Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-13 / 108. szám

mű jus ia. ti Im 1. jS Z II Ä Építsünk szebben, jobban Padányi Gulyás Jenő előadása Î KOLOZSVÁR, május 13. A kolozsvári ‘Művészeti Hetek alkalmából rendezett szép­művészeti előadások keretében Padányi Gti- üyás Jenő tartotta meg kedden, a Mátyás Kiirály Diiá kiutal» an nagysikerű előadását, ^Építsünk szebben, jobban“ omtm-eL Külön érdekessége volt az előadásnak a magyar tá­jiak építészeti jellegzetességeinek vetített ké­jeidben való bemutatása. Padányi Gulyás Jenő örömének adott ki­fejezést, hogy Kolozsváron és éppen a Mű­vészeti Hetek alkalmából mondhatja el a .-magyar építészetről megjegyzéseit. — Építsünk szebben, jobban. Nemcsak •másoknak mondom tehát ezt, de öumagam- ®ak Is, mindnyájunknak, akik csak magya- irok vagyunk. Erdély szikéből az örök ma- igyar szellem áldott, féltett őrhelyéről, az egésa ország magyarságához szállnak sza­gaink: vigyázzunk jobban építészetünkre, terra, hogyan épitsük meg a magyar élet kereteit, foglalatját!“ — Keli-e ennek fontosságúit bizonygat» írnom éppen Erdélyben, ahol még szemeink lelőtt állanak iát maradt nyomai egy vak­merő kísérletnek, amellyel e táj ezereszten" idős összefüggő fejlődésébe idegen elemeket akartak becsempészni? Soha oly élesen sze­münkbe, elménkbe nem vésődhetett, mint éppen az erdélyi példa láttán, hogy az épité- Hízet nem puszta művészet a müvészkedésért; >az építészei szerszám és fegyver minden ön­tudatos nép kezében, amellyel sorsait építi és yédi. Az építészet egyik szakasza annak » szellemi arc vonalnak, amellyel egy nép a többi népek közt helyéit megvívja. Mi a magyar építészet? Padányi Gulyás Jenő előadásának további készében az építészetet, helyesebben a ma­gyar építészetet a szó fogalmi körének három tértelmezésében tárgyalta. 1 — Egyik értelme szerint építészet alatt álta­lánosságban azt az emberi tevékenységet ért­jük, amellyel épületeket, építményeket alko­tunk. Ide tartozik a tervezéstől az épületszer­kezetek elkészítéséig a különböző mozzanatok I sorozata. Két főcsoportot különböztetünk itt pneg, A tervezést és a megépítést. A felelőssé- i get elsősorban tervező építészeink s épitő- •xnestereink viselik, telve jószándékkal, hogy [szebben és jobban építsünk. A ceruzát mi tart­juk kezünkben, de kezünkben sokszor nem mi mozgatjuk. Mert munkánkban beleszól az épít­gető kapzsisága, szükkebíüsége, vagy oktalan feltünésvágya .Szembe kell nézzek azzal a (Váddal, hogy mégiscsak mi tervezünk. Mi va­gyunk felelősek azért, ha legújabb építésze­tünk magyar jellegét az úgynevezett magyar stílust hiába sürgetik rajtunk. Sokágú, kényes Ügy ez, egyszerű ténymegállapítással világi- tok rá. Egyetlen műegyetemünk nemzetközi ■megbecsülésnek örvend. Mégis feltűnő hiányo­kat mutat. Gondolná-e valaki, hogy az okta­tás öt hosszú évén keresztül a hallgató nem ismerheti meg a magyar építészet történetét? Tudományos irodalmunk szegény. Nincs könyvünk, mely a magyar építészet történetét tárgyalná. A magyar építészet ismeri a görög, római, az egyiptomi és a nyugati népek épí­tészetét, de nem ismeri, mert nincs feldolgozva vmagyar építészetünk történetét. Az építészeti hivatás méltó betöltéséhez nélkülözhetetlen müvészethölcselet negyedszázad óta főisko­lánkon előadatlan. Ilyen okok játszanak köz­re, hogy építészeink túlnyomó részéből hiány­zik a történeti anyagon nyugvó helyes törté­netszemlélet. „Idegenek Tnííjmolása5'' — Középfokú építészeti oktatásunk is hiá- , nyos. Azok a szakemberek, akik a vidéki váro­sok, falvak feladatait ellátják, különféle kül­földi és poros német mintalapgyüjtemények- ből lopkodják össze terveiket, ami leghíveb­ben példázza, hogy az állami pénzen "tartott oktatásban szikrányi magyar szellem sem. nyilvánul meg. Ezért züllött le a kisvárosok és a falu építészete. Ugyanakkor, amikor még itt állottak szemeink előtt a nép józan, arányos, ízes építészetének példái. Az előadó ezután párhuzamot vont a XIX. század irodalmának és a ma népi épitészetc- xtek kifejlődése között. Akkor is magyar embe­rek, magyar akarattal valósították meg a ma­gyar irodalmat s az építészet terén a°helyzet ma ugyanaz. Idegenektől szellemi megújulást alig várhatunk. — Az a zagyva, idegenből majmolt, idegen észjárást utánzó elfogás elemeiben, sok­szor még anyagában is idegen építészet, amely legujabbkori városaink képét, sajnos, jellem­zi, sose fog fájni senkinek másnak, ha ne­künk magyaroknak nem fuj. A gyógyulás első biztató jelensége: hogy már fáj, erősen! A népi építészet — Az építészet azonban gyűjtő fogalom is, amelynek körébe az emberalkotta minden építmény, tehát a nép házikói, kunyhói is be- sorolhatóak. Magyar szempontból bizonyos jelentősége van ennek, hogy fogalmilag kellő­leg tág ez a szó. Kedvez nekünk korunk szeto- Jélete is, amely ma már érdeklődéssel fordul y minden építészeti mii felé. A magyar népepité- szet is tehát szerves része magyar építésze­tünknek. — Volt idő, amelynek szemlélete csak mo­mentumokat látott meg az építészet felada­tául. Mi nem tehetünk arról, hogy különleges természetünk, történetünk és földrajzi adott­ságaink folytán nem szorultunk városokba úgy, mint nyugatra tőlünk. Arról sem a ma­gyarság tehet, hogy kevés alkalma volt nyu­godt építésre s hogy amit épített, azt száza­donként rúgták szét azok az ellenségek, ame­lyekkel szemben •— a maga romlása árán — védte éppen a nyugat békés epitőmunkáját. Ennek a szemlék nek károsabb következménye volt, hogy oktatásunk „monumentális építé­szetre" törekedett, aminek következménye építészetünk kuszáltsága és elhanyagoltsága volt. Csak egy lépést tegyünk városaink mel­lékesebb utcái felé, községeinkbe: már meg­csap a gondozatlanságnak, zagyvaságnak az a szelleme, amely a Balkántól Lembergig olyan ,egyformán sivárrá teszi legujabbkori építésze­tünket. —- Korunk tisztultabb szemlélete azonban egy nemzet építészetéből népének építészetét sem zárja ki, sőt azt — ha van ilyen — na­gyon megbecsüli. Ma már azon csodálkozunk, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ott keresték magyar építészetünk jellegzetességeit, ahol azok nem voltak feltalálhatok, külföldi mú­zeumokban, indus, perzsa, sőt nem egyszer asszír és zsidó motívumokból akarták összemes­terkedni rajzasztalok mellett az úgynevezett magyar stílust, méghozzá úgy, hogy ők maguk közben a magyarságtól mélységesen és telje­sen idegenek voltak. — Ha egy ország építészete túlnyomó részt falvak, sót tanyák épületeiből tevődik össze, akkor ezt építészeinek is tudomásul kell ven­niük. A mi építészetünk, a magyar építészet máskép nem is szemlélhető. Mit érnénk azzal, ha nagyvárosaink hivatalait, közintézményeit, gazdag polgárait körülvesszük a kultúra és ci­vilizáció minden vívmányával s közben a kis­városok, a falvak népéről megfeledkezünk, hagyjuk, hogy rendetlenségbe, egészségtelen­ségbe, elmaradottságba forduljanak életének azok a keretei, amelyekre eddig jól vigyázott, míg zárt közösségébe civilizáció és technikai újítások cimén be nem nyomul legújabb ko­ránk ezer hitványsága. Mind többen vannak már az országban, akik így gondolkoznak. An­nál nagyobb az érdemük azoknak, akik ezt vallották kevésbé megértő világban is. Azért a mozgalomért, amely az építészeti feladatok erre alkalmas körében a nép építészetének ha­gyományait fogadta el alapul; az egész ország Erdélynek tartozik köszönettel. Amikor Kós Károly, Zrumeczky, Toroczkay, Wigand és még töhben elkezdték feladataikat az erdélyi nép- épitészet szellemében megoldani, az országos közfigyelem örvendve fordult feléjük. Az ak­kor megindult munka egyébként — mint mű­velődésünk minden uj áramlata ezer év óta — összhangban állott az európai eszmeáramlatok­kal, amely minden országban szeretettel for­dult a népművészet felé. A világháború azon- ban megakadályozta teljes kibontakozását. * Túlzások — Építészetünk ma egészséges alapokon in­dult nagy fejlődésnek. A tárgyiasság, a józan életszemlélet s a világszerte elmélyült nacio­nalizmus nyomán nem is keletkezhetett más, mint népépitészetünk ujramegbecsülése. El­kezdtük ott a munkát, ahol abbamaradt. Ahol abbamaradt, az elég különös helyzet volt: Kósék annyira megszerettették az országgal az erdélyi építészet elemeit, hogy nagyhirte- lenül ezt fogadták el széltáben-hosszában ma­gyarnak. így történt meg, hogy elkezdtek épül­ni a Balatonnál, meg a Nagyalföldön a „szé­kely" stilusu templomok és villák. Elfeledtük, hogy „Székelyországon” kivül más tájaink is vannak s más tájak is rendelkeznek zamatos, jellegzetes népépitészettel, neWsák a szé­kelyek. — A különböző tájak felkutatására és felmé­résére alakult meg 1936-ban a Magyar ház ba­rátai néven építészekből álló kis munkaközös­ség, amely ma már igen értékes múltra te­kinthet vissza. Ennek a munkaközösségnek gyűjteményéből mutatott be Padányi Gulyás Jenő érdekes és tanulságos vetített kéneket. '— A századforduló csillogó, de csalóka kí­sérlete után, melyekkel nemzeti stílusunk áb­rándképét űztük, — folytatta előadását — mi mai építészek azt fogadjuk el magyar szellemű munkánk alapjául, amit a valóságban talál- tuhk népünk építészetén. Ezt gyűjtsük, vizsgál­juk, ennek elemeit tanulmányozzuk, ennek egyensúlyát, ritmusát igyekszünk ellesni, ma­gunkévá tenni. Kriza János vadrózsádnak tövé­ből egyszer Arany János rózsakertje virágoz­hatott ki. így termékenyítette meg a népzene is zenei költészetünket Bartók és Kodály sze­mélyén keresztül. Mi úgy tapasztaltuk a falu építészetéből, hogy népünk a jó>t, a helyeset, a szépet ösztönösen megérti. Ezek után hisszük, hogy nem járunk rossz utón. Hisszük, hogyha mások is megjárták ezt az utat s elérték ma­gyar céljaikat, elérjük mi is, magyar építészek. —• A magyar építészet megújulása termé­szetesen nemcsak a népépitészettől várható. A magyar építészeti múlt nem kevésbé fontos és e téren igen sok még a tennivaló. Sokan azt állítják, hogy építészeti múltúnk emlékekben szegényes. De kissé különös, ha azt a követ­keztetést vonják le ebből, hogy még azt a ke­veset sem becsülik meg, nem tárják fel, nem tanítják. Nincs könyvünk, melyre megnyug­vással irhatnók fel a következő címeket: ,,'A magyar bárok", „A magyar gótika”, ,,A ma­gyar várépítészet", stb. Gyengén állunk mű­emlékeink védelmével is. Erre vonatkozó tör­vényünk teljesen elavult. Az ország érdeke megköveteli, hogy jó törvényes eszközök és kellő anyagi erő álljon e nemzeti becsületünk­be álló munka rendelkezésére. Ha olyan kevés a műemlékünk, mint sokan mondják, becsül­jük meg jobban azt a keveset. Nem engedhet­jük meg, hogy támadó jellegű idegen kultúrák­tól körülvéve ezer éves múltúnk dokumentu­mait romlani, veszni és eltűnni hagyjuk, a romlásban pedig kései szövetségesekül jelent­kezzünk tatárnak, töröknek. — Népmüvéseztünk és műtörténetünk kifej­lesztése nélkül építészetünk gyökértelen, fé­lénk, irányaiban ingadozó lesz, könnyű pré­dája minden idegen hatásnak, melyet a törté­mmasmeaamamm ítelesn változó széljárása felénk, sodor ív p dig méltatlan történeti hivatásunkhoz, mely tájon helytállást és vezetést irt elő számunk/ Csak addig van jogunk az élethez amíg « bi vatásunknak megfelelünk. Művész, műalkotás, társadalom — Harmadik értelmezésben egy művészeti jelenséget is értünk az építészet fogalma alatt vagy, amint szokásosabban mondani szoktuk az építőművészet alatt egy folyamat értendő, amely folyamat társadalmi jelenség, mert cső- és kizárólag társas együttlétben élő emberek körében képzelhető el. Az emberi társadalom megkülönböztet művészt és müélvezőt. Művész, akinek nincsenek hallgatói, olvasói, nézői meddő anyag. Műalkotások, amelyeket nem él­vez senki: elárvult gyermekszoba gazdátlan játékai. Társadalom, amelynek nincs művész te: neveletlen, anyátlan gyermek, akinek lel kéből mindig hiányzik valami, amíg csak él- Egységes társadalomban tehát elevenen él művészet. A művészet folyamatával egyenlő és egyaránt nélkülözhetetlen szerepet játsza nak művész, műalkotás és müélvező. Bárme lyik romlik meg, maga a művészet vallja ká­rát. , — A müélvező köffínség felelőssége abban áll, hogy igényesnek kell lennie. Ha nem tö­rődik azzal, mit kap, ha nem neveli finom lei- vevőkészülékké érzékszerveit, műveltségé! egész önmagát, akkor a művész szava elhal kul, el is hallgat s átveszi a szót: irodalomban a „ponyva", festészetben-szobrászatban „giccs", zenében a ,sláger", színpadon a „r: pacs", építészetben a „kontár". Maga a társa dalom pedig neveletlen marad és eldurvul, > kristály, melyen át a világot szemléli, fátyo­los lesz s az életről alkotott képünk osszaku .szálódik, zagyvává válik. — Mindnyájunk felelőssége tehát, hogy ez építőművészet eleven erővel éljen és virágoz­zék hazánkban, hogy az építészet a magyarság fegyvere és védelme legyen. Az idők válloz nak, de városaink kövei hűségesen állanak e változások közt. Bizonyítják azt, hogy va­gyunk. Mi pedig azon legyünk, hogy minden nap javítsunk valamit, örvendjünk és erősöd­jünk azzal, hogy elért eredményeinket is meg­láthatjuk —I fejezte be előadását Padányi Gu­lyás Jenő, a közönség hálás tapsaitól ki- sérve. RemSliviili érdeklődés mellett indul meg a munkislakás építési akció BUDAPEST, május 13. (MTI.) Alig érte­sült a nyilvánosság arról a nagyszabású munkás!akásépitési akcióról, amelyet Varga József iparügyi miniszter a pénzügyi tár* cáva| egyetértésben indított meg, máris egész sereg ipari és bányavállalat jelenteire te, hogy a rendeletben körvonalazott hitelműve­let alapján, továbbá ţi rendeletben foglalt adó- és illetménykedvezmények igénybevéte* lével, még az idén lakájokat kivan építeni munkásaik részére. Ipari nagyüzemeink, élén a salgótarjáni kőszéubánya rt. és a kincstár komlói szén­bányája jeleutctte be, hogy Dorogon 182. illeitve Komlón 300 vállalati műnk áslak ást kivan építtetni. A dorogi munkásházak a be­mutatott tervek szerint sorházszeriien, telep­ben fognak épülni, de az előirt méretben készült mindegyik lakóházhoz megfelelő nagyságú konyhákért is fog tartozni. A ren­delet alapján a vállalati lakásokon kiiviil 25 százalék erejéig a vállalatok olyan lakáso­kat is építenek, amelyeket a munkás saját tulajdonaként tdekkönyvezbet, illetve a fel épített lakások tulajdonjogát a megállapított idő alatt megszerezheti. Salgótarjánban még 48 ilyen különálló, kertes munkáslakás épí­tését is tervezik, úgy hogy ezzel együtt ke­reken 230 egészséges és családvédelmi szem pontból ás korszerű munkáslakás előállítá­sáról is gondoskodnak. A kincstár komlói szénbányájának prog- rammjába egyelőre 300 munkáslakás építé­se szerepei. Ezek közül egyelőre 60 lesz a munkások részére telekkönyvezhető. Azok közül a vállalatok közül, amelyek az első hónapban jelentették be az akcióba való részvételüket, nemcsak ilyen nagyváüa'avok szerepelnek. Vannak — és igen Örvendetes számban — kjifcváiliakutok ás, bizonyságán' annak, hogy a magyar ipari gazdálkodás szo­ciális megértéssel és hazafias érzéssel a béke éveinek bekövetkezéséig is helyreállítja a munkások helyzetéi:, a béke éveiken pedig még szembetűnőbben kii fog bontakozni en­nek a szociális akciónak az áldása. A városi Nép jóiéit Hivatal megkezdte a hadbmvonuiiakhozzátartozóinak segélyezését KOLOZSVÁR, május 13. A város Nép­jóléti Hivatala, — mint mindig — így áp­rilisban is dere kas munkát végzett. Az ügy­osztályhoz tartozó gondozó irodában a mult hónapban 571 szegény jelentkezett. A hiva­tal által nyilvántartott és támogatott csalá­dok ezáma 2345, 7871 lélek számmal. A mult hónapiján 51 esetben folyósított gyors­segélyt, kiadott 1397 drb. élelmiszer-, 108 tüziifatuta&ványt és naponként 1600 gyermek’ nek adott ebédet. Az dskolás gyermekek icj- eliátásában átmeneti nehézségek voltak, mert csak 409 gyermek ellátását tudták biztosí­tani, A volt vasgárdistaeháznak szeretetott­honná valló átalakítása folyamatban van. A munka befejezésével a kolozsvári szegények részére 100 személyes szeretetotthon áU sen* delkezésre. A menekült tanácsadóban 885 személy fordult meg, 30 gyorssegélyt, 104 pedig in­gyenes utazást kapott. A menekült otthon­ban 1504 reggelit. 1515 ebédet, 1518 vacso­rát osztottak ki. A Magyar Norma alap meg­ajánlás! összege 7745 pengő. Április hónap­ban ebből az összegből 7704 pengő foly* be. Házassági kölcsön címen a hivatal a mult hó fodyamán 9570 pengőt osztott ki. A hadbavonulók hozzátartozóinak gondo­zása végett — mint már megírtuk — a Nép­jóléti Ügyosztály keretében külön hadi se­gély-irodát állítottak fel. Az ügyosztály gon­doskodóik a hadbavonultak segéJlyeánek ki­utalásáról. A Népjóléti Ügyosztály pedig a magyar Vörös Kereszt és a Tizes Szervezet, valamint önkénles társadalmi erők bevoná­sával a hozzátartozók gondozását látja el. A kiskert-akció során egyenként 2.50 négyzet ál es kis parcellát osztottak hi sok gyermekes családok között, a hadbavonultal hozzátartozol kedvezményben részesültél. A kiskerl-aíkciióban részesülők vetőmagot i- kaptak s a burgonyavetőmag biztosítására a szövetkezet a megfelelő intézkedéseket) meg tette. A Közjóléti Szövetkezet mintegy má*5 fél hold területen, «a Szamos parton fü.fa- dugványtelepet ás létesített é» a neme; fii/ dugványozása © hónapban meg ás történik. Röviden összefoglalva, a Népjóléti Hívig mull: havi működésének, ez a mérlege. Széchenyi erdélyi utinaplója elsoizben jelent meg magyarul „Hazai utaz A Erdélyben" kötetben, Molter K. előszavává 204 lap íve 4 P., vászonk 6.50 P., amatőr 7.30 P. Lepage-kiadás, Kolozsvár. Külföldi és belföldi kerékpárok nagy választékban olcsón besze­rezhetők: SCHOPLOCHER Kolozsvár, Széchenyi-tér 9. Gyerek kerékpárok kaphatók I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents