Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-04 / 100. szám

ellenzék

Gyermek és anya

a hőse és dédelgetett alanya a Budapesten május 3-án kezdődött Nemzeti Gyermekűéinek. Egy hét ünnepségein, előadásain, szórakozásain és gyermekjátékain keresztül az Világiik ki még egyszer és még hangsúlyozottabban, hogy egész életünknek, fegyverrel és tudománnyal vívott létharcunknak egyetlen értelme a magyar jövő várományosa, a magyar gyermek. ügy kezeljük, ahogy a kis királyt szokás: kívánjuk, szeretjük, óvjuk, útját egyengetjük, jövőjét — tőlünk telhetőén — biztosítjuk. Nem önmagunkért dolgozunk; a fiainknak akarunk néhány krajcárt tartalékul élére rakni s a krajcárok mintájára szellemi javakat, erkölcsi törvényeket, megtartó hagyományokat hátrahagyni magunk után. A mii munkánkból annyi lesz a magyar örökkévaló részese, amennyit át tudunk adni nekik, vagy amennyit ők hajlandók lesznek megbecsülni, hordozni és továbbadniS még valami megszólal bennünk. A mi gyermekkorunk íegy- verropogásban veszett el, játékok helyett a szülők gondjai omlottak ránk; ifjúságunk nem készülődés volt az életre, hanem maga a könyörtelen élet: verekedés, kenyérharc; s most, féríikorbaii ismét csak a kötelességteljesités lehet osztályrészünk, akár a harctereken, akár gyárakban, üzemben, íróasztalnál. De ma már felszabadult, nagy nemzet vagyunk, talán egy kissé gazdag is, hiszen rendelkezünk eg gyei-mással. Szent elfogódottsággal most mindent meg akarunk szerezni a mai magyar gyermeknek, amit az idő megtagadott tőlünk. Kényelmet elvből nem adunk, de azon túl mindent szívesen, amink van: erkölcsös és hazafias szellemű nevelést, önképzési alkalmat, munka- lehetőséget, bátorítást, tanácsot, védelmet, mint ahogy eddig is óvtuk az egyház révén lelkének, zöld- keresztes mozgalmunkkal testének épségét, egészségét. Küzdelmet indítottunk az egyke ellen, ezúttal nemcsak szóval, a nemzethalál rémének fest égetésével, hanem házhelyadományozó mozgalommal, sokgyermekes családoknak juttatott társadalmi előnyök- kel, családi pótlékkal, alkalmazási elsőséggel, nagyobb megebesü- léssel s legutóbb, a külföldi magyarok hazatelepitésekor, a gyermeknek már külön egy darab föld járt őse? földjéből. Ez az igazi magyar gyermekvédelem í

Mintha a véletlen hozta volna, a Nemzeti Gyermekhét megnyitása napján a Hivatásszervezet Budapest legnagyobb ilyencélu helyén, a Vígadóban ünnepet rendez a munkásanyáknak. Síiért a munkásanyáknak? Azért, mert a magyar anyák többi része más utón, esetleg a sajtóban is találkozhat a magyar méltánylással. A munkás- anya ritkán jut el annak tudomásulvételéig. Szükséges, hogy a társadalom a kiküldöttjei utján elmondja annak a munkásasszony- n?k ,ÍS a nemzet elismerését, sőt háláját a világra hozott és hősiesen felnevelt gyermekekért. A munkásanya az élet bizonytalanságától sem riad meg, bízik a maga erejében, nélkülözések közepette is megszül és áldozatokkal felnevel öt-hat gyermeket. Szükséges, hogy a magyar nemzet Mécs László és a többi előadó által még egyszer hálával köszönje meg a munkásanyáknak ezt a nehéz kö- telessógteljesitést. (p.)

a Mátyás Király Diákházban.

Műsoron : Bach, Beethoven, Brahms, Chopin, Fauré, Ravel, Debussy, Dohnányi és Bartók müvek. — Jegyek az „Ellenzék“ könyvesbo.lban.

Telefon 11—99.

Budapest, május 4. (MTI.) A Magyar Tii'domáuyos Akadémián, ahol többszáz vállalati munkás részére állandó továbbképző aminkásfőisko- lát létesítettek, a munkásság -szombaton szerzői estet rendezett, amelyen m égj el ént Varga J ózs e f i parügy i miniszter is.

Az est műsorát, munkás Írok, költők és zeneszerzők szerzeményed alkották. Az estély folyamán Varga József miniszter beszédet intézeti a munkássághoz:

— Tehetség csak egy van: amit az Úristen adott — mondotta többek között. Ez a tehetség pedig nem függ attól a munkahelytől, ahol dolgoznak. Szükség van arra, hogy a munkások ne csak egyedül szakszerű munkájukkal foglalkozzanak. Folytonos továbbképzéssel tevékenyen ki kell venniük részüket a tudományban, művészetben és sportban egyaránt. Az országnak öntudatos, hazafias érzésű, szellemileg alaposan felkészült munkásságra van szüksége. Örömét fejezte ki a miniszter, hogy* a művelődési mozgalom, a tudományiszom j és a magasabb kuitur- szinvonalra való törekvés, mint osztályjelenség éppen a munkásságban nyilatkozik meg örvendetesen.

A miniszter beszédét többször szakította meg a nagyszámú közönség lelkes tetszésnyilvánítása. Az előadás végén melegen ünnepelték.

NAGYBÁNYA, május 4. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ar. Erdélyi Pián nagybá nya. tagozata a Polgári Kör nagyterme- ben tartóéra meg 100-as intézőbizottsági értekezletét. A gyűlésen megjelent Szűcs K álmán országgyűlési képviselő, az országos központ részéről pedig Orbay Ferenc, kolozstvármegyei titkár. StoU László dr., a nagybányai tagozat elnöke üdvösödé a megjelenteket, majd Szü-cs Kálmán- országgyűlési képviselő mondott nagyhatású beszédet, amelyben a kormány politikai célkitűzéseit mébalta és ismertette a kormánynak az sidó földbirtokok maradéktalan kisajátítására irányuló terveik Hosz- Szasan foglalkozott a város polgárságát és munkásságait érintő kérdésekkel. Beszédében kitért más pol likai pártok ék" verési kísérleteire, amelyek azonban az

Erdélyi Párt egységén megtörnek.

Az Erdélyi Pártban — mondotta — hát érbe szorul a kicsinyes pártpolitika romboló szelleme, mert a réndldvüli idők szmára hallgatva, egységbe fogja ' össze a visszacsatolt területek magyarságát.

Orbciy Feremrr az Erdélyi Párt orszá gos központjának üdvözletét tolmácsolta a nagybányai lOö-ra» intézőbizottságnak, majd a párt megalakulását, törekvéseit és eredményeit ismertette. Dl érnedy Gabor, Szentgyörgyi Ferenc dr., Stoll Lászlóf Ko- véics István, dr. Gruber Jenő, Oláh Sándor, Tréger Lajos és Szaldó dr. polgár- mester felszólalása után a Himnusz el” éneklésével az értekezleteit az elnök bezártál.

Nagyvárad, május 4. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap, május 3-án kezdődtek meg Nagyváradon a Szent László-hét ünnepségei, melynek első napját az Arany vonat megérkezése tette különösen ünnepélyessé.

Reggel a városban ezer postagalambot engedtek fel, melyek a lábukra erősített kis üzenetekkel hírül vitték az egész ország lakosságának, hogy Nagyvárad városa megkezdte szent királyának emlékére rendezett ünnepségeit.

Az ünnepélyek műsora szerint vasárnap látogatta meg Nagyváradot a Szent Jobbot hordozó Aranyvonat. Az Aranyvonat reggel 9.30 órakor érkezett meg össi felöl a váiosba és tekintettel arra, hogy az állomás szüle lett vol a a Szent Jobbot fogadó előkelőségek befogadására, egy holt vágányon az Aranyvonat a Tüzér Hadapródiskola előtti térre érkezett meg.

Az ünnepélyes fogadtatáson először Ciffra Kálmán dr. Bihar vármegye főispánja, majd Hlatky Endre dr. Nagyvárad főispánja, végül

I Soós István dr., a város polgármestere üdvözölte az Aranyvonatot és a Szent Jobbot kisélő Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást, valamint Homonnay Tivadar budapesti főpolgármestert. Az üdvözlésekre a hercegprímás válaszolt, kiemelve, hogy az országot a trianoni békeparanccsal megcsonkíthattuk, de soha nem csonkíthatták meg a hercegprimás hatáskörét, mert Csonkamagyarország hercegprímása mindig Nagymagyarország hercegprímása volt.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás beszéde után négy irgalmasrendi szerzetes leemelte a Szent Jobbot tartalmazó ládikát az Aranyvonatról és a menet a Szent László-térre vonult. ^ Erre az alkalomra Nagyváradra érkezett Márton Áron gyulafehérvári püspük, aki egyben Nagyvárad nüspöke is, GÍattfelder Gyula Csanádi püspök, Capik Gyula esztergomi püspök, Neszlénvi Zoltán esztergomi segédpüspök és Antal István meghatalmazott tárca- nélküli miniszter.

A menet, melyet az egyházi, polgári és kaháziipari és népművészeti bolt uj cime:

Kolozsvár, Mátyás király-tér 5. sz.

órás és ékszerész,

Plßlyäs tíirá'u-tér St>.

Telelőn: 14—-65

mm

tonai előkelőségek kisértek, a Mezey Mihály utcán át a Szent László-térre vonult, - hol ■ az alkalomra egy ideiglenes templomot jutottak lel oltárral. Az oltárnál Serédi • •-./tnián hercegprímás csendes misét. '■ * zen beszédet tartott, majd a menet a hídon, ,x Rú- kóczy-uton és a Horthy Miklós-utón r

a székesegyházba vonult, ahol elhelyeztek. Szent Jobbot.

Délben a püspöki rezidencián Márton no. püspök adott ebédet, majd délután <j -/'ke- egyházban szentmise volt, A szentmise után -. menet a Szent Jobbot visszokisőHe az Ar.<orvon áthoz, mely 5,30 órakor elindult Bud apes' • felé.

A Szent László-hét első napján, vasáru-..■. érkeztek meg Nagyváradra a Csillag-tura versenyzői is. A töbszáz főnyi mezőnyt ünnepélyesen fogadták és Révész László ezredes ) iot-z- totta a. dijakat. A Csillag-tura résztvevői .nagyváradi kerékpárosokkal együtt több íeí vonulást rendeztek a városban.

A Rhédey-kertben a Gyöngyös-bokréta tag jai tartottak nagysikerű előadásokat, az Fa zsébetligeti sporttelepen pedig Kőrösvidék Erdély válogatott labdarugócsapata mérte esz sze erejét. A mérkőzést a Kőrösvidék válogo tottja nyerte a nagyváradi Tóth (4j, Spielman- (2) és Szöliősi (1) góljaival 7:3 (4:1) arányba:

, az Erdélyi válogatott ellen, melynek góljait , a mezőny legjobb embere, a kolozsvári Tóth lőtte.

Este 7.30 órakor Antal István minis?.! --r sa tóértekezleten fogadta a nagyváradi sajtó tag jait s rámutatott arra a nagy felelősségre, méh a sajtó minden egyes tagjának Váilára nehe zedik és összetartásra hívta fel a megjelente két.

A hétfői nap folyamán, délelőtt 11 órakor a katolikus írók és hírlapírók köre tart élés Az ülésen GÍattfelder Gyula csanádi püspök Szent Lászlóról, Brisik Frigyes egyetemi tanár pedig Pázmány Péterről tart előadást. Tol; László, az újságírók egyesületének elnöke novelláiból olvas fel, Mécs László pedig költenn nyeiből ad elő.

Este a Szigligeti-színházban rendeznek nagyszabású ünnepélyt, melyet Nagyvárad polgármestere, Soós István dr. nyit meg. Schrifíer? Béla dr. apostoli kormányzó Szent Lászlóról tart előadást, a Hittudományi Énekkar pedi._ Heltai László megzenésített költeményeit adj elő. A.ntal István, miniszter Szent Lászlóró az áliamépitőről, Makkal Sándor reformau püspök pedig Szent Lászlóról, a vitézről tait előadást.

női divatüzletét âtll€8ţjeil Máltás ftirá?tf-t£r 15. sz. alá. (Piébánía-épület)

(Z.) A Székely Szó cimü maros vásárhelyt laptársunk szükségét érezte unnak, hogy al kaimul használva lel az Ellenzék mult szombati számában megjelent nyilatkozatát, támadást intézzen Tamási Áron «eile::. Köteles ségünknek tartjuk, hogy erre a támadásra választ adjunk, nemcsak Tamási Áron, ha nem annak az erkölcsnek a védelir ben Ls. amely erkölcsöt minden igaz magyarán- es Igaz embernek meg keli védelmeznie. A Szé ke^y Szó cikke egy olyan szellemiség me«- nyiivánulása, mely szellemiséget, istennek hála, a magyar életből már sikerült kiküszö bölni, de úgy látszik, árnyai még ma is ki sért»írek. Miután a cikket senki nem irta ai... annak megjelenéséért a lap szerkesztője a felelős. Nem tudjuk, mi vezethette Szász Endre kartusunkat, hogy ennek a cikknek lapja ban helyet adott. Mert vitatkozni és ítéletet mondani lehet, sőt gyakran kötelesség, ne ilyen eszközzel támadni nem egyeztethető össze semmiféle erkölccsel. Tamási Aronnck az Ellenzékben megjelent levele egyik ujut'b tanúbizonysága annak a magas erkölcsnek, tiszta magyarságnak és gerinces féríiasság- nak, amelyben mindig példaadó volt. Ha valaki ehhez az emelkedettséghez no«»: tud f emelkedni, ha az elkövetett hiba Lilvailis- szerü beismerésének bátorsága előtt nein hajlik meg, abból szükségképpen hiány zik az erkölcs és a bátorság. Szükségképpen ismeretlen fogalmak ezek számára.

Mélységes megdöbbenéssel olvastuk a Székely Szó cikkét. Stiluss, tartalma, célzata a magyar történelem egyik legtragikusabb, legelesettebb' korszakira «zmk'keztet. A legrosszabb értelmű „kávéházi illat" áramlik ír- lénk a cikkből. Azoknak a kávéházaknak illata, amelyek márvány, vagy kártyaasztala' mellett titubáltak forradalmat gargarizáló zsidó firkászokkal barátkozva, bukott éjszaka? lovagok, kártyacsaták hősei és jobb sorsra érdemes fiatalok, akiket megszéditettek a csillogó szavak, a gyakorlatban kommunába gyilkosságba fuló humanista »elméletek, a rombolást hozó „reformeszmék" és a gene rálszószként mindenre reáfolyó „szent" Iibe ralizmus. Ez a társaság ítélkezett elevenek és holtak fölött és emelt fel egyeseket és „végzett ki" másokat, ugyanolyan eszközök kel, ugyanolyan isrkölcsi és ugyanolyan „.bátorsággal", mint ahogy- most lőtte a Szók«-*', Szó cikkírója Tamási Áronnal szemb en. Innék a szellemnek a képviselőit csak egy íz ben láttuk a kávéházi üvegablakokon kívül Egyetlen esetben mentek az „isteni né; közé, amikor egv negyedszázaddal ezelőtt számukra örök időkre emlékezetesen kinyi lőtt az őszirózsa. Azután ki-ki elfúl >tr közű lük a „reakciós" országból, vagy hüsolnl vo nult valamelyik fegyintézet falai közé, v : . ha cselekedetté nem volt képes erőszakol«»« szellemét, visszavonult a kávéházi asztalok mellé és onnan eregette íulánkjail mindabba ami cletesebb, erősebb, nemesebb voli náia

Ennek az szellemnek, ennek az erkölcsi ségnek, reméljük, »egyik utolsó inegnyüalko- zása magyar nyelven a Székely Szó cikke Nem szállunk vitába állításaival, mer! méltatlannak tartják magunkhoz és az ügyhez « vitatkozást. Az ügy meritumát biro« utón keit elintézni. Mi csak a szellem ellen tiltakoztunk, amely megnyilatkozási format talál bate»« a Székely Szó hasábjain.