Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-16 / 134. szám

1**2 li. Iz évezredes olasz-magyar barátság mindig a iegfsntosabb bástyája volt a közös műveltségnek — utoadaífá az UIleía-Revieikf imát iiszíeieiér® rssiiezeff diszebéit polsárköszönitkjéiieifi Rases miykBvet RÓMA, junius 16. (MTI.) U Bein-Reviczky 'Antal rendkívüli követ, meghatalmazott mi­niszter, sa'jófőnök hétfan délelőtt meglá­togatta Bottal nemzetnevelésügyi minisztert, akivel szívélyes, hossza megbeszélést foly­tatott. A déli óráikban a magyar sajtófőnök Pavólini nép nevel ésü gyi minisé térnél tett látogatást, akivel szántén szívélyes, hosszabb eszmecserét folytatott. Ezután a sajtófőnök Piolverelli néprtevelésügyá államtitkárt ke­reste fel. Hétfőn délben Rocco nagykövet ebédet adott URein-Reviczky Antal tiszteletére. Az ebéd során Rocco nagykövet pohárköszön­tőjében többi között a következőket mon­dotta: •— Olasz ember számára nem lehet ked­vesebb feladat, mint a hagyományos olasz- magyar barátságot magasztalni. Az évezre­des olasz-magyar barátság mindig a legfon­tosabb bástyája volt a közös civilizációnak. Magyarország bátor kiállással fordult a szankciós államok koalíciója ellen, amely meg akarta fojtani Olaszországot. Keserű megaláztatása idején büszkén nyújtott ba­ráti jobbot és tekintet nélkül az ellenség fe­nyegető magatartására, nyíltan kifejezésre juttatta, hogy Olaszország oldalán halad tántoríthatatlan határozottsággal. íme, ezek azok az igazi erkölcsi értékek, amelyek örnic­er vény üek a népek életében és az igazság felé vezetik a nemzeteket. Végül a nagykövet Magyarország kormány­zójára, a magyar nemzet boldogulására és a méagyar vendég személyes jólétére emelte poharát. (Jikin-Reviczky Antal sajtófőnök a po- háriköszöp.'tőre a következőikkel válaszolt: — Mióta. Olaszországban vagyok, csakis a legőszintébb hálóval szólhatok arról a ha­rci)i megértésről és baráti támogatásról, amellyel léptcn-nycmon találkoztam Az egész magyar nemzet mély háláját érzem Olaszország irfbit és nagy vezére, a Duce iránt, aki minket elsőnek segített meg a trianoni megcsonkítás nehéz éveiben és le­hetővé tette számunkra, hogy ott lehessünk, ahol ma vágyjunk. —• Most nagy’ szövetségeseink, OiaSzor. szág és Németország oldalán küzdünk és biztosak vagyunk benne, hogy küzdelmünk­ben el fogjuk érni a kitűzőit közös célokat. Ezután poharát az olasz király és, császár és ci Duce egészségére, va!amiiit az olasz nemzet jövőjére ürítette. M ári áss y Zoltán qulrinaíi magyar követ hétfőn este estebédet adott UBeiri-Reviczky Aidal sajtófőnök tiszteletére. Osgd'lS Bt ÚÍQSZ—W89W barátság történelmi fejti« Éléséről Ulie-in-Reviczky Antal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter hétfőn délután 7 érakor, az Isti tuto dá Cultura Fascista dísz­termében megtartotta előadását az olasz- magyar kapcsolatok történelmi fejlődéséről. Ennék a mély és meleg rokonszenyen alapuló barátságnak, nmelv az olasz és a magyar népet valóságos sorsközösségben fűzi össze, évszázados gyökerei vaunak mind a két nép között. E két nép sok tekintetben azonos vonásu műveltségét, történelmi, poli­tikai és gazdasági kapcsolatait találóan jel­lemezte a kiváló történettudós, Tagliaini, amikor rámutatott a két nép ösztönös von­zódására1 ég rokonSzenvére. Ez a rokonszenv •természetesen a két nép között olyan ben­sőséges kapcsolatokat teremtett, amelyek a nyelvi és vérségi kötelékeknél is erősebbek. A magyar népet a magyar föld római na- rad\anyui a lai'.in kultúra részesévé és »evé- kenv munkásává tették. A honfoglaló -na­gy arság a Dunántúlon talán még találkozott a látni Róma ottmaradt véreivel, amelyek az uj államalkotó népben békésen feloldód­tak. Kétségtelen, erősen befolyásolták Pan­nónia nemzeti művészetét s a magyar közép­kor folyamján még fokozottabb mértekben ■'irányították ezt a művészetet a római kor Emlékei felé és az óig bizonyos, hogy előbb Nagy Lajos, majd Mátyás korának alkotói Róma szellemiségéből a magyarországi Ja.fi- nitást állandóan uj és uj erőforrásokkal gyarapították. — Az olasz nép tehát a magyarságban a latin szellem hagyományokban gazdag kép­viselőjét látta. A magyarság viszont az ola­szokban azt a népet ismerte fel, amely ma is romlatlan tisztaságban beszéli Róma nyel­vét és mindenben Róma örök eszményeit hordozza. A magyar ég az olasz nép nagy történelmi összseüaflálkózá&án.tk alapját a, mindkét nép közös llatin kultúrája terem­tette meg. TjUein-Reviczky Aulai ezután részletesen ismertette a keit nép és faj barátságának történelmi fejlődését, ennek a fejlődésnek egyes szakaszait, majd igy fejezte be- elő­adását: — Ma, amikor a báromhatalmi egyez­ményhez elsőnek csatlakozott Magyarország, rém! tbc (te/ uüí kii/d .i tengd vfi.í! altnak ni- dalán a bcÉitivazmu.s veszélyének végleges elhárítása és az uj európai rend megvalósí­tásának érdekében, az olasz-magyar viszonyt a közösen ontott- véráldozat szenteli meg. Ez a közös véráldozat még szorosabbá teszi ba­rátságunkat és elezaki thalattanul fűzi ;or- sunikat az újjászületett fascista Olaszország­hoz, amely nagyszerii Duce ja-, vezére, mellett két évtized óta annyi segítséget nyújtott. Ma Rómában, Bolognában es más olasz vá­rosokban tanuló magyar ifjúink állandóan magulvbaszsivják Iláli-a örök római szellemét. A közös kultúránkból és ennek védelméből fakadó hagyományok, a magyar és olasz Szabadsóghősök emléke, a kettős hagyo­mány; a könyv és bard, együtt vezeti mind a két népet az európai rend és a méltán megérdemelt boldogabb jövő felé. A magyar Sajtófőnököt előadásakor me­legen ünnepelte a nagyszámban megjelent előkelő közönség. Az előadást Pcllizzí, a fascista kulturiutézet elnöke nyitotta meg. A magyar sajtófőnök végig feszült érdeklő­déssel hallgatott előadása nagy sikert ara­tott, A rendkívül magas színvonalú, értékes előadásért ugyancsak PeUlz/i elnök mondott köszönetét. n^drf munkaszolgálatra kötelezik Romániában az összes diákokat BUKAREST, jurüus 16. (Búd. Tud.) Mi­niszteri rendelőt értelmében az összes ta­nulók nyári munkaszolgálatot kötelesek tel­jesíteni. A nyári munkaszolgálatot igazoló bizo-nyitvány nélkül: a tanulók nem vehetők fel a következő iskolai évre. A rendelet ér- telin éten a bukaresti főiskolák elsőéves baliga tűnőinek a nyári szünidőben legalább két hónapig közhasznú munkáit kuli végez­niük a közigazgatásban, kői házakban, vagy jótékony egyesületekben. A bukaresti lapok közük a nagyvezérkar leiratát is. amely szerint a munkakamftrákon keresztül enge­délyezett munkaszolgálat alól való mentes­ségeket június elsejei hatállyal megszüntet­ték. Ugyancsak hatályt?.! a. nil ott ák « hadiár­váknak és a háborús kitüntetetteknek enge­délyezett mentességet is. Magyarázó rendelet a kenyérgabonajegyrendszer lievezeíéssliez BUDAPEST, junius 16. (MTI.) A Közel­látási Hivatali közli: A junius 11-én megje- I lent termésrendelet a kenyérgabonaíjegyrend- szert vezette be. A rendelet előírja, hogy a községi elöljáróságok a junius 15-i áliliapot szerint a hónap végéig, tehát junius 30-ig kötelesek összeirui a község ibaciiíedén ál­landó ülakíhellyel bírókat. Az összeírás há­romféle összeiróiven történik. lía az ös.sze- irott fél ősJönnelő, tehát 5 kát. holdat meg nem haladó ingatlan birtokosa, állandó me­zőgazdasági alkalmazott, rész-arató vagy cséplőgépnél alkalmazott munkás, vámőrlő malom tulajdonosa, vagy annak -alkalmazott­ja, ebben az esetben kéksziinü gabona jegyre jogo-síttí'. A piros.színü kenyérgábonaijegyre jogosultakat külön összeirólapcu írják össze, ide tartoznak azok, akik saját kezelésében müveit mezőgazdasági ingatlanok birtoko­sai, haszonbérbe adott mezőgazdasági müve­ié'. alatt álló földbirtok tulajdonosai, mező­gazdaságban alkalmazott tisztviselők, gaz­dasági cselédek és családtagjai, bércsépiő- váüalkozók, állami, vármegyei, községi, köz- hirtokos'ségi vagy egyházközségi alkalmazot­tak, amennyiben javadalmazásukat 'kenyér- gabonában kapják. Külön ivén írják össze azokat az ellátatlanokat, akik vámőrl'ésre nem jogosultak. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosul­tak és a háztartásukhoz tartozók kenyér- és iisztettátásáuak szabályozására és & vető­magon felül meghagy óit kenyérgabona el­számolására szolgál. A kenyérgabona jegy két részből áll, mégpedig a uabonaszelvé- nyekből és. a vámőrlési szelvényekből. Mind. a. két szelvényáv 12—12 szelvényt tartal­maz. A grJxmagzelvények azt a kenyérga- bonamonnyiséget tüntetik fel, amelyet a ke­nyérgabona jeggyei ©fii atollt személy egy ev alatt felhasználhat és a vámőrlési szelvény ellenében egy év adat; vámőrlésbeu megőrüli- telhet. A termelő megtarthatja ezt a mennyisé­get, amelyet gabon&szelvéuyei féltünk* in dk (kék szín ii gabona jegyesek), a vámőrlésr© jogosult egyéb személyek pedig a gabona- szelvények ellenében az azon feltüntetett kenycrgabouamennviséget akár egyszeri e, akár részletekben beszerezhetik (piros szí­nű gabona jegyesek). A vámőrlési szelvények közül a VII—IX. szelvényekre 1943. év ja­nuár 1. napja elolt, ti X. szelvényre 1943 május hó. a XI. és XII. szelvényekre pedig junius hó 1. napja előtt az azokon feltünte­tett mennyiséget vámőrléshen megörökölni nem szabad. A kenyérgabonajegyre jogosullak fej­adagja: Az első csoportba, tartoznak az 1832— 1926 években született, nehéz testi munkát végző férfiak, akik évi 240 kg.; a második csoportba tartóznák az 1936 évben és azelőtt .síüle-iett személyeik, ha nem tartoznak az első csoportba., akik 180 kg.; íl harmadik csoportba pedig az 1937. év­ben és az utána született gyerme-kek tar to z- uak, «kik firi. 120 kg, kenyérgabonára, tar li­hatnak igényi. A kenyérgabona jegy az egész ország területén érvényes. Azokra a terüle­tekre, ahol a lakosság lulny Cmórészben. ku­koricalisztet fogyaszt, a közeliátá.sügyt mi­nister külön remlelelben fog intézkedni. Kenyérgabonát csak gabou aszd v én vek ellenében lehet 'kiszolgáltat ró. A ken ver­gaben a jeggyel ellátóit mezőgazdasági mun­kavállalók kenyérgtbon a szükségletüket Hombár bizományosoktól vagy a kenyérga­bonáéi adásra jogosult malmoktól .szerezhe­tik be. de a kiszolgáltatott kenyérgabona; után jutalékot nem követelhetnek. A bizo­mányosok a bevallott gabonaszelvénnyel kö­telesek elszámolni,. A munkaadó háztartásához tartozó mun­kavállaló gi'bouajeoyét köteles a munka­adónak átadni. Ha a szolgál úti viszony kö­zöttük megszűnik, a munkaadó köteles á munkavállaló kényé rgahon" jegyét mind­azokkal a gabona- és vámőrlesi szelvények­kel együtt visszaadni, amelyek a szolgálat­ból való kilépés, utáni hónapokra Szólnak- Ha a munkaadó mar több szelvényt vágott le, mint. amennyit a munkavállalónak a ki­lépéskor visszaadni tartozna, a levágott szel­vények helyei t váliószelv ényeket kell kiad­nia, melyet s községi elöljáróságtól kehi igényelni. A Kzeeődméhyes cselédek, részesaratók és sommás munkások pótfej-utagra tarthatnak igényt. A ikohveneiós cselédek évi 60 kilóé ! gii iu kenyérgabona megszerzésére, a részes j aratók és az élelmezéssel szerződött időszaki i munkások a műrészeiződé ben kitol!ott 'időtartamra havonként 10 kilogramm ke- nyérgabonapótjtígyre tarthatnak igényt. /. Szent műsoros ünnepélye KOLOZSV ÁR, junius 16. Va&’ârnap este volt a Szent Klára-kör műsoros ünnepélye. Az ünnepélyt Szent Klára halálának évfor­dulója, alkalmával rendezték. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött, melyet a Szcul Klára­kor tagjai és ta közönség énekelt. A szociális megújulás útjáról P. Pusztay Gábor orszá­gos igazgató beszélt. Azután a Ferencesek világi rend megalapítása c, életképet mu­tatták be: Kenyeres Zoltán. Szent Lajos— Kredátus- Bélöt, Szent Erzsébet—András Ilona. Az élőképet összeállította D. Fejér Irén. Verseket szavalt Barabás Mária VII. gimn. o. t. A Szent Klára-kör műkedvelő gárdája bemutatta Mentes Mihály ..Assisii Virága“ c. drámáját A darab Szent. Klára életéről szól- A darab főszereplői Biró Ibolya. Zsulyevics Anna, Babos Margit, En­gelbrecht Margit^ Péter Margit cs Kenyeres Zoltán szép alakításit nyújtottak. Jók voltak a következők: Szakács Emma, Bíró Emma, Aemecz Ilona, Bodnár Róza, Imre. Sándor, Pataki Sámuel, Sántha Jenő és Miskolczy Anna. Az ünnepély P. Benedek Fidél tart. rendi igazgató beszédével fejeződött lie. A Mátyás Király Diákházat nagyszámú közön­ség tökölte meg» Nemzetsivalázók a bíráséii @#©!í KOLOZSVÁR, junius 16. (Az I tten/.c munkatársától.) Oltean JónoSné Simon i'te­rra, Madáclúutea 45. szárúi aialti lakos u ma •• gyár nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt került tegnap :< kolozsvári 'ér­vényszék ötös külön tanácsa elé. Nevezett. ••• terhére rótt bűncselekményt azáltal követte cl, hogy mult év augusztus havában, ami­kor egyizben összeveszett hun Gyula nevii b kójával, azt hangoztatta, hogy az evzak erdélyi területek vissza fognak kerülni r< mán uralom aki. A vádlott kihal Iga Láya alkalmával tagadéi a terhére rótt bűncselekményt, de úgy Or­bán Györgyné nevű másik lakója, mint ' ját férje terhelő leg vallottak ellene, A tör­vényszék a. bizonyítási eljárás befejezés után a vádlottat egyhónapi fogházra itclü*. Az Ítélet ellen a királyi ügyész felf oly amo­dáéit jelentett he. t Biz-Ó Kosztén fdgőcS'ősísi földmüve' ugyancsak a magyar nemzet me^-tecs,ülése, eilen elkövetett bűncselekmény miatt kerül* a törvényszék ötös tanácsa elé. Bízó Kosz. tán ugyanis 1940 őszén összeveszett szom szedjával, Frungli Péterrel és vészeké*1« ' közben súlyosan sértő kifejezé.se3;et hasz­nált a magyar nemzettel szemben. Kihallgatása alkalmáv^al a vádlóit bte-‘ merte a terhére rótt büncsteekméayt, ami-, ért: » bíróság hathónapi börtönre és politi­kai jogainak háromévi jogvesztését® • iié’u Az iíélet jogerős. Ugyancsak most hirdette ki! a törvényszék a Kúria határozatát .Vér. tes Albert volt kolozsvári illetőségű, .jelen leg budapesti lakos, kereskedelmi utazó ügyében. Nevezettet a kolozsvári törvényszék ötös- tanácsa 1941 augusztus 5-én a magyar had-i sereg szolgálati fegyelme elleni izgatás miaitt báromhónapi fogházra és egyévi jog vesztésire dléllite, azért, mert Vértes Albeit 1940 október havában a Kolozsvár—Dev közötti vasútvonalon a katonai szolgálatra bevonuló újoncokat azzal biztatta, hogy rá-' énük még esapattestiiknél jelentkezni. I'd-; lebtezés folytán a Kúria elé került az ügy. amely az ítélet háromhónapi szabadságvesz-j tésről szóló részét helybenhagy.îi, míg vádlott politikai jogait háromévi időtar­tamra függesztette fel. Az ítélet kibiretésc alkalmával jogerőre emelkedett. Kiíf(j?§fá§ért iféltsk el egy fegtechiiikust és feleségéi KOLOZSVÁR, junius 16. (Az Ellenzék munkatársától!.) PoBók Miksa Hajdu-utca ő. szám alatti lakos, voh fogtechnikus és felesége, Unlerberger Róza, goudatianságbó L okozott súlyos testisértés, csalás és kunizs- 1 ás miatt kerüllek a kolozsvári törvényszék hármas biintetőtanácsa elé. Nevezetteket Baruclt Róza kolozsvári la kos jelentette fel 1939 tavaszán, amiko-r -t román ügyészség iaditoit eljárást ellenük. A vádirat szerint Poüák Miksa, aki fogá­sz! gyakorlatot folytatott, tobbizbcn kezel ta Baruch Rózái, akinek müfogakat készített és. több fogát kihúzta. 1933 őszén a sértett panaszkodott Fóliáknak, hogy a szájában maradit egy fogszilánk, amely kellemetlen-' «éget okoz. Fóliák azzal nyugtatta meg, hogy* csupán apró borterülésröl van szó, amely meggyógy «1. Baruíh Róza i léhány bő- nappal később ismét elment Fóliák rende­lőjébe, ahol UnterbergCr Róza másodrendű vádlott kihúzta a szájában maradt fogsz, lánkot. Baruch Róza a foghúzás után rósz- szül lent és magas lázzal járó arcürfeggeay nvesedés -miatt megbetegedett. Néhány nap múlva a reformján US kórházba szállították ahol megoperáítlák és gyógykezelés alá vet- t ék Mivel az operáció után Báni eh Rozit ar cán különös 'bőrkiüliesek keletkeztek. azt gondolta, hogy a dolog a fogfkezeléssel ksp csodát os és foil jelentette Pollálc dLiksát, akttól 150 ezer lej kiirtériitést követelt, A tegnapi üörvényszéki tárgyaláson Fól­iák Miksa azt vallotta, hogy nem folytatott önálló fogásai gyakorlatot, hanem mindig valamelyik fogorvos keze alá dolgozott. Baruch Róza*.sértett és Király Henkó tanuk ■ megeskiidtek arra, hogy Pollák a fogorvosi, elnevezést használta és cégtábláján is dr.- ként tüntette fel m-agat. A törvényszék tamiként kihallgatta az. ügyben dr. Osváfh Lajos főorvost, Váss Zo ­lán dr. fogorvost, valamint H<tronghy László dtr. egyetemi tanár, törvényszéki szakértői, akik azt Vallották, hogy a sértett arcán ’át­ható bérfolyamat nem függ össze az egykori arcüreggCnnyesedós«se 1 és az sem állapítható meg. hogy az akkori, betegség a hibás be­avatkozás következménye volt-e vagy sem. A törvényszék a tanúvallomások és a szakértői vélemény alapján Polliik Miksáit és feleségét felmentette a) súlyos testisértés és csalás vádja alól, de kuruzslásért. első­rendű vádlottat 500 pengő. Enterberger Ró­zát 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az íté­letben úgy a kir. ügyész, mint a vádlottak megnyugodtak»

Next

/
Thumbnails
Contents