Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-12 / 107. szám
1 9* *2 máj«« 12. fíLtENZÍt üss Raoul France Magyarországnak szentel? tudását és munkásságát A világhírű természettudós nyilatkozata i BUDAPEST, május 12. (Az Eíilenzék tu- dósitojától.) Raoul France, a világhíre» ter* luéázettuilós hosszabb tartózkodásra Budapestre érkezett. France noha nem miagyar .származású, mindig és mindenütt Magyoror«■> szögöt vallotta hazájának. Középiskoláit, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és Magyarországról ment külföldre. hogy megkezdje fényes eredményeikben s erkölcsi sikerekben oly gazdag pályafutását. Az ősz tudós eddig több mint hetven tudományos müvei irt, amelyeknek legnagyobb érdemük az, hogy a legbonyolultabb és elvontabb tudományos kérdéseket költői és egyszerű nyelven Q nagyközönség szemhfltárához emelték. Egy francia filozófus őzt mondta, hogy az emberiség legnagyobb jótevői az igazi tanítók. France ezek közül való, több mint tanító, mester, — az élejt igazi értei« mének nfigy ismerője, í Könyvei mindig irodalmi eseménynek számítottak és a legegyszerűbb munkáját is nyolcctiz nyelvre azonnal lefordítják. Egész ;életét szorgos munkásságban töltötte, mely megoszlott a laboratóriumi kutató», az Íróasztal, valamint az e-őadó^dobogó között, France most sem íires kézzel érkezett Budapestre, hanem magával hozott egy vaskos iratcsomót, amelyet e pillanatban élete fő" imüvéneik tart. Még nem tudja, milyen elmet i adjon ennek a kÖny vneik, de a tartalmát nagy vonalakban ismertette velem, — Amint nagyon jól tudja, — mondta ■többek között — egészségi állapotom a ten- iger környékéhez köt. Már több, mint egy lévtizede Dalmáciában, Ragiiza városában [élek, ott végzem kísérleteimet és irom köny- iveimet. Néhány nap választ el hatranlkilen- icedük esztendőmtől. Ilyenkor az emberben félő természetes ösztön szinte arra kénysze» frit mindenkit, hogy visszatekintsen életére és számadást vessen. Aha kom előtt ott kéklik a végtelen kék tenger, minden földi elet bölcsője és minden nap látom: Lenne lebukni az élet éltetőjét, a napot. Ebben a környezetben gondoltam végig szerény munkásságomat és azt, amit eddig elérnem meg* .adatott. Életem mindig össze volt kötve a •természettel és a könyvvel. — Egész munkásságom szorosan összeforr ö biológia tudományával. Ez volt a szén ve” délyem, éltető erőm, kitartásom és vigaszom. ;Beleláttam a természet nagy és megkerülne- jt ötjén örök törvényeibe, amelyhez nemcsak nekem, hanem minden földi lénynek igazodnia kell. A biológia tudománya sok részletkérdéssel foglalkozik, de nagy és végső célkitűzése mégis az, hogy megtalálja az utat ?az emberiség számára a jobb és harmonikusabb élethez. — Ilyenformán Született meg ez a teginjabb munkám, amelyet a legjobbnak tartok és végtelenül örülök annak, hogy ezt a könyvet magyar nyelven irtani meg. A biológia történetét vázoltam fel benne, nem minden hátsó gondolat nélkül. Szeretném, ha Magyarországon, különösen■ a vezető- rétegek, de éppúgy az értelmes középosztály tagjai minél számosabban elolvasnák ect a munkát, amelyben a holnap nagy kérdéseivel foglalkozom. Szeretném elérni, hogy megvalósuljon Magyarországon régi álmom, nz örökléstani kutatóintézet. Nem is tudják nagyon sokan, hogy ez milyen életbevágóan fontos intézmény, mert ezekben az intézetekben születik meg a holnap kulturpoUti- Fája és biológiája. Ej földrészek már nem állnak az emberiség rendelkezésére, noha évente sokmillióval szaporodunk a földön. A mos más ut számunkra, minthogy a termelést fokozzuk a meglévő területen. Ezt pedig csak úgy lekét elérni, ha uj állat- és növényfajtákat tudunk hitcnyésztenl. Csak példaképpen említem, hogy a XIX. szádéban az elvetett buza öl-hatszorosát hozta unnak a mennyiségnek, ami a főidbe került. A század végén már a célszerű növényneme- fi léssel elérték azt, hogy az elvitelt buza húszszorosát hozta a vetésnek. A vb ág nagy kulluráTlamaihau megindult ez Q hiológjai kutatás és ennek eredménye az. hogy egyes helyeiken a meg fele* loan hit any észlelt fajtáidból a vetésnek már •százötvenszeresét tudják kihozni. Magyar- ország legfőbb ^ gazdasági ereje földijében és kiimájában rejlik. A mi humuszunk vetekszik az ukrajnaival, nekünk meg kell találnunk, ki kell tenyésztenünk azokat a hasznos növény- és állag fajtáival, omedydi a mi adott viszonyaink közmp&te a Icgtoljbet és a legjobb minőséget hozzák, Ez a kutatómunka egyformán folyik Amerikában, Dániában, Svédországé**«, a SzovjMbea, de nem utolsó sorban Nóatxtóxsrsízághaia. A né* met kormány öröioiéstawiá kutató .iníé»et«á?ei átlátott fel M ü riche bér gben, Dobkőmben és Berlinh&i. S ok-sok mi te ó márkába került ezeknek berendezése, de meg voit az ér* leime. Soha tőkét még jobb üzletbe nem fektettek. Ezek a kutaáóiÍBtéz£tek gyönyörű eredményeket érteik el, amelyek esetleg még nagyon nagy behatással lesznek Európa gaz- daspgi politikájára. Például leghíresebb eredményük a buza és rozs keresztezéséből előállított uj növényfajt<t, amely egyesíti magában a rozs &ikér*>tartalmát és a busa acélosságát. Ez az uj növényfajta a német kiima alatt pompásan nő s nem hinném, bogy tévedek, ha azt állítom: Németország jövőre nuir népi fog sakssázmilUó márkáért gabonanemiit vásárolni külföldön. Ezekben a német Örökléstani kutatóintézetekben megoldatták a német kenyér kérdését. Mondok egy másik példát is. Az amerikai kormány egy expedíciót küldőik Dél amerikaija, az Arule»ek havasai közé, ahol o. burgonya ősét kutatták. Ott ez a növény fagyálló és sikerült: egy olyan keresztezést elérniük, amely a legalkalmasabb Észdoamerika hidegebb klímája területein a termelésre. A kísérleti kitünően bevált. De ugyanezt tették a juhokkal, a lovakkal, a tvukokka}, tehát az .egyes hasznos háziállatokkal és kultumö- vényzettel. Meg kell jegyeznem, hogy egy ilyen kitenyésztett, fojtv, amely más országban kitünően bevált, az nálunk kimondottan rossz is lehet. Az ilyen kitenyésztést minden országnak saját maga munkásságával kell elintézni. Ezt nem kaphatjuk ingyen, Magyarország számára élet fontosság, hogy megteremtse azokat a hasznos növény- és háziállat fajtákat, amelyeknek bőségtől es kiváló minőségétől elsősorban függ a nemzet jóléte és ereje. Nekünk kitűnő tudósaink vannak, minit GreguSs Pál, Leiden frost Gyula és Somogyi professzorok. Valamennyien elsőrangú élettani búvárok. A nemzet maga ellen vét, ha ezeket a tehetségeket parlagon hagyja. — Minden nemzedéknek meg volt a maga problémája., a XIX. század első felében a Sejttan hozta lázba a biológia tudományát. a második felében a darwinizmus, amelyből az örökléstan széles ágOzatu tudománya kifejlődött. Az örökléstan a „ma“ legnagyobb problémája, mert dz a miénk és könyvemben erre ukort'am felhívni honfitársaim figyelmét. Mécs Aktja*. BUDAPEST, május 12. Az EMea* zék munkatársa távbeszélői! jelenti: A Xállay Miklós miniszterelnök kolozsvári beszédében bejelentett tízéves erdélyi beruházási terv akkoriban fslviüsnyuzta az egész magyar nemzet, de különösen az érintett Erdély közvéleményének érdeklődését. A rendkívüli méretű jóvátéteE terv azóta az erdélyi magyarság számításainak, nenizetpolítikai terveinek alapja lett, Amint illetékesek kérdésünkre kijelentették, a pénzügyminisztériumban, most dolgozzák ki aprólékosan a terv részleteit. Politikai körökben felbecsülhetetlen gazdaságpolitikai jelentőséget tulajdonítanak az erdélyi és keletmagyar-« országi nagyszabású beruházásnak. Már a közeljövőben többet haliunk a terv megvalósításának méretéről, * Brazilia, Uruguay és Paraguay délamerikai államok — mint ismeretes — megszakították ugyan a diplomáciai kapcsolatokat Magyar- I országgal, de ez a lépés mind a mai napig csupán elvi jelent ősé güs ami ! i km Erdélyi Pari válasrlsiíáiayi illésekéi larloli a Székelyföldén í']'.'." *2 ÖS,:.Z/AsVítSi&é) írür.'. i jsv. :.«héz idők Ä iizé&m erdélyi ber kidolgozásán fáradozik a pénzügyminisztérium A magyar diplomaták alh&gwték az USA területét §SémmtOF££ág g&zháb&rura vagyihéborunal taimit Az Erdélyi Párt székelyudvárhelyi városi tagozata május 3-án, szombaton este a vármegyeháza tanácstermében, Biró Lajos ny. gimnáziumi igazagtó, vitézi széktartó elnökletével népes választmányi ülést tartott, amelyen az országos központ képviseletében dr. j Páll György főtitkár, a vármegyei vezetőség • részéről pedig vitéz Bíró István felsőházi tag, vármegyei elnök és Szakáts Zoitán vármegyei - főtitkár is részérettek. Dr. ’ Páll György főtitkár nagy tetszéssel fogadott előadásban ismertette a küi- és belpolitikai helyzetet, az Erdélyi Part konkrét célkitűzéseit, amelyeket, egy éven beiül megvalósítani kíván és a háborús helyzettel kapcsolatban az Erdélyi Pártra háruló hivatást a belső lelki front töretlen fenntartása körük A választmányi ülésen számos felszólalás hangzott el, mindmegannyi bizonyítékául annak, hogy a székely anyaváros magyarsága minden bomiasztási kísérlettel szemben híven áll az Erdélyi Párt mögött és kellően értékeli azt a nagy munkát, amelyet a kormányzat másfél év óta Erdélyért és a Székelyföldért végez. A választmányi íílé3 ügyvezető alelnöki teendők végzősével bért a meg Cs&v Albert nyomdatuiajdonost, a polgári önképzőkör népszerű, tekintélyes elnökét, aki a kisebbségi sorsban i« már egyik legkiválóbb vezetője volt a székelyed várhelyi magyarságnak. Szervezést' kérdések zonlfa&í a vihjjjztjBi&iyt ülés ■ foglalkozott a székefyudvárhelyi nagyszámú cipésrrkparosjfcak kítermmkához vb ki juttatásával !s, amely célból az érdekeltek szövetkezetbe tömörülnek, melynek számára az Erdélyi Párt 10 ezer p®agő igezn előnyo« fe.labból is kitűnik, bogy a brazíliai magyar követség, valamint a budapesti brazíliai ügyvivő egyelőre a helyén marfűit, Északamerikái diplomatáink, ideértve kereskedelmi képviseletünkben szolgált ‘konzulokat és tisztviselői kart is, elhagyta az Egyesült-Államokat- Hajójukat a hét végére várják Lisszabonba. Politikai és ssfftókörökfoen foglalkoznak Churchill legutóbbi kijelentéseivel, amikor tudvalévőén gáztá- madással fenyegette meg a németeket, Jóiértesüít helyen, ezzel kapcsolatban arra mutatnak rá, hogy ha az angoloknak sikerül gáz használatára Mim az oroszokat, ez az o végső kétségbeesésüket jelenti, ugyanakkor pedig német részről megtorló jellegű vegyiháborui vonna t örvény- szerűen maya után. Ismerve a német vegyiipar teljesítőképességét, a birodalmi véderő hosszas különleges előkészületeit, könnyű előre, csalhatatlanul megjósolni, hogy ez a sakk- húzás is visszafelé sül el és nagyon szomorú napokat hoz Angliára, tételű kölcsön Megszerzését vállalta. A lelkes hangulatban lefolyt választmányi jilést szükebbkörül vezetőségi értekezlet előzte meg, amelyen dr. Sebesi Ákos főispán is rész tvett. Szombaton Méz őbánd on tartott értekezletet az Erdélyi Párt. A marostordarueşyei tagozat részéről dr Biró István országgyűlési képviselő és dr. Árkossy Jenő pártiLkár vettek részt az értekezleten. Bíró István képviselő hatásos beszédben vázolta a politikai helyzetet és kitartásra, fegyelmezettségre buzdította a nagyszámú gazdaközönséget. Árkossy Jenő, az Erdélyi Párt célkitűzéseiről szólott és arra szólította fel a mezőbándiakat, hogy tartsanak ki a pártegység mellett. Az értekezlet után a kiküldöttek panasznapot tartottak és feljegyezték a mezőbándiak jogos kívánságaikat. Az Erdélyi Párt marosvásárhelyi elnöki tanácsa és intézőbizottsága május 11-én, hétfőn este együttes gyűlést tartott a párt helyiségében. A gyűlés nagyíontosságu, időszerű kérdéseket tárgyalt. Községi tagozati gyűlést tartott CSchegyea az Erdélyi Párt lies, május 12. Az Erdélyi Párt szoinokdobo- kamegyei tagozatának vezetői Cichegy községet látogatták meg a napokban. Az itteni községi tagozat ülésén nagy számban jelentek meg az Erdélyi Párt tagjai, akik lelkesen ünnepelték a központ képviseletében a községbe érkezett <ir. Vékás József vármegyei tagozati elnököt és Szilágyi Ferenc országgyűlést képviselőt. A gyűlést Farkas Albert dési reí. lelkész nyitotta meg, majd Szilágyi Fejesre orssâggyaUs» kérms-slő tartotta meg Y’ • J’POÍ'. iát testvériességre., fokozottabb álígisiolgárí kötelességeire figye, ■ rueztette az egybegyűlteket. A lelkei tetvíé se! fogadott beszámoló után panasznapót t.a toriak az Erdélyi Párt szolnokdobokaraég; er vezetői. Székely Mihály gazdaköri elnök adta, hogy a közel 2000 lakos«, szir.riszta magyar községnek mindössze i4ü faoic. mégis-'/ • vélhető íöldje van. Kérte, hog' j az hrdél',. Párt járjon közbe az itteni birtokosokra' hogy földjeiket részes megművelésre a <. Av- gyieknek adják ki. Szilágyi Ferenc országgye lési képviselő és Vékás József tagozati elnök' közölték a cicbegyi gazdákkal, hogy a közbe» járás már megtörtént és annak eredményeképpen. a cichegyi nagyobb gazdaságok tulajdonosai Ígéretet tettek arra, hogy földjeiknek azon részeit, amelyeket nem házi kezelésben művelteinek meg, a cichegyi gazdáknak si ■ jak. ki részes megművelésre-, Dicsőséges f»t!$S0990f éV mms téth Lémié Egy •mi Illő magyar katolikus lélek lm- vadhatatlan csokra kerül XII, Fiús pép trónusának lépcsőjére ezen a napon, amikor püspökké sztár telesének huszonötévés fordulóját ünnepli a világ. De ezzel együtt oz egész magyar katolicizmus hódolata, fiúi szerelme és hűségek hálója száll Krisztus földi helytartója jelé, aki 262-ik utód Szerit Péter örökében. E trónszékről, az Örök Fiómából, köze! ezer éven át esek áldps. szeretet, segítség, felemelő szó és támogató telt érkezett mindig a magyar nemzethez. Attól kezdve, hogy Szent István, oz államalkotó nemzett’ megmentő apostol-király a páprt kezéből nyert koronát s ezzel a keresztény miTgyai királyság valótan Ist dp kegyelméből A kegyelmével alapittatott meg, történek' műnk vérzivataros és válságos század (art: át mindig váltunkon éreztük Szem Péter utódainak atyai kezét. A tatárjárás szörnyű országdulásakor, a mohácsi vész vég“ set es horn idején csakúgy, mint a fogyó holddal .szemben megindított felszabadító háború éveiben a pápasjig páratlan tektn télyg, nemzetek fölötti cs országa kf ölöt« örök küldetésének erkölcsi ereje mindig ott állott a magyar nemzet mellett. Mini- ahogy az. orsságpueztitó forradalmai Trianoni szégyen és a szóidat ab ölő erős-ah után föltámadó magyar államiság megun a pápaságnál lalátta első elismerését, megbecsülését és sttgiiö szeretet ét. A Szerit* atya követe volt <tz első, jogfolytonosságunk helyre állítása után, oki megjeleni tíz ősi Budavárában, az ország fővárosában, ahol azonban nemcsak Szent István országának állami és nemzeti tekintélyét ismerte el megjelenése, hanem ‘fjfsö volt 'dr bon is, hogy szenvedőink, árváiul,-. eszi telnie sorsához az atyai szív részvéb- lévcl és jótékony segítségével hajoljon U Dicsőségesen uralkodó XI f. Pilis psepánk azonban még személye$ köteléket is iont Róma ér Magyarország között. Amikor az Eucharisztikus kongresszuson és a Szeul- istváni Év megnyitásán a pupa legátusaként itt volt közöttünk, mindenkit meghódított egyéniségének vfirdssárcJ, kimagasló szellemiségével, egész lény ének renákivüUségével. Alti látta őt dz time pék fényében, aki akár közvetlenül vtigy rádión át hallotta, szavait, i&gy az tifsúgok tudósításaiban olvasta azt, amit mondáit, — - mind megértette, hogy olyan valóit ivei oil szemben., akire még icndkivüli hivatás, nagy történelmi feladat vár. Akinek pedig alkalma volt, hogy közelről csak egyszer beletekinthessen Eugenio J-Vi- re?Ili áf-szellcinült, ragyogó szemeibe s la' hátin azt a közvetlenséget, azt n neme emberi egyszerűségei, amely (dákjából kiáradt, az a szivében felejthetetlen élménnyel gazdagodott. Amikor, -a budapesti látogatásra (dig egy évvel, mint XII. Plus pápa már első pápai áldását osztotta szülővárosának, Ro-- mának, térdre hullt népe es u világ minden részébői odosíreglett hívek előtt. — egész Magyarországból a boldog öröm visszhangja röpült feléje és hálaadó imád sag az Ég felé, hogy: tartsd meg Isten Szentatyánk/Jt, Krisztusnak helytartóját . Ma is ez « hódolat és ez a lefhesültség dobbantja meg a magyar sziveket, amikor tudjuk, hogy immár egy negyedszázad ó>': birtokosa a Halpszgyűrűnek. De hisszük és reméljük, hogy az isteni kegyelem meg egy uj negyedszázadon át- fogja elárasz* Umi áldásával Szent Pénv mai utódjai. sínt odáig oltár hová uliiíott a hivat.álso annak mindig kivételes mádon, dicsőség* - eredménnyel tudott megfelelni. Ez a jub' leum az ö egősz világért dolgozó és gondoskodó munkájában emk egy ménfőid műtété, de rtstf jj igazolja, hogy a huszonöt év nemcsait a méltóságok sorozatában turném az egéer emberiséit szemében emci te öt egyre tieegvsaóbro a rendkívüli te. kétség, a rendkívüli munloa. a rendkívüli jóság és a rendkívüli igasgÁgasspr din dák lő dicsőségében.
