Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-20 / 88. szám

b A ii v t it i3 q fcr £ ei b n e u HÉTTŐ, 1942 aprîbs 20 ,5íerkeszt5ség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ,Jókai-u. 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: [Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.s 29—23. IhLflPiTÜÍTA: B&RTHAMIKLÓS Kiadótula]doooi: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2 P /0 fii)., cegyedévre 8 P, félévre 16 P, egész évre 32 V ­----------- - y—rrr — ■ —— Megvalósul Mentőire ? <Z.) A világ szeme ismét Franciaor­szág felé fordul. Szegény, beieg Franciaország felé. Ami ott történik, az nemcsak egy nép ügye, nem kül­politika, az történelemS Minden szó, minden tett végzetesen épit, vagy rombol. Irtózatosan súlyos kérdések­re kell választ adni, mérhetetlen fel­adatokat kell megoldani. A Harma­dik Köztársaság tragikus romjain kell újjáépíteni Franciaországot, lé- lekben, anyagban egyaránt. Meg kell védeni az állam méltóságát az egy kori barátokkal szemben, meg kell találni az együttműködés útját az egykori ellenfelekkel. A nagyentent© perifériális hatalmi köréből a kon­tinensen kell uj gyökeret ereszteni, a genfi együttes magas itélőszéké- ből le kell széllani az együttműkö­dés közösségébe. A népfront szocaliz- musa helyébe meg kell teremteni a szccüális életformát. Hagy idők mindig megtérünk a ma­suk nagy embereit, ha népükben még van életerő, még van elhivatott­ság. Compiegneben Petain marsall mérhetetlen tekintélye mentette meg Franciaországot, ő, és csakis ő mondhatta, hogy «lég volt a remény­telen vérontásból. Csak ő köthetett olyan fegyverszünetet, amilyent kö­tött Hitlerrel, aki nem akarta a há- ^oiat és soha meg nem szűnt arra törekedni, hogy Európa két nagy nemzete örök időkre elássa a csata­bárdot. Petain tekintélye tartotta lenn eddig Franciaországot a volt szövetségesekkel és barátokkal szemben is. Egyedül ő volt képes «ikerültetni nemzetével a végső ka­tasztrófát. De a helyzet azóta súlyosbodott. Voltak Franciaországban, akik nem tudlak hinni a szörnyű vereségben. Voltak, akik nem ismerték fel az idők parancsait. Voltak, akik nem találták meg az utat Mars el Kebir, Dakar és Sziria, sőt Paris bombázá­sa után sem. Voltak, akik tűrték a Fehér Ház megszégyenítő nyomását. Akik eltűrték, hogy az USA négy hónappal ezelőtt megszüntesse Sszakafrika szamára az élelmiszer- küldeményeket. Akik nem váltak látókká, amikor a Fehér Ház az új­fundlandi partvidék előtti szigeteken »lismerte De öaullet és amikor kon­zulátust állított fel a lázadó tábor­nok által megszállt Gabon székhelyén, Brazzevilleben. Közvetett elismerése volt ez a degauilistáknak. Nem ret­tentek fel Mentőire után sem, ami­kor Roosevelt elnöknek Petainhez intézett válaszára a francia külügy­miniszter így volt kénytelen vála­szolni: „Attól a kívánságtól áthatva, hogy fenntartsuk a barátságot, amely az Egyesült-Államok alapítása óta Franciaországot Amerikával össze­köti, a francia állam feje eltekint attól, hogy kitérjen az üzenetnek arra a részére, amely alkalmas az amerkai kormány jószándékának kétségbevonására/' És végül a vak­vágányra siklott rilomi per! Milyen Irtózatos betegségek rághatják a Hapkirály népét. Milyen szörny ingoványba pusztulhatott lelkileg a napoleoni hagyományokból táplál­kozó francia hadsereg. Milyen gigan­tikus feladatok várnak minden élni Ütött az óra és Franciaországnak cselekednie kell. Erőszakot alkal- akar'© maznak vele szemben volt szövetsé­gesei és parancsokat ad számára az uj Európa: az élet! Ebben a tragikus dilemmában Petain marsall ismét cselekedett. Lemondatta kormányát, lemondott ő ipeija is a kormán ^el­nökségről és lelhatalcmmal hivott meg a kormány élére egy olyan fér­fiút, aki vállal mindent és aki. •. végre is tudja hajtani azt, amit vál­lalt. Pierre Laval, a vidéki korcsmá- ros ötödik gyermeke, a világháború éveinek élesszavu dep*ité*jc, a világ- háboruutáni francia kormányoknak éveken át tagja és elnöke, a genfi élet egyik kimagasló alakja, zömök termetével, homlokába csüngő feke­te hajával, örökös íehér nyakkendő­jével, mérhetetlen energiájával, óriási politikai érzékével, ismét. Franciaország élén áll. Talán elég annyit elmondani róla, hogy 1936 január 7-én ő kötötte meg Rómában Mussolinivel a francia— olasz szerződést, arn&ly uj alapokra fektette a két állam közötti viszonyt, ö volt az, aki kormányelnöki meg­bízását visszaadta Lsbrum elnöknek a Népfront miüatt. Ő volt az, aki éle­sen harcolt a szankciók ellen és a francia—német kiegyezés mellett. Ő volt az. aki 1940 október 24-én, mint a vichyi kormány államtitkára, Pe­tain oldalán, résztvett a montdirei ta­nácskozáson. A Hitlerrel folytatott kétórás tanácskozás után igy nyilat­kozott az egyik amerikai hírügynök­ség munkatársának: „Én védelmez- *— a hazámat, ő a saját hazájára gondolt. Mindketten az uj Európa nyelvén beszéltünk.“" 1941 augusztus 27-én a bolsevisták ellen induló francia önkéntesek bú­csúztatása alkalmával rcvolverme rény letet követtek el ellene. Mareei Deattal együtt megsebesült. Akkor már két hónapja nem vöt tagja a francia kormánynak, ahonnan a* entente hivéi kiintrikálták. Pierre Laval most „redívivusF Berlinben úgy mondják, hogy Mok tőire szelleme nem kait meg. Még most is meg lehet valósi te ni. Laval nagyon szereti a hazáját és nagyon európai. Sikerül megvalósítania Kon ioire-t? Vagy neki is donkihottei harcot kell folytania a mult árnyai eilen? A világ feszülten várja kor mányelnoki nyilatkozatát. Annak lé­nyege lelöl nem lehet kétség! Pétcrin bejelentette Franciaország csatlakozását az új Európához Jegyzéket intéseit a SSowjet Törökországhoz — Az amerikai lapok a nyugati féltekén levő frânei a birtokok megszállását követelik ©ös»i»g tálcLTiisy szózata a német néphez Hitien kancellár1 születésnapja alkalmából VICHY, április 20. (MTI.) Áz OFI j vasárnap este a rádióban ezt üzente jelenti: Petain tábornagy államfő ! a francia népnek: Franciák! Uj kormány alakult. Barlan tengernagy továbbra Is kijelölt utódom marad és vállalja területünk, birodalmunk védelmét. Pierre Laval veze­tésem alatt az ország bel- és külpolitikáját irányítja. Vele fettem le az uj rend alapját szerencsétlenségünk legtragikusabb pillanatában, azét az uj rendét, amely arra hivatott, hogy biztosítsa Franciaország megújho­dását. Ma, ugyanolyan döntő pillanatban, mint 1940 júniusában, vele va­gyok, hogy újra hozzálássunk nemzeti munkánkhoz és Európa szerve­zésének munkájához, amelynek együtt vetettük meg alapjait. Franciák! A Ti bölcsességtek, türelmetek és hazafiasságotok segitsé gével diadalmaskodni fogunk a megpróbáltatásokon és nyomorúságos állapotunkon. Jöjjetek, sorakozzatok egy szívvel a kormány köré, mely uj hitet és reményt fog bennetek támasztani. Pofáin tábornagy segítségévei meg tudom oldani feladatomat • mondotta La?al nyilatkozatában szélgetett. Később Darlan tengernaggyal folytatott hosszabb megbeszélést. Nézeteik teljesen fed’k egymást — mondják ille­tékes körökben. egemét — mondotta Laval nyilalkozar így segítségével meg tudom oldan'• fék n magamra. Nem helyes az a m.egáJlapi- hatalmat, amint azt egyes lapok térj esz' megbízásából történik. Tekintélyéi e fék k|/c eleget tehessek; szükséges, hogy b'ó'^ légijén feladatom teljesítése közben. hétfőn kormánynyilatkozatot tesz. Az uj kormány hétfőn ül össze az első mi.nisz' tertanácsra. Brion, aki továbbra « Pá­rásban marad, közölte még, hogy Lávák mint miniszterelnök, a hét végén látogat el először Pár sba. Az amerikai lapok éles kiroha­nást intéznek Franciaország és Laval ellen GENF, április 20. A DNB newyorkí jelentése szerint az amerikai sajtó feltűnő hangon foglalkozik a francia kormány átalakításával. A lapok ki­rohanást intéznek Franciaország és főleg Laval ellen. A Newyork Post &s .a Philadelphia iRechord követeik hogy Amerika vegye birtokába a nyugati féltekén lévő francia birr > kokat. Követelik ezenkívül az azon naii diplomáciai kapcsolatok meg szakítását Franciaországgal. Laval életrajza PÁRTS, április 20. A DNB jelenti Laval személyében olyan férfi áll is mét a francia kormány élére, aki több mint negyed évszázadon át szó rosan összeforrt országa politikai ele­iével. Laval 1883 juniu3 28-án szüle­tett Gasteldonban (Basse-Avergne egy vendéglős ötödik gyermekeként. Természettudományi és jogi allam vizsgát tett. 1909-ben felvették a pá risi ügyvédi kamarába. 1914-ben té­pett elsőizben a politikába, min- tSeinemegye képviselője. 1923-tól több kormányban a kiiltügyrr iíJszt éri, gyaraiaUigyi miniszter; *<vnd'ke: látta eh Külügyminiszteri minőségé ben 1935 január 7-én Mussolinival aláírta a romai szerződést 1936 ja­nuár 22-én Lebrun akkori köztársa­sági elnöknek benyújtotta az egész kormány lemondását és nem volt hajlandó elvállalni az uj kormát.v megalakilúsál, mert akkor Femeia országban a népfront volt uralmon Laval hiába fáradozott, hogy megte remise a két ország érdekeit szolga, ló német—francia megértést a józan ész alapján, hiaba harcolt a szánk ciok és a vörös Spanyolország támo­gatása ellen. 1940 októberében P<: tain tábornagy államfő helyettes mi niszierelnöki államtitkárnak hívta meg. E minőségében részt vett a Füh­rer és Petain tábornagy montoirei történelmi találkozóján. Vichy csel szövése 1940 december 13-án menesz­tette a kormányból, e naptól kezd ve került minden politikai tevékeny, séget. Amikor 1941 augusztus 27-én nem hivatalosan megjelent a boítsc vizmus elleni harcba induló francia önkéntesek első csoportjainak Ver­sailles! búcsúztatásán, rcvolverme rény letet követtek el ellene és Lava; a szintén jelenlévő Marcet Déat-ta együiáj, &uílyoi»an megsebesül. S ICHY, április 20. Az OFI iroda je­lentése szerint Laval vasárnap délelőtt vette át hivatalát. Első látogatása Petain tábornagynak szólt, akivel hosszan elbe" — Ma reggel kezdtem meg tevéken) iában — és az az érzésem, hogij n tábori adatomat. Rettenetes felelősséget vállalti tás, hogij a tábornagy kiengedte kezéből i tették. Ha kormányfő vagyok, az Pet ah tétlenül szükségem van, hogy küldetésen esessege és tapasztalata mindig támaszon Laval ezután kijelentette, hogy mégha* tóttá az a fogadtatás, amelyben Pcta n ré‘ I szeghette. Az államfő igen 6ok akadályt I hárított el az utjábók (MTI.) Laval ma mutatja be kormányát Petainnak VICHY, április 20. A DNB jelentése I szerint Laval hétfőn mutatja be Petain I tábornagynak uj munkatársait és a kor­mány uj tagjait. Petain rádióbeszédét, amelynek szombaton este kellett volna el" hangzani a, hétfőn este 7 órára balaszlot- ták. f , De Br non is visszaérkezett Párísbóí é<a nydatkozo-tt előttük a bekövetkezett kor­* MlJlXivatnîia XTi,^ ___i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents