Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-30 / 97. szám

1*42 ă*rllis 3*. SLLENZÍI ‘JM&fk „Ile hoztó Pisire Éráit? iineseii“ fHifiäola m üsilárias ieftészkS? fővárosi ftfáiibfcépzi étfefcezStféB ifóan HSkiö-s ^iispfife BUDAPEST, április 30. (Az _ Ellenzék munkatársától.) Ritka ünnepi alkalom moz­gatta meg a magyar unitárius egyházat: az Egyetemes Unitárius Lelkészkor április Ltíi- ról május 3*ig terjedően lelkészi tovább­képző értekezletet tant Budapesten, a Ko- háry uftcaá unitárius templomban. Az unitárius lelkész kar Trianon óta most gyülekezhetett össze először a fővárosban. 'Az értekezlet munkarendjén szakelőadások mellett ünnepi jeíllegü összejövetelek is sze­repeinek. A lelkészkor értekezfete kedden délelőtt ünnepélyes külsőségek közönt vette kezdetét. A minden magyar vidékről összese reglett unitárius lelkészek a Koháry utcai templom­ban gyülekeztek. Az isten tiszteleten Komját- szegi Géza kolozsvári lelkész imádkozott. Utána Kelemen Imre okiándi lelkész, az Unitárius! Szószék szerkesztője prédikált. Beszé’lt a mostani íelkészi értekezlet rend­kívüli jelentőségéről. Amikor uj világ ize készül és egy uj nemzedék hitének fényfor­rása gyűl ki, szükséges a nagy lelki száma­dás önmagunkkal ® a magunk javaival. Er­dély, a magyar unitáriusok íö'Idje, csak lé­lekben gazdag, de anyagiakban szegényen szabadult fel. De most már elkezdtük az újjáépítést, amely csak egyféleképpen vég­ződhet, — sikeresen. Ismerni keli ehhez az erdélyi embert is. Aki nem ismeri az erdélyi lelket, annak Erdély nem lehet egyéb egy ásványaiban kiaknázatlan gazdagságú föld­darabnál. Az unitárizmus a türelem vallása, ® ez meglátszott a történelemben Erdélyen is. Az unitárizmus hivatásáról és az unitá­rius ember kötelességeiről szólva, figyelmez­tette a jelenlevőket: vigyázniuk kell, nehogy a lieílki értékek véka alá rejtett gyertyák «egyenek. Mindenünket felajánljuk az eljö­vendő Magyarországnak. „Ifi férfieitfiiifí mm iráé’Yta1* Ezután Ehárt Andor teológiai magánta­nár, csehétfalvi lelkész, az Egyetemes Uni­tárius Lelkészkor elnöke mondott bevezető szavakat. Beszélt a magyar és unitárius esz­mények összefonódásáról. S mikor a feíkészi továbbképző értekezletet megnyitja, —■ mondta — gondoljunk egy pillanatig ara­nyosszéki, oltmenti és kükiillőmenti unitá­rius véreinkre, akiknek lelkészei csak gon* do atban lehet velünk ezen az értekezleten. Utána dr. Csíki Gábor, a duna-tiszameuti egyházi kör nevében köszöntötte Józan Miklós püspököt abban n templomban, amelyben 42 évig hirdette a Szentírást. Az „Isten hozott soha nem hangzott mele- igebben, mint most, ebben a templomban. De ne feledjük el, sorsunk ma is magyar sors, mert minden unitárius lelkipásztor nem le­het közöttünk. Barkó Béla füzesgyarmati lel­kész a duna-tiszamienti lelkészek nevében mondott üdvözletei. Végül Szentiványi Sán­dor leiké íz a budapesti unitárius egyház­község nevében köszöntötte a főpásztort, — Az unitárius egyházközségem “fámára nem Erdély tért vissza, hanem mi tiink vissza Erdélyhez mondotta. lázas fJiklos püspök: „Süml kell végezni i magyar munkát!“ józan Miklós püspök meleg szavakkal vá­raszóit az üdvözlések! e. Annyi ideig volt lelkésze ennek a gyülekezetnek, —- mon- fdoitta — hogy már nem csupán a templom­nak. de a Ilivel leikének akusztikáját is is­meri. Majd megemlékezett a szomorú évek” rő‘. amikor az erdélyi földönfutók utolsó reménnyel 'léptek a főváros utcáira, miután otthonról egynapos határidővel kiutasítot­ták. Mennyire más ez a gyülekezés, mint az akkori uuitárius találkozók, amikor vagon­lakó magyarokat kellett fedél alá helyezni, éhezőknek kenyeret adni, csüggedőknek munkaalkalmat nyújtani. Egyházáról szólva, megemlítette, hogy talán egyetlen unitárius tanya sincs a magyar földön, ahol legátus korában gyalog meg ne fordult volna. Szívvel kell végezni a magyar munkát, mert. ha szív nincs, az Istennek kevés köze [ehet hozzánk, s nekünk még heve­sebb Őhozzá. Liz percnyi szünet után az értekezlet el­nökének felkérésére megtartotta „Hivatal és hivatás' eimü előadását, az értekezlet heve se tőjét. Aki nem lelkesen végzi közösség munkáját, ázz csak napszámos. De a lelkes* nem lehet napszámossá, mert a lelki élet nek nincsenek napszámosai. Lelkész! műn kát csak egyféleképpen lehet végezni: hí nem hivatalnak, hanoea hivatásnak ércjraük Némelyik lelkésznek egy gyülekezete van, másiknak több, a püspöknek pedig mindéi gyülekezetért ^ fdelnie keil De a feädäseej arányába« keíi doLgozannk is. Ő Fgnzs&cz, J?á; példaképül, s ma is valahányszor íelkészi hivatásról beszél, mindig az ősz püspök kitartó munkájára, szívós akaratára gon­dol. Valamikor, egy nemzedékkel korábban, a lelkész még együtt dolgozott földlturó hívei­vel. Később a Íelkészi teendők sokasága nem engedett időt a földdel való foglalatosságra. A Íelkészi munka és a gazdaság elvált egy­mástól. De a lelkész mégsem távolodott él hi veitől, nem kapcsolódott ki a földközös­ségben élők világából. Az idők változékonyságáról és a magyar lelkész helytállásáról szólott ezután: — Akármilyen idők is jönnének, mi ak~ k :;r is csak Kolozsvár, lot du c* L /a után ţ i igazodunk., mert ezek a/, unil amis magyar j ut stációi. !’ — Idehoztuk Pestre Erdély kincseit, 9 hazavisszük hires) Budavár képé* nyolcszáz­ezer lelkes hivősere günkneh mondotta '’>«■ fejeasésöl józan Miklós püspök. A lelkészek a megnyitó ünnepély után «* Metropole szálló éttermébe vonultak közös ebédre. A. Íelkészi kar értekezlete délután öt óra kor folytatódott. Fülöp ZoOltán vadadi lel­kész imádkozott. Majd utána Simán Dániel teológiai tanár tartott értékes előadást -A7* unitárius lelkész az nj világ küszöbén44 cím­mel. Az értekezlet résztvevői szerdán délelőtt megkoszorúzták Gaál Miklós néhai toroekó- szentgyörgyi és Iván László lelkész, vala­mint murányi Farkas Sándor sírját. A ko­szorút vivő küldöttséget Barabás Béla buda­pesti lelkész vezette. ■ mám. Katopkiréfy kalap- és Mátyás ftlrálydér 5. szám az tiÜVák‘IMS költözőit. fCizáifáSk a zsidókat a székelyföldi fakereskedelemDól .4 Székelyföld magénalt akaría biztos'lirai m faipar miaden ISvsdefméf —- Végei keli veáiti ai idegen elemek nyerészkedéseinek •' KOLOZSVÁR, április 30. Hosszú évtize­dek mulasztásait kell jóvátenni a felszaba­dult magyar életben. Kormányzatunk és er­délyi törvényhozóink a lehető legnagyobb figyelmet fordítják a Székelyföld kérdései­nek megoldására, mert ez a terület az egye­temes magyarságnak legbiztosabb védőbás­tyája. Helyre kell pótolni mindazokat a mu­lasztásokat, elhibázott intézkedéseket, ame­lyek miatt a székelység lába alól- ősi szülő­földjén kicsúszott a talaj és évről-évre a székelyek ezrei kényszerültek arra, hogy idegenben keressenek megélhe- test. A. napokban ismertettük, hogy a Székelyföld vezetői részletes emlékiratot dolgoztak ki, amelyben fölhívták a kormányzat figyelmét a Székelyföld viSlamositásának nia már el­engedhetetlen szükségességére. Csak a villa­mosítás révén lehet a Székelyföld iparosítá­sát megoldani és kormányzatunk a legna­gyobb figyelemmel tanulmányozza a gyakor­lati kivitel lehetőségeit:. Nem kevésbbé fontos kérdés a székely fa- kereskedelem ügye. Az egész ország gazda­sági életének egyik legfontosabb tényezője a fakereskede’em, és hogy a magyar gazdasági mérleg aktiv legyen, abban jelentős szerepet játszik a hegyeinkben termő fa. Zsidó kezekben van a Székely- főid íaker esketi elme Az ország erdőterületének legjelentősebb része Székelyföldön van, természetszerű te­hát, hogy a székely vármegyékben virágzó fakereskedelem fejlődött ki. Az ország legértékesebb népi elemének, a székely ségnek megélhetését legalább hat­van százalékban a fa és a vele járó foglal­kozás biztosítja, Annál megdöbbentőbb .az a beadvány, ame­lyet a székegység vezetői most juttattak *'[ a kormányzathoz, az Erdélyi Párthoz és az £r- délyrészi Gazdasági Tanácshoz. A beadvány siralmas képet nyújt a székelyföldi fakeres- kedelem helyzetéről. Ugyanakkor, amikor a gazdasági élet átállítása teljes erővel folyik s amikor sikerült elérni, hogy közellátási, közélelmezési cikkeket: szeszt, bort, lisztet, cukrot, és az ezzel járó kereskedelmi előnyö­ket kivegyék a zsidók kezéből, a székelyföldi jokereskedelem irányítása és tők-eérdekeitségei jórészt zsidó kezek­ben vannak. Annak a székely népnek, amely a délkeleti 1 Kárpátok lábainál és a Hargitai hegylánc | mindkét lejtőjén zárt tömegekben védelmezi í a keleti határokat, legfontosabb és egyik- | másik vármegyében mondhatjuk egyedüli | keresetének, egyetlen életlehetőségének a fát | lehet tekinteni. Fel ei század óta o fethcreslcedelemmel járó- busás hasznot a zsidók viszik el a Szék­hely földről, akik ennéli a foglalkozási ág­nak vezetéséből és tőke érdekeltségeiből majdnem mindenki!: kizártak, aki nem zsidó. „Egy parazita elem kizsákmányolásával ál­lunk szemben, amelynek testünkről való lekaparásával várnunk tovább egy pillanatig sem. szabad — mondja a Székelyföld veze­tőinek emlékirata. — Az erkölcstelenség,' ami a. zsidó fakeres.kedclcm nyomán fal vainkban, népünk közölt napról-napra mé~ telyezve a lelkeket, jelburjánzott, magasabb' szempontból is kívánatos, hogy- megszűnt vi­tessék ”t Á ,r « V. . \ . . V. 1 ..Y . ó.j/J., A h'V, ai «'• ( y, A, ,Yb AUV AbV„ ţ r . %" • ' 1 I ► . . ^ k, » * * é J ' v ,áj Seroiatos községi ériek«?- leteket tartott Sialmár- megyében az (Ertféivi Párt Nagybánya, április 30. (Az Ellenzék tudós tójától.) Szatmármegyében az Erdélyi Pár* nagybánya, tagozata sorozatos községi érte kezleteket. tartott. Az értekezletek iránt mir denhol hatalmas érdeklődés nyilvánult meg Alsófernezely községben az Erdélyi Párt gyű­lését Papp Vári László közsé-gi főjegyző, községi tagozat lelkes elnök© nyitotta meg Orbay Ferenc kolozsvármegyei titkár, mint a> országos központ kiküldöttje, tartott lelkesít* beszédet az erdélyi magyar egység meg teren tésének szükségességéről. Utána Szentpéterv Antal járási titkár kiil- cs belpolitikai táp koztatót adott. A párt vezetősége végül mec hallgatta az értekezleten felmerült helyi pa­naszokat és kéréseket. Az értekezleten a teljes vezetőség: Magos Lajos községi bíró, ale. nők, Becságh Zoltán főmérnök, titkár Zeiszperger Lipót ig. tanító vezetésevei iele." volt. Vágó Károly dr. ref. lelkész, elnök vezetésére’ Koltó-Katalin községben is népes értekezletet tarolt az Erdélyi Párt. Az elnöki megnyitó után Orbay Ferenc a katonaszellemtől áthatott er­délyi magyar társadalom kötelességéről be­szélt a jelenlevők nagy érdeklődése mellett. Szenípétery Antal a párt eddigi munkáját ;.: mertette. Vágó Károly dr. elnök r panaszok és kérések meghallgatása után lelkes szavak kai zárta be az értekezletet. Az Erdélyi Párt mindkét gyűlése iránt ok. nagy volt az érdeklődés, hogy a vezetőség el­határozta: a jövőben gyakrabban rendezi meg értekezleteit, mert a nagybányai járás terü­letén nem áll rendelkezésre kellő befogadásé és nagyságú terem. mmew a. „ K i.’.b «Ve üsayaa lehel m falcereslcedeieni hasER&l a iiélcelységnek Ibi# l&siiani ? Ezt a régóta vajúdó problémát akarják most megoldani a székelység politika! és gazdasági vezetői. Néleiuényük szerint az ,volna kívánatos, hogy a székelyföldi fakereskcdelem ügyében sürgős kormány- intézkedést h-ozzanok. Ez a rendelkezés az irányított gazdálkodás jegyében meg kellene tiltsd, hogy az erdőbirtokos kö­zül etek magánosoknak adják el q fát. Az elgondolás szerint ezek a közülietek min­den évi vágteriiletüket saját maguk kellene kitermeljék, hogy ennek a fanok minden haszna, a tőártől a fuva­rozás, a feldolgozás és az értékesítés kap­csán elérhető minden egyes fillér haszon az erdőtulajdonosoké, tehát önnmguJté le­hessen,. . Minden erővel arra keli]] tehát törekedni, hogy a tőke vonalán ma még hol nyíltan, hol titokban érezhető VvkW - zsidó befo­lyást kiküszöböljük. Sokan azt az aggodal­mukat fejezik ki, hogy az átáüiliiáshoz szük­séges kellő számú keresztény szakemberrel ina még nem rendelkezünk. Akadályt je­lent az is, hogy a fakereskedetemben elhe­lyezkedő tőke a Saéfceáyfö&dön jórésat zsidó kezekben van, Elsősorban tekéi pénzügyi segítségre van szükség, Biztosit»»! kosi pénzvonaíon annak lehetőségét, hogy a magyar nemzeti taka­réktőkét a székely népi és a magasabb nezn- zőti célok érdekében még akkor is beállít- s'ák, ha annak átmenetileg n&m volnának meg a tisztán bankári és tisztás» merkantil Ültét eletet kááüó .kellékei. A kérdés másik része már könnyebbe» megoldható. A me még második vonalon dolgozó ma­gyar keresztény elemet az első vonalba keli állítani. A hiányzó szakembereket kellő neveléssel pótolni kell. Bizonyos, hogy a harmadik kellék, a törvényes és kormányzati intézke­dés, ami ehhez az átállításhoz: a székely­föld! fakereskedeíem kereszténnyé és ma­gyarrá tételéhez legelső sorban szükséges, mielőbb megtörténik. Arról kell tehát gondoskodni, hogy a Szé­kelyföld vezetőinek megfelelő keresztény tőkeérdekeliségeh álljanak rendelkezésük­re és a gazdasági átállítást teljes mérték­ben biztosítsák. Bizonyos, hogy a Székelyföld vezetőinek kérése országszerte visszhangra talál. Az Erdélyi Párt törvényhozói és gazdasági szak emberei már régóta foglalkoznak a székely­földi fakereskedeíem ügyével és ebben a kérdésben a kormányzatnál előterjesztést tesznek,, Ugyancsak beható tanulmányozás tárgyává teszi a kérdést az Erdélyrészi Gaz­dasági Tanács is, úgy hogy minden remé- nyüak megvan ennek & nagyfontosságu nem­zeti kérdésnek ssMÍ^zázaiéko&an kielégítő megoldására. Személyes bevásárlással sikerüli Soíingenben egy nagyobb létei finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem cs így azon kellemes helyzetben vagyok, hogy még egy ideig igen tiszteit vevőim legkényesebb igénveit is kielégíthetem. KUN NAIYÂ5 FIA Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 1. Saiier Emil, a világhírű zongora­művész, a zongoraművészeinek fa­lán utolsó igazán nagy egyéniség?. Bécsiben meghalt. Sauer 1562-hen Hamburgban született. Zenei tanul­mányait Moszkvában és Weimarban Liszt Ferencnél végezte. 1890-ben lépett fel először hangversenypódin mon s azóta több mint félévszáza, hőn át, majdnem egyeduralkodó mű­vésze volt a világ hangverseny ter­meinek. Liszt Ferenc nagy •tanítvá­nya, a legkiválóbb Liszt-tolmácsoló, haláláig hu letéteményese maradt a halhatatlan mesterétől elsajátított stí­lusnak és kultúrának. A magyar fővé - rost, valósággal második otthonának, tekintette és minden évben megtisz­telte látogatásával. A közeli napok­ra (Sauer Emil hangversenyt, tüzöti ki Budapesten. A nagy művésznek ez a hangversenye immár őrökre el­marad. Halálhíre a magyar zenei élet köreiben is rendkívül nagy rész­vétet keltett. A hét filmjét Ä H®bin$oii család f8amata.ija új, üránia-iauzgó,) Olyan filmet mutatott be az Uránia-mozgó, amely joggal számíthat a nagyközönség érdéi , lodésére és főleg az ifjúság talál majd benne igaz örömet. Csupa kaiand ez a film s amel­lett. nevelő hatása is van. Hőse a gazdag svájci család, amelynek elpuhult fiait divathölgy mamájukkal és derék apjukkal együtt lakatlan szigetre sodor Ausztráliába menet egy borzal­mas tengeri vihar. Hogy ez a csalid rab; építi fel uj otthonát a szigeten és miképpen tanulja megbecsülni a munkát, ez a film magié. Csodálatos természeti felvételek viszik el a nézőt egy kicsi trópusi szigetre, ahol paradi­csomi szépségű tájakat, érdekes állatvilágot és óriásfákat lát és egy olyan vihari, amelyhez hasonlót filmen még nem láttunk. A szereplői művészi játéka, a cselekmény változatosság; s elsősorban a felvételek szépsége teszik sí kerré a nagyon szép filmet, amelynek fősze repeit Fredy Bartolomev; és Edna Fes' játsszák,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents