Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-20 / 138. szám

f í : AGYARORSZÁG ÉS EURÓPA Magyarország és a magyarság ügye egyike Európa legösszetettebb kérdéseinek. Geográfiai helyzetünk, többnyelvű és tcbbfaju állampolgá­raink, viszony latunk kelethez és nyugathoz, északhoz és délhez, kü­lönleges feladatokat róttak reánk és különleges, talán helyesebb szót használunk, sajátos életformákat te­remtettek, a mi életünket, akik ide“ yenek vagyunk idegenek között, de mégis történelmünk nean egy eseté­ben képviseltük fegyverrel és szel­lemmel egyaránt egész Európát, ne­héz más nemzet fiának megérteni. Nyelvünk egyetlen európai nyelvvel sem rokon, a finnt kivéve, szelle­münk változatlanul magán hordja Ázsia ősi bélyegét és lelki habitu­sunk alapvonásait kitörölhetetlenül nomád lovas őseink rajzolták meg. A századok során egyformán merí­tettünk a iáéin és a germán szellem­ből, de mindkettőt a magunk arcára, a magunk sajátos szellemére for­máltuk. Nem a véletlen csodálatos játéka az, hogy míg fiaink német egyetemeken művelődtek, Kálvin hittételei Leltek „magyar vallássá", mint ahogy nem egy esetben a lati“ nitás szellemi termékeit német szü rím át szívtuk feh Amikor a lechme- zei csata befejezte lovas csapataink kalandos európai becsapásait, tógás magyar diákok indultak nyomukba és mint kalandot kereső őseink, ők is eljutottak Itália kéklő ege alá, el Svájc hólepte hegycsúcsai közé, bejárták Spanyolországot, hallgat­ták koruk bölcséi a Sprbonnercn és szívták magukba a tudományokat Németalföld és Németország komor gótikáju templomai tövén éppen úgy, mint a. derűs prágai és krakkóit egye­temen. Etióp a minden tájáról hozták haza a műveltség gyöngyszemeit, de itthon foglalták fejedelmi ékszerbe. Pentaüonikus dallamokat pengetve járják hősi énekeikkel az országot [íyriceink, amikor a Miimesaengerek dalncktaíálkozét rendeznek és amíg a renaissance Itáliában klasszikus- ütemű szonetteket csiszolnak a köl­tők, Magyarországon ősi magyar versmértékben születnek meg a vi­rágénekeik, Európa nagy épitészeii stílusai egyformán hódítanak tért Magyarországon, de sajátos vonalaik kissé meglágyulnak, törvényeik en­gednek és a térben való helyzetük magyarrá teszi őket. Ugyanazok és mégis mások, alig érzékelhetően, alig megmagyarázhaióan, de végülis magyarrá lesznek. A szigorú formá­jú német várcstelepiilések mellett sorra születnek meg a magyar váro­sok, amilyenekhez hasonlót építésze­tileg a fcirikerekén seholsem találni. Európai városok, de magukon hord­ják a nomád sátortáborok képét. És igy volt ez más vonatkozások­ban is. Amikor Nyugateurópa népei még szigorú törzsi szervezetben tö­mörültek és vakon követték a feje­delem autorativ akaratát, mi „lóhá­ton tanácskoztunk' . Amikor Euró­pában kialakult a középkori rendi- ' ság, nálunk megszületett a nemzeti ; királyság és az uralkodó nem isten kegyelméből volt népének fejedelme, hanem nemzetének akaratából, amely szabad elhatározásból ruház­ta reá, fejét érintve a szent koroná­val, az uralkodói jogok összességét, azon túl is birtokában maradva a jus resistendínek, a fegyveres ellen­állás jogának, ha a fejedelem meg­sérti a nemzet jogait. írott aiaptör- vénnyel csak az angolok előztek meg néhány esztendővel és ugyanakkor, amikor Európa más térségein még javában folyt nz inkvizíció és foly­tak a vallásháborúk, a lucsinf feje­delmi Transsylvaniában komondot- tuk a vallásszabadságot. íme, néhány jellemvonásunk a múltból. Vonások, amelyek hagyo­mánnyá és ezzel az élet formáló erőivé lettek. Ha a ma tükrébe pil­lantunk, ott is meglátjuk ugyaneze­ket á vonásokat- Európát mindig üta: ZmimECZiY ŰYÜLft kissé megelőzve és hagy megvalósu­lásaitól kissé elmaradva éltünk. Ön­tudattal mondhatjuk el, hogy az uj idők szavait mi értettük meg első­nek a nagy összeomlás kataklizmá­jában, mi emeltük fel elsőnek az uj nemzeti és szociális Európa zászlaját és mert kicsiny voltunknál fogva nem tudtuk egy bennünket körül­vevő ellenséges világgal szemben győzelemre vinni, lefűztük a magyar földbe és őrt állottunk mellette mindaddig, amíg a miénknél erő­sebb kezek újból fel nem emelhet­ték és győzelemre nem vihették, mi­közben mi is a győztesek első sorai­ban állottunk. Mindezért mélységes és magrendithetcílen a mi öntuda tunk. Történelmünk legelesettebb korszakaiban is szolgáim tudtuk nemcsak megtartó erőinket, hanem Európát, mert eszméink minden időkben Európa aszméi voltak. Elvé­rezve Európa védelmében a talár és török kard csapásai alatt, kicsiny nemzetté lettünk, de szellemben, lé­lekben, akaratban és méltóságban egyeuiőek maradtunk Európa többi népeivel. Mindenkor minden áron hűek maradunk legszentebb életei- vünkhöz, a Szabadsághoz és innen van az, hogy barátok mindig, szol­gák lenni soha nem tudunk. Nem öndicsérő szevak ezek. Minden szó* nak megvan a történelmi hizonyság- tétele. Mert ha a múltban Európa bástyája és végvára voltunk Kelet felé, ha híd tudtunk leírni az ellen­tétes európai erők között, úgy ezek­nek a hagyományoknak szolgálatá­ban voltunk képesek olyan magatar­tást tanúsítani a világháborús össze­omlás után, amely magatartás nél­kül ma merőben mások az európai erőviszonyok és alapvetően máskép­pen fejlődik a történelem, mint ahogy az elmúlt negyedszázad során fejlődött. Ha a Duna lapos középsza­kaszára szorítva nem áll Horthy Miklós Magyarországa, úgy Paris urai minden kétséget kizáróan meg­teremtik az érdekkörükbe vont du­nai konföderációt, amely a Balti­kumtól a Fekete és a Közép-tengerig, de valószínűen azon is túl, egyetlen blokkba tömörül. És ha ennek a Ma­gyarországnak nem sikerül kiirtania a bolsevizmus csiráit, úgy Sztálin kardjának hegye Sopronnál szegző- dött volna a németség szivének. És ne feledjük el, ezt a magatartást olyan időkben tanúsítottuk hűen önmagunkhoz és Európához, amikor a renneri Ausztria és a weimari Né­metország a demokrácia nevében a legélesebben szembefordult a „reak­ciós" Horthy Miklós Magyarországá­val. Küzdve a bolsevizmus belső lappangó veszélyével, egy rövid ellen­forradalmi roham által tajtékzó gyű­löletre szított nemzetközi zsidóság­gal, irtózatos gazdasági megcsonki- totíságban, társadalmi túlméretező- sek közepette, minden testi és lelki sebből vérezve. szuronyerdokiol le~ fegyverező tíen körülvéve, barátaitól elhagyatva az ország mégsem vesz­tette el hitét a jövendőben és első­nek és egyedül száll sikra a páris- környéki béke revíziójáért, a béke- parancsok szégyenfoltjának letörlé­séért. Mély megdöbbenéssel figyelte egykori szövetségeseink magatartá­sát, de pillanatra sem veszítve el a hitet, hogy az igazság ott ís győzedel­meskedni fog és azután győzedel­meskedik közös erőből Európán, így történt, hogy amikor Mussolini győzelemre vitte Itáliában az uj Európa zászlaját, röviddel később már sikerült megtalálni a 'későb­bi testvéri közösséget eredmé­nyező együttműködést a fasiszta Olaszország és Magyarország között és igy történt, hogy amikor a Har­madik Birodalom megalakult, Ma­gyarország volt az első, amely test­véri kezet nyújtott felé. A közbeeső esztendők és a felettük uralkodó kö­rülmények lefékezték a magyar for­radalom lendületéi és Magyarország a konszolidáció, majd az evolúció útjára lépett. A forradalom azonban végrehajtatott és immár csak a vég­ső eredmények kiértékelése és az ál­taluk megkövetelt cselekedetek vég­rehajtása van hátra, amely tettekre Magyarország készen áll és végre­hajtja őket abban a pillanatban, amikor a nagy európai leszámolás befejeződött és az uj Európa teljes kiépítésére sor kerül. ROBiNZONOK ISKOLÁJA Ki ne űlnwdozntt volna egy Tnháttm azi» * got rol s rajta az egyediül ét. boldogságáról? j Menedéket, keresők örök vágyálma egy nur. I roknyi földdurab, melyet a meleg óceánok óriási méretei megvédenék a külvilág idege­sítő zajától, a civilizáció minden nyomasztó probtcnyi.jútól. Századunk rohanó irama (r méghasonloitak végső menhelvét, a kis idil­likus szigeteket is könyörtelenül töri bele u termelés lázába. Mégis néhány szigetecske üres piruettéi kibújt v nagyétvágyúnk kap. zs’sága elül s várja a gyógyulást kereső ha­jótörötteket t 1 alóban, az óceánokban szétszórt szigetel: egyszerre a dübörgő aktualitások alanyai hitek. Szenvedélyesen vetetted: ni magukat, természetesen a világvárosok minisztériu­mainak zöldtíszfalaitól, vezérkarok, ndinirá- lisokr diplomaták. Emlékezetes még az a pur évvel ezelőtt, Londonban tartott konferencia, megynek feladata a Csendes-óceán összes aj'“ ró szigeteinek „testvéries^ felosztása leit volna. Megegyezés, mintahog\ ilyenkor szó. kas, nem jött létre. I lugyamányas gyanú üt ősi lás i polii Hui ju k nyomdokain haladva, az angolul: nz u j~ él ná­di U elhngtónból egy cirkálót luiladékui'n- nul Hittük indítottuk ,»« gyaníts sziget ej- iga. SGltatglsára Mikor a hullámok közölt pál­maágét tűnt fel, egy tucat rengő1 matróz mn- torcsőne.kokkaj „pm Lraszálh“ s ha netalán a sziget „gazdáilanságban szenvedetl':, pártfo­gásukba vettél:. A protektorátus kitér jesz- lese annyiban állott, hogy egy táblái szúrtak a földbe a következő felírással: ,,ez a sziget Őfelsége l /. György király tulajdona''. Ezzel be hajóztak s a bennszülöttel: abban a meg- hszh Ítélésben érezhették magukat, hogy a british king alattvalói lehettek Ausztrállá, tol a llnivai szigetcsoportig minden talpalat­nyi fáidéi felkutattak és a térképekbe gon­dosan bejegyeztek. Így bérűit angol uralom alá Haket\ Howland (maguk az angolok sem vonal; tisztában a tulajdonjoggal, mikor erre a névre Letesztelték a pótömnyi szigetet) és Jarvis is, amelyeket jóval azelőtt. 1842.ben, az amerikaink fedeztek fel. De jelentéktelen- segü.i; miatt London sem küldött Jd hivatal- n okokat. Egyszer a Panamerican Airways gondolt egyet ! hátha jó * üzlet lesz) és tervbevette nz l d l és a E ülöp.szigetek közötti légi vonal megteremtését. S a három sziget ismét az ér­deklődés homlokterébe került. Mennyire megfelelő pihenőnllemásolt lehetnének• az elfáradt amerikai repülőgépei:, szennára. Hé­ráit demokrata recept .szerint et Nctvy De. partement amerikai származású „havainkat'1 küldőn u szigetbobyk beszervezésére. Ugyan ki vádolhatná a havatokat imperializmussal? De a britéi: ma gszimatolták. <tz üzletet. A vauiban tiltakoztak, mire a washingtoni csavaros eszii jogászok előszedték vaskos könyveiket es kimutatták, liogv az ameri­kaiak a ..rés dereliqun", ..elhagyott dolog", jogi fogalom- értelmében jártak cl. tehjît tu­lajdonjogukat nem lehet kétségbe vonni A bálnavadászok szigete T er meszel esen akad a számtalan sziget között olyan is, mélynél: stratégiai jelentősé, ge. oly csekély, hagy itt az angolok „alibi- paradicsomokat" levelezhettek be. ilyen az ■iuszlrnlighól min légy 360 mért fötdnyire ke­letre levő Lotd Uowe szigete. A XIX. század elején bálnavadászok ve. tettek horgonyt az elbájoló sziget mellett, hogy ivóvízkészleteikéi kipótolják. 1840-ben két európai család telepedett le és gyümölcs, termeléshez jogait Terményeiket a bábuira- délszaknál értékesített ék. Gyarapodtak, fej­lődtek. A bálnák megirigyelték a tulkönnyii karriert: eltűntek erről a lengerrészröl, köz­vetve bi oh ad I ál: a szigete!. Jobb hijjtín, a te­lepesek önellátásra fanyalodtál;,, i kísérlet sikere rácáfolt u szabad kereskedelem összes megingathatatlan teóriáim. A sziget még fa* kőzet tahi> fejlődésnek indult s lassan-lassan az idegen forgalom is szé]> összegeket ered­ni ényezcl t. Vf ui tini Ilii orn os juhle.uyesztö lenek gvapjuipnrnsoknatk kényelem kellett: hét ■ modem szállodát rendezlek tehát be. Sze­mélyzet azonban nem akadt. A bennszülöt­tek becsvágy a a napi egy darab kókuszdión iul nem terjedt. Európából importáltul: te. hát pincéreket és *.c// right" szobalányokat S most a hábotu istene megzavarta fenséges nyugalmukat. Sziget, ahol adót nem kell fizetni Yun a Pitit Szigetel; mellett, a Könyökcsa- torrúiban egy érdekes csöppség. Sori; szigete. Mrs. Hat away birtoka, mélynél; függetlensé­gét 1226-ban ismerte el Jil Henrik, Föld- nélküli János fia. A 67J tokos évi 48 órát dolgozik a sziget úrnőjének, régi normand táj szól fisban beszél, nem fizet adót és nincs rendőr sége. Van egy, poriamét je. Képviselők a családapái;, tör. vényeiknek, amelyeket, Mrs. llataway ratifi­kál és az angol parlament ellenőriz, nincs kötelező ereje. Egy sziget eladó Éppen olyan könnyű szigetlulujdonos'irú. lenni a Csendes-óceánon, mint mondjuk te- / eh tulajdon osnak Púd apesten. A ..Le Sóit * ormit. nagy brüsszeli újságban jelent meg egy apróhirdetés: ,,Eladó egy l;is polinéziai sziget. Ajánlatokat ,,Xem drú- gu‘• jeligére a kiadó továbbit“. Egy újságíró régére járt a dolognál;. Az eladó megbízott ügyvédje a következő felvilágosítást adta „Nincs ok megdöbbenésre. Megbízóm elad egy tehermentes szigetet Tahiti tői 60 mif­fed dny íré. Ha kívánja megvenni . . Mivel fts újságíró nem kívánta megvenni,- dühösen becsapta az ajtót és a tulajdonos ajtaján kopogtatott be: „Azt szeretné tudni, hogyan lettem sziget- tulajdonos ti Csendes-óceánon? Nagyon egy. szerű. 1 ivérern tisztviselő volt Belga-Kon. góbnn. Egyszer kirándult Tahiti-be, Pepee- tebeti Le fői között Homáré királyné, kegyeibe s egy brüsszeli csipke ajándéka ellenében kapóit egy 250 hektáros szigetet, Bonhír, Jő lakóval együtt. Fivérem nemrég meghalt Most, anyagi helyzetem miatt, kénytelen r o­gyok megválni a szigettől. Látja, milyen bi­náris iiir tériét?“. Ki akar királyságot vásárolni? „Eladó labor szigete, 340 Q-/rm. terüietü jó fekvésű, a Csendes-óceánon, Bismarck szi­getcsoportban, az Egyenlítőtől délre. Gyö *» nyörü kilátás. id&eUis éghajlat. thidúsaOt, lm. Iászát. Ajánlatokat .. .** Szélhámosság? Xépbolonditás ? Nem, tévednek. Íme. a hiteles történet, .4 múlt század végén egy fiútól svéd, Kűri Peter son, halondtHiddszalm ■ kelt egy rozoga vitorláson. Valahol Ausztráliád ól keletre ha­jótörést szenvedett. Â hullámok paileovetet- ték egy verd szigeten. Nem csekély meglepe­téssel fedezte fel, hogy a lakosság a hírhedi kannibál gasztronómihus rítusnak hódoló tagja. Ízlés dolga, de más választása nem volt, minthogy nagy bátrun közéjük ment. Szeszélyes hangulatban lehettek a bennszü­löttek; első benyomásra megválasztották fe­jedelemnek. Törvényes formál: között felesé­gül vette az ex-uralkodó Sindv nevű lányát. Peterson, az engedelmes vö, az igényes 1- Károly név-en gyakorolta államfői hatalmút. Húsz éves áldásos kormánysása (tiatt meg­győzte alattvalóit emberi eredetű táplálékuk célszerütKnségéről és bevezette őket a ser­ié sten vészt és rejtelmeibe. Megviselte a klíma, beteg lett, elfogta a honvágy. Fel akarta számolni vagyonát és királyságát 150.060 frankért áruba bocsátot­ta. Ennyi az tgész BOKOR ZOLTÁN. Magyar Törvénytár Fositos közérdek« szakkönyv-újdonságok Böiöny József: A rnagyir közjog idősze­rű kérdései1. 2 kötet, 636 oldal 20 tő Pataky—Pazúr—Hegedűs: Tejgazdasági jogszabályok. (I. Magyarország tejgaz­dasága. Tejforgalora. Tejipar. A .--j ér­tékesítése. Szakoktatás.) 3SB old. 12.— Tóth József: Jog a munkához. (Társada­lompolitikai tanulmány). 200 old. 6 Mi Adorján János: Mezőgazdaságunk hét­éves terve. (Tanulmány a legidősze­rűbb kérdésről). *>.50 Milhofer Sándor: A világ búzatermelése és áralakulása. (A világgazdasági vál­ságtól a második, világháborúig) o.—­Kaphatók az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás királv-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítunk. Kéijo a uvav.u küßyvujdonságak ingyac.es lágyiéktL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents