Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-21 / 114. szám

1942 májas 21. ÉLLENÄÄ® Kolozsvári gyermekek nyomában t & gye Őtveri kis árvalány . .. Látogatás a hetvenéves Mária Valéria Leányárvaházban Kolozsvár, május 21. (Az Ellenzék munkatár­sától.) Kislány nyit kaput a csengetésre. Az árvaház csikós egyenruhájában van s önérzet­tel viseli kapusi méltóságát. — Kezicsókolom — köszön —, kit tetszik keresni? — Hozzátok jöttem — felelem. Igen, hozzájuk jöttem, ahhoz az ötven kis árvalányhoz, akik ma ennek a hires, nagy- múltú háznak lakói. Hetvenéves fennállását ünnepli az idén Ko­lozsvárnak ez a fogalommá vált intézménye, amely egyesegyedül a magyar társadalom ál­dozatkészségéből és segne jóakaratából nevelt és nevel fel sok-sok derék magyar árvalányt. Testet ölt egy gondolat A mult század hetvenes éveiben az akkori Kolozsvári Nőegyletben raerű't fel először az árvaház létesítésének gondolata. Báró Bor­nemissza Igricné kezdeményezésére indult meg a gyűjtés, amelyhez Erzsébet királyné is nagy összeggel járult hozzá. Az o leányáról, Mária Valéria főhercegnőről nevezték el az árvaházat, amely 1372-ben nyitotta meg kapu­ját, hogy magába fogadja azokat, akiket a sors megfosztott az élet legdrágább melegsé­gétől: a szülői szeretettől. Hetven év alatt az árvaház gyűjtések, ado­mányok, alapítványok és hires, nevezetes bá­lok jövedelméből táplálta, öltöztette, iskoláz­tatta kicsi védenceit. A Mária Valéria bálok a kincses város legnagyobb társadalmi esemé­nyei közé tartoztak. Itt mutatkoztak be az elsőbálos lányok és itt gyűlt az árvák pénze. Legutóbb szürke háziszőttes, fekete sujtásos, magyarosan varrott télikabátokat „táncoltak össze" az árvák számára, akik maguk is ott vannak mindig nékányan a bálokon névtele­nül, kipirulva, vasárnapi ruháikban, segítenek a rendezőségnek, szaladgálnak nagy buzgalom­mal s tudják, hogy mindez érettük van, a zene, a szép ruhák, a táncok, az egész éjszaka s szá­mukra válik könyvvé, ruhává, kenyérré. Az elmúlt keserű kisebbségi évek alatt egye­dül a magyar társadalom és az árvaház veze­tőségének áldozatából maradt fenn az árvaház. Szép és nehéz feladata volt a vezetőségnek, de kiállták a próbát a most feléjük is bizto­sabb. szebb jövő tárul az uj magyar életben. Ma Török Bálintné az árvaház elnöke, igazga­tónője Nagy Albertné, Damin Józsefné a tit­kára, dr. Jéger Aurél a pénztárosa s négy alelnöke: D. Berde Árnál, Kompanek Józsefné, Felvinczi Takáts Zoltánné és báró Bánffy Else. Âz árvák otthona  íeikéü hosszan nyúlik el a lapos, derék­szögben épült nagy ház. Hatalmas udvara s . nagy kertje van. Akác és orgona illata borit be itt mindent ezen a szép májusi napon. A kertben a kedves „Mariska néni" kapál két kislánnyal, két másik árva most érkezik haza éppen a májusi ájtatosságról. Mult héten töb­ben konfirmáltak a nagyobbak közül. Ki-kit magyar keresztény hitében nevelnek, magyar nőhöz illő vallásosságra. Csupa zsongás, élet, jövés-menés a Honvéd-utcai ház. A tanulószo­bában gyermekfejek hajolnak a könyvek fölé, vizsgahangulat van, nagy léptekkel közeledik a tanév vége. Egy felügyelőnő éppen a katekiz­must kérdezi ki az egyik kicsi árvától. Az ebédlőben, ahol szekrényeik állanak, amolyan fiókos szekrények, amelyben mindegyiknek saját polca van, most veiik le páran iskola­ruháikat, hogy háziruhába öltözzenek át. A főző „hetesek" a nagy, tiszta konyhában len­csét szemeitek, most áztatják be éppen egy nagy üstbe, hogy másnapig megpuhuljon a fő­zéshez. Gyerekek babaruhát varrnak, végig­szaladnak az udvaron s megsimogaíják a Rexet, a hatalmas házőrző farkaskutyái. Ár­vák mind. De bárcsak minden kis magyar ár­vának ilyen otthona volna. Közösségben él­nek, gondos, szerető felügyelet mellett, igazi emberré s igazi nővé nevelik őket Tulajdon­képpen bennlakó intézet ez, ahol délután 6 órától kezdve szabadoka gyerekek, játszhatnak, muzsikálhatnak a gramofonon és harmoniu- mon, élhetik a maguk kislány életét. A dél­utáni 6 óráig tartó, szigorúan meghatározott órarend kötelességtudatra, felelősségérzetre nevel. A konyhában, kertben, szobákban való beosztás idején megtanulják azt, amire az élet­ben szükségük lehet. Főznek, kertészkednek, takarítanak, kézimunkáznak. Egész a maga lá­bán megálló, másra nem szoruló felnőttek vál­nak majd belőlük. S a közös élet, a munka, a játék, vezetőiknek türelme, szereiete igaz ott­hont varázsol a szomoruhangzásu „árvaház" •szóból. Mert a gyerekek, hálistennek, nem szomorúak. Hiányérzetük nem nagy, hiszen legtöbbjük nem is ismerte apját vagy anyját, vagy egészen pici korában vesztette el őket. Az egész kiskorában elárvult s itt felnőtt gye­rek túlzott hasonlattal, olyanforma, mint a v/ik, akinek nem fájhat, hogy nem láthat vi­rágot, napot, csillagokat, mert örök sötétségé­ben fel sem fogja, hogy vakságában mit ve­szített. Ezek a szürkeruhás kislánvok vidá­mák és elevenek s legtöbben nem. is érzik a szülői ház hiányát, mert nem is tudják, hogy mi az a szülői ház. Megértem őket, kicsit hoz­zájuk tartozom. Apa nélkül nőttem fel s cl sem tudom képzelni, milyen érzés leiiet az, ha valakinek édesapja van. Az életnek ezt a biztonságát nem ismerem s igy nem is hiány­zott ez a szeretet s emiatt gyermekkoromban sem voltam boldogtalan. Előkelő nevek az alapítók közölt Itt közöttük is sok a félárva, akiknek vagy apjuk vagy anyjuk nem ék Most csak a ki­sebbeket látom, ezek ülnek a tanulóteremben, legtöbben iskolában vannak. Hattól tizenhét évesig, minden korú lakója ran az árvabáz- nak. Van itt aztán egy 34 éves „örökös tag" is, „Mari néni." Mari néni valahogy itt maradt, írem tanult semmi mesterséget és most segít a ház körül. Kicsi, szégyenlős,, szemüveges nő ez az örök árvaházi lány. rakek, amint közejük. lépek igazgatónőjükkel, Nagy Albertijével, aki csupa jóság és megér­tés. Itt lakik ő is a barátságos igazgatói lakás* ban, itt él közöttük s ő is mutat be mindent a házban készségesen. Látjuk a hálószobákat, ahol minden ágy fe­lett olyanféle teleirt tábla van, mint a kór­házban. Megtudjuk a feliratokból, hogy kinek emlékére szól az ágyalapdvany, Deák Ferenc neve mellett az 1892-es évszám. V -.n Erzsébet királyné alapitványu ágy, van egy a Hargitai éviké emlékére és sok-sok más. Bulycvszky .1 ü!a a híres, nagy színésznő, ai U j enkét- ezer forintot adományozott ágyak teláll’Hsára. Emléktábla jelzi cselekedetét, éppúgy, mint. egy másik, luszezerforiníos alapítványét. Az ágyak katonás rendben megvetve, való­sággal visszatükrözik tulajdonosuk ügyességet. Némelyik olyan sima, mintha vonalzóval mér­ték volna ki éléit. Másik kicsit girbegurba, már ahogy a kislány meg tudta vetni. Látjuk az ebédlőt, hosszú asztalával, a po­hárszékben a sok-sok egyforma edénnyel. A fürdőszobákat, ahol minden gyereknek glédá- ban áll a törülközője. Kád, mosdók, tisztaság. Bemegyünk a konyhába s az éléskamrában megkóstolom az árvák sajátsütésü kenyeret. Jó és friss, házi ize van. A mosókonyhában ép­pen a holnapi nagymosáshoz készülnek. Visz- szamegyünk a tanulószobába. Most leülök közéjük, hogy beszélgessünk kicsit. Nehéz a pályaválasztás Mindegyik előtt ott a könyve. Hittant, föld­rajzot, magyar történelmet tanulnak. A kicsi elsősök külön ülnek s böngészde az ábécét. Kérdezem tőlük sorban, hogy mik akarnak lenni: Majdnem mindegyik azt feleli, hogy varrónő. Van, aki fodrász akar lenni, van, aki kertész. Egy kislány azt feleli, hogy „bcl- tosné" lesz. — Persze ott, ahol sok cukor van — ne­vetnek a többiek s a kislány elpirul, int he­vesen, hogy nem a cukorért lesz boltos belőle. — Te egészen árva vagy? — kérdezem az egyik, nagyszemü szőke kislányt. — Nem, — mondja — van anyukám. Erre sorban mondja mindegyik: „nekem van apukám" vagy „nekem cl az anyukám" . . . Most odalép egy kicsi kislány, a legkisebb az árvaházban. Lehet négy-ötéves. őt nera kérdezem, de azért azt mondja szélesen moso­lyogva: — Nekem nagymamám van és testvérem van ... — Hogy hívnak téged? —— Grete, Gréte menekült gyerek, Csernovitzból ió.tt, itt aztán beadták az árvaházba. Mikor megér­kezett, egy szót se tudott magyarul. Most pe­dig egy szót sem tud már németül. Magyarul pedig oly furcsán, kedvesen beszél, hogy az egész árvaház kedvence, úgy is mint a leg­kisebb. —• Jó kislány vagy? -— kérdezem Grétét. — £n zsó — feleli és nevet, mindig nevet a sok pici egérfogával —- én vagyok mindig; zsó, a tennap. is én semmi rossat nem cinál- tam, cak álltam mikor leeste az a gyerek. Tegnap ugyanis valami összetűzése volt Grétinek az egyik gyerekkel s most ártatlan­ságát bizonygatja. Verseket mond, amiket az óvódában tanul. De olyanformán, hogy csak minden negyedik szavát értem ., . Nevetnek a gyerekek Grétén, aztán tanul­nak tovább. Odakinn várja őket a kert. Tele van veteménnyel, virággal. Nem regen sek- gyöngyvirágot adtak el innen. Az igazgatónő, Greti és „Mari néni" kísérnek a kapuig. A négyéves árva, meg a harminc- négyéves „örökös tag". Meghatóák és különö­sek .együtt, két apátion, anyátlan teremtés, akik mégis az élet napsütötte oldalán élnek Nem is árvák. Hiszen van otthonuk , . . (M. L.) wmimmăismmmuzmmamaom Kolozsvári szamot ad a heten a Amis a féri kaio^éskod’k Meg&éfíe a zsidó hézi&mzda m lakását, mertnem a-fesrfa a felemelt lakbért MAROSVÁSÁRHELY, május 21. (Az El­lenzék tudósítójától.) A nu&rosvásárhe] yi rendőrség eljárást inditoi'.t S*ein Adolf zsidó kereskedő és háztulajdonos ellen. Az eljá­rásra az szolgáltatott okot, hogy a kereskedő megtámadta Zrínyi Sándor szobafestő fele­ségét. Zrínyi Sándorok » kereskedő házában lak­nak és a szobafestő katonai szolgálatot tel­jesít. A kereskedő szerdán közölte az asz* szonnya'l, hogy fele meii a lakbért, mire az azt válaszolta, hogy a vonatkozó rendelke­zések szerint a háztulajdonosoknak nincs joguk a házként f elem cl ni és különben az emelés iránti óhaját férjével közöltje, majd ha hazatér. Az ügyből szóváltás kerekedett, majd teltíegességre került a sor és a kereskedő verni kezdte az asszonyt. Mikor Zrínyi Sándorné berohant a laká­sukba és magára' zárta az ajtót, a kereskedő köveket kezdett bedobálni a~ ablakon keresztül és közben megsebesí­tette a házaspár kislányát. Az asszony az ügyben megtette a feljelent é&t * rendőrségen és megindult az eljárás. Harminc üfslakás feiíp]f€§€re adományoz telhet Kolozsvár táras! tanácsa KOLOZSVÁR, május 21. Kolozsvár törvény­hatóságának kisgyülése május havi ülését teg­nap délután 5 órakor tartotta meg a városház j tanácstermében dr, Ínczédy-Joksman Ödön fő­ispán elnökletével. A közgyűlés először meg­vitatta a közgyűlés elé tartozó ügyeket, az­után pedig a kisgyülési tárgysorozatot sza­vazta meg. A kisgyülés dr. Suba Károly tb. tanácsnok előterjesztésére megszavazta a városi tisztior­vosok és kerületi orvosok fuvardíjait; az ál­lattenyésztési aiap költségvetését és az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet részére kis­lakások építése céljaira a város tulajdonát ké­pező Téglás-utcai telekből a lakásépítéshez szükséges telek odaajándékozását. Dr. Segesváry Miklós tanácsnok előterjesz­tésére megszavazott 170.000 pengőt a gázgyár helyreállításával kapcsolatos többletmunkák költségeire, elfogadta a gázgyári üzemszabály­zat részletes módosítását, kiutalt 100.000 pen­gőt a gázgyárüzem részére szükséges kőszén ■ árának kifizetésére, elhatározta, hogy a város gazdasága részére cséplőgépet vásárol és az Országos Nemzet- és Családvédelmi Alap által a jövő évben épitendő 30 kislakás céljaira a Téglás-utcában telket ajándékozott. Ezután Kovács Gyula műszaki tanácsos ja­vaslatára elfogadta a sétatéri és az egyetemi sportliget között elterülő városrész rendezési tervet, amelyet lapunkban már ismertettünk. Felhatalmazta a kisgyülés a polgármestert, hegy a városnak az elidegenített ingatlanok­ból származó káriéritési igényének megáilapi«' tása tárgyában a kártérítéssel tartozó felekkel megállapodást kössön. A személyi ügyek során dr. Szent-Ivácyi Ár­pád árvaszéki ülnököt megbízta az elnök he­lyettesítésével, hozzájárult dr. Dobál Tibor vá­rosi. orvosnak a MÁV kórháznál tüdőszakorvosi állás elvállalására vonatkozó kéréséhez és meg­adta Bárány Bálint gyógyszerésznek a vágóhid- téren leendő gyógyszertár felállitására az enge­délyt. A kisgyülés elé tartozó ügyek tárgyalása során felhatalmazták a polgármestert, hogy a közellátással kapcsolatos ügynöki jutalékok címén 11.146 pengőt kifizessen, elfogadta Hirsch Jánosnak a Csepel-u. 1. sz. alatti ingat­lanra vonatkozó kártalanitási ajánlatát, ki­mondotta, hogy Daróczi Józsefné örökösei Ár- va-u. 2. sz. alatti kisajátítás alatt levő kertjé­nek megvásárlását, végül pedig hozzájárult ah­hoz, hogy a város lombi birtokának egyrészét kerületi cserkésztábor létesítésére hat évre ke­zelésbe adja. Az erre vonatkozó előterjesztés szerint a város 600 holdat kitevő lombi birto­kából 130 hóid ciherést, a kerületi cserkész szövetség és a löyész egylet kezelésébe ad át a hozzátartozó épületekkel együtt, amelyeket a román megszállás alatt gyenneknyaraltatásra használtak fel. Ezen a területen létesítik a jö­vőben, éppen úgy, mint Budapesten a Hárshe­gyen és Debrecenben a Nagyerdőn az erdélyi cserkész táborozást, majd a cserkésztiszteket képezik ki és a Wesselényi Lövészegyesület lö­völde céljaira használja fel. » Tasnády Nagy András, Inczédy-Joksman Ödön főispán ás Dr. Katona Lajos kulturtanácsnok nyilatkozatai a Művészeti Hetekről. Tamási Áron: Szinházi levél, Lakatos István: Zenei levél, Nyirő József: Az erdélyi Írók poli­tikai küldetéséről. Kós Károly : Erdély és a magyar kultúra. Interjú a kolozsvári diszdoktor Dohnányi Ernővel. Báró Kemény János, Táray Ferenc és Vaszy Viktor a kolozsvári Nem- zeti Színházról. A képzőművészeti tárlat díjnyertes képei és szobrai. Bartalis János verse. Kovács László az erdélyi könyvről. Kolozsvári Tarka-Barka. E Ii6 végéi» érkeznek Buda- * pesíre as äUßCFüLair magyar «I pbrnslák Budapest, május 21. Az euch zék munkatársa távbeszélőn jelenti: A Budapesti Értesítő' lisszaboni távirat alapján beszámol az Észak- Amerikából visszaérkezett tengely hatalmi diplomaták fogadtatásáról. A magyar diplomaták kivétel nélkül visszatértek, sőt, akiknek amerikai feleségük van. azok is elkísérték fér­jeiket Európába. Május végén érkez­nek Magyarországra. A jelentés a többi állam diplomatái között meg­említi, hogy a román diplomaták jelképesen hagyták el Észak-Ameri­kát, amennyiben az egész karból mindössze egyetlen külképviseleti személyiség érkezett vissza Lissza­bonba, a többi a helyén maradt Amerikában. Vita a tpröfc Mpv sefeházlígn 3 köztisiívíseliík jugfaian meggazdapuásárát ANKARA, május 21. (Ştefani.) A kópvi- sej-őház többszöri -elnapolás után foglalko­zott az állami hi vadain okolt és más közigaz­gatási szervek jogtalan meggazdagodásáról' 1 szóló törvényjavaslattal. A javasló! élénk vi- j tára adori alkalmat, mert többen követéi-, j ték. hogy hatályát terjesszék ki ,a mostani j rendkívüli időkön túlra is. (Egyesek szerint, •a javaslat ellentétben van a demokratikus elvekkel.) Az előadó fenntartott» a javaslat eredeti formáját. A javaslat egyes szakaszait már elfogadták, A vitát még tovább folytat­ják. (MTI.) „Singer is Wolfner“ könyvnapi könyvei: Könyvnapi ir. Harsányi Zsolt: Magdolna. A hatalmas könyvsiker olcsó kiadá­sa csakis a könyvnapokon kaphatók Később nem lesz. Kötve «.60 Balia Antal: Magyarország története. A történetíró és újságíró szerencsés összefogásából született meg ez a színes és eleven tollal megírt, min­dig hiteles és sok uj adatot feltáró pompás könyv. Csak könyvnapo­kon kapható. Kötve fi -• Lyka Károly: Magyar művészet. Nyolcvan képtábla disziti művészeti irodalmunk uj remekét. Csak könyv- napokon kapható. Kötve 9.60 . Orbók Attila gyűjtése: így beszélj hazádról Nemzetközi viszonylatban is ismert / magyar tettek és dicsőségek gyűjte­ménye. Csak könyvnapokon kapható. 2.60, Előjegyezhetek és könyvnapokon kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után véttel is szállítunk. Kérjen ingyenes könvv- napi árjegyzéket.

Next

/
Thumbnails
Contents