Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-10 / 80. szám

I

A „sírodra ansáá“

Erdősével foglalkozik a Baross Szövetség hivatalos lapjának* a ^Baross IJJsáfl*“ nak legújabb száma. A lap a ,s7inleges iparűzés“ ismérvet közli i os megállapítja, hogy az érvényes I jogszabályok szerint hogyan lehet idegen tokét felhasználni az iparban 7es kereskedelemben.

A magyar közvélemény tisztában van a Baross Szövetség szerepének rendkívüli fontosságával. A Baross iS/övetség legfőbb célja, hogy az ipar es kereskedelem nrra hivatott keresztény magyar kezekbe jusson és önnek érdekében számos olyan mozgalmat indított, amelyek minden jó- szándeku margyar ember helyeslésével találkoztak. így többek között Kolozsváron a Baross Szövetségnek köszönhető, hogy a város legforgalmasabb útvonalain levő üzletek rövidesen keresztény magyar kezekbe jutnak, ami a gazdasági átállítást rohamléptekkel segíti elő. Távol áll telünk tehát az a szándék, hogy a Baross Szövetség nemzeti elhivatottságát egy pillanatra is kétségbe vonjuk.

Mégis szóvá kell tennünk a „szín- leges iparűzés“ ismérveivel kapcsolatban a Baross Újságban megjelent cikkét. Ugyanis régi törvényekre és rendeletekre hivatkozva megállapítja, hogy „nem ütközik jelenleg érvényes jogszabályba az iparűzésnek az a módja, amidon az iparigazolvánnyal rendelkező iparos (kereskedő) részére az ipar (kereskedés) folytatásához szükséges tökét, vagy munkaeszközt és berendezést meghatározott ellenérték vagy a nyereségben és veszteségben való részesedés mellett más bocsátja rendelkezésre*1.

A Baross Szövetség hivatalos lapjának cikke a továbbiakban ismerteti az egyes kereskedelmi alakulatokra vonatkozó jogszabályokat és végső eredményként a következőket állapítja meg: „Az ngynevezett bújtatás (strohmansáy) fennforgását csak az egyes konkret esetek kapcsán lehet meg állapit and. Ennek a bújtatásnak rendszerfnti esete az, bogy a tokét, illetőleg felszerelést, vagy berendezést szolgáltató, kívül álló személy az üzlet vezetésében vagy irányításában közvetve, vagy közvetlenül résztvesz.“

Kétségtelennek tartjuk, hogy a „Baross Újság“ szerkesztőjét a legjobb szándék vezette, amikor a „szinieges iparűzéssel“ kapcsolatos jogszabályokat Ismertette. Atí hisz* szűk azonban, hogy ez a cikk mégsem tett hasznos szolgálatot a Baross Szövetség nagy nemzeti eszméinek. Azok a jogszabályok ugyanis, amelyek a szinieges iparűzés ismérveit megállapítják, még nem vehették tekintetbe a gazdasági átálii- i tás szempontjait. Az idézett jogszabályok mind olyan időkből valók, amikor a magyar törvényhozást is a liberális-demokrata elvek szelleme befolyásolta. Azok az elvek, amelyeknek károsságát az idő' már régen bebizonyította és amelyek ellen éppen a Baross Szövetség harcol olyan eFsmerésre méltó hevességgel nemzeti érdekeink védelmében.

Á közlemény kiválóan alkalmas arra, hogy olyan egyének, akik —- nevezzük nevén a gyermeket — zsidó tőkét hoztak be üzletükbe, vagy zsidó csendesiársakat tartanak, a jogszabályok téves értelmezésével felmentve érezzék magukat a zsidó bújtatás vádjának erkölcsi felelőssége alól. A zsidótörvény és az azzal kapcsolatos kormányrendeletek a zsidó tőkét akarják kiszorítani a keresztény magyar élet vérkeringéséből, Mi hasznunk van abból, ha | valamelyik nagyvállalat elbocsátja 8 Mxfizetéses zsidó klsalkalmazottját, 1 ha ugyanakkor módot talál a zs;dó 1 tőke további irányitó megtartására? a

Hogy a Baross Újság szavait idéz- * /.ük, a mai időkben „az úgynevezett * bújtatás (strohmanság)“ kérdése ; nem a jogszabályok magyarázatán, hanem erkölcsi felelősségén és a lé- \ lek emelkedettségén alapul. Ne ad- I junk tehát tápot azoknak, akik min- I dánképpen kibúvót szeretnének ia- j

r.i,Li:Nzcn

Az epeiaj speciális gyógyszere

lett a jiarkftrajenói csodaforrÁs vize. Az epeutak, a máj, a gyomor betegséget esetén, orvosi tanács és ellenőrzés mellett 4—6 hetes kúra tartandó e pompás, természetes gyógy

szerrel, a Mira glauhersós gyógyvízzel, mely eddig is soknzázezer magyar egészségét adta

Vissza. Kérdezze meg orvosit!

A Ferenc József Tudományegyetem a száműzetésben és a felszabadulás után

li.

\/ 1918-3* összeomlás! időben bizonytalan helyzetbe került kolozsvári egyetem részben a magyar forradalmi kormány köz- okte tus ügyi mi iiisrlérimnának rend elír tó re,

részben pedig az erdélyi helyzet bizouyta lansága singjiiilla meggondolásból a/, addigi Magyar királyi Ferenc József Tudományegyetemből Magyar Tudományegyetemmé alakult át. Címében tehát már nem a magyar ..állami“, hanem a ..magyar tudományos11 jellegét domborította k*:. Így remélte ugyanis, hogy fenntarthatja magát és tudományos, művelődési küldetését továbbra is teljesítheti. A kezdeti időben volt is némi remény arra, hogy az egyetem Erdélynek Romániához való csatolása ulán és megtarthatja magyar jelegét. A gyulafehérvári határozatok pontjaiból, főként azonban az akkori román tudományos élet vezető személyiségeinek különféle incgny ilatkozásaiból erre lehetett következte!ni. A kormányzó tanácsnak nevezett ideiglenes erdélyi román kormány vezető személyiségei Ls többizben nyi atkoztak ilyen értelemben. A megszállók azonban hamarosan letértek a jogi alapról és Ghibu Ouisifor-nak szüntelen ösztökélésére Erdélyi sorsának akkori intézői 1919. tavaszán erőszakkal vették át az ecsetemet,

*

Az egyetem tauarai azonban nem hagyták el őrhegyüket, csak akkor, amikor 1919. nyarán egyiket a másik uitán utasították ki az egyelem ősi székhelyéről. Ez év őszén már több, mint husez kolozsvári tanár tartózkodóii Budapesten, megkezdve a kultuszminisztériummal az egyetem ideiglenes anyaországi elhelyezésére vonatkozó tárgyalásokat. Ugyanekkor már számos kolozsvári egyetemi halható tartózkodott Szegeden, akiknek nevében Somogyi Szilveszter, a város polgár- mestere fel Ls kérte a menekült tanárokat, jöjjenek Szegedre és vizsgáztassák le ott az összeverődött ifjúságot. Ugyancsak Somogyi polgármester vezetésével küldöttség ment a fővárosba, kérve, hogy Kolozsvár egyetemét Szegeden juttassák otthonhoz, ahol a város tanári lakásokat, diákinternátusokat, va’a- mittt megfelelő klinikai Ó9 előadóhelyisége- ket hajolandó a menekült egyetem rendelkezésére bocsátani. Az egyetem áttelepítésének előkészítési munkálataira Szandtner Pál tanár kormánybiztosi felhatalmazást kapott. Az ő fáradozásainak és Szeged város vendégszeretetének és készségének köszönhető, hogy az egyetem 1921. őszén. Szeged városának százados álmát megvalósítva, megnyithatta kapuit.

Az első hónapok, sőt az első esztendők is rzinte ugyanazokkal a nehézségekkel teltek el, mint ame’yck az egyetem alapítását annakidején Kolozsvárott kisérték. Valóban a megcsonkított és megalázott nemzet életerejének legszebb bizonyítéka volt,, hogy nem hagyta veszendőbe a hontalanná vált egyetemet és ha egy évtized múltán is, de Kolozsvár menekült egyeleme Szegeden korszerű és európai színvonalú elhelyezéshez jutott. A város és az állam lelkes és áldozatkész összefogása rövid idő alatt tűrhetően biztosította az egyetem első és ideiglenes jellegű elhelyezését. A város, az állam, az államvasutak hatalmas ingatlanokat engedtek ! át a megtelepülő egyetem céljaira. Az építés különösen Kiehelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt vett nagy lendületei. Klebels- terg, a várossal karöltve, az addig eiianva- goit szegedi Tiszaparton uj klinikai épületeket emeltetett és kiépíttette az egyetem céljaira a Fogadalmi-templom körüli óvárosi részeket, valódi tiszapartii metropolissá változtatva Szegedet. Ugyannyira, hogy különösen a khn’kaJ és természeti adományt írté- z<‘-,ek elhelyezésénél nemcsak korszerűbb, hanem feltétlenül szélesebb kereteket is biz- t< silót! egyetemnek annál, amivel Kolozsváron renaolkezetí. Az egyetem .neg.-eicpitSi a>z3l a gondolattal fogtak hozzá az oj egyetemi s/ek*aros kiépítéséhez, hogy a magyar művelődés és tudomány ez újonnan é| ü ő csarnoka arra lesz hivatva, hogy a Magyar

I Birodalom dél felé táruló kapuji h'gr. n ídiii* á munnak Horgosról és S/üregröl fognak »‘ indulni a tudásszomja/,o ifjak- hamm t.vidékről " is 6 az rgen- nagyar Délvidékről, amely fölött — mer* pillanatig sem volt kétséges — a magyar nemzet újból kiterjeszti impériumát. A szegedi egyetemi építkezések során nyiilít a kálóm arra is, hogy a nemzeti pantheonnak gróf „Széchenyi István áiial felvetett eszméjét lueg- vslésit.-ák. Ezért a Fogadalmi-templom terét bt Hívekkel övezték, amelyben a nagy magyaroknak ăl ütőtiak emlékei, s amely pantlicont Magyarország kormányzója Nemzeti Einlék- csarn oknak nyílva nil ott a.

*

E faiak között mélyül lőj az a nagyszabású tudományos munka, amelynek egyik ága végül is az egyetemes tudományosság legnagyobb elismerésében, a ;\olx l dijban részie- sü t. Kolozsvár szelleme tovább élt a tanárokban és az ifjúságban 8 az oktatás mellett a kutató munka és a tudmányos eredmények nemcsak hazánkban, hanem a nemzetközi tudományosság vonatkozásában ü öregbítették tekintélyét. A Szegeden megtelepült kolozsvári egyetem tudományos munkásságát bizonyítják azok a nagyszabású tudományos kiadványok, amelyek a megcsonkított és gazdasági válságban sínylődő országban újonnan megtelepitett egyetem természete« és a külső helyzetből is adódó nehézségei ellenére nem egyi/beu vívták ki —mint említettük is — az európai tudományosság elismerését. A egyetem igyekezett a legszélesebb vonalon kiépíteni a külföld frié is azokat a tudományos kapcsolatokat!, amelyek már Kolozsváron a nagy külföldi gócpontokhoz fűzték. Számos külföldi tudós kereste feil a szegedi egyetemet, amely a maga részéről stziu- tén képviseltette magát az európai tudomá* nyosság szempontjából valamennyi fontos nemzetközi kongresszuson és tanárai közül sokan bejárták vendégelőadói minőségben nemcsak Európa, de az Újvilág nevezetesei)!) egyetemi központjait is.

A külső kapcsolatok ilyen tekintélyes kiépítése melleit az egyetem belső fejlődése sem állt meg. A tanszékek száma is folyton növekedett ugyannyira. hogy 1931-ben a kolozsvári kezdeti 42 tanszék beívelt Szegeden 62 tanszékről hii/rdafeték a tudományt Az egyetlen kötette- sem rendelkező szegedi egyetem könyvtárállománya pedig néhány év múlva mintegy negyedmillió kőiéin* iu gott, biztosítva ezáltal a tudományos búvárkodás számára nélkülözhetetlen könyvtári anyagot.

Az alapvetés tehát sikerült. A Kolozsvárról menekült egyetem betöltötte hivat fisát az igazság kutatása és hirdetése terén. De tűrhetetlenül és lankadatlanul hirdette az*t is, hogy Erdély a miénk, ősi székhelye Kolozsvár, ahová mindig vissza is vágyott. Ez a szegedi két évtized csak újabb dicsőséget hozott és kivívta a megbecsültetést „Szeged egyeteme“ számára, amely most már uj név alatt biztosítja helyét a vi’ág tudomány-osságának fórumán — mint Horthy Miklós Tudományegyetem.

*

1940. szeptemberében, a második bécsi döntés következményeként a honvéd hadsereg Kolozsvárra történt bevonulását nyomban követte a kolozsvári ősi egyetem átvétele. Az újjászervezés munkálatai már korábban megkezdődtek, s valóban csodálatos az a gyorsaság, amellyel a magyar kormányzat ezt a nagy munkát, a döntésfolytán élőálló helyzet legfontosabb kulturális feladatát elvégezte. Ez a hatalmas kulturális erőpróba azonban nem érte készületlenül a csonka- Grszágot, aminek a Ferenc József Tudomány- egyetem újjászervezéséről szóló 1940. évi XXVIII, törvénycikk indokolása is kifejezést, adott. Ezeket az eüőkésziíő és ujjászervezési munkálatokat Hóman Bálint vallás- és köz- okitaitásügyi miniszter vezette, aki nem pusztán Erdély egyetemének megszervezésére korlátozta tekintetét, hanem kereste és meg is találta azokat a kapcsolatokat, amelyek az egyetemeit az erdélyi művelődéspolitika más

Iáim a nemzeti öntudat és a koreszmék által parancsolt erkölcsi! felelősség alól. Ezért tartjuk helytelennek a Baross Újság cikkét és nyugodt leikiismexettel hangsúlyozzuk* hogy a szinieges iparűzés ismérvéit a mai időkben nem a jogszabályok.

i hanem a közvélemény állapítja meg ; és minden öntudatos magyarnak akkor is tartózkodnia kell a zsidó tőke igénybevételétől, ha erre az érvényben lévő jogszabályok esetleg ; valami halvány lehetőséget adná- 1 nak {—)

19 4 2 április 10.

f

jelentő« tényezőivel öcAvcfiizik »■..: így '» dumáidon k uMlúaát mán intézményekkel u*/ aaefogva lchwtővé t«**ik. A kuHutzminut* «art, feladatainak naeqfra5*>*ttieváb«u áldoz*. ké**©n támogatta az nuagya/ kr.rr.n .y

7»t, amelynek, élén gróf Teleki f ri a/ erű- Bi ember, a tudó* poliliku . állott.

Az ujjÚBzcrvcvé* én az egjeti in hazatere * nek munkálatai több t,/.álból tevődtek o/•

A legelső volt a szellemi megalapoz.! >: a ha •/atért kolozsvári egyetem feladatkörének ponton inegliatáro/.áea, a szüksége szel ‘ im rendét«;, azaz a/, egyetemi oktatás v/.i-Jlenu rerntése, azaz az tgydx-ini oktatás ««©Hemi éH tárgyi előfeAé te Ifănek biztosítása. A ko lozsvári bevonulás második napján már megérkeztek a miniszter munkatársai, ruha ny nappal később maga Human Bá.inl mi niszM r <-■> S/.ily Kálmán államtitkár. hogs az újjászervezés munkálatait helyszíni ta pasztalatok alapján vehessék kézbe. 1940. ok tóber 24-én, Magyarország kormányzójának jelenlétében, bála a rendkívül gyors szerv»- ző munkának, ünnepélyesen megnyílt az ősi székhelyére hazaiéit Ferenc József Tudományegyetem. Tehát pontosan a Kolozsvár felszabadításától számítolt 43-ik napon Az egyetem átvétele után készült veszteségü-ta kimutatása szerint az egykor gazdagon fel szerelt kolozsvári magyar egyelem meglehetősen kifosztva került a magyar államnak, nem, mint jogutódnak, hanem mint jogos tulajdonosnak birtokába. Mintegy tízmillió pengőre 'lehet becsülni azt a veszteséget, amelyet a kivonuló megszállók az egyetemnek okozlak,

*

1940. december 31-ig az egyetemmel kap csolatban közel másfélmillió pengőt költött a közoktatásügyi kormány. Ez az a költség- vetési keret, amely a kolozsvári egyetemen a magyar tudományos munkát újból tehetővé tettek Az újra megnyílt magyar egyetem összesen 2572 hallgató számára biztosított tanulási lehetőséget. Az erdélyi magyarság uak a megszáLás alatt nagymérvű leszcgé- nyedése tette szükséges»« és magyarázza a diáksegélyezés nagy szükségleteit s a diák- jólét vezetőinek eredményes megoldását is. Az egyetem megnyitásakor öt iiíternátug ép két menza tette lehetővé az egyetemi ifjúság életét az ismét magyarrá lett kolozsvári egyetemen. Súlyos feladatokat kellett megoldani, nagy szegénység, sőt nyomorúság várt megsegítésre.

A hazatért egyetem tanácsa hálájának kifejezéséül diszdoktorrá avatta gróf Csáky István külügyminisztert, Rust Bernhard német birodalmi tudomány-, nevelés- és nép- müvelésügyi miniszteri, valamint Botfái Giuseppe olasz nemzetnevelésügyi minisztert.

Az egyetem újjászervezéséről szóló beszámolónkat gróf Csáky István diszdoktorrá felavatása alkalmával mondott beszédének egy részével fejezzük be: , Kolozsvár sok vihart látott az évszázadok folyamán. Földje* a szó legmélyebb értelmében ősi magyar föld. Mi a Csonkaországból zarándokolni akarunk ide. Ezen a történelmi földön szeretnénk a további munkához erőt. biztatást nyerni. Anteusként megerősödve szeretnénk innen hazamenni, hogy tovább dolgozhassunk. Kolozsvár hivatása nagyszerű. Alig van még egy olyan városa az országnak, amely- tő! annyit várna az ország, mint éppen Kolozsvártól. Isten adjon erőt Kolozsvár városának és a város magyarságának, hogy továbbra is be tudja tölteni sut a hivatást, amelyet a magyar történelem ennek a városnak előirt“4. (—).

A külpolitika hírei

Londonban felállítják Lenin emlékszobrát., még pedig oly módon, bogy esténként közvetett világítással vörös fényt vethessenek rá. A szobrot Maj.szkv szovjetnagykövet leplezi le április 29-én, Leniin születésnapjának évfordulóján.

Kaiiani, Irák volt miniszterelnöke szerdán Firenzébe érkezett néhány- napos ottartózkodásra.

Hull külügyminiszter betegségéből való felépülése után nemsokára, átveszi hivatalát.

Franciaország washingtoni nagykövete — angol jelentés szerint — szerdán délután a külügyminisztériumban kormánya nevében tiltakozott a francia nyugatafrikai Braza- villeben kinevezett amerikai főkonzul kinevezése ellen.

Tatekava tábornok, Japán eddigi kujbisevi nagykövete szerdán Hiszin- kingbe érkezett és csütörtökön délután továbbutazott Tokióba. A nagykövet nem volt hajlandó semmiféle politikai nyilatkozatot tenni.

Az amerikai igazságügyminiiszté- rium közli, hogy mostanáig 7805 el- lenségesországbeli állampolgárt tartó zhattak le az USA-ban. Ezáltal 4397 i japán, 2307 német és 1101 olasz ál- \ lampolgár vesztett e el szabadságát-