszter ur a közismert energiájával és munkabírásává! sem tudhat egymagában olyan mértékben elvégezni, amint ezt' a nemzeti termelés érdeke megkívánná. Aggodalmaink vannak, mert azt látjuk,- hogy még nyugodtabb években is évek kel- bitek ahhoz, hogy a kisajátított földön az uj tulajdonos valamennyire megközelítse a termelésnek azt a mértékét, amelyet az előbbi birtokos azon a földön elért. Itt nemcsak az előképzettség, a kellő gondosság, a szükséges felszerelésnek az uj birtokos részére való nyújtása, ia fontos, hanem fontos a kellő ellenőrzés és az irtányitiii, kivételezés ás és ezért szükség van arra« hogy a földművelésügyi miniszter ur rendelkezésére álljon egy olyan szerv, amely kellő szakkképzett&éggel ellenőrizni tudja, Hogy a juttatott földeket miképpen kezelik és azok milyen termelési értéket jelentenek a nemzet szempontjából. Kis- és középbirtokokat Bár elsősorban a kisembereknek, ezeknek az egészsége« egzisztenciáknak földhöz juttatását kívánja', mégis figyelembe kell venni a gazdasági kihasználhatóság szempontjából, hogy ezeken a birtokokon ottmaradt egy egész sereg gazdasági épület, amelyeket különösen nálunk, Erdélyben, nem lehet hasznosítani, mert nincs tanyarendszer, miként az Alföldön, ahol ezeket az épületeket talán szét lehet szedni és apró tanyákká átépíteni. Ezért nálunk indokoltnak látszik kis-középbirtokok alapítása, amely nemcsak az instrukciónak a hasznosítása, hanem gz egész vidék mezőgazdasági struktúrája szempontjából is fontos. A kis .közép birtokra szükség van, mert különben ki termel ma tenyészállatoti ki fog nemesített vetőmagot előállítani. ki fogja bemutatni a modern gazdálkodás eszközét és módozatait. A középbirtok iskolát jelent a nép számára és ahol a birtokos intenziven gazdálkodik, azt látjuk, hogy a falu lakossága tanul- tőle, ennek folytán őmaga is magosabb színvonalon termel. Ezért azt kéri. hogy legalább is minden 400 holdon felüli birtokból 100—150 holdas középbirtokot »lakatsának. Fontos, hogy a birtokok elvétele gyorsan történjék meg„ már csak azért is, mert a szabotázst ellenőrizni lehetetlen. Szilágy .vármegyében a felszabadult megyék között a legtöbb a zsidó birtok. A fel. szabadult területen levő 55.000 holdnyi zsidó mezögazdftsági ingatlanból J7.000 hold esik Szilágymegyére. Ezzel kapcsolatban megemiliiá, hogy a múltban az Országos Földhitelintézet különösen ebben a vármegyében nagyon szép akciót hajtott végre és azok a községek,'amelyek ebben részesültek, kivétel nélkül megelégedettek és hálásak. Ha ezt vesszük figyelembe, megkapjuk a választ arra, hogyan lehet gyorsaságot ezen a téren elérni. A szodőbirtokokrcl szólva, megemlíti, hogy különösen a partiba mákban a zsidók nagy előszeretettel vásároltak Össze a szőlőket. Azt lehet moudani. hogy a 10 holdon felüli szőlőknek majdnem a nagyobb része van zsidó késen. Ezen te téren is fontos, hogy a zsidóktól elvett birtokot hozzáértő ktezek kapják, akik azokat magasabb művelési rendszer szeriut fogják művelni és ezáltal az ezen birtokokon foglalkoztatott munkások szociális viszonyai kárt nem szenvednek. Kérve a földművelésügyi minisztert, hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevételével minél hamarább hajtsa végre a törvényt, kijelenti, hogy a javaslatot úgy a maga, mint az Erdélyi Párt nevében elfogadja. Egyéb hozzászólások Makray Lajos (Keresztény Párt) határozati javaslatot nyújtott be. Kéri abban, hogy a kisajátítás során a zsidó Birtokokból csak az kapjon földet, aki a földműveléssel foglalkozik. Maróthy Károly nyilisketísztespárli a kivételek elten beszélt és hangoztatta, hogy gyökeres megoldást kell hozni. A nemzeti .szocialista elvekkel össze nem egyeztethető- nek mondotta, hogy a zsidó hadirokkantait kezén meghagyjanak ötszáz holdat, amikor a magyar hadirokkantnak még 500 felérje sincs. Festelich Domokos gróf a nagyfontcsságu törvényjavaslat kidolgozásáért elismerését fejezte ki a földművelésügyi miniszternek. Hangoztatta, hogy falun egyetlen zsidónak sem szabad élnie, mei t megmételyezik a színtiszta magyar lakosságot. A javaslatot elfogadja. Csoór Lajos határozati javaslatiban kérte, egészítsék ki a törvényjavaslatot olyan szakasszal, amely rendelkezne arról, hogyan használják fel az állam tulajdonába átmenő birtokokat. Ezekből a földekből elsősorban adjaJunius 7. — Mugfür Hup Délelőtt 8 órától I óráig: A MíJíuis ftirálg-féren £s Vigadó TÖRTÉNELMI FELVONULÁS D. u. 2-től éjfélután 1-ig : ARáfcöczí-herüien (Sétát eren) LÁTVÁNYOS és műsoros és ÜNNEPSÉG. # NÉPÜNNEPÉLY Vasárnapig mindéi magyar Kísérje figyelemmel Eapuntt iriratiasa!! * * fi, marnummJk J a harctéren szolgálatot teljesítőiknek nak. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Varga József iparügyi miniszter beterjesztette a Tkinter-schall..céggel kötött olajkutatási szerződésről és pótszerződésről szóló okmányt, A javaslatok tárgyalását folytatva. Szab*> Zoltán hangoztatta, helyesen tennék, ha a mostani tárgyalások alkalmival valamilyen formában földbérlő szövetkezeteket rlakita- nának. A javaslatot elfogadja. A képviselőház legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órakor tartják és azon folytatják a zsidó mező- é$ erdőgazdasági ingatlanokról szóló törvényjavaslat vitáját, A nl.uapí interpellációs napra 49 interpellációt jegyeztek lie és azok nagy számára való tekintettel, már 1 órakor áttérnek az interpellációk meghallgatására. 4 felsőházi közoktatásügyi bízói is ág illése A felsőházi k őzök tatásügyi és közjogi bizottsága kedden délelőtt együttes ülést tartott. Az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. 7 omanovszky János előadó ismertette részletesen a törvényjavaslatot, amelyet az együttes bizottság mind általánosságban, műid részteleiben változatlanul clfo- , gadott. j A bizottság által elfogadott törvényjavaslat j szerint az izraelita vallásfelekezet a jövőben ' nem bevett, hanem törvény által elismert ; vallásfelekezet lesz. Az izraelita vallásíeie- ■ kőzetet és annak intézményeit a jövőben ól- t lami, vagy községi támogatásban részesíteni I s nem lehet. Érdekes rendelkezése még a törvényjavaslatunk az, hogy az izraelita vallásfelekezetbe nem térhetnek át a keresztény vallásfelekezet tagjai. Ez a tilalom azonban nem vonatkozik azokra a keresztény vallá______ _ ____ LfKÖftT TOUT ! suatera, akiket a fajvédelmi törvény alapján zsidóknak kell tekinteni. A IcépvoselőKiáz összefér- heieilenségi hizofisága* nak ülése A képvisoioházuak a házszabályok érteimében kisorsolt összeférhetetlen*ÓEi íréiö- bizottsága kedden délelőtt összeült, hogy intézkedjék Kormss Elemér gróf országgyűlési képviselőnek Müller Antal országgyűlési képviselő elten beadott összeférhetetlenségi bejelentése ügyében. A bizottság elnöke vitéz Bobory György voJt, A tárgyalás lefolytatása után az elnök kihirdette az ítéletet, amely szerint az itélőbizottság 8 szavazatta! 4 ellenében kimond utca, hogy Müller Antai ügyében az összeférhetetlenség nem forog fenn. Oicsá népszerűsítő előadásukat rinUez az Erdélyi Fárt maros- vásárhelyi tagozata MAROSVÁSÁRHELY, június 3. (Az Ellenzék tudósítójától,) Az Erdélyi Párt uaarosvásárhedyi tagozata tegnap délután ülést tartóit, amelyen a marosvázárhelyi színház kérdésével foglalkoztak. Mogálla podtak abban, hogy szerdán és szombaton délután az Erdélyi Párt hafturSis szakosztályának rendezésében a marosvá- sárhelyi színház olcsó, népszerű előadásokat fog tartani. Az Erdélyi Pirt felkérte Thuróczy Lajos szánigazgatót az előadá sok megrendzésére. Thuróczy színigazgató vállalta a megbízást és biztosította a kulturális szakosztályt, hogy komoly és értékes előadássorozatot állít össze. Az előadásokat 50 filléres egységes helyárral tartják meg. Az első előadás szombalon délután lesz, amikor a város munkásai és szegényebb társadalmi rétege számára az Ember tragédiáját adják elő. Az előadás előtt Mottdf Károly }ró mond megnyitó beszédet. Könyvnapi értékek! Könyvnapi ár Ady Endre: Tegnapi Paris. Kötve 4.50, fűzve Arany János: Tillárom haj. (Vidám versek), Kötve 5.50, fűzve Balassa Bálint összes Müvei. Kötve Bartók Béla: Egynemű karok gyűjteménye Erdélyi Csillagok (Erdély vezető íróinak gyűjteménye) Kodály Zoltán: Kórusok (kdltagyüjtömény) I.—III. Kosztolányi Dezső: ÁBÉCÉ. Kötve Féja Géza: Magyar irodalomszemlélet Illyés Gyula: Mint a darvak Magyar Idézetek Könyve. (Vajihó László műhelymunkája). Kötve Ne bántsd a magyart! (Zrinyi Miklós müvei Ferdinándy Mihály előadásában). Kötve Dr. Rávy Kornél: Magyar breviárium Kötve 10.—, füzvé Széchenyi intelmei Szekfü Gyula: Állam és nemzet. Kötve 12.—, fűzve Tompa Mihály összes Költeményei. Kötve Tóth Tihamér: Krisztus diadala. Kötve 3.80, fűzve Udvözlégy Szabadság! (Erdély fiatal költőinek antológiája). Kötve 6.—, fűzve Varkonyi Nándor: Az újabb magvar iro dalom 1880—1940-ig. Kötve 18.60, fűzve 14.90 Előjegyezhetek és könyvnapokon kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki rendeléseket pontosan eszközöljük. Utánvéttel is szállítunk. Kérje a könyvnapok képes isméi- tetejét. 2.50 3.— 5.50 5.— 8.50 7.50 -.50 8.— 6.— 1.50 10. 1.— 4.50
