Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-29 / 96. szám

1 § 4 2 április 28.

BLLEN ZÉ1K

mmmmssBa m

Éat^jfcíírtK

M ÉüÉp©iitik«g Iliről

Liechtenstein hercegség a következő vasárnapon ünnepli állami fenn állásának 600. ávf óraiul óját

.Moszkvai közlés szerint május elsejét és 2-sf ebben az évben nem ünnepük meg. Ezek a napok a Szovjetunió fennállása óta első alkalommal rendes munkanapok lesznek.

Magyarország római követe, Máriássy Zoltánba torinói „Amici del Ungheria" egyesület meghívására vasárnap Torinóban nagysikerű előadást tartott „Magyarország és Piemont" cimmel.

Venezuela államelnöke a kongresszus előtt mondott beszámoló beszédében beismerte, hogy engedélyt adott amerikai „kiképző- csapatoknak" Venezuela területén való partraszállásra.

Carlos Ibanez volt köztársasági elnöknek felajánlották, hogy limai nagykövetté nevezik ki. Ibanez elfogadta az ajánlatot.

Gotzmanisz görög miniszter krétai szemle- utjáról visszatérve kijelentette, hogy a sziget mezőgazdasági termelése ebben az évben a kielégítőnél is jobbnak mondható.

Maglione bi’ooros-államtitkár hétfőn délelőtt kihallgatáson fogadta Harads szentszék! japán követett. A követ megbizólevele átadásának időpontját még nem határozták meg.

UJ KÖNYVEK

tas»BHra«BB3sg»aBBBBEaBW^3«awiMi. misiw/aagjagft*«*

QOJ2EOS 6YUI.fi:

álom az országra!

(B:> fal Hkadéniia bfudisc)

Az ifjabb irói nemzedék kritikai szellemének egyik bizonyitéka, Szerzője úgy tesz, mintha a váltásra készen levő nem“ zedék róit akarná áttekinteni s véletlenül csupa népi irányú írót és költőt talál” na. Az írók és költők már átestek az őrségváltáson, de a nemzedék, amelynek nevében bezörgettek a kapukon, bizony még künnrekedt. így állott elő az a furcsa helyzet, hogy az irodalomban ma már nincs komoly ellenfele ennek a népi szárnynak, a politika is kész elismerni létjogosultságát, néha fel is köti jelszavait sallangnak a zászlókra, a tömeg mégis ki" esik az átváltás folyamatából. Ott nincs váltás.

Gombos könyve tehát amolyan erőfelmérés: a harcos nemzedék látni szeretné, mivel indul újabb küzdelembe. Nyilvánvaló, hogy miután teret szerzett a maga szavának, most érvényt kell szereznie az eszmének; vagyis, miután megmondta, hogy mit akar, most a megvalósításhoz kell kezdenie. Ehhez szükséges ez a nagy számadás: seregszemle az ptolsó nagy7 roham előtt.

Tiz irói arcképet rajzol meg. A rövid" ség ellenére ’s itt-oít egészen tisztán ki” vehető az arcé). Némelyiknél még volna kívánnivaló, másutt érezzük, hogy kissé elment a lényeg mellett. De a szándék tiszta, a vállalkozás merész, hiszen ami* kor népi irányú magyar irodalomról beszélünk, akkor tulajdonképpen arra kell gondolnunk, hogy egy7 végül önmagára ébredt nép több vágyálma, mint befejezett szellemi müve fölött mondunk téie- lctet. A népi irodalom csupán csak kéz" dete annak az erkölcsi forradalomnak, amely nemsokára feltúrja és felforgatja az egész magyar életet; a népi irodalom csak előjátéka egy más magyar életnek, amelyet szebbnek, jobbnak, igazabbnak, súlyosabbnak álmodunk. Az irodalom ma iangpallos, az emberibb és magyarabb elet elképzeléseinek védelmező fegyverei.

Ebből a Szempontból nézzük Gombos Gyula könyvecskéjét is. Ha nem is kimondottan, de az irói arcvonal kialakitái* eában pontosan látszik a szerző szándéka: azt kutatja berniünk, hogy milyen esélyeink lehetnek hát ezen a döntő tornán,

(P•)

Révai tavaszi IciSnyvuidonságai

Mnrai Sándor: ÉG ÉS FÖLD. (A könyv vallomások, prózai költemények, miniatűr esz- szék, epigrammák és rajzok pazarlóan gazdag gyűjteménye). Kötve P. 8.—.

Zappa: KÉMEK HÁBORÚJA. {Az olasz kém- elháritás szakértője remek tollal, éiményteljes leírást a világ összes jelentős kémszexvezetei- nek munkájáról. Lélegzetelállítóan érdekes könyv.) Kötve P. 6.—.

Gagyí László: PILLANGÓ ZSUZSIKA, {A

V. tűnő fiatal erdélyi iró első regénye. Orosz írók látták igy az életet ezzel a könyörtelen leszámolással és ezzel a hittel.) Kötve P. 7.20. Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTJÁBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, Kérje a tavaszi könyvjegyzékeket. Ingyen kapja, J Vidékre utánvéttel is atonnal ssáilitoak,

Cipipps Kaaögfsíliapitásaí

Sndlénok aem tehetünk ».egyeb fe engedménye ke#

STOCKHOLM, április 29. A Stefani-ircűa jelenti:

A Svenska Dagbaladed londoni tudósítója szerint londoni hivatalos körökben nagy nyugtalanságot keltenek az indiai hírek, mivel a pánindiai kongresszus a leghatározottabban megcáfolta azokat az angol forrásból terjesztett, híreszteléseket, hogy a megegyezés még lehetséges, Ghandi ismét visszafoglalta helyét a politikai élet előterében és Nehru is kijeién tette, hogy nem folyhatnak újabb tárgyalások az angol kormánnyal, ha az utóbbi gyökeresen nem módosítja a tervezetet, amelyet Cripps az indiai politikai pártok elé terjesztett. A legújabb jelentések szerint, Bengáli keleti környékén fokozódott az angolok elleni gyűlölet. Londonban nem tartják lehetetlennek, ho gv ennek a vidéknek lakossága a tűrmaiak- hoz hasonlóan, habozás nélkül támogatná a japán fegyvereket

Cripps az alsóházi vita megindulása előtt hosszabb nyilatkozatban számolt be indiai küldetéséről. Kijelentette, hogy látogatása időpontja a következő három okból volt kedvezőtlen: 1. Az ellenség India partjainak közvetlen közelébe jutott. 2. Bizonyos indiai körökben a távolkeleti eseményekkel kapcsolatban defetista szellem jutott uralomra. 3. Egyes indiai csoportoknak a megalakítandó kormány összetételére vonatkozó kívánságai közötti különbségek világosabban és félreérthetetlenül kristályosodtak ki.

Cripps „véletlennek" nevezte, hogy Johnson ezredes, az Egyesült-Államok rendkivüli megbízottja, éppen akkor érkezett Uj-Delhibe, amikor ő ott tárgyalásokat folytatott. Az Egyesült-Államok nem avatkozott bele a tárgyalások menetébe — állította Cripps —, hanem „csupán előzékeny amerikai polgárok személyes

segítségéről" lehel beszélni. Az indiai helyzet azonban olyan komoly — mondotta Cripps —, hogy a csapatoknak- egyelőre minden körülmények között angol parancsnokság alatt kell maradni ok.

Indiánál; nem tehetnek nagyobb engedményeket, mint eddig tettek.

A felmerült nehézségek az uj alkotmány megállapításának módszerei, valamint a védelem kérdései és az ideiglenes kormány általános összetétele körül keletkeztek. A tárgyalások végső kudarcát nem a védelem kérdésében felmerült különbségek idézték elő, hanem az ideig lenes, a háború vegéig működő kormány ösz- szetétele körül fennálló ellentétek. A kongresz- szus tagjainak az volt a benyomása, hogy nem fognak rendelkezni olyan méretű teljhatalommal, amelyet a kormányban való eredményes részvételhez szükségesnek tartottak. (MTI.)

Sürgős munkásvédelmi intézkedéseket kért a kormánytól az Erdélyi Párt és i munkás- érdekeltségek emlékirata

időszerű Icériiisekel ismertettek §

a issmzeii alapon tömörült mtsnkássR

KOLOZSl ÁR, április 29. Kálláy Miklós miniszfereilnök kolozsvári látogatása alkalmával a munkásérdekeltségek képviselői részletesen ismertették a munkásság időszerű kérdéseit. Kéréseiket és> a megoldásra váró problémákat emlékiratban foglalták össze, amelyet gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke nyújtott át a miniszterelnöknek. Magyar sorskérdéseink között min’ dig első helyen állott a munkáskérdések rendezése. A magyar társada’orn tudatában van annak, hegy a munkástöraegek milyent óriási nemzeti erőt jelentenek számunkra. Éppen ezért érdemes állandóan felszínen tartani a munkások szociá'is helyzetének megjavítására irányuló kívánságokat, mert e: ze-1 az általános nemzeti érdekeknek te“ I szünk szolgálatot. Az alábbiakban részlete- j son ismertetjük a munkásság emlékiratában össze'ogteat általános- jelentőségű kívánságokat.

fslügyeEiséiek

létesilése

Az Erdélyi Párt és a nemzeti alapon működő hazafias munkás és alkalmazotti szervezetek elsősorban

főiskolai képzettségű munkaügyi felügyelők kinevezését kérték Kolozsvárra, Nagyváradra, Marosvásárhelyre és Szatmárnémetibe,

Kérték továbbá, hogy a kinevezendő munkaügyi fe ügyelők részére biztosítsanak megfejelő hatáskört, hogy7 a munkaügyi törvényeket, rendeletieket és egyéb munkaviszo- I nyokat hathatósan ellenőrizhessék. A munka* j ügyi felügyelőségek számára megfelelő segédszemé1 yzetről keli gondoskodni. A munkaügyi felügyelők személyére vonatkozólag az Erdélyi Párt egyébként előterjesztési telt az iparügyi miniszternek.

I? erdélyi munkaksmara fejlesztése

Nagyfontosságu kérdésnek tartják a munkásérdekeltségek, hogy a jelenleg is működő kolozsvári munkakamarának és annak nagyváradi, valamint marosvásárhelyi fiókja jogállását, személyzetének helyzetét addig is, amig országosan fcláíhlitható lesz a munka- kamara, megfelelő rendelettel rendezze a kormányzat. Szükségesnek tartják, hogy a keleti országrészeken minden vármegyei székhelyre, továbbá Nagybányára, Gyér- gyószentmiklósra és Szászrégenbe, mint fontosabb ipari gócpontokra, tegye lehelő- vé a kormányzat egy*egy munhakanvnai ügyvéd szerződtetését.

Ennek a munkakamarai ügyvédnek az lenne a feladata, hogy a munkásokat és alkalmazottakat ingyenes jogvédelemben részesítse. Jelentős pontja az emlékiratnak, hogy a munkaknmarák számára a többi hatóságok és bíróságok fölé a szákhépviselet jogának megadását kéri, továbbá azt, hegy fűz a munkavállaló harví jövedelme nem haladja meg a 300 pengőt, a munhai'áUa- lóknak munkaadójuk elleni szolgálati vim ■ szonyból eredő mindennemű bírósági keresetei bélyegmentességei élvezzenek,

A muykakamarakka! kapcsolatban azt kéri még az emlékirat, hogy a gyári műhelyek munkarendjét csak abban az esetben lehessen kifüggeszteni, ha azt a munkakamara láttamozta. Hangoztatja továbbá 3z emlékirat, hogy

Erdélyben a múltban törvény biztosította a munkások 14 napos felmondási idejét. A munhásérdckcltségek kérik, hogy ezen felmondási idő még a felek beleegyezésével se legyen leszállítható, illetve megszüntethető.

Az erdélyi munkakemara élére 11 tagú ideiglenes bizottságot javasolnak, amelynek összetételére az Erdélyi Párt javaslatának meghallgatását kérik.

IdäszerO kérések

Az emlékirat a továbbiakban a munkásság időszerű kéréseit foglalja össze. Többek kü= zött arra kérik a kormányzatot, hogy

Kolozsvár városát, ahol a megélhetési viszonyok legalább is olyan nehezek, mint a fővárosban, minősítsék I osztályú városnak.

A hadbavonuMak családtagjainak segélyezésével kapcsolatban oftvun intézkedést kérnek, hogy az otthonmaradó családtagok létminimuma mindenképpen biztosítva legyen. Rendkívül fontossággal bír az emlékiratnak az a pontja, amely

a jövedelmi adó alsó értékhatárának felemelését kéri. A 23 százalékos. illetve 30 százalékos drágasági pótlék révén ugyanis az igy nyert bérpótlék igen nagy hányadát jövedelmi adó címén kötelesek befi» zelni a munkavállalók közül a magántisztviselők, kereskedelmi alkalmazottal: és különleges képzettségű szakmunkásak.

A mai rendkivüli viszonyoknak mindenképpen megfelel és a munkásság &zooiá3is helyzetén jelentős mértékben segítene az az intézkedés, ha a jövedelmi adó alsó érték= határát 30 százalékkal felemelnék. A gyermeknevelési segé'lyel, illetve a családi bér» pótlékkal kapcsolatban azt kérték, hogy ennek az áldásos intézménynek előnyeit terjesszék ki a magántisztviselőkre, illetve kereskedelmi alkalmazottakra is, akiknek jövedelme sokszor alacsonyabb a képesített szakmunkásokénál. Rámutatott továbbá az emlékirat arra. hogy

Erdélyben szükségesnek mutatkozik a bér- rögzítés időpontjának megváltoztatása. Ismételten sürgették az emlékiratban a munkásérdckdilségek, hogy az OTI önkormányzatába nevezzenek ki megfejelő erdélyi magyar szakembereket éa előzőleg kérje ki a kormányzat az Erdélyi Párt, valamint a keleti országrészeken működő hazaiias szakmai szervezetek véleményét.

Amennyiben az OTI önkormányzati jellege megváltoznék, az erre vonatkozó törvény javaslaínalt előzetes közlését kérik, hogy ezzel kapcsolatos álláspontjukat kifejthessék.

Az emlékirat ez iparengedélyek reviaiójának kérdésével fejeződik be. Az erdélyi raunkásérdekelt'égek fontos nemzeti és gazdasági érdekből sürgősen kérik a keleti országrészeken az összes iparengedélyek felül vizsgázását.

Rendelet a jelrendszer!!!^ iisiötl éieltaisztfttk kiszoJgáiásáii)

KOLOZSVÁR, április 29 As, életágz;.v jegyek heválttásánáíl előforduló tévedései visszaélések és kihágások kiküszöbölésénél érdekében a polgármester ismételten felhív ja az érdekeltek figyelmét az alábbiakra:

1. Kenyér- és> lisztjegyre árut ki szóigairiN ni, illetve kenyér- és hszfjegyet beváltan csak az azon feltüntetett határnapok közöt szabad. A beváltási határidő pontosan fe van tűntetve a kenyér- és lisztjegyen Ugyanez az eljárás a cukorjegyeknél is. A’ élelmiszer jegyek határidő előtt, vagy határ idő után való beváltása kihágás.

2. Kenyér-, liszt- és cukorjegyet csak í kibocsátó község területén szabad heváStaní Tehát Kolozsváron csak kolozsvári kibe csájíásu, azaz olyan jegyet szabad beváltani amely Kolozsvár város Közellátási Hivatalé nak bélyegzőjével van ellátva, idegen, ideivé más városban hibocsájtott élelmiszer jogi beváltása kihágást képez. Ez alól a szabá' alól egyedül a kenyér- és lisztváttójegy ké pez kivételt, amely beváltható az ország egész területén, de csali vendéglátó ipar, üzemben. Váltójegyre kereskedésekben é‘ sütőipari üzemekben kenyeret kiszoigáhatn nem szabad.

3. Az élelmiszer jegy tulajdonosa kötél© nevét, pontos címét jegyeire untával ráírni Névvel és lakáscímmel el nem látott jegyek beváltása kihágást képez.

4. Előre levágott, vagy a fejlapjáról letépett jegyet beváltani tilos, A vásárló személyazonosságának megállapítására kötele? vásárlási könyvét felmutatni. Tehát minder, vásárló kenyér-, liszt- és cukorvásárlás esetén vigye magával vásárlási könyvét.

5. Testi munkás és nehéz testámunkás kp nyérpótjegyét csak rendes kenyérjeggyel együtt szabad beváltani.

6. Elveszett kenyér- és cukor jegy megtalálója köteles azt haladéktalanul be&zoíaáí- tatni a kerületi közellátási irodának. To Iáit élelmiszerjegy, vagy vásárlási kön.-r használnia szigorúan tilos és azt a legssigo rubban büntetik. Hasonlóképpen szigorúan büntetik élelmiszerjegyek átruházását, el adását, éspedig nemcsak azt a szeazéiyi büntetik és zárják ki a közeliátásból, aki- jegyét átruházta, vagy eladta, hanem azt aki azokat felhasználja.

7. Elveszett, vagy mcgsesnmigüú tiehm ■ szerjegyet annak lejártáig semmiféle címer pótolni nem lehet és nem sw-abad. tehát minden fogyasztó saját érdekében őrizze, meg gendosan jegyeit. Elveszett:, vagy meg semmisült élelmiszer-jegy pótlása iránti sző beli, vagy írásbeli kérelmet figyelembe nem lehet venni, tehát annak előterjesztése is fe lesleges, mert Azzal csak hiábavaló munka? okozunk.

ö. Elhalálozott, vagy a család köréből eltávozott személyek jegyeinek tovább való használata kihágást képez és szigorúan büntetik. Az ilyen egyének jegyei haladékiakr mil visszasaolgáltaíaadók a KöaeSUtSsi Hivatalnak.

9. A fentiek be nem tartását .i 9.230— 1941. M. E. sz. rendelet 23. paragrafusa é~ a 100.300—1942. K. M, ser. readeleto 13. paragrafusa kihágásnak minősíti és két hó* napig, illetve háború esetén 6 hónapig terjedő elzárással és pénzbírsággal bünteti..

Érdekli talán,

hogy meghódította Budapest közönséget német tábori színház. A nagyszerű együttes Pesten, Szegeden, Aradon és Temesváron ár megy ki a német frontra; i hogy május ötödikén mutatják be a pesl> mozgószinházak a Fráter Lorénd filmet amelyben élete első filmsscrcpéí játssza (t kolozsvári társaság ismert tagja, dr. Nagy Sándorné, aici Nagy li-a névvel szerepel a- filmen, amelyben Páger Antal, Goi Bea. Tőkés Anna és A<jtay Andor játsszák a fasza epeket;

hogy a budapesti tóvárosi Opereitszinháe legközelebbi újdonsága Vécsey Leó és Hegedűs Tamás Kata-Kitty-Kotinka cimu operettje lesz. Horváth Árpád rendezi a darabot, amelynek főszerepeit Kosár\r Emmy, Déry í^ári, Raffay Blanka, Madarász László és hüllhy György játsszák;

hogy május negyedikén tartják Nagyváradon a Katolikus írók Napját. Az ünnepe' Glattfelder püspök nyitja meg. Íz estén Nyiszlor Zoltán pápai kamarás. Ijjas Aniak Mécs László, Tóth László és Hindy Zoltán szerepelnek:

hogy a budapesti Nemzed Színház feilt jii ja o Roniiwk kincse cimii darabol. 4 táncokat az Olaszországból hazatérő Milos Aurél, o római. Királyi Opcralwz fekoreo- grafusG rendezi, egyébként a darab rendezését Németh Antal vállalta;

hogy Budapesten vendégszerepelt Ti Stignani, a kires olasz énekesnő, aki n Trubadúrban aratott nagy siker?;

hogy jó* ék any célú főpróbán mutatják be először Budapesten Barabás .Pál Gazdádon asszony cimü uj darabját >iz Andrássy >ún- házban,