Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-08 / 104. szám

„Kirándulás Györgyfalvára“ Sv5?a?íalva népi szokáséinkaasomdiijail ás íSríénsImi cmíSkeft isiuc'ftc ííe eíS^áüsiííion Cs. Tan?, is Bél use Kolozsvár, május 8. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Csütörtökön este a rórn. kát. gimnázium dísztermében rendezte meg néprajzi előadását az Erdélyi Kárpát Egyesület. Ennek az elő adásnak keretében Cs. Tamás Bélane: Kirán­dulás Györgyíalvára cimen tartotta meg elő­adását. A györyfalviak népi csoportja is köz­reműködött ezen a nagyon hangulatos te jól­sikerült estén, amelyen valóságos keresztmet­szetét mutatta be a tragikus sorsú erdélyi falu életének. Az előadót, C.s. Tamás Bélán-ét, mindenki is­meri, tudják róla, hogy minden pillanatát en­nek a menekültekből álló jelképes falunak meg­segítésére és felemelésére fordítja. Ezt a sze- retetet és nagy munkái hálálják meg aztán a györgyfalviak azzal, hogy édesanyjuknak ne­vezték el a kolozsvári uriasszonyt. Színesen és érdekesen ismertette az előadó a Györgyfalváig vezető utat. majd magát a falut. A falu magasan fekszik, hatszáz méter­jei a tenger szine felett, legmagasabb pontja a Vadverem-tető, legmélyebb része a Vérvölgy. Ennek közelében van az a sóskút, amelynek sóját ételeik ízesítéséhez használják a falu­siak. A község területe 2518 hold, lakóinak száma a bécsi döntés előtt 3170 lélek volt. A lakosság magyar, román csak 30 család van. Zsidó egy sincs a faluban. Egyszer próbált meg egy zsidó ember szatócsüzletet nyitni itt, ^de a falusiak felszólították, hogy menjen Isten hírével, mert ha nem, csúfot tesznek vele. A szatócs nem akarta megfogadni a ta­nácsot s másnap befogta két ökrét a szekérbe, hogy bejöjjön Kolozsvárra áruért. Amíg vissza­ment a házba, már megtörtént a csúfság, ökrei hanyat-homlok futottak szerte-szét, mert a falusiak levágták a farkukat, Ettől kezdve egyeBen-egy zsidó sem mert a faluban lete­lepedni. A falu népe földművelő. De szaporasága folytán megélni nem tud a kevés földből s kénvtelen szolgamunkát vállalni Kolozsváron. Csufnéven bitangfalvának is nevezik György- falvát, mert valamikor a gyermekmenhelv ki­helyező telepe volt. A falu mintegy ötszáz esztendős és két utcája van, alsó és felső utca. Bámulatos a nép művészi érzéke. Fafaragás­sal díszítik és színes képekkel restik ki há­zaikat. Sok a nap és holdimnta, melynek két­féle magyarázata is van: őseink nap és koid- íiszteíefe és a török idők emléke. Most Tamás Béláné pontosan leírta a györgy- falvi házak belsejét, azután a népviseletről be­szélt, amelyet eleven példákkal is illusztrált. Darócruhás györgyfalvi férfi s hétköznapi ru­hás fiatal menyecske lépett a színpadra, aki­ket a szeretet tüntető tapsával fogadott a kö­zönség. Azután gyermekek léptek a pódiumra, vasárnapi ruhákban és táncoltak a cigányok muzsikájára, ehhez a táncos néphez illő ráter­mettséggel. Megtudjuk, hogy Györgyfalvában ismeretlen az egyke, mis- den házban legalább hat-nyolc gyermek van. Szépek és erősek, ami azzal magyarázható hogy a faluban a tüdő- és a vérbaj szinte is­meretlenek. Most a falu kutjáról hallunk ér­dekes történetet, amelyről azt tartja a néphit, hogy György pásztor, a falu alapitója, erős hi­téért, buzgó imádságáért kapta a jó Isten ke­gyelméből. -Ennek a kútnak balladáját Gergely Kata györgyfalvi leány mondotta el igen szé­pen. Egy másik balladát, a „Hetvenkedő török legendája", a jelképes falu bírája szavalta el: Nagyon érdekes módon irta le ezután az elő­adó a falu szokásait az esküvő, keresztelő és temetés szertartásait. Érdekes volt, mikor meg­említette, hogy Gy&rgyfalván nyolcvan keresztanyja is vau egy-egv gyermeknek, mert a keresztelőre nyolcvan-—száz párt is meghívnak, akik ezzel már komaságba is kerülnek a családdal Eredeti szokásuk van a temetési szertartásnál, ahol nem fekete posztóval, hanem színes szőt­tesekkel borítják le a koporsót és a ravmtalt. Még különösebb, hogy ha legény hal meg, a lányok hosszú rudákra felvarrjuk kötényeiket, szalagjaikat, úgy, hogy zászló benyomását kelti. Ezzel vonulnak fel a ravatalhoz s a sira- i'ónál, majd pedig az egyházi szertartásnál a zászlókat keresztbe meghajtva, állandóan le­gyezik a halottat. Ezt a különös szokást felta­lálhatjuk egyes ázsiai rokon törzseknél s ma­gyarázata, hogy a legény vigyen magával a túlvilágra egy kis lányillatot. Ezután a falu temetőjébe vitte el hallgatóit Györgyfalva „édesanyja" s megemlékezett Czakó János teológusról, aki fiatalon halt meg, de akinek emlékezete örökre élni fog a falu lelkében. Ő gyűjtötte össze a lakodalmi szokásokat és dolgozta fel a ,,Györgyfalvi la­kodalom" cimü népi játékot, amelyet Kolozs­várott is olyan nagy sikerrel mutattak be. Végül ősi táncaikat járták el méltósággal és mégis tüzesen a györgyfalviak, akiknek tragé­diájáról is tiszta képet adott Tamás Béláné. A tőlünk alig néhány kilométerre, idegen uralom alatt élő falu egyharmad lakossága itt él Ko­lozsváron. Elviselhetetlen sorsuk elől menekül­tek id:--, elhagyták & cifra házikói, a szép gyü­mölcsöst, mert huszonkét év minden reménye omlott össze akkor bennük, araikor megtudták, hogy az ő- falujuk odaát maradt. Negyven holdas gazdák álltak be a gyárak­ba s végzik a legnehezebb munkát, c&akfcogy szabad magyarok lehessenek. A városnak terhére lenni nem akarnak, féltve őrzik népviseletüket, ősi szokásaikét mer. nem akarnak elvárosiasodni. Telkéfess falut alkottak, később' egyesületbe tömörültek, kulturházuk is van, összegyűj­tött filléreikből támogatják egymást, büsz­kén indulnak katonának s valanieiinyion csil­laggal jönnek haza. Szeretettel kapcsolódnak belő a magyar sors­közösségbe és boldogok, ha tehetnek, valamit a hazáért. Május 14-én honvédelóadáson mu­tatják be a „Györgyfalvi lakodalmat — Ezt a népet — fejezte be előadását Tamás Béláné — meg kell becsülni, fel kell emelni, mert ez tud szenvedni és keménye ndolgozni a magyar feltámadásért. Tamás Béláné előadását és a györgyfalvi ak­nák, ennek a maroknyi hősi és nagyszerű nap­nak produkcióit forró tapsokkal köszönte meg a terein közönsége, © P © * f Eg$n fsköiádiic az érásHSSdis a vasárnapi taSáifeazé irtó Örök törvény az, hogy minél jobban közeledik egy labdarugó mérkőzés időpontja annál inkább kezdenek induleiba jönni a sok vihart megért szurkoló szivek és ónnal magasabbra csapna]? az indulatok. Ez oz indulat azonban nem rosszakaratú: egyelő/" csupán vad tippelésben éli ki magát, amely Egyöntetűen nyilatkozik meg a legfelsőbb és a legalsóbb Labdarugó szurkoló rétegekben. Másik örök igazság az, hogy a hazai közönség a hazai csapni sikerét i'árja és annak győzelmére számit. Ez kétséget kizáró módon meggillapíthűló abbéi, hogy az eddig beérkezett szelvények legnagyobb része 1—2 gólos KAC-győzelemre számit. Ez vtdobxm igen megfelelő volna, ha n#rc volna Tihanyi és nem volna a szegedi 11, amely igen kétségessé tudja tenni ezt az eredményt. A KAC vezetőségével karöltve rendezett tippversenyünk szelvényeit a következő . helyeken lehet a gyűjtői ódákba bedobni: ' Zsidó Rózsika dohányárud®, K/izbai-utca sarok, Dragota dohányáruda, H élt abut ca 13. szám. Hegyeli Paula, Mussolini-ut 13. szám. Béla újságárus, Ursus étterem melleit, KiadóhivcctalunkliCLn (Jókai-utoa 16. Î, em). Sporttelepen a lelátó és az állóhely felőli oldalakon» Tippvetsenyiink zárása: vasárnap déli 2 órakor lesz, a sporttelepen > elhelyezett gyűjt őládákot pedig a mérkőzés megkezdésekor vonjuk be, A versenyen vidéki olvasóink i$ indulhatnak levelezőlapon beladdölt szelvényekkel. Ismételttel felhívjuk a tippelők figyelmét arra, hogy a mérkőzés végeredményéi és félidejét tisztán, olvashatóan, világosam írják be, mert bármi:yen kis tévedés esetén & nyereményből nem részesülhetnek. Nyolc iisp alatt báron márkázást látszanak a píres-filílre! füiloniegss sgfréml Készültek a iéO.§s§l KOLOZSVÁR, A KAC csapata küSümíeges edzéssel készül soron következő mérkőző* serre. Ugyanis nyolc nap alatt három mé~ I kőzést játszanak Kolozsvárott n piras-fehé- ! rek: május 10*én az SzVSE, május 14~én a I MÁVAG ellen a Magyar Kupáért, míg 17-én I ugyancsak az Elekioromos ellen az NB írért. 5 Mindhárom mérkőzésre a KAC valamennyi játékosa lelkiismeretesen készül, mert csakis az esetben tudja az NB Ívben a helyét meg* tartani, ha a fenti mérkőzések közül az SzVSE elleni és az Elektromos ellapii mér­kőzések pontjelt megnyeri, A csapat csütör­tökön a MÁV csapatával tartott könnyebb edzést, ami után fürdőbe mentek a játe- ; kosok. Pünkösdkor rendezi a KMSC görög-római bl rkózóversenyét Bunkóidkor n fímlvolui. bajnokságokon kívül még egy igen nagyszabású sportesemé nye lesz Erdély fővárosának. A KMSC rév - dezésében tartják meg Kolozsvár város gö­rög-római bukóvá bajnokságát' a Nyári Színkörbe, A versenyen az összes kolozsvári versenyzőkön kiviül resztvesznek a/ össze* magyar olimpiai és Earópa-bfi-jnokok. A ver senyék május 24»én, a délelőtti órákban fee?- dódnak, míg a döntőkre pünkösd vásárol;:- ján. este fél Ö órakor kerül sor. mely Az Állami Gyakorló Gimnázium, Idinynyitá atlétikai versenyt reitísi vasárnap a IM£ $ nmm győztesei ifrântejk ai srszáps Mneksáföki» KOLOZSV ÁR. Május 10*éu, vasárnap dél­előtt 10 órakor rendezi meg a Kolozsvári Egyetemi Atlétikái Club karoik*közötllí idénynyitó atlétikai versenyét. Az egyes számok a következők: 1Ú0, 400, 1500 m. síkfutás, 4x100 in. váltó futás, súly- és ge­relydobás, diszkoszvetés, távol* és nwgasug* rús. A versennyel párhuzamosan hármas küzdelem is lesz: a 100 méteres sikfugák­ban, sulydobósbon és távolugrásban elért legjobb atléták a dekatiGntáblázaí szerint lesznek pontozva, vagyis díjazva, A KEAC felhő vja az indulni óhajtókat, hogy nevezéseiket Szombat deli, 12 óráig adják le a KEAC irodájába (Mátyás király Diákház). A versenyen az első három helye­zett minden számban érdemdijazúsban része« sül. Az idénnyitó atlétikai verseny egyébként válogató jellegű, melynek győztesei, reszitvesz- nek az országos főiskolai atlétikai hajnwk- ságokon. Miért eseti vissza a magyar csapat a második iéüdííben? KOLOZSVÁR. A német-magyar mér kő* zésről még csütörtökön is oldalas hasábok­ban számoltak be a fővárosi lapok. Kí&ö- } nősen a Tihanyi—-Rhode párinu'cnak tszéw j telnek nagy oldalakat, mely a nagy mérkő’ Végh József riportsorozata: Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom? A könyv áttekintő képet nyuj az összes időszerű társadalom politikai kérdésekről. Orsxágzászlóavatás Sétálván vasárnap Szolnokon játszik az oltana Fa* és Fémipari Szakiskola elten a Szent László kupáért, már péntek egie ufrakel. Á csapat Thorday Levente testnevelési tanár vezeté­sével a következő össze áléi tusba u utazik: Lőrinc — Moldovan, Jojón -— Németh, I Bacsó, Tyiorean — Telte te. Binder, Kovács I Pál, Dobzsánszki, Kovács Vilmos. Tar teleli Veres. A csapat cgörtökön a KEAC cllilen tartett edzőmérkőzést, amelynek során kír t lön ősén a két Kovács* testvér és Binder áiir j ták meg helyüket kitünően. Ha az együttes I legyőzi a szolnokiakat, úgy a Nagyváradi I Kereskedelmi Iskola—Munkácsi Magyar- j Orosz Gimnázium győztesével kerül az I elődöntőben Kolozsváron. zés egyik csemegéje vök. Ugyanis Tihanyi kivételével ugyanez a csatársor játszott Kölnben is az- emlékezetes 7:Ö-nál és ezért fordult most minden szem a szegedi Tihanyi felé. A magyar középcsatár derekasan küzd­ve, kitünően megállta helyét Rhode ellen és; « két játékos párharcából — mint az egyik fővárosi, lap írja — Tihanyi többször került kí győztesként. Gólja pompás teTjsteitniéuy voit és volt még jóuéhány veszélyes lövése is, amit a/ ördöngös Jahn, a. német kapus tett ártaümafianuá. Az tény, — írják a fővá­rosi lapok — hogy Rhodeval szemben kitü­nően megállta helyét és beváOtötta azokat a reményeket, amelyeket szerepléséhez ;i vá­logatók fűzlek. I A mérkőzéssel kapcsolatban az egyik fő* városi sportláp több kérdést intézett adó- I tikhoz, teniszezőkhöz, valamint a 'többi sportágak képviselőihez is. Kelen János, a- világhírű magyar 'távfűtő a magyar csapat második féíidőbeli visszaeséséről ezeket mondotta: Ha éu ia csak bet: 6 órát edzenek, mint a magyar labdarugók, akkor csak lú.3G-at futnék S00Ü-re és nem 14.23*a.t. Ha én valamikor abbahagyom a versenyzést és csupán egészségügyi edzést fogok végezni, akkor is legalább kétszer annyit fogok cd zen", mint 3, mai magyar labdarugók. Beszterce, májas 8. Gyönyörű ünnepe ve . a napokban Besztercenaszód vármegye un- ■ gyarságának. Sófalva község tartotta ereklye orazágzászló avató ünnepségét. A hegyei: közé eldugott kis magyar falu lakossága ism ' bebizonyította, hogy most is olyan öntudato­san tesz hitvallást hazaszeretetéről ahogy -i 22 esztendő alatt mindig megőrizte nemző’» egységét. Az ünnepséget a reí. templomba’»- tartott istentisztelet vezette be, ahol Máthó Isván lelkész ünnepi beszéde után Sigmocd Jáuos besîSţerced ref. lelkész felszentelte zászlót. Az istentisztelet után a falu közös­sege szinpocipás nemzeti viseletben felvonult az avatás színhelyére, maid a zászlót adomá­nyozó budapesti II. kerületi íjéventeegyesülci 12 tagú küldöttségével az élen, két magya; ruhás lány kíséretében felvonult a menet az országzászlóval az ünnepség színhelyére. Hmmusz eléneklése után Beke Ödön ország • gyűlési képviselő az ereklvés országzászb ■ nagybizottságának a nevében és megbizásábc i ünnepi avatóbeszédet mondott. Visszapiilaii- tást vetett a megpróbáltatásokkal telitett örök magyar sorsra és kifej tette, hogy habár a ma­gyar nemzet minden más történelmi népnél súlyosabb próbatételeken esett át, a nemzet lelkében élő remény és bizalom mindig erőt adott a felemelkedésre. így a trianoni tragé­dia után is újra magára talált a nemzet és á magyar feltámadás gondolatának uj oltárt emelt az országzászlóban. Utalt arra, hogy amikor az országziszló nagybizottsága nevé­ben átveszi az adományozó budapesti II. kerü­leti leventeegyasüíettől -a zászlót, megköszöni, hogy az ország fővárosának ez a lelkes ifjú csoportja éppen a névtelen kis erdélyi me­gvár falut kereste fel adakozó szeretetéve Azzal a kívánsággal adta át az országzászlőt Sófalva közönségének, hogy ez a zászló még jobban erősítse xoeg őket törhetetlen nemzed hitükben. Az ünnepi beszéd elhangzása után Zágoní Aida Lajos igazgatótanitó szavalata követke­zett, majd a sófalvai magyar dalárda énei. száma aratott nagy sikert. Ezt követőleg dr. Mikes József vármegye főjegyző tolmácsolta a vármegye üdvözleté4. Beszédében rámutatott arra, hogy Sófaiva <1 múltban, is a magyar összetartásnak és éim- akarásnek példaképe volt, mert a román ura lom ideje alatt hihetetlen áldozatok árin is magyar iskolái tartott fenn. További lelke- épitömunkára hívta fel a sófalvaiakat. Ezután az adományozó budapesti II. kei öle: ievenleegylet nevében Spáda Tibor rajparanc - nők üdvözlete hangzott el. Áhitatos ünnepi- csendben vonta tel ezután a cserkészcsapat vezetője az orsz.ágzászlót a tartórudra, m közben a sófalvai dalárda a Magyar Hiszek­egyet énekelte. Sófaiva község nevében Incze László községi jegyző megható beszéd keretében köszönte meg az ajándékozó leventéknek a zászlói. Külön köszönetét mondott liefe; Ödön ország- gyűlési k*j viselőnek, aki a román impénu-v, alatt, mint a vármegye magyarságának ak­kori vezetője, állandóan látogatta Sófalvit buzdító szavaival ébren tartotta a nemzet; öntudatot. A köszönőbeszéd elhangzása után a Szózat következett, majd Jakab Róza sza­valatával befejeződött az emlékezetes ünnep­ség, amelyet a? iskola nagytermében egytálas közebéd követett. A közebed után a buda­pesti leventeegylet küldöttségének tábortűzé ben gyönyörködtek a megjelentek, majd este barátságos összejövetel zárta le a sófaiv ai magyarság nagy ünnepét. NYILT-TÉR *) £saa rwfti mUR kö£ióttekóit süb* »4L- && f®iaiÂaisÂ^eî * siei-kacetösiéji^ Fiam, V'ajda Miklósért, sem anyagi, sem >u kölcsi felelősséget, senkinél és semmiért ncr vállalok. Vajda Bcla, 1459 Arpád-ut 59.

Next

/
Thumbnails
Contents