Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-16 / 110. szám

«

ní»r,EN ztK

1 a 2 íü ót j a * 1 fi

iva

Kolozsvári gyermekek nyomában

Gyermekek a külvárosban

Vuh>. s\ «ii, iuíjus 1.!. (\ Ellenzék tudósit ■ *a> Rc'^i 1 Miiétőseim (.'unei meg 1 aji, n ov.».jt Cuncival meg bajival s emitea u „regr

w.-t ilkalnniMú lehel, Hat «'s négyc\ esek, ce -• .t-tvnik . hejirt hozzánk. valamikor dob ^c» rii. Vkkor Cunei meg Laji egészen picii'

, o’tak. sokat sírtak, mindig foglalkozni ke1- velük ,s édesanyjuknak sok buja volt .•-i.Jttuk. iig\ s ,er teleti elmentem hozzájuk > i kkor döbbentem meg a szegénységükön. Csi* ■■■ergo hidegben, fiitetlen szobában voltak, a ,/.obu a konyha js volt egyuttid s a két gye- ■ ek a?, ágyban ieküdt. Nem betegség miatt iehogy. liánom amint az anyjuk mondta, akijén kitermelődött valami keserves humor.

■ V’ agyban nem tiznak kérem. Nagy urak ezek, henyélnek egész nap, mint a sz.anat • ■iámban. Csak az a baj, hogy néha elunják s ívkszökdosnek az agyból, akkoi aztán megsülnek, de mit csináljak?

Laji meg Cutiei nem szóltak egy sz.it sem, sak pislogtuk az ágyban. Itt játszottak, Üt ettek, itt éltek naphosszat télen. Nyáron pedig az utcán voltak a többi kisgyerekkel. Ez. az utca amolyan igazi, legsötétebb kiil\ íros, j'uol szennyvízcsatorna volt a gyalogjáró ménén amelyben nyáron békák kuruttyolnak, L- en pedig befagyva, kiváló „csicsonkapálya volt a gyermekeknek. A legszegenyebb emberek utcája ez, akiknek gyermekeivel a szülök rvem törődhettek, mert apa, anya egész, nem dolgozott. Jószivü nőegyleti hölgyek jártak el a negyedbe s napközi otthonba, vasárnapi iskolába vagy bölcsődébe vitték a legrászorid- •abbakat. De mindegyikkel nem foglalkozhatok, mert sok volt, intézmény meg kevés, azokban a keserves kisebbségi években. A 'egnagyobb jóakarat és áldozatkészség sem akadályozhatta meg, hogy a gyermekek legnagyobb része itt nőjjön fel iskoláskorig az utcán s az iskoláskorban is ez. legyen az otthona. .Ahol egy szegény házban hat-nyolc gyermek. van, ott nem is mondhat mist az édesanya, mikoT ezer gondja, veszousége közepette gyermekei a sarkában taposnak, minr- hogy: „Menjetek játszódni.' így, „játszódni", azzal a jellegzetes kolozsvári külvárosi táj- szóiással, ami úgy ehhez a városhoz tartozik, mint a Főtér lovasszobra. fis a gyermekek merinek, a szűk kis levegőtlen udvarokból ki a> utcára. Ez az útca összekötő ut a város és a mezők között, estefelé tehéncsorda baktat lajta végig s falusias zamatot ad neki az esős időben feneketlen sár ’S. A nagyobb gyermekek dajkálják a kicsiket, ölben hordozzák s ha megunják, egyszerűen leteszik a földre. Ha megéheznek, bemennek a házba s ilyenkor egy karéj kenyérrel térnek vissza életük szin- ’’eréhez, az utcához, ülnek a porban, golyóznak, pitykéznek, versenyt futnak, ha kenyerük a földre esik, felveszik, s nyugodtan megeszik, kezűi:, lábuk maszatos s az erre. ritkán ;áró autóbusz nyáron végigmegy az utcán, fuldokolnak a porban. És csodálatos: a statisztikák szerint még sem oly nagy közöttük a ■•»alandóság, mint várná az ember s ellenállóbbak, mint a sok féitve-óva őrzött belvárosi kisgyerek. Talán, mert mindig a levegőn va rnak s ez edzi meg őke t

Cunci és Laji

Most újra meglátogatom Cuncit és Lajit, hogy elvezessenek pajtásaikhoz, Kolozsvár külvárosi gyermekeihez. Közben eszembe jut sok minden ezekről a gyermekekről, akik kö ;üil a lányok már három és négyéves koruk- oan tudnak mosogatni és sepregetni s a fiuk hordják be télen a fát és úgy cipekednek, mint egy felnőtt ember. Hányszor láttam a külvárosban Laji és Cunci korú gyermekeket, akik vitték lihegve anyjukkal a piaci kosarat, ivuzták téten apjukkal a kisszánkót, amiben a sarki fűszerestől vásárolt fa szerénykedett. Cuncit már két és féléves korában boltba küldte az anyja és négy-öt félét vásároltatott vele. Egyszer kétségbeesve panaszolta, hogy Cunci tejfelt hozott és eltörte a bögrét. Megverték és összeszidták, hogy „egy ekkora nagy lány és ilyen mafla.” Cunci bőgött és ujjáról nyalogatta a tejfelt, mint egy kismacska s úgy érezte, hogy 5 olyan ügyetlen és szerencsétlen, hogy nem is. lehet belőle semmi ezen a világon.. „

Ezek a gyermekek bizonyos dolgokban sokkal tájékozottabbak, mint a belvárosban élő kisgyermekek. Tudják az árakat például, tisztában vannak, hogy mibe kerül a paszuly és a só, a tej «és a sóska, tudnak takarítani, mosogatni, piacra menni, látják az életet a maga nyers és szépítés nélküli valóságában, reálisak. De azért igazi gyermekek, gyermekálmokkal és keserűségekkel, csakhogy az élet hamarabb kiábrándítja őket a mesékből és saját fantáziájuk 'juemteite gyermekvtiMgból, faunt mást. Cunci és Laji már ötéves korukban tud Iák, hogy nem az angyal hozza a karácsonyfát és sietve felvilágosították a negyedben a többi gyermeket is. Tudják, hogy mi az akord- juunka és mennyit kap édesanyjuk különböző munkákért, különböző „naccságáktól”.

„Karcolni“ viszik Pistát

Most, mikor belépek hozzájuk, látom, hogy habár ugyanabban a szoba-konyhában laknak., valahogy más a légkör az egész kis külvárosi otthonban. Hiába, thiís most az élet itt, Cunciék anyja visszakapta régi állását a gyárban s pontosan megkapják a halott apa után a nyugdijat is. Valami nyugalom van most ebben a munkás . otthonban, a biztosabb életnek légköre. Látom egy-egy uj bútordarab is kerülj t s. szobába, kicserélték a füstölő k eme rich is a haldokló Petőfi képe melle uj képek kerültek ,s bátran viríthat inár felettük a piros- tehér-z.öld kis szalagcsokor. Anyjuk nincs otthon s a két gyermek az udvaron várja haza jövetel« t. Laji megismer.

— Már nem jár be anyuka mondja büszkén —, gyárba van.

Hűlöm. Hozzátok jöttem Szeretitek még a málnacukrot?

Persze, hogy szeretik. De art mondja Cunci:

— Azt az ujmódi cukort is síerettyük, a't a csavarost. Olyan szép.

Csavaros cukrot ugyan nem hoztam, de azért elbeszélgethetünk. Megtudom, hogv moziba is szoktak menni és Annus nénihez a Cyörgyfalvl-utra. Annus néni is abban u ".várban van, .dini az ő édesanyjuk s van egy kisgyereke, de olyan kicsi, hogy egész nap a gyári bölcsődében van . . .

Hogy - lek, mit csináltok egész nap gyerekek? 'IV és a pajtásaitok?

— .láccunk, segítünk anyukának — igv szól Cunci.

— .lövőre iskolába megyek — folytatja

! aji büszkén.

Elmondják, hogv édesanyjuk el f.zokto vinni

őket a Zöldkeresztes házira, ha valami bajuk van. .lárt kinn náluk zőldkeresztes néni is, aki azt mondta, hogy ki kell nyitni az. ablakot, megnézte a fogukat és megkérdezte, nem betegek-e? Ez. nagyon tetszett nekik.

A kicsi Pistát még karcolni is viszik — dicsekszik Cunci.

így hívják a kvorcolás't, ami ingyen áll rendelkezésre a szegény kisgyerekeknek..

Néhínv pillanat alatt látjuk, hogy a mo- "\ ar egcs g\ .delem feléjük nyújtotta azt a segítő kezet, amelynek célja az. ő jövőjük, az u egész egük megmentése. Nem olyat* ciha- I:voltak liibbé. Állás, rendszere ebb élet, ingyenes orvosi felügyelet.

~ Hétköznap nem vagytok a napközi otthonban?

— Nem - rázza a fejét Cunci —, most itten lakik velünk Erzsi néni. ő ügvel ránk és ó főz.. <3 menekült, tcccik tudni. És van nekije egy gomblyukkötő gépe, ez. a nagy itten, tessék nézni é.s evvel varija a gomblyukakat és . jaj, ne tessék hozzányúlni nem szabad!

I

i

t

A mészárosék: Bözsikéje

A kapu kicsapódik, egyszerre hárem kis- g\ereu jelenik meg az. udvaron. Játszani jöttek.

— Gyere Cunci — mondja az. egyik. Kislány, szép ruhában, piros szalag a hajában, nagyon kövér.

0 a mészárosé — suttogja Cunci - Bözsinek hijják. Annyi húst esz, hogy még.

— Gyertek lapdizni — mondja Bözsi — a pettyes lapdímat, arai kilyukadt, betettem a szemétbe és apuka tennap hozott ződet. Rem- nagy. Gyertek.

— Menjetek csak — mondom s e:.:c! k'iramodnak az utcára.

Kimegyek velük. Nagy zsivaj van itt, tizenöt-busz gyermek „lapdá/ik" mészárosék Bözsijének uj zöld labdájával. Az utca most is poros és piszkos, de a csatornát m.’r megcsinált ík. Uj házak is vannak errefelé. A gyermekek között még sok a gondo/allan. az igazi szegény kis külvárosi. Egy kisl.ínv ölében ott van most is a még kisebb lánv, a szegénység ma is valóság. De valami elindult.

valami építő, megmenti» és vigasztalói A levegőben van, érezni lehet. Ezek a gyermekek nn.'r tudják mi a Zöldkereszt, gyárakban bölcsődék nyíltál: s napközi otthonok készülnek. Gurui és Laji anyja munkát kapott, védőnők jrrn..i: ill, végeznek felvilágosító munkát s vezetik lassan rá ezeket az elhagyott és elhanyagolt. édesanyákat az egészség és eiőv'gyá- zat útjára. Lassú munka ez, nehéz s az előítélet és tudatlanság falába ütköző. Nem megy máról holnapra. Vannak meg ^okan, akik nein szellőztetnek rendesen, akik a vitaminra azt mondják, hogy butaság, aki!. nem tudják, mi helyes táplálkozás, akik pókhálót vakarnak le a falról a gyermek megsebzett, vérző kq- :ro. De mindez elmúlik iassan •» ha Laji, Cunci és a többiek megnőnek, az * gyerme- ; Leik rr_r, mint a magyar életnek ui polgárai, tudni fognak mindent, amit a huszadik szazad emberének tudnia kell s a külváros tudatlan- ■ iga. babonái és sötétsége annyira a múlttá - mint az ui ős boldog magyar életben a 1 megszállás sötét napjai. (M- L.)-u---------------------------------------------—---------------Fülöp-szigetek

I

i

I

I

Az Egyesüli Allemohhoz tartozott e szigetcsoporton n hin oki ás kérdése eldőlt. A japán csapótól: megintették lábukat a szigeteken, hamarosan birtokba vették a fői árost. Mániáit. 1 rövid ideig tortái amerikai hat Móninak itt már rége.

Ez a forró főidői ben fekvő szigetvilág őserdőivel, a kialudt, régi é< még; ma is működő i itlkánjcái'ul, <i nyuged indiai szi~ setvilág fitokz.losságát mind őrzi. Még a tenger méh énei: aki hívása is o h á lő p~ színetek keleti port juh eg t szén kiilüiius. Itt a fölöpszigelek árok■ alkotja n lilán tengereinek legmélyebb pániját. amely 10.. 9.1 m. mélységet ér eh Ez a nagy tengerek ctlagos mélységén messze felül emelkedő mélység, ha elgondoljukhogy a nyílt tengeri állagok a 1000—MlOO m.’l érik csal: el. 1 tudomány a tenger mélyének vizsgálatainál sol:at megoldott már, de még mennyi rejtély, titokzatosság van e 10 j km-es mélységben.

\ föld'felszín clar kidásón alc ellenkező i irányában. a hegyeiméi, n világ legmaga- cl b I sut sc. india rszaki szegélyén lé~ iő Hite Iájában a Mount Everest őröl: hóval boriid! fsucsa csak 8382 m. t>iT gasságot ér el. Összehasonlításul Magyar' ország jelenleg iegm<:gasaldt hegycsúcsa, a Rádrv.i-havasokban fekvő Horthy Miklós- csúcs csak 230Ű m. magas. Ili nyári időben természetes zöld, pompázó növény világ van.

A Fid ö p-szí get cl: csoportját 1521-bírn

fieromecltanikai repülőgépniodelf-fervek!

! Műhelyrajzok műszaki leírással

EV—102. Vitorlázó modell Jánosy—Tatárok. (Fesztávolság 1200 mm. Kezdők vitorlázó gépe) —-80

EV—103. Vitorlázó termikus és lejtőmenti vitorlázásra. eFsztávolssg 1400 mm. Nagyon bevált tipus) —.80

! Hév—14. Világrekorder Vitorlázó modell . Fesztávolság 200 mm. 1939-ben az orosz távolsági világrekordot megdöntötte) 1.50

Es—051. Sikló-modell, kétféle türzsmeu- oldással. Fesztávolság 600 mm. Kezdek, kedvelt modellje. —.50

Em—201. „Fergeteg" gumimotoros modell. Fesztávolság 700 mm. Erősebb kezdők kedvelt modellje —,S5

AM—100. „Szitakötő" kezdők gumi motoros modellje. —.50

HEM—1800. Motoros. Horváth Ernő nagyteljesítményű termik-gépe. Fesztávolság 1800 mm. Haladók részére. 1.40

HEM—1400. Motoros mode'l. Fasztávolság 1445 inra. Haladók részéie 1.30

j KLM—17ü0. „Kuli". Gumimotoros versenymódé!!. Fesztávolság 1700 mm.

Erős haladók részére. 1,35

TÉKA—16. „Kócsag". Csupaszárny vitorlázó modell. Fesztávolság l£00 tuta. Haladók részére 2 —

B—20. „Mókus" nagyteljesítményű vitorlázó modell. Fesztávolság 1900 mm. Haladók részére 2-—*

E—17. „Szittya" nagyteljesítményű vitorlázó modell. Fesztávolság ISöű mm. Haladók részére. 2.—*

CF—11. „Sirály" vizi és szárazföldi gumimotoros modell. Fesztáv. 1040 mm.

1940 .évi orsz. verseny első hely. 1 80

C.—7. „Dezmér" kis * vitorlázó modell. Fesztáv. 1120 mm. Kezdők-baladók számára. 1.6Ö

R—15. „Vándor" vitorlázó modell. Fesztáv, 1560 mm. Haladók-kezdők részére 1.G0

K—110. „Kadét" gumimotoros Modell. Fesztáv. 110G mm. Erősebb kezdők részére. Í.60

KN—108. „Taifun“ motoros vadász modell. Fesztáv. 1000 uuo. 2.—

Gro—201. ..Jaguár" nagyteljesítményű vitorlázó modell. Fesztáv. 2180 mm.

Erős haladók részére. 2,50

HORT—2. „Stuka" benzinmotoros modell. Fesztáv. 2000 mm. 4.89

TAS—3. „Karvaly" vitorlázó modell, Fesztáv, 1030 mm. Haladók részére 1.S0

TAS—2. „Cinege" vitorlázó iskola modell. Fesztáv 1040, mm. Kezd ők-haladók részére. í 40

Kaphatók az:

ísiil@niékfl ls§fi¥¥@$b@ifiisis

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9 Vidékre utánvéttel is ásómnál szállítjuk,

ti sipanytjl Ferruto de .'d'igr rc'v; federte te1 éti igv o pan 'o IfráJv tw Mién tokba i, ve Me. I p'inynl gipin-vjtoh •••>' szén J898-ig a spanyol % a rruttosdús előnyei mutál kazlai:. Spanyolország gyarrrUJ- tősitástiinál nenn 'r\l. a keresi, rdölmló: an- gal-vrin rikiu midizem i a lazsál.mn- nyolá-al élt hanem kid hírűt, lelkin" get is rill gyarmatidra. így ion az, ha"'/ nz ázdul buddhista (kant. Indiánra', iterma i. niolmmidári (nyugatiadon szí gélek) és pogány I /guinea) vallóm tömbjei la>- ziitt tűvel keleten van egy ki szigeti nm port. mely a nyugati keresztény világhoz tartózd:. A l idö/fszigetek hí millió maiéi ji tokoséi!,áit IIJ millió hí rész tény i ah léisu. Ez a spanyol gyormulosihík érdeme. l:.inlél:ez*Aes, hogy a mostani t iiágltúborul megelőző békécbb ér tizedben (1934-ben j a világ echnrisztil.us kongre .szusát t Mu' riiUíbuii tartottal:. A ben szülött maláj' nép fővárosa számos 'keresztény templomaival. tornvaiial az enrópu>, keresztény kultúra városának is bediene, csak a nyári forrósúg és hő csapadék más ott, mini nálunk.

De éppen ez uz éghajlal adja meg a:> o gazdagságot, mely a növényi termékeiben műt tkezik. f rizs és Iruhoricá a jő művelési éig. A délvidéki ültetvényéiből pedig a cukornád és a hires maid led kender, 4\ káré. dohány es a legújabb időben a kcucsukíermelés jelentős. Ezeket az értékeket vitte el mohón Amerika, nőni kivitelt 1898 óla. Ekkor történt ugyanis a spcnyol-amerilrai háborúban. hogy a m. mi ni spanyol hadihajókat szétverte az amerikai hajóhad és birtokba vette a sziget csoportot. A sziget lakói azonban az amerikai szellemei nem nézud: snhsern jó szemmel. ímerilza ezt érezte s 193-1- beu szerződésben meg is Ígérte, hogy 1941-ben n Fiilöp-szigetek teljesen önálló lesz.

Ez az ígéret ma már tárgytalan,. Az ázsiói uj rendben, ahol J pún a vezet re szerepet tölti be. ui je1 odatol: várnak a gazdag Fiilöp-szi gel ehre is. Ha összehn- sordihissa! élünk.e 290.290 km2 nagysága terület a mai Magyarország területének majdnem kétszerese, iákéinál: száma viszont csak 18 millió.

A Fülöprszigetel: földjénél: értékei bő

o.llzalma1 adnak a további fejlődésre é.s a nép lelkében élő keresztény kultúra kisugárzó erővel bir a titokzatos Távol kár fen.

Iö0. szörriu feladvány. Firhás Nándortól (Budapest).

Matt két lépésben.

(Megfejtési hsKtóridő: 3 hét.)

Az «április 4-én közölt 134». sv. fefcdvánv (Busch) megfejtése:

1. Hd4—e0.

Yiiigos: Heinicke. Sóiét: RAnhaidt.

(Bad Sz.arovri német nemz. verseny 1935-ben).

1. Hf3„ Hfő. 2. c4, eő: 3. Hc3. dó, 4. J4, cő, 5. e3. Ho4. 6. Fd3, fő, ilcől \h4,

3. 0—0, Hd7, 9. 14. Fdó, (Tahin jobb itt FeT, miután sötét' úgysem fog eŐ-re beütni.) 10. FXe4, fXe4», 11. Vg4„ Vhö, 12. Fd2. Hf6, 13. Ve2. gó (?), 15. BXfő! (A minő- sésá’dozat pointe*je rejtett és csak J 19. lépésben derül ki.) 15... \ Xf6, ló. ^ höy-. Ke?, 1?. Bfl. Fx?5 (kényszer), 18. Bifő. Frfő. 19. HXe4! (Ez volt a 15-ik lépésben tett áldozat értelme. Sötétnek most már nincs védelme.) 19... dXe4, 20. fbi KdS, 21. Vhő! FXd4. (Ha eholyetf FeT. úgy csere nt Vg?-S) 22. eXd4.. Fd.?, 23. Vfó f és íüllí teíndta, m-erC Ke?-re 24. Ve5~r jön és .sötét atat4 lessv ra£V & b.S-iaáttyᣠTeazti-