Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-16 / 134. szám
1**2 li. Iz évezredes olasz-magyar barátság mindig a iegfsntosabb bástyája volt a közös műveltségnek — utoadaífá az UIleía-Revieikf imát iiszíeieiér® rssiiezeff diszebéit polsárköszönitkjéiieifi Rases miykBvet RÓMA, junius 16. (MTI.) U Bein-Reviczky 'Antal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter, sa'jófőnök hétfan délelőtt meglátogatta Bottal nemzetnevelésügyi minisztert, akivel szívélyes, hossza megbeszélést folytatott. A déli óráikban a magyar sajtófőnök Pavólini nép nevel ésü gyi minisé térnél tett látogatást, akivel szántén szívélyes, hosszabb eszmecserét folytatott. Ezután a sajtófőnök Piolverelli néprtevelésügyá államtitkárt kereste fel. Hétfőn délben Rocco nagykövet ebédet adott URein-Reviczky Antal tiszteletére. Az ebéd során Rocco nagykövet pohárköszöntőjében többi között a következőket mondotta: •— Olasz ember számára nem lehet kedvesebb feladat, mint a hagyományos olasz- magyar barátságot magasztalni. Az évezredes olasz-magyar barátság mindig a legfontosabb bástyája volt a közös civilizációnak. Magyarország bátor kiállással fordult a szankciós államok koalíciója ellen, amely meg akarta fojtani Olaszországot. Keserű megaláztatása idején büszkén nyújtott baráti jobbot és tekintet nélkül az ellenség fenyegető magatartására, nyíltan kifejezésre juttatta, hogy Olaszország oldalán halad tántoríthatatlan határozottsággal. íme, ezek azok az igazi erkölcsi értékek, amelyek örnicer vény üek a népek életében és az igazság felé vezetik a nemzeteket. Végül a nagykövet Magyarország kormányzójára, a magyar nemzet boldogulására és a méagyar vendég személyes jólétére emelte poharát. (Jikin-Reviczky Antal sajtófőnök a po- háriköszöp.'tőre a következőikkel válaszolt: — Mióta. Olaszországban vagyok, csakis a legőszintébb hálóval szólhatok arról a harci)i megértésről és baráti támogatásról, amellyel léptcn-nycmon találkoztam Az egész magyar nemzet mély háláját érzem Olaszország irfbit és nagy vezére, a Duce iránt, aki minket elsőnek segített meg a trianoni megcsonkítás nehéz éveiben és lehetővé tette számunkra, hogy ott lehessünk, ahol ma vágyjunk. —• Most nagy’ szövetségeseink, OiaSzor. szág és Németország oldalán küzdünk és biztosak vagyunk benne, hogy küzdelmünkben el fogjuk érni a kitűzőit közös célokat. Ezután poharát az olasz király és, császár és ci Duce egészségére, va!amiiit az olasz nemzet jövőjére ürítette. M ári áss y Zoltán qulrinaíi magyar követ hétfőn este estebédet adott UBeiri-Reviczky Aidal sajtófőnök tiszteletére. Osgd'lS Bt ÚÍQSZ—W89W barátság történelmi fejti« Éléséről Ulie-in-Reviczky Antal rendkívüli követ, meghatalmazott miniszter hétfőn délután 7 érakor, az Isti tuto dá Cultura Fascista dísztermében megtartotta előadását az olasz- magyar kapcsolatok történelmi fejlődéséről. Ennék a mély és meleg rokonszenyen alapuló barátságnak, nmelv az olasz és a magyar népet valóságos sorsközösségben fűzi össze, évszázados gyökerei vaunak mind a két nép között. E két nép sok tekintetben azonos vonásu műveltségét, történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatait találóan jellemezte a kiváló történettudós, Tagliaini, amikor rámutatott a két nép ösztönös vonzódására1 ég rokonSzenvére. Ez a rokonszenv •természetesen a két nép között olyan bensőséges kapcsolatokat teremtett, amelyek a nyelvi és vérségi kötelékeknél is erősebbek. A magyar népet a magyar föld római na- rad\anyui a lai'.in kultúra részesévé és »evé- kenv munkásává tették. A honfoglaló -nagy arság a Dunántúlon talán még találkozott a látni Róma ottmaradt véreivel, amelyek az uj államalkotó népben békésen feloldódtak. Kétségtelen, erősen befolyásolták Pannónia nemzeti művészetét s a magyar középkor folyamján még fokozottabb mértekben ■'irányították ezt a művészetet a római kor Emlékei felé és az óig bizonyos, hogy előbb Nagy Lajos, majd Mátyás korának alkotói Róma szellemiségéből a magyarországi Ja.fi- nitást állandóan uj és uj erőforrásokkal gyarapították. — Az olasz nép tehát a magyarságban a latin szellem hagyományokban gazdag képviselőjét látta. A magyarság viszont az olaszokban azt a népet ismerte fel, amely ma is romlatlan tisztaságban beszéli Róma nyelvét és mindenben Róma örök eszményeit hordozza. A magyar ég az olasz nép nagy történelmi összseüaflálkózá&án.tk alapját a, mindkét nép közös llatin kultúrája teremtette meg. TjUein-Reviczky Aulai ezután részletesen ismertette a keit nép és faj barátságának történelmi fejlődését, ennek a fejlődésnek egyes szakaszait, majd igy fejezte be- előadását: — Ma, amikor a báromhatalmi egyezményhez elsőnek csatlakozott Magyarország, rém! tbc (te/ uüí kii/d .i tengd vfi.í! altnak ni- dalán a bcÉitivazmu.s veszélyének végleges elhárítása és az uj európai rend megvalósításának érdekében, az olasz-magyar viszonyt a közösen ontott- véráldozat szenteli meg. Ez a közös véráldozat még szorosabbá teszi barátságunkat és elezaki thalattanul fűzi ;or- sunikat az újjászületett fascista Olaszországhoz, amely nagyszerii Duce ja-, vezére, mellett két évtized óta annyi segítséget nyújtott. Ma Rómában, Bolognában es más olasz városokban tanuló magyar ifjúink állandóan magulvbaszsivják Iláli-a örök római szellemét. A közös kultúránkból és ennek védelméből fakadó hagyományok, a magyar és olasz Szabadsóghősök emléke, a kettős hagyomány; a könyv és bard, együtt vezeti mind a két népet az európai rend és a méltán megérdemelt boldogabb jövő felé. A magyar Sajtófőnököt előadásakor melegen ünnepelte a nagyszámban megjelent előkelő közönség. Az előadást Pcllizzí, a fascista kulturiutézet elnöke nyitotta meg. A magyar sajtófőnök végig feszült érdeklődéssel hallgatott előadása nagy sikert aratott, A rendkívül magas színvonalú, értékes előadásért ugyancsak PeUlz/i elnök mondott köszönetét. n^drf munkaszolgálatra kötelezik Romániában az összes diákokat BUKAREST, jurüus 16. (Búd. Tud.) Miniszteri rendelőt értelmében az összes tanulók nyári munkaszolgálatot kötelesek teljesíteni. A nyári munkaszolgálatot igazoló bizo-nyitvány nélkül: a tanulók nem vehetők fel a következő iskolai évre. A rendelet ér- telin éten a bukaresti főiskolák elsőéves baliga tűnőinek a nyári szünidőben legalább két hónapig közhasznú munkáit kuli végezniük a közigazgatásban, kői házakban, vagy jótékony egyesületekben. A bukaresti lapok közük a nagyvezérkar leiratát is. amely szerint a munkakamftrákon keresztül engedélyezett munkaszolgálat alól való mentességeket június elsejei hatállyal megszüntették. Ugyancsak hatályt?.! a. nil ott ák « hadiárváknak és a háborús kitüntetetteknek engedélyezett mentességet is. Magyarázó rendelet a kenyérgabonajegyrendszer lievezeíéssliez BUDAPEST, junius 16. (MTI.) A Közellátási Hivatali közli: A junius 11-én megje- I lent termésrendelet a kenyérgabonaíjegyrend- szert vezette be. A rendelet előírja, hogy a községi elöljáróságok a junius 15-i áliliapot szerint a hónap végéig, tehát junius 30-ig kötelesek összeirui a község ibaciiíedén állandó ülakíhellyel bírókat. Az összeírás háromféle összeiróiven történik. lía az ös.sze- irott fél ősJönnelő, tehát 5 kát. holdat meg nem haladó ingatlan birtokosa, állandó mezőgazdasági alkalmazott, rész-arató vagy cséplőgépnél alkalmazott munkás, vámőrlő malom tulajdonosa, vagy annak -alkalmazottja, ebben az esetben kéksziinü gabona jegyre jogo-síttí'. A piros.színü kenyérgábonaijegyre jogosultakat külön összeirólapcu írják össze, ide tartoznak azok, akik saját kezelésében müveit mezőgazdasági ingatlanok birtokosai, haszonbérbe adott mezőgazdasági müveié'. alatt álló földbirtok tulajdonosai, mezőgazdaságban alkalmazott tisztviselők, gazdasági cselédek és családtagjai, bércsépiő- váüalkozók, állami, vármegyei, községi, köz- hirtokos'ségi vagy egyházközségi alkalmazottak, amennyiben javadalmazásukat 'kenyér- gabonában kapják. Külön ivén írják össze azokat az ellátatlanokat, akik vámőrl'ésre nem jogosultak. A kenyérgabonajegy a vámőrlésre jogosultak és a háztartásukhoz tartozók kenyér- és iisztettátásáuak szabályozására és & vetőmagon felül meghagy óit kenyérgabona elszámolására szolgál. A kenyérgabona jegy két részből áll, mégpedig a uabonaszelvé- nyekből és. a vámőrlési szelvényekből. Mind. a. két szelvényáv 12—12 szelvényt tartalmaz. A grJxmagzelvények azt a kenyérga- bonamonnyiséget tüntetik fel, amelyet a kenyérgabona jeggyei ©fii atollt személy egy ev alatt felhasználhat és a vámőrlési szelvény ellenében egy év adat; vámőrlésbeu megőrüli- telhet. A termelő megtarthatja ezt a mennyiséget, amelyet gabon&szelvéuyei féltünk* in dk (kék szín ii gabona jegyesek), a vámőrlésr© jogosult egyéb személyek pedig a gabona- szelvények ellenében az azon feltüntetett kenycrgabouamennviséget akár egyszeri e, akár részletekben beszerezhetik (piros színű gabona jegyesek). A vámőrlési szelvények közül a VII—IX. szelvényekre 1943. év január 1. napja elolt, ti X. szelvényre 1943 május hó. a XI. és XII. szelvényekre pedig junius hó 1. napja előtt az azokon feltüntetett mennyiséget vámőrléshen megörökölni nem szabad. A kenyérgabonajegyre jogosullak fejadagja: Az első csoportba, tartoznak az 1832— 1926 években született, nehéz testi munkát végző férfiak, akik évi 240 kg.; a második csoportba tartóznák az 1936 évben és azelőtt .síüle-iett személyeik, ha nem tartoznak az első csoportba., akik 180 kg.; íl harmadik csoportba pedig az 1937. évben és az utána született gyerme-kek tar to z- uak, «kik firi. 120 kg, kenyérgabonára, tar lihatnak igényi. A kenyérgabona jegy az egész ország területén érvényes. Azokra a területekre, ahol a lakosság lulny Cmórészben. kukoricalisztet fogyaszt, a közeliátá.sügyt minister külön remlelelben fog intézkedni. Kenyérgabonát csak gabou aszd v én vek ellenében lehet 'kiszolgáltat ró. A ken vergaben a jeggyel ellátóit mezőgazdasági munkavállalók kenyérgtbon a szükségletüket Hombár bizományosoktól vagy a kenyérgabonáéi adásra jogosult malmoktól .szerezhetik be. de a kiszolgáltatott kenyérgabona; után jutalékot nem követelhetnek. A bizományosok a bevallott gabonaszelvénnyel kötelesek elszámolni,. A munkaadó háztartásához tartozó munkavállaló gi'bouajeoyét köteles a munkaadónak átadni. Ha a szolgál úti viszony közöttük megszűnik, a munkaadó köteles á munkavállaló kényé rgahon" jegyét mindazokkal a gabona- és vámőrlesi szelvényekkel együtt visszaadni, amelyek a szolgálatból való kilépés, utáni hónapokra Szólnak- Ha a munkaadó mar több szelvényt vágott le, mint. amennyit a munkavállalónak a kilépéskor visszaadni tartozna, a levágott szelvények helyei t váliószelv ényeket kell kiadnia, melyet s községi elöljáróságtól kehi igényelni. A Kzeeődméhyes cselédek, részesaratók és sommás munkások pótfej-utagra tarthatnak igényt. A ikohveneiós cselédek évi 60 kilóé ! gii iu kenyérgabona megszerzésére, a részes j aratók és az élelmezéssel szerződött időszaki i munkások a műrészeiződé ben kitol!ott 'időtartamra havonként 10 kilogramm ke- nyérgabonapótjtígyre tarthatnak igényt. /. Szent műsoros ünnepélye KOLOZSV ÁR, junius 16. Va&’ârnap este volt a Szent Klára-kör műsoros ünnepélye. Az ünnepélyt Szent Klára halálának évfordulója, alkalmával rendezték. Az ünnepély a Himnusszal kezdődött, melyet a Szcul Klárakor tagjai és ta közönség énekelt. A szociális megújulás útjáról P. Pusztay Gábor országos igazgató beszélt. Azután a Ferencesek világi rend megalapítása c, életképet mutatták be: Kenyeres Zoltán. Szent Lajos— Kredátus- Bélöt, Szent Erzsébet—András Ilona. Az élőképet összeállította D. Fejér Irén. Verseket szavalt Barabás Mária VII. gimn. o. t. A Szent Klára-kör műkedvelő gárdája bemutatta Mentes Mihály ..Assisii Virága“ c. drámáját A darab Szent. Klára életéről szól- A darab főszereplői Biró Ibolya. Zsulyevics Anna, Babos Margit, Engelbrecht Margit^ Péter Margit cs Kenyeres Zoltán szép alakításit nyújtottak. Jók voltak a következők: Szakács Emma, Bíró Emma, Aemecz Ilona, Bodnár Róza, Imre. Sándor, Pataki Sámuel, Sántha Jenő és Miskolczy Anna. Az ünnepély P. Benedek Fidél tart. rendi igazgató beszédével fejeződött lie. A Mátyás Király Diákházat nagyszámú közönség tökölte meg» Nemzetsivalázók a bíráséii @#©!í KOLOZSVÁR, junius 16. (Az I tten/.c munkatársától.) Oltean JónoSné Simon i'terra, Madáclúutea 45. szárúi aialti lakos u ma •• gyár nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt került tegnap :< kolozsvári 'érvényszék ötös külön tanácsa elé. Nevezett. ••• terhére rótt bűncselekményt azáltal követte cl, hogy mult év augusztus havában, amikor egyizben összeveszett hun Gyula nevii b kójával, azt hangoztatta, hogy az evzak erdélyi területek vissza fognak kerülni r< mán uralom aki. A vádlott kihal Iga Láya alkalmával tagadéi a terhére rótt bűncselekményt, de úgy Orbán Györgyné nevű másik lakója, mint ' ját férje terhelő leg vallottak ellene, A törvényszék a. bizonyítási eljárás befejezés után a vádlottat egyhónapi fogházra itclü*. Az Ítélet ellen a királyi ügyész felf oly amodáéit jelentett he. t Biz-Ó Kosztén fdgőcS'ősísi földmüve' ugyancsak a magyar nemzet me^-tecs,ülése, eilen elkövetett bűncselekmény miatt kerül* a törvényszék ötös tanácsa elé. Bízó Kosz. tán ugyanis 1940 őszén összeveszett szom szedjával, Frungli Péterrel és vészeké*1« ' közben súlyosan sértő kifejezé.se3;et használt a magyar nemzettel szemben. Kihallgatása alkalmáv^al a vádlóit bte-‘ merte a terhére rótt büncsteekméayt, ami-, ért: » bíróság hathónapi börtönre és politikai jogainak háromévi jogvesztését® • iié’u Az iíélet jogerős. Ugyancsak most hirdette ki! a törvényszék a Kúria határozatát .Vér. tes Albert volt kolozsvári illetőségű, .jelen leg budapesti lakos, kereskedelmi utazó ügyében. Nevezettet a kolozsvári törvényszék ötös- tanácsa 1941 augusztus 5-én a magyar had-i sereg szolgálati fegyelme elleni izgatás miaitt báromhónapi fogházra és egyévi jog vesztésire dléllite, azért, mert Vértes Albeit 1940 október havában a Kolozsvár—Dev közötti vasútvonalon a katonai szolgálatra bevonuló újoncokat azzal biztatta, hogy rá-' énük még esapattestiiknél jelentkezni. I'd-; lebtezés folytán a Kúria elé került az ügy. amely az ítélet háromhónapi szabadságvesz-j tésről szóló részét helybenhagy.îi, míg vádlott politikai jogait háromévi időtartamra függesztette fel. Az ítélet kibiretésc alkalmával jogerőre emelkedett. Kiíf(j?§fá§ért iféltsk el egy fegtechiiikust és feleségéi KOLOZSVÁR, junius 16. (Az Ellenzék munkatársától!.) PoBók Miksa Hajdu-utca ő. szám alatti lakos, voh fogtechnikus és felesége, Unlerberger Róza, goudatianságbó L okozott súlyos testisértés, csalás és kunizs- 1 ás miatt kerüllek a kolozsvári törvényszék hármas biintetőtanácsa elé. Nevezetteket Baruclt Róza kolozsvári la kos jelentette fel 1939 tavaszán, amiko-r -t román ügyészség iaditoit eljárást ellenük. A vádirat szerint Poüák Miksa, aki fogász! gyakorlatot folytatott, tobbizbcn kezel ta Baruch Rózái, akinek müfogakat készített és. több fogát kihúzta. 1933 őszén a sértett panaszkodott Fóliáknak, hogy a szájában maradit egy fogszilánk, amely kellemetlen-' «éget okoz. Fóliák azzal nyugtatta meg, hogy* csupán apró borterülésröl van szó, amely meggyógy «1. Baruíh Róza i léhány bő- nappal később ismét elment Fóliák rendelőjébe, ahol UnterbergCr Róza másodrendű vádlott kihúzta a szájában maradt fogsz, lánkot. Baruch Róza a foghúzás után rósz- szül lent és magas lázzal járó arcürfeggeay nvesedés -miatt megbetegedett. Néhány nap múlva a reformján US kórházba szállították ahol megoperáítlák és gyógykezelés alá vet- t ék Mivel az operáció után Báni eh Rozit ar cán különös 'bőrkiüliesek keletkeztek. azt gondolta, hogy a dolog a fogfkezeléssel ksp csodát os és foil jelentette Pollálc dLiksát, akttól 150 ezer lej kiirtériitést követelt, A tegnapi üörvényszéki tárgyaláson Fóliák Miksa azt vallotta, hogy nem folytatott önálló fogásai gyakorlatot, hanem mindig valamelyik fogorvos keze alá dolgozott. Baruch Róza*.sértett és Király Henkó tanuk ■ megeskiidtek arra, hogy Pollák a fogorvosi, elnevezést használta és cégtábláján is dr.- ként tüntette fel m-agat. A törvényszék tamiként kihallgatta az. ügyben dr. Osváfh Lajos főorvost, Váss Zo lán dr. fogorvost, valamint H<tronghy László dtr. egyetemi tanár, törvényszéki szakértői, akik azt Vallották, hogy a sértett arcán ’átható bérfolyamat nem függ össze az egykori arcüreggCnnyesedós«se 1 és az sem állapítható meg. hogy az akkori, betegség a hibás beavatkozás következménye volt-e vagy sem. A törvényszék a tanúvallomások és a szakértői vélemény alapján Polliik Miksáit és feleségét felmentette a) súlyos testisértés és csalás vádja alól, de kuruzslásért. elsőrendű vádlottat 500 pengő. Enterberger Rózát 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletben úgy a kir. ügyész, mint a vádlottak megnyugodtak»