Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-19 / 112. szám

Ll.LENÄCI ■un—wn:; ii—iau iiiwya<wi( nivwaMfi ^azJaliöröld »iernez az EiMöíí ÖJvailieJv ntegyéheu \i.lROS\ (SARUÉI V, mr!ii» 19. (A/ rii-( ■;» luitotfiU’jutól.) A mJvai'hí'lyuit*K>/'i <r <1: 1 v 1 párti c* u s/.rkt lyud\ :irlu'lyi l \K;i kirendeltség %e/<;ői vasárnap v <.*£>'g- •ftloí-ittiilv az I il\ arhe’.ymygve nyugati n ‘ s/en lévő községeket es a képvi.setcl l»os/.:t- molokkal kapc-Sola-th.ii» gazdaköröket • l'tpi* '.(Utak. V körútion Kiss Ktilnián ors'.ágjy il­lési képviselő. Szilkfics '/.tíitún EMUK kiren­deltségi vezető, l gron l'n! és A’flgv heretic ■ •sde’yi parii megyel titkár ve’.c reszt. Ívcsőnek Hö.öd községire látogatlak <1 és s tltcly /ohán az ösMoh'votl ölesen ismer- « tto a gazdakörök jelentőségéi és ramuta* iuit sírra, hog\ Udvarholymegvében Csupán s'.egv községben nines ga/.daKÖr és vasárnap rz.ek kóziil háromban rnegalakilják A gyiilé0 résztvevői egyhangú lelkesedés v'l kimondot­ok a gazdakör megalakítását és megválasz­tottak a tiszt kari. melynek során az elnöki á-szlségot ÜH'áth József kisgazdának adták. V ti.sz.ikar megválasztása után Kiss Kálmán orsz ér gyűlési képviselő ismertetie i MrP munkáiéit és az Erdély. Párt és a kormány között levő szoros kapcsolatot. Utána l uron Pái az ellenzéki pártok bomlasztó munkájáról beszéli'. Összaállitsltá^ a kotozsvári Levetiie*itap mllssrál KOLOZS\AR. május 19. Junius 7-éu, vasárnap a kolcxzsvári leventék fénye,s ün­nepségek keretében rendezik iueg a kolozs­vári ,.Levente Napol“. Juniuţ 6-án, szómba* ton delutatn Dezméren az ejtőernyős éa mo* tornéikiili vitorlázó leventék, a vasárnapi leventenap bevezetéseként bemutatót ren­deznek, majd ugyancsak szombaton este 8 urakor a városban mintegy ezerötszáz le­vetítő részvételével zenés takarodó lesz. A júniusi 7-i leventenap reggel 8.15 órakor '• ábori istentiszteletiekkel kezdődik az egye­temi sporttelepen. majd fél 10 órákor a leventék ünnepélyes fogadalomtéteiére korül sor. Délután 4 órakor ugyancsak az egyetemi ■porttelepen nagyszabású ünnepélyt rendez­nek, amelyen müssabadgyokoriatokat, 4x100 méteres váltófutást, tréfás számokat, magyar táncokat, puskaforgató gyakorlatokat, ke­rékpáros bemutatót és 2x25 percig tartó Ini.darugómérkőzést rendeznek a leventék. A délutáni ünnepségek után este 8.30 urakor a közönség és a leventék részére a város négy helyén tábortüzeket gyújtanak és ezzel igeidőben valamelyik hegyen őrtűz lesz. Az ünnepségeken belépődíjat nem szed­nek. de a leventék jótékonvcéln gyűjtést rendeznek a közönség soraiban. Nagy összegű jutalmak a levente selyem té­ny ész tűk részére. Hóman Bálint kultuszminisz­ter rendeletére és a Levente Gazdasági Szövet­kezések Központjának kezdeményezésére a magyar ifjúság példás módon veszi ki részét a selyem tenyésztésből. Az Országos Selyemte- ; vesztési Felügyelőség, a Hungária Jacquard 1 Szövőgyár Rt. és az Adria Selyemfonógyár Rt. j ■ 000—1000 pengős adományból a legjobb ered- j ményü iskola,- illetve leventeegyesület 250 j pengős első, 150 pengős második és 100 pen­gős harmadik dijat kapnak. Az egyéni se- ivemcsata versenyben a legügyesebbek 100, 50, 25, 15 és 10 pengős jutalomban részesül- nek. A szlovákiai közigazgatás reformja. A TP ,e4enti Pozsonyból: A Hlinka-párt szükebb el­nöksége, Tiso dr. államelnök és pártelnök ve­zetésével ülést tartott, amelyen Tuka dr. mi­niszterelnök és Sokol dr., a szlovák parla­ment elnöke is résztvett. Az ülésen a köz- igazgatás reformját, tárgyalták meg, továbbá a szolvák „munkaközösség" és a munkásbiz- 1 ositás kérdéseiről tanácskoztak. Újabb tanulmányok az erdélyi románságról A magyar tudományosság Hgutóbbi két évtizedének munkája alapján a ro­mán tűi ténelrm kérdéséi kezdenek kiemel­kedni aljból a politikai légkörből, nmeiy inindezidfig megakadályozta e Leütések tárgyilagos vizsgálatát és az ellentétes álláspontok között az igazság felderíté­sét A magyar régészet véglegesen meg­döntötte ,i dániai román kontinuitás teo- jraját. Tamás Lajos kiváló munkája, az egész európai tudományos világ számi a tisztázta a román nép As nyelv kialaku­lásának kérdését. Kniezsa Istvánnak a Szent Irtván Emlékkönyvben megjelent kiváló tanulmánya, vizsgálat alá véve a honfoglaláskor Errté'y Lm .ágát, két- Mrgbevonhatíitlanul döntötte meg mirui- uvokat a történeti tanításokat., «melyek Auonymusia hivatkoztak. A töiténeti ér­dek lodes azonban tovább megy ezekre 1 a kérdéseknél és nemcsak azt kívánja megállapítani, hogy milyen időkben nem volt még Erdélynek román lakosa, hanem arra Is felelődet kíván, hogy milyen időkben és milyen körülmények között jelent meg a románság Erdélyben. KAt tanulmányt kívánunk bemutatni, ame­lyek ez utóbbi kérdés területén ina folyó kutatásokról és az eddig éléit eteiimé- nyekről tájékoztatnak. I. Makkai László: Balkáni és magyar eiemek a magyarországi román társadalom fejlődésében „Sinpr is Wüüner könyvaapl könyvei: Könyvnapi ár. Harsányi Zsolt: Magdolna. A hatalmas könyvsiker olcsó kiadása csakis a könyvnapo­kon kapható. Később nem lesz. Kötve 9.60 P. Bállá Antal: Magyarország története. A tör- knetiró és újságíró szerencsés összefogásából született meg ez a színes és eleven tollal meg­irt. mindig hiteles és sok uj adatot feltáró, pompás könyv. Csak könyvnapokon kapható. Kötve 8 pengő. Lyka Károly: Magyar művészet. Nyolcvan képtábla díszíti művészeti irodalmunk uj re­mekét. Csak könyv-napokon kapható. Kötve 9.60 pengő. Orbók Attila gyűjtése: így beszélj hazádról. Nemzetközi viszonylatban is ismert magyar lettek, és dicsőségek gyűjteménye. Csak könyv- rumokon kapható. 2.60 P. U-^jegyezhetők és könvvnapokon kaphatók az ELLENZIK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyé.s király-tér 9. Vidékre után­véttel is szállítunk. Kérjen ingyenes könyv­napi' árjegyzéket, II .... I"' M. * • T . *•»••• ’ - - > ■ el £«■■•>. iitM . •» */ t a i t . .1 & .< * V" román törtónotiirás azt tanította Anonymus adataiból kiindulva, hogy a honfoglaló magyarság Erdély fol I- jén önálló katonai szervezetben őlő román tái*sadalmat. talált, mely ro­mán nemzetiségű vajdák vezetése alatt állott, sajátos jogrontdjo vodt, amelytől a (magyarság- is átvett bizo­nyos társadalmi ős állami szerveze­teket, igy a vajdai méltóságot és a széki szervezetet. Az önálló román társadalmat az országbíró magyar­ság fokozatosan semmisítette meg — a kápolnai unió e felfogás szerint a román ellenes erdélyi társadaiiomfej- lődés nevezetes ténye. -A középkori erdélyi román társadalomi ól alko­tott e kép ellene mond a történeti té­nyeknek s részben a kontinuitási teória igazolása, részben annak a kö­vetkezménye. Az erdélyi románság középkori helyzetéről és annak változásairól Makkai tanulmánya alapján röviden a következő képet rajzolhatjuk: V balkáni románság magyarországi be- t elepi r ésének részben gazdasági, részben katonai okai voltak. A ki­rály tulajdonát képező nagy kiterje­désű havasi legelőbír tok ok hasznosí­tására telepi tik be a románságot ugyanolyan feltételek között, mint amilyenek mellett e pá.sztomép a Balkán hegységeiben szerb és bolgár íenhatóiság alatt óit. Nem telepítik le őket valamely zárt területen és nemi kényszerítik őket földművelésre, ha­nem ősi nomádpásztorkoKkisukat, mely csak később alakult át kétle- gelős pásztorkodássá (iranshuman- ce), megtarthatják. így magyarázha­tó csak az a különben meglepő tény, hegy bár a XIII. század eleje óta többizben említik a magyar okleve­lek a románokat, az első románt ere­detű helynév csak 1337-ben (Capre- war) tűnik fel Magyarországon, sőt az első román településről szóló ok­leveles bizonyíték is csak 12S3-ból való (Oláhtelek, Biharmegye). A ma­gyarországi és a szerbiai román éleá- formának és az azzal összefüggő tár­sadalomszerkezetnek az azonossága aijabb bizonyíték amellett, hogy az erdélyi románság egyenes utódja a középkor utolsó századaiban magyar területre vándorolt északbalkáni ro­mánoknak. Az erdélyi románság társadalmi fejlődésére, életformájának változá­sára a döntő befolyás abból a tény­ből következett, hogy a betelepülő románság a magyar királyság keleti határrendszerének katonai szerveze­tébe került. A Magyarországba települő romá­nok hosszú időn át kizárólagosam a király jobbágyai és csak később en­gedélyezik, hogy világi és egyházi földes-urak is telepíthessenek magán­birtokaikra románokat. A királyi te­lepesként Magyarországba került ro­mánság kezdettől fogva katonásko­! keleti határszervezetben a románság ÍFcgaras földje, Hátszeg földje és . M áram áros), részben később (XIV. ; szazad) királyi várak köré telepit- ; tetett. A királyi vár köré, vagy az ( önálló határvidéki területre a ro­mánság ősi népi, vérségi köteléké- : Lm telepit tetett 1c. A nemzet Aég, a • kis p«ász::orközösség vezetője — kit a i szerb foirások knez-nek, vagy pre- mikjur-nak emlegetnek, a magyar j íoirások pedig kenéznek, vagy vaj- j dónak — volt. az áttelepítés vezetője ! s a királyi földesúri hatóság és tár­sai közötti összekötő. A románság magyarországi társadalmi fejlődésé* ; ro egyfelől a kenézek társadalmi feltörekvése, másfelől a magyar ka- ; tonai szervezet és a magyar társada- , lom középkorvégi fejlődése volt az j elhatározó tényező, i A kenéz megbízatásából kifolyólag adómentességet és un ás kedvezmé­nyeket élvezel t. A végvárak körüJi j katonai szolgálat, a külső ellenségek j elleni folytonos harc, különösen a XV. században Hunyadi Jánosnak a ! török elleni küzdelmei jó ajkaimat 1 szolgáltattak a románság vezetőinek j arra, hogy hadi érdemeik révén ke- ’ nézi jogaikat kiterjesszék s a kenézsé- 1 get előbb családjukra nézve örökít­het övé tegyék, majd pedig, hogy fel­emelkedjenek a partikuláris, végül pedig az országos nemesség soraiba Az ősi nemzetségi közösség jogegyen­lősége ezzel eltűnik s amikor a ro­mán autonómjogu végvidék nernes- j ségei beleolvad a magyar nemesi me­gyébe. egyúttal etlünik a kezdeti ro­mán autonóm terület is, illetőleg a nemesi megye részévé lesz. Az országos nemességbe fel nem emelkedőit kenézek, valamint a köz­román sóig nagy része az egykori ki­rályi telepes! szabadságból kiesvén, a kiráyi várak, vagy rnagánföldes- urak, nagyon sok esetben pedig egy­kori kenézeiknek jobbágyává lett. A jobbággyálétcl sem - jelentett azon­ban sülyedést a románság számara. hiszen a jobbágysággal az állandó megtelepclés előnye és sok kulturá­lódási jelentősége járt, mindenkép­pen magasabb életszintet jelentett, mint a balkáni nomádpásztorság. El­mondhatjuk tehát, hogy a magyar­ság nemcsak a szorosan vett kultúra és civilizáció, hanem a finomabb tár­sadalmi tagozódás közvetítése által is közel vitte a románságot Nyugat­hoz. (Folytatjuk.) LEVÉLPAPÍROK, enyszeraiiíl a iegváiaszíékosabb kivitelig, leg Db csobban az „ELLENZÉK-' könyves* boltjában, Kolozsvár, Mátyás király-* tér 9. szám. előtt. A fogarasi románok már t >13­ban külországi hadjáratban vesznek részt a. szebeni ispán seregében, 1260~ ban pedig a király seregében reszt­vettek a morvamezei csatában. Készben önálló területet kapott © iii a cigángvaitia ? 114 2 májúé 14. Zászlói avattak a maiOKvásárhtlyi leíormátus cficrkeszek MAROSVÁSÁRHELY, májún ló. (Az H- Jcu/fL tuáúMtújáUil.) A maróivá- *r 1 j* yi r«*f errmátu'-. kullc^mnj , »*> •âru'aţj avatla 1*-] a/l a /ä-./hit, jjuc.yt * lpurtcsKilrt adooiányoAJ/tt a « j.ipairia. Vj aarnftp «iTlí-líjct a templomban üiinepélyi • /.MN/MMi'/eiitelésit tartoUak. rn• • j-i «Irlután j« ! s:ik*TÜlt iinnepti«*^ k<TC,él< .1 adlak at a < <t- K« r/f-kiu4: a /.áx/l'it. A/ ünnepsíjf s«jra,i <jí/ t(»H.ik ki «rs« ik«;>/.t k fo^ídalcuitétde uUn ;t « vápát tagjainak. Uz Mnickérirj' k l, Köziül ii/. 'kui a/ érmeket is, niely-K-** a ocrl í /»•:. a I>úc»kiíba telepített k/.ékeivei; ré z t‘' nyu te'.; -a L a«ltiik. Munkásképviseló körútja a Székelyföldön KOLOZSVÁR, nuijus 19. Vencel Am A ors/âfciţyiilcsbi Ut’pvkclö <-s PtVffy I ercn<- nemzeti munkak5/ponti Ijí-i.ár '■/.*■'<■ b fü!«i' körutat tettek, • • 1. >1 '..j. i«iö‘ zei u műnk í, kérdéa.kct tanulináuywták. I.Líizör Három­széken ét> Cfflkmegyében Linulmúnyozták a munkásság helyzetól, majd Gyerşyőszen.- mik’ő'ről elindulva, meglátogatták Ditrő, Szárh fry. Galóca8, Viaroshcviz és Paá'l.j- ilva fatelepeit. Marosvásárhelyen részí.ve'- Ick a Nemz obi Munkaközpont női csoporf.'j- nak gyűlésén, ahal Veuczeí Antal beszédet tartott. A munkásképviselő és Pálffy titkán tanulmányútja a gömbfafeidolgozó .szakmá­nak. munkásai ügyét kívánta rendezni, hogy: a területi cvoporU/kat változtassák meg. S helyszíni tanulmányozás alapján Vcnczd Autó képviselő meggyőződött arról, hogy ; gömbfafeldolgoeó üzemek területi beosz­tásának megvóLtoztatása iránti kérés min (lenképp indokolt. A képviselőház legköze-i lebbi ülésén Venczel képviselő a helyssi»:' tapaszLalatxi alapján interpellációt mond. amelyben a niunkásRág kéréseinek kedvezői elintézését sürgeti a kormányzatitól. A Vöröskereszt tagjai is igényjogosultak az erdélyi és délvidéki emlékéremre BUDAPEST, május 19. (MTÍ;. A Kor mányzó Ur Őföuiédtósága az erdélyi és délvidéki emlékérmekre való igényjogol sültságot k terjesztette a magyar Vörös** kereszt részére » a következő feltételeké kei: 1. Az (rdéy ' emiékéremre igény jog/)*1 sutiak a magyar Vöröskereszt alakulatai­nak és mtézruénvernek mindazok a tagja*, akik a trianoni határt 1941 szept. 3— J 13. között lépték át a m. lor. honvédség­gel együtt és a felszabadult területen leg­alább 28 napi szolgálatot tdjesitettek. 2. A délvidéki emlékérem szabályai If. paragrafusának 4. ponjában foglallak alapján isénv jogosul lak a magyar \ örösJ kereszt alakulatainak és intézményeinek mindazok a tagjai, akik 1941 április 7. éa 30. között lépték át a trianoni határt a m. k r. honvédség csapataival együtt. Egy szeméíynsk egy plp^reszappsm kit henapra BUDAPEST, május 19. (MTI.) Ä közellátási hivatal felhívja a fogyasz- tóközöiiség figyelmét, hogy a íaasó- szapj^an, mosószer, pipere- és borot- vaszappan forgalmának szabályozá­sáról a Magyar Távirati Iroda által leadott közleménynek a fejadagra vonatkozó szövege helyesen a kővet­kezőképpen szól: „Pipereszabbanbőí kétíiavonkint. és szemál3rénként legfeljebb egy darabot szabad kiszolgáltatni. Gyermekek kétéves korukig havonta két darab pipereszappant kaphatnak.“ A kolozsvári Művészeti Hetek híreiből KOLOZSVÁR, május 19, A kolozsvári Művészeti Hetek keretében a Nemzeti Szín­ház mai Alda-előadósán a címszerepet Aé- m-clh Mária, a budapesti Operaház tiszteleti tagja énekli. Németh Máriának, a legkivá­lóbb magyar éts európai birü operaéneke ;nő* nek kolozsvári vendégfellépte a Művészeti Hetek kimagasló eseményének Ígérkezik. Ki ö nlü£ vai&ilnoh ciánná ? Mi ts mmmra, a räälo Kor<oiiá£ölían hirályti az ujonnan megnyílt HIW*¥©iliC" éff©r#mbera

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents