Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-22 / 115. szám

Kâ«l PÉNTEK, 1*42 május 2t* JLXÍIÍ. évfolyam, 115, szám. * m 18 HLlía­.-I ■ 79Xr> BiÖL, rfă3, ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ^Tókai-u. 16., I. emelet. Telelőn: 11—09. Nyomda: (Egyetem-utca 8- szám. Telelőn sz.: 29—23. flLfiPlTOTTfi: Billll MIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT'’ részvénytársaság Kolozsvár. Előfizetési árak: negyedévre 8 P., félévre 16 P., egész évre 32 P, S3 bejelentések a esis ériGkezletétt Az elkobzott zsidó birtokokat azonnal átveheti a keresztény tulajdonos ellenértékét. Csupán a gazdasági eszközökért fizetendő pénzösszeg, de ezt is zárolt számlán kezeljük. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy az ingatlan átengedése kötele­ző abban az esetben is, ha a zsidó tulajdonos a kiűzetés előtt panasz! terjeszt be. A panaszos eljárásokbai: a javaslat megszorításokat alkalmaz és gyorsított ütemet ir elő. Nagy­horderejű rendelkezése a javaslat­nak, hogy A vételárai 30 év mieii kStvényekben kell mes tizei cii — felszerelésért tár csak készpénz, de as is zárolt számlára kerül Káíi&w Miklós miniszterein®!* farifa meg a kSllűgwmlnsszieri társéi Is BUDAPEST, május 22. (MOT.) A Ma­gyar Élet Pártja csütörtökön este 7 óra­kor Akadémia-utcai székhásában pártér- tekezletre iiHt össze. V&éz Lukács Béla miniszter, országos pártelnök megnyitó beszédében melegen üdvözölte a minisz­terelnököt és a kormány tagjak, akiket a pártértekezlet rendkívüli lelkes ünnep­lésben részesített. Az értekezlet elhatároz" la, bogy jegyzőkönyvben örökka meg az • elhunyt emlékét. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök emelkedehi szólásra: — Amikor — mondotta — miniszter­elnöki minőségemben itt, a Pártban bé~ mutatkoztam, azt mondottam — még pe­dig szívből és meggyőződéssel mondottam —, hogy a külügyi tárcát vált miniszter- elnökünknek és kül ügy mi nis zt erünknek tartom fenn. A mult héten isméteken igyekeztem Őt megnyerni arra, hogy a inai nehéz időkben a írül ügyi, tárca élén vegyen részt a kormány munkájában. Ő azonban akkor, amikor kijelentette, hogy a külpolitikai szolgálatban szerzett tudá­sát és tapasztalatait mindig készségesen bocsátja a kormány rendelkezésére és tár magolására hangoztatta, hogy a magán* életbe kivan visszavonulni. **. — Amikor ezt sajnálattal jelentem a pártértelcezlétnek, bejelentem azt i5, hogy a Kormányzó JJr óhajára a külügyi tár* cât magam tartom meg. Ezután vitéz Lukács Béla országos párt­elnök szólalt fel: — Amint a miniszterelnök ur is mon­dotta, a legnagybb sajnálattal vesszük tu­domásul BárdosSy László elhatározását, komoly indokai előtt azonban természe­tesen meg kell hajolnunk. Ugyanakkor ki kell jelentenem — és úgy érzem mind­nyájunk nevében beszélek —, hogy pár­tunk vezérét, a külügyminiszter urat a külügyi tárca élén vállalt kötelessége tel­jesítésében hűségesen támogatjuk, Az értekezlet résztvevői hosszantartó, lei­kés tapssal és éljenzéssel fogadták az or­szágos pártelnök heieleoiüését. M lavaslaS laivédelmi alapon ámeg a Ezután Bánffy Dániel báró föld­művelésügyi miniszter bejelentette, liogy a képviselöház pénteki ülésén beterjeszti a zsidó mezőgazdasági és erdeíngatianok igénybevételéről szó­ló törvényjavaslatot. A javaslat a kormány és a párt egy üti te s akaratából jött létre és «mögött az ország közvéleménye is egységesen foglalt állást. A törvény- javaslat szigorúan fajvédelmi ala­pon áll és biztosítja azt a célkitű­zést, hogy a magyar föld kivétessék ■a zsidók tulajdonából. A javaslat az eddigi jogszabályoknál minden vo­nalon szigorúbb és hatályosabb ren­del eteket tartalmaz. Elsősorban is fajvétlelmi alapon állapítja meg a zsidó fogalmát s ennek következtében az 1939. évi IV. tiC.-kel szemben természetsze­rűen nem tesz kivételeket és az ösz- szes zsidó földbirtokosokat ériinti. Másik szigorú intézkedése a javas­latnak az, hogy a zsidó kézből nem­csak a mezőgazdasági, hanem az er­dőgazdasági ingatlant is ki lehet venni, illetve a javaslat rendelkezé­sei folytán el kell venni, sőt bizo­nyos esetekben az élő és holt mező- gazdasági és erdőgazdasági eszkö- j zök is igónybevehetők. Igen fontos j rendelkezése a javaslatnak, bogy \ a kisajátított ingatlanok ellenér- \ tékát sematikusan keli meg állapi É tani. A javaslat ezt az eljárást lényegesen, megrövidíti és meggyorsítja. Nagy­jelentőségű rendelkezése és igen szi­gorú szabálya a javaslatinak, hogy a zsidó ingatlanáért kártérítéskép­pen kötvényekben kapja meg az keresztény tulajdonosnak megadja a módot, hogy a zsidó haszonélve zö kezéből azonnal kivegye az in naüant. A zsidók ingatlanszerzési képességét az eddiginél fokozottabb mértékben korlátozza a javaslat. A jövőben zsidó már vásárlás ut­ján sem szerezhet mező- és erős gazdasági ingatlant, kisebb és na yyobb községben pedig egyéb in­gatlant sem. Kivételezéseket a javaslat egyet len zsidó érdekében sem tartalmaz. Csupán bizonyos nagyon méltányolt esetre vonatkozólag és megszorítás­sal ad enyhítést. Ez a személyre szó­ló enyhítés az illető halálával azon­nal megszűnik és sem feleségre, sem gyermekre át nem ruházható. Az enyhítés szigorú feltételekhez kö­tött. Legalább arany vitézspgi érem és két nagyezüst vitézség! érem, vagy 75 százalékos hadirokkantság ve hető tekintetbe. A javaslat a zsidó fogalmának in g­áit ap hasára az 1939. IV. te. megha­tározása helyett az 1941. évi XV. te (úgynevezett tájvédelmi törvény- 9 —16. paragrafusait veszi alapul. A zsidó erdő- és mezőgazdasági ingat­lan átengedésekor a vételár minden­kor az adóalaphoz mérten állapítan­dó meg. A vételár 30 év alatt törlesz­tendő, évi 3 és félszázalékos kötvé­nyekben egyenlítendő ki, mezőgaz­dasági eszközök átvétele esetén pénzben, de zárolt számlán. Változatlanul teljes erővel dühöng a charkovi csata BERLIN, május 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A charkovi védekező csata változatlanul teljes erővel folyik. Katonai szakértők meg­ítélése szerint e harc fokról-fokra a német és szövetséges csapatok javára fejlődik a kibonta­kozás felé. Berlini szakértők igen tanulságosnak mondják, hogy ebben a térségben a szovjet páncélosok nagytömegű felhasználcsa után a vörös hacívezetőség most ismét lovas hadosztá­lyokat vet harcba. Mindenütt, ahol a rohamozó lovasok megjelennek, megindul az összponto­sított német tüzelés és garmadával kaszabolja le őket. Tájékozott katonai körökben csütörtö­kön ismét utaltak arra, hogy a charkov-környéki hadműveletek bármily nagy arányúak is, még mindig nem mondhatók a tulajdonképpeni német oífenzivának. A csütörtöki hadijelenlés kiegészítéseképpen ezt közük a Német Távirati Irodával: A nemet csapatok a mai naptol vita nélkül győztesek a charkovi arcvonalon lezajlott ..középdöntő csatában. A Szovjet az aránylag szüle harci területien eddigi becslések szerint 9Ű.OOO embert vont össze, A német védelem és az ebből ellentámadásba átcsapó harc rendkí­vüli sikere a rövid idő alatt elpusztított 501 szovjet páncélkocsinak számából állapiiható meg, amelyet a német hadsereg csapatai csupán az itteni körzetben semmisítettek meg. Ha ehhez . hozzászámítjuk a legi haderő által élért eredményeket, akkor szerény becslés szerint körülbe­lül 700 ellenséges harcikocsi vált harcképtelenné. A bolsevisták számbeli fölényével szemben a német véderő tekintélyes sikere a hadsereg és a légi haderő óramüponlosságu, eredményes .együttműködésében keresendő, ugyanakkor annak az utánozhatatlan művészetnek tulajdonít­ható, ahogyan korszerű fegyvereiknek hatását a német katonák; ki tudják terjeszteni. 7 3 mesén ko szovjet tábornok haderő it a kőkerítés veszélye fenyegeti RÓMA, május 22. (MTI.) Mint a Lavoro F ascisla Bernen át jelenti, egy nagy angol hír­ügynökség a moszkvai főhadiszállásról a követ kezőket közli: VI in den jel urra mutat, hogy a charkovi cs ata a most folyó háború legnagyobb jelentősé­gű csatájává vált. A Donec-medencében összppntositotí német hadsereg támadásra indult Ti- raosenko tábornok haderőinek balszárnya ellenízium vidékén. Ha tervük sikerül, a Csukujev környékén álló szovjetorosz erőket a bekerítés, %reszélye fenyegeti. „Itâeeprapfsanî oz «ntfol-oitierikol arcvonai szilárdság©** BERLIN, május 22. (MTI.) Illeté- j kés német részről közük: Az angol j slsöház keddi vitája, amelynek kö . zépponijában Sir Stafford Cripps be­széde állott, berlini politikai körök és a Wilhelmsirasse megítélése sze­rint arra alkalmas, liogy rávilágít­son az egyre erősebben jelentkező brit válság tüneteire. Az a körül­mény, hogy Churchill nem volt haj­landó személyesen megjelenni az al- sóhazban és Cripps kénytelen volt | lándzsát törni a miniszterelnök há borús politikája mellett, arra mutat, hogy a hangulat rendkívül feszült, nemcsak a nép és a kormány között, hanem a kormány kebelében is és ezt a feszültséget Cripps is nehezen tudta leplezni szónoki művészetével. Nyitott kérdés marad azonban beszé de nyomán, vájjon, amikor a Chur­chill ellen kiállókat csitította és szó­I noki bűvész öttel „támogatta ‘ minis// j tér elnökéi, ezzel a támogatással ör , dögi fondorlatossággal nem taszi iott-e nagyot a brit premieren és nem törekedett-e arra, hogy a Cliur chili elleni elégedetlenséget még job ban felszítsa. A birodalmi! főváros mérvadó kö­reiben az a benyomás, a Cripps által elmondottakat úgy lehet tekinteni, mint a hármas hatalmak törekvé ! seinek megerősitését. Berlini politi­kai körökben továbbmenve azt sem tartják kizártnak, hogy a „fajilag* összehozott angol—amerikai arcvo nai szilárdsága erősen megroppant­unk vélhető Cripps beszéde után. Ennek az erővonalnak az összerop panása talán hamarabb bekövetke zik, mint himlők és az USA és Ang iia felelős férfiai ezt minél tovább hajlandók volnának beismerni

Next

/
Thumbnails
Contents