Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-08 / 104. szám

■ iHl2 május Sw tg^iiiiá<i«iwiiaiiTiiMiMa%^iiW ellenzék Az asszimiláció és a magyarság Az asszimiláció, mint a népek életének ősi seleme, különösen a magyar sorskérdések kö­pött foglal el elsőrendű és az érdeklődés hom­lokterében álló helyet. A magyarság téríogla- iása a Kárpát-medencében már a szállásfogla­lás idejének első szakaszától megindította a honfoglaló törzsek közötti természetes asszi- miliációs folyamatot. A történeti magyar élet fejlődésében azóta is változatlanul, állandóan közreműködő folyamat maradt az asszimiláció. E folyamat végbemenetelének tisztázása csak történeti alapokon történhetik meg, csakis ilyen utón tekinthető át a kérdés komplexu­ma s igy nyújthat alapot a mai szemszögtől nézett vizsgálódásra. y A Hitel legutóbbi számában Szabó István •ievéltárnok tisztázta az asszimiláció kérdését a magyar történelem szempontjából, rámutat­va azokra a tényezőkre, amelyek a magyarság szálláshelyén, történelmének folyamán az asz- síziSniláció alakulását meghatározzák. Az asszimiláció részben természetes folya­mat, melyet a tömeg, a társadalmi életforma, a vallás és az életmód tényezői befolyásolnak. A természetes erők által végzett asszimiláció közvetlen és állandó népi hatás, vagyis köz­vetlen és állandó érintkezés, sőt együttélés, mely az általa lehetővé tett családi keveredés utján megy végbe. Eredménye szempontjából .aagy jelentősége van a tömegnek. A magyar­ság jelentékeny számú más népet számottevő mértékben sohasem szivott fel a kisebb szór­ványokban betelepülő besenyőktől, jászkunok- tól eltekintve. Ezeknek asszimilálását azonban elősegítette az a rokonság is, mely a népele­meket a magyarsághoz vérség és főként szem­lélet és életforma tekintetében fűzte. A ter­mészetes erők által megszabott pályán haladó asszimilációnak a nép fizikai tömege mellett, jelentékeny tényezője a társadalmi életfonna, mint az asszimilációnak ösztönzője, vagy gát­lója A nemesi rendnek és kiváltságoknak kialakulása, illetve a nemesi jog és életforma átvétele, együtt járt bizonyos idegen rétegek­nek a magyarsághoz való asszimilál fásával. Ä vallás, mint a népiségi tudatot erősítő, tehát az asszimilációsak ellentálló erő s különösen a vallásnak és a népiségnek kialakult egysége, kettőzött erővel áll az asszimiláció útjába. E fényezők behatásának vizsgálatakor kiderült, hogy a magyarság és az ország nem magyar Gépei között az asszimiláció kölcsönös volt annak megfelelően, hogy az asszimiláció té­nyezői egy-egy helyen nagyobb mértékben ki­nek az oldalára álltak. A természetes asszimi­láció a magyarság oldalán, a szerző megálla­pítása szerint, legeredményesebben a magyar honfoglalást s a magyar népterület kialakulá­sát követő időkben, a 12—15. századokban volt. A 16—17. századokban az asszimiláció jelentősége a magyarság életében már jóval kisebb volt, mint a középkorban, a 18. század­ban pedig a mélypontra esett, sőt visszájára is fordult. Á török—magyar küzdelem korá­ban elpusztult magyarsággal szemben mind nagyobb jelentőségre vergődnek az idegen népszigetek. A Mátyás-kori hárommillióról a 18. század elejére 1 millió 200—700 ezer főre elfogyott, létéért küzdő magyarságnak tehát '-36 természetes asszimiláció terén az egyre nö­vekedő klegen népi tömegekkel szemben nem voltak többé olyan, számbeli és helyzetbeli előnyei, mint a középkorban. Annál kevésbé, mivel az előrenyomuló népelemek jelentékeny I mértékben újak voltak magában az országban i is, azokat nem hatotta még át a magyar sors közössége. Idő kellett hozzá, hogy a népmoz- galmak hullámainak elsimultával ismét meg­induljon az asszimiláció munkája. Az asszi­miláció uj árama csak a 19. században bonta­kozott ki. Ebben a korban azonban a termé­szetes asszimiláció erői mellett megindultak a mesterséges asszimiláló törekvések is, annak az illúziónak jegyében, hogy a magyar nyelv terjesztésével az ország egész nem magyar la­kosságát asszimilálni lehet. A gyors nyelvi asszimiláció reményei azonban jogosulatla­nok voltak, bár eredménye e korban mégsem volt jelentéktelen. Az asszimiláció-ábrándra épifett elgondolások, nevezetesen a korabeli iskolapolitika természetesen teljesen alaptalan volt, mert nem számolt azzal, hogy a megta­nított magyar beszéd nem vezet feltétlenül asszimilációra, ha a magyar népiség minden élménye nélkül hangzik el. A 19. századi asszimiláció a nemzetiségi tömböket nem érintette. Az összefüggő nem­zetiségi területek vonalai lényegeden nem mozdultak el, ezek a 18. század vége óta szinte aiegkövescdettnek látszanak. Az asszimiláció legjelentősebb hányada a múlt század duz­zadó népességű városaiban zajlik le. Ezért a 'város; asszimiláció sikereinek következményét szemlélhetjük abban, hogy az értelmiségi ré­tegben ma igen nagymértékben foglalnak he­lyet asszimilált elemek. Ezeknek számát nö­velte a 19. századi iskolapolitika is, amely is- ko’aííálózatát. különösen nemzetiségi vidéke­ken építette ki. Végső következtetésképpen, amint e mag­vas tanulmányból kiderült, az asszimiláció a magyarság történetében lassú, szövevényes fo­lyamat voit, mely olykor klszélesült, máskor elapadt, de nagyobb zárt nemzetiségű tömeget sohasem lett magyarrá. Ez azt Is jelenti, hogy magyarságunk ma Is sokkal magyarabb, mi­ként némelyek megállapítani szokták. Egyéni­ségét tehát « magyarság az asszimilációs fo­lyamainkban sósén; ejtett« áldozatul. A szer­ző. nagyon helyesen, óvja a magyar közvéle­ményt mindennemű rózsaszínű asszimilációs káprázaHól, mely az. előző nemzedékeket ra­bul éjfélié. Az asszimilációval szembeszegülő népi tudat különben is erősödői! azóta s nap­jaink és főként a Jövő feladata abban áll, hogy szórványainkat ne bízzuk sorsukra és ne en­gedjük át őbet a magyarság rovására érvé­nyesülő asszimilációs folyama ínak (ó«j| A kormányzá!ie!yeíte$i-pÉr jelenlétében leplezlek le a ifmányzó ür várad! bevonulását niBgörökiiő UsRtún/t NAGYVÁRAD, májú» 8. (MTI.) Vitéz nagybányai Horlhy István kormányzólie- lyettes és hitvese a ni. kár. Gábor Áron tüzérhadapródiskola zászlóavatási ünnep­sége után résztvett üb iskola diszebédjén, majd megtekintette a, nagyváradi repülő" teret és végignézte a huszárezred gya­korlata^ Délután Wtítky Endre főispán a város­házán teát adott a Főinéltóságu pár tisz" télét éré. Ugyancsak a délután folyamán a Kormányzóhelyertes Ur Őfőméltósága megjelent a város díszközgyűlésén, amely­nek résztvevői hosszantartó ®eíkes éljen- zéssel és tapssal ünnepelték a Fő méltó­ságú urat. A Magyar Hiszekegy éllhiíung" zásia után Hlatky Endre főispán köszön­tötte a kormányzóhe'lyéttes urat közvet­len, meleg szavakkal. Megnyitó beszéde után dr. Soós István polgármester előter­jesztette indítványát Szent László király szobrának ei Szent László-téren való fel- álütása tárgyában. Ar eleőterje&ztést a disizközgyülés egyhiumgidág elfogadta és végrehajtásával a polgármestert megbízta. Ezután ünnepélyesen leleplezték a köz­gyűlési terem homlokzatán lévő hatalmas festményt, amely vítéa nagybányai Horthy Miklós 1940 szeptember 6-i nagy­váradi bevonulását ábrázolja. A közgyűlés tagjai helyűkről felállva hosszasan, lelkes éljenzéssel ünnepel lék Or szag gyarapító Kormányzó Úrimr kát, I A lelepelezés után dr. 7 luiry Kálmán nyugalmazott ítélőtáblái elnök a város polgársága nevében köszöntötte a kor- mányzóheVettest, majd az üdvözlőbeszéd elhangzása után a díszközgyűlés tagjai rendkívül melegen ünnepelték a Főméltó- ságu urat. A díszközgyűlésről távozva a Kormányzóhelyettcs Ur és hitvese a Szent László'téron, n Rákóczi- és a Horthy MikJós-uton haladt a pályaudvar felé. Az útvonalon felsorakozott közön­ség rendkívül nagy lelkesedéssel ünnepel­te a kormányzóhélyettesí párt. Este 7 óra­kor Őfőméltósága és a Főméltóságu Asz- szony elhagyta Nagyváradot. A díszközgyűlés ujramegnyitásá után Szendy Károly, Budapest székesfőváros főpolgármestere beszéd kíséretében nyúj­tóit!.. ált a főváros által adományozott disz- zászlót, amelyért Schefflér Béla aposloH kormányzó mondott köszönetét. A diS^- közgyűlés a Himnusz el éneklésével zárul t. BUDAPEST, május 8. (MTI.) A Magyar Élet Parija, vitéz Lukács Béla' tárcanéitküli miniszter, országos pártelnök elnöklétével, csütörtökön délután értekezletet tartott, I amelyen igen nagy számban jetleniek iaejj a párt tagjai, valamint a kormány tagjai. Vitéz Lukács Béla megnyitó beszéde során megemlékezett arról, hogy 23 évvel ezelőtt, május 7-én szállották meg & szegedi tisztek Gömbös Gyula parancsára*, a Baross-téri lak­tanyát, fegyverezték le a vörösőrséget és tűzték ki a tornyokra a magyar nemzeti lo­bogót. Ezzel) az országban megszűnt a vörös rémuralom és a nemzeti szellem diadalmas*- kodott. Az értekezlet tagjai lelkes élijeuzés*- sel fogadták az országos elnök megemléke­zését. A továbbiak során vitéz Lukács Béla meleg szeretettel köszöntötte Putnotky Mó­ricot, a párt nesztorát, aki 1892 óta tagja a KOLOZSVÁR, május 8 A közellátási mi­niszter 105.520—1942. számú rendeleté alap­ján a polgármester rendeielet adott ki, mely a lakások és más helyiségek részére történő tüzeloanyagbeszerzést és fűtést korlátozza. A rendelet ágy szól: Kolozsvár város te­rületén lakás, iroda vagy kereskedelmi cé­lokra szolgáló helyiségek részére május 1-től április hó 30. napjáig az alábbiakban meg­határozott mennyiségű tüzelőanyagot *za- had beszerezni: A fent felsorolt helyiségek fűtésére fíz alább meghatározott mennyiségen felül csak a m. kir. Ipari Anyagbivatal külön engedé­lyével szabad beszerezni. Ezen rendelkezések nem vonatkoznak az ai'tami és önkormányzati halóvá gokra, hiva­talokra, (intézetekre, intézményeikre, köz- és magánkórházakra és a in gyújtáshoz szük­séges karikafára és az üzemanyagként hasz­nált tüzelőanyagokra. Orvosi rendelők, valamint a szabadon ál­ló házak (felltéve. hogy a házban 4 lakásnál több nincs), irodák fűtésére a táblázaton feltüntetett mennyiségnél 20 százalékkal több tüzelőanyagot szabad beszerezni. Szobák száma: Â fentiekre való tekintettel elrendelem, hogy a vásárlási könyv borító lapjának bel­ső olénl/'m mindenkinek fel keli tüntetni, hogy hány szobás lakása vOn. L a k ó k s z á m a : I 2 3 4 5 6 7 8, 34 34 34 34 34 34 34 34 34 56,1 56,1 56,1 56,1 56,1 56,1 56,1 34 56,1 69,7 69,7 69,7 69,7 69,7 69,7 34 56.1 69.7 81,6 81,6 ‘81,6 81,6 81,6 34 56 1 69.7 81,6 93,5 93,5 93.5 93,5 34 56,1 69,7 81,6 93,5 103,7 103 7 103,7 34 56,1 69,7 81,6 93,5 103,7 112,2 112,2 34 56,1 69,7 81,6 93,5 103,7 112,2 119 vagy több Hómon Hifin! RóiohlaláfO^ni m'niszfer § w£P ericftezietén beszámol! a szórvAna- maggarság isbolaflggeről mim í-röí esti föltett vfíéz luft ács öeia lűrcattóiftttii miaiszier képvieelőbázuak éa 1931 óta a képviselőház háznagya. A párt tagjai igen melegen, tesb késén ünnepelték Putnoky Móricot. Hóman Bálint vallás- éa közoktatásügy"! miniszter ezután részletesen tájékoztatta s párt tagjait a ezórvány-mfagyarság üsíkoiian- tatásának kérdéséről. A miniszter tájékoz­tatóját az értekezlet egyhangúlag tudomásul vette. Várady József a pánt állásfoglalását kérte annak érdekében, hogy a főváros egyik ut­cáját, vagy terét néhai Darányi Kálmánról nevezzék el. Az értekezlet egyhangúlag ma­gáévá tette a javaslatod. Végül Padámyi Gu­lyás Jenő és Szabó Gyula terjesztett elő párt-interpelllációt, amelyre Káiííay Miklós miinászleretlnök és Hóman Bálint valláa- éa közoktatásügyi miniszter válaszolt. Az érte­kezlet ezzel végei ért. Utána pártva«s©re volt. . Mit tartalom a ísns'óaiiya^eszerzés és fűtés Málnásáról szőlő po'gármssteri rendsiet ? Központi fiiléses lakás, 8tb. helyiségek részére a megállapított tüzelőanyag mennyi­ségének legalább 15 százalékai juldus és au­gusztus hónapokban köteles mindenki be­szerezni, a fennmaradó részt pedig szep­tember hónaptól kezdődően csak hét egyen­lő havi részletben szerezheti be. Jelen rendelet hatálya alá tartozó öf^zes helyiségekben, kivéve az orvosi rendelőket és gyógyintézeteket, a hőmérsékletet leg­feljebb 20 C. fokra szabad felmelcgi'teni. A központi mclegvizszolgállató berendezé­sek üzembentartója, kdvéve a gyógyintéze­teket és fürdőket, csak hetenként három­szor, szerdán, szombaton és vasárnap reggel 6 órától este 10 óráig terjedő időben szol­gáltathat melegvizet. A központi, vagy etagefütéses lakásszerü helyiségekben elhelyezeti iroda és műhely- szerű, valamint ipari és kereskedelmi célra szolgáló, nem lakásszcrü helyiségek fűtésére és meíegvizszolgáltalására azt az ellátó ka­zán felületének maként szénből!, vagy bri­kettből 24 métermázsa szerezhető be. A nem központi fütéses lakások fűtésiéhez beszerezhető tüzdfaanennyiségek: Elrendelem, hogy úgy a nagy-, mint a kiskereskedők fokozottan ügyeljenek arra, hogy a vásárlási könyv felmutatása nélkül senkinek se szolgáljanak ka tűzifát. TEGNAP MA tammsmfuajm mw* a LIKŐRT TÖLT MAGÁNAK ! A vásárlási könyvből pedig pontosan megállapítható a lakásban lakók száma, va la mint a fenti rt rendelkezések szerint fel van tüntetve a vásárló szobáinak száma i- ég a faikere&kedő csak a fenti követelményei, szerint va'ló beírás alapján adhat ki a könyv be (megfelelő rovatba) való bejegyzés mei lett a helyiségek és lakók számára engedő iyez-ett, fentebb feltüntetiít famennyiség/ kiért. Ellénőriztetm fogom ezt az eljárást és vaiald szobáinaJc számét helytelenül tüntet fel, vagy ha a kereskedő a megengedett mennyiségnél több fái szolgáltat ki, úgy az illetők ellen, mint a közeli átás érdek eil ve­szélyeztető személyek éjien a büntető eljá­rást azonnal folyamatba teszem és az illető kereskedőt a fa osztásából kizárom. Ismételten felhívom a figyelmet arra, hogy e kereskedő bé~?nAlyen mennyiségű tűzifái- t zol gél tat ki, köteles beírni m vásárlási könyvbe, 1 kolozsvári Művészeti Heteit hírei KOLOZSVÁR, május 8. Május 9-én 8 óra­kor rendelik a Mátyás Király Diákházban a kolozsvári Művészeti Heteiket megnyitó iro­dalmi estet, amelynek gazdag műsora (t kih vetkező: Megnyitóbeszédet mond Tamádi ft egy Andrjás. „Az erdélyi irodctlom‘‘ címmel elő- udósi teri Kemény János báró. Végvári- „Eredj, ha tudsz‘‘ es Reményik: „Ahogy lehat“, „Akácsor — Ars utoljánc. verseit előadja Tóray Ferenc. Makkay Sándor „Miért?“t előadja Sollay Kornélia. „Megszé­pített világ ' c. elbeszélését felolvassa Tamási Áron. Áprily Lajos „Tetőn“ és Tompa László „Lójürösztés'* és „Lélekhdborgásra — csilla­pítónak“ c. verseit előadja Orsolya Erzsébet. Kodály Zoltán: Kádár Kata, Hol én elme­gyek, Kicsi szekér, kicsi szán, fte búsuljon senki menyecskéje c. szerzeményeit eţoadju Török Erzsébet, zongorán kiséri Raw* lit­ván. Szünet után: ft’yirő József „Ezüst orgona' c. elbeszélését olvassa fel, Berde Mária „A Láresehhcz“ és BaHalis János ,,Szölőcrzés“ c. költeményeit előadja Könyves Tóth Er­zsébet. Kos Karoly „A magyar Biblia' < munkáját olvassa fel. Ssabédi László Ho Iál házasító‘‘ c. balladáját ej ö ad ja Sallar Kornélia. Asztalos István ,.A virtus“ c. no­velláját olvassa fel. Kiss Jenő „Nekem is" c. versét előadja Orsolya Erzsébet. Kodé Zoltán „Szék'ely keservesu és „Jézus és u kufarok“ c. müveit énekli az Állami Tanitó- nő)-képzők vegyeskara, Vezényel: Ans István, Az irodalmi estre jegyek a helyszínen és elővételben az IRUSZ-nal válthatók. Jegy­árak: 4 pengőtől 20 fillérig. A magyar rádió az irodaírni est mii-soréit közvetíti, ezért « rendezőség kéri a pontos megjelenési Fontos közérdekű szakkönyv-újdonságok Bölöny József: A magyar közjog idősze rü kérdésér. 2 kötet, 636 oldal 2040 Pataky—Pazár—Hegedűs: Tejgazdasági jogszabályok. (I. Magyarország tejgaz­dasága. Tejforgalom. Tejipar. A tej ér­tékesítése, Szakoktatás.) 388 old. 12 ­Tóth József: Jog a munkához. (Társada­lompolitikai tanulmány). 200 old. . 6.5P Adorján János: Mezőgazdaságunk hét­éves terve. (Tanulmány a legidősze­rűbb kérdésről). 2 50 Milhofer Sándor: A világ búzatermelése és áralakulása. (A világgazdasági vá! Ságtól a második világháborúig.) 6 ~ Kaphatók az „ELLENZÉK" KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítunk Kérje a tava**: könyvujdoaságok ingyenes jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents