Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-02 / 99. szám

ELLENZÉK I 9 . ü iu á j u s 2 8 uj KönyvEK . m aM„ I „ ■ I TI----------------------------—«»M UÉ.lAliY ISIVBN: n magyarság lelki arca lÄlhenaeu n Kiadása) \/ .1 Fol vântul. amelyet egy .Ali a n>a" gvui7” kérdés n>oni;in támadt izgalom rl' indított, most hozza nu n első gy iimülccit. \ magyar ^zclUvtui . valami nyugim lallausaglol űzve. lu/.a-uu keresi megnyit vaníliásaink kozott azt. ami jellemző rank s ami c<ak rank jellemző Umgy a zeueben. táncban. ruhazidban. <1 s/itömir \ észetben, építészetben. 1 nUilelcpiilo'hen k hámozták. mi a magyar. mi a lény ('sí. úgy most életfelfogásban. gondolkozásban. <*r* elemben s nem utolsó sorban eppen t áorsvállaiásbau. az. ölet o!\ iselo'oben ke tvs k a man) arra jellemző vonást. Hz a könyv első nagyobb kísérlet az eddigi kutatások eredőiéin ének rendsze­rezésére. Dékánv l.-tvan kezeiig) ebe sze­di a legpurám >bl> lényegeset mondó ira^l s. hogy az ellenőrzött e> ös^zeliasoiilitotl anyag birtokában, sok torz arcképét es önarcképet Félrelökve, eg) bii Festmény re azt mondhassa: ez a mag.) ars ág leik* arca. A mii korántsem teljes, hiszen a munka nines befejezve. Nem -s határozott mindenütt: némely ponton egyelőre ket­yegek kozott hagy. hiszen egy nép lelki alkata ami vira bonyolult", hogy a roppant Feladat tudatában nem lehel kijelenteni: 'lvertek vagyunk. V kezdet kezdetén állunk. De ez már több az eddigi bizonytalanságnál. Hz már megfogható, elvitathatatlan, valóság. \ közösség sorsérzéséből és a né.fdiaugulat­ból k indulva, tüzetesebb vizsgálat alá ve sz.i társadalmi életünk és történelmi lé­tünk jellemző tüneteit. \ magyarság hely- zetérzése. komolv élellátása e- jat«zi de­rűbe való menekülése sorban t s/tázmbk ebben a könyvben. A szerző nem eredeti utakat ígér. ha­nem csupán összegezni akar. S miközben az an\ agös-zeniéres vonalán veg gvezeti rzf az elvet, egv pillanatra, sem csökkenő várakozást, sőt Izgalmai tud ébreszteni az olvasóban. Tartalma *zer nt. következtete- -ében helves nvomokou járó. nyelvében pedg élvezetes olvasmány. Sok haszon­nal lehet forgatni lelki szerkezetünk tu­datosodására. (p<) Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa i&oíyái Akadémia kiadása) Györffy István híres Nagykunsági kró- n kaja után fokozott érdeklődéssel v árják az Üvens/.erü írásokat: könnyeddé oldott elbeszélő nyelven rég elsiilyedt életfor­mákról. kiveszett embertípusokról. kul- lurtájjá alakított östermészetröl adni meg­bízható adatokat. Szűcs Sándor a Ny rség, Nagykunság, Biharország között {.-lteriilö Kis és Nagy Sárrét hajdani életéből merít fel néhány érdekfesz lő életképet. Ez már nem visz* szakLsértő romantikus népszenilélel. ha­nem ugyszólváu tudomány, mindössze elő­adási módja csalja meg kissé az olvasói: könnyed és élvezetes, akár egy elbeszélés Különös foglalkozásai emberek, lápi életvitelbe ágyazott mesterségek rajzolód­unk ki szemünk előtt. Minden különös, ha a gyéren lakott láp társadalmáról beszé­lünk. Már pedig Szűcs Sándor társadal­mai. ív le: lápba vadult rideg pásztorok életét, v.zi fuvarosok, réti halászok, pá­ka szók és madarászok küzdelmes kenyér­keresetét. bűvös erejű farkasfogók és far­kasküldők tudományát, hires táltosok és tudós gyóg-yitóemberek nevezetes, eseteit emberekkel és hatósággal. Lgv vesszük ezt a könyvel, ahogy van. Nem támasztunk semmi igényt vele szem­ben. Ha egyáltalán az érzelem is beleszól., akkor hálát érzünk a szerző iránt, mert lő esztendőn keresztül, a levéltárakban és a néphagyomáltvban jól eltemetett anyagból kikereste ezt a könyvel. Népi életünk Szemlélete nem volna teljes, ha nem láthatnék azt i*. ami végképpen - el­múlt az idővel s a táj átalakulásával. De annak smerete szükséges a hegyi hagyo­mányok és az ott lakó magyarok lelki al katának megértésénél. fp.) LEVÉLPAPÍROK, egyszerűt*! a legválasztékosabM klviielig, legol­csóbban az „ELLENZÉK“ fcönífwss* boltjában, Kolozsvár, Mátyás király­ié? sjä®-. KOLTAY MAGDA, HOlOlMfár s/Cil/dtl»)« a budapesti Moulin Rouge kedvenc dizőze és PATAK Y GIZI, Magyarország legjobb népdalénekesnője szórakoztatják esténként kezdve a Susogó-étteremben (Unió-utca 14) a nagyérdemű közönséget. — Kiséri ÓlVÖS Ciéífl kombinált jazz- és cigányzenekarával Gidáli Kálmán közreműködésével. 'ÍBmBmmwáxmMMmmmMmuitsiaúBsaimBMiatKmáamttmmaMwmmaMmmmmmmmmm Székelyek megsegítése Hrdélv legnagvohh nehez-egek között levő része a Székel)föld - annak legva!­s.igu^abh helyzetű vármegyéje kétségtele­nül l dvarheU . Körülbelül 1 10 ezres lé­lekszámú népessége 00 .'/a/.alehbiui mező* uuz.da. noha a mezőgazdaságilag hasznú- ■ülható teriileleknek sem :i inounyisége. sem a minőségé nem nyugtai meg a lakos­ság megéllielési lehetőségeit lletően. I d v arliely v ármegv e mezógazdasag. lakossá­ga tele részben törpebirtokosokból tevődik össze. Az ország má.s c'iieskében ez sem volna ennyire megpecsételő az emberi ;ur- -okra és emelkedési lehetőségekre. Ili azonban az első minőségű termőtalaj ■* e-ak az átlagcvsan második oszlálvu földe­ket Közeliii meg. de el nem éri. A Szé­kelv föld. ez a ..bérces k's haza " éppen l dvarhely'/ék területén vau a Jegszesze* Ivosebbeu összeturva. hasogatva, völgyek kel felszabdalva, dombokkal és lieg) vonu­latokkal ö-'zeriic~kölv e. A röv d és szűk lolvóvülgvek pedig nein nyújtanak annyi réti földet, hogy az. egész v ármegv e még vért izzadó munkává! is megélhessen be­lőle. Az udvarhelyi .-/ékel) ember ezért kénv-./érült kimászni a bog) oldalba, ekéjé­vel oKau területeket -zaggalot llel. ann- Ivenl inas vidéken keeskelegelőnek s«‘m igen -zokás Inoználió. \ megye gv is je­lentős Mienuviségü behozatalra szorult. Főképpen a Nagy kiikiillő melléke látta el gabonával, konyhakerti véleménnyel, gyü­mölccsel. tengerivel ez.t a mostoha t ö Ids ár­kot. Többször részletesen megírtuk az uj po bókái helyzet udvarhelyszéki következ­ményéit". A vármegye úgy el van szigetel ve a Székelyföld több részétől, m iit egy­kor Tibet lehetett: kereskedelmi szem pontból, az áruellátás szempontjából úgy­szólván megközelíthetetlen. Egyetlen va­lamire használható közlekedési lehetősége az udvarhely segesvári vasútvonal voll, amelv Héjjasfalv ánál kapcsolódóit a kn- lozsvár—brawő fővonalhoz. \ Becsben megjelölt határ Székelykeres/.ur tó.s/onr széd-'ágában kel térnél szelte az udvarhe­lyiek egyetlen ellátási útvonalát. A vár­megye vasút nélkül maradt. Az, országutak és még inkább a megyei utak az degen megszállás közismerten el­lenséges igazgatása alatt, két évtized ál­landó használatában szinte járhatatlanná váltak. A burkolat az alapkövekig kiko­pott. úgyhogy sokszor gépkocsik is elakad­tak. a jármüvek általában féltérhelést sem vihettek, mert tengelytöréstől kellett félni. A műtárgyak: hidak és átereszek kimond­hatatlanul megrongálódtak, össze is om­lottak. Egy hosszú időre berendezkedő ha­talomnak ugyani* tudnia kell. hogy a hasz­nálattal arányosan javiLni és pótolni is kell a közlekedési eszközöket. Amikor a ló dale omladozni kezdtek, a megszállók egysze­rű megoldáshoz folyamodtak: figyelmez­tető táblácskákat függesztettek a hidakra, hogy csak korlátolt terheléssel lehet, átha­ladni rajtuk. Másutt a hidaknak csak az egyik felén engedték meg a forgalmat, a másikat elorlaszolták. lezárták. Udvarhelyvármegye a felszabadulás pil­lanatában vasút nélkül és járható utak nélkül állott. Tetézte a baji. hogy a lakos­ság az utóbbi évek megpróbáltatásai, ka­tonai zaklatásai, a behívások és rékvirá- lások sorozata micit ki ki volt merülve, tartalékát felélte. A, helyreálló mgyar rend gondoskodni próbált a zavartalan ellátásról. De az utak és hidak állapotát tekintve, ez nem volt ennyire egyszerű feladat'. Előbb va­lamelyes közlekedési* utakat kellett épí­teni, vagy a régieket használhatóvá lenni. Így épült ki egyrészt az Erdőszentgyörgy —Székelykereszlur, másrészt a Parajd— Székel rúd vaxhely közötti útvonal any­ovira. Iiogv a vannegve ellátásút b.ztou tani lebetel! volna rajta. De I dvarbelv vármegyéiu-k néni ilyen egvrélü voh a vábágíl. Népe ugyanis az. apró földeeskék művelése mellett egyéb lél munkával. Itázópar cikkek ké*-zite* -i-vil. alkalmi munkával. fuv arozŰNSíii cgé>/. lette ki szűkös jövedelmét a legese­kéi) ebb létalapig, lilénk kapcsolatot tar !i»t| fent a Naev Kiikiillő alsófolvá-ának viliékével: netncfeuk mezőgazalaságra, de iparára és kereskedelmére is ratáinasz* kodott. Segesvár. Metlgyes, Krzsébe*város gvárldepei kimulatá-ok nélkül is nagyon jól tudták bánvadán állanak a Székely­földdel. Ezután azonban már nemcsak ők. hanem a székely nép ú> fájdalmasan invgsinvielte a következő gazdasági élei rend v s/onyait. Hőftkölteményt kellene írni egv-z.er a felszabadulást követő idők magyar küzdelmeiről: a nép végtelen tü­relmeiül. amellyel sorsa rendezését biza lommal várta magyar hatóságainktól, a felelősség érzetében gyorsan cselekvő il­letékeseinkről s általában arról az, áldoza­ta-* lelkűiéiről, amely abban az illőben mindenki egyformán hatalmában tartott. ..Áldoztunk, mert önmagunkért áldoz tunk: zúgolódás helyett alázatosan vi*el • iik sorsunkat, mert most már itthon vol­tunk. építenünk kellett“. Ez az áldozatos szellem tartotta vissza Udvarhely népét attól, hogy hangosabban kérjen egv é* más dolgot a maga életének rendezésében. PéldáuL a vasutat. A széke Ivek régi vágya a va&ut. Érdekes, hogy éppen ez a gyorsan polgáro-uló. fogékony és gyakorlati nép esett el m miig az iparú - tá.s eüvik legnagyobb áldá-álól, a vas­úitól. Hányszor megígérték, hányszor fel­mérték a helvét, hánv-szor úgy cselekr-d lek. mintha hozzá is kezdenének! Nem beszélve az egész erdélyi viszony * latban elhibázott vasútépítő politikánkról. ii Székelv föld v a* alhálózat útiak kérdése ma i- teljesen nv Hu van. Hl lehetne ma -ntt i- képzelni, hogy a székely anyaszék s annak majdnem húszezres székvárosa ne legven közvetlen, vagy bár közvetett vasúti összeköttetésben a környező va­rosokkal: Marosvásárhellyel, Csíkszeredá­val, Sep-iszentgy örggyel, Gyergyószent in iklóssal? Mostanság isméi hálával beszélnek a székely népről, mint amely magyar vi­szonylatban legmagasabb népszaporulatá­val a legértékesebbet, z elsőrangú ember- nyagot adja országunk tijraépitéséhez. Sajnálatos, hogy nem mennek tovább a következtetésben. Ez után a megállapítás után mindjárt annak kellene következnie, hogy tehát becsüljük meg annyira ezt a derék .székely népet, amennyire anyagi le­hetőségeink engedik. Utat és vasutat kell adni a székelységnek. hogy fiait ne eresz* sze szélnek, szerte az országban, hanem tudjon kenyeret szerezni, életlehetőségét nyújtani nekik. Déda és Szretfalva között egyszer csak megnyílik inár az uj magyar élet első nagy lépéséi jelentő vasútvonal. Ez azonban korántsem oldja meg a Székelyföld vas- ulhiányát. Udvarhely vármegye ugyan s továbbra is ugyanabban az ijesztő elszige­teltségben marad, m nt eddig. Hiányzik egy. Marosvásárhely és Székelyudvarbelv közötti vasul vonal, amely akár Erdő* szenlgyörgy, akár a Nyárádmente és Só­vidék érintésével kötné össze a két szé­kely várost. Hiányzik egy, Udvarhely és Csíkszereda közötti, Udvarhely és Sepsi- szénlgvörgy közötti vonal is. Egyszer szó is voit már az Erdővidék irányában épí­tendő vonalról. A székelység akkor — úgy látszik, túlságosan korán — nagy lelkesedésében felajánlotta, hogy kaláká­val, maga készíti e* a vonal alapépitmé­JM él. az állam e.-ak li \a-at adja bő//.* \/ óla '"in linIliink többel róla. Marpedi'.’ no ill I r*lr'\ben iiii',011 /a/nonlartjuk c/ej,i t :i lervekd. In .zen mindennap ifién (ajdal nur-an érezzük a meg\iiló- la- /.iik-énd Ili/otiyoK állami munkáliOz állandó j* l .legii Miiinka-okai kere-lek a Székely fű­dön. Ami eddig nem igen történt meg, most egyik fellrlel az voll, bog) hgulább négy gyermek legyen a családban. \ Só > ideken. almi a toborzás zmc/i fneg- ioilnll. hatvan helyre nemsokára zá/ao jelentkeztek, hő* amikor az elvégzett mim ka után a mf-gbizoH. Kiss Kálmán or 'zággyiilesi k*-p\ «.elő. az l.nb lvi Párt ingja linz.aimhili. lársasgépkocsi végál' loriiá-án még busz ember várta. Tehát a -zékely nép kél kézzel riyul a munkaalkalom után. \ rná-ik fellélelnek i- nagyon megli •lel. hiszen négy gyei meke- családapákról voll szó: nm-. a jelentkezők között fiatalabbak in voltak olyanok, kik tői otthon kibme gyermek kér kenyeret, a nvolegyermeke.'.ek többen voltak, a hét gyermeke.' egészen gyakori, a hatgyerme­kes rendes dolog, -zóra sem érdemes. 34 36 éves férfiúk várakoznak a csoportban. V ezek a 34 -36 éves féri ak 6 8 gser mokes családapák. Ok nem tudják, hogy amikor a lenné -zeí. »örvényének engedelmeskednek, ugyanakkor a fajta ézeot kötelességét tel" je-itik. Most pedig a magyar nemzet kö zö-'égén a sor. hogy ezt a székely köteles; ségl. ljf-ité't a jövőben i: lebctövé tetve. Ha jövendőnk alapja a gyermek, a sok és egészséges maervar gyermek, akkor te­gyünk i' meg érette mindent, mi módunk bari van. Már pedig e pillanatban 's. sok sok segítés van módunkban. Kajla hát. 157. szűnni filadvitriY, GerLec Th.-től. (Deutsche Sthach-2eixuűg.) Malr 2 lépésben. 1 Kbó, BhS, Fe3. fö (4). Sötét: Ka8. Bgl. gv: a2, i«7, e2. <12 e2. f2. g2 (9). (Megfejtési batáridő: 3 bét. A március 21-én közölt 152. sz. feladvány (Jeii) me&lejtése-: 1. F28. e>—e6. 2, Bt2 stb. (A) 1... e7—o5. 2. Bf7 stb. • .Világos: Eiishases. Sötét: Eí&inger. (Badoeyiihan^en, 19ö8, évi német bajnok­ság). 1. Uf3, Hf6. 2. ci, e6. 3. g3, d5. 4. F?2. d X c4* 5. V Hd., 6. \ Xc4. a6, 1. Yc2! FE7. 8 0—0. 0—0. 9. b3. e5! 10. Fb2. Ba7! 11. d4 bó. 12. Hív—d2, Bc7, 13. Ba—el. Fb7. 14. Bf—dl, Ya8! 15. Ybl. Bf—c8. 16. Val, cXdl 17. FXd4, BXcL 18. BXcl, BXcl-f, 19. VXcl, eő! (Jónak látszik, de kétélű). 20. Fb2, Fc5. 21. Fh3! Ve8. (Jobli volt ehelyett e4! gyalogáldo-zat. 22. Hd4, e3!-al kapcsolatban. A világos kettős-gva’og- nak nincs nagy ériéke). 22. Hc4, He 4, 23. He3! fb. 24. b4, Fd6. ÍA .,b4“-gyalog nem volt üthető Vc4-|- miatt. De mégis jobb leit volna FXc3, amivel -sötét tarthatta volna a sötét feladta. Fontos műszaki könyvujdonsí?' Kiein-Wethner: Konnyülémek hegesztése A gyüjtőfejezetek elmei: Az aluminium eX- állitása és ötrvrözése. Általános hegesztés; iráay- eivek. Az aluminium. Nymjtható aluminium- ötvözetek. Ahuniniumöntvénvötvözetek'. Az elektron. Könnvüíemek iorrasztása. Ára P. 3.50. Kapható az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN.. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékra után­véttel is azonnal szábifcjufc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents