Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-18 / 136. szám

1*4« {«mite* It. cl len se ex India a válaszúton Nem újkeletű probléma az indiai függetlenség kérdése: éppemigy fel­vetődött a.z első, mint most, a máso­dik világháború folyamán- S külö­nösen a csendesóceáni háború tette szükségessé a mielőbbi megoldást, mert. nem közömbös Nagybritaamid- • ra nézve, hogy az emberiségnek kö- j zel egyötödét magában foglaló India milyen érzelmeket táplál az angol, i vagy az oly diadalmasan előretörő j japán hatalommal szemben. Attól a J pillanattól kezdve, hogy Gsangkaj- sek, a jatpánellenes Kin a vezetője Újdelhiben felkereste a legnagyobb : indiai párt vezetőit, Ghandit és Neh- j- rut, hogy aktiv csatlakozásra birja j őket Japán ellen, egyszerre kirob- | bánt a kérdés gyors megoldásának J fontossága. Az angol kormány a ha- | dikabinet egyik vezető miniszterét., ! az utóbbi időben oly sokat és oly j hiába tevékenykedő Stafford Cripp- j set bízta meg a kérdés fontos elin- ; tézésével, aki a kérdést még azóta is | egyre „intézi“. Mindenesetre, Cripps j tevék'eonyk édesétől függetlenül, Neh- ; ru, a hindu nacionalista vezér mo- j gött 300 millió szabad s ágszom j as . hindu áll s ezért sem érdektelen i most India felé nézni, hiszen Kal­kutta — India kapuja — előtt már ott állanak a japánok. India helyze­te most már nemcsak India számú- ; ra, hanem az egész világgazdaság . és világpolitika számára nagy fon- ■ tossógu. A Beit Keletin diai Társaság Indiát a kereskedők hódították meg Anglia számára. Jellemző, hogy az indiai hódítást nem Anglia, az állam vitte véghez, hanem ez az an­gol kereskedővállalat. A Kelet indiai Társaságnak nem volt nehéz dolga, hogy a széthúzó apró hindu fejede­lemségek fölött az uralmat megsze­rezze. Indiában már akkor is a kasz­tok és a vallások szakadékai válasz- j tották el a lakosságot egymástól; a ' társadalmi formáknak a megkövese- | dése lehetetlenné tett minden fejlő- 1 dóst a hatalmas és gazdag biroda­lomban. Egy ország volt India, de benne ezer ellentéttel. Anglia az eb­ben megnyilvánuló lehetőségeket aknázta ki akkor, amikor gyarmat­ként magához fűzte Indiát. Amikor 1839-ben a Keletindiai Társaságot államosították, az angol csapatok­nak csak egykét északi néptörzzsel volt összecsapása, egyébként az egész világrésznyi terület érett gyü­mölcsként hullott a birodalom ölé­be- Az iít-ott később is felbukkanó kisebb lázadásokon kívül, azóta is j biztosan állott Nagy brit annia ural­ma Indiában. Bár sok minden megváltozott az utóbbi évtizedek alatt, a mai India is a kasztok és i'cdlási ellentétek hazája. És ebben leg­alább annyira, mint Nagy brit annia ellen" áfásában kereshető a ország függetlensé­gének megvalósulása. Pedig BritTnd'ia a maga 4.1 miUió négyzetkilométer terüle­tével a hetedik, 366 milliónyi lakosságáról második a föld országai közöd. A föld la- kosságának 17.2 szzazalékü, csaknem egy~ ölöd része lakik Indiában„ i 10 könyv 10 érték Rival tavaszi könyvit jdonságai: Kosztolányi Dezső: Pacsirta (antilop- kötés) p. 6.20 Bánfíy Miklós! Farkasok (kötve) P. 9.20 Asztalos István: üröm (kötve) P. 7.30 Claude Houghton: Vissza az életbe (kötve) P. 8.80 Wolf Schenke: A sárgák háborúja. (A távolkeleti háború könyve, kötve) P. 8,— Jules Superville: A gyermekrabló (kötve) P. 7.50 Pados Pál: Szovjeíoroezország felett. (Repülőkönyv, remek felvételekkel, kötve) P, 8.— Paolo Zappa: Kémek háborúja. (A „tit­kos szo'gálat" könyve, kötve P. 8.— Márai Sándor: Ég és föld (kötve) P. 3.™ Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő (kötve) P. 7.50 Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN, Kolozsvár, Mityís király-tér 9. India hallatlanul gazdag ország. Ez a gazdagsága az, melynek híre évszázadokon keresztül vonzotta Európa kalandorait. akik az indiai ut keresése közben uj te­rületeket és uj világrészt: Amerikát fe­dezték fel. India mai gazdagsága egyik legfontosabb támasztéka az angol világbi­rodalomnak, melyről act tartjuk, hogy In. dia birtoklásával áll. vagy bukik. Indiának elsősorban a mezőgazdasága fejlett. Gyapottcrmel és ével (1939-—40-ben 9.1 millió métermázsa) és. dohámjterme- lésével (1939-ben 5 millió métermázsa) a második, busátermeJásótól (1939-ben 100.9 millió métermázsa) a negyedik, tea- termelésével (2.1 millió métermázsa) as első a föld államai között. De nagy tö­megben termel ezenkívül rizst, jutát, bor­sot, kávét, cukorrépát, lenmagot stb. Ál' led tenyésztésében különösen a szarvas­marha és bivalytenyésztés terén mész- sze kimagaslóm! első az összes országok közölt. Bányászata samet, vasal, kőola jat, mangánt, rezet, ólmot és nemesfémeket! termel hatalmas mértékben. Ijmra ... er­ről később lesz szó — fejlődő. De bármennyire is gazdag India, bár­mennyire is egyik legnagyobb Ígérete a jövendő világgazdaságnak, felszabadulása nem ezeknek az értékeknek a hatására történik. S bogy most mégis időszerű en­nék a földterületnek függetlenné válása annak oka tisztára politii kai: a két világ­háború. Két párt - és a fejlődés kérdése India mezőgazdasági ország. Az 1914* i ben kitört világháború azonban a maga j gazdasági zavaraival, hajóiirhiányával szükségessé tette az ipar kifejlesztését is. A nagy városokban — Kalkuttában. Bőm - bayban, Madrasban — egymásután ke" Vetkeztek a mezőgazdaság és textilipar gyárai: a dohány, rizs és teafeldolgozó, gvapjufonó és szövőipari, jute ipari gyá­rak. A második világháború még nagyobb mértékben érintette Indiát, mint az első. A hajóürhiány újra éreztette hatását és például egy bombayi távirat) közlése sze." ruit 1941 áprilisában az összés export csak 120 m'llió rúpiát tett Id, az előző évi áprilisi 190 millióval szemben. Mindez természetesen hatássai vo 11 újra az iparo­sodásra is. Ez alkalommal — tekintve: a háború területi közelségét is főleg a nehézipar került ciz érdeklődé8 előterébe. Egymásután érkeztek a közelmúltban hí­rek az ilyen nehézipari alapításokról. Az Oírvik övén bír szerinti a k ha pur tabu mer haradzsa 10 millió font tőkével acélgyárat létesített. Más közlés a hyderabádi nízám■ acél és hengermii alapításáról, újra más pedig a bikancéri maharadzsa vagyon gyár létesítéséről számai be. S ezeket a példá­kat! még számos indiai nagytőkés köved. Az ipar -jelentősége Indiában i* a gazdag- j súgón Iciviit társadalmi is. Azok az ellen­tétek, amelyek a kasztok tagjait, továbbá a különböző vaBásuakat, a hindukat, mu­zulmánokat, buddhistákat, stb. elválaszt­ják egymástól, abban a percben elmosód­nak, mihelyt az emberek egymás mellé kerülnek a gyár gépeinél. És ha ez a tár­sadalmi átafaladé8 jelentős, akkor első sorban is Indiában jelentős, ahol az ango­lok azon vannak, hogy a néptömegek egy­más rátalál ás át me gaJtadály ózzálErth evő, hogy félnek: egy nap az elavult kaszt és valla8! öntudat, modern nemzeti öntudattá válik s végül is felszabadít iák Indiát. Ez a magyarázata annak, hogy a két világháború között megerősödő hindu na­cionalizmus mint alakult át Gandhi pol­gári irányzatából a népvezér utódának, Pandit Nelmmak. aktív és forró nemzeti politikájává. A kongresszusi párt, amely ezen az átbd ki Jávori átment, 300 millió hindu mindinkább öntudatosodó tömegé­re támaszkodik. India azért még távolról sem, egységes. Főleg az északi és északnyugati tartomá­nyokban tehát az ipartói távoleső vidé­keken — élő mohamedánok nagy része szemben áll a hindu többséggel. Dzsinncth, a 77 milliós mohamedán tömb vezére az elöázsiai arab országok felé tekint és kié Ion muzulmán politikát kíván folytatni. ezért minden törekvése oda irányai, hogy ÉszaknyugatTndiát függetlenítsék a lob­bi indiai területektől. Amery, az- angol kormány indiai mi' nisztere éppen ezekre az ellentétekre t»- ma szkod ott eddigi indiai politikájában, amikor a két nagv indiai párt kiegyezé­sétől kívánta függővé tenni India dominiu mi jellegének megadását. Ezt a konzerva­tív angol gyarmati politikát azonban, ami­kor a csendesóceáni háború kitöri^ iel kel ­lett min ii. India «tja a doi»infom felé Abban a pillanatban, amikor 1941 de- ] cember 7-ikén Japán megtámadta az an­golszász hatalmakat, India Súlya hatalma* J san megnőnikedetf az angol birodalom keretében. Könnyen lehetséges, vetődött fel a gondolat Londonban, hogy a japán csapatok India ellen is megnditják az of" fenzjivát (ez később be is következett) és akkor életbevágóan fontos tesz a hinduk állásfoglalása. És valóban, gyorsan bekövetkezett Búr mának megtámadása. Rangoon aránvlag gvors eleste után az indiai kérdés jelen­tősége csak fokozódott most, hogy a ja­pánok már Kalleutta India kapuja előtt állónak. De nemcsak Nagvbriiüiinia, hanem Ki na számára is igen fontos, mi történik In­diában, hisz\i hőm szívesen látná Indiát sző vétségé8 neh-. Ez magyarázza Gsang- kajsek tábornagy emlékezetes, februári látogatását Aev, -Delhiben, ahöl tárgyalá­sokat folyhatott a kongresszusi párt veze­tőivel, Gandhival és Neh ni val. Ez a tár­gyaié* robbantotta /« az, indiai kérdés ujabh időszerűségét. A háború sürgető hatására végre Lon­don is döntött március 12-ikén és elhatá­rozta, hogy Strafford Crippset elküldi az indiai probléma, likvidálására. Ez a likvidálás azonban mint a jelek rmdátják — egyre kevésbé sikerük Mi tesz Indiával?! A* egész világ érdeklődése énnek a világrésznyi terület sorsának bo* vafurdtalását figyel*. Többezer ItirdŐzS szemeld!! éri torpedó* tatásai két nagy amerikai Newyork, junius 18. (MIT.) Az OFI jelenti: LA tengely egv buvárn&~ szádja két nagy amerikai kereskedelmi hajót torpedózott meg az Egye­sült-Államok keleti partján egyik fürdőhelyen, többezer fürdőző szeme- láttára. Azonnal bombázó repülőgépek és kisebb hadihajók indultak, a tengeralattjáró üldözésére, de az eredményiül eddig még neon adtak ki jelentést. Újabb huszonhat Isi végzés Prágában és Brünn ben PRÁGA, június 18. (MTL) Mint hivatalosan jelentik, a prágai rögtönitélő bí­róság junius lírikán 12 személyt, kihűlök egy zsidót, a brüxmi rögíonitélo bíróság pedig 14 személyt, köztük egy zsidót Ítélt halálra, részben a Heydrich volt helyet­tes védnök ellen elkövetett merénylet fel dicséré««, részben ellenséges ügynökök rejtegetése, vagy a rendőri bejelentéskötelezetlség elmulasztása, részben pedig fegy­verrejtegetés miatt. Az ítéleteket véjjreka jtetták és az elítéltei: vagyonát elko* hozták, UJ KOMaVEK vitt mm ROBERT GHiVES Lamb őrmester fim erikában Graves egyedülálló módszere, melyet a ma­gyar közönség jól ismer a világhírű Claudius- regényekből, uj könyvében is igen érdekesta érvényesül. Az amerikai függetlenségi háfjo-. ru egy névtelen, de valóban élt melléksze­replőjének, Lamb őrmesternek regénye ez .« könyv; egy egyszerű katona. józan, páratlan és tudálékos visszaemlékezései, melyből az új­kori történelem egyik legfontosabb küzdelme- nek története bontakozik ki. Egyfelől a fia­tal amerikai nép eszmél önmagára, másfél -i- az angol birodalom egyik szerencsétlen pilla * iratának drámáját kísérhetjük nyomon, szemtanú elbeszélése alapján. De Lamb őr­mester, ez a kitűnő katona, egyúttal iga/i húsból és vérből való ember is, tele szenve­déllyel) akarattal és mohó kalandvágygya, 'A nagyarányú történelmi eseményeken kivi; íj neki magának is van egy regénye, nagy sze­relme, egyik bajtársának felesége, a szép Kate iránt, elkíséri Írországból a vadnyugati 1 Athenaeum-kiadás, Ára’ kötve 9.60 P. őserdőkig. 4x Angol Irodalom Kiocsesbáza Az Európai Irodalom Kincsesbáza elmen az Athenaeum kiadásában megjelenő nagy kulturális értekei képviselő könyvsorozat negyedik kö­tete, ..Az angol irodalom kiesésbe - zau, Halász Gábor -szerkesztésébe« most készült el. A kötet az angol irodalom fejlődését mutat ja be köl ­tői, drámai és prózai szemelvények­ben, első legendás költőjüktől Caed- móntól a modern regényíróig, Law-, reneeig. Az irodalom egy ilyen kö * tetnyi szemelvény tükrében miami-' képpé n a kultur fi Írnek virágaira; emlékeztet, amint szemünk előtt- íiajt ki, bontja szét ketyhét s érnek! meg virágai. Az olvasó nemcsak azt angol költészet világnagyságait. Shakespeare^ Miltont, .Shelleyt, By-i ront, a nagy regényírókat: Fieidin-j get, Scot tót, Dickensi. Thackerayt? Gn Isworüiyt ismerheti meg belőle, de az angol törté ne ti-rs és filozófia1 mestereit, Bacont, Lockeot, Stuart ■Millt, Macaulayt, Carlylet és a töb­bieket is. Egy szokatlanul gazdag árnyalatokban és nagy fényekben bővelkedő irodalom színei jel esnie k •meg előttünk e pompás kötetben. Á; szövegek megértését életrajzi adatok és magyarázó jegyzetek teszik telje­sebbé. A szemelvények fordítói a legkiválóbb magyar költők és mű­fordítók (Arany, Babits, Kosztolá­nyi, Tó 111 Árpád, Szabó Lőric stb.). • A kötet ái3» egészvásaon kötésben 12.— P*. A. Praacé-Harrarí Megátkozottak Mint az ősöktől fennmaradt csa­ládi Írások tanúsítják, Thomas One áronnak, az iparmágnásnak ősei kg i rozatosan a vérfertőzés bűnében fet- rengtek és rendszerint későn, vagy sohasem jöttek rá borzalmas bűnük­re. Ennek a végzetnek és átoknak terhe alatt a két utolsó Oneanon-sarj is szerelemre lobban egymás iránt, de egy megrázó esemény elejéi, ve szí a szörnyűség megismétlődésének és lezárja a végzetet. E szokatlan és izgalmas tárgyat Annié Francé Hamar, Raoul Francénak, a kiváló' tudósnak felesége, az igazi iró esz­közeivel alakítja értékes, gazdagon hangszerelt és lebilincselő regénnyé Az iró szokatlan elbeszélökészsége, a csillogó lélekrajz, a döbbenetes hely zetek és fordulatok ábrázolása olyan- tehetséget mutatnak, akinek a re­gényírás valódi eleme. A Megátko ' zottak az utóbbi évek német könyv piacának legnagyobb sikere volt. Az események gazdagsága, az alaJeok sokfélesége, a miliő változatossága, számos-, lebilincselő vonalvezetése döbbenetes hatást tesz az olvasóra LEVÉLPAPÍROK, eqyszerfltil a lagválasztékosabb kivitelig, leqoS« esóbban az „ELLENZÉK** kBnyvnh bolfiábaa, Kolozsvár

Next

/
Thumbnails
Contents