Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-10 / 80. szám

1 *4 2 április % *. ELLENZÉK Titkos háború folyik Oroszország és Anglia között m középkelet petróleumáért Mussolini lapjának isztambuli tudósítója, fKmilio Cerebti küldötte az alábbi cikket Isa~ falábúiból lapja számára: «Néhány hét óta — írja a nagy odas-z lap ymrakatarsa — Isztambul fontos események sós megfigyelések központja lett. A Paleszti­nná n és Szírián át érkező utasok s az ist, ol- jvasható egyiptomi és palesztinai lapok ér­dekes és megbízható értesüléseket közölnek. 'Arról van szó, bogy az utóbbi ádőben külö­nös ellentét merült fel a Szovjet és az angol megszálló csapatok parancsnoksága között Irán területén. Mialatt Londonban Chur­chill a szovjetkatona harckés-zségérőil ára­dozik és Cripps mindent elkövéíl, hogy a két szövetséges közötti kapcsolatot a iegUdilli- ktisabb fényben tüntesse fed., a valóságban az oroszok és angolok min dig kevésbé értik meg egymást é;s politikájuk siulyos súrló­dási felületeken találkozik. A középkefeti ér­dekterület az összeütközés kulcsa. Kilenc- hónapi harc után a tengely államai ellen a szovjetkormány elhatározna, hogy kizáró­lag a saját érdekeit veszd tekintetbe. Tisztá­ban vannak azzal a bolsevikiek, hogy Chur- chillnak, a nagyhangú szónoknak és társának. Stafford Cripps néhány hozzájuk küldött va­dászgépe és kevés hadfelszerelési anyaga nem elegendő többet számára. Miután az oroszok belátták, hogy az angol kormány nem része siti és nem is részesítheti őket ko­moly segítségben, elhatározták, hogy meg­szerzik maguknak ezt a segítséget, mégpedig úgy, hogy elözönlik Iránnak az angolok által elfoglalt területéi. Ha valaki figyelmesen megszemléli az angol kiadásban megjelent iráni katonai térképeit, amelyet egy londoni nyomda adott ki. abban a pillanatban, mikor az angol és orosz csapatok dözön Kitt ék Irán területét, láthatta, hogy ezen a térképen vi­lágosan elválasztotta a szovjet és az angol „érdekteret‘‘ s amely az iráni angol-orosz megegyezés alapja, Mx oross ífioifolr meg* szegik a megegyezést Ezen a térképen a keleti sárgára színe­zett rész jelenti az orosz megszállás helyét és a nyugati zöld szin a brit csapatok terü­letét. Ez az érdekes dokumentum 1941 dá­tumát viseli, de a mult év szeptembere óta olyan irányban fejlődött a helyzet, amely érzékenyen megváltoztatta ennek a térkép­nek valóságát. Ez a térkép ugyanis, ma már csak történelmi emlék. Ha az orosz had-ie- regnek a keleti fronton másképpen alakul a sorsa, talán az oroszok megelégednek az an­golok által megszabott területtel. De a keleti fronton szenvedett irtózatos orosz vesztesé­gek annyira megnehezáÜieitték a bolsevikiek helyzetét, hogy kénytelenek voltak megszegni a térképen fel tűn tét élt egyezséget. Egy Tö­rökországba érkezett magasrangu iráni sze­mélyiség elmondotta, hogy az orosz és brit parancsnokságok közötti tárgyalás február óta tart. Bagdadban, Teheránban és Táblás­ban gyakran találkoznak az angol és bolse­vik! vezedők és több minit egy hónap óta eredménytelen vitatkozásokkal töltik az időt. Március etső felében, mikor az oroszok lát­ták, hogy az angolok csak Ígérgetnek, de nem segítenek Igazán, sürgették a kérdés gyors megoldását. Orosz csapatok özönlöt- íék el a demarkációs vonal felületéi! és min­den előzetes bejelentés nélkül brit csapatok által megszállott területre kezdtek vonulni. Nagy tömegekben, fenyegető módon vonul­tak a Kaukázus középső részén és Türkme­nisztánban, úgyhogy az angolok kénytelenek -voltak visszavonulná. Azóta ís állandóan folytatódik ez a bolsevik! előnyomulás és ezzel párhuzamosan természetesen a bri­tek hátrálása is. Mi ez más, ha nem titkos és csöndes háború a két „szövetséges“ kö­zött? Á két „szövetséges“ között, amelyek' rátelepedtek egy idegen ország gazdag te­rületére. hogy ki-ki a maga számára a leheítő legjobban kizsarolja és megrabolja ezt a sizr- ren esetten népet, Mi okozza az ellentéteket Î E pillanatban Iránban a legsúlyosabb a helyzet. A megszabó csapatok a legsúlyosabb élelmezési nehézségeket okoznák, úgyhogy a nép helyzete valósággal drámai. Az a kevés élelmiszerkészlet, amely még megmaradt a/, egyes központokban, az angol gyomorba vándorol, vagy a delfelé törő szovjet hor­dák zsákmánya lesz. Az angolok e pillanat­ban a transzirániai vasútvonal, középső ré­szét foglalják el és Bacsóra felé a perzsa öböl irányában tigyekeznek arra a tengerparti részre, ahonnan régebben az angol és ame­rikai utánpótlás érkezett Oroszország szá­mára. Eleinte ezt az utánpótlást a traiisz­irárdaj vasút vilit© ©1 Teheránba, abonmem egy ré 'ét, n kaukázusi frontra más részét a 1 iváspi-tenger felé irányították. Ma azonban a I &riA ffloöta «tolyws távolkcteti vesaAeségei ui»« 6» a Főídköaó-twnger Itengély-eltemőrz黫 alatt <?r * «sálíát-ás inkább «droéhrli. És az oka a két* • jó barát“ ifTko.’ é* ádáz har­cának ís. Küzdelem a petróleuméit A bolsevikiek délfelé valló menetelésükben ma már hatszáz kilométernyire nyomultak be angol érdekterületre. Ennek az előnyo­mulásnak oka a legfontosabb nyersanyagok egyike, a petróleum. A tavasz már itt van és a kaukázusi petrő'eum az, amelynek birto­káért versengenek a megszálló csapatok. A nagy tavaszi támadást váró orosz csapa­tok a veszély tudatában kétségbeesetten pró­bálják megszerezni Irán kincsét. A középkelet előzőn lése egyébkén;! régi álma a Kremlnek s ugyanaz az orosz vezető­ség, amely valaha angol banditáknak nevezte jelenlegi szövetséges társait, ma újra farkas- szemet néz ezen a területen azzal a néppel, amellyel a világtörténelem leggroteszkebb szövetségére lépett. (—) Moszkva mim a „pánszláv“ eszmével akar híveket szerezni STOCKHOLM, április 10. Moszkvából ér­kező jelentések szerint pánszláv kongresszus kezdte meg ülésezéseit Moszkvában. A kon­gresszuson valamennyi stfláv nép nevében felszólalások hangzottak el. A kongiressszus elnöke, Gimdu^ov tábornok megnyitó beszé­dében valamennyi szláv néphez intézte sza­vait S' felszólította okét, hogy a széáv népek egyesülésének eszméjéért harcolva, minden eszközzel a tengelyhatalmak bö'tsö erejének meggyengítésére törekedjenek. Hangsúlyozta, hogy a szláv népeknek csak a pánszláv esz­me hozhatja meg a megváltást. A moszkvai pánszláv kongresszus minden­nél jellemzőbb a bolsevizmus módszereire. Eddig csupán azzal a jelszóval harco’it a Szovjet, hogy7 „világ proletárjai egyesülje­tek". Most szükségesnek latja isméi elő­szedni a régi orosz pánszláv megmozdulások je’.szavait, A szláv népek azonban nagyon jól tudják, hogy, mit jelentenek a bolsevrz- mus kezdeményezései. A pánszlávizmus a szláv népekre ugyanolyan veszélyt jelent mint a bolsevizmus. Hsába kísérel meg min­dent a Szovjet, az öntudatos; kis népek ma már tudják, hogy minden ilyen jelszó mögött a vörös bolsevista törekvés húzódik meg, amely minden eszközt szeretne fölhasz­nálni, hegy valami módon tért nyerjen a tengelyhatalmak frontja mögött. Ezt*k a tö­rekvések azonban már eleve kudarcba fül íadnak, menő a Szovjet porhintésének már senki sem ül fel Európában. Testvéri tafálkozAkal rendez az Erdélyi Párt marosvásárhefyi tagozata MAROSVÁSÁRHELY, április 10. Az Er­délyi Párt marosvástárhe'yi tagozatának kez- i művelődési szakosztálya minden péntek es- [ ten testvéri találkozói!; rendez a párt tagjai j számára, a hét körzetre osztott város más és más kerületeiben. Ezeknek a találkozók­nak célja a beS'ő arcvenai erősítése s hogy az elnökség a pánt tagjaival megvitassa sőre- kérdéseinket, megadja a szükséges tájé­koztatást és ugyanakkor maga is tájékozó­dást szerezzen a tagok helyzetéről. Ugyan­ekkor meghallgatják úgy az egyéni, mint a közérdekű panaszokat, hogy ezeknek orvos­lására megtehessék a szükséges tepésekel. Mar. április 10-ikén este 8 órakor tart­ják az első ilyen összejövetelt a Szabadi-uti református tanácsteremben. Májustól tervbe velite a közművelődési , bizottság, hogy havonként erdélyi vonatko- , zásu nemzetpo'Uikai kérdések megismerte­tése érdekében az ország legkiválóbb tu­dósait és előadóit fogja megszólaltatni. A közművelődési bizottság ezenkívül a háztartásbeli alkalmazottak szakosztályba va­ló tömörítésévé] is foglalkozik. Az a cél, hogy ezek az alkalmazottak ismereteket sze- I rezhesssenek s emellett nemes szórakozásban is vegyenek részt, különösen nemzeti tán­caink és énekeink gyakorlásával. A tizedesek már meg is kezdték ezzel kapcsolatban aa össBeirásít és a marosvásárhelyi lapok utján kérték a háztartási alkalmazottak munka­adóit, hogy a következő vasárnapén küldjék Fényképalbumok Emlékkönyvek Naplók (csattal, zárral} Vendégkönyvek nagy választékban, minden árl»SB} sjs .... Ellenzék könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Falbcnfő betöröfe 5000 pengő értékű ruhát toptak el egs Széchenyiért fiiíefbőf KOLOZSVÁR, április 10. (Az Ellenzék munkatársától.) Vakmerő betörés történt az elmúlt éjszaka a Széchenyi-tércu. Is­meretlen tettesek falbontás utján beha* toltak Weisz Márton kereskedőnek Szé- chenyi-tér 9. szánt alatt levő ruhaüzietébö és onnan mintegy < 4500—5000 pengő érléldi mhenernüi loptak eL A károsult kereskedő csak a reggeli üz­letnyitáskor fedeaít© fel a betörést s azon­nal jelentést tett az esetről a rendőrség­nek. A jelentés alapján a bűnügyi osztály közegei azonnal helyszíni szendét fartőt* tak és megállapították, hogy a betörők a szomszéd helyiségben rejtőzködtek el még üzletzárás előtt, majd a csendes éjszakai órákban kezdtek hozzá a munkájukhoz. Rendkívül ügyesen, nagy s«aakértel*tnmri felbontották az üzlethelyiség falát és úgy jutottak be a kereskedésbe. Azt is meg­állapította a rendőrségi vizsgálat, hogy a betörők húmulri-négyen leheltek és modern szerszámokkal dolgoztak. A tettesek tiz rend férfiöltönyt, több raun" kásnihát és néhány nadrágot loptak, közel ötezer pengő értékben. A helyszíni vizs­gálat alapján a rendőrség bűnügyi osztá­lya széleskörű, erélyes nyomozást indított i többtagú vakmerő betörőbanda kézre* kerítésére. Az (Hass hadsereg legmagasabb kaioasii (MN.) Az olasz haderő nem annyira legna­gyobb, mint inkább legmagasabb katonája egy matróz, aki elérte a 208 centimétert. A sor­rendben utána különösképpen egy lovaskatona következik 206 centiaaátexseL Erdély Sríilísége Mikor nagy főiaza),>a>lvláa, rlsaiatéré» «njyesüi'í-s nagyszerű mézesbe*©# morzsc i gatttdc, szállóige lett meghat ai „wraéíyt szel lem". Sereg ember foglalkozott e lönseges fogalom körülvllágltáítávai és iga?» értelmi­nek meghatározásával. Hisz eszme ís, már pedig a nagy eszmék lényege mindig kissé homályos és megfoghatatlan, inkább az ösz- tönszerü megérzésük, mint pontos jclontísüji lehet birtokunk. Végül megállapodtak az em ­berek, hogy lehetőleg keveset foglalkozzunk vele, ne rángassak a köznapi sívár küzdel­mek mesterséges világításába és ha inár tuio- mányos vagy irodai n* síkon foglalkozunk vele, nem a mai Erdély adatait böngésszük, melyekhez mindig tapad valami túlságos realitás, hogy úgy mondjuk, földi vagy sala kos etem, hanem keressük a mult őszinte vallomásaiban, az államférfiak levelezéseiben, a korok jeles naplóiban és közvette-nhangn emlékirataiban. Erdély különben is hires volt Mindig naplóiról és emlékiratairól, mióta 1451 után kénytelen volt saját lábára állni s az. egyesek életét izgalmassá és fontossá tenni, ami a magáníöliegyzések szenvedélyét cHreszfi föl. Azt mondják, a magyar irodalom emlék­iratanyaga itt virágzott és Erdély igazi kifeje zódése. Azért volt, hogy Erdély ezt az irodal­mát a XIX. század nagyszerű lendületében jobbára közreadták már, te azlár? sokra, talán túl érdekes és őszinte vallomásokra már nem futotta az idő és hely, majd érdek se: a XX. század nagy válsága saját idejét és az éppen múlttá vált időszakát kötötte össze az újonnan föllángolt hisztorizmussal, rruly a távoli ko­rokat legfeljebb regényes alakításban állítj a most elénk. A kiadott erdélyi naplóknak és emlékiratoknak azonban tehertételük volt, hogy a pozitív történetírás szolgálatába ke­rültek. Ma. pedig az általános érdeket kellene szolgálniok: a ma emberének mint az érdé-1 lyi szellem-darabját átnyújtani. Csak a sűrí­tett lényepot, az eszenciát, az egyén vallómé sán át valló örök erdélyiségeí, mért ezt akar juk hallani és megismerni, Ez a körülmény okozta, hogy egy budapesti'' könyvkiadó (Franklin} hajlandó volt tízkötetes nagy és ünnepi sorozatban: „Erdély örökségé Len a? épp most 4öö éves önálló erdélyi élet­vitel naplóiból és emlékirataiból jói kiszemeli részleteket közölni: kivonatokat, amelyek Er­dély fejedelmi múltját, lelkiségét és szelte-rém­ségét jellegzetesen tükröztessek. A iáimul tec. részleteket jó magyar fordításba», asai ne** okoz nagy fejtörést, túszén az erdélyiek na gyobbára magyar anyanyelvűket szerették éri érvényesítettek. Erre a válogató munkára Víokkal László dí.r az Erdélyi Tudományos te lései tagja váUakceett, Cs. Ssafeé LáuM $&©«' - reaaüködéséveí, A szükséges bevezetőt és magyarázó tejei /eteket főleg az ifjabb történetíró nemzedék írja. Eddig hat-kötet jelent meg: Tündéror- szág, Tüzprófaa, Sárkáayíogat, Fejedelem, .Apu és fiú, Haldokló Erdély ciraiael s a Budavár eleste utáni kor anyagát nyújtja a nemzett fejedelemség megdőltéig. A bevezetéseket iggierós nevek: Ravasz László, Kardos Tibor, Biró Vencel, Cs, Szabó László, Makkai Sándor, Makkal László, Aszta los Miklós Írták. Csodálatosan lebilincselő és tanulságos ol­vasmány s ami sssríölöU fontos, Igen jellemző, holott a szakember bizonyára itt-ott más sze­melvényeket szeretett volna viszontlátni, va­lószínűleg azért, mert a nehézkes és nem a? olvasóközönség teljes egészéi megnyerő tudó Hiányos nehézségű Kivezetésekből helytelenül csak a maga crtíekképvíseteiére gondol isméi, pedig most tömeges érdekről van szó, mert a történetes a legkevésbé tudomány és leg­inkább művészet a tudomány birodalmában. A szakember számára ott a régi s teljes kiad­vány, vagy kézirat A cél ezúttal tagadha­tatlanul az erdélyi szellem bizonyítása hite les vallomásokon át az egész magyarság ré­szére; tanúságnak is andalitó külső szépségek­kel beavatkozás a nyelvtiszti tás és nyelvcsi- szoUs érdekében, az erdélyi részére az öntu­dat ébrenlétének is tápol risa. De miért nincs ezek után ez általános érdé kü sorozatnak méltó visszhangja? A napi sajtó, mely egyedül varázsolhat elő könyvsikert, miért hallgat ugyszólva mélyen erről a „tó- megkiadványről" s engedi át a szót a szaktu­dománynak, mely eddig nem valami lelkesen viselkedett, pedig ilyen sorozat kiadása nagy jelentőségű dolog és kétségtelenül vitézi vál­lalkozás? Bizonyára közrehat, hogy a kötetek túl gyorsan lepnek egymás nyomába; sajté­nak és közönségnek nincs ideje, hogy együtt meneteljen a kiadással. Mert ez a gyönyör ne héz gyönyör: az olvasónak lélekzetet kell vennie s közben pihennie, mégpedig alapé san. Azonban a sajtó, főleg a napisajtó cs a könnyebb jellegű iolyóiratirodalom mégis ál dozatot hozhatna s éteren táplálhatná az ér deklődést, megerősitve önkéntesen tetszésén két, melyben az akarat gyökeredzik. Főleg Er délyben, amelynek a saját, ragyogó tükrét ősi ezüst foglalatban — tartják az arca elé Itt valami kóros körülír ény hat közre. Fáradt * ság, kitépetfség, magáuérzet? Spleen, keserű ­ség, tragikus életérzés, érdektelenség? Ki tudja skíerí pénzhiányról nem szabad beszélni. Az erdélyi nagy töiszabadulás s az erdélyi szel lem általános nagy hevülete 90k ember anyagi helyzetét megjavította, mint a külső megjele­nés, az életigények fölfokozódása, mulatóké lyek látogatottsága jelzi. Aztán története- - nagy »dákéi élünk, melyben anyagi dolgokra nem hivatkozhatunk. Az önálló és hamisital San művelődés különben hangos koreszme a parancsoló koreszmék sorite*!. Mindezt nen- érdekli, nein birja cselekvésre az erdetyi tői téneíem, eg a csodálatosan szép hangja és «rejel fel alk aim a z olle ik a (, a pártheiyiaégbe. A párt sokrétű tevékenységéhez tartozik az iparosok szakosztályának mega’-akiSása .amelynek célja, hogy nyugellátás és szociáH- kérdések inegheszeésé vei hozott határozatai! eljuthassanak az illetékes szervedhez. Erri az alakuló összejövetelre nerc bocsátottak ki külön meghívót, ■ hanem a lapok utjái kérték a meg jelenést. Ugyancsak folyamatban van a várospo’.i tikdi szak oszt» y megszervezésé is. Eanel rendeltetésé, bogy a \ áros-házához tartozó de az összpólgárságot érdeklő városi kér (léseket megbeszéljék s így az elfogadott ja vasiatokat és felvétett ötleteket a párt iör vényhatcsági kcpvisef.őinek tolmácsolásár keresztül kifejezésre juttathassák. A megélhetési nehézségek leküzdése érdé kében a párt szociális szakosztálya szüksé gesnek tartja az összes jótékonysági egyle­tek együttes munkájáé Már most fel kel készülni a jövő téli, nagy feladatra, amely© külön-kiilön nem lehet megoldani, csak kö zös munkával. Ha azonban ez a munka ki épül p azt az állam, a város és a magyar tár sadalom támogatja, úgy elérhető lesz. bog Marosvásárhelyen egyetlen magyar család sí szűkölködjék. A itiärosvasaiiidyi Erdélyi Párt kataiaza munkaprogramot dolgozott ki s exmek : programnak megvalósítás«, a Legbíaioeabi utón halad a cél elérése felé.

Next

/
Thumbnails
Contents