Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-04 / 76. szám

I 1 ** *2 áyxül's i«. SLX.1SNZÉK ß7il >Í9l> CfQb Ofrt aiij ßsa S9 nol ßtn foq '■Qd Í9Í iiv IÖJi ÍÖÍ iiJb [ t/d 9 Ä ion SB A LB ű b •s n ikffffcflafMtoB fensvsikar issifiilai Hksz őt sitf« megoldódott a vdres ^iílcmoslíásáttök figfe —• Kalotaszeg vidékét rövidesen bekapcsolják a villamoshálózatba KOLOZSVÁR, április 4. Több mii.it két évtized óta húzódik . Bánííyiiu- nyad városának és Katotaszeg- vi­dékének villamosítása. Bánffyhu- nyacl lakóinak egyik legnagyobb sé­relme, hogy a virágzó városban min­den kisérlet ellenére sem sikerült mostariig bevezetni a, villany világí­tást., bár az idegen uralom alatt a ■különböző román városvezetőségek számtalanszor ígéretet tettek a jogos és ipari szempontból is rendkívül fontos kívánság teljesítésére. A ro­mán Imperium alatt több Ízben ala­pot is létesítettek a villany világi tás bevezetésére. Sőt kölcsönt is. vettek fel Bánffykunyad villamosítására. A villanyvilágítás bevezetése mégsem történt meg, mert az erre összegyűl lőtt alapot és kölcsönt más célra for­dították. Felszabadulásunk után a bánffy- hunyadi vá.rosvézetőség a lakosság kéréséi azonnal szóvá tette a belügy­minisztérium városi osztályánál és az Erdélyi Pártnál. ^ , Az Erdélyi Párt részéről Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, a párt ügyvezető alelnöke, aki maga is bániíyhunyadi születésű, szív­vel lélekkel magáévá tette az ügyet és több ízben eljárt a kormánynál Bánífyhunyad városának és a ka­lotaszegi vidéknek villamosítása érdekében. Albrecht Dezső képviselő rámutatott arra, hogy milyen fontos forduló­pontéit jelent Bánífyhunyad fejlő­désében a villanyvilágítás bevezeté­se, amely rohamléptekké] fogja elő­mozdítani a város fejlődését. De nemcsak Bánífyhunyad városának volt életbevágó érdeke a villamo- sitáss hanem a bánffyhunyadi kör­zetben levő kalotaszegi községek­nek is. Azzal a ténnyel, hogy Bánífyhimyadon bevezetik a vil lányt, a kalotaszegi községeknek is alkalma nyílik arra, hogy belekap­csolódjanak a villamos hálózatba. A belügyminisztérium városi ügy­osztálya a legnagyobb megértéssel fogadta a bánffyhunyadi és kalota­szegi magyarság kérését. Már a nyár folyamán megteremtette a vil­lanyvilágítás bevezetésének anyagi alapjait és nagyobb kölcsönt folyósí­tott előnyös feltételek mellett a bánffy hunyadi város-vezetőségnek. Több kalotaszegi község is kérte, hogy utaljanak ki kölcsönt részükre. Ezt a kérést azonban egyelőre nem lehetett teljesíteni, mert a városi ügyosztály csak városok részére fo­lyósíthat kölcsönöket és Bá.nffyhu- nyad, mint város kapta meg a vil­lanyvilágítás bevezetésére szolgáló összeget. A villanyt Egeresről vezették be Bánffyliunyadra és a'villamosítási munkálatok a nyár óta szakadatla­nul folynak. Az anyagbeszerzési ne­hézségek némi késedelmet okoztak, azonban ezeket az akadályokat is sikerült elhárítani és most már ké­szen áll a Bánffybunyadra vezető vili arn o shálózat. A mostani husvét emlékezetes ün­nepnapja lesz a bánffyhunyadi ma­gyarságnak, mert husvét első napján végre kigyul­ladnak a villanyok a városban és a feltámadás ünnepe a gazdasági és ipari fejlődésnek kiinduló állo­mása lesz. Minden bánffyhunyadi magyar csa­lád a legnagyobb örömmel fogadta ezt a biad, amely azt jelenti, hogy az eddigi gyertya vagy petróleumvilá- giiás helyett mindenütt bevezetik a villanyt. j ..A villianyvilágitás bevezetése nem- Icsak Bánffyliunyad lakosságának ■ terjeszti ki a fejlődés és kultúra ál- ! dósait. A villamoshuzalt úgy vezet- ! ték he Bá nffyhunyadra, hogy abba ■ számos magyar község bekapcsolód­I hat. i , így villanyvilágításhoz jut Kolos- • fő, Nádas, Sárvásár és Jegenye* i Könnyen lehetőség nyílik a vil­lanyvilágítás bevezetésére továbbá Sztánafiirdön, Sztánán, Zsubokon^ F arasson, Bikáién, Ketesden, Ka- loiaszentkiráíyon, Zentelkén és több közeli községben. Rövidesen bekapcsolódhat a villamos háló­zatba egész Kalotaszeg vidéke, ahova aránylag kis költséggel és könnyűszerrel be lehet vezetni Bánífybunyadról a villanyvilági- tást­\ bánf f yhu n vad i vili anyvil ágit ás bevezetésével az Erdélyi Tárt ismét bebizonyította, hogy cél ki tűzéseit mindenben, valóra váltja és hangza­tos jelszavak helyeit a tetteik ered­ményeivel szolgálja az egyeteinres ■magyarság érdekeit- i Hogyan nevelték száz évvel ezelőtt a magyar iparosokat ? Érdekes adatok a kolozsvári rajzlskoia működéséről j KOLOZSVÁR, április 4. A kolozsvári róna. kai. gimnázium rajzszertárában az erdélyi mű­velődés alig feltárt fejezetének emlékei látha­tók Kissomlyói Simó Ferenc festőművész és rajz-pedagógus néhány irata, négy darab régi tanivönyv, a regi rajzíanitvány oknak több kötetnyi rajza, rajzminlik. egy térkép és né­hány szemléltető eszköz némi fényt ve! a köziudatban teljesen elhomályosult intéz­ményre, a kolozsvári rajziskolára. Pedig ez az iskola a XVIII, század végétől 1869-ig, ezer­számra nevelte minden társadalmi réteg ifjúit I a szép megbecsülésére Úttörője volt a -aiaá I nevelésben előkelő helye! elfoglaló rajzokfa- ! tár iák és Nyugat kifinomult Ízlését plántálta I iparosinkba. A liajziskolék országszerte IT. Jó. I zseí rendeletére kezdték működésüket. Külföl­dre tanult kiváló mesterek oktatták az Iparos Ifjakat a szakmájukba vágó rajz elemeire. Más iskola hijaa közép- sőt íeisőisfcolások is látogatták. 1851, és 186?. között Simó Ferenc évente küldött elszámolást az iskola elöljáróságának £z uj beszerzésekről, tanítványainak személyi adatairól és előmeneteléről. Voltak Vasárnapi, ^Hétköznapi elegyes" és gimnazista tanítvá­nyai. Legérdekesebb tanulsággal a Vasárnapiak adatai szolgálnak, akik mind pirosak voltak. A műit század közepi kolozsvári mesterek­nek és mesterségeknek bőséges lajstromát tá­la j luk Simó írásaiban. A ma Is szokásos mes­terségek mellett a fcardmíves, külön arany- és ezüstmives s * „fehérítő" elaevezésre bukka­nunk. A legtöbb szülő szintén iparos, mégpedig túl­nyomó részben más szakmabeli. Akad azon­ban köztük birtokos, „porcetláagyáras", hiva­talnok,. kereskedő, „kapitány“, safeszissss, Isten kezében $ ® Jött villámcsapás, jött fegyver. Jött fexgcteg. Jött emberek hálátlansága, Jöit kegyetlenség, jött bűn. Jött éhség és szomorúság. Jött megalázás. Jött üldözés és megpróbáltatás, Jött hujdosás lélek-pusztában és nem volt hevá lehajtani fejet. Jött kínszenvedés, Krisztus hét szenvedés©. Jött kerbácsütés testen és leiken* Jött börtön., „ Nagy bajomban mindig csak azt memátam? „Isten kezében vr gyünk és ott vagyunk a legjobb helymü Mikor a fellegek feltornyosaltak és a hullámok összecsaptak a lejünk lelett, Mikor a templomok leoiruotiak és meghasadó!! a hegy, Mikor sötétség borult a világra, végtelen sötétség — és az égre nem jöttek fel a csillagok,, — mikor a Halál örvényénél álltunk ,., Mikor az utolsó kiáltás is elhangzott Krisztus ajakárói — függve a keresztfán, utolsót lehelve lelke: ü-ÉU, Éli! Lama Sabaktani!“ = Ö, népem, drága népem! E szörnyű ítéletben, ez elveszejt© nehéz időben mindig hitied: „Isten kezében vagyunk és ott vagyunk a legbiztosabb helyen.'* Mikor Ég-Föld megszakadt. Folyók-Tengerek kiöntötték, végigiiyorgaiván sós hullámaikkal a veszett világon, műkor megpecsételtetett minden teremtett állatoknak sorsa — ü, Uram! mi: árva néped, árva, magyar néped sTebenned híztunk eleitől fogva.* 1 BARTALXS JÁNOS­fm % "■ \ 1 )jf i NAPONTA Z nos** WXlMl TA LPRA ÁLLÍTJA fe ^ KA B’ET£GZT.s.- ....- I . ■ Jegyző, „polgár", mezei gazda, udvari ícgéfly, „doctor" és pap is. A Hétköznapiak (rendsze­rint elemisták) szülei között vau preíectus, uyoiBda provisor, catastraj inspector, sot „photograph" is (1862-től). Sok Kolozsvárt, vagy Erüélyszerie ismerős névvei találkozunk a tanítványok között. Pld, Kuu Mátyás késmives, Biazini Gyula és Fe­renc elemisták, b. Wesselényi József, Hint/ György tanuló, Czink Pál, Reméaylk Lajos. Muntyán György, Hirachíeld Sáadür, koska Péter és Pál, Folyovici Albert sib. aisd Siinc tel tanultak rajzolni. A vasárnapi tanítványok száma nagyon in­gadozó, néha 60-ra is íeinaegy. Koruk ä és 3d év között váltakozik. Legnagyobb részük H»a- gyar, van egy néhány német nyelvű és két zsidó. Érdekes, hogy román egy sincs. A legény nem szabadulhatott lel a íUjzis- kola bizonyítványa aélküi Be is jegy ezte Siraó minden név utas, hogy7 aaíker vette ki a bi­zonyítványát. Az írások között fennmaradt egy eredeti számla is, 1865-ből, S-j-2 krajeáros bélyeggel ellátva. Szabó János asztalosmester állította ki, kifogástalan helyesírással, 198 darab ráma megfestéséről. löbb jel arra mulat, hogy a száz év előtti magyar iparosoktatás elsőrangú volt. Gyönyö­rű emléke ennek az 1854—55-íki tanév vasár­napi iskolásainak 70 darab bekötőit rajza. Saj­nos, csuk ez az egy kötet maradt az iparos ifjak rajzaiból. A rajzok nagy gonddal készül­tek, minták után. Míadenik tanuló a mester­ségének megfelelően templomot, fajdal, épület- szerkesztést, stäizilt növényeket, bogarakat, georaeriai testeket, zárszerkezetet, gépszerke- zeíet, edényeket, felhámozott lovat stb. rajzolt es testeit Ă képek, kiváló képzettségre val­lanak. Kissomlyói Siraó Ferenc, a tehetséges szé­kely festőnek, Székely Bertalan mesterének az érdeme ez a nagyszerű eredmeny. A koiozs- véri Sajziskoiában tanított Simó lS3tí-tól ha­láláig, 1869-ig. Azt a kevés adatot, amit éle­téről tudunk, az Erdélyi Muzeum i9í5-ikl szá­mában közölte Bayer József. A tanítványok névsorából kiderült, hogy Simó Ferencnek életben van még egy tanítványa. A Kolozs­várt éló 83 éves Hirsch féld Sándor az, aki kis gyerek korában a hires festőhöz járt kézügyes­séget szerezni. Hirsehfeid Sándor ennyire em­lékszik: Simó alacsony, töpörödött, szakállas bácsi volt 1867-ben. (A mester akkor 66 éves volt) Tanítványaihoz végtelenül türelmes és finom. Ezért a más vallásuak is inkább hozzá jártak, mint a kollégiumban tanító Gráf Jakab­hoz, aki nem dicsekedhetett ezekkel az eré­nyekkel. Nagyon érdekes, hogv tehetségesebb iparos tanítványait is kivitte olykor természet után festeni. Általában ceruzával és vizfesték kel, minták és síp íz figurák utón dolgoztak A rajznapirt csirizzel ragasztották a rajztáblára, maid széleit levágták s a táblán maradt sze­gélyt lekaparták. Ehhez kupi.sz.imia kellett « liszt, amint Simó írásaiból is kitűnik Úgy látszik a mester közbon maga is dol­gozgatott. A budapesti Szépművészeti Múzeum­ban van például kiállítva egy férfi arcképe „Kolozsvár 1846" keltezéssel. Általában arc- képíesiö volt. Az alig 20 éves festőnek már jó neve volt Bécsbeu és Budán. Bayer említet! cikkében feltételezi, hogy a Oöbrenleivet való jó viszonya megszakadása miatt jött Erdélybe, hogy mint „szürke tanár" végezze pályafutá­sát. Más adatokból azonban kiderül, hogy Döbrenfei Igen nagyra becsülte a Rajz iskolai /anárságof s igv esetleg éppen ő biztathatta az Erdélybe vágyó Simót ennek a szép hivatás­nak a teljesítésére. Valószínű, hogy Sinn» jíl választott. Nemzedékeket nevelni a szép meg­látásává ér annyit mint egy néhány tucatnyi közepes minőségű arckép. CSELÉNVI BÉLA. Keresztény magyar ember Keresztény magyar iparossal Keresztény ma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents