Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-19 / 112. szám
' 1942 máj«» 19. BLLEÍÍ KM 5 Hogyan látják a szovjet- paradicsomot honvédeífik? (M. kir. honvéd haditu-dosiió ssa- közlése). ■ Senki sem láthat bele jobban a Szovjet ellen küzdő honvédeink leikébe, mint az. akinek kezén ezer meg ezer levél megy keresztül. Az édesanyához, a feleséghez, a jóbaráthoz Írott levelek köz ve lien meleg hangja elárulja a lélek minden rezdülését, a levélíró hangulatát, felfogását és jellemét. Alkalmunk volt ilyen helyen megfordulni. S az, amit itt tapasztaltunk, még melegebb érzéseket keltett mindnyájunkban horvé* deink iránt. — Honvédőink levelei — mondja komoly tekintettel a bennünket tájékoztató százados — elsősorban arról tanúskodnak, hogy a magyar embernek kitűnő megfigyelő képessége van. A falusi legények az ukrán la- i kosség életének legapróbb eseményeiből, ' egy-egy jelenségből olyan találó kövelkezíe- j léseket vonnak le, hogy az valóban meglepő. I De nézzünk csak meg egykét lábon lapot, i Nagy balom levél és zöld iábori íap iek- szik az asztalon. A százados találomra kiemel közülük egyet. 1 Nálunk a legszegényebb zsellér se él igy, — Írja egy tizedes a Dunántúlra — mint ezek az ukránok. A legtöbb házban még csak ágy sincs. Istállójuk meg éppen nincs, nemhogy állatjuk lett voma. Vagyis régebben volt, de a boásevizmus elemésztette. Azóta az istállójuk is Ooózetíiüt Más tábori lap: ,,Micsoda népek ezek! üt, komám, parancs nélkül senki, sen dolgozik. Nem is n;d, nem is mer. Úgy hozzászoktak a szolga sagboz, hogy talán sose lesznek önálló műn kasok. Csuk várják, hogy valaki jobbra, vagy balra taszigálja őket"4, — Ezt egy öregebb szakaszvezető hja az ukrán földművesekről A százados találomra akar kihúzná még néhányat a levelek közül — Persze, — mondja közben a haza- küldött Írások javarészében a gondoskodó magyar lélek örök gondolatai dominálnak. Az otthoni időjárás, a kis család bázl’ája, a főid, a gazdaság, a en»:i„ a kisborju, a ló, vagy a disznók sorsa. De lássuk, hogy írnak Ukrajnáról? — A föld jó, — Írja egyik kerékpáros — finom, fekete föld. Ka nem tudnánk, hogy huszonöt évig kommunizmus volt, meg so értené az ember, hogyan élhetlek ilyen nvo~ mőrültül ezek az ukránok, mikor ilyen földjük van. —- Talán legérdekesebb ez itt — mulat rá a százados egy Nógrádmegyébey Ilapp községbe küldött levélre. Engedőimet kérünk, hogy haditudósító közleményeinkben idézhessünk belőle. Személyes vonatkozásai nincsenek s amellett oly talpraesett s bizonyára mindenkit érdeklő dolgok vannak benne, hogy az alábbiakban bőséges kivonatban hozzuk: „Kedves Jancsikáin! Megígértem Neked, hogy kérésedhez biven részletes beszámolót küldök az itteni viszonyokról. Az élei színes, vagy talán nagyon is színtelen oldaláról. Lehet, hogy sok lesz olván, amid már úgyis tudsz, de azért ne haragudj, mert csak azt akarom, hogy képet nyerjél arról, mi •is volt itt tulajdonképpen, mi is a szovjet- paradicsom valójában. Igaz, hogy én sem vagyok minden részlettel tisztában, de am.it sikerült megtudnom, azt az alábbiakban közlöm veled: Amikor a műit év őszén a határt átléptük, még én is úgy voltom, mint mindenki, aki csak az újságokból és a rádió Ltáonvoe hiieábő-1 alkotott magának képei a Szovjetről, hogy kétkedve fogadtam minden felvilágosítást, minden beszédet. Ez az állapot azonban hamarosan szertefoszlott, mert salját szemeimmel győződíbeiitem meg mindenről. Legelőször lg a Lengyelországból ideesa- tolt rész szegénysége volt szembetűnő. Szegény emberek azt mesélték, hogy nagyon sokan már hónapo-üon át csak gombával tartották magukban az életet, a Szovjet nem ado-ít nekik semmit. Amikor aztán Ukrajnában jártunk, látható lett az Itteni gazdálkodó rendszer minden hibája. Még 1933-ban bevezették az ötéves munkatervit, akkor teljesen megszűnt minden magántulajdon. A földeken, szarvasmarhát, lovat a kolhoszok vették át, ezután már csak a közre lehetett dolgozni, mindent a lcolhoszba kellett adni, viszo-nt az Ls adta ki az élelmet. Hogy aztán ott hogy gazdálkodtak, az már megint más lapra tartozik. Elég tokán egy példa erre: minden kolhosa részére «/ állam kiadott egy vagy több kombinált arató-cséplőgépet, úgyhogy aratásnál a gépből kijövő magot a gép után haladó teherautóra rakták és máris vitték. el, nem törődve azzal, hogy akik dolgoztak velő, azoknak marad-e, vagy sem, mert minden kol- bosz részére meg volt szabva, mennyi gabonát köteles baszolgáltatni. így volt ez 1933-ban is, amikor gyenge termés volt &s olyan éhínség dull Ukrajnában, ahol Európa legjobban termő földjei vannak, hogy falukon nem volt olyan Líz. ahol az éhség következtében a halál ne aratott volna. Példáié az egyik, 1280 lakosú községben öt hóoap alatt 475 voll a halálozások száma. A gazdaságok el vannak hanyagolva a gazdasági gépek összetörve, igds állatjaik 'teljesen leromlott állapotban, szarvasmarha alig van, az egyik faluban, ahol jártán, egy két és félezer hektáros birtokon vau 208 ió, 46 darab tehén, de olyan rossz állapotban, hogyha a bőr össze nem tartaná, akkor a csontjaik széthullanának, no meg vagy 30 drb. juh. Minden község, illetve kolbászban a lakosság csoportokba volt felosztva. Minden csoport felett közvetlen felettes, illetve csoportvezető „brigádéi"4, aki a részükre kijelölt területet dolgoztatta meg. Mindenkinek meg volt engedve tartani egy darab tehenet, ami a kolbosz tulajdona volt. Az adta, és egy darab sertés, már ha el tudta tartami., hiszen enni is csak a koJhoszbó! adtak ki, mindenkinek a munkája után. De ezzel szemben, ha tehenet tor lőtt, le kellett adni 95—100 liter tejet, 15 kg. vajat, 4 puttony, illetve 64 kg. túrót és 80 kg. húst évenként, tekintet nélkül arra, honnan veszi a húst. f&uifardba fasil®Jl az amerikai „termelési hadiárai BUENOS AIRES, május 19. (Ştefani.) I Az Egyesült-Államok sajtója megállapít ja, I hogy a ,,termelési hadjárat“ egyáltalán nem hozta meg az északamerikai spari vállalatokban a várt eredményeket. A termelők a kudarcért a szakszervezetekre hárítják a felelősséget, amelyek szerintük szembehelyezkedtek a jelenleg rendelkezésre álló segélyf l-l a a '■lira Ul"'* jaze’’ már -o '’gyik'4, ; rendszerint a tehenet eivi-.tek, mert már két jj darab vo&t. A sertésnél ugyanez voll n hely* ! zct, hogy húst é« zsirti kellett beszolgáltatni, míg a baromfi után, tekintet nélküli arra, í hogy volt-e vagy 10 drb., évi 150 drb. tojást és darabonként 1.5 kg húst, A munka napirenden volt, ünnepeket nem ismertek, még állami ünnepeken is dolgozni kellett, A ledolgozott munkanapok után kaptak az ennivalót, ha egy családban voltaic ukárhányan és csak egy dolgozott, csak tíz az egy kapott.. A jelszó az, aki nem dolgozik, ne is egyen, .Pénzügyileg 3« nagyon gyengén állottak. Bár pénzt nem kerestek, csak ikörülboiiil évi 50—500 rubelt, személyenként fejadót évi 500 rubelt kellőtt1 fizetni, Ehhez jött még a sok büntetés, vöröshadsereg-kölcsön, amit mindenkinek fizetni kellett, igy hát amijük volt, azt kellett eladni. Persze, kivételek is voltak. Sokhelyütt a zsidók, a fontosabb párttagok, a. GPU tagjai. Nagyjából hát ilyen volt az orosz szov" jctparadicsom, ahol minden megvolt, esik jólét nem. Ha valamikor hazakerülök, üsz- szeiilünk és bővebben elmesélem élményeimet, ‘többet fogok mondani. Adriig is sokszor gondol rád és kedves családodra, szerelőitől kivan jó egészséget és mindenkit csókol öcséd, Béla“. Eddig a levél. Egy a sok közül. De ezer és ezer levél és tábori top számol be állandóan az otthoniaknak arról, hogy mit látnak, mit tapasztalnak honvédeink — a ,,szovjet- pár ad icsomírtu". megAgfíÁL források fökozotöabb kiaknázásává!. A szakszervezetiek viszont kijelentik, hogy a kudarc főcka a nyersanyaghiáuy. Az EgyesüM- Áilamok gazdasági köreiben hangsúlyozzák másrészt, hogy ezekhez az okokhoz hozzájárulnak még a szállítás terén műt átkozó hiányok ss. El vagyok ragadtatva a kolozsvári operatársulattó! * mondja Németh Mária Beszélgetés a világhírű magyar énekmuvésznővei KOLOZSVÁR, május 19. (Az Ellenzék fu- dósitójától.) A Központi-szálló halijában szőke, kékkabatos hölgy iil, kinéz az esteledő város szivébe, a Mátyás király-térre. Arca csupa figyelem, érdeklődés. Egész lényével tészta magába az őai város képét, száz színét, hangulatát. A kékkabátos, szőke hölgy: Aémeth Ma- ria, Kolozsvár világhírű vendége. Szinte rosa* szül esik megzavarni őt ebben a pillanatban. Meleg kék szemének pillantása és kivesződ- tása is. Ahogy leül velem, ahogy meghallom halk, nagyon puha, bársonyos hangját, az a ritka érzés fog el, amit csak egészen kivételes esetekben érzek, hogy az idők végtelensége óta ismerem Németh Máriái', nem !iir* bőu\ fényképekről, rádióból, hanem személy- szerint, valóságosan. Leírhatatlan melegség, jóság és emberszeretet sugárzik belőle, pillanatok alatt összekapcsolódom vele s valahogy- megmelegszik ettől a szivem... Ritkái ''asszony és ritka művész. Soha pózt.alánabb emberrel nem tál álkoztam még. Csak a legnagyobbak tudnák ilyen szerényen, egyszerűen beszélni önmagukról, azok, akik fúlják, hogy- művészetük Istentől nyerd ajándék, hogy minden földi taps és kitüntetés, siker és dicsőség olya« semmiséig a Mindenség életében. S Németh Márkiban van ezenkívül valami nagy-nagy alázat is a művészettel szerűben. Mintha papnő lenne, pogány és szépséges vallás papnője, olyan vallásé, ami* I be n munden ich sínek lxi.mii es viga-Szu mci i— teni kell: a művészeté. — Jártam Kolozsvár minden templomábae, — mondja — egészen egyedül voltam, s cly jólesett imádkozni ezekben az idegen templomokban. A agyart, vallásos vagyok, s hitem nélkül alig tudnám elviselni ez?t az életet. Rettentő szomorúság van bennem, ami talán csak a színpadon oldódik fel, amikor egész telkemmel és szivemmel, mirvd&si érzésemmel és gondolái óm mal csak a szerepemé vagyok. Már ma este is csak félig vagyok én, s félig Aida. Szerepemre gondolok, újra és újra, ezerszer átélem, hogy holnap este nagyon szépdp énekelhessek . „ . Csupa szeretet a hangja, ahogy mondja: — Úgy szeretném, ha eljönnének a ko~ lozsvtíriak és meghallgatnának. Most inagyok itt először, idegen és mégis ismerős a i>áros és jól érzem Hl magam. Fenn jártam a Botanikus kertben és láitam <i távoli hegyeket és elhatároztam, hogy elmegyek oda messze és hogy bejárom a Székelyföldet is, mindent, ami szép és ami Erdély . .. Hires. Az élete csupa siker volt. A bécsi Staatsoper ünnepelt tagja, kantora énekem ő. ünnepük, ha fellép. Miért szón warn mégis? Sima fUckalapjái leveszi, aranyszöka haját megsimitja. — Egyetlen fiam és nővérem, két ember, akit legjobban szeretek a földön, évek óla betegek. Oly tehetetlen vagyok szenvedésükkel szemben és tehetetlenek az orvosok is. Szenvedek, mert szenvednek s ez az a nagy szomorúság, amit mogércz bennem. Csak Istenbe vetett hitem vigasztal, az, hogy életünk minden szenvedése áldozat s a: életen túl valami más valóság van, s hogy legdöntőbbek és leg fontosabbak a lélek dolgai.,. — Azért vannak örömök áts, ugy-e? — Istenem, hogyne. Hálátlan lennék, na azt mondanám, hogy nincsenek. Az ének- szerepek, Aida, Tosca, Túrandó!. És boldog négy hetem a Szombathely7 melletti nemes- holtai birtokomon, ahol gazdálkodom, s amelyre olyan büszke vagyok, ürülök ennek a kolozsvári vendégjátéknak is. Meghallgattam a Bohémélet egy felvonását. El vagyok ragadtatva a kolozsvári opera fiataljaitól. A próbán is meglepett az a sole rendkívül értékes hang, amelyet hallottam. Csupa tehetség valamennyi. Vaszy Viktor igazán büszke lehet erre a fiatal operatársulatra. Bárhol me gállaná a helyét az egészen kiváló zeneken raj együtt... — Arra kérem, beszéljen vahrmát a maii Béea zenei 'életéről. — Óriási a zenei éhet — feleli. — Minden Iiatígversenyrc, minden opsraelőaiLnsra már egy hónappal azelőtt nem lehel jegyet 1&pni Ennek oka az is, hogy nagyszerű rendszerrel uj közönséget neveltek a zenekukurnjuik Németországban. Ma már nemcsak lávái!sage soké a hangverseny cs az opera, hanem a legszélesebb rétegű nagy tömegeké. Külön előadásokat rendeznek katonák, munkások, kishivatalnokok részéire. így uj követől;et nyertek a. komoly zenének, mert ezeket az előadásokat, amelyeken a legnagyobb sztárok, énekesek és zeneművészek szerepelnek, a legminimálisabb áru belépőjegyekkel rendezőik meg. A szociális német gondolkozás valósága ez zenei téren és hatalmas eredménnyel jár. — Legnagyobb élményem volt, — mondja — mikor legutóbb Becsben sebesült katonáknak énekeltem. Fogékony i-agyol; minden szenvedés iránt és Unióm, hogy solul, soha nem énekeltem úgy, mint akkor este, mikor ezek a fiuk- hallgattok engem,.. Kiceit fátyolos a két öze me az emlékezésre s úgy mondja! csendesen: . — Szerelnék Rt Kolozsvríren nogvon sző- j*fn énekelni, hogy úgy emlékezzenek' rám, ahogy én emlékezem erre a városra, szeretettel és a viszont látón reményében... Marton Lili M& ’mm'núndcnii MJt&m— ÜkSÍlT TŐIT MA6ÄHAK i ümmiéu.i * ksfiisvárí lüákirtokrendezés! szoígilath&z Budapest, május 19. (MTI.) A fold művelésű gyi miniszter a föld birtok .rendezési szolgálati személyzet fogai mazási Létszámában clr. TorcMs Zseb László püspöki elei, di\ Landii János paksi és dr. Szabados Dezső bud a pesti Lakosokat kolozsvári állomás Hellyel ideiglenes minőségű m. kn telepítési fogalmazóvá a tizedik, fizetési osztályba, dr. Boross János bű.-, dfapesti lakost .kolozsvári állomás hellyel, dr. Érsek György mátyásföl dl, clr. Kovács Dezső sóskúti lakost kolozsvári állomáshellyel. Tövissé József budapesti lakost kolozsvári állomáshellyel, clr. Róka Miklós ba-, j-ai lakost kolozsvári állomáshellyel m. kir. tel építésügyi gyakornokká, kinevezte. A földművelésügyi miniszter a föl d birr ökre ndezési szolgálati személyzet mérnöki létszámában Csaba Gyula békéscsabai lakost kolozsvári állomáshellyel, Szászhelyi íáű.er kolozsvári lakost Budapest állomás hellyel, Andelich László regői lakos ’ kolozsvári ál 1 oraáshel 1 y el i cí eigle nes minőségű kir. mérnökké a kilencedik fizetési osztályba kinevezte. A földművelésügyi miniszter a föl cl birtokrendezési szolgálati személyzet, műszaki létszámában Benedek Gábor budapesti lakost kolozs vári állomáshellyel ideiglenes minőségű első osztályú műszaki tisztté a tizedik fizetési osztályba kinevezte. A köíozsvári és vitískl gyér- mskkőrusok hangversenye KOLOZSVÁR, május 19. Vasárnap délelőtt volt a kolozsvári és vidéki gyermekkórusok hangversenye a Mátyás Király Diákházban. A kolozsvári elemi iskolák közül a Mariamra) az Auguszíeum, Szentpéteri népiskola és r Lyceumi fiúiskola, a vidéki népiskolák közül a kolozsi, jegenyei, kisbácsi és szaszfenesi iskolák Vettek reszt. A hangversenyen Csendőr Jenő plébános mondott bevezető beszédet. A kolozsi népiskola Kovács Anna vezénylésével, a kisbácsi népiskola Kristóf László vezénylésével Bárdos-müveket, a szászfenesi gyermekkórus Martoni ás Karájek Sándor mú veket -énekelt A jegenyei népiskola Cserei; József tanító vezénylésével Kodály-müyekkel szerepelt. A szentpéteri népiskola kórusát Fernanda nővér, a Marianum gyermekkórus it1 Kotsis M. Cecília zenetanárnő vezényelte. Aj líceumi fiúiskola Halmos és Kodály müvekkel szerepelt, vezényelt Péter Loránd. Szünet után a kolozsvári iskolák egyesitett énekkara Bá’-, dós és Kodály számokat adott elő, végül az iskolák egyesitett kórusa Bárdos: „Szálljon dal" cimü kánonját énekelte Péter Loránd vezénylete mellett. A világháborús katonák figyelmébe! A m. kir. hadilevéltár több előfordult esetből ki-J folyólag felhívja a volt világháborús katona- és hozzátartozóik figyelmét, hogy a Hitüntet.- sek igazolására kizárólag a m. kir. hadilevéi- tár illetékes. A Károly csapatkereszt és a se-' besültek érme néni kitüntetés, ennek igazolása nem tartozik a hadilevéltárhoz. A kitüntetések igazolását a hadilevéltár által kiadott és a folyamodó által lehetőleg sajátkezűié^' kiállított ,,Kutatóiven" teái közvetlenül a in.■ kir. hadilevéítár személyügyi hivatali oszta lyától kérni. A folyamodónak 3. pengő 50 ti!J.i kutatási dijat keil a in. kir. hadilevéltá: bianco osekklapjára befizetnie. Az igazolás nak a- folyamodó részére postán való kikéz , besitáse díjtalan. A m. kir. hadilevéltár pe rancsnoksága felszólítja az érdekelteket, hog.\ a hadilevéltárhoz intézendő bármely kércsii két akar személyesen, akár írásban adják el 1 és ne vegyék igénybe közvetítők segítségéi. illetve ajânlkozşsât.
