Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-16 / 85. szám
Az Erdélyi Pári állásfoglalása a magyar sorsláérdésekkel szemben a szolnokdobokamegyei közgyűlésen DÉS, április 16. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától) Dés magyar társa- . dalmának nagy érdeklőd鮩 mellett tar* I totía meg az Erdélyi Párt szerda délelőtt közgyűlését a Városi Színház nagytermeken. Az emelvényen Albrecht Dezső, gróf ! Bethlen László, Fehérváry Jenő, Szilágyi Ferenc ipartestületi elnök, László Dezső országgyűlési képviselő, Páll György dr. országos főt tkár és Bányai Sándor vár" megyei tagozati titkár foglaltak helyet. A közgyűlést Fehérváry Jenő országgyűlési képviselő nyitotta meg. Bányai Sándor titkár, f. Simó Lajos vármegyei tagozati elnök felmentést kérő levelét olvasta fel, aki elfoglaltságára való hivatkozással elnök1 tisztségétől való felmentését kérte, mert magyarságával és lelkiismeretességével nem fér össze, hogy olyan pozíciót foglaljon el, amely teljes odaadást kivátt s amelyet jelenleg betölteni nem tud. A közgyűlés egyhangúlag megadta a felmentést 1 A musaca in»e?<ísiíe’íe<és f Fehérváry Jénő országgyűlési képvisé’ő megemlékezett f. Simó Lajos volt megyei tagozati elnök munkásságáról, amely a vármegye területén a párt erkölcsi súlyát m'nden téren növelte. Indítványozta a " közgyűlésnek, hogy a megyei tagozat a volt elnököt munkássága elismeréséül diftzelnökké válassza meg. Ezután utalt azokra a törekvésekre, amelyeket törvényhozói tisztségében szem előtt tart. K’~ jelentette, hogy a helyi problémák megoldására törekszik, mert a szóbanforgó kérdéseket csak erdélyi tudja megoldani. Különösen azokat, amelyek Szolnokdobo • kavármegyo légsürgősebb gondjait képezik, Kérte a vármegye magyarságát, forduljon bizalommal panaszaival az Erdélyi' Párt képviselőihez és a párt rendelkezésére álló szerveihez., akik mindenben és mindenkor rendelkezésére állanak. — Sokak számára a munkavállalás su~ lyes terhet jelent — fejezte be beszédét Fehérváry Jenő országgyűlési képviselő •—, de a nemzetért hozott munka a megtiszteltetés és a mégd’esőülés jellegét ölti magára. Az Erdélyi Párt pedig nemzete szolgálatában áll. Ezután került csak sor az évi jelentés fel olvasására. Kiiafiunlc Erdély szellenie ntelfett Fehérváry Jenő országgyűlési képviselő hatásos beszéde után Sz lágyi Ferenc ipartestületi elnök, országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magvarság kisebbségi évéi .alatt, amikor veszélyben érezte sorsát, politikai pártok fölé emelkedett és minden erejét az erdélyi magyarság szolgálatába állított^. A magyar társadalom minden rétege szervesen illeszkedett be a munkába. A felszabadulás után sein viselkedhetett másképpen. Gondolkodásában egy szebb és boldogabb Magyarország eszményképe élt és ennek jegyében határoz" ţa el, hogy támogatja azt a kormányt, amely kereskedelmet, ipart és mézőgaz“ daságof egyaránt felkarolt. Mindezekért m erdélyi magyar társadalom teljes egységét ajánlja fel a magyarságnak. Megtart juk a huszonkét év keserves harcaiban megedződött erdélyi szellemet és kitartunk mellette. A múltban sem az egyén, hanem a közösség volt az első. Ennek még fokozottabb érvényesülésére keli törekedjék minden magyar, mert tudatában kell lennie annak, hogy a föld és a tőke nemzeti vagyon és azé, aki a nemzet érdekében munkája állal áldozatot hoz. A mai idők magyarja az állam életében nem jogokat keres, hanem kötelességeket. És ugyanakkor keresztényi alapokon álló lelki felkészültségével megakadályoz minden olyan szellemi térhódítást, amely a magyar állam és a magyar nép szent ér" dekei ellen tört kart. Meleg szavakkal üdvözölte dr. Vékás Józsefet, az ujonnun megválasztott elnököt, akinek eddigi munkássága a legteljesebb elismerést érdemli. Az uj cirok ezután gróf Bethlen László országgyűlési képviselőnek adta át a szót, aki az Erdélyi Párt központjának üdvözletét tolmácsolta az uj elnöknek és felhívta figyelmét arra a hatalmas munkára, ami az ország leg- Bzegénycbb vármegyéjében éppen az Erdélyi Párt megyei tagozati elnökére vár. Egyben bejelentette, hogy a megye területén a legerőteljesebb szövetkezeti mozgalmat in htja be, amire mérhetetlen szükség van, hiszen & volt román uralom Szoünokdoöoka területén minden ilyen szövetkezeti iro/gaunat megbénított és elgáncsolt. Az eedéfyi jjefsS e«?y !saí<a?nít«s$ vávnafk iceieii 8»asiyá|ái fe enü László Dezső országgyűlési képviselő felszólalásában rámutatott és megcaf. ita szokat a vádakat, amelyeket egyes pa tikai pártok az Erdé’yi Párt elllen emelnek. Kijelentette, bogy az Erdélyi Párt nem tett különbséget az anyaország és Erdély között. Mi is ugyanúgy csonka-anyaoi s/itgi.'k vagyunk, mint ahogy a területében megnagyobbodott ország is csupán „csonka ország“. Az erdélyi jelző nem szembenállást jelent, Ksncm jelzője az egyetlen anya- és még raa is csonka országnak egyaránt. Az erdélvi. jelző egy hatalmas várnak keleti bástyáját jelenti, amelynek feladata védelmet nyújtani a többi országrészeknek a boldogulásban, zn- nek ellenében viszont részesedni is akar ebbőd a boldogságból. Az Erdélyi Párt részt- j vesz az ország életében és többletet vállal j az erdélyi kérdések szolgálatára, mert feJ- s adata nemcsak huszonkét év, hanem évezá- i zadok mulasztásának jóvátétele. Az Erdélyi Páti és « isidé« kérdés j Beszéde további során László Dezső az Erdélyi Pártnak * *sidókérdésben elfogSOftBORSKESZ t, «ÍV/* . UOálVRBtZI-HAHCYA V£0Y€S2 £Tl CYÁ0A Évszázadokat kall féváfenaünk Ezután került sor az Erdélyi Párt szol” íiokdobokavármegyei tagozata uj elnökének megválasztására. A korelnökség be* töltésére Kovács Lajos nyugalmazott ref. esperest kérték fel. aki kijelölte Lőrincz János vezetése alatt a jelölő bizottság tagjait. I A jelölő bizottság feladatának teljesítésé közben Albrecht Dezső, az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke, országgyűlés’' képviselő emelkedett szólásra. Tolmácsolta a párt központjának meleg üdvözletét és rámutatott arra, hogy az Erdélyi Párt célkitűzései között első helyen áll annak a történelmi jóvátételnek a végrehajtása, melyre Szolnokdobokavármegye magyarságának van legnagyobb szüksége. A munkálatokra nemzedékeknek kell felkészülnie, mert nemzedékek mulasztása juttatta az itt lakó magyarságot mostani helyzetébe. Megemlítette, hogy mig Mátyás király korában az ország ötmillió lakosa kjzűl 80 százalék volt a magyar, a 150 éves török uralom után már csak két és fclmill ő lelket számlált s ennek is csupán negyven százaléka volt magyar nemzefiségü. Évszázadokra tekint vissza ez a jóvátétel és ugyanakkor a jövő évszázadok távlatát rejti önmagában. Erdély akkor teljesíti igazán feladatát, ha erre a jóvátételre fel* készül s ezt munkálva teszi újból Erdélyt Magyarország erős keleti bástyájává. Az összmagyarság pedig akkor jár él a tör ténelem szellemében, ha az erdélyi magyarságot segít’ ebben a munkában. — Ezt a gigászi munkát azonban az erdélyi magyarság az államhatalom segítsége nélkül nem tudja elvégezni. Az Er“ délyi Párt vállalta a közvetítő szerv szerepét a kormány és a nép között, hogy a szoros egység megteremtése és fenntartása által megvalósíthassuk célkitűzéseinket. Amikor mi áldozatot kérünk az erdélyi néptől, ugyanakkor kérjük a kormányzatot is, hogy szent ügyünkhöz ne a rideg bürokrácia eszközével nyúljon. Mélyen gyökerező társadalmi ösztönünk és az Ön- tevékenység szolgálata és szellemé segítette- Erdélyt a felszabaduláshoz és ezt az értéket a legvégső határig kívánjuk társadalmunkban öntudatositanL Kérem a hivatalnoki kart, hogy dobja el papírjait és jöjjön velünk, olvadjon bele a nemzet lüktető testébe, hogy hivatásunkat egyaránt tudjuk teljesíteni. Az Erdély' Párt nem lehet más, mint az erdélyi magyar émber. Lelkét, szellemét é® eszméjét mi szabjuk meg. A mi magatartásunk teszi képessé, vagy képtelenné e feladatok megoldására, vagy elsekélyesitésére. Albrécht Dezső ügyvezető alelnök, országgyűlési/ képviselő beszédét a közgyűlés lelkesen megéljenezte, Iáit álláspontjára mutaíott rá. Haugsn’vO? ta, hogy a párt az or&zaggyű'és által törve nyesitett rendelkezések állapján áll. Ki emelte báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szerepet a zsidó birtokki* íjátit.- és a zsidó bérietek fe'inondasának törvénye- silése körül. Az Erdélyi Part a nemzet ér dekeit nemcsak negatívumokban, hanem pozitívumokban i& szolgálni kívánja. Ntro elégszik meg azzal, hogy csökkentse csupán j a káros zsidó szelem beszivárgását a ma gyár életbe, hanem poriti v uiuu j emeli a magyarság magatartását aztltal, hogy a k-i resziyen gondolkozást. és erkölcsöt tesz alapjává. Ebbéli törekvésében mu'halat’ar érdemei voltak és lesznek az egyháznak amely egyaránt küzd ugv a zsidók, mint a pogány gondolkodás eilen. Az Erdélyi Part nem megalkuvó. Küzd a® uj magyarságért a közösségi, nemzeti és keresztény eszmék alapján. Eszméjét nem külföldi példák másolatában kereste és ta Iába meg, hanem abban az ősi erdélyi szel lemben, amely évszázadokkal ezeiólt .lön dérkertté“ varázsolta földünket. Ezeknek a eszméknek segítségével akar egy erőteljes friss és üde, korszerű magyarságot teremteni km uj elniik széklagr mé%m ßr« ¥ékás jé^sef m szólnék do bokamegyei tagozat ni elnöke Lőrinc János ny. szamnsujván esperes, a jelölő bizottság elnöke tette meg ezután jelentését. Bejelentette a közgyűlésnek, hogy \ Ítí őlő bizottság egyhangúan javasolja dr. Vékás Józsefnek szolnokdobokavá rmegvei agozati elnökké való választását,, Egyben javasolja az elnöki tanács kiegészítésére Kese \ttiiaü Biró Péter, Antal Dániel, Thorma Miklós, P. Behe Kázmér, Farkas Albert, Varad/ Károly, ifi. Gombár Sándor, Kiss János, Mihály Karoly és Nagy Mihály beválasztását is. A központi intézőbizottság kiküldöttjeként Fehérváry Jenőt javasolja. Á közgyűlés egyhangú le fcesedéssel fogadta el a jelölő bizottság névsőrá! és Kovács Lajos, korelnök megválasztottnak jelenítette ki az uj tisztiLászló Dezső gondolatokkal telített beszéde után dr. Vékás József, az újonnan megválasztott elnök szólalt fel. Megköszönte & közgyűlés feléje irányuló bizalmát, majd igy folytatta: — Kéi nemrégen elhangzott beszéd élénk emléke kisér. Az egyiket egy dunántúli férfi mondotta, aki hat évig volt részese kisebbségi életünknek. Á másikat Erdély szülötte, egy dunameÜéki egyházfő mondotta. Mindkettő a szerététről, a magyar faj szeretőiéről szól. Különös és meggondolkodtató, hogy a diplomata és egyházfő majdnem egyidőben, egy világégés központjában álló néphez egy és ugyanazon intelmet intézték: „Szeressetek mindenkit, aki magyar és szeressetek mindent, ami magyar“. Mindenkit, <aki magyar, nem aki magyarul beszél, hanem aki magyar érzésben, gondolkozásban, Önzetlenségben, sorsközösségvállalásban, egész az önfeláldozásig. Es mindent, ami magyar: a földet, az erdőt, a napot, a népviseletet, a népművészetet, a zenét. Mély értelme van e kijelentéseknek. Mert ha végignézünk ezeréves för- téne műnkön, azt láthatjuk, hogy barai küzdelmeinkben szenvedett vereségeink és veszteségeink nem lehettek olyan nagyok, hogy azt szerető megértés rövidesen helyre ne hozta volna s győzelmeink oy nagyok, hogy következő szenelbelüenség el ne ronthatta volna. A török dulás után a népét szerető Mátyás már Becs kapuit döngette — Az erdélyi lélek az erdé'yl fejedelmek bölcsessége, fajszeretete mentette meg a népet az e’enyészéstőí, a teljes beolvadástól. —- Trianon után mi szerezte visíza azt a kis csonka országot, mely bolsevisták terrorjától .'ilozva még az idegen megszállást is megváltásként üdvözölte? Ha nem annak a férfinak fajszeretete, aki nem h ingathatta nyugton kastélya körüli fáinak zúgását, amikor hazája romokban hevert, édey magyar népe .’áLywíftí, ». martaléka lett.-— Mi ezt a szeretető! közvetlenül csak felszabadulásunk óta érezzük. (A közgyii’és e szavak hallatán dörgő éljenzéssel ünnepelte vitéz nagybányai Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját.) Erezzük és tapasztaljuk e’sősorban szivéhez legközelebb álló, sugárzó melegét, legközvetlenebbül felfogó honvé deink egységes szellemébe! A sokfelé tagolt, a sokféle érdekeket magában rejtő, sokfelé kacsintgató társadalmi és politikai pártjainkhoz való eljutását azonban va^am» rejtett szűrőréteg gátolja! ■— Ezt kell mondanom, mert, bár iáíjuk *z egyéni szociális megsegítés egyre szélesedő munkáját, de azt is meg keli látnunk, hogy magyar falvaink elmaradottak, a történelmi egyházaink és iskoláink megmaradásukén élet-hal ál harcot vívnak, a magyarság megina radásáért küzdő, 8 22 ev alatt a börtönbeju- tás veszedelmének kitett papjaink tovább v-iszük a megnemértés és né^ küiözés kereszt jét. Meg kell látnunk, hogy jól felszerelt kórházainkban nem magyar anyák seülnek Odaátról pedig véreink jajveszékelése hang zik. Mi nemcsak egyes elesett magyarok talp ráállítását kivánjuk, hanem a Básia által ki pmsztitatt magyar falvaink visszaállítását é- életteréuek megteremtését, biztosítását is A magyar faj fokozottabb védelmét, fanatikus szeretetét kérjük és kivánjuk! Ez a mi érdé Ijü politikánk, a kormányt támogató Érdéi v Párt kebelében. Dr. Vékás József elnöki minőségben elmondott beszéde mély hatást tett a közgyülé sen nagy számban megjelent magyarokra. Az Érdé yi Párt dési közgyűlése a Himnusz elének'ésével, lelkes hangulatban ért véget. Sz(!bó Endre Nyilatkozat Minthogy csak elkésve értesültem az Ellenzék 1342 március 28. számában megjelent s könyvemről szóló bírálatról, arra most röviden csak 0 következőket válaszolom. A cikk iró ja is utal egy megjelenendő részit tesebb bírálatra, amelyben támadó állításait részletesen igazolja. Mini hogy bírálata kapcsolódik egy, a bs vatalos fórumok előtt lévő ügyemhez, meg keil várnom az ellenem in* dúlt támadássorozat lezajlását s valamennyi bírálatra egy nagyobb összefoglaló tanulmányban felelek így az Ellenzék hasábjain megjelent irásmüre is. Budapest, 1942. IV. 7 Elváló tisztelettel: 0RTUTAY GYULA. k«dv©nce, fépflak barátja, vendég öx*öma, lg a se da, büsikoség1© a Kórus-likőrül
