Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-22 / 139. szám
ELLENZÉK 19 4? janias 22. mmmMtsemmmmsmmt. I ilj színházi szezen fcöszöbén I,ia ; VI:« !5 JÖZSEF as* I Ma este befejeződik a kolozsvári £ Nemzeti Színház első szezonja a felia szabadulás után. Küzdelmes, nehéz 0 esztendő volt az első színházi évad. BD Huszonkét év megpróbáltatásai után R a magyar színjátszás ismét visszaél költözhetett abba a hajlékba, ame~ rf íyet annakidején a magyar kultúra b dicsőségére építettek Erdély íővároü sában. Ünnepe volt az egész magyar tr nemzetnek, hogy a kolozsvári Nems zeti Színház ismét megnyithatta kari púit. Kormányzatunk a legnagyobb B áldozatkészséggel támogatta a mü/ vészi tervek megvalósítását és sziné3 szeink a hivatás kötelességérzetéből t fakadó fanatizmusa mellett egyben 1 magyar kötelességet és feladatot látf tak abban, hogy ennek a nagymuitu 2 szánháznak a tagjai. A szezon befejezésével egyidejűleg í jelentős változások történtek a szin1 ház művészi vezetésében. Táray Fe~ r renc igazgató, aki az első átmeneti > esztendőben vezette a színházat, leli mondott állásáról és a személyi kérdések ügyében most döntött a kultuszminisztérium. A vallás- és köz- * oktatásügyi miniszter elfogadta Táray Ferencnek szinigazgatói szerződése felbontására irányuló kérését és a lemondást julius elsejei hatály- lyal tudomásul vette. Á miniszter egyidejűleg báró Kemény Jánost, a színház eddigi tiszteletbeli főigazgatóját főigazgatóvá, Míhályífy Bélái drámai művészeti igazgatóvá és Va- szy Viktort zeneművészeti igazgatóvá kinevezte. A színház kapuzárása tehát nemcsak a szezon befejezését jelenti, hanem lényeges változásokat hozott a művészeti irányításban is. Î gességgel, illetőleg érzékelhető közönnyel találkoztak? Mindezeknek a tapasztalatoknak összessége adja a közönség hangulatának keresztmetszetét. Ezeknek alapján kell megtenni az előkészületeket az uj szezonra, hogy a művészi vezetők, Aözönség és színészek tökéletes összhangban ápolhassák tovább azokat a hagyományokat, ameilyek a kolozsvári színjátszást naggyá és elismertté tették. Nem lehet tehát az a feladatunk, hogy hibákra mutassunk rá vagy érdemeket magasztaljunk, örömmel és megelégedéssel kell megállapítanunk azt a tényt, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház túl van az átmenet kezdeti nehézségein és a kormányzat további hathatós támogatásával mindazt nyújtani kívánja, ami művészet, ami a magyar kultúrát szolgálja és am! a közönség érdeklődésével találkozik. Kolozsvár közönsége mindig rajongott a színházért. Még a mai rendkívüli időkben is, amiikor világrészek harcának vérzivataros napjai tartják izgalomban a kedélyeket, féltő aggodalommal és szer etette?! es érdeklődéssel fordult a kolozsváriak érdeklődése a Nemzeti Színház uj szezonja felé. Ebben az ősi városban nemcsak kultúrát, nemcsak szórakozást, hanem történelmet is jelent a színház. Nem akarunk visszakalandozná a múltba, hogy dicsőséges emlékeket és halhatatlan neveket idézzünk. Elég, ha az idegen uralom alatti idők hősi korszakára hivatkozunk. Ma már ez a korszak történelmet jelent, mert bizonyságot tett az erdélyi magyar életerőről, hitről, kitartásról és a magasabb nemzeti célok iránti izzó lelkesedésről. A kisebbségi idők színészei éppen olyan fontos magyar hivatást teljesítettek, mint az idegen uralom alatti többi végvári harcosaink: a magyar szó szentségét és szívhez szóló erejét hirdették sokszor nélkülözések árán is, a rivalda fényében. Együtt élte át a magyar színjátszás minden izgalmas megpróbáltatását színészeinkkel a város közönsége is, nemzeti! ügyének, életkérdésének tekintette a színház sorsát és ugyanazt a lelkesedést még fokozottabb mértékben ruházta át a Nemzeti Színházra. * Valamikor szinházhagyomány volt, hogy minden szezon befejezése alkalmával az utolsó előadás után záporpróbát tartottak. Éppen igy a sajtótól is elvárja a közönség, hogy mérleget csináljon a színházi idény eseményeiről, megjegyzéseket tegyen, tanácsokat adjon és az őszinte bírálat hangján hibákra és érdemekre egyaránt rámutasson. A most befejeződött színházi szezonról mégsem akarunk ebből a szemszögből megemlékezni. Átmeneti év volt ez az esztendő. A színház vezetősége a legszigorúbb művészi szempontok szem előtt tartásával készítette el a S2iházi évad tervét. Azt kellett kitapasztalni, hogy mi kell a közönségnek. Mit fogadott lelkesedéssel, hol látszott meg az érdeklődés hiánya és melyek azok a darabok, amelyek úgynevezett jóindulatú semleMinden személyi változásnál szokásos, hogy a tömegek szenzációt keresnek és várnak. Kávéházi Konrá- tíok „jólértesült megjegyzéseket“ tesznek és csalhatatlan véleményüknek adnak kifejezést a délutáni feketekávé mellett, Szerintünk a főbenjáró magyar érdek: sohasem a személyes kérdéseket nézni, hanem az ügyet, amelynek szolgálatába akarunk állaníi. Táray Ferenc lemondásában és az azt követő személyi változásokban nem kell tehát „kulisszatitkokat“ keresni. Kétségkívül nagyon nehéz, felelősségteljes és fáradságos feladatra vállalkozott, amikor a felszabadulás utáni első [ színházi évadban az igazgatói széket I elfoglalta. Bizonyos, huny a kultusz- I kormány választása éppen azért esett rá, mert Kolozsvárról származott el és gyönyörű színházi sikerek bizonyították népszerűségét ebben a városban. Táray Ferenc a most befer jeződő színházi szezonban is —• hogy sablonos kifejezéssel éljünk — fő* erőssége volt a társulatnak. Művészetét éppen azzal a lelkesedéssel értékelte a közönség, mint a múltban és ugyanazzal a szeretettel íogadta minden fellépését, mint azokban az esztendőkben, amikor az idegen uralom alatt minden tehetségét és tudását a magyar színházi kultúra szolgálatába állította. Táray Ferenc minden valószínűség szerint azt érzi, hogy mint színész még többet használhat a magyar kultúrának, mint akkor, ha idejének legnagyobb részét a technikai vezetés és az ezzel járó gendok veszik igénybe. Kemény János báró, a színház főigazgatója teljes mértékben számit Táray Ferenc művészetére és az uj szezon állandó vendégének hívta meg. Értesülésünk szerint Kemény János báró külön is méltányolni kívánja azokat az érdemeket, amelyeket Táray Ferenc a Nemzeti Színház első évadjában szerzett. A budapesti Nemzeti Színház mintájára, Kolozsváron is lesznek örökös tagjai a Nemzeti Színháznak. Azok a művészek, akik munkásságukkal ezt kiérdemelik. A színház főigazgatója Táray Ferenc iránti megbecsülését kívánja kifejezni, amikor javaslatot tesz a kultuszminiszternek. hogy Táray Ferenc a kolozsvári Nemzeti Színháznak örökös tagja legyen. Azoknak, akik szenzációt keresnek a színháznál történt változások mögött, azt a tényt kell tudomásai venni, hogy julius elsejétől kezdődőleg a színház művészi iráyitását ' báró Kemény János főigazgató veszi át. Fölösleges volna, hogy nagy szavakat mondjunk báró Kemény János méltatására. Olyan ember nincs Erdélyben, aki ne ismerné nevét és ön zetien munkásságának gyönyörű, eredményét. Bála igazán el lehet mondnai, anélkül, hogy közhelynek hangzana: Kemény Jánost nem kell bemutatni az erdélyieknek. IdeáiiM ÉS Ellenzék + Estilap A VÖRÖSKERESZTÉRT Junius 25-én, csütörtökön este 8 órakor a NYÁRI SZÍNKÖRBEN RAGYOGÓ a magyar Vöröskereszt javai a. Közreműködnek a Nemzeti Színház legkiválóbb művészei közül: Tompa Pufi, Angyal Nagy Gyula, Krémer Manci, Benes Ilona, Versényi Ida, Rajnai Elly, F, Kosinszky Rózsi, Borovszky Oszkár, Percnyi János, Andrássy Márton és Fulop Sándor. I EÁCZ VAU A Magyar Artista Egyesület attrakciós számai közül: QUICK rodolfo yali világhírű zeneszerzők világhírű utánzója. bűvész k királya, királyok bűvésze. ember, akin minden ember nevet. Gerií Bercsa baba primadonna. Szcmit&ssy nővérek — Európa legjobb táncosnői — Gyimessf tánclíetíös, Orosz Katalin, Koltay Magda Műsorunk az előadásig uj szereplőkkel bővül. sabb lelket, áldozatkészebb kulim harcost nem lehot találni nála az erdélyi humuszon. Olyan időkben vet- te a kezébe a kisebbségi múltban a kolozsvári magyar színészet sorsának intézését, amikor lét. vagy nemlét kérdése forgott kockán. A minden szépért és jóért rajongó író, az Erdélyi Helikon megteremtője, a legsúlyosabb áldozatok árán vállalta a kisebbségi magyar színjátszás lenn- tartását és ezzel olyan érdemeket szerzett, amelyek minden tiszavirág életű dÜcsérelné} ékesebben beszélnek. Ezeket az érdemeket méltatta a knltuszkormányzat, amikor a kolozsvári Nemzeti Színház egész művészi vezetését ráruházta. Sajtó és közönség egyaránt bizalommal és szeretettel fogadja, mint a Nemzeti Színház ügyeinek tényleges Intézőjét és feltétlen bizalmat előlegez terveivel szemben. Mihálvffy Béla, a színház drámai művészeti igazgatója, kinevezése után azonnal Kolozsvárra sietett, hogy megismerhesse a társulat tagjait, meggyőződjék művészi képességeikről és művészi elgondolásait a személyes tapasztalatok felhasználására alapítsa. Művészi múltja (Csathó Kálmán mellett hosszú időn át rendezője volt a budapesti Nemzeti Színháznak, elismerten kitűnő színésze a Nemzeti Színháznak, a Belvárosi Színháznak, a Vígszínháznak és Magyar Színháznak) biztosíték arra, hogy személyében Kemény János báró olyan, segítőtársra talált, akivel együttesen minden nehéz feladatot megvalósítanak. Vaszy Viktornak zeneművészeti igazgatóvá való kinevezése osztatlan . rokon&zenvvel találkozik. Egy év alatt olyan eredményeket köszönhetünk neki a zenei kultúra terén, amelyeket helyesen méltányolt a kormányzat, amikor a zeneművészet körébe tartozó színházi megvalósítások irányítását rábízta. Színészeinkről akarunk még szólam. A most lepergett színházi szezonban a régi szeretettel figyeltük azoknak munkásságát, akik együtt küzdötték át velünk a kisebbségi J kor válságos éveit, Be ugyanúgy sze- retetébe fogadta közönségünk a színház uj tagjait is, akik valamennyien átérezték azt, hogy Kolozsváron színházat játszani nemcsak szerződést jelent, hanem ennél sokkal többet: őrszolgálatot a magyar Erdély fővárosában és gyönyörű kulturfeladatot. A személyi kérdések megoldása kissé talán késleltette az uj szezonra való szerződtetéseket, ez azonban nem okozhat komolyabb nehézséget, mert a méltányosság és szeretet szellemében könnyű megtalálni a megfelelő megoldást. A kapuzárás után elkezdődik tehát az uj munka a Nemzeti Szinház irodáiban. Nagy tervek, nemes elgondolások születnek, amelyek mindenben szem előtt akarják tartani a kolozsvári közönség kívánságait. Tekintettel lesznek az első színházi évad minden tapasztalatára és ennek megfelelően történik majd a szünház munkatervének összeállítása. Mérlegkészítés helyett tehát bizalmat, szeretetét és támogatást kívánunk nyújtani a Nemzeti Színház uj művészi vezetőinek és úgy érezzük, hogy ez az egyetlen becsületes ál láspont, amivel egyik legfontosabb nemzeti ügyünket szolgálhatjuk. rA KOLOZSVÁRI PIARISTA DI ÁL SZÖVETSÉG megalakulásáról, a rój. holló giurn évzáró ünnepségeiről és <cz erdélyi evangélikus napokról az Ellenzék holnapi száméiban számolunk be. r LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől m legválasziékosabb kivitelig, legal« csobban az „ELLENZÉK’* könyves« boltjában, Kolozsvár
