Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-15 / 84. szám

X *§42 4frtîb ii. fc u h iS M XEi vww ilaialüias Í©ö4liIÍ©4©t v©ái £&©ic*ss“ váir©44 a iáil*e<iés2séf|i<fyl szolgálat Se.«*áai®fá a i«®iil*feb í4fffe ®f©J*iaéBfei#§Í KOLOZSVÁR, április 14. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi időben fontos lé­pettek történtek Ka ozsvárott közegészségügyi téren. A zöldkeresztes egészségvédelmi szol­gálat hatalmas tempójú munkája Lónapróá- hónapra szélesebb állapokra épül. A zöidke- resztes tanácsadás, amely Kolozsváron alig egy esztendős, mia már annyira népszerű, bogy a város 'lakosai nem is tudnak megélni nélküle. A város öt köziigazgatási kerületé­ben öt zöildkeresztes tanácsadó működik. .4 Trefort-utcai tanácsadó helyiségében is­kola fogászati rendelőt rendeztek be, ahol tel­jes fogorvosi felszerelés várja a kis pá­cienseket. Azonban, és ez valósággal érthe­tetlen, Kolozsvár városában e pillanatban nincs egyetlen keresztény magyar fogorvos, aki vállalná a heti két-háromnapos, illetőleg félnapos iskola fogászati teendőket, rendes havi fizetés mellett. Jelentkező hiányában így üresek a szobák és hiaba a gondoskodó jóakarat, a kis iskolások nem részesülhet­nek gyógykezelésben. iClüicíü ® fíássssái! ©2544! yg/igáísi sz imârsa Ugyancsak a Trefort-utcaú, nagyszerűen felszerelt zöldkeresztes tanácsa.ló helyiségé­ben történik a házasság előtti orvosa vizsgá­lat is. Egyedülálló ez a ítndkiváil praktiltus és észszerű . megoldás, — a tis/.tifőorvos kezdeményezésére — hogy a fiain! párokat nem a dr. Demeter Jenő és dr. Csák István vezetése alatt álló korszerű tüdőbeteg, il­letve nemibeleggondozó ntézetoen vizsgálják meg, hanem küiön helyiségről gondoskodtak számukra, ahol nem keil fertőző betegek között várakozniok. Mint ismerete«, február hó elseje óta csak olyan terfi és nő köthet házasságot, aki ferlő-zö gümőkorban, vagy ne mi betegségben nem szenved Ezt azonban tisztiorvosi bizonyítvánnyal Keli igaz« ni. Az igazolvány kiállítása előtt e legtöbb esetben szakorvosi vizsgálatra van szükség. A tiszti­orvos a házasulandókat szükség szeiint a tüdő- és nemibeiteggondozó intézetbe utalja. De mivel ezek az intézetek amugyis túl van­nak terhelve a betegek vizsgálatával és ‘gyógykezelésével, a házasulandók eddig csak hosszas várakozás után in oitak hozzá a szükséges vizsgálaftokhoz. Éppen ezért a há­zasság előtti köte’ező orvosi vizsgálatok könnyebb és gyorsabb kivitele céljából Ko­lozsvár város Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálata kenetében április hó elsejétől kezdve házasság előtti orvosi tanácsadásokat rendszeresítettek. Ezeken a tanácskozásokon úgy a tüdőbetegség, mint & nemi betegség szempont jáhől szükséges vizsgálatokat elvég- zik. Ezek a vizsgálatok teljesen díjtalanok. Nagy előnye ennek az eljárásnak, hogy a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat vizs­gálata alapján a tisztifőorvosi bizonyítványt minden továbbá vizsgálat nélkül kiállítják. As orvosi tanácsadásokat a Trefort-utcai ta­nácsadó helyiségében hetenként szerdáu cs szombaton délután három órakor végzik. Itt vagyunk a Trefort-utcai helyiségben, ahol éppen kvarcnapot tartanak: szemvédő­vel ellátott kisbabákat fektetnek a kvarc­lámpa titokzatos fényű ibolyántúli sugarai •alá. A fiatal zöídkeresztes nővér elmondja, hogy mennyire túl vannak zsúfolva munká­val, ami nem is csoda, hiszen a mintegy százhúszezer lakosú nagy városban mindö-z- s*e nyolc zöldkeresztes védőnő dolgozik. Pe­dig ez a pálya, amellett, hogy igazi magyar női hivatás és csodálatosain szép és magas- rendű szociális munka. bizfos kenyeret je­lent. A zöldkeresztes védőnő a sikeres vizs­ga után nemcsak diplomáját, h**nem első ál­lását, kinevezéisét is kézhez kapja, 1942. ja­nuár elsejétől kezdve már mint állami tiszt­viselők szerepelnek a védőnők, akiknek <t tanítónőkkel egyenrangú státusa van. Fontos lenne, hogy ezt a nemzetmentő, gyönyörű pályát felkarol ják azok a fiatal terem lések, akik hitte! és szeretette] állanak az egész­ségvédelem jövendőt épűtq, nagy szolgála­tában, s !s\o*ás orvosi vissiáöáHü Kolozsvárotí is évente egyszer megtartják pz exnrii iRkolásgyermekek iskolaorvosi vizs­gálatát. Ezek az úgynevezett szűrővizsgála­tok rendkívül fontosak a jövő generáció szempontiíálWd. [tţ figyelnek fel a gyerme- esetlrígjw ferüőzöttsé.géFe, vagy bármi- iprn aiá» trsaj bajára ő* a védőnő feladatú, hogy csaiádlsíogaiassi «r>rán figyelmeztesse a szülőket a gyermek á>!fá pulira és hivjs fel a {1 gye lmot a gvógykps^íé» v»gy esetleges műtéti beavaikoaá® *mknégrs*hgéTe. Hosszú ut vezet e] addig, arwig az egyszerű néposz­tály, de sok középosv/tálybcji ember is meg- ainulja azt, hogy a betegséget meg kel] és meg lehet előzni. Nevelés kérdése az egész. Reméljük,, hogy a jövőben sálv-ak & szülész a helyzet, minit odaát acz anyaország' egyes, ^ sok éven át „megneveil“ vidékén, ahoi a I legegyszerűbb falusi ember is tudja már, — jj a zödkeresztes egészségvédelmi szolgálat j n'agysizerü munkájának következményeképpen jj — hogy a bajt meg kell! előznie és fel kéül 1 keresnie az orvost. Nálunk, ha egy gyer­meknek, mondjuk, sérvoperációra van szük­sége, a szülők eleinte haliam sem akarnak róla és csak többszöri látogatással és rábe­széléssel sikerül a védőnőnek elérnie azt, hogy a kisemberek belássák a műtét fontos­ságát. A már , megnevélt“ magyar közönség körében azonban olyan esetek fordulnak elő, amint ezt egyik anyaországból érkezett orvosunk mondotta, hogy az egyik, fflöld- keresztes szó'garatot ismerő parasztgazda, eleit figyelmeztettek, hogy' kisgyermeke man­duláját ki kellene vétetnie a jövőben, így válaszolt; — Bizony, doktor sir, kivételem én azt egy-kettőre, nehogy aztán késő legyen, A koíozsvári snesaiősxotgztai Többször megemlékeztünk már az ötven­éves jubileumát ülő kolozsvári mentőegyesü - létről, amely uj, a mai kornak megfelelő, pompás rugózása gépkocsikat kapott. Híres ám a kolozsvári mentőegyesület, amely 1891-ben alakult és a budapesti önkéntes mentőegyesület után az ország második ilyen egyesülete. Mindig nagy szeretettéi és bálá­val gondol Kolozsvár városa, dr. Konrády Dániel re, aki egész életét ia kolozsvári ön­kéntes mentőegyesület céljainak áldozta. A régi kolozsváriak még einékeznek arra az | időre, mikor a lovaktól vont mentőkocss vé­gigrobogott a városon, bakján egy fiatal, fehérsapkás orvos tan hallgatóval és a ko­csissal, mialatt harsonabangu trombitát fúj­tak, hogy a jármüvek kitérhessenek. Ez volt az egyesület hőskora, majd uj korszak kö­vetkezett 1911-ben, amikor a vöröstégíás pa­lotába költözött át a kis földszintes mo­nostori házból az egyesület. A román impé- rium alatt természeteden nagy változások történtek az tegyesüíetben és Konrády Dá­niel dr, egyetemi magántanár vo;t az, aki az idegen uralom alatt, mint az egyesület ve­zető főorvosa megtartotta annak magyar jel­legét. A nagy orvos a bécsi döntés idején hah meg. Ugyancsak nagy érdemei vannak BUDAPESTI miSlICd dr. Bercczky Mihaiynrak is, aki ezekben a kaotikus időkben mikor nz egyesület román orvoselhagyták. Kolozsvárt, m'gi volt Or. Kol#s?*ár László gy«~ senw tow k«©6ib*e « naentöegye*rält4 is «a $ «srâly©?. £«!&épősének és ba- tárcz>c*í*»ágáii«k kösaőoibelő, faopj ».? ‘‘gyík távozó egyetemit tanár nem vitte magával az egyot’en használható kolozsvári mentőautót, amidlyben holmijait akarta elszállijjttatnii » így megmentette a város számára a fontos szerepet betöltő gépkocsit. Legutóbb Kolozsvárt is bekapcsolták _ a mentőszolgálatba, úgyhogy a kolozsvári egye- sülét ma már az állami pénzzel gazdálkodó Vármegyék és Városok Országos Mentöegve- sületéhez tartozik. Ennek az uj lépésnek el­ső következménye, hogy korszerű gépkocsi- k»t kapott a nagy mul tu kolozsvári mentő- 1 szolgálat., ftoxfiszäasäfS Néhány hónap óta örömmel mondhatjuk el, hogy Kolozsvár egyike Magyarország legtisz­tább városainak, A tiszti főorvosi és a köztisztasági hivatal nagy eréliyel fogott hozzá ahhoz az, igazán szószeri.i/ü „tisztogatási művelethez“, ami ehhez a kitűnő eredményhez vezetett, A gyakori utcaseprőé, a felszerelt utcai szeme­tes szekrénykék, a szigorú köztisztasági vizs­gálatok és a sok rendelet gondoskodik a vá­rosnak tisztasági szemponthói való íökéíe- ?es színvonaláról. A tisztasági téren elköve tett visszaéléseket a legszigorúbban megto­rolják s az ilyen természetű kihágásoknak erélyes kézzel vetnek véget. Nemrégen tör­tént hogy egy kisebb tüzeset felhívta az il­letékesek figyelmét arra ö> lehetetlen álla­potra, amely a Newyörk-szálló alagsorai)"«*} uralkodott, ismeretes, hogy a Newyork épü­lete alatt a középkori Kolozsvár várrendsze­rének egy igen érdekes maradványa húzódik meg. Ez egy tágas alagút, amelyet a takarí­tó személyzet kényelmi szempontból arra használt fel, hogy abba gyűjtötte az épület- íren összesepert szemetet és hulladékot. ívek hosszú során át tartott ez a lehetetlen és közegészségügyi szempontból visszás álla­pot, éveken át halmozódott fej a szemét és terjesztette a bűzt s a mikrobákat a város központjában. Most aztán végetveietfek en­nek a rendszernek, a szeméttel tele alagutat kiürítik, Á városi tisztiorvosi hivatal nagyszerű munkájának köszönhető, hogy esirájábaa el­fojtották Kolozsvárott a kiütéses tífusz­járványt. A statisztikák bizonyítják, hogy s város egészségügye fokozatosan és örvende­tesen javul s e javulás egyre tart és foko­zódik, (M. L.j. mtmasaummsi M é äfft€A&k$m <Aús& estéi Ahdcé CUémm Umberto Giordano, a múlt század végé­nek egyik kedvet olasz operaszerzője, korá­nak divatos művészeti irányát; a verizmust képviseli. Ugyanazt a verizmust, amely Mos- cagni ., P a r aszlb c cs iil ©t “ é b e n és Puccini operáiban érte el tegmagasabbrendü kifeje­zési formáját­Giordano dalművei közül kétségtelenül az . André Chénier“ a legnépszerűbb. Szövegéit Luigi lUica, aká Pucciniinak is szá. iáit ott lib­rettókat, szerkesztette, a francia forradalmá­ban lefejezett költő. Andre Chénier törté­nelemmé vált életrajzából. A téma drámai hatásokban bővelkedő. És Giordano, a zene­szerző, ki tudta aknázni ezeket a hangos ha- ásókat. Zenéje, = noha egészében nem ka= moly versenytársa az előbb eu».ített spera- költők müveinek, — a hagyományos oiasz operasitihig iliszlele then tartásával igyekszik kifejezni a dráma fordulatait, ami helyen- kin} tetszetősen sikerül is. Vannak a zené" ben jól fölépített, feszültséggel telt és szí­nesen kivirágzó jelenetek, de még ezek is inkább csak felszínes, pillanatnyi érdeklődést váltanak ki. mint azt a bólldog elmélyülést», mely valóban költői alkotások visszhangja a közönség lelkében, Mindamellett az ,„André Chénie?44 «ség ma is sok európai operasainpad állandó mii" eordarabja^ Nálfuak mintegy harmincöt év© nem adlak, Hogy Operaházunk most újra elővette és különösen rangos előadásban hozta Sffiinre: erre vaJósainüleg ugyanaz £ körű meny csábította, amely vilâgszes’îe já* tékrenden tartja Giordano müvét: az úgy­nevezett „h'áíás SEeriepek“ sora. Ezek a szerepek ugyanis ragyogó és szélesek áfájú •színészi es énekesá teJjeaitnaényekre a«lnai: módot. A cimszerep'Iő szólama lírai, néhány köz­vetlen erejű drámai kitöréssel. Paiaky Kál­mán fenyes. meleg, eszményien puha és haj­lékony tenort] a Jöké'«íie»en rátermett. Az önfdáldozóan szerelmes grófkiasszonv szere­pében Rigó Magda erőtejjes szopránja és ki­fejező játéka ara! sikert. A legnehezebb fel­adat —— kiíkisvós»ő£; ßsis; &SÄi íiésőgsostb©! —— I o®» fíp ® fc-d S? 9SH ffy E ló.'üs Síkor! j Székelyföldi növéftyekb^ készf& I a* Erdélyrészi Hangya Rum-«* | Líkörgyár, Marosvásárheiy. g szik — erre ■& címre valamennyien rászól gátnak. Elsősorban Mario Fosai, a karmester épp annyira tisztán olasz muzsikus, rmtit maga Rossini. Kernek zenka meve&ő. Szigo­rnál. szabatos a vezénylése (és «'éri hogy mindenki épp ily szigorú szabatossággal on gedeJrn esketik [intéseinek!). arnetett azonban csupa elragadó impulziv erő é? tűz. Remek r ryliftese g velük a magyar operai zenekar és a kifogástalan olasz szöveggel éneklő ope­raházi koiuis, játszi könnyedséggel győzi* 'legnehezebb, legkényesebb feladatokat is. Érdekes, ritka, különlegesség Fedora Bar bieri, a mezzo-koloratur énekesnő. Finom Erai tenor Albanese, s remek ba'szus'-buffo Mongielti. Nagyszerű komikus Meletti, - hogy csak a nagyobb szerepek megv-zemélye sitőit említsem. Mario Labroca, a rendező, szintén kitűnő munkál végzett: az együttes játéka linón* stilizáltsága mellett is természetes, közvetlen. Az előadás előtt Tőik Dénes, a kitűnő, neves magyar zeneesztétikus tartott: magvas előadást Roseiairol, Ottlik Pálma. Táplálkozzunk helyesen! A mai rendkívüli időkben nagyon fontos hogy rendelkezésünkre álló anyagokat minél gazdaságosabban használjuk ki. Vonatkozik ez írem csak a ruházkodásra, lábbeli viselésre építkezésre stb. stb., hanem a táplálkozásra is. Békeidőkben táplálkozásunk, helyesebben az ételek elkészítése nem történt gazdaságo­san, sőt nagyon sok esetben egyenesen na zarlással. Az élelmiszerek tápértéke nem volt kellőképpen kihasználva, ugyanazt a tápér­tékét sokkal kevesebb anyag elhasználásával &s elérhettük volna, ha a helyes elkészítési módokat ismerjük, Háziasszonyaink azonban a átültben nani kényszerültek ezeket a módszereket megis­merni, mert mezőgazdasági országban a körül­mények nem is kényszeritették rá őket, így, habár a nemzetgazdaságnak mérhetetlen kára* voltak, a kőzéleme^és szempontjából zavaro­kat nem okoztak, mert süsdés bőságe&sa ál lőtt rendelkezésre, Most azonban a háborús viszonyok és az egymásután következő két rendkívüli rossz termésű év miatt nekünk is elsőrendű köte lességünk a takarékosabb táplálkozási módo kát megtanulni, melyek különben az ipari ál­lamokban a legnyugodtabb békeévegben is ismeretesek voltak, ezeknek a módoknak meg -ismerésénél akarja segíteni a m. ki.r. közelié íásügyi mmiszter Közellátási Hivatala hírt- asszonyainkat. ízléses kiállítású füzetet adott &: „Táplálkozzunk helyesen!“ elmen. A füzet egyrészt könnyen érthető módon felviíágosí íást ad a vitaminok kérdéséről és ezek a íé gésnéi való megőrzéséről, tehát gazdaságos fal- használásáról, másrészt röviden és érthetően számtalan ételkészítési receptet közöl, az egyes élelmiszerek szerint csoportosítva. Végül is­merteti as egyes élelsuszgrak vitasiiataria, mát is. Háziasszonyaink figyelmébe ajánljuk ezt a füzetet, melyet a mai ülőkben jól használhat nak és ezzel nemcsak saját háztartási gond jaikat könnyűik meg, haneet egyúttal értékes segítőtársai lesznek annak a harcnak, melyet: derék honvédeink az uj Európa és uj Magyar ország megteremtéséért folytatnak. A füzet ára 20 fillér és kapható a kolozs­vári m. kir. Közellátási Felügyelőségnél (Kos­suth Lajos-utca 58. szám.}, s kolozsvári Köz élelmezési Hivatalnál (Farkas-utca 4. szám.}, a Közélelmezési HH-atal kerületi kirendeltsége'.- nél es a Köztisztviselők Szövetkezeténél. CSÜTÖRTÖK, áprttis 1*. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. V.oO Hí­rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hirek 10.15 Szórakoztató zene 11.10 Nemzetköze vizjeizőszo’.gáiat. ÎÎ.20 Dr. Gáiné Schuste Etelka gordonkázik. 11.40 Zsoldos László el beszéiése. Felolvasás. 12.00 Harangszó. Fo­hász. Himnusz. 12.10 Lakatos Tóni és Tibor cigányzenekara. 12 40 Hírek. 13.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30 Honvédeink üzenne! 14.00 Koncéit^uvószenekar. 14.30 Hirek, 14.4: Műsorismertetés. 15.00 Arfolyamhirek, piaci árak, élelmiszerárak 15 20 Ilniczky László sze lonzenekara. 16.15 Ruszin hallgatóinknak. 16.45 Időjelzés, hirek. 17.00 Hirek szlovák és ruszin nyelven. 17.15 Liszt- Esz-dur zongora verseny 17.35 Növényegészságügyi időszerű tanácsadó. (Előadás). 18 00 A József nádor 2. honvéd gyalogezred zenekara. 18,40 Várady Györgyi verseket mond. 19.00 Hirek magyar német és román nyelven. 19.20 Tánczene. — 19 40 A kalauzok irodájában. Közvetués a Beszkárt Bur-telepéről 20 00 Részletek , A •. ember tragédiájá"-bó’. D-ámai költemény. Irt* Madách lnne. 21.40 Hírek 22 10 Toki-Horváti. Gyula cigányzenekara mu2s k.il és Cselényi József énekel a Baross-kávéhazból. 23.00 Hí­rek német, o:asz, angol, francia és finn nyel ven. 23.25 Tánczene. 24.00 Hirek 0.15 Gzer* «iz otthon. Losonczy Györgyé, & szerelmes komornyiké, aki először eped. azoián gyűlöl és sötét ter­veket sző, végül megbocsát és keblére Öleli vérpadra kúldcííf ellenfelét. Losonczy pom­pás érzékkel használ a fél ezeket s miivé»zi lehetőségeket: alakítása síAÍuso^sq illik bele a suü ,íiátb’Orzongatásra:* irányuló sémdrá” mai mivoltát)a. Ezt a színpadi dinamikát támasztja alc Sergaa Failoni lendiioíes, gazdagon színe­zett vezénylése és Rékai András rendezői munkája, amely Fü^öp Zoltán diszleteinök hathatós segítségéve! meggyőzően érezteti & kor leverö’et és a verista dráma változaté» hangulatokban -tobzódó Struktúráját,  kulturtlrsadaicm meiaîSdsnâlîasă ünnepli százörtvenedik évfordu&oját Gioacchino Ros­sini születésének. Fosaim szelleme & legtisztább olasz genie; eg az ő ereje és szeretetreméltó mivoltának a titka. Muzsikájában Itália kék-arany derűje ragyog, különösképpen a nápolyi lélek köny- nyed. gondtalan kedve, az olasz, nép ösztönös érzéke és szerelete minden művészet iránt. A Magyar Királyi Operaház is méltókép­pen hódolt Rossini emlékének: a tiszteletére rendezeti „Rossini-het“ koronája volt a fi renzeű leatro Comunale (Városi Színház) budapesti vendégszereplés«. Rossini „Cenereníola“ (Hamupipőke) című vígoperáját adták ezen az estén, a Sevillai borbély ikertestvéréi. A két ..op-erabuíía'-” szerkezeié, stilus«. hanguL-tt» erősen hasonló is. Mi? a szabályosan fölépített nyitányban ráismerünk Rossini zenekarának gyöngyöző zsongására, sistergésére, szikrázó féyére. A szöveg: helyzetkomikumra alapítóin bohózat, s a zene választékos finomsága melíett is frxP ilyen mókás, jókedvű, táncos, sói buk­fencező játéka a zenei hangoknak, A firenzei og^űitíiless töké’rtes. Abban van a ^legnagyobb vonzóereje, hogy kiegyenlített: incsenek benne a többiek közül feltűnően kiemelkedő )ys»lár'‘-ok. De, — ha u^y %&l #

Next

/
Thumbnails
Contents