Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-26 / 117. szám

*■* äx&i tt s 2ft.

SLLENÄßÄ

tastă

fi iMgfcir öntudat ünnepe voii a tűzharcosok zászlőszenfelés! ünnepe

ÍIOem-Rsvictírg Hais! rend&ít?3íi követ és msgfiafalraazoit miniszter beszéde a magyar Sacéiaságről

i KOLOZSVÁR, május 26. (Az Ellenzék munkai áritól.) Piinkösd első napján, vasárnap déle ők rendezte meg, ünnepélyes keretek között, zászlószentelcsi ünnepségét az Országos Tűzharcos Szövetség kolozsvárii főcsoportja. Erre az ünnepélyes alkalomra : Kolozsvárra érkezett Ullein-Revic^ky Antal -sajtófőnök, rendkívüli követ, meghalta!mázott miniszter, az Országos Tűzharcos Szövetség társelnöke, hogy vitéz Takdch-Tol- ray József gróf. az Országos Tűzharcos Szö- éa elnökének képviseletében zászlóavató fheszédet mondjon az ünnepségen. ültéin- Reviczky Antal kíséretében az ünnepségre érkezett vitéz Tóth András országgyűlési képviselő, az Országos Tűzharcos Szövetség ^■társelnöke, Mezey Mihály dr. országos alel- nök, Liteczky Lajos százados és Lázár Emil, a szövetség országos főtitkára.

Az országos elnök képviseletében megjelent Ullein-Reviczky Antalt és kíséretét vasárnap délelőtt fél'tiiz órakor ünnepélyesen

fogadlak a pályaudvaron a kolozsvári egyházi, katona és polgári hatóságok képviselői. Az állomás elönti térségen felsorakozott a Tűzharcos Szövetség d'iszszázadia, valamint a Székely , Hadosztály csoportja é® a honvédzenekar. A pályaudvaron megjelent egyházi, katonai és pogáni közéleti vezető férfiak tiszteletére a meghatalmazott miniszter rövid ünnepélyes fogadást rendezett, majd kíséretével, az ,,Erdélyi induló“ hangjai mellett végigvonult a Tűzharcos Szövetség és a Székely Hadosztály törzsszázada előtt, time y feszes vigyázzállásban köszöntötte a

vendégeket. ,

Ezután a meghatalmazott miniszter és kísérete gépkocsiba ült és a Főiérre vonult, ahol megkoszorúzta Mátyás király szobrát. Közben a honvódzenekar a Himnuszt és1 indulókat játszott. A rövid, kegyeiefes ünnepség után a meghatalmazótt miniszter és kísérete megtekintette a várost és 11 órakor

megérkezett a szamosparti Nyári Színkörbe, hogy rész tvegyen a zászlószentelési ünnepse- gcn. A Szinkör hatalmas nézőtere zsúfolásig megle t s a közönség lelkesen ünnepelte az Országos Tűzharcos Szövetség elnökinek képviseletében megjelenít Ullein-Reviczky Antal meghatalmazott minisztert.

Az ünnepség elad a közönség f el ál I va

hal'gotta végig a Hiszekegyet, majd dr. Szász Ferenc elnök rövid beszéddel, amelyben a bajtársi as szellemről és a tűzharcos eszmékhez való törhetetlen hűségről tett lelkes szavakká', hitvallást, megnyitotta a zászlo- szentelési ünnepséget, a közönség hatalmas lelkesedése mellett. Utána Deésy Jenő tűzharcos zászlós, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja Gyónt Géza ,,Csak egy éjszakára“ című versét szavalta el hatásosan.

Ezután mlein-Reviczky Anta', meghatalmazott miniszter, központi kiküldött mondotta ed záezlóavató beszédét.

fiz egyesfiit nemzetvédelmi szövetség minden gonoszt lehengerlő erőt isién! az erszágltan

— Kedves tűzharcos baj társaim!

— Boldog öröm tölti el magyar szivemet, amikor országos elnökünk, Takách-Tolvay gr. altábornagy ur őnagyméltósága megbízásából itt lehetek ezen a szép magyar ünnepen, a magyar Erdély fővárosában, kincses Kolozsvárott, mint a budapesti központ kiküldötte. Magyar lelkem minden melegével üdvözlöm és magamhoz vonom Kolozsvár magyar közönségét. Mél- tóztassanak meggyőződve! lenni, hogy ebben a pillanatban az ország egész magyar közvéleménye és elsősorban a tűzharcosok lelki szemei Kolozsvár felé fordulnak. Itt vannak ők lélekben velünk, mindnyájan.

— És ez eszembe juttatja azt, hogy a mi szemeink, a mi tüzes magyar lelki szemeink huszonhárom éven keresztül voltak Kolozsvár falé és egész Erdély felé irányítva. Huszonhárom keserves esztendő alatt, miközben Erdély a magyar hazáról levágva, eltiporva és idegen uralom alatt nyögött. Ekkor, ebben a szomorú időben a mi leghőbb vágyunk az volt, hogy .valamikor mégegyszer a jó Isten engedje nekünk megérni azt a pillanatot, amikor magyar köntösben és magyar szóval a magyar Erdély földjére léphetünk megint.

,— Ezt a boldog pillanatot megadta nekünk a magyarok jóságos Istene. És én azok között lehettem, akik 1940 szeptember íi-én a reggeli órákban bevonultak Kolozsvárra. Még mindig előttem vannak a kolozsváriak könnyben úszó szemei, de a könnyek akkor már boldog örömkönnyek voltak. Az a boldog, felszabadult magyar sikoltás, amellyel Kolozsvár közönsége a magyar honvédség karjaiba vetette magát, az a szinte önfeledt és önkívületien mámor, amellyel a bevonuló felszabadító honvédeket fogadták; érdemes volt huszonhárom évig várni, szenvedni azért, hogy esú a pillanatot megélhessük.

Mi volt a mi szenvedésünk Erdélyéhez képest?

— De mi volt a mi szenvedésünk ahhoz képest, amit Erdély szenvedett. Mi volt a mi várakozásunk és vágyunk ahhoz képest, ami Erdély várakozása és vágyakozása volt. Mi csak arra vártunk, hogy bemehessünk és felszabadíthassuk testvéreinket, közben azont’an magyar életet élhettünk, szabad hazában. De itt, a mi erdélyi testvéreink, a mi erdélyi magyar bajtársaink a legszomorubb és legkínosabb elnyomatás közepette várták a ffelszabadulás pillanatát, várták magyar lélekkel, magyar bizakodással és soha meg nem tört magyár szívvel. Tanuljuk meg ebből azt a leckét, hogy aki várni tud, aki bízni tud és aki a megpróbáltatás idejében nem törik meg, azt a magyarok Jster?/3 végül megjutalmazza. Az eléri azt, amije vágyott, eléri a magyar célt.

— Mi is az a magyar cél, fajtársaim. Az, hogy a magyar ember, amennyire csak emberileg lehetséges, Magyarország polgára lehessen és hogy Magyarország polgára szabad lehessen.

Legyen a magyar hazában mindenki nyugodt

— Évszázadokon keresztül harcolt és vérzett j ez a nép a szabadságért, úgy, hogy mi tudjuk, mi az és meg tudjuk becsülni. És éppen azért, mert a magyar történelemnek mindig kimagasló jellegzetessége volt a szabadságért vívott harc, mi nagyon Jól tudjuk értékelni ezt és ezért nz Igazi magyur elnyomó sohasem lesz. Az igazi ni*gr»r nagyon jól tudja, milyen nagy kincs a *zítb#ű*tg, m tg«zi magyar nem lógja más népek. «rratiedvágát elvenni. Ne féltse senki, egy nép ««re. ftter, él ebben a magyar hazában, a rnagyartői s-rahadságát. Hiszen történelmünk folyamán, amfkor különböző ajkú népek egy szent lelkesedésben csatiakoztak egymásiioz, történelmi pillanatainkban mindenüket, életüket is odadobták olyan emberek is, akik magyar nyelvünket nem bírták. Mi volt

a kapocs, amely összefűzte őket? Az volt, hogy a magyar a szabadság gondolatának volt előharcosa, a szabadság gondolatának és a haladó f eszméknek. j

— Legyen tehát a magyar hazában mindenki : nyugodt. Nyelvét, kultúráját, vallását bántó- ! dás nem éri. Mi ennek fejében nem kívánunk j semmi mást, csak egyet: a feltétlen állaiuhü- j séget. (Lelkes éljenzés és taps.) És ez az állam- ; hűség, amit joggal megkívánhatunk, mert ha j nem kívánnék meg, nem volnánk államalakitó nebzet, pedig ezer év óta azok vagyunk. És ez nemcsak konvencionális frázis, hanem azt jelenti, hogy ezek az ittélő néj»3k igenis akarják ezt a magyar hazái, hogy mindent elkövessenek ennek a magyar hazának a gyámolitására és erősítésére és minden olyan embert kivessenek magukból, akik ezt a magyar hazát gyengíteni akarják. Ez az, amit mi röviden szentistváni gondolatnak nevezünk. Itt min- fssnki megtalálja azt, ami őt megilleti, feltéve, hogy a magyar hazának viszont megadja, ami a magyar hazát megilleti. (Úgy van! Lelkes taps.)

Hátsó gondolat nélkül teljesítjük kötelességünket

Azé amit mi államhüségnek nevezünk, ami alapvető feltétele annak, hogy a különböző népek ebb'en az országban békésen együtt éljenek, különösen fontos most, amikor élet-halál harcban áll a magyarság és a vele szövetkeze!! nemzetek. Élef-halál harcban, mint már annyiszor, a keletről fenyegető veszedelem ellen. Jelenleg a bolsevizmus az a i'eszély és az az ellenség, amellyel megütközünk, mert meg kellett vele ütköznünk Nem mi kerestük ezt a háborút. Minket támadtak meg. De még ha nem is támadtak volna meg minket, minekünk akkor is ott volna a helyünk, ahol a mi dicső honvédőink jelenleg küzdenek. (Éljenzés és taps.) Tudjuk jól, hogy halálosan komoly veszély a bolsevizmus. Mi már egyszer átmentünk rajta. És ne ringassa magát senki abba a

hiedelembe, hogy amiért két évtizeden keresztül viszonylag csend volt ezen a vonalon, onnan veszély mem fenyeget bennünket. Mél- tózlassanak emlékezetükbe idézni, hogy a Szovjet sohasem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy hatalmát kiterjessze azokra a népekre, amelyek lőtávolába kerültek. Amikor a német —lengyel háború folyt, a semleges Szovjet mit tett? Egysaarüen bevonult Lengyelországba és rettenetes gyilkosságokat, pusztításokat vitt ott véghez. Ezután megtámadta Finnországot, majd bekebelezte Észtországot, Lettországot, Litvániát, azután ráüzent a románokra, hogy ürítsék ki hamarosan Besszarábiát és Bukovinát, ami meg is történt. Nagy naivitás volna elgondolni, hogy ez a Szovjet, ha egyszer hadi népe megindult, közel érhetne hozzánk, majd kikerüli szépen Magyarországot és mi nyugodtan élhetnénk békebeli kényelemben és minket senki sem bántana. Ezt a balhiedelmet, ha volna olyan magvar ember, aki Így gondolkoznék — amit nem hiszek —■, egyszersnűnden- Jkorra vesse ki magából. A magyar hadsereg ott van, ahol kötelességét teljesítenie kell és nem volt a történelemnek olyan korszaka, nem volt a világnak olyan harctere, ahol a magyar katona kötelességét ne teljesítette volna. (Úgy van! Lelkes taps és éljenzés.)

— Teljesítette a magyar katona ezt a kötelességét mindig, egyenesen, hátsó gondolat nélkül. így volt ez a múltban, igv van a jelenben és Így lesz a Jövőben is. Amint méltóztatnak tudni, nem egyedül állunk ebben a harcban. Európa vezető nagyhatalmai oldalán vívjuk meg azt, de vannak egyéb íegyvertársaink is. Magyarország, amikor európai kötelességéi teljesítve, megállja helyét kint a fronton, tudja azt is, hogy az egyenes, becsületes, katonás magyar ?*3llem azt kívánja, hogy amikor másokkal közös ügyért egy hadszíntéren küzdünk, akkor az egymás között esetleg fennálló nézet- eltéréseket és vitákat tegyük félre.

Earsp liáiisaiföfíse

— Ha akadna a íegyvertársak között olyan, akinek a jelleme kevésbé egyenes és akinek a felfogása kevésbé őszinte és kevésbé katona, aki azt gondolná, hogy most, amikor közös erővel kell a keleti erőszakkal meküzdenünk, hogy éppen ez a pillanat alkalmas arra, hogy saját ügyét-baját előhozza és olyan ellentéteket szitson, amelyeket ei lehet intézni békésen is, de mindenesetre a nagy döntő európai háború után, ha egyszóval akadna ilyen fegyver- társ, ezt mi mélyen fájlalnék és az ilyen cselekedetet Európa-ellenes cselekedetnek minősi- tenénk és az ilyen magatartást Európa hátba- döfésénk bélyegeznénk meg. (Lelkes helyeslés és taps.)

A Haza mmdeaekelötü

— Mi, magyarok, amint a múltban, most is teljesítjük és a jövőben is teljesíteni fogjuk európai kötelességünket. Ugyanakkor azonban ne feledkezzünk meg a mi különleges magyar kötelességünkről. Ezt a kötelességet egy mondatban foglalhatom össze: a haza mindenekelőtt! (Lelkes éljenzés.) A magyar nemzeti célok és az európai célok között különbség nincsen. Amikor tehát azt mondom, hogy a haza mindenekelőtt, ez nem eltentétes azokkal a nagy, közös európai célokkal, amelyekért mi harcolunk, sőt ellenkezőleg, alátámasztja, kiegészíti azokat.

fi {tavaiban

a

ma, kedden móljára: r

— Éppen ezért, mert a mi katonáink kint vannak a fronton és mert tőlük a legsúlyosabb áldozatokat joggal megkívánhatja a magyar nemzet és egész Európa, éppen ezért szent kötelességünk nekünkv hogy mi itten a belső frontot minden körülmények között tartsuk. (Úgy van! Taps és éljenzés.) Ezt a belső frontot a rendnek, a fegyelemnek, a törvénvtisztelet- nek, a magyar áldozatkészségnek frontját tartani is fogjuk. És ha esetleg, feltéve de meg nem engedve, volnának olyanok, akiknek más szándékaik lennének, ha esetleg volnának olyanok, akik kevernék már a méregpoharat, amit beadnának a magyarnak és akik égő csóvával járnának már tanyánk és házunk közelében, hogy azt lángbaboritsák, azoknak megüzentük már és erről a helyről megüzenjük újra, hogy az az egyesült nemzetvédelmi szövetség, amely a tűzharcosokból, vitézekből és nemzetvédelmi keresztesekből, valamint a hozzájuk tartozó nemzetvédelmi szervezetekből áll, olyan mindent lehengerlő erőt alkot ilt az országban, hogy csirájában elfojtana minden olyan megmozdulást, amely a nemzet kárára volna. (Lelkes helyeslés és taps.) Remélem és szent meggyőződésem, hogy erre az erőkifejtésre szükség nincs és nem is tesz. Mert már az a tény, hogy mi itt állunk, elrettentőleg hat azokra, akiknek a nemzet boldogulását és Magyarország fennállását illetőleg ellentétes véleményük volna, mint minekünk.

Holnap:

itapíü kalózok

Fősz. Kent Taylor, Röchele Hudson, Regis Toomey is Marion Marion.

omlás minden nyomorúságát el kellett szenved nie, valahányszor szerecsétlenség érte ezt a/ országot. Ezért minél egyszerűbb ember valaki, annál közelebb áll szivünkhöz és bizonyára au nál inkaLb meg tudja érteni és méliáuyolni tudja azt a nemzetvédő, rendfenntartó, hazát mentő küzdelmet, amelyet mi folytatunk, i kés taps és helyeslés.)

— Ez a szellem tölti el a tűzharcosokat cs ez a szellem kell, hogy eltöltse az^ egész magyar nemzetet: a hazáért mindent feláldozhatunk, de a hazát soha semmi körülmények között feláldozni nem szabad.

A meghatalmazott miniszter, központi k küldött nagyszabású, tartalmas beszédét per ceJcig zugó lelkesedéssel tapsolta a közönség A zász óavató, ünnepi beszéd után a k - zászlóanya, dr. Szász Ferencné ős vitéz R‘ kélhy Árpádné az elnök felkérésére, felsza* lagozta az ózdi tűzharcos főcsoport í]ta ajándékozod zászlóikat;, majd a különböze hatóságok és intézmények kiküldöttei ün:«> péyesen beverték a zászlószegeket. A fel avatott zászlót ezután a zászióanyák átadták a főcsoport vezető tisztjének, lóth And rás országgyűlési képviselő, az Országo- Tüzharcos Szövetség társelnöke mondta el ezután, a közönség meg-megujuló, zugó kesedése mellett nagyhatású záróbeszéd«! majd «a Himnusz hangjaival ért véget a zász- íószentelési ünnepség.

Az ünnepség után a színház előtti térségen disszmenet volt. A Tűzharcosok és a h> *- kely Hadosztály törzsszázada, a parancsnokok vezetése alatt, a honvódzenekar hangjaira, dii&zmenetben elvonult TJUcin-Revicz-k v Autal rendkívüli követ, meghatalmazó ft miniszter és kísérete e olt. Délben egytálétele^ közös ebéd volt a sétatéri Kioszkban, aho a vendégként megjelent Uilem-Reviczky Antal lelkes, meleg szavakkal ^ köszöntötte Horthy Miklós kormányzót. Délután 4 őr i 50 perckor a meghata mázott miniszter kíséretével visszautazott Budapestre.

Franklin Társulat könyvnapi könyvei

Könyvnapi ú;

Pengő

Csokonai Vitéz Mihály összes Müvei.

Arany, Vörösmarty és Petőfi biblianyomó papíron készült sorozatának méltó folytatása: Csókonay teljes irodaimi

munkássága. Diszkötésben 16 H

Könyvnap után 22 pengő lesz.

Kaffka Margit: Álom.

A legnagyobb magyar nőjró kiadatlan kis regényeinek gyűjteménye nemcsak a könyvnap, hanem a magyar irodalom nagy eseménye. Kötve 5.20

Könyvnap után 7.50 pengő lesz.

Szekfü Gyula: A magyarság és a szlávok.

A magyarság mai legfontosabb sorskérdését világítja meg a kiváló történettudós szerkesztésében megjelenő érdek- feszitő kötet. 5 50

Kcnyvnap után 6.60 pengő lesz.

Boldizsár Iván: Nagv idők kis lexikona.

A mai történelmi időkben, amikor a politikai élet és a háború nap-nap után uj kifejezéseket dob felszínre, mindenki számára nélkülözhetetlen munka 1.50 Csak könyvnapokon kapható.

Előjegyezhetők és a könyvnapokon megvásárolhatók az

ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN

Kolozsvár, Mátyás király tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnap * díjtalan képes árjegyzékét.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, lagöL csókban az „ELLENZÉK’* könyv boltjában, Kolozsvár

nincsen klünhséf magyar és magyar közét!

— E pontban nincs különbség magyar és magyar közt. Nincs különbség gazdag és szegény között. Sőt mondhatnám azt, hogy minél szegényebb valaki, minél egyszerűbb ember legyen valaki, annál fontosabb őneki, hogy a magyar haza megmaradjon ilyennek, mint

most, sőt gyarapodjék, nagyobbodjék, amikor lehet és úgy, ahogy lehet. (Úgy van! Éljenzés.) Mert arra én már láttam esetet, hogy gazdag ember kiment Svájcba vágy más országba, ba valami baj történt. A szegény ember azonban itt maradt és a szegény embernek egy összeFázsint lmre,

Kossuth Lajos-utca 10.

O/site símé nyék, képkeretek.

I