Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-20 / 113. szám

1 • *í »ft)«« 2t>.

sx^m

A Deutsche Allgemeine Zeitung budapesti különtudósitójának tollából „Magyarország részvétele a keleti hadjáratban" címen érdekes cikket ír lapjának egyik legutóbbi számában, A nagy német lap budapesti szerkesztőjének, Kari Lahni-nak, fényképekkel illusztrált cikkét a következőkben közöljük:

Az Északi-tengertől a Fekete-tengerig kiterjedő hatalmas keleti arcvonalon az Európát fenyegető szovjet ellenség elleni küzdelem oroszlánrészét vállaló német csapatokkal, vállvetve küzd több más nemzet katonája, akiknek haditényerről a német haditudósitások is ,gyakorta megemlékeznek. A Moszkva elleni háborúba belépett szövetséges államok természetesen a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek azokra a harci eseményekre, amelyekben saját fiaik is résztvesznek és ugyancsak büszkeséggel veszik tudomásul, hogy ha a hatalmas kiterjedésű keleti arcvonalon zajló ütközetekben és csatákban való részvételüket a legmagasabb német hadvezetés is különös hangsúllyal kiemeli. A magyar katonák vitézségéről már az első világháborúban meggyőződést szerezhettek a németek s a Szovjet elleni harcban való részvételük csak öregbiti dicsőségüket.

Magyarországnak a keleti hadiáraiban, e minden idők legnagyobb tömegháborujában való részvételét bizonyára külön fejezetben tárgyalja majd a történelem. Hogy e részvétel milyen arányú volt eddig és milyen arányú desz ezután s hogy ehhez képest milyen jelentőséget lehet részvételének tulajdonítani, azt az utóbbi hónapokban éppen a felelős magyar államférfiak és katonák juttatták kifejezésre. Utoljára pedig maga Kállay Miklós miniszter- Î elnök, aki ezeket jelentette ki: „Sorsunk ott j •dől el a ke’.eti csatatereken, ahol katonáink í érettünk harcolnak, nem volnánk magyarok és ( nem lennénk méltók múltúnkhoz, ha ez más- > képpen lenne és engedtük volna, hogy mások s •harcoljanak miérettünk." Nem jött el. még az j •ideie, hogy Magyarország részvételének méreteiről számszerű értelemben beszéljünk. A kicsi és a trianoni békecarancs következtében [megcsonkított Magvarország. jóval a számára megengedett kereteken tiü énitette ki honvédhadseregét. részesítette előzetes katonai nevelésben ifjúságát, s ami mindennél nehezebb volt, hadseregének gépesítését is megkezdette. Hadsereget teremtett, emelv nem volt .még nagy, de szelleme és kiképzése figyelmet kel- ■ tett mindazokban, akiknek alkalmuk volt meg- ■ismerkedniök vele.

Alattomos orosz támadás Ma gyarország ellen

Mikor a német keleti határok mentén fellángolt a háborús viszály, Magyarországnak is alkalma akadt a szovjet módszerekkel megismerkednie. Magyarország ugyanis a Szovjet hatalmi szférának lengyelországi kiterjeszkedésével a Szovjetunió közvetlen szomszédságába került. Anélkül, hogy magyar részről az ellenséges érzületnek legkisebb jelét is aduik volna, bolsevista repülők 1941 junius 24-én bombákat dobtak Kassára és több magyar falura, vasuü pályákat romboltak szét, emberben és anyagban komoly károkat okozva. Két nappal ezután megtorlásra indultak a magyar repülők s a kárpáti hátárvadászok átlépték a határt, a magyar nemzet tehát elfoglalta helyét a németek oldalán. Másfél éve telt annak, hogy az oroszok lehúzod tak a magyar határig s ez idő alatt mindenfelé erődítményeket és útakadályokat építettek. A honvéd csapatok ellenben, különösen a hegyi és határvadászok, bámulatos gyorsasággal vetették át magukat az ellenséges árkokon és erődökön s gyors menetben üldözték a visszavonuló ellenséget, az első világháború hosszú, súlyos küzdelmeiből jólismert Galíciáig.

Hatásos magyar közreműködés

A keleti fronton történt magyar beavatkozási, íövid, szemléltető átnézet szempontjából hiteles magyar források alapján a katonai műveletek szempiníjából három részletre oszthatjuk.^ Az első a Szovjet kárpáti arcvonalának áttörésétől a Zaleszcziki melletti Dnyeszter átjárók birtokbavételéig tart. Ez a gyorsan végrehajtott katonai művelet hozzásegítette a német erőket ahhoz, hogy Lembergné! és Rava- ruskánál velük szemben álló ellenséges csapatokat ^ megverhessék és északkeleti" irányba szétszórhassák. A második nagyvonalú és fényes sikerű vállalkozás a Zbrucz-i gyors előnyomulás volt, egészen a Bug felső folyásáig, rendkívül nehéz, mondhatni járhatatlan vidékeken keresztül. A magyar honvédség a keleti harcok e szakaszában az Uman körüli bekerítő harcok sorában először a nyugati, majd a déli szárny harcaiban vett részt s járult .hozzá az acélgyürii bezárásához. A honvéd hadsereg keleti katonai műveleteinek harmadik, szintoly sikeres szakaszában meglepő gyorsasággal nyomult előre a Bugmenti Penvomarsktól mint- egy 150 kilométerre levő, feketetengeri Niko- lajevig. Ez a baditény azért volt igen jelentős, mert. az Odesisza körül harcoló szovjet erőket minden összeköttetésüktől elvágta.

A kárpáti határok átlépésével kezdődő katonai műveletek első szakaszában a honvéd csapatok, ha a németekkel egyetértésben is, de kizárólag magyar vezetés alatt állottak. Később aztán, különösen az Uman körüli harcokban, majd a Bug-menti előnyomulásban német vezetés alatt és német csapatokkal összeköttetésben harcoltak. Különösen a Kárpátok átlépése volt rendkívül nehéz feladat. A Szovjet itt, megközelítő számítással, 16 hadosztály! vont Össze. De ettől délre is igen megerősitették az oroszok állásaikat, amire a hegyvidéki terep különösen alkalmas volt. Visszavonulásuk alkalmával pedig a galíciai Kárpátokban az előrenyomuló csapatok előtt a bolsevisták tökéletesen szétrombolták az

Ebben a szakaszban a harcokat rendkívül megnehezítette az, hogy a Szovjet a lexnbergi visszavonulás után a Dnyeszter balpartján összeköttetést talált megerősített vonalaival. A Dnyeszter északról dél felé folyó mellékvizeinek vidékét az első világháborúban az oroszok hónapokon, sőt éveken keresztül sikerrel tudták tartani a központi hatalmak leghevesebb támadásainak is ellenállva egészen a háború végéig. Ezért különösen nagy fontossággal birt a Stypa Koropiec, Zlota-Lipa és Zbrucz folyók vidékének gyors birtokbavétele és az ottani bolsevista erőknek megsemmisítése. A honvéd kötelékek győzelmes harcai során főként a járhatatlan erdős Kárpátokban, mindent latba kellett vetniük gyors mozgásuk biztosítása érdekében. A Kárpátokban a határvadászoknak és' a hegyi csapatoknak köszönhető a sikeres gyors előnyomulás, később pedig a különféle gyorsköteíékek üldözték, nagy' lendülettel a menekülő ellenséget, mig a Dnyeszter- nél Zaleszczikit elérték. Friss és gyors előretörésükkel azonban sikerült ezt a nagyjelentőségű kulcsállást is bevenniük s az ellenséget gyors visszavonulásra kényszeriíeniük.

Ezekben a harcokban bebizonyosodott a szövetséges csapatok teljes együttműködésének, sikere. A zaleszcziki hidakat ugyan a bolscutakat, hidakat, alagutakat és minden erejükből igyekezték megakadályozni a gyors magyar előnyomulást. A kiváló képességű magyar műszaki csapatok nagy gyorsasággal állították helyre a megrongált, közlekedési vonalakat, ugyannyira, hogy a honvédkötelék julius else» napjaiban már nagyobb műveletekben is részt vehetett és Sztaniszlau, meg Koio- raea bevétele után átkelhetett a Pruton és julius 5-én már elérte a Dnyesztert. Ezt megelőzőleg már julius 3-án a Sztaniszlau körüli magyar csapatok balszámya északi irányba előrehaladva, felvehette a kapcsolatot a német csapatokkal. Ez időponttól kezdődik a magyar és német csapatok szoros katonai együttműködése.

a

visták összerombolták, a honvéd csapatok azonban ennek ellenére bámulatos gyorsasággal keltek át a folyón és meglepetésszerüleg jelentek meg a jól kiépített zbruezi szovjet állások előtt. Az ellenség azonban nemsokára itt is feladta a harcot és kelet felé húzódott vissza. A Zbrucz-vonal áttörése után a magyar csapatok a német csapatokkal egy kötelékbe léptek és két oszlopra tagolva, folytatták előnyomulásukat. Az egyik oszlop Bar ellen nyomult, a másik pedig Kamienicx- Podolszkon keresztül Novo-Uszice ellen. A szovjet csapatok Sipkov-Tultsinnál, majd Kirnaszowkanál és Gaisinnél ellenállást kíséreltek meg, de a magyar páncélos csapatok és, más gépesített kötelékek s legfőképpen a magyar huszárok, a rendkívül nehéz terepviszonyok ellenére is csodálatraméltó lendülettel hárítottak el útjukból minden akadályt. Ez alkalommal a Magyarországon még ma is nagy kedveltséginek örvendő huszárok tüntették ki különösképpen magukat. A menekülő ellenségnek még lélegzetvételnyi időt sem hagytak, oly gyors ütemben érték el a Bug folyót és hajtották be az ellenséget az Uman körüli gyűrűbe. A szovjet hadsereg kétségbeesetten küzdött. bekerittetése ellen és elkeseredett ellentámadásokkal igyekezett végzetét kikerülni.

u omeni győrit

A Búgon való átkelés után a szétvált magyar csapatok ismét egyesültek és ekkor már az volt a feladatuk hogy, gyors előnyomulással az ellenséget az umani térségből déli irányba szórják szét; A honvéd csapatok ezt a feladatukat is fényesen oldották meg és a Gaisin és Tultsin körüli térségből a Bug északkeleti partján déli irányba Pervomaisk környékéről előhaladva, segítettek az umani gyűrűt délről is bezárni. Közben ismét súlyos harcokat vívtak a páncélkötelékekkel megersőitett szovjet erők ellen, mig a Budy, Demidowka, Sewerl- nowka, Krimka és Golowanevszk körüli véres ütközetekben teljesen megtörték ezen a vonalon az ellenség ellenállását. Ez utóbbi helységnél az ellenség hatalmas túlerővel két német hadosztály közé ékelte be magát. Az ék bolsevista erőkkel való betöltésének megakadályozására a magyar lovasbrigád saját kezdeményezéséből rávetette magát az ellenségre s azt lélekjelenlétével és gyorsaságával megsemmisítette. Ebben az ütközetben bátorságával és vitézségével egy Merész Károly nevű magyar honvéd tüntette ki magát.

Ezután következett a nikolajevi előnyomulás. A honvéd csapatok állandó harcokban öt nap alatt 150 kilométernyire nyomultak előre. Sikerűit így német csapatokkal egy kötelékben a Bug alsó folyása és a Dnyeszter közötti tpret biztcsitaniok s ezáltal -az Odesszától északra harcoló szovjet hadsereget megfosztották attól a lehetőségtől, hogy keletről erősítéseket nyerhessen. Ezeket a harcokat a Feketetenger melléki városnak német és magyar csapatok általi bevétele koronázta meg. Az Ingül folyó körüli harcok befejezése után a magyar

csapatok a.Dnyeper térség biztosítását vették át. Ez a vitéz és sikeres helytállás tette lehetővé a német csapatok számára a Kiev környéki nagy bekeritő harcok bevezetését és győzelmes befejezését. Eközben a honvéd csapatok a legnehezebb időjárási és útviszonyok közepette tovább nyomultak kelet felé és a szövetséges csapatok közül elsőnek érték el a Donyec vidékét. Amint ebből az áttekintő előadásból is kitűnik, a magyar csapatok közre- működése nemcsak értékes, de a harcok némely szakaszában döntő jelentőségű volt. A honvéd tisztek a legmagasabb parancsnoki helyen is, akárcsak az első világháborúban, teljes mértékben igazolták rátermettségüket. Később aztán a beköszöntött kemény tél a magyar csapírtrőszekre Ukrajnában szabott, ki fontos feladatokat.

Azok a magas német kitüntetések, melyeket honvéd tisztek és a legénység viselnek, mind arról az elismerésről beszélnek, amellyel illetékes német részről a háborúba való beavatkozásukat kisérték. Kerékpárosok vagy lovasok, gépesített vagy gyalogos csapatok, repülők vagy utászok — a magyar katonák valamennyi fegyvernem kötelékében a magyar nemzet múltbeli, dicső haditetteihez méltón verekedtek. A régen kipróbált fegyverbarátság. melynek jegyében Budapesten is szikla- szilárd bizalommal várják a dicső, végső győzelmet, acélos közösséggé kovácsolja a két küzdő felet és ez a törhetetlen katonai barátság a béke visszatértével a Német Birodalom és Magyarország tartós barátságának fegyvere lesz.

mvn lí <s? áss é rry f ? nos

nemzeti szlnjâiisxâs

Efüatiás a Uleiele Lefe lében

KOLOZSVÁR. május 20. A kolozsvári Művészeti Hetek keretében rendezett előadó* sok sorozatában tegnap délután o Mátyás Király Diákházban br. Kemény János, a kolozsvári Nemzei Színház főigazgatója tar* tolta meg ,.A kolozsvári nemzeti színjátszás^ című előadását.

Az itteni szinjáUszás jövője a 150 éves múltban gyökerezik. A színház folyamatos megnyilvánulása a nemzeti létnek; ezért téved az, aki nem folytatni akar, s lebecsüli azt a szellemi örökséget, amelyet ajándékul kapott a múlttól. A hagyományok sernmibe- v őt ele egyet jelent a közönségtől és a kö* zöaségtől való elszakadással. Ez a szia játszás pedig megszűnik nemzetinek lenni. A múltba kell tehát beleágyaznunk a kolozsvári nemzeti szinmiivészetet. A feladat azonban nem könnyű, mert a kolozsvári közöu- •óg a mult híigyoraányaiit őrzi, 6 teljes joggal támasztja a legmagasabb igényeket. A helyi igényeken túl azonban az egyetemes nemzeti érdek is a legmagasabb igények szolgálatát írja elő, ment a<kj akár tudományban, akár művészetben a középszerűséget képviseli, kárára van a nemzetnek s aki o le«magasakbrendű tudomány és művészei érdekééri harcol, fi* n magyar nemzet méltó helyéért küzd nz eljövendő Európában — mondotta Kemény János bnSaját készítmény!! paplanja: így közvetlen utón kerülnek. Ormoz a lehelő legjobb és legszebb kivitelben. Muszáj, hogy megálljon az üzlet elüti, mert ott nemcsak pap lant, hanem annak ugyanott v készítését is láthatja. Ö csón va- vásárolhat: textilárut, selymet,, paplant és hozzávaló heHéket

Az üzlet:

alatt van.

Az általános európai prózai szín játszi-, válsága hozta magával — fejtegette tovább az előadó — az operakultusz fellendüléséi S ez aj tény is igazol!;» a szellemi ember ;; álláspontját: minőség kell, kultúra kell,

igazi színház kell. A kolozsvári Nemzeti Színház a Művészeti Hetek programjának összeállításánál ezeket a szempontokat '-.o toVta .személőtt s ezzel a jövő feladata fék is utol': minőséget képviselni, bízni és ninni a közönség ízlésében és soha ff'l nem adni szellemi magatartást.

Kemény János főigazgató ezután a Nem zeti Ssrinház operai és drámai tagozatának p r<) b i éin áival foglalkozott. Möge inti i e ţ o

hogy a helybeli magyar operakultusz ketév- tizedes szünetelése miatt kezdetben sejtem sem lehetői'!' hogy a közönség az opera kultúrának melyik vonalára hat vissza leg szívesebben. Növelte a nehézségeket az, hogy u.z opera egész személyzetét, valamint zene karát jelentős részében uj tagokból kellet; megszerveznie. Majd rámutatott arra, hogy az opera vezetősége a kellő időpontban nyilvánosságra fogja hozni három-négyen < programját, A drámai színház kezdeti ne Kézségei és helyzeti előnyei éppen fordító-- tak az operáéval szemben. — mondod i Kemény János. Itt ugyanis néhány eltávozó színésztől eltekintve, jelentős színészeket lehetett átvenni, úgy hogy ez a társulat csak kiegészítésre -szorult. V közönségről pedig tudtuk, hogy a minőséget igényli, nagy próbája azonban a prózai sz-injátsaásnak «1 mi» sorkérdés. Mert mig az operaanyag aránylag kevés, a jó prózai darabok száma olyan nagy, hogy nagy körültekintés kel] a jó klasszikus és modern darabok közül az éppen megfelelőbbeknek és egységes program felmutatására alkalmas daraboknak kiválasztásához; Ehhez járul még az a lény, bog'

■ a prózai színjátszásra még különleges nemzetne velői feladatok is hárulnak. Ezért amikor a prózai együttes programjának összeállításáról van szó. egyfelől arra kell: törekednünk. hogy néhány évre előre’- be üli i- tfludó műsoron keresztül általános áttekint. hftő képet kaphassunk az egyetemes színpadi irodalomról, másfelől a klasszikus anyag csoportosításánál * a modern dráma legjavának kiválogatásánál is .arra kell figyelnünk, hogy a közönség azokat a müveket ismerhesse meg, amelyek döntő módon befolyásolták a magyar színpadi irodalom kialakulását. Ezért — mondotta Kemény János főigazgató — meg fogjuk állapi tani égy többéves műsor kereteit. S ezt nyilvánosságra is hozzuk, mert elengedhetetlen feltételnek vallom, hogy prózai .sziajátszásunk továbbfejlesztését tudatos müsorp pl bikára kell alapozni. Az erdélyi irodalom jellegzetesen fáj költészet, nemes értelemben vett népi irodalom, szemléiébe pedig történelmi és nemzeti. f Az erdélyi, irodalomnak e.zc ,f sajátosságát « színpadon is felmutatni elsőrendű feladataink közé tartozik'. Mert ezen a magyar földön különleges feladatok betöltése hárul ránk.

Ezért elvárom minden igaz színházi embertől és művésztől, hogy tisztán lássa maga előtt a célt: nekünk itt nem. második, hunom másik operáját és másik nemzeti színházát kell megteremtenünk az országnak. A/ első évben nagy erőfeszítéseket tétiünk e cél megközelítése érdekében. Akiben él a ma- gasrendü művészetbe, a minőségbe vetett hit számíthat segítségemre és támogatásomra színházi munkájában — folytatta Kémén v János. ,

A kolozsvári társadalom szereti a szí nini zaj, éppen ezért súlyos kritikai érzékkel bir e.s nzl gyakorolja is. Számára :> színház nem csupán a mindennapokból való kikapcsolódást jelenül, de sok tekintetben életének be tetőzése. A kolozsvári Nemzeti Színház munkaprogramját özekhez a magas igények hez mérten készítik elő. Mert jó színháza1 csakis egy igényes közönséggel, a társadul lommal összedolgozva lehet csinálni, s ebben a városban meg vannak ezek a feltételek Ezért nézünk bizalommá] a> jövendőbe, s ezer! hisszük, hogy a Nemzeti Színház a rá* bízott feladatokat, együttes munkában, a kul tiLSzkormányzíU védelme a’istt és a; társadalom támogatásával minden vonatkozásban be is tölti. fejezte be fejtegetéseit Kemény János br. a közönség lelkes tetszés nyilvánításai melleit.

i