Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-08 / 104. szám
1*41 tt4{i« S, ssfcmaseiiösweismdBí« mmeamm lC$Í&&S4C‘á&'- fyftUnekck E I» l k n zt.m w*Kj#w«saw^^ tsum ílm ehmi o&zt. éamdé # fa é KOLOZSVÁR, május 8, (Az Ellenzék. tu dőíitójátol.) Az isikiolaudvar csupa ílánua zsivaj s gy e mit k visit ás. Azoknak a hangoknak a keveréke, amelyek mindig hallatszanak. o*tt, ahol egészen kisgyerekek játszanak. Az élíítörömnek, az ok nélküli, ösztönös boldog' ságérzésnek lármája ez, s a gyermekek »za* ladgáásukban, játékukban gáttalan kis- csikókhoz hasonliitewak, vagy apró vad szigetlakokhoz, akik szabadjára engedik örö* miikest. Most szabadultak ki az iskolaterem négy fate közül, s n«<p is süt, lélénken >0“ ágit ja át a várágbaboruk fák lombjait. Csupa tavasz minden, a napsütés, a tágas udvar, ez a lármás sok kisgyerek. A legkisebbekhez megyek. Azokhoz, akiknek füzetem, ábécéskönyvein ákombákom batükkei áll, hogy „Első oszt. tan.4* Az első őszit, tan.-ok ebben a népiskolában fiuk, lányok vegyesen. Éppen fogócskáznak és azt játsszák, hogy „guggolás a vár4'. Ha vaia* melyik eléri az előtte szaladok fiz leguggol a földre s nevet. Hai mégis megérinti, aki kergette, torkiszakadtából kiáltja’' „Nem ér, nem ér, guggolás a vár!“ Most, hogy odamegyek közéjük, kicsit nézem őket, ogy páran köréin gyűlnek, a többiek játszónak tovább. Mit is kérdezzek tőlük? Szeretném tudni, hogy mit gondolnak, miit éreznek, mire vágynak? Milyen furcsa is. hogy habár mindnyájan magunkban hordjuk az egykori kislányt, vagy kisfiút, akik voltunk, olyan ismeretlenül állunk a gyermekekkel szemben, miniha mi sosem leltünk voünfi gyerme* kék, mintha ők egy másik világhoz ’tartoznának. Sok felnőtt ezért nem éntá meg talán őket, ezért néz rájuk olyan fölénnyel, ezért nem tud beszélni a nyelvükön, ezért bünteti őket, mikor nem is érdemlik meg a büntetést, vagy ezért kényezteti a gyermekeket agyon és gügyög nekik olyan dolgokról, fimi egyáltalán nem érdekli őket, — Mit szoktatok még játszani? — kérdezem Kislány felel, hosszuhaiju, rózssezinmas® nis, nagy, csodálkozó késkszemü; — Játszunk körbekarihát, bujbujzöldágat, jogot, bujócshát és mindienféléi ... Mi is ezt játszottuk valaha a Máriámmá eLemüskódájában, az udvaron, illedelmesen, a tisztelendő nővérek felügyelete alatt. Úgy j látszik, fi játékok is öröklődnek nemzedékeken át, mint a dal, vagy a tánc. — Gyertek egy kicsit ide hozzám és mondjátok el, mii csináltok egész nap?. .. Most már többen vannak körülöttem, kicsit nem értik, miért faggatom őket, de azért válaszodnak. A félénkebbje hátrahuzó" dik, van egy, aki csecsemőkorának öröksége** képpea szájába dugja az egyik ujját, Újra a rózsaszinmasuis felel: — Hát reggel jövünk az iskolába, mert mi délelőtt járunk és van, aki délután jár.., — A’em, — mondja az egyik kisfiú — nem jól mondod a néninek, mert délelőtt is járunk és délután is háromszor és három- szór. Eccer délelőtt, eccer délükén ..,-— És otthon mit csináltok? — Otthon jáccunk és tanulunk és megírjuk a leckét — feleli a kisfiú. — Hogy hívnak téged? — Lacinalc. A kisíieanyi Zsuzsának, hívják, —- Ki közietek a legjobb tanuló? — Julianna — mondják kórusban. Zsuzsában feltámad a parányi inírikits, áiki, sajnos, még az elsősökbe® is benne él, — Igen, JuJinnno a legjobb feleli — és naccerüen felel és a verseket úgy mondja, mint a vízfolyás, de mondta a tanító néni, hogy ivem ír szépen és anmya neki a füzetef bizony . . . — És ki ir közietek e legszebben? Rámutaitnalk a gyermekek Zsuzsára. — ő, — mondják — Zsuzsa. Zsuzsa megfogja a köténye csücskét, a földet nézi és egyik lábával dörzsölheti a másikat, Ezzel a szerénykedését fejezi ki. Nem akarta azt mondám, hogy 5 ir a legszebben, hát fizit mondta, hogy Julianna csúnyán ir. Logikus kisgyermek, még jogász is lehel belelte. A csengő berregése élegen vág bc’e a «zu* net zsivajába. Nagy rohanás következik, be az osztályba. Az udvar egyik sarkán az iskola tanítói áljának, beszélgetnek. nézik mosolyogva a gyermekeket olyanféleképpeo, mintha mind, mind a sajátjuk tenne. Az elsőosKlályba megyek be, a gyermekek ntán. Flatai, barna leány tanít itt, az arca ismerősnek tűnik. Erős a keze.<szontáa&, ahogy bemutatkozunk egymásnak. Finna Róza a n®ve, Finna Máriának, a száTséssuő- nek a testvére, hasonlít is hozzá. Energikus kis teremtés, azt mondja a kollégája róla, hogy szigorú. De a gyermekek olyan rajongó Szemmel cairn genek raja*, hogy látom **y. a t'^ulóaé ni *ssa gonuág nem olyan veszélyes, csak éppen féken keli tartani az első osztályos kicsik népes osztályút. A kU U$et a Ott ülnek a padokban, ellőttük olvasókönyv, tiuta, penna, ceruza1, r&dirgmni, Május van, vizsga előtt vaunak, túl vannak mór a palatábláé korszakon. Szépen írnak, olvasnak. Osztályuk ablaka tárva-nyitva, jobboldalon ülnek a 'leányok, baíloldalon a fiuk. körülöttük színe», oktató képek a fa* lakon. A nagy fekete tábla, a kréta, a szivacsok s a jó iskotelevegő olyan ismerős, olyan meghitt, de mintha egy másik életből, egy letűnt világból lennének, s fokozatosan emlékeztetnek vissza mindenre, abból az Időből, mikor ilyen kicsi padbau ültem, előttem a táska, a papírba göngyölt tízórai, amelynek még szájamban az ize. ilyenek voltunk mi is, mikor a többiek a „Kis bfim rika legel a r éteré ‘ című olvasmányt olvasták szép hangosan, éppen így csúsztattuk u jjúnkat óvatosan a sorokon, hogy el ne tévesszük a dolgot, ha ránk kerül a sor. f p* pen igy nyújtottuk magasba az ujjúnkat; ha felelni akartunk. Ezek a kicsik Náuai Béládé Ábécé» könyvéből tanulnak és zsinór« Írást hídnak, aminek mi még hiról sem hal . ' if i eas1/ ug_/ tud.unt: ínak be a tiszwlentló nővér vezényelt: — Kereken fej le, egyenesen vissza . . . Olyan szépen írnak ezek a gyermekek, hogy el se büinnők, hogy ő‘k írnak, ha nein szemünk előtt) produkálnák magokat 4 ara ebben a református', iskolában egy kisleány, potocsür Katalin, aki olyan csodálatos tó” kéllyel ir. hogy felnőtt rajzmüvésznek is becsületére válnia. Ki* virágokat is rajzol füzetébe, erős díszítő ösztönében. A betűi olyan szépek éa egyéniek, hogy biztosra vesszük: najzmüvész lesz belőle. Most aztán kérdés kérdés után következik. A leányok között Julianna remekelt fő" leg, a fiuk között három egyformán jó tanú1« van: Laci, Géza, meg, Tibi. E pillanatban 15 leány és 16 fiú vr--n „jelen de negyven beiratkozott tanulója van az eJső osztálynak. A többiek betegek, mumszosak. Kis tanitónénijük is megkapta tőlük, túl is esett már e gyermek betegségen szerencsésen, ami nem csoda, hiszen maga íe majdnem gyermek miég. Most számtan következik, összeadd*, kivonás. Van, aki villámgyorsan megfelel a kérdésre, aki előszedi a tíz ujját, s azt rakosgat ja, rntelőtíí válaszolna. Do ez. megengedett fogás, maga a tanvtónéni nondja. ha valaki nagy sietségében azt mond ja, hogy öt meg kettő, ftz fiz: — "Vedd elő az ujjadat, számold na<eg szó* pen . .. Némelyik úgy fújja az egyszeregyei, hogy... Nem ezt leírni is szégyen, de ami igaz, igaz. Jobban tudják it égyszer-egycT aulai» % kis. ínzk, íqzhü igaz büszkesége lehel a Magyar-utcai iskolának, hogy eAsőosztályos növendékei két“ szólamra énekelnek. De még hogy! Ahogy kánont adnak elő, kiállhatnának bátran bármelyik dobogóra, Ügyesek kézimunkában, rajzbán is. Legközelebb a Aáitnegycház üvegtermében rendezendő gyermek rajz- és kézi” munkakiál itáson résztvesznek ők is. Most aztán még tornában mutatják meg, hogy mit tanultak. Hát ez bizony más torna, mint amit a mi időnkben tanultunk, oly m „kezeket fel, kezeket te44 * * * * * * — dolgokat. Kis akrobaták ezek, négyes hidat csinálnak. laKe.sisfar italai*« ad alma a baükavenultakkrt Kolozsvár, májú» 8, A polgftnaesterl hív»» tel közli: Újabban az alábbi hölgyek válte. ták st hadb&vonultafc hozzátai tozé .1>: . u ását: Benedek Imréné, Szentegyhdz-utco 4(b, Csifó Salamonná, Eötvös-u. 33., dr. Dudutz; ZoJtánné, JósLka*u. 13., Emmer th Bcláné, Jé-j sika-u. 38., dr. Gcley József né, Mikó-u. te,, Gaáiné Árkosy Ilona, Vörösmarty-u. 12., Gi . rátfc Bélésé, Tunár-u. 2., dr. Gycrgyai Árpád • né, Hegedűs Sándor-u. 7., Hajnód Gá..ora', Fürdő-u. 3?., Hidegh Mihályné, Berde M.-u. 2., Kovács Irén, Magyar-u. 7., Kozma Ferencné, Vöröfimarty-u. 10., Layda Jencíné, Szentegy > ház-u. 11., E. Mártonffy Zoltánná, Horthy•>;, 19., Nagy Józsefné, Kossuth Lajos-u. Ny. . redy Erzsébet, Brassai-u. 15., Péter Rózsa,, Bra&sai-u. 17., dr. Pusztay Káímánné, Hon- véd-u. 28., Schillmgnó Boros Olga, Mussolini 54., Török Bálintné, Majálís-u. 22., Ugrón Je-i nőné, Mikó-u. 46.. Unnössy Józsefné, Komis-... 1., Vájná. Laiqsné, Mussollni-nt 54., Veress Jencíné, Erzscbet-u. 38., Zipfelnseyer Margit. Kökert-utca 71. szám. Rgndeie* a gumis bran csők b&!@!ontÉsÉrőÍ BUDAPEST; május 3. (MTÍ.) A JBucü- peáti Közlöny május 8-i s'záma közli kormány rendeletét, amely a gumiábroB esők és gumiabroncshttlladékok újabb lur jelentését rendelte el. Mindemift-mii gépjármű felszereléséhez tartozó (isfezes gumiabroncsok közűi a gép- jámiii kerekei, számára meglévő gumi-ah roncsot és még két LojtaJckabroncsot nem kell bejelenteni. Az ezen felül lalálb; :• gumiabroncsot és gumLabroneshudadékoi azonban minden természetes, vagy jogi személyiség köteles bejelenteni, tekintő 1 néJkül az esetleg már korábban megtel’ bejelentésre. Be keli jelenteni minder !<• ál’űtott tehergépkocsinak, valamint személygépkocsinak; abroncsait ét tartalék • abroncsait, nevezetesen azok él a jé "uu vekét, amellyel 1911 április 2-i. óin áh útiak le, tehát amelyeknek éáild ; .> már a k r iálozások előtt tör’e it. A bejelentést t rendelet hiegj lenesétől számított 15 nap alatt a kci kcdelnü és közlekedésügyi minisztérium X. szakosztályánál (Budapest, 11., Lánchid-ü. 1 —3,; keli megtenni ajánlott levelezőlapon. A* bejelentésen a következő adutokat kell feltüntetni: a) bejelentő nevét és c-écé! b) a bejelentő pontos címét, lakhely szerint; c) a gumiabroncs számát és méretéi. Ha tömlő is van, azt külön-kibdn részletezni kell; d) a gumiabroncs súlyát kilogramban, a gumi előállításával fog’a! kozó gyár védjegyét, valamint az engedményes kereskedőnek a cégét es lakhelyét, ahonnan, a gumiabroncst vásárolta, illetve azt az üzemet, ahonnan a gumi- abroncölmiíadékoi szerezte. A közhaszná- latu gépjármüváUalatok a birtokukban lévő gumiabroncsokat nem kötetesek bejelentőn?) A rendelet szigorú büntető szankciókat ir elő. Be nem jelentés, vagy szándékos pontatlan bejétentés esetén a gumiabroncsot el lehet kobozni. von bukfencet, nyakítörő cirkuszi úojgokar. Testi ügyességük egyenesen meglepő . . Mikor elmegyek tő’ük, szünet van éppen újra. Az udvaron elém áll egy harmad- negyedosztályos s azt mondja: — Miért nem jön be a néni hozzánk is? Miért csak az első pocohsíükhöz? Nincs igazad ismeretlen kisgyermek. Akik igy énekelnek, igy tornáznak, 2rp.sk és számolnak, fizok nem érdemlik meg „ porolista gúnynevet. Mert ezek első Oszt. tanulók a javából. .. (M. i ) Büsíhőditek as árdrágítók Árdrágítást tömegét tárgyalta a törvényszék KOLOZSVÁR, május 8. F'uerás Györgyné, »»ászfenesi földmű véeesszony üzletszerűen dkövetett árdrágUási visszaélések miatt ke” rü it a kolozsvári törvényszék uzsorabirósága elé. A vádlott ugyanis múlt év őszén állandóan a hatóságilag engedélyezett áruál jóval magasabban árusította a tejet. Mikor pedig vevői nem akarták megfizetni 3 tehéntejért az általa kért 46 felérés árat, valamennyinek felmondott és uzsoraáron, zugkéreske* delem utjain adott túl tejtermékein, A ilos Pál dr., egy&sbirő, a vádlottat beismerő val51 loraása után 500 pengő pénzbümtetésre Ítélte, ameiy behajthaíoit-finság esetén száznapi fogházbüntetésre változtatható át. Az Petet jogerős. — Salamon Izsákné, magyaxderzsei füszerkeres.kedő felesége ugyancsak árdrágító visszaélés miatt került az uzsorabiróság elé. Salamonná ugyanis, amikor a tojás legmagasabb ára falun 12 fivérben volt üreg” állapítva, 14 fillérért vásárolt kisebb tneny- nyiségü tojást Farkas Irén falujabeli leánytól. A törvényszék Salamon Izsákné! 50 napi fogházbüntetésre átváltoztatható 250 pengő pénzbüntetésre, rteg Farkas íren* 10 napé fogházbüntetésre átváltoztatható 50 pengő pénzbüntetésre iitéíte. Az ítélet jogerős. —- Kovács Lajos mérai cipészmester üzletszerűen űzött «orozatoe uzsoravétség raia.lt kertet a birósig elé. Kovács Lajos műi! év december havában Varga Istváú, Bodor András, Simon András. Horváth Janos, főtszega András, Lázár György, Simon István, Bodor János, Varga György mérai lakosoknak használt hulladék gépszijból )0 pengős áron kéaatett el egy-egy par bakancs vagy cs;zmatalpfiÎást. Ugyanakkor azonban hatóságilag megállapított legmagasabb áru talpa sás, crup omite,ppa! elkészítve, 7 pengő volt la un. Kihallgatása alkalmával a vádlott fizzál védekezett, hogy a gépszij kilóját 21 pengős áron vásárolta Szász András Simon mérai gazdálkodótól, A törvényszék Kovács . Lajost 40. napi fogházra átváltozhat- ható 200 pengő pénzbüntetésre ítélte és a- Ítéletnek a vádlott falujában való közzétételét elrendelte. •— Tatár Jánesné, koüozsaio- nostoei föidmü^sasszony ugyancsak árdrágítás uuatt került a törvényszék elé. A törvényszék, tekintettel a vádlott előrehttla- dot korára és súlyos testi nvomorékságára, Tatár Jánosnét húsz pengő pénzbüntetésre itéd-te. Az ítélet jogerős. — Demián László dezmér.i földműves üzletszerűen üzöti ár* drágítás miatt kerüli a törvényszék «ié. A vád ott ugyanis állandóan 3—4 fiilérrel drágábban adta a tehéntej literét, mint ahogy hatóságilag engedélyezve voll. A bírókig a vádlottat 80 pengő pénzbüntetésre itéile, Az i ielet j ogerős, Bindea Lászlóué aisáüá«»Ji«sfc jasajggJkte&aţilá> büntette uittt került a törvényszék, hármas büntető főt.irgyral'ási tanácsa fiié. A vádlott 1940 nyarán egy hósfáti asszonyon követeit el tiltott műtétet. A törvényszéki tárgyaláson Bindcáné beismerte a terhére rótt bünnsede'kményt és azzal védekezett, hogy tettét az illető bóstili asszony unszolására követte eh A bíróság a vádlottat háromhónapi foghfiKhünietésríi ité te. de tekintcl- tel a vádlott büntetlen előéletére, az ítélet- végrehajtását húromévá próbaidőre felfüggesztene. — Moldovan József szúszfeuesS i?* letőségü föJilmüveslegény kétrendbeli határ- átlépés vétsége és a honvédelmi törvénybe ütköző hüncsatekinény vétsége került a törvényszék hármas tfi'nácsa elé.  vádlott beismerte, hogy 1940 szeptemher 13-úu eu gedély nélkül át épte a nifigyar-román határt, majd 194Î április 9*éa. miután hosszú hónapok küzdelmei utas sem tudott Roiuá niában b»Idogitlui, vissszatért Magyarországra és jelentkezeti a hatóságoknál. A törvény* ssék a vádlottat 30 napi fogházbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Hármms íögpényszéisi imnécs dönt m pmpifh&kttncsÁésziiah hünperében KOLOZSVÁR, május 8. (Az EUeuzék ín- dósilójátói.) TöbhiSsör foglalkoztunk már ust- zal a nagyarányú közeliátási vi&izaétea»el, asihulyaek elköveiője Mcndel Farkas kontár- cipész és felesége, Krau'Z Halén voltak, Mmt ismeretes, nevezetteket a rendőrségi közegek ápriiig havában tettenéidék az ócs* kaupiacon, ' amint aagymsnnyáségű, silány anyagból készütít pQpirtalpn bakancsot akartak borsos áron kiárusítaná. Meudc-1 Farkast és feleségét a rendőrség azonnal le<íaAóztatfca é* az ügyészség Üzletszerűen űzött csalás büntette miatt indiM-tta meg cíllenük «z eljárást. A törvényszék uzsorabírósága ápriüis 30-sa íárgyafe a bűnügyöt. A törvényszéki tárgyaáásea Mendel Farka« eéőadta, hogy a haka-ncsfelsőrészőket 12 pen^póss áron vósá* roita, munkadijbön Pop Marcu cipeeasegcd.- nek 4 pengős árat fizetett, agy hogy ho-zzá- vaióvaí együfct neki 23 pengőbe került egy pór bakancs. A bakancmk tgtyré&vét 2-4 pengő 50 filléréé áron adta eJ Kovács Tivadar ocskapíuti áruswak. Azt is kije3eutette Mou* dél Farkas, hogy vidéki Tá*4rÜókáó>5 esz ő&r kapiacon 28 pengős árat kért egy-egy ibfi" kancsóirt. EzzeQ svemben iiibb ianu, köztük Kovács Tivadar ia, e»kü alatt vaJlottSík, hogy Mendelók 35—45 pengős árun adtak cÉ egy* egy ínakancsoi a hiezékeny váeaKóknak. A bíróság » feßkaaßSiiok reális érték'mek megái íapiiázaru felkérte dr. Dobo druizi kőzetei- •isi siegédf elügyel öt é§ Magyar Károly ci pészmfitetert, akik a törvényszék tegnapi fő- tárgyalásán szökértői- véleményükben elmem * detiák, hogy Mend*il Farkas elvan si3»«> anyagból készíttette & bakancsok ta4palAó: h«gy azzal a felsőbőr értékét iá l«r on tolta Egy-egy ilyen bakancs tényleges ara a &z*L- értök szerint, rnunkadijjal együtt legtöbb iá pengő lehetett, amihez, ha iparengedéllyel működő cipészről lett volna *?ó, legfel^bl» 16—22 százalékos haszonkulcsot szám it ha “ tolit volna az eladó, A bdzonyitósi eljáró.- befejezése utánAlbrecht ZoíUzn dr., királyi ügyes?, súlya-'- büntetés kiojtabását kérte a vádlottakra, akik visszaélve Qa emberek jóhiszeműségével, bűnös módon a&artoik anyagi haszonhoz jutni. A vádlottak védője. Huszár Bála dr., ar. első rendű vadiotiai szemben enyhe Etelémig Krausz Helénned ezembeu. aki a tárgya lbs Ífdyi-íuiis tegíadta bünösségéC, felmentő Béke tét kéri. VÄ08 \Ák\ dr. UirvéEy»»eki egyesi« ro lüfcí» roisalábán kimondotta, hogy az ügyet — tekintette! a büncsteekmény súlyos voltárai — átteszi a törvényszék báruta* tauácaáho: amely egy évnél .Mtiyosabb ezabadso^v észté*» óAntetésének kiszab ósáhaa bieteivr n.
