Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-20 / 113. szám

1 • *í »ft)«« 2t>. sx^m A Deutsche Allgemeine Zeitung bu­dapesti különtudósitójának tollából „Magyarország részvétele a keleti hadjáratban" címen érdekes cikket ír lapjának egyik legutóbbi számában, A nagy német lap budapesti szerkesztő­jének, Kari Lahni-nak, fényképekkel illusztrált cikkét a következőkben közöljük: Az Északi-tengertől a Fekete-tengerig ki­terjedő hatalmas keleti arcvonalon az Európát fenyegető szovjet ellenség elleni küzdelem oroszlánrészét vállaló német csapatokkal, váll­vetve küzd több más nemzet katonája, akik­nek haditényerről a német haditudósitások is ,gyakorta megemlékeznek. A Moszkva elleni háborúba belépett szövetséges államok termé­szetesen a legnagyobb érdeklődéssel tekinte­nek azokra a harci eseményekre, amelyekben saját fiaik is résztvesznek és ugyancsak büsz­keséggel veszik tudomásul, hogy ha a hatal­mas kiterjedésű keleti arcvonalon zajló ütkö­zetekben és csatákban való részvételüket a legmagasabb német hadvezetés is különös hangsúllyal kiemeli. A magyar katonák vitéz­ségéről már az első világháborúban meggyő­ződést szerezhettek a németek s a Szovjet elleni harcban való részvételük csak öregbiti dicsőségüket. Magyarországnak a keleti hadiáraiban, e minden idők legnagyobb tömegháborujában való részvételét bizonyára külön fejezetben tárgyalja majd a történelem. Hogy e részvétel milyen arányú volt eddig és milyen arányú desz ezután s hogy ehhez képest milyen jelen­tőséget lehet részvételének tulajdonítani, azt az utóbbi hónapokban éppen a felelős magyar államférfiak és katonák juttatták kifejezésre. Utoljára pedig maga Kállay Miklós miniszter- Î elnök, aki ezeket jelentette ki: „Sorsunk ott j •dől el a ke’.eti csatatereken, ahol katonáink í érettünk harcolnak, nem volnánk magyarok és ( nem lennénk méltók múltúnkhoz, ha ez más- > képpen lenne és engedtük volna, hogy mások s •harcoljanak miérettünk." Nem jött el. még az j •ideie, hogy Magyarország részvételének mé­reteiről számszerű értelemben beszéljünk. A kicsi és a trianoni békecarancs következtében [megcsonkított Magvarország. jóval a számára megengedett kereteken tiü énitette ki honvéd­hadseregét. részesítette előzetes katonai neve­lésben ifjúságát, s ami mindennél nehezebb volt, hadseregének gépesítését is megkezdette. Hadsereget teremtett, emelv nem volt .még nagy, de szelleme és kiképzése figyelmet kel- ■ tett mindazokban, akiknek alkalmuk volt meg- ■ismerkedniök vele. Alattomos orosz támadás Ma gyarország ellen Mikor a német keleti határok mentén fellán­golt a háborús viszály, Magyarországnak is al­kalma akadt a szovjet módszerekkel megis­merkednie. Magyarország ugyanis a Szovjet hatalmi szférának lengyelországi kiterjeszke­désével a Szovjetunió közvetlen szomszédsá­gába került. Anélkül, hogy magyar részről az ellenséges érzületnek legkisebb jelét is aduik volna, bolsevista repülők 1941 junius 24-én bombákat dobtak Kassára és több magyar fa­lura, vasuü pályákat romboltak szét, ember­ben és anyagban komoly károkat okozva. Két nappal ezután megtorlásra indultak a magyar repülők s a kárpáti hátárvadászok átlépték a határt, a magyar nemzet tehát elfoglalta helyét a németek oldalán. Másfél éve telt annak, hogy az oroszok lehúzod tak a magyar határig s ez idő alatt mindenfelé erődítményeket és útakadályokat építettek. A honvéd csapatok ellenben, különösen a hegyi és határvadászok, bámulatos gyorsasággal vetették át magukat az ellenséges árkokon és erődökön s gyors menetben üldözték a visszavonuló ellenséget, az első világháború hosszú, súlyos küzdelmei­ből jólismert Galíciáig. Hatásos magyar közreműködés A keleti fronton történt magyar beavatko­zási, íövid, szemléltető átnézet szempontjából hiteles magyar források alapján a katonai mű­veletek szempiníjából három részletre oszt­hatjuk.^ Az első a Szovjet kárpáti arcvonalának áttörésétől a Zaleszcziki melletti Dnyeszter át­járók birtokbavételéig tart. Ez a gyorsan vég­rehajtott katonai művelet hozzásegítette a né­met erőket ahhoz, hogy Lembergné! és Rava- ruskánál velük szemben álló ellenséges csapa­tokat ^ megverhessék és északkeleti" irányba szétszórhassák. A második nagyvonalú és fé­nyes sikerű vállalkozás a Zbrucz-i gyors elő­nyomulás volt, egészen a Bug felső folyásáig, rendkívül nehéz, mondhatni járhatatlan vidé­keken keresztül. A magyar honvédség a keleti harcok e szakaszában az Uman körüli bekerítő harcok sorában először a nyugati, majd a déli szárny harcaiban vett részt s járult .hozzá az acélgyürii bezárásához. A honvéd hadsereg keleti katonai műveleteinek harmadik, szintoly sikeres szakaszában meglepő gyorsasággal nyomult előre a Bugmenti Penvomarsktól mint- egy 150 kilométerre levő, feketetengeri Niko- lajevig. Ez a baditény azért volt igen jelentős, mert. az Odesisza körül harcoló szovjet erő­ket minden összeköttetésüktől elvágta. A kárpáti határok átlépésével kezdődő ka­tonai műveletek első szakaszában a honvéd csapatok, ha a németekkel egyetértésben is, de kizárólag magyar vezetés alatt állottak. Később aztán, különösen az Uman körüli har­cokban, majd a Bug-menti előnyomulásban né­met vezetés alatt és német csapatokkal össze­köttetésben harcoltak. Különösen a Kárpátok átlépése volt rendkívül nehéz feladat. A Szovjet itt, megközelítő számítással, 16 had­osztály! vont Össze. De ettől délre is igen megerősitették az oroszok állásaikat, amire a hegyvidéki terep különösen alkalmas volt. Visszavonulásuk alkalmával pedig a galíciai Kárpátokban az előrenyomuló csapatok előtt a bolsevisták tökéletesen szétrombolták az Ebben a szakaszban a harcokat rendkívül megnehezítette az, hogy a Szovjet a lexnbergi visszavonulás után a Dnyeszter balpartján összeköttetést talált megerősített vonalaival. A Dnyeszter északról dél felé folyó mellékvizei­nek vidékét az első világháborúban az oroszok hónapokon, sőt éveken keresztül sikerrel tud­ták tartani a központi hatalmak leghevesebb támadásainak is ellenállva egészen a háború végéig. Ezért különösen nagy fontossággal birt a Stypa Koropiec, Zlota-Lipa és Zbrucz folyók vidékének gyors birtokbavétele és az ottani bolsevista erőknek megsemmisítése. A honvéd kötelékek győzelmes harcai során fő­ként a járhatatlan erdős Kárpátokban, mindent latba kellett vetniük gyors mozgásuk biztosí­tása érdekében. A Kárpátokban a határvadá­szoknak és' a hegyi csapatoknak köszönhető a sikeres gyors előnyomulás, később pedig a különféle gyorsköteíékek üldözték, nagy' lendü­lettel a menekülő ellenséget, mig a Dnyeszter- nél Zaleszczikit elérték. Friss és gyors előre­törésükkel azonban sikerült ezt a nagyjelentő­ségű kulcsállást is bevenniük s az ellenséget gyors visszavonulásra kényszeriíeniük. Ezekben a harcokban bebizonyosodott a szö­vetséges csapatok teljes együttműködésének, sikere. A zaleszcziki hidakat ugyan a bolsc­utakat, hidakat, alagutakat és minden erejük­ből igyekezték megakadályozni a gyors ma­gyar előnyomulást. A kiváló képességű ma­gyar műszaki csapatok nagy gyorsasággal állították helyre a megrongált, közlekedési vonalakat, ugyannyira, hogy a honvédkötelék julius else» napjaiban már nagyobb műveletek­ben is részt vehetett és Sztaniszlau, meg Koio- raea bevétele után átkelhetett a Pruton és ju­lius 5-én már elérte a Dnyesztert. Ezt meg­előzőleg már julius 3-án a Sztaniszlau körüli magyar csapatok balszámya északi irányba előrehaladva, felvehette a kapcsolatot a né­met csapatokkal. Ez időponttól kezdődik a magyar és német csapatok szoros katonai együttműködése. a visták összerombolták, a honvéd csapatok azonban ennek ellenére bámulatos gyorsaság­gal keltek át a folyón és meglepetésszerüleg jelentek meg a jól kiépített zbruezi szovjet állások előtt. Az ellenség azonban nemsokára itt is feladta a harcot és kelet felé húzódott vissza. A Zbrucz-vonal áttörése után a ma­gyar csapatok a német csapatokkal egy köte­lékbe léptek és két oszlopra tagolva, folytat­ták előnyomulásukat. Az egyik oszlop Bar ellen nyomult, a másik pedig Kamienicx- Podolszkon keresztül Novo-Uszice ellen. A szovjet csapatok Sipkov-Tultsinnál, majd Kirnaszowkanál és Gaisinnél ellenállást kísé­reltek meg, de a magyar páncélos csapatok és, más gépesített kötelékek s legfőképpen a ma­gyar huszárok, a rendkívül nehéz terepviszo­nyok ellenére is csodálatraméltó lendülettel hárítottak el útjukból minden akadályt. Ez alkalommal a Magyarországon még ma is nagy kedveltséginek örvendő huszárok tüntették ki különösképpen magukat. A menekülő ellenség­nek még lélegzetvételnyi időt sem hagytak, oly gyors ütemben érték el a Bug folyót és haj­tották be az ellenséget az Uman körüli gyű­rűbe. A szovjet hadsereg kétségbeesetten küz­dött. bekerittetése ellen és elkeseredett ellen­támadásokkal igyekezett végzetét kikerülni. u omeni győrit A Búgon való átkelés után a szétvált ma­gyar csapatok ismét egyesültek és ekkor már az volt a feladatuk hogy, gyors előnyomulás­sal az ellenséget az umani térségből déli irányba szórják szét; A honvéd csapatok ezt a feladatukat is fényesen oldották meg és a Gaisin és Tultsin körüli térségből a Bug északkeleti partján déli irányba Pervomaisk környékéről előhaladva, segítettek az umani gyűrűt délről is bezárni. Közben ismét súlyos harcokat vív­tak a páncélkötelékekkel megersőitett szovjet erők ellen, mig a Budy, Demidowka, Sewerl- nowka, Krimka és Golowanevszk körüli véres ütközetekben teljesen megtörték ezen a vona­lon az ellenség ellenállását. Ez utóbbi helység­nél az ellenség hatalmas túlerővel két német hadosztály közé ékelte be magát. Az ék bol­sevista erőkkel való betöltésének megakadá­lyozására a magyar lovasbrigád saját kezde­ményezéséből rávetette magát az ellenségre s azt lélekjelenlétével és gyorsaságával meg­semmisítette. Ebben az ütközetben bátorságával és vitézségével egy Merész Károly nevű ma­gyar honvéd tüntette ki magát. Ezután következett a nikolajevi előnyomu­lás. A honvéd csapatok állandó harcokban öt nap alatt 150 kilométernyire nyomultak előre. Sikerűit így német csapatokkal egy kötelék­ben a Bug alsó folyása és a Dnyeszter közötti tpret biztcsitaniok s ezáltal -az Odesszától északra harcoló szovjet hadsereget megfosztot­ták attól a lehetőségtől, hogy keletről erősíté­seket nyerhessen. Ezeket a harcokat a Fekete­tenger melléki városnak német és magyar csa­patok általi bevétele koronázta meg. Az Ingül folyó körüli harcok befejezése után a magyar csapatok a.Dnyeper térség biztosítását vették át. Ez a vitéz és sikeres helytállás tette lehe­tővé a német csapatok számára a Kiev kör­nyéki nagy bekeritő harcok bevezetését és győzelmes befejezését. Eközben a honvéd csa­patok a legnehezebb időjárási és útviszonyok közepette tovább nyomultak kelet felé és a szövetséges csapatok közül elsőnek érték el a Donyec vidékét. Amint ebből az áttekintő elő­adásból is kitűnik, a magyar csapatok közre- működése nemcsak értékes, de a harcok né­mely szakaszában döntő jelentőségű volt. A honvéd tisztek a legmagasabb parancsnoki he­lyen is, akárcsak az első világháborúban, tel­jes mértékben igazolták rátermettségüket. Ké­sőbb aztán a beköszöntött kemény tél a magyar csapírtrőszekre Ukrajnában szabott, ki fontos feladatokat. Azok a magas német kitüntetések, melye­ket honvéd tisztek és a legénység viselnek, mind arról az elismerésről beszélnek, amellyel illetékes német részről a háborúba való be­avatkozásukat kisérték. Kerékpárosok vagy lovasok, gépesített vagy gyalogos csapatok, repülők vagy utászok — a magyar katonák valamennyi fegyvernem kötelékében a magyar nemzet múltbeli, dicső haditetteihez méltón verekedtek. A régen kipróbált fegyverbarát­ság. melynek jegyében Budapesten is szikla- szilárd bizalommal várják a dicső, végső győ­zelmet, acélos közösséggé kovácsolja a két küzdő felet és ez a törhetetlen katonai barát­ság a béke visszatértével a Német Birodalom és Magyarország tartós barátságának fegyvere lesz. mvn lí <s? áss é rry f ? nos nemzeti szlnjâiisxâs Efüatiás a Uleiele Lefe lében KOLOZSVÁR. május 20. A kolozsvári Művészeti Hetek keretében rendezett előadó* sok sorozatában tegnap délután o Mátyás Király Diákházban br. Kemény János, a kolozsvári Nemzei Színház főigazgatója tar* tolta meg ,.A kolozsvári nemzeti színjátszás^ című előadását. Az itteni szinjáUszás jövője a 150 éves múltban gyökerezik. A színház folyamatos megnyilvánulása a nemzeti létnek; ezért té­ved az, aki nem folytatni akar, s lebecsüli azt a szellemi örökséget, amelyet ajándékul kapott a múlttól. A hagyományok sernmibe- v őt ele egyet jelent a közönségtől és a kö* zöaségtől való elszakadással. Ez a szia ját­szás pedig megszűnik nemzetinek lenni. A múltba kell tehát beleágyaznunk a kolozs­vári nemzeti szinmiivészetet. A feladat azon­ban nem könnyű, mert a kolozsvári közöu- •óg a mult híigyoraányaiit őrzi, 6 teljes jog­gal támasztja a legmagasabb igényeket. A helyi igényeken túl azonban az egyetemes nemzeti érdek is a legmagasabb igények szolgálatát írja elő, ment a<kj akár tudo­mányban, akár művészetben a középszerűsé­get képviseli, kárára van a nemzetnek s aki o le«magasakbrendű tudomány és művészei érdekééri harcol, fi* n magyar nemzet méltó helyéért küzd nz eljövendő Európában — mondotta Kemény János bn­Saját készítmény!! paplanja: így közvetlen utón kerülnek. Ormoz a lehelő legjobb és legszebb kivitel­ben. Muszáj, hogy megálljon az üzlet elüti, mert ott nemcsak pap lant, hanem annak ugyanott v készítését is láthatja. Ö csón va- vásárolhat: textilárut, selymet,, paplant és hozzávaló heHéket Az üzlet: alatt van. Az általános európai prózai szín játszi-, válsága hozta magával — fejtegette tovább az előadó — az operakultusz fellendüléséi S ez aj tény is igazol!;» a szellemi ember ;; álláspontját: minőség kell, kultúra kell, igazi színház kell. A kolozsvári Nemzeti Színház a Művészeti Hetek programjának összeállításánál ezeket a szempontokat '-.o toVta .személőtt s ezzel a jövő feladata fék is utol': minőséget képviselni, bízni és ninni a közönség ízlésében és soha ff'l nem adni szellemi magatartást. Kemény János főigazgató ezután a Nem zeti Ssrinház operai és drámai tagozatának p r<) b i éin áival foglalkozott. Möge inti i e ţ o hogy a helybeli magyar operakultusz ketév- tizedes szünetelése miatt kezdetben sejtem sem lehetői'!' hogy a közönség az opera kultúrának melyik vonalára hat vissza leg szívesebben. Növelte a nehézségeket az, hogy u.z opera egész személyzetét, valamint zene karát jelentős részében uj tagokból kellet; megszerveznie. Majd rámutatott arra, hogy az opera vezetősége a kellő időpontban nyil­vánosságra fogja hozni három-négyen < programját, A drámai színház kezdeti ne Kézségei és helyzeti előnyei éppen fordító-- tak az operáéval szemben. — mondod i Kemény János. Itt ugyanis néhány eltávozó színésztől eltekintve, jelentős színészeket le­hetett átvenni, úgy hogy ez a társulat csak kiegészítésre -szorult. V közönségről pedig tudtuk, hogy a minőséget igényli, nagy pró­bája azonban a prózai sz-injátsaásnak «1 mi» sorkérdés. Mert mig az operaanyag arány­lag kevés, a jó prózai darabok száma olyan nagy, hogy nagy körültekintés kel] a jó klasszikus és modern darabok közül az ép­pen megfelelőbbeknek és egységes program felmutatására alkalmas daraboknak kivá­lasztásához; Ehhez járul még az a lény, bog' ■ a prózai színjátszásra még különleges nem­zetne velői feladatok is hárulnak. Ezért ami­kor a prózai együttes programjának össze­állításáról van szó. egyfelől arra kell: töre­kednünk. hogy néhány évre előre’- be üli i- tfludó műsoron keresztül általános áttekint. hftő képet kaphassunk az egyetemes szín­padi irodalomról, másfelől a klasszikus anyag csoportosításánál * a modern dráma legjavának kiválogatásánál is .arra kell figyel­nünk, hogy a közönség azokat a müveket ismerhesse meg, amelyek döntő módon be­folyásolták a magyar színpadi irodalom ki­alakulását. Ezért — mondotta Kemény Já­nos főigazgató — meg fogjuk állapi tani égy többéves műsor kereteit. S ezt nyilvános­ságra is hozzuk, mert elengedhetetlen felté­telnek vallom, hogy prózai .sziajátszásunk továbbfejlesztését tudatos müsorp pl bikára kell alapozni. Az erdélyi irodalom jellegze­tesen fáj költészet, nemes értelemben vett népi irodalom, szemléiébe pedig történelmi és nemzeti. f Az erdélyi, irodalomnak e.zc ,f sajátosságát « színpadon is felmutatni első­rendű feladataink közé tartozik'. Mert ezen a magyar földön különleges feladatok betöl­tése hárul ránk. Ezért elvárom minden igaz színházi em­bertől és művésztől, hogy tisztán lássa maga előtt a célt: nekünk itt nem. második, hu­nom másik operáját és másik nemzeti szín­házát kell megteremtenünk az országnak. A/ első évben nagy erőfeszítéseket tétiünk e cél megközelítése érdekében. Akiben él a ma- gasrendü művészetbe, a minőségbe vetett hit számíthat segítségemre és támogatásomra színházi munkájában — folytatta Kémén v János. , A kolozsvári társadalom szereti a szí nini zaj, éppen ezért súlyos kritikai érzékkel bir e.s nzl gyakorolja is. Számára :> színház nem csupán a mindennapokból való kikapcsoló­dást jelenül, de sok tekintetben életének be tetőzése. A kolozsvári Nemzeti Színház munkaprogramját özekhez a magas igények hez mérten készítik elő. Mert jó színháza1 csakis egy igényes közönséggel, a társadul lommal összedolgozva lehet csinálni, s ebben a városban meg vannak ezek a feltételek Ezért nézünk bizalommá] a> jövendőbe, s ezer! hisszük, hogy a Nemzeti Színház a rá* bízott feladatokat, együttes munkában, a kul tiLSzkormányzíU védelme a’istt és a; társa­dalom támogatásával minden vonatkozásban be is tölti. fejezte be fejtegetéseit Ke­mény János br. a közönség lelkes tetszés nyilvánításai melleit. i

Next

/
Thumbnails
Contents