Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-28 / 119. szám

13 4 2 m ă i U St 2 8. mmm CLL'CNKfiK mmm Fagyverzal heil sen hallgatnak a múzsák Rengeteg meglepetése és értéke lesz a kSayenapaknak Budapesten jimius hónap első napjain tart­ják meg az immár szokásos magyar könyvna- pokat, szellemi életünk évenkénti seregszem­léjét s közvetlenül utána az ország nagyobb városaiban, a másodközpontokban is sor kerül rá. írók, költők és könyvkiadók ilyenkor meg­lepetéseket szereznek; a meglepetés, termé­szetszerűen, többféle lehet; ha valaki nagy művel az élre ugrik, az meglepetés; ha a nagy iró nem jelentkezik, az is meglepetés, Az idén még egy harmadik fajta meglepetése is van a magyar könyvnapoknak. A régi ro­maiak úgy vélték, hogy háborúban a múzsák hallgatnak. A mai muzsik :— a jelek szerint — kevésbé illemtudók, mert, lám csak, háborúban .élünk, mégis, de ez a magyar könyvpiacon legfeljebb mennyiség tekintetében érzik meg. legutóbb a mérgező ponyvairás körül felcsat­tant hang azt bizonyítja, hogy a céljaiban magyar betű a háborús anyaggazdálkodásból származó hátrányai következtében sem akar feladni hadállásaiból. Nem csupán a magyar könyvnek van joga a magyar olvasóhoz. A kérdés kétoldalú. A magyar olvasónak is joga van a magyar Íráshoz a magyar szellem méltó és kifejező termékeihez még akkor is, ha ta­lán nem tudná, hogy eddigi olvasmányaival haszontalanul vesztegette idejét. A könyvnapok anyaga elég erősen utal arra, hogy ma is a drágaság a leghelytállóbb panasz a magyar könyvvel szemben. Egyre inkább megvalósul az a helyzet, amikor többé már nem a jó könyvért sóhajtozunk, az meg­lesz, hanem az olcsó könyvért, amelyet az olvasás igényére nevelt magyar népi tömeg is folyamatosan meg tudná vásárolni. A könyv csupán a valóságban fénvüzés, rendel­tetése szerint ellenben közhasználati cikk, ér­telmes és öntudatos emberek mindennapi szellemi szükséglete. Ez azonban már nem csupán művelődéspolitikai kérdés, az üzlet törvényeinek is alá van vetve. Imwar most is erőteljesen jelentkezik a piacon. Álta­lában ez a nagytérjedelmü, kényes szerkezetű műfaj a legérzékenyebb a társadalmi nyugta­lanság, vagy gazdasági bizonytalanság iránt. Amikor nagy gondok emésztik a nemzetet, az iró, mint a közösségi- szellem feszültségmé­rője, kevesebbszer tud „kivonulni" az életből, a napi vesződésből a nagyobb alkotás megszü­lésére. Ha a magyar regényírás újabb termé­keiből olvasunk ki választ a magyar közösségi lélek nyugalmi állapotának kérdésére, meg­nyugtató feleletet kapunk. Móricz Zsigmondi, a népi irodalom óriása, aki ma legmélyebben átérzi magyar népiségének döntő élményét, hihetetlen, parasztnyugalommal folytatja re­génybe pvurt népi époszát a magyar puszták kemény kötésű fiáról, Rózsa Sándorról. Az első kötetben a lovát ugrató Rózsa Sándor most összevonja a szemöldökét. ; Ködolányi János Emese álma címen történelmi regénv- sorozatoí tervezett a honfoglaló magyarokról. Az első kötet Istenek címen jelent meg, a második, Holdvi-lágvölgve a kcnyvnápok egyik ritkaságának ígérkezik. Mindkét könyv az Athenaeum kiadásában jelent meg. Iványi Fe­renc Virrasztója Bőd Péterről, az erdélyi hit­újítás egyik jellegzetes alakjáról szól. Szántó György a háromkötetes Hajdutáncban Bocskay korát öleli fel. Itt emlékezünk mep arról, hogy a Franklin-Társulat ismét piacra vitte Madách nagy müvét, az Fmeber tragédiáját és Katona múlhatatlan értékű történelmi -drámáját, a Bánk bánt. Az Erdély öröksépe-soroz-atban is ttjabb kötet ielent meg; ez a dicséretes vállal­kozás egyébként sokkal több szót érdemel, főleg Erdélyben, a hagyománytisztelet szent földjén. > A regényirodalom aránylag bő termése mellett a magyarság, paraszti tudományos és féltudományos kutatása s az eredmény népszerűsítése sem kisebb jelentő­ségű, Első helyen Erdei Ferenc Magyar ta­nyák című könyvéről kell említést tennünk. Benne a halhatatlanul érdekes, társadalomtu­dományi és néprajzi sajátságokkal bővelkedő települési formát, a magyar tanyavilágot mu­tatja meg. Szabó István könyve, A magyar­ság életrajza, nem kisebb eseménye szellemi életünknek. Néhai Györffy István Magyar nép, magyar föld cimü könyve, Veres Péter Ncpiség és szocializmus cimü füzete már ál­landó közönségre számíthat: az előbbi a tiszta tudomány embereire, az utóbbi inkább az ifjú­ságra. Fodor Ferenc Az el nem sodort falu­ban egy ősi magyar település történetét irta meg. Mátyás Ferenc A falu küldöttje cimen parasztregényt irt. Ezep a vonalon még két nagyobb figyelmet keltő könyvet említünk; Sinka Istvántól A fekete bojtár vallomásait, Erdélyi Józseftől A harmadik fiút. Mindkettő önéletregény. Nem volna tel les ez a rész, ha nem idéznők Csery-Clauser Mihály Széchenyi napjai cimü könyvét. Ferdinándy Mihály, a fiatal történész, Zrínyi Miklós költő és hadvezér müveit fog­lalja össze röviden Ne bántsd a magyart! ci­men, A Bibliotheca érdekes gondolattal kí­sérletezik; hivatott írók tollából könyvsoro­zatot indit a „magyarok dolgáról". Többi közt Illyés Gyula, Darvas József, Kovács lenre is ; közreműködik. Eddig két kötet készült el; I Kovács Imrének A magyar jobbágyság és pa­• ra-sztság története és Darvas Józsefnek József * Attila cimü munkája. I Ersféivi írók í is igen szép számmal szerepelnek a könyvna- pok jegyzékén. Kezdjük talán azzal, hogy I Bariba Miklós rutáén helyzetjelentése, a Kazár földön és Kuncz Aladár emberi nagy I írása, a Fekete kolostor ismét megjelent; ez i a két megrázó könyv ma nagyon sokat mond j a magyarnak s különösen az utóbbi kedves I az erdélyi embernek. Ha már az idősoros ren- I det választottuk, akkor a Molter Károly beve- I zetéscvel megjelent Hazai utazók Erdélyben következik. A kolozsvári Lepage ad Ut aí. Az Erdélyi Szépmives Céh komoly könyvvel áll a mai- magyar elé: Erdélyi csillagok, címen, egy megkezdett munka folytatásaképpen. Erdély múltjából nagy emberek arcát villantja ele,- Apáczai Cseri János, Bethlen Miklós, Berdcő , József, Barabás Miidós. Kriza János, Wesse- j fényi Miklós, Orbán Balázs, Székely Bertalan j és mások határozott arcéle jelenik meg az olvasó előtt Bánffy Miklós, Kótay Pál, Ortutay Gyula, Szemléi Ferenc, Tavaszy Sándor, Vá­sárhelyi 2. Emil, Vita Zsigmond és mások tolláról. A kötetet Kovács László szerkesz­tette. Révai-künyvkiadtí egész sorozatot állít össze erdélyiekből. Kiadta Tamási Áron ösz- szes elbeszélését egy kötetben, Bánffy Miklós elbeszéléseit Farkasok cimen, Asztalos Is tv ki Üröm cimü kötetét és Gagyi László Pillangó Zsuzsikáját. A Szépmives Céh előfizetői már ismerik e két utóbbit. Bözödi György uj könyve a Székelyek, a Turulnál jelent meg. Külföldi mm* számaránya sem érezteti a háborút; legfeljebb * tárgya utal arra, hogy ma népek létéről, nemzetek sirsáról, birodalmak alakulásáról, világhatalmak hanyatlásáról, mások születésé­ről van szó. Goring tábornagy naplója nem rég jelent meg a magyar könyvpiacon s ép­pen olyan feszült figyelmet keltett, mint an­nakidején Hitler vezér európai hitvallása, a politikai irodalom eseménye, a Harcom. Köz­vetlenül utána Mussolini naplószerü könyve, a Brúnóval beszélek, került az érdeklődés kö­zéppontjába nálunk. S mint jellemző körül­ményt említjük, hogy a magyar kiadás időben alig maradt el az olasz eredeti mögött. Mario Bre-lich az olasz elbeszélők rövid munkáiból állított össze egy szép kötetet. Pirandellonak, a mai olasz irodalom vezetőegyéníségének, egyszerre két munkája hozta izgalomba a ma­gyar színművészet - utján hatalmas színdarab­jaival szerzett híveinek seregét; egyik könyv cime: öregek és fiatalok, a másiké: Foglal­kozása: férj. A német irodalom a háborús könyvek üsel­lett ma főképpen történelmi egyéniségekkel, eseményekkel, a tudomány és művelődés bő­seinek él átírásával, az élettér gazdasági kér­déseivel foglalkozik. Amilyen döntő fontos­ig u a nyersanyag felkutatása, éppen olyan elhatározó jelentőségű a nagy egyéniségek titkainak, lelki alkatának feltárása. Nemrégi­ben Bismark feleségéről irt nagyszerű könyv jelent meg a magyar piacon,- egy asszony éle­ten keresztül mutatta meg az alakuló nagy időket. Most Gritzbachnak Göring egyénisé­géről írt könyve népszerű. Gyllenkrok a né­met hadviselésről irt ugyancsak feltűnő mun­kát. Jean de la Híre Földönfutói Franciaországa a történelem kerekei alatt önhibájából össze­roncsolt szánalmas nemzet vallomása. Jack London egyik legszebb írása, a Vadon szava, ismét megjelent, most már negyedik kiadás­ban magyarul. G. B. Shaw Müvészszerelem cimü könyve a lángész merészségével megraj­zolt gúny kép a társadalomról. I Isist élet ■is helyet kér a mai könyvben. Korszakok, nemzedékek még annyit nem foglalkoztak ön­magukkal, mint ez a mai. De bizonyos, hogy oly rövid idő alatt nem perdülhetett akkorit a kocka, mint ma. Jól esik látni, hogy amint a magyar honvéd, a bátorságával és fegyverével, a hátország szellemi és anyagi tá­mogatásával odakint csinálja a történelmet, az Írástudók ugyanolyan iramban mindjárt be is jegyzik a döntő- események nyilvántartó köny­vébe. Az orosz bolseviki rendszer leleplezé­sei mellett a honvédség különböző fegyver­nemeinek és szolgálati ágainak valóban hősi küzdelme nem csupán az ellenféllel, hanem a vadon hagyott természettel, az elhanyagolt utakkal, az Európába szalasztott Ázsiával, — ez foglalkoztatja a magyar háborús könyveket Nemsokára film is készül erről. Repülőink, ej­tőernyőseink, tüzéreink, páncélosaink, gépesí­tett gyalogosaink,, műszaki csapataink, szóval első harcvonalbeli katonáink mellett a sárten­gerrel, orvlövészekkél, uttalan utakkal és zord időiárással keményen birkózó egvéb ala­kulataink is éppen olyan joggal lépnek be a háborús irodalomba. Ezek. a könyvek annyira közismertek ás népszerűek, hogy felsorolásuk teljesen felesleges. Amikor a könyvekből visszatükröződő ma- gunk dolgaival foglalkozunk, akkor sem sik­lónk át észrevétlenül testvérnépünkről, a fin­nekről szóló két kis könyv fölött. Egyiket Fanni Luukonnen asszony, a híres finn Lotta- • szervezet Magyarországon is járt parancsnoka irta erről a csodálatos honleány! munkáról, a finn nők áldozatos hazaszeretetének lelkesítő' példájáról. Mennyire- szükséges oz nekünk most. amikor női honvédelmi szolgálatot szer­vezünk! A másik könyv cime: Szuomi harca az otthonért, hitért és hazáért 1933—1940. Nemrégiben egy másik nagy könyv is beszélt erről a páratlan hősiségről. Annak a cime; Láttam a finn csodát. Az iró, amikor irta s a fordító, amikor fordította, talán nem is sejt­hette. hogy kevéssel később minden szava mennyire megtelik jelentőséggel s mennyire nem szorul majd külső bizonyításra, mert másodszor is meglátjuk- a finn csodát. (P-j Erősödik a kommunisták Angliában BERLIN, május 28. (TP.) A WÜhelm­strasse illelökes szóvivője a Londonban le­zajlott, kommunista tüntetésekkel kapcsolat­ban kijelentette, bogy ezek a kilengések már napok óta megismót etíucfc. Amióta Mo­lotov és Sztálin elhatározták, liogy az angolt kommunista pánt utján nyomást gyakorol­nak az angol kormányra és ezenfeö-ü® olyan I belpolitikai fejlődést idéznék e ő Angliában, ! amelynek Anglia szociális helyzeté különben 1 is rendkívül kedvez, megállapítható, hogy ebben az országban át andóan Erősödik a forradalmi elemek tevékenysége. Hogy ez a tevékenység bolsevista forradalomhoz ve­zet-e, a jelen pillanatban még nem 1 áthalló i előre. (I). 11. J. T.) ElrcndclféK a vizsgálati iogsâgof a pun» lisni teres MrnMim(ellesel eilen Kolozsvár, május 2-8- (Az Ellenzék munkatársától.) Beszámoltunk már arról a véres verekedésről, amely pünkösd első napján éjszaka történt a iSzéchenyHéri Kacsó-féie vendég­lőben. Amint ismeretes, fiatal legé­nyek a táncmulatság során ittas fej­jel összeszólalkoztak, majd néhá­ny an. elővették bicskájukat és uétjy legényt olyan súlyosan ösz- szeszurkáltak, hogy közülük há romnak az állapota ma is válságos. A rendőrség bűnügyi osztálya a ve­rekedők közül öt legényt, Szabó Gyulát, Kosa Vencelt, Pét érti And­rási, László Gergelyt és Flórián Ger­gelyt letartóztatta. Kihallgatásuk során négyen tagadták, hogy bicska lett volna náluk,, mindössze Szabó Gyula tett beismerő vallomást. El­mondta, hogy a verekedés közben valóban hasz nália zsebkését s valakit megszűrt, de annyim ittas volt, hogy nem em­lékszik pontosan az eseményekre. Ugyanakkor azonban a többiek ta­gadó vallomása ellenére is, beigazo­lódott, hogy használták a bicskáju­kat- A rendőrség az előzetes vizsgá­latot szerdán befejezte s mind az öt legényt átadta az ügyészségnek, afoul a vizsgálóbírói kihallgatás után mindnyájuk ellen elrendelték a vizs­gálati fogságot. A sebészeti kliniká­ra beszállított négy sebesült közül Győrii János állapota a legsúlyo­sabb, míg a másik három sebesült helyzetiében némi. javulás állott, be. fCafapfíiráfy kalap- és uridivatüzlete Mátyás királyaié? 3 udvarban ÚJABB BÜNDELET A MOS OSZE BEK. ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS FOB GAL0MBAE0ZATALÁROL Budapest, május 28. (M TL) A Du dapesfi Közlöny csütörtöki szárny ! közli az iparügyi miniszternek a mo­sószappan, a mosószerek és kenu • szappan előállítására és forgalmam vonatkozó rendelkezések újabb mó­dosításáról szóló rendeletéi. A ren­delet értelmében ezután tilos szap I panpelyhet üzleti fcrgalornbahozaiu] J céljából előállítani és üzleti íorga- ) lomba bocsátani. A rendelet hatály­balépése el k? előállított és az eddigi élőim soknak megfelelő szappanpcly- bet azonban !•> napig még forgalom­ba lehet hozni A. rendeletben meg határozott egységes mosóport az uj: rendelet értelmében csak 0.8—1Q/2 százalékos zsír sav tar? alommal ionét1 előállítani. V rendelet még a vízió-,' gyitó, áztató, öblitó és riszt Hú (soro­ló) poruk ie kin tétében tartalmaz uj rendel kezeseket.. RIHHDÖRSÉSi HÍREK KOLOZSVÁR, május 211. A rendőrség bimiigyi naplójában az utóbbi huszon­négy óra során az alábbi emelek: szerepel nek: özv. Héjjá Samu élné, Mussolini ut 38, sz. alatti Jakos feljelentést lett istaereLkn». tettes ében, aki. az együk templomban szerdán délelőtt kézitáskáját vásárlási' könyvévéi és zá’ogeédulájáv&I együtt et­iopia. — A szatmárnémeti rendőrkapi“; tánysdg értesítette a kolozsvári- rendőrsé­get. hogy elfogták Markovite Béla mir szeresét, aki Kolozsváron Szabó Bébe vagy Hajdú Béla álnéven a város baitárá ban lévő selegen, szénaboglyákat, mint a sajáíi tulajdonát, több vevőnek is eladta, « vételárat felvette és megszökött. Az elfo­god szélhámost’ a vizsgálat kiegészíté?*; a ég#t Kolozsvárra fogják száfütanL A rendőrség bűnügyi, osztálya tegnap átadta az ügyészségnek Beb Sándor Gsu“, pormtea 22. sz. alatt lakó napszámost és Pál Béla labásnétküh mé^zárossegédert. akik többrendbeli vaSttü 'ágon fősz fuga tűst követtek el a MÁV kárára'. Ugyan­csak átadja a rendőrség az ügyészségnek többrendbeli lopás miatt Béla Anasztázia. 32 éves irisatelépi napszámosnőt. —- iVm mindennapi újabb lopás ügyében telt fel', jelentést a rendőrségen Tarkanyi: János. Gyárfás Jenő-utca 43. sz. alatti és Aiubru* József Duna-uftca 48. &z. alatti lakó fava*; ros. Mindketten elmondották., bogy isme-, rétien tdSt.es tevíuküak a farkát levágta * ezzel mintegy 250—250 pengő kárt oko­zott. Az élelmes tolvajok késrekeritéséfni erélyes nyomozás induib Érdekli talán, hogy a Háry János szinjradi dekorációi kö­zött ehőiíben szereped a kolozsvári szív pá­don Gyulay A múl iparművésznél tollvirá- guivel. Egyébként Gyulay Árnál. aki ennek* a vir^gkészitésnek felt ától ója, u napokban ünnepli működésének tízezres évfordulóját; hogy csaknem teljesen készen van Nyíré József nagy filmje, az Emberek a havason,' Már csak néhány külső felvételre kerül sov< a kolozsvári pályaudvaron, a Hóstátban. és a Holdvilág-utca kis házai között. I filmet ■ bsőcs Isivan rendezi. főszereplői Szellay. Alice és Görbe János: hogy május 28-dn közvetíti a budapesti rádió Már láss Imre, az ismert budapesti irt­ás újságíró Beethoven álma cimü eredeti hangjaiékor; hogy megérkezett Budapestre a sokáig Németországban tartózkodott Németh .In­ia/. de., a Nemzeti Színház igazgató ja. Ne­meik Antal részivelt Vetkö Attila temeté­sén, mely óriási rész-vét me lett történt meg: hogy július 9-én kezdődnek az idei bey~ Tuthi ünnepi játékok. Az idén a te jes Nic- belang-ciklus is szinreltrül a játékokon: hegy színházi hét lesz a jövő hónap ele­jén Zürichben. Lehár Ferenc is egyik sze­replője ennek az ünnepi hétnek: hogy szép sikere van Budapesten az első svájci fűmnek, az Édesapám cimü darabnak

Next

/
Thumbnails
Contents