Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-08 / 104. szám

■

iHl2 május Sw

tg^iiiiá<i«iwiiaiiTiiMiMa%^iiW

ellenzék

Az asszimiláció és a magyarság

Az asszimiláció, mint a népek életének ősi seleme, különösen a magyar sorskérdések köpött foglal el elsőrendű és az érdeklődés homlokterében álló helyet. A magyarság téríogla- iása a Kárpát-medencében már a szállásfoglalás idejének első szakaszától megindította a honfoglaló törzsek közötti természetes asszi- miliációs folyamatot. A történeti magyar élet fejlődésében azóta is változatlanul, állandóan közreműködő folyamat maradt az asszimiláció. E folyamat végbemenetelének tisztázása csak történeti alapokon történhetik meg, csakis ilyen utón tekinthető át a kérdés komplexuma s igy nyújthat alapot a mai szemszögtől nézett vizsgálódásra.

y A Hitel legutóbbi számában Szabó István •ievéltárnok tisztázta az asszimiláció kérdését a magyar történelem szempontjából, rámutatva azokra a tényezőkre, amelyek a magyarság szálláshelyén, történelmének folyamán az asz- síziSniláció alakulását meghatározzák.

Az asszimiláció részben természetes folyamat, melyet a tömeg, a társadalmi életforma, a vallás és az életmód tényezői befolyásolnak. A természetes erők által végzett asszimiláció közvetlen és állandó népi hatás, vagyis közvetlen és állandó érintkezés, sőt együttélés, mely az általa lehetővé tett családi keveredés utján megy végbe. Eredménye szempontjából .aagy jelentősége van a tömegnek. A magyarság jelentékeny számú más népet számottevő mértékben sohasem szivott fel a kisebb szórványokban betelepülő besenyőktől, jászkunok- tól eltekintve. Ezeknek asszimilálását azonban elősegítette az a rokonság is, mely a népelemeket a magyarsághoz vérség és főként szemlélet és életforma tekintetében fűzte. A természetes erők által megszabott pályán haladó asszimilációnak a nép fizikai tömege mellett, jelentékeny tényezője a társadalmi életfonna, mint az asszimilációnak ösztönzője, vagy gátlója A nemesi rendnek és kiváltságoknak kialakulása, illetve a nemesi jog és életforma átvétele, együtt járt bizonyos idegen rétegeknek a magyarsághoz való asszimilál fásával. Ä vallás, mint a népiségi tudatot erősítő, tehát az asszimilációsak ellentálló erő s különösen a vallásnak és a népiségnek kialakult egysége, kettőzött erővel áll az asszimiláció útjába. E fényezők behatásának vizsgálatakor kiderült, hogy a magyarság és az ország nem magyar Gépei között az asszimiláció kölcsönös volt annak megfelelően, hogy az asszimiláció tényezői egy-egy helyen nagyobb mértékben kinek az oldalára álltak. A természetes asszimiláció a magyarság oldalán, a szerző megállapítása szerint, legeredményesebben a magyar honfoglalást s a magyar népterület kialakulását követő időkben, a 12—15. századokban volt. A 16—17. századokban az asszimiláció jelentősége a magyarság életében már jóval kisebb volt, mint a középkorban, a 18. században pedig a mélypontra esett, sőt visszájára is fordult. Á török—magyar küzdelem korában elpusztult magyarsággal szemben mind nagyobb jelentőségre vergődnek az idegen népszigetek. A Mátyás-kori hárommillióról a 18. század elejére 1 millió 200—700 ezer főre elfogyott, létéért küzdő magyarságnak tehát '-36 természetes asszimiláció terén az egyre növekedő klegen népi tömegekkel szemben nem voltak többé olyan, számbeli és helyzetbeli előnyei, mint a középkorban. Annál kevésbé, mivel az előrenyomuló népelemek jelentékeny I mértékben újak voltak magában az országban i is, azokat nem hatotta még át a magyar sors közössége. Idő kellett hozzá, hogy a népmoz- galmak hullámainak elsimultával ismét meginduljon az asszimiláció munkája. Az asszimiláció uj árama csak a 19. században bontakozott ki. Ebben a korban azonban a természetes asszimiláció erői mellett megindultak a mesterséges asszimiláló törekvések is, annak az illúziónak jegyében, hogy a magyar nyelv terjesztésével az ország egész nem magyar lakosságát asszimilálni lehet. A gyors nyelvi asszimiláció reményei azonban jogosulatlanok voltak, bár eredménye e korban mégsem volt jelentéktelen. Az asszimiláció-ábrándra épifett elgondolások, nevezetesen a korabeli iskolapolitika természetesen teljesen alaptalan volt, mert nem számolt azzal, hogy a megtanított magyar beszéd nem vezet feltétlenül asszimilációra, ha a magyar népiség minden élménye nélkül hangzik el.

A 19. századi asszimiláció a nemzetiségi tömböket nem érintette. Az összefüggő nemzetiségi területek vonalai lényegeden nem mozdultak el, ezek a 18. század vége óta szinte aiegkövescdettnek látszanak. Az asszimiláció legjelentősebb hányada a múlt század duzzadó népességű városaiban zajlik le. Ezért a 'város; asszimiláció sikereinek következményét szemlélhetjük abban, hogy az értelmiségi rétegben ma igen nagymértékben foglalnak helyet asszimilált elemek. Ezeknek számát növelte a 19. századi iskolapolitika is, amely is- ko’aííálózatát. különösen nemzetiségi vidékeken építette ki.

Végső következtetésképpen, amint e magvas tanulmányból kiderült, az asszimiláció a magyarság történetében lassú, szövevényes folyamat voit, mely olykor klszélesült, máskor elapadt, de nagyobb zárt nemzetiségű tömeget sohasem lett magyarrá. Ez azt Is jelenti, hogy magyarságunk ma Is sokkal magyarabb, miként némelyek megállapítani szokták. Egyéniségét tehát « magyarság az asszimilációs folyamainkban sósén; ejtett« áldozatul. A szerző. nagyon helyesen, óvja a magyar közvéleményt mindennemű rózsaszínű asszimilációs káprázaHól, mely az. előző nemzedékeket rabul éjfélié. Az asszimilációval szembeszegülő népi tudat különben is erősödői! azóta s napjaink és főként a Jövő feladata abban áll, hogy szórványainkat ne bízzuk sorsukra és ne engedjük át őbet a magyarság rovására érvényesülő asszimilációs folyama ínak (ó«j|

A kormányzá!ie!yeíte$i-pÉr jelenlétében leplezlek le a ifmányzó ür várad! bevonulását niBgörökiiő UsRtún/t

NAGYVÁRAD, májú» 8. (MTI.) Vitéz

nagybányai Horlhy István kormányzólie- lyettes és hitvese a ni. kár. Gábor Áron tüzérhadapródiskola zászlóavatási ünnepsége után résztvett üb iskola diszebédjén, majd megtekintette a, nagyváradi repülő" teret és végignézte a huszárezred gyakorlata^

Délután Wtítky Endre főispán a városházán teát adott a Főinéltóságu pár tisz" télét éré. Ugyancsak a délután folyamán a Kormányzóhelyertes Ur Őfőméltósága megjelent a város díszközgyűlésén, amelynek résztvevői hosszantartó ®eíkes éljen- zéssel és tapssal ünnepelték a Fő méltóságú urat. A Magyar Hiszekegy éllhiíung" zásia után Hlatky Endre főispán köszöntötte a kormányzóhe'lyéttes urat közvetlen, meleg szavakkal. Megnyitó beszéde után dr. Soós István polgármester előterjesztette indítványát Szent László király szobrának ei Szent László-téren való fel- álütása tárgyában. Ar eleőterje&ztést a disizközgyülés egyhiumgidág elfogadta és végrehajtásával a polgármestert megbízta. Ezután ünnepélyesen leleplezték a közgyűlési terem homlokzatán lévő hatalmas festményt, amely vítéa nagybányai

Horthy Miklós 1940 szeptember 6-i nagyváradi bevonulását ábrázolja.

A közgyűlés tagjai helyűkről felállva hosszasan, lelkes éljenzéssel ünnepel lék Or szag gyarapító Kormányzó Úrimr kát, I

A lelepelezés után dr. 7 luiry Kálmán nyugalmazott ítélőtáblái elnök a város polgársága nevében köszöntötte a kor- mányzóheVettest, majd az üdvözlőbeszéd elhangzása után a díszközgyűlés tagjai rendkívül melegen ünnepelték a Főméltó- ságu urat. A díszközgyűlésről távozva a Kormányzóhelyettcs Ur és hitvese a Szent László'téron, n Rákóczi- és a Horthy MikJós-uton haladt a pályaudvar felé. Az útvonalon felsorakozott közönség rendkívül nagy lelkesedéssel ünnepelte a kormányzóhélyettesí párt. Este 7 órakor Őfőméltósága és a Főméltóságu Asz- szony elhagyta Nagyváradot.

A díszközgyűlés ujramegnyitásá után Szendy Károly, Budapest székesfőváros főpolgármestere beszéd kíséretében nyújtóit!.. ált a főváros által adományozott disz- zászlót, amelyért Schefflér Béla aposloH kormányzó mondott köszönetét. A diS^- közgyűlés a Himnusz el éneklésével zárul t.

BUDAPEST, május 8. (MTI.) A Magyar Élet Parija, vitéz Lukács Béla' tárcanéitküli miniszter, országos pártelnök elnöklétével, csütörtökön délután értekezletet tartott, I amelyen igen nagy számban jetleniek iaejj a párt tagjai, valamint a kormány tagjai.

Vitéz Lukács Béla megnyitó beszéde során megemlékezett arról, hogy 23 évvel ezelőtt, május 7-én szállották meg & szegedi tisztek Gömbös Gyula parancsára*, a Baross-téri laktanyát, fegyverezték le a vörösőrséget és tűzték ki a tornyokra a magyar nemzeti lobogót. Ezzel) az országban megszűnt a vörös rémuralom és a nemzeti szellem diadalmas*- kodott. Az értekezlet tagjai lelkes élijeuzés*- sel fogadták az országos elnök megemlékezését. A továbbiak során vitéz Lukács Béla meleg szeretettel köszöntötte Putnotky Móricot, a párt nesztorát, aki 1892 óta tagja a

KOLOZSVÁR, május 8 A közellátási miniszter 105.520—1942. számú rendeleté alapján a polgármester rendeielet adott ki, mely a lakások és más helyiségek részére történő tüzeloanyagbeszerzést és fűtést korlátozza.

A rendelet ágy szól: Kolozsvár város területén lakás, iroda vagy kereskedelmi célokra szolgáló helyiségek részére május 1-től április hó 30. napjáig az alábbiakban meghatározott mennyiségű tüzelőanyagot *za- had beszerezni:

A fent felsorolt helyiségek fűtésére fíz alább meghatározott mennyiségen felül csak a m. kir. Ipari Anyagbivatal külön engedélyével szabad beszerezni.

Ezen rendelkezések nem vonatkoznak az ai'tami és önkormányzati halóvá gokra, hivatalokra, (intézetekre, intézményeikre, köz- és magánkórházakra és a in gyújtáshoz szükséges karikafára és az üzemanyagként használt tüzelőanyagokra.

Orvosi rendelők, valamint a szabadon álló házak (felltéve. hogy a házban 4 lakásnál több nincs), irodák fűtésére a táblázaton feltüntetett mennyiségnél 20 százalékkal több tüzelőanyagot szabad beszerezni.

Szobák száma:

 fentiekre való tekintettel elrendelem, hogy a vásárlási könyv borító lapjának belső olénl/'m mindenkinek fel keli tüntetni,

hogy hány szobás lakása vOn.

L a

k ó

k s

z á m

a :

I

2

3

4

5

6

7

8,

34

34

34

34

34

34

34

34

34

56,1

56,1

56,1

56,1

56,1

56,1

56,1

34

56,1

69,7

69,7

69,7

69,7

69,7

69,7

34

56.1

69.7

81,6

81,6

‘81,6

81,6

81,6

34

56 1

69.7

81,6

93,5

93,5

93.5

93,5

34

56,1

69,7

81,6

93,5

103,7

103 7

103,7

34

56,1

69,7

81,6

93,5

103,7

112,2

112,2

34

56,1

69,7

81,6

93,5

103,7

112,2

119

vagy több

Hómon Hifin! RóiohlaláfO^ni m'niszfer § w£P ericftezietén beszámol! a szórvAna- maggarság isbolaflggeről

mim í-röí esti föltett vfíéz luft ács öeia lűrcattóiftttii miaiszier

képvieelőbázuak éa 1931 óta a képviselőház háznagya. A párt tagjai igen melegen, tesb késén ünnepelték Putnoky Móricot.

Hóman Bálint vallás- éa közoktatásügy"! miniszter ezután részletesen tájékoztatta s párt tagjait a ezórvány-mfagyarság üsíkoiian- tatásának kérdéséről. A miniszter tájékoztatóját az értekezlet egyhangúlag tudomásul vette.

Várady József a pánt állásfoglalását kérte annak érdekében, hogy a főváros egyik utcáját, vagy terét néhai Darányi Kálmánról nevezzék el. Az értekezlet egyhangúlag magáévá tette a javaslatod. Végül Padámyi Gulyás Jenő és Szabó Gyula terjesztett elő párt-interpelllációt, amelyre Káiííay Miklós miinászleretlnök és Hóman Bálint valláa- éa közoktatásügyi miniszter válaszolt. Az értekezlet ezzel végei ért. Utána pártva«s©re volt. .

Mit tartalom a ísns'óaiiya^eszerzés és fűtés Málnásáról szőlő po'gármssteri rendsiet ?

Központi fiiléses lakás, 8tb. helyiségek részére a megállapított tüzelőanyag mennyiségének legalább 15 százalékai juldus és augusztus hónapokban köteles mindenki beszerezni, a fennmaradó részt pedig szeptember hónaptól kezdődően csak hét egyenlő havi részletben szerezheti be.

Jelen rendelet hatálya alá tartozó öf^zes helyiségekben, kivéve az orvosi rendelőket és gyógyintézeteket, a hőmérsékletet legfeljebb 20 C. fokra szabad felmelcgi'teni.

A központi mclegvizszolgállató berendezések üzembentartója, kdvéve a gyógyintézeteket és fürdőket, csak hetenként háromszor, szerdán, szombaton és vasárnap reggel 6 órától este 10 óráig terjedő időben szolgáltathat melegvizet.

A központi, vagy etagefütéses lakásszerü helyiségekben elhelyezeti iroda és műhely- szerű, valamint ipari és kereskedelmi célra szolgáló, nem lakásszcrü helyiségek fűtésére és meíegvizszolgáltalására azt az ellátó kazán felületének maként szénből!, vagy brikettből 24 métermázsa szerezhető be.

A nem központi fütéses lakások fűtésiéhez beszerezhető tüzdfaanennyiségek:

Elrendelem, hogy úgy a nagy-, mint a kiskereskedők fokozottan ügyeljenek arra, hogy a vásárlási könyv felmutatása nélkül senkinek se szolgáljanak ka tűzifát.

TEGNAP

MA

tammsmfuajm

mw*

a

LIKŐRT TÖLT MAGÁNAK !

A vásárlási könyvből pedig pontosan megállapítható a lakásban lakók száma, va la mint a fenti rt rendelkezések szerint fel van tüntetve a vásárló szobáinak száma i- ég a faikere&kedő csak a fenti követelményei, szerint va'ló beírás alapján adhat ki a könyv be (megfelelő rovatba) való bejegyzés mei lett a helyiségek és lakók számára engedő iyez-ett, fentebb feltüntetiít famennyiség/ kiért.

Ellénőriztetm fogom ezt az eljárást és vaiald szobáinaJc számét helytelenül tüntet fel, vagy ha a kereskedő a megengedett mennyiségnél több fái szolgáltat ki, úgy az illetők ellen, mint a közeli átás érdek eil veszélyeztető személyek éjien a büntető eljárást azonnal folyamatba teszem és az illető kereskedőt a fa osztásából kizárom.

Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy e kereskedő bé~?nAlyen mennyiségű tűzifái- t zol gél tat ki, köteles beírni m vásárlási könyvbe,

1 kolozsvári Művészeti Heteit hírei

KOLOZSVÁR, május 8. Május 9-én 8 órakor rendelik a Mátyás Király Diákházban a kolozsvári Művészeti Heteiket megnyitó irodalmi estet, amelynek gazdag műsora (t kih vetkező:

Megnyitóbeszédet mond Tamádi ft egy Andrjás. „Az erdélyi irodctlom‘‘ címmel elő- udósi teri Kemény János báró. Végvári- „Eredj, ha tudsz‘‘ es Reményik: „Ahogy lehat“, „Akácsor — Ars utoljánc. verseit előadja Tóray Ferenc. Makkay Sándor „Miért?“t előadja Sollay Kornélia. „Megszépített világ ' c. elbeszélését felolvassa Tamási Áron. Áprily Lajos „Tetőn“ és Tompa László „Lójürösztés'* és „Lélekhdborgásra — csillapítónak“ c. verseit előadja Orsolya Erzsébet. Kodály Zoltán: Kádár Kata, Hol én elmegyek, Kicsi szekér, kicsi szán, fte búsuljon senki menyecskéje c. szerzeményeit eţoadju Török Erzsébet, zongorán kiséri Raw* litván.

Szünet után: ft’yirő József „Ezüst orgona'

c. elbeszélését olvassa fel, Berde Mária „A Láresehhcz“ és BaHalis János ,,Szölőcrzés“ c. költeményeit előadja Könyves Tóth Erzsébet. Kos Karoly „A magyar Biblia' < munkáját olvassa fel. Ssabédi László Ho Iál házasító‘‘ c. balladáját ej ö ad ja Sallar

Kornélia. Asztalos István ,.A virtus“ c. novelláját olvassa fel. Kiss Jenő „Nekem is" c. versét előadja Orsolya Erzsébet. Kodé Zoltán „Szék'ely keservesu és „Jézus és u kufarok“ c. müveit énekli az Állami Tanitó- nő)-képzők vegyeskara, Vezényel: Ans István,

Az irodalmi estre jegyek a helyszínen és elővételben az IRUSZ-nal válthatók. Jegyárak: 4 pengőtől 20 fillérig. A magyar rádió az irodaírni est mii-soréit közvetíti, ezért « rendezőség kéri a pontos megjelenési

Fontos közérdekű szakkönyv-újdonságok

Bölöny József: A magyar közjog idősze

rü kérdésér. 2 kötet, 636 oldal 2040

Pataky—Pazár—Hegedűs: Tejgazdasági jogszabályok. (I. Magyarország tejgazdasága. Tejforgalom. Tejipar. A tej értékesítése, Szakoktatás.) 388 old. 12 Tóth József: Jog a munkához. (Társadalompolitikai tanulmány). 200 old. . 6.5P

Adorján János: Mezőgazdaságunk hétéves terve. (Tanulmány a legidőszerűbb kérdésről). 2 50

Milhofer Sándor: A világ búzatermelése és áralakulása. (A világgazdasági vá!

Ságtól a második világháborúig.) 6 ~

Kaphatók az

„ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk Kérje a tava**: könyvujdoaságok ingyenes jegyzékét.