Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-05 / 101. szám

I**'* »&}«# S­ELLENZeI IiKHPIliiMililIhÉiIW WHIIli I HIM MWmMIIHI HHMIIIIllMimilllWfíliHI mil IIWIUM» «WWW Nagy cikket közöl Kolozsvárról az îi Piccolo dmü olasz lap Május 7.-én H Faragó György Jontjoraesiie a Mátyás Király Diákházban. Műsoron: Bach, Beethoven, Brahms, Chopin, Fauré, Ravel, Debussy, Dohnánvi és Bartók müvek, — Jegyek az „Ellenzék“ könyvesboltban. Telefon 11-99, Kolozsvár, május 5. Az Országos ■Magyar Idegenforgalmi Hivatal ko­lozsvári kirendeltsége nemrégen ven­dégül látta Kolozsváron Nelly Vuce- tich olasz író és ujságirónőt, az olasz népművelési minisztérium magyar (referensét. Az olasz ujságirónő most (hasábos cikket irt az 11 Piccolo ci- mü nagy olasz újságban. A cikk ci- me „Kolozsvár, a kincses város“ és két fényképfelvétellel illusztrálja. 'Az egyik Kolozsvár látképe, a má­sik kalotaszegi asszonyokat ábrázol varrás közben. A Rómában megjele­lni) rendkívül elterjedt olasz lap ko­lozsvári cikkének fordítása a követ­kező: Már a régi időkben is Erdély fővá­rosát a kincses melléknévvel jelölték és messze,földön úgy hívták „kincses (Kolozsvár“. Most szeretnénk utána­járni ennek az elnevezésnek eredeté­nek. Es mindenekelőtt fel szeret­nénk fedezni, miben . állottak ennek •a gazdagságnak forrásai és melyek voltak a város kincsei? Ez a dolog ■azonban nem volt annyira egyszerű. Aíindenekfelett azért., mert egy isme­retlen országban nem könnyű olyas- miit felfedezni, amely nem látható |és észlelhető. Azonban most, miután négyhetes (.tartózkodás után elhagytuk Kolozs­várt, Korvin Mátyás városát, nem- scsak kincseket fedeztünk fel, hanem kincseknek valóságos forrását, nem­csak a fővárosban, hanem az egész «magyar Erdélyben, amely gazdag ■természeti szépségekben, régi emlé­kekben és jellegzetes emberi típu­sokban. A város (amelyet vonaton érünk el (festői völgyek, hegyek, csörgedező •patakok és erdők vidékén keresztül) mindenekelőtt méltóságával és ko- jmolyságával lep meg. A körülötte llevő festői falvakban oly gyönyörű a [népviselet, mintha lakosai állandó­ban ünnepelnének. Kolozsvár királyi város. Azonban (nemes egyszerűségében nem fitog­tatja kincseit. Nekünk kell fokról- }fokra felfedeznünk. A város szive a főtér, melynek kö­rképén a Szent Mihály-templom áll. ;Ez a templom a gótikus építészet (egyik legnagyobb kincse s barokk ol­tárai fenségesen szépek. A templom mlőtt áll Mátyás királynak, a legna- jgyobb és legnagyobb lelkű magyar (királynak remekbekészült lovasszob­ra. A király szeretett álruhában né­pe közé menni s itt, szülővárosában igen sok történelmi anekdotát tudnak ‘róla. A teret körbe veszik a különbö- iző korokból épült és különböző sti- ;lusu patrícius paloták, amelyek a késő reneszánsz korától a neoklasz- Iszikus .korig minden stílust magába (foglalnak. A román uralom alatt (megkísérelték néhány tulmodern ház építését, de Hunyadi és Rákóczi (antik városa nem engedi meg, hogy nemes architektúráját ilyen épüle- : 1 ekk el m egro n t sák. Egy másik nagyértékü templom a Ferencrendi barátoké, melyet a XV. században a dominikánusok épí­tettek. Itt fedeztünk fel néhány is­meretlen olasz festőművészt. A szá­mos templom között meg kell emli- temünk az 1486-ban épült kálvinista templomot, amelyet Mátyás korában építették és eredetileg a minoriták­nak szántak. Ez is mestenmüve a magyar gótikának. Méltóságteljes és egyszerű, röneszánsz stilusu szószék­kel. Ezután az olasz ujságirónő részle­tesen beszámol a kolozsvári régésze­ti múzeumban tett látogatásról. Majd ezeket Írja: íme ez a valódi gazdagsága ennek a népnek. Meg tudja őrizni és fenn tudja tartani régi kincseit és ezeket meg is becsüli. Ha az erdélyi főváros — írja. to­vább Nelly Vucetich — elragadott művészi szépségével és épületednek komolyságával, de vidékének sajátos jellege ás népviselete valósággal a I meglepetés erejével hatottak ránk. Kalotaszeg falvaiban megcsodáltam a nép méltóságteljes magatartását, szép típusait és bámulatos népvise­letét. Sose felejtem el, mikor a kő­rösfői templomból kitóduló embere­ket, láttam. Mintha az ezeregyéjsza­ka magyarrá ültetett meséi elvened- tek volna meg: a formák, a színek, a díszek változatossága, soha. nem látott raffinériát és összhangot mu­tattak. Még a kisgyermekek is mél­tósággal viselik ezeket a ruhákat. Csodálkozásom kifejezését hallva, azt mondotta vezetőnk, ez még nem mindén. Majd igy folytatta: Kőrösfőt akkor kell megnézni, mikor süt a nap. Akkor ezeken a zöld dombokon úgy tűnnek feil a tarkaruhás embe­rek, mint élő virágok. De -mi az eső ellenére legszebb em­lékeink közé soroljuk a keleti szin- * 11 NAG Y VÁRAD, május 5. Hétfőn délelőtt 11 óra-kor (tartotta meg a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete első vándorülését a nagyváradi Szent László- Héttel kapcsolatban. Áz ülésen a közönség soraiban megjelent Antal István dr tárca" nélküli miniszler, Hlatky Endre dr városi és Cziífra Kálmán dr. vármegyei főispán, dr. Soós István polgármester Schriffert Béla püspöki helynök. Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök mondott megnyitó beszédpt pompás festői és mégis Ízléses nép­viseletet és sohasem feledjük el a fantasztikusan szép falusi templo­mot sem, ahol minden a nép csodá­latosan egyéni, művészi ösztönét árulja el­Az Írónő ezután leírja a kőrösfői templom belsejét. Majd ezekkel a szavakkal fejezi be hosszú cikkét: „Szivembe vésődtek a Kai olaszé ■ gén látott kőbe vésett szavak: „Isten békéje legyen azzal, aki ideérkezik s az ég áldása azzal, aki innen távo­zik.“ í—) Szent LászStó királyról é-3 vei-e kapcsolatban Pázmány Péterről, Nagyvárad szülöttjéről. Szavait gy ’ ti szakította félbe a közönség lelkes tapsa. Glattfelder Gyula dr. tolmácsolta az egye Süld üdvözletét Nagyvárai városának. Mécs László és Tóth László, a vándorúié» buda­pesti szereplői 11 óra/a uiég nem érkeztek meg és az ülésen helyettük Nyieztor Zoltán dr- pápai kamarás tartott előadást Páz­mány Péterről, Az előadás közben érkeztek meg a budapesti vendégek, akiket a közön­ség telkes tapssal üdvözölt Elsőnek Mécs László ..Boldog az a nép amelyik szenvedni tud“ cimü versét adta elé a közönség 'elkes letszéínydvánitása mellett majd dr. Tóth László, az Országos Ujságiré Fgyesület elnöke olvasta fel egy tüt vény' széki novelláját. Az előadás után Jjjas Antal Pázmány Péterről tartott felolvasást, majd Mécs László újabb költeményét adta elő. A/ ülés Hindy Zoltáu dr. szavaival éri véget aki Pázmány Péterről és a magyar újság­írásról tartott előadást Délután a Széni László-1 lét ünnepi mii-o* rán leventenap szerepelt. 4z Erzsébetiigei . sporttelepen mintegy L50 főnyi •eventoo.o port szabadgyakorlatokat mutatott be, majd harci gyakorlatok következtek. A Irányié vontok ritmikus táncgyakorlatokat mutattaü be a közönségnek, majd a budapesti leven­ték egy «egy csoportja kosárUdida-beuiui ír >c tartott. József Áíiíiít a Kerepesí-uía diszsárli&iyeta Négy és fél évvel ezelőtt roncsolta szél a vo­nat Balatonszárszón József Attilának, a költő nek múlandó testét. Vasárnap délelőtt pedig a főváros által adományozott díszsírhelyen te- naették el másodszor a Kerepesi-uti temetőben. ö volt a tisztaszivü, igazmondó, meg nem al­kuvó költő, aki éppen ezért, mig élt, kenyér­hez sem. juthatott. Nincs magyar költő, kinek élete kiálíőbban példázhatná a magyar élet számkivetett bujdosóját, az örök, változatlan magyar költősorsot. Mig a porondon mester­ségesen nagysággá felduzzasztott „pr.rcember- kék" ágáltak, addig József Attilát perbeíogták s különös előzékenységgel toldották meg amngyis sanyarú sorsát, amely végül is a Ba­latonszárszói vonat kerekei alatt végződön. A nemzet s írástudóinak legjobbjaiban mar régen, még életében s a hivatottság előtt meg rna is csak íélig-meddig érkezett haza József Attila. Megható olvasni a Kerepesi-uti temetésről szóló tudósítást. Már Balatonszárszón kalapju­kat kezükben tartó parasztemberek, fejkendős egyszerű asszonyok könnyes szemekkel kísér­ték fémkoporsóját a baiatonboglári állomásig. A Kerepesi-uti temetőben pedig, ahol ezüstko­porsóba helyezték József Attila temeted, nyolcszáz—ezer ember állta körül a zuhogó eső ellenére is koporsóját, melyen aranybetük ra- gvogtatták nevét: ,,József Attila, élt 32 évet“. A koporsó lábához egyszerű fakeresztel támasztottak és körülrakták koszorukkal. Tesi- vérei fehér virágokat hoztak s a tudósitó meg­figyelt egy tulipánkoszorut, amelynek szalag­ján ez a íelirás állott: „József Attilának küz­dőtársai". Koszorút küldtek a budapesti teme­tésre a haladó magyar képzőművészek, a Jó- zseí Attila-emlékbizottság, a Vándor-kórus ts a nyomdásziíjuság. A koporsó négy sarkau ma­gas lánggal lobogott a kaudeíláberek tüze. Ko­porsójának két oldalán testvérei és özvegye állói tak. A Vándor-kórus „A város peremén" ,cimü hires József Attila-v«rs egyik szakaszát énekelte. Az emlékbizottság nevében Gáspár Zoltán író, a temetés egyetlen szónoka búcsúztatta a költőt:-— „E négy és fél esztendő a halhatatlanság biztos próbája volt Ez idő múltán a kerepes: temető díszsírhelye felett immár egy íriss ha­gyomány nevében szólunk. Fogadjuk meg, hogy sírjára, ahogy remélte, hibátlanul Írjuk nevét. Mert ez a névírás sem egyszerűen írás­jelek kérdése. A betűk tovatűnő árnyakat pró­bálnak örök formákba illeszteni. De az idők múlásával a sorközök uj jelentéssel telnek meg. írás és lélek küzdelmébe beleszólhat a torzító szándék. Mi fogadjuk meg itl, a most még névtelen sírná!, hogy lelkűnkben mindís hibátlanul Írjuk ezt a nevet. Vigyázzunk Jó­zsef Attila soraira, ne férkőzhessen közéjük a torzító hamisság. A hamisság pillanatnyi és sikeres, az igazság hosszantartó és győzelmes''. — „József Attila, a halhatatlanság lakója, nyugodtan várhatja az igazság diadalát. Sírja diadalmasan él majd tűi sok hazug emlékmű vet. Kövessük intését és hallgassunk ri s higv- tük, hogy (eltemetett eszméknek is van feltáma­dása. E sir fölött legyen szavunk ujjiszüleks- rol s a József Attila-emlékbizottság koszorúja legyen az 5 és vaiamennyiünk kívánságának jelképe az 5 örök szavaival: Jöjj el, szabad­ság! Te szülj nekem rendet!“ A gyászteszéd után eltűnt a sir szájában az ezüstkoporsó és öreg ncnikék, Datai fiuk es emberek dobták rá az ázott göröngyökkel együtt apró kis virágcsokraikat, árvácskái, ibolyát és szekíüt . . . így érkezett el a lángelméje és szive szerint halhatatlan költő hivatalosan is a halhatatlan ság kapujáig. Élete példamutatás voll és a ma­gyar élet legnagyobb tanulságaival terhes. Élő áldozata vaijon mikor fog megérni?! 1 Kormányzó és a Fahrer lávlrafváltása a német nép nemzeti ünnepe alkalmából Budapest, május 5. A Kormányzó Ur Őfőméltósága a német nemzeti ünnep alkalmából a következő táviratot intézte Hitler AcMfhoz, a német birodalom vezéréhez és kancellárjához: „A nemzeftii munka ünnepe alkalmából szerelném Nagyméltóságod- inak legmelegebb jókivánataimat kifejezni. A magyar nép hü fegyverba­rátságban vesz részt a német nép megfeszített küzdelmében és meg van győződve arról, bogy a közös ellenség végleges veresége fogja magával hozni a boldogabb jövőt.“ Hitler birodalmi vezér és kancellár a következő választáviratot in­tézte a Kormányzó Ur Öfőméltóságához: ,.Szívből köszönöm Főrnéltóságodnak a nemeit nép nemzeti ünnepe alkalmából hozzám intézett jóleső üdvözlő táviratát, amelyben Főmél­tóságod biztosított engem a magyar népet Németországhoz fűző benső­séges kapcsolatokról. Főméltóságoddal egyetértésben, magam is meg vagyok győződve arról, hogy ez a hatalmas küzdelem ellenségeink ve-, reségével fog végződni, ami népeink boldogabb jövőjét fogja megala­pozni.“ (MTI.) Felhívás Kolozsvár társadalmához Hős kölöncünk a harctéren dicsőségesen és példaadó módon teljesítik kötelességü­ket hazájuk iránt, biztosítják a nemzeti társadalom zavartalan munkáját, a családi élet és otthon békéjét. Nekünk, itthonmaradottaknah, kik az áltáluk biztosított nyugalmat él­vezzük, kötelességünk gondoskodni arról, hogy azoknak hozzátartozói, akik harcolnak, itthon semmiben szükséget ne szenvedjenek. Ezt méltán elvárhatják tőlünk érzők. oki!: életükkel és vérükkel védik a haza békéjét! A hatóságnak és társadalomnak együttesen kell megoldania ezt a feladatot. A hatósági tevékenység megszervezését a városi Vlif. Népjóléti Ügyosztály ügykö­rébe utaltam és a Feirkas~u. 4. sz. alait (földszint 12. sz. szoba) felállítottam a h'tdbaio- nulók hozzátartozóinak segélyezési és gondozási irodáját. Ez az iroda végzi az összes, katonai szolgálatra bevonulok családjának segélyezését, a in. hír. minisztérium által megszabott anyagi kereteken belül. Mivel ez a segélyezés nem mindenkor elegendő, szükségesnek tartom, hogy a város, nemkülönben a társadalom áldozatkészsége a segélyezés mértékét növelje s lehetőre tegye, hogy minden hozzátartozó tisztességes megélhetése biztosítva legyen. Ezért városi kezelésben létrphivtam „hadbavonulók és hozzátartozóinak segélyezési és gondozási alapja" elnevezés alatt egy uj alapot. Az alap javára « város már befizetett 25.000 pen­gőt. Ez az összeg természetesen nem elegendő. Felnövelésére Kolozsvár társadalmát kém rém Jel s kérem, hogy a város minden polgára, tehetősebb és anyagiakban kevéssé bő­velkedő egyaránt siessen havi megajánlással hozzájárulni a hadbavonulók gondozásához. Kérem a megajánlókat, hogy megajánlásukat legkésőbb május 15-ig, jövedelmük szerint, az alábbi arányban tegyék meg: Havi 400 P aluli jövedelműektől 1—4 P, 400—600 P jövedelműektől 5—6 P, 600—800 P jövedelműektől 10 P, 800—1000 P jövedelműektől 20 P és 1000 P felüli jövedelműektől 50 P havi megajánlást kérek. Megajánlásokat a VIII. Népjóléti ügyosztálynál lehet eszközölni (Farkas-u. 4. sz.). A megajánlott, összeget az igazolvánnyal rendelkező pénzbeszedőknek, vagy pedig pos­tatakarékpénztár i befizetési lapon lehet befizetni. A postatakarékpénztárt befizetési la­pokat a Népjóléti ügyosztály cdja Ja. Biztosan tudom, hogy Kolozsvár társadalma a magyarság e sorsdöntő napjaiban — mint a múltban már annyiszor —, most is péld áUxdóan veszi ki részét az ál dozat hoza­talból és teljesiti kötelességét. Kolozsvár, 1942. május 1-én. KELEDY s. k. polgármester. ■t Itt említjük mig, hogy Inczédy-Joksman Ödön főispán és Keledy Tibor dr. polgár­mester havi 50—50 pengőt ojánlottaik meg c hadbavonulók és hozzátartozóinak segé­lyezési és gondozási alapja javára. A fC^i&fifcgis Ifélc és filrlapirék Országos Pázmány Egyesülete teltette éri vándorgyűléséi Hagyváradoss

Next

/
Thumbnails
Contents