Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-11 / 106. szám
•mâgas jtiCHtisíge fait a TanilékészS Intézeti Tanárok Országns Entsilettnek kafizsvárt Mzpiíáse KOLOZSVÁR, május 11. (Az Elitenzék tii - dórt tója tói.) Vasárnap délelőtt tartotta meg 32. közgyűléséi a Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete Kolozsvárott az Eperjes»utcaj Állami Tanítóképző Intézetben. Ezen a közgyűlésen megjelent a tanitó- Iképző intézeti tanárok anyaországi csoportja is. A minisztérium képviseletében ott voltak Kosa Kálmán dr. miniszteri osztályfőnök, lluSzka János dr. miniszteri tanácsos. Illés Gyula dr. tankerületi főigazgató a tanker ii- [letet képviselte, a tanfelügyelőséget pedig Mezey Mihály dr. tanfelügyelő. A kolozsvári felséuskolák vezetiői közül megjelentek a -közgyűlésen GöncZy László kollégiumi igazgató, dr. Kori János főgimnáziuma igazgató, Waska Dezső kereskedelmi középiskolai igr.Z" •gató, Kürtös János gépipari szakiskolai igazgató. A Kereskedelmi Szakiskolai Tanárok Országos Egyesületét Vßsha Dezső igazgató képviselte. Majdnem kivétel nélkül reszt- veitek a közgyűlésen ,a kolozsvári taninté“ íretek tanári testülteinek tagjai. „Jobb, tökéletesebb magyar nevelőkről kell gondoskedntink“ A közgyűlés megkezdése előtt a kolozsvári tanítóképző intézetek eegyesétett énekkara iénekelt, majd a gyönyörűen feldíszített felemben megkezdődött az ünnepélyes országos közgyűlés. A nagyszámú közönséget Domokos Pál Péter, a vendéglátó kolozsvári íTamtóképző Intézet igazgatója üdvözölte jmeleg, szivbőlfakadó szavakiről. Ezután c’r. iPadányi Frank Antal, tanügyi főtanácsos, az egyesület elnöke mondott elnöki megnyitót. GBeszéií az ember megújhodásáról1, mely egybefügg a magyar érteitek egyetemes, kitér* melésével. Az uj embertípust, amely a szebb jövő megteremtéséhez kell, a tanítóknak kell megformálnia. A magyarság lelki megújhodásához Kolozsvár nagy erőt nyújtott a íSZeliemi magyar jövő számára. Miül a magyarság eszményi törekvéseinek iránymutatójáról, megemlékezett Széchenyi Istvánról, kinek 150. születési évfordulóját tavaly un* giepelte az egész ország. Igen érdekes volt, amikor egy volt növendékének lelki rajzát ^olvasta fel, amit a diák önmaga irt. Ebből t® lelkirajzból kátünt, hogy milyen óriási je~ Sentősége van a szeretetted való nevelésnek. iEbből a rosszul tanuló, magát — ..járupec“- mek nevező gyermekből a gondos felügyelet lés pedagógusi munka egyik legkiválóbb néptanítónkat formálta meg. Nem ö jött j(lénk, '— mondotta a főtanácsos — hanem mi mentünk eléje és sikerült TjivQzelnünk, hogy Isten és a haza gondolata a tegszor<■* j>abb kapcsolatban vannak. Éppen ezért, ha jobb magyar jövendőt oltárunk, akkor jobb, tökéletesebb magyar nevelőkről Ízeli gondoskodnunk. Ebben a munkában a népiskolai tanítók lehetnek o legtöbbet. Abban a tudatban nyitom meg a közgyűlést, — mondotta végül az elnök — hogy minden törekvésünk, mely a reánk háruló rendkiviilá kötelességekre ég munkára készíti elő a magyar ta* nitóképzóst összhangban az erdélyi lélekkel, az egész magyar ügynek szolgálatára leszA nagy tapssal fogadott beszéd után az elnök üdvözölte a megjelenteket és közölte, Kogy üdvözlő táviratot küldött Ilőm'm Bálint kui túszminksztérnék, Kósa Kálmán dr. ,iu uisztérinmi osztályfőnöknek és iluszka Ijános dr. miniszteri tanácsosnak. Dr. Illés Gyula beszéde a tani* tők hivatásai-ól Az üdvözlésekre válaszoló Dics Gyula r. főigazgató örömét fejezte ki afelett, hogy az egyesület éppen Kolozsváron tartja ezt a közgyűlést. ígéret és biztatás ez. Domokos Pál Péter igazgató előadásából meg fogjuk kuni, hogy micsoda feladatot kellett, vállalnia. az elnyomatás éveiben itt Erdélyben a magyar tanárnők. Ez a fqladat ma sem szűnt meg, csak átminősült, mert Erdély magyar volta közoktatásunkon áll vagy bukik. Megdöbbentő volt, mikor a tankerületi fő- igazgató elmondotta, hogy kerületében jelenleg 367 tanítói állás vár betöltésre Ez nem jelent mást, mint azt, hogy körülbelül harmincezer tanköteles magyar, tanító nélkül áll. Ezt az Isten kegyeiméből visszakapott földet meg is kell tartanunlc és gondoskodnunk arról, hogy valóba/* magyarrá váljék. „Több ÜEetési és több mogfoa* csillést a magyar tanit&Rak“ A nagy hatás-* keltő beszédre Ladányi Erünk Antal dr, elnök válaszolt és k 1 jelen * tette, hogy több fizetést és több megbecsülést leéli adni a magyar népiskolai tanítóÎ Zfitt tanítók nem odút mennek feladatuk be- I töltésére, ahova valóban, kellene, hanem a könnyebb életformát válasszák. Ennek föoka j az, hogy igen kevés fizetést kopnak és nem < jár nekik az a megbecsülés és tisztelet, mint { ómig nehéz munkájuk és életük megpróbál- I tatásai között megérdemelnének. Beszélt ar- jj ról is, hogy valamilyen elmet i$ kell adni j tanítóknak. Nem azért mondom ezt, —t j mondotta — mintha barátja volnék a d’ I meknek, s én a magam címét boldogan oda* [ adnám, ha egyszer a címeket végleg cUöriil- •5 nék Magyarországon. Azonban ómig címek vannak, részt kell ebből juttatnunk tanítóinknak is, akik a legnehezebb munkát végzik, s akik közvetlenül a néppel, a nemzet erejének ősforrásával foglalkoznak. A különböző társegyesületek képviselői közül dr. Kari János, Gönczy László. Vaskó Dezső és Kürtös János üdvözölték a közgyűlés résztvevőit. Valamennyien testvéri együttérzésről biztosították az egyesületet.,. tartják a. követte» ^ .yyiUe&i A következő tárgysojrozafci pont MéWter- házy Jenő főtitkár jelentés« voh, aki beszá" moli Qa 11389 áprilisában «haknit egyesül«* 1 «Mdld&gá működéséről. Idézte réje,:., níjgyneviá | elnökük neveit, akük közüá Péterffy Sándor ép dr. Babó Jósáéf hoaositotSák még asz erdélyi tzcUeiu maá. haiásat. Az erdélyi «Zeltlern és teítetö indidoltet el egyesületünket — xraömloUa — c szettemnek tudatúban vagyunk ma rt, mert ez jelenti a murihát, kim tartást, igénytelenséget, okos türelmet és szülőföldünkhöz, hazptnkhoz való ragaszkodást. Domokos Pál Péter igazgató re«dfcivül rí- f de kés előadása következett ezután Erdély | tanítóképzéséről az idegen mcgiszáíMs alatt, jl Aiegemh te lío az intézet 1918-ban törlést | átadása és 1941 cbeu bekövetkezett vasasa.- | véteie között eltelt idő ellentétes szellemét. | Beszélt a román tanítóképzés jellegzetességé- | röl és kétlahiságáról, mely (tz orsstfig népi j kisebbségeivel szemben méregként hatott, a j külföld előtt periig nagyszerű nék mutálta | magát. j A nagy tetszéssel fogadót> előadás után dr. Jócsiiz Zoltán pénztári jelentést olvasott fel, majd megp'ilapitoDlák, hogy következő közgyüilősüket Győrött tartják meg, ahová Főrhccz József ár. tanítóképzőin fezeit! igazgató hívta nr.rg a közgyűlést. Az elnök köszönetét mondott a meghívásért, majd az énekkar Kodály dalával; és a Himnusz cl“ éneklésével ént véget a nagyjelentőségű országos közgyűlés. (n) Az EMGE folyó évi közgyűlését a rendes szokásoktól eltérően nem Kolozsváron, hanem Marosvásárhelyen tartja meg. Az egyesület ezzel is hangsúlyozni akarja, hogy munkáját a magyar kisgazda tömegekre építve, a közgyűlést arendkivüli idvSkre való tekintettel is olyan helyen rendezi meg, amely a székelység részvételét nagymértékben megkönnyíti. Külön intézkedés történik az Erdély más vidékein lakó, résztvenni szándékozók utazásának beszervezésére vonatkozólag. Az EMGE elnöksége az. alábbi közgyűlési meghívót bocsátotta ki: Köz§fiifé$i meglifvó Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület 1942 május hő 31-én, vasárnap délelőtt 10 órakor Marosvásárhelyén, a Kultúrpalota nagytermében amelyre az egyesület tagjait ezúton tisztettel meghfyja, azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a közgyűlés a tagok kellő számban való megjelenése hiányában, határozatképtelen lenne, a fent jelzett helyen és időpontban 1942 június 15-én újabb közgyűlést fog tartani, mely az- alapszabály vonatkozó rendelkezéseinek értelmében a megjelent tagok számára való tekintet nélkül fog határozni a május hó 31-iV.i közgyűlésre kitűzött tárgysorozati pontok felett. Kolozsvári 1942 áprüis 26*án. Az EMGE elnöksége. Iárgysvrtz«^ 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A jegyzőkönyvin Lelesi Lök kiküldése. 3. Jelentés az 1941. évi működésről. 4. Az 1941. évi zárszámadás előterjesztése. 5. Az 1942. évi költségvetési előirányzat előterjesztése. 6. Az alapszabályok intézkedései szerinti tisztujitis megejtése. 7. Esetleges indítványok, amelyeket a közgyűlés előtt 8 nappal kell az elnökségnek beterjeszteni. A letárgyalásra váró anyag fontosságára való tekintettel az EMGE 10 vármegyei kirendeltsége az elnökség nevében a gazdaköri vezetőkhöz az alabbi körlevelet intézte; Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöksége elhatározta, hogy a f .évi render jcözgyülést a székely fővárosban, Marosvásárhelyen tartja meg. A sorsdöntő idő, melyben nemzetünk él, jmegliivínja, hogy gyűlésünket az eááfginél is szélesebb keretek között rendezzük meg. Közel 700 gazdakörünk képviseletéről óhajtunk gondoskodni. A mai közlekedési cs egyéb korlátozások miatt szándékunkat csak tugy tudjuk végrehajtani és gyűlésünk komoly ságáí tartalmában, valamint méreteiben biztosítani, ha a T. Gazdakört Vezetők az alább kö- zölteket betartva, a gyűlésen fegyelmezett magyar gazdikhoz méltóan, kivétel nélkül meg jelennek. • A közgyűléssel kapcsolatosan tehát a következő szempontok alapján kell a legnagyobb felelősséggel és körültekintéssel eljárnunk: 1. Gondoskodnunk keli orról, hogy minden egyes gazdakör képviselve legyen egy vezető személy, elnök, alelnök, vagy jegyzó által. Ez annál is inkább kívánatos, mivel a közgyűlést megelőző napon a gazdakört vezetőkkel külön értekezletet óhajtunk tartani, aho! az iránymutató előadások után n vezetők előadnák a gazdakörök kívánságait. — Az EMGü marosvásárhelyi kirendeltscge előre gondoskodni fog a gazdaköri Vezetők elszállásolására. Csoportos beszervezésük és Marosvásárhelyre történő irányításuk, illetőleg utazásuk vezetését a vármegyei kirendeltségvezető urak végzik. A részvételt a gazdakörök az illetékes vármegyei EMGE Ki rendeltségüknél legkésőbb folyó hó 21 -ig be kell hogy jelentsék. 2. A közgyűlés rendje: aj A7 igazgató-választmány tagjainak és a gazdaköri vezetőknek mâr május 30-án délután 3 órakor Marosvásárhelyen kell leoníök. b) Május 30-án, szombaton délután 3 órakor, a régi megyeháza tanácstermében, iguzga- tóválasztmányi ülést tartunk. c) Ugyanaznap délután 4 Arakor és úgy cm ott kezdődik ® gazdakört vezetők értekezlete is. dj Május 31-én, vasárnap délelőtt 10 óra kér a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében veszi kezdetét az EMGE közgyűlése. A inai helyzetben s a közgyűlés jellegére való tekintettel mindent ei kell követnünk, hogy az méltó legyen Erdély történelmi szélieméhez és azokhoz a jcuos várakozásokhoz, (amely közgyűlésünk iránt a kormányzat és egész ország gazdatárgadalma részéről megnyilvánul. Az esetleges további szempontokat idejében közölni fogjuk. Magyar gazdatestvéri üdvözlettel: Gr. teleki Bein s. k. vezető alelnök. Szász István s, k. igazgató. A közgyűlés elé nemcsak az erdélyi, hanem az egész magyar gazdatársadalom nagy irt meleg érdeklődéssel tekint. Hir szerint, a gyűlésen a kormány képviseltetni fogja magát és a magyar mezőgazdaság számos vezéregyénisége is meg fog azon jel enni. A közgyűlés iameifetóséro később még vissza fogunk térni. UKÖaT TŐIT MAGÁNfrU | 4 Miivészeli (felek fisret A magyar építészet az utóbbi évtizedekben érdeklődéssel fordult a; magyar falu. felé, hogy a, magyar nép épitőkészségébő), a táj építőanyagából és az éghajlati viszony-ok követel ményébő l rneguj it sa épi t. é~ szetirnkét. A különböző építészcsoportok országszerte foglalkoztak az ősi magyar épitészo! emlékeinek rajzban és fényképben való megörökítésével, ezek felmérésével. Krdéiy, különböző tájainak népi építészeté;. Zárai Lukács s a vele együttműködő fiatal építészek rendszeresen kezdtek felkutatni. Ennek a munká nak eredményeiből mutat, be egy kis gyűjteményt az Építészeti Kiállitá/s egyik csoportja. Egy másik csupor- 'Varga László munkássága alapján Kidé község felmérését és építészeti, sajátosságait tárja fel. \ bemutatót■> falusi háznak nemcsak történelmi és néprajzi érdekessége van, hanem hivatása és rendeltetése, hogy a mai magyar épitt&tőt ösztönözze az ősi hagyományo-k felliaszná 1 ására, alkalmazására és hogy a mai építő- anyaghiányban a táj anyagát, tehát, könnyen beszerezhető, helybeli anyagot használjon fel. A kolozsvári Művészeti Hetek kapcsán kiállításra kerültek a kolozsvári Mátyás király-tér jövőbeli rendezésére kiirt pályázat-ok. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium által hirdetett pályázatnak célja az volt, hogy az ország egyik legszebb történeti jellegű terének, egységes művészeti arculatát biztosítsák. A pályaművek közül az első dijat, 1500 pengőt id. és ii'j. I.echner Jenő tervének ítélték. A második dijat Kaffka Péter és Ácsai László, a harmadikat pedig Gerő László dr. pályaműve nyerte. A bizottság megvásárolta továbbá egyenként 500 pengőért Korom zaí Vilmos, Papp Imre és Woliman Károly tervét is. ítimanóczy Gyula t.eivét megvétehv javasolta a bizottság. A kiállított pályaművekből a nagyközönség megismerheti a Mátyás király-tér rendezésére tervbevett átalakítási munkálatokat. Ă könyv áttekintő képei nyaji az összes időszerű társadalom- politikai kérdésekről. nportsorozaia Hogyan m 7 I Megjelent kenyaiakban
